II./2. FOGASKEREKEK ÉS FOGAZOTT HAJTÁSOK

Átírás

1 II./. FOGASKEREKEK ÉS FOGAZOTT HAJTÁSOK A FOGASKEREKEK FUNKCIÓJA ÉS TÍPUSAI : Az áéel (ahol az index mindig a hajó kereke jelöli): n ω i n ω A fogszámviszony (ahol az index mindig a kisebb kereke jelöli): z u z A FOGASKERKEKKEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK; AZ ELEMI FOGAZAT :. A fogaskerekek fogazaához arozó főbb elnevezések : 6. ábra (Tk.7.ábra). Az elemi fogaza ábrája az MSZ szabványnak megfelelő méreekkel : 7. ábra (Tk.8.ábra).oldal

2 .3 Elemi fogazakapcsolódás : 8.ábra (Tk.9.ábra) A fogaskerekek és fogazaok majdnem minden hosszméreé egyelen alapméreel, a modullal (m) fejezzük ki, melynek méreválaszéka szabványosío. Az oszókörámérő : d m z Az oszókörön (íven) mér oszás (az oszókörámérő és a fogszám hányadosa) : dπ p mπ z A fejmagasság : ha ha m - ahol a h a fejmagasságényező éréke álalában A lábmagasság : hf ha m+ c - ahol c a fejhézag, és : c c m - mely kifejezésben a c fejhézagényező éréke szabványosan 0,5; de lehe ennél nagyobb (0,35) is Az előbbiek szerin a fogaza haárolóköreinek ámérői normális fogmagasság eseén az oszókör ámérőjé a fej- illeve a lábmagasság készeresével kell korrigálni. Ezzel a fejkörámérő : da z m+ m m( z+ ) A lábkörámérő : d f z m hf m( z c ) A eljes fogmagasság : hw ha m Mivel a kapcsolódó elemi fogazaú fogaskerekek oszókörei érinkeznek, ezér a ké kerék engelyávolsága : d + d m( z + z) a.oldal

3 .4 A helyes fogazakapcsolódás feléelei Az áéel állandóságának az a feléele, hogy bármely érinkezési ponban ámenjen a főponhoz és az érinkezési ponhoz arozó közös profilmerőleges. 9.ábra (Tk.3.ábra) A (9.ábra) a P ponhoz arozó közös profilérinő irányába eső v és v sebességkomponenseke is felünei. Ezek különbsége a profilok csúszó sebessége : v v v S 3 KAPCSOLÓVONAL ÉS ELLENPROFIL SZERKESZTÉSE ADOTT FOGPROFILHOZ : 3. A kapcsolóvonal szerkeszése : 0.ábra (Tk.3.ábra) 3.oldal

4 3. A körevolvens, min profilgörbe ulajdonságai : A körevolvens úgy kelekezik, hogy egy egyenes csúszásmenesen legördíünk egy körön. Ekkor az egyenes bármely ponjának pályagörbéje evolvens : [6.ábra (TK. 33.ábra)] Az inv y. ábra(tk.33.ábra) α a (.ábra) K ponhoz és az evolvens alapköri kezdőponjához arozó középponi szög : invα anα α y y y Mivel az oszás ado fogszám eseén bármelyik körön a sugárral arányos: [.ábra (TK. 34.ábra)] cosα y pb p. ábra(tk.34.ábra) 4.oldal

5 4 EVOLVENSPROFILOK KAPCSOLÓDÁSA : Az evolvens profilú fogaskerekek kapcsolóvonala a ké alapkör közös érinője, és a kapcsolódás helyessége (Willis éelének eljesülése mia) nem függ a engelyávolságól, mely csak a közös érinő hajlásszögére van haással. A engelyávolság megválozásának haása : 3. ábra (Tk.35.ábra) - Az alapkörsugarak az oszókör- és a gördülőkörsugarakból kifejezve : r r cosα r cosα - A gördülőkörsugarak : b w r r cosα r cosα b w r w r cosα cosα r cosα rw cosα - Az álalános engelyáv : a cosα m( z + z) cosα aw rw + rw cosα cosα 5.oldal

6 5 FOGASKERÉK ÉS FOGASLÉC KAPCSOLÓDÁSA, A FOGAZAT L LEFEJTÉSÉNEK ELVE : 5. Fogaskerék és fogasléc kapcsolódásának szerkeszése Reuleaux-féle szerkeszéssel: 4. ábra(tk.37.ábra) A hézagmenes fogaza gyárásához való fogasléc alakú szerszám profiljának a közös fogmagasságon belüli része az alapprofil : 5. ábra(tk.39.ábra) 6.oldal

7 Az MSZ 433 álal meghaározo evolvens alapprofil (min geomeriai alakza) a vele megegyező modulu fogaskerekekkel hézagmenesen kapcsolódik és az ugyanilyen kerekekkel is képes kapcsolódni : 6. ábra(tk.40.ábra) 6 PROFILELTOLÓDÁSSAL MÓDOSÍTOTT ( KORRIGÁLT ) FOGAZAT : 6. A poziív profilelolás során az alapprofil a gyárandó kerékhez képes kifelé olódo el: 7. ábra(tk.4.ábra) A profilelolás haása a fog elhelyezkedésére és alakjára : 8. ábra(tk.4.ábra) A fej- és a lábkörámérő válozása a profilelolás haására : d ( z+ ) m+ xm a d f ( z c ) m+ xm Az oszóköri fogvasagság válozása : mπ s + xm anα 7.oldal

8 6. A fogvasagság kiszámíása eszőleges sugáron : A felada a 6. (TK: 33.) és 9.ábra (TK. 43.ábra) segíségével elvégezheő. 9. ábra(tk.43.ábra) A eszőleges ámérőhöz arozó fogvasagság kiszámíása az alapköri evolvenspon és a fog szimmeriavonala közöi középponi szög, valamin az inv szög és a fél fogvasagsághoz arozó középponi szög összegének egyenlőségére alapozva : s sw rw + invα invα r 7 ÁLTALÁNOS FOGAZAT : Ké poziív profilelolású fogaskerék kapcsolódása : 30. ábra(tk.44.ábra) A engelyávolság válozása álalános fogaza (profilelolás) eseén : - együk egyenlővé a gördülőköri fogvasagságoka és -oszás : s s r + inv inv r r r + inv α α α invα w w r z w 8.oldal

9 - az oszóköri fogvasagságoka és a gördülőkörök csúszásmenes gördülésé felhasználva : z rw rw u rw z π π anα z an rw rw + x + inv inv rw x inv inv z z z + π z z + α z + α α α α rw - az egyenle mindké oldalá -gyel oszva : z π π π + x anα + z( invα invα ) + + x anα + z( invα invα ) ( x + x ) anα + ( z + z )( invα invα ) 0 - a feni egyenleel előír engelyáv eseén kiszámíhaó a profilelolás és fordíva : ( z + z)( invα invα ) ( z + z) x x + x anα (ahol az involú örfüggvény) - a (44.ábra) alapján a fejkörámérő korrigálása : a a w x y m ( ahol y a engelyávényező ) a y w a a m a w a m (ahol ψ a cosinus örfüggvény) - a működő fogmagasság modulra vonakozao fajlagos éréke : h w ( x y) m - h w ismereében a kis kerék fejkörámérője : [ ( )] d z + + x x y m a ( z + z)(cosα cos α) ( z + z) Ψ cosα - összefoglalva az álalános fogaza geomeriai számíásához szükséges négy alapösszefüggés: ( z + z)( invα invα ) x x + x anα rw z u rw z ( z + z)(cosα cos α) y cosα hw ( x y) m 9.oldal

10 8 A RELATÍV CSÚSZÁS ÉRTELMEZÉSE ÉS NAGYSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA : A csúszás folyamaának érelmezése : 3/a. ábra(tk.45.ábra) A relaív csúszás meghaározása a csúszási ívhossz és a gördülési ívhossz viszonyával : ρ dϕ ρ dϕ ρ dϕ ρ dϕ ρ dϕ ρ dϕ A csúszási hiperbolák [6/b.ábra (TK. 46.ábra)] meghaározása : aw sinα + + ρ cons. U U ( ) + + U ρ a U sin α cons. w 0.oldal

11 3/b. ábra(tk.46.ábra).oldal

12 9 A RELATÍV CSÚSZÁS KIEGYENLÍTÉSÉNEK GRAFIKAI ELJÁRÁSA : Az eljárás a csúszási hiperbolák szerkeszésén alapul felhasználva, hogy ado engelyáv eseén x és x csak úgy válozha, hogy x és ezzel h w állandó maradjon : 3. ábra(tk.47.ábra) 0 A FOGAZATI RENDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK HATÁRAI : A fogfejvasagság legkisebb éréke a modullal kifejezve : - naúr- és nemesíe kerekeknél sa 0. m - felülekeményíe kerekeknél s 04. a m A profil kapcsolószám ε α az fejezi ki, hogy a kapcsolóhossz gα AE hányszorosa a szomszédos profilok kapcsolóegyenesen mér ávolságának : α ε α g p b - ahol a g α p b szükséges feléel, mer különben bármelyik fogpár csak az előzőek széválása uán lépne érinkezésbe, ezér szükséges egy minimális áfedés : ε α min 5...oldal

13 0. A kapcsolószám meghaározásához szükséges alaposzás : pb p cosα m π cosα 0. Az AE kapcsolóhossz meghaározása : A kapcsolószám : ε α a r r 33. ábra(tk48.ábra) b + ra rb a mπ cosα w sinα Az alámeszés kis fogszám eseén (a fogmagasság és az oszókörsugár arányának növekedése mia) haáreseben az evolvens az alapkörön kezdődik és a kapcsolóvonal kezdőponja, valamin a kapcsolóegyenes és az alapkör érinkezési ponja megegyezik 34. ábra(tk.50.ábra) 3.oldal

14 - haáreseben ehá : z lim 7 sin α Az alámeszés elkerüléséhez szükséges profilelolás : zlim z x zlim BELSŐ FOGAZAT : - előnyei - kis helyszükségle - jó haásfok - nagy eherbírás - bolygókerekes hajóműben való felhasználhaóság - hárányai : - csak fogaskerék alakú szerszámmal gyárhaó - öbbféle inerferenciára is hajlamos - nagyobb a kapcsolódó kerekek alámeszési haárfogszáma - a kiskerék engelye nem lehe ámenő, ezér csak egy oldalról csapágyazhaó A kiskerekek méreei a már ismeree összefüggésekkel számíhaók ki. A nagykerékre vonakozó összefüggések azonban a fog és fogárok, valamin a fej- és a lábkör felcserélődése mia megváloznak. Az alapkörsugár válozalan : z m rb cosα A fejkörámérő : da ( z + x) m A lábkörámérő : d f ( z + + x + c ) m Az oszóköri fogvasagság : s mπ x m anα Az álalános fogazara levezee alapösszefüggések módosulása : a cosα aw cosα ( )( ) FERDE FOGAZAT : z z invα invα x x anα cosα ( z z) aw a cosα y m - előnyei : - rezgésmenes, csendes üzem - a fogvasagság növekedése mia nagyobb eherbírás - elemi fogaza eseén is köelen engelyáv - nagyobb kapcsolószám - kisebb alámeszési haárfogszám - háránya : - minden eseben kelekezik axiális erőkomponens 4.oldal

15 . A ferdefogaza származaása : 35. ábra(tk.53.ábra) A fogasléc alakú szerszám (fésűkés) mozgásiránya és az erre merőleges mesze : 36. ábra(tk.55.ábra). Az alaphenger kieríe palásja : 5.oldal

16 37. ábra(tk.56.ábra) A homlokmeszeben a fogaza magassági méreei válozalanok, a szélességi méreek pedig nőnek. A homlokoszás : Az alapprofilszög megválozása : m anα an anα cos cos β m Az álalános fogazara (ha x p p m π m π cosβ cosβ α β x akkor elemi, ha x x akkor kompenzál fogazara is) a 0 kövekező összefüggések érvényesek : z m d z m cos a w a cosα z + z m cosα cosα cosβ cosα [ ( )] d z m + m + x x y a ( ) d z m m + c x f ( z + z)(cosα cos α) y cosα A ferde fogazara érvényes kapcsolószám : AE + b anβb AE ε pb pb Az alámeszési haárfogszám ferde fogazanál : cos h z a lim β sin α d z m cosα β b 6.oldal

17 3 KÚPFOGAZAT : 3. Merőleges engelyű kapcsolódó kúpkerekek az oszókúpok felüneésével : 38. ábra(tk.58.ábra) Az oszás, modul és álalában a fogméreeke az oszókörhöz kapcsolódóan érelmezzük, a hengeres kerekekhez hasonlóan : d z m d z m Az áéel : z d i z d - ez kapcsolaban van az oszókúpszöggel : d Re sinδ d Re sinδ - ehá : sinδ sinδ i i sinδ / sinδ sinδ / cosδ anδ ( ha δ 90 sinδ cosδ ) A kapcsolódási viszonyok anulmányozásakor a kúpkerékpár rv ill. rv oszókörsugarú képzel hengeres kerékpárral helyeesíheő : r r rv r / cosδ cosδ v 7.oldal

18 z zv cosδ zv zlim sin α d d + m cosδ a m an a Re d d Re sinδ sinδ an m+ xm R d d + ( m+ x m)cosδ da d + ( m xm)cosδ A síkkerék oszókörámérője és fogszáma : a e a d d + d p z z + z 4 A FOGASKEREKEK MÉRETEZÉSE : p 4. Álalános szemponok : - A mechanikai igénybevéel lérehozó nyomaék : P P T ω π n T P P ω π n - A gördülőkörökre számío kerülei erő : 39. ábra(tk.65.ábra) T F r w T r w 8.oldal

19 - A kerekekre haó erők közi összefüggés : F Fn cosα F F anα - A ferde fogazaon fellépő egyéb erők : r 40. ábra(tk.66.ábra) F F cosα F F anβ x - Az erők fogazaönkreevő haása : - az érinkezési hely környezeében fellépő nagy felülei nyomás haására a fogfelüle kigödrösödése - a eljes fogban hajlíó igénybevéel haására a fog őben elörhe - a súrlódás felülei hőhaás és τ feszülségeke okoz, amiől a fogfelüle berágódha - az erőhaás alai csúszás kopással jár, ezálal a fogfelüle a kopás mia deformálódha 4. Méreezés felülei nyomásra : - Méreezés a Herz-feszülség maximumára : 4. ábra(tk.67.ábra) 9.oldal

20 σ H max. - A minimális engelyávolság : a w min 4. ábra(tk.68.ábra) Fn E m 035 b ρ red P n 3 π ζ sin α ( + u) 4 u k meg 0.oldal

21 4.3 Méreezés a fogő igénybevéelre : - A fogő igénybevéelének legkedvezőlenebb esee, amikor a normálfogerő a kapcsolódás kezdeén a fog fejélén ha : 43. ábra(tk.69.ábra) σ h 6 Fn cosα 6λm Fn cosξ Fn 6λ cosξ Fn Y b s b v m b m v b m f (ahol Y a fog alakjáól és mérearányáól függő fogalakényező) 4.4 Összefoglalás : Az egyszerűsíe méreezés a szükséges engelyáv kiszámíásával kezdhejük az ( a w min ) 0 0 egyenle használaával. Ha nincs valamely kööség, a kapcsolószöge α 3 6 közö célszerű felvenni, ami álalános fogaza alkalmazásá jeleni a eherbírás növelésére. Ha a ecnológiai leheőségek adoak, akkor a beében edzheő anyag javasolhaó a méreek és ezzel a ömegek csökkenésére. A számíásból kapo előzees engelyávo álalában szabványos mérere kell felkerekíeni. Ha a kerekíés számoevő mérenövekedéssel jár, érdemes lehe megvizsgálni ξ ill. az anyagminőség módosíásának leheőségé is. A kövekező lépés m min kiszámíása :.oldal

22 P Y mmin b dw π n cosα σmeg képle használaával, majd szabványos érékre kerekíése, amikor is Y,5 éréke veheünk fel előzeesen. Mivel a b) alfejezeben elmondoak érelmében aw d w m z + u a kövekezőkben kiszámíhaó z előzees éréke is. Eől lefelé elérheünk, ez eseben ui. nő a modul és így a fogő erhelheősége is. Ipari hajóművekhez célszerű z 8 30 alkalmazása, ügyelve arra, hogy z és z relaív örzsszámok legyenek, ehá ne legyen közös oszójuk. Végül a korrigál érékek ismereében elvégezhejük a fogaskerekek geomeriai méreezésé is, és a szükséges profilelolási ényezők meghaározása uán Y ponos nagyságának birokában ellenőrizhejük a modul. Ponos méreezési számíások eseén az előzeesen nyer adaoka különféle korrekciók sorozaos alkalmazásával fokozaosan finomíhajuk és a számíássoroza gépesíése úján pl. ömegopimumo valósíhaunk meg (minimális ömegű fogaskerékpár ervezheünk). A ferde - és kúpfogazaok méreezése is az egyenes fogazaokkal kapcsolaban elmondo elvek szerin valósulha meg. 5 A FOGASKEREKEK GYÁRTÁSA : 5. A homlokkerekek gyárására használhaó három elerjed lefejő forgácsolási módszer a kövekező : 5.. Maag-rendszerű, fésűskés-szerszámú lefejő gyalulás Maag-rendszerű, fésűskés-szerszámú lefejő gyalulás [44.ábra (TK. 70.ábra)], amikor is fogasléchez hasonló, egyenes profilú szerszám végzi a gyaluló (alernáló) főmozgás, a munkadarab pedig a szakaszos gördülő mellékmozgás. Elemi fogaza készíésekor az oszókör a szerszám középvonalával, a korrigál fogaza készíésekor pedig valamely ezzel párhuzamos + xm ávolságban levő vonalával van isza gördülésben. 44. ábra(tk.70.ábra).oldal

23 5.. Pfauer-rendszerű, csigamarós lefejő marás: Pfauer-rendszerű, csigamarós lefejő marás [45.ábra (TK. 7.ábra), amikor is a főmozgás végző szerszám lényegében fogasléc (egyenes) profilú csavarfelüle és a munkadarab mellékmozgása is folyonos forgó mozgás. A folyonos mozgások révén nagy ermelékenység érheő el. A Pfauer-gép egy második mellékmozgás - a gyárandó kerék engelye irányába eső előolás - is lérehoz. 45. ábra(tk7.ábra) 5..3 Fellows-rendszerű, meszőkerekes lefejő vésés: Fellows-rendszerű, meszőkerekes lefejő vésés [46.ábra (TK. 7.ábra)], amikor is az alernáló főmozgású, evolvens fogprofilú fogaskerék alakú szerszám mellékmozgáskén szakaszosan összegördül a munkadarabbal. E rendszer a belsőfogazaok előállíására egyedül alkalmas lefejő eljárás. 46. ábra(tk7.ábra) 3.oldal

24 5. Az egyenes fogalkoójú kúpkerekek gyárására: 5.. Heidenreich-Harbeck-rendszerű, kékéses lefejő gyalulás Heidenreich-Harbeck-rendszerű, kékéses lefejő gyalulás [47.ábra (TK. 73.ábra), amikor is a felválva (ellenfázisban) dolgozó késpár a kúpkerékhez arozó síkkerék egy fogárkának ké oldalfelüleé helyeesíi. Mivel a.6 fejezeben elmondoak szerin a síkkeréknek a sík fogfelüleei vannak, a kések is sík felüleűek, egyenes élűek és megfelelő beállíással ferde fogaza gyalulására is alkalmasak. 47. ábra(tk.73.ábra) 5.. Különféle rendszerű, ké árcsamaróval dolgozó lefejő marás Különféle (pl. Klingelnberg, Gleason, sb.) rendszerű, ké árcsamaróval dolgozó lefejő marás [48.ábra (TK. 74.ábra)], amikor is a ké nagyámérőjű árcsamaró beékései a síkkerék egy fogoldalá képviselik. E rendszerek ferde fogaza gyárására nem alkalmasak, de igen ermelékenyek. 48.ábra(Tk.74.ábra) Az edze fogfelüleű fogaskerekeke köszörülési ráhagyással forgácsolják, majd hőkezelés uán köszörülik. A korszerű, nagyponosságú köszörülési eljárások lefejő jellegűek. Közülük legismerebbek a Maag-, Niles- és Reishauer-féle rendszerek. 4.oldal

25 Az egy- és kékorongos Maag-köszörűgépek közül uóbbi a fejleebb [49.ábra (TK. 75.ábra)], ahol a megmunkálandó kerék ingamozgással gördül be a párhuzamos helyzeű, forgó köszörűkorongok közé. 49.ábra(Tk.75.ábra) 6 A FOGASKEREKEK TŰRÉSEZÉSE ÉS MÉRÉSE : A mérés kapcsán ké számíási feladao kell megoldani. A [50.ábra (TK. 77.ábra)] szerin elemi fogaza eseén z k π w ( k ) πmcos α + ( + xg α + zinvα) mcosα ( k 05. ) π + zinvα mcosα + xmsinα [ ] 50. ábra(tk.77.ábra) 5.oldal

26 6. Összee hibamérési eljárás : 6.. profilhiba mérése : [5.ábra (TK. 80.ábra)] (a diagram jellegéből a hiba ermészee is megállapíhaó: a görbe ingadozása a felülei hibákra, a diagram egészének függőlegesől való elhajlása az alapkör méreelérésére ual.) [5.ábra (TK. 8.ábra)] 5. ábra(tk.80.ábra) 5. ábra(tk.8.ábra) 6.oldal

27 7 FOGASKEREKEK ÉS FOGASKEREKES HAJTÓMŰVEK SZERKEZETEI : Az egészen kisméreű kerekek koszorújá megengedheelenül elvékonyíaná a engelyfura, ezér ilyenkor egy darabból készíik el a engely és a fogaskereke 53. ábra(tk.8.ábra) A furaos kerekek kialakíása ámérőjükől és fogszélességükől függ. Kis ámérő eseén árcsa alakú [54./a ábra (TK. 83.ábra)], nagyobb ámérő, de kis fogszélesség eseén pedig olyan kerékes indokol, melynek agya és koszorúja közi árcsája vékonyabb és furaokkal könnyíe [54./b ábra (TK. 84.ábra)]. 54./a ábra (Tk.83.ábra) 54./b ábra (Tk.84.ábra) 7.oldal

28 Nagy ámérő és -fogszélesség eseén a kerékárcsá az agy és a koszorú közöi bordákkal merevíik [55.ábra (TK. 85.ábra)], eseenkén még ké árcsa használaa is indokol. Ha a kerék eléggé nagy méreű és nemes anyagból gyárandó, akkor koszorús kerék kialakíása célszerű, ahol a kerékes olcsóbb anyagból készülhe [56.ábra (TK. 86.ábra)]. 55. ábra (Tk.85.ábra) 56. ábra (Tk.86.ábra) Válozahaó áéelű hajóművekben alkalmazzák a öbb koszorúból álló, bordás furaú (elolhaó) ömbkerekeke: 57. ábra(tk.87.ábra) 8.oldal

29 A kúpkerekek koszorújá az aggyal szinén a kerékárcsa kapcsolja össze, amely merevíés nélküli és bordákkal merevíe ípusú lehe 58. ábra(tk.88.ábra) A bolygóművek felépíése, működése, sebességi viszonyai és összefüggései. - a hajómű áéele: n v i n v - A (93.ábra) alapján : v v r r v anϕ r vk anϕ r + r 59. ábra(tk.93.ábra) anϕ anϕ anϕ anϕ b v ( r + r ) ( r + rb) ( r + rb) ( z + zb) i v r v r z b b 9.oldal

30 8 A CSIGAHAJTÁS ALAPFOGALMAI ÉS GEOMETRIÁJA : A csiga és csigakerék kapcsolódása a csigakerék homlokmeszeében egyenes profilú (archimedesi) csiga eseén a fogasléc-fogaskerék kapcsolódással azonos 60. ábra(tk.94.ábra) A csiga előír meneoszása (elvileg) eszőleges ámérőjű orsón megvalósíhaó. Az ámérő a gyakorlaban az igénybevéelnek megfelelően kell megállapíani a szabványban meghaározo ámérőhányados (q) figyelembevéelével : d q m Az ámérőhányados fogalmának bevezeésével a csiga méreei a hengeres elemi fogaskerekekre érvényes összefüggésekhez hasonlóan fejezzük ki, melyben z helye q-val számolunk : d a m( q + ) ahol c 0. d f m( q c ) A csiga menees szakaszának hosszá előíró ponos összefüggések szerin : - a hőkezel csigáknak álalában 6 menee van, ezér : L 6m π 9m - a nem hőkezel csigák 5 meneel készülnek, ezér : L 6m A csigáka mindig elemi méreekkel gyárják, így a közöl összefüggések mindig érvényesek, vagyis nincs profilelolás. Min minden csavarmene, a csiga is kialakíhaó egy vagy öbb menebekezdéssel, melyek számá z -gyel jelöljük : z p z m π z anγ d π qm π q (a meneemelkedés z px pz összefüggéséből adódóan) p p anγ d π r π x 30.oldal

31 (a fajlagos meneemelkedés p π paraméeréből adódóan) A csigakerék méreei a (6.ábra) jelöléseivel a fogaskerekek minájára fejezheő ki : d m z da m( z + ha) (álalában h a ) d m( z h c ) f a - A legnagyobb kerékámérő d ae nagyobb a fejkörámérőnél, éréke : dae m z m (ha z ) dae m z + 3m (ha z 3 ) - A kerékszélesség a csiga méreéhez és a kerékkoszorú anyagához igazodik : b 045. ( q + 6) m (álalánosan) b 045. ( q ) m (ónbronz ill. alumíniumbronz használaánál) Az elemi csigahajás engelyávolsága : d + d m( q + z) a - Azér, hogy a engelyávolság bármilyen előír (elemiől elérő) éréke felvehessen, profilelolásos (korrigál) fogazaú csigahajás is gyárhaó, mely csak a csigakerék méreeire van haással (ámérői a profilelolás készeresével módosulnak, engelyávolsága : aw ( q + z) + x m [ ] 8. A csigahajás haásfoka : A csiga eljesíményé P -gyel, a csigakeréké P -vel jelölve : P M ω F v η P M ω F v A feni összefüggésből akkor udjuk a haásfoko számszerűleg meghaározni, ha ismerjük a kerülei erők és a -sebességek közöi összefüggéseke : 6/a.ábra (Tk.97.ábra) 6./b ábra (Tk.98.ábra) 3.oldal

32 v v sinγ v cosγ n sinγ v v v anγ cosγ I F F an( γ + ρ ) Az előzőeke behelyeesíve : F v anγ anγ η I I F v an( γ + ρ ) an( γ + ρ ) A csigahajás fordío eljesíményfolyamú működeésénél : I I P F v F v an( γ + ρ ) an( γ + ρ ) η P F v F v anγ anγ Ellenőrző kérdések:. Mi nevezünk modulnak, fogszám viszonynak, áéelnek, és honnan származajuk azoka?. Ismeresse a fogfelülere vonakozó jelöléseke! 3. Vázla alapján ismeresse a legfőbb fogaskerék jellemzőke, jelöléssel, ill magyaraázaal! 4. Írja fel az elemi fogazaú hengeres kerék főbb geomeriai méreei (azok kiszámíásának módjá)! 5. Ismeresse mi a kapcsológörbe, mi haározza meg a szélső ponjai! 6. Mik a helyes kapcsolódás feléelei? (3. Ábra) 7. Ismeresse a Relaux féle profilszerkeszés! (3. Ábra) 8. Ismeresse, hogyan származajuk az evolvens görbé, és mik a jellemzői! ( Ábra) 9. Ismeresse az evolvens profilok kapcsolódásá! 0. Ismeresse a fogaskerék fogasléc kapcsolao (37. Ábra), valamin a lefejés lényegé!. Ismeresse, mi a profilelolással módosío (kompenzál) fogaza, és hogy milyen haásai vannak! Álalános fogaza:. Vázla alapján ismeresse, mi nevezünk a fogaza alapprofiljának, és milyen adaoka kell aralmaznia az alapprofilnak ( Ábra). Milyen fogazao nevezünk álalános fogazanak? 3. Mikor nevezzük a profilelolásos fogazao kompenzál fogazanak? 4. Ismeresse, hogyan számoljuk ki a profilelolási ényezők összegé! 5. Ismeresse, hogyan számoljuk ki a engelyávényező! 6. Ismeresse, hogyan számoljuk ki a működő és a eljes fogmagasságo! 7. Ismeresse az álalános fogaza geomeriai összefüggései! Relaív csúszás:. Mi a relaív csúszás? (3. Ábra). Milyen alakja van a csúszásgörbének, és hogyan szerkeszjük az? (46. Ábra) 3. Ismeresse a relaív csúszás kiegyenlíésének grafikus módszeré! (47. Ábra) Fogazai rendszerek alkalmazhaóságának haárai:. Hogyan számíhaó ki a fogvasagság eszőleges sugáron?. Hogyan számíhaó ki a fogkihegyesedéshez arozó sugár? 3. Hogyan számíhaó ki a fogfej vasagság? 4. Hogyan haározhaó meg a profil kapcsolószám? 5. Vázla alapján ismeresse, hogyan haározhajuk meg az egyedi kapcsolódás szakaszá a kapcsolószakaszon! (48. Ábra) 6. Hogyan kelekezik az alámeszés, és ábra alapján ismeresse a haárhelyzeé! (50. Ábra) 7. Ismeresse, mi a haárkerék fogszám és a minimálisan szükséges profilelolási ényező közi összefüggés! 3.oldal

33 Belső fogaza:. Mi a különbség a külső-belső, belső-külső egyenes fogazaú kerékpár közö?. Melyek a belső-külső fogazaú hengeres kerékpár előnyei és hárányai? 3. Hogyan számíjuk ki az elemi belső-külső egyenes fogazaú hengeres fogaskerékpár főbb méreei? 4. Ismeresse, hogy álalános belső-külső fogaza eseén, hogyan számíjuk ki a kerékpár főbb méreei! Ferde fogaza:. Vázla alapján ismeresse, hogyan származajuk a külső, ferde fogazaú kerekeke! (53.ábra). Vázla alapján ismeresse a ferde fogazaú kerekek főbb méreei! (55.ábra) 3. Hogyan számíjuk ki a homlokmodul és a homloksíkbeli kapcsolószöge? 4. Írja fel a ferde, elemi fogazaú hengeres fogaskerék főbb méreei! 5. Hogyan számíjuk ki a ferde, kompenzál fogazaú hengeres fogaskerék főbb méreei? 6. Ismeresse a ferde, álalános fogazaú fogaskerékpárra vonakozó alapéeleke! 7. Hogyan számíhaó ki, a ferde fogazaú hengeres kerék alámeszési haárfogszáma? 8. Vázla alapján ismeresse, hogyan számíjuk ki a külső, ferde fogazaú hengeres fogaskerékpár kapcsolószámá! 8. Ismeresse a ferde fogaza főbb előnyei és hárányai! Fogaskerekek méreezése:. Ismeresse fogaskerékpárok mechanikai igénybevéelé meghaározó nyomaékoka, erőke! (65.ábra). Ismeresse a ferde fogaza eseén fellépő erőke! 3. Ismeresse a fogaza önkremeneelének főbb előidézői! 4. Ismeresse a különböző méreezési módok alapjai! (67.,68. és 69.ábra) 5. Ismeresse a fogaskerekek gyárásának alapjai! 6. Ismeresse a fogaskerekek űrésezésé és mérésé! 7. Ismeresse a profilhiba mérésének elvé! (80,8.ábra) 8. Ismeresse - vázla alapján - a különböző fogaskerekes hajóműveke, és rajzoljon különböző kialakíásoka! (8-88.ábra rajzolni, 89-9.ábra ismereni ) 9. Ismeresse a bolygómű áéelének meghaározásá! (93.ábra) Csigahajás:. Ismeresse a csigahajás alapfogalmai és geomeriájá! (94.ábra). Ismeresse a csigahajás haásfoká! 3. Ismeresse a csigahajáson kelekező erőhaásoka! (97. és 98.ábra) Megado ábra alapján ismeresse a csigahajóműve! 33.oldal