Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18.
Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi tömegközlekedés Kerékpáros közlekedés Gyalogos közlekedés
Hivatásforgalom Hétvégi forgalom Forgalmi vizsgálatok Utazási szokások gyakoriság utazási mód (eszköz) Keresztmetszeti forgalomszámlálás Célforgalom számlálás (honnan-hová?) A hálózatok forgalmi terhelése Parkolás vizsgálat
Vasúti közlekedés és a város Személyszállítás távolsági forgalom elıvárosi forgalom Árufuvarozás rakodók, raktárak, logisztika iparvágányok Állomások és megállóhelyek Vasúti létesítmények településszerkezet
Közúti közlekedés és a város Külsı forgalom átmenı forgalom eredet,- célforgalom Belsı forgalom (belsı célforgalom) városrészek közötti forgalom városrészeken belüli forgalom Álló forgalom tárolás parkolás
A nagyvárosi körgyőrő funkciói» Átmenı forgalom (20 25 %)» Célforgalom (25 35 %)» Eredet forgalom (25 25 %)» Szektor forgalom (15 25 %)
Úthálózati kategóriák Városi autópálya, autóút Fıforgalmi út Forgalmi út Győjtıút Lakóutca Szervizút, parkolót kiszolgáló út
Közúti csomópontok Szintbeli csomópontok csatlakozás - T csomópont keresztezés eltolt keresztezés körforgalom Külön szintő csomópontok
A közúti forgalom szervezése A forgalmi funkciók lehetséges szétválasztása közlekedési módok szétválasztása sebesség szerinti szétválasztás Forgalomszabályozás KRESZ forgalomirányító jelzılámpa és azok rendszerek intelligens forgalomszabályozás parkolás szabályozás forgalom csillapítás Idıbeli korlátozás Súlykorlátozás
Közösségi tömegközlekedés eszközei Távolsági Vasút Távolsági autóbusz Elıvárosi Elıvárosi vasút (HÉV) Elıvárosi (környéki) autóbusz Helyi Kötöttpályás Villamos Trolibusz Metró Speciális (fogaskerekő, függıvasút stb.) Autóbusz
Közösségi tömegközlekedés létesítményei Hálózatok Megállóhelyek Átszállóhelyek Multifunkcionális központok Az egyéni és tömegközlekedés kapcsolata Modalsplit P + R Közlekedési közösségek (BKSZ)
Kerékpáros utak Kerékpáros közlekedés Vegyes csillapított forgalmú utak Közúton elválasztott sáv Önálló kerékpárutak Kerékpárút-hálózat Kiegészítı létesítmények İrzött tárolók
Gyalogos közlekedés Önálló gyalogos utak (gyalogjárdák) Vegyesforgalmú utak Gyalogos zónák Gyalogos városközpontok
KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI TERV 2006-2015-2025 A terv négy horizontális célkitőzése: a fizikai elérhetıség javítása a fenntartható közlekedés elvének megvalósulását célzó közforgalmú közlekedési rendszerelemek fejlesztése, a közlekedési eszközállomány állomány modernizálása, a közlekedési, logisztikai és infokommunikációs beruházások összhangját biztosító fejlesztések
1. célkitőzés: A fizikai elérhetıség javítása Az ország és országon belüli területek elérhetısége A régiókon belüli területek elérhetısége Határ menti térségek elérhetısége
2. Célkitőzés: Fenntartható közlekedés kialakítása Célok: Közforgalmú közlekedés preferálása Az agglomerációbeli elérhetıség javítása Eszközök: Elıvárosi vasutak intermodális fejlesztése Kötöttpályás közlekedés interoperábilis fejlesztése Szintbeli keresztezı forgalmak kiküszöbölése
3. Célkitőzés : A közlekedési eszközállomány modernizálása Az infrastruktúra fejlesztési csomagok keretében az eszközállomány modernizálása is szükséges: Elıvárosi vasúti közlekedés jármővei Vasúti tehervagonok Városi kötöttpályás eszközök Autóbuszok
4. célkitőzés: Logisztikai rendszerek fejlesztése Versenyképesség növelése: a közlekedési módok integrált, összehangolt fejlesztésével Kikötık vasutak közúti kapcsolatok együttese Integrált termelési, logisztikai és informatikai rendszerek létrehozása
Célok: A nagyvárosi és elıvárosi közlekedés fejlesztése A városok és agglomerációs térségeik közlekedésés területfejlesztése közötti összhang biztosítása A helyi, környéki, regionális, országos és nemzetközi közlekedési rendszerek közötti átjárhatóság biztosítása utas központúság megteremtése személyközlekedésben a közösségi közlekedés elınyben részesítése az egyéni gépjármő közlekedéssel szemben áruszállításban a city-logisztikai rendszerek kialakítása
A nagyvárosi és elıvárosi közlekedés fejlesztése Az elıvárosi nagykapacitású vasutak fejlesztése A hálózati szintő szolgáltatás fejlesztése infrastruktúra és gördülı állomány koordinált fejlesztése, a közúti és vasúti szolgáltatások összehangolása, az átszállás (intermodalitás) biztosítása a P+R, B+R parkolási lehetıségek kialakítása
A nagyvárosi és elıvárosi közlekedés fejlesztése A felszíni kötöttpályás közlekedés fejlesztésének megvalósítása A nagykapacitású, korszerő kötöttpályás közlekedés védett pályák kialakításával, forgalomirányítási elınyadással kiegészítve együtt szolgálja eredményesen a kitőzött célokat. Az utasok átszállását indokolt esetben a kötöttpályás hálózatok átjárhatóságával (interoperabilitás) szükséges csökkenteni.
A nagyvárosi és elıvárosi közlekedés fejlesztése Szintbeli vasúti és fıúthálózati vonalvezetések, illetve keresztezıdések számának csökkentése Területfejlesztési gondok - városi területeket vasútvonalak és bevezetı fıútvonalak kettévágnak Állandó baleseti gócpontok Vasúti fejpályaudvarok nehézkes szolgáltatásai Közúti forgalom torlódás, felesleges környezetterhelés
A budapesti közlekedés fejlesztése 11 elıvárosi vasútvonal korszerősítése Metro - HÉV villamos hálózatok kapcsolatainak fejlesztése Intermodális átszálló csomópontok, P+R, B+R létesítmények kialakítása
Debrecen
A város elérhetısége
Vasúthálózat
A közúti hálózat
Parkolás szabályozás
A belváros közlekedési övezetei
Kerékpárút-hálózat
A belváros kerékpárút-hálózata
Közösségi tömegközlekedés
Debrecen településszerkezeti terv
A közigazgatási terület szerkezete