KÖZLEKEDÉSTERVEZÉSI MESTERISKOLA

Átírás

1 KÖZLEKEDÉSTERVEZÉSI MESTERISKOLA ÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSRENDEZÉS Körmendy Mária, Pető Zoltán

2 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÜÉ É TERVEK KÖZLEKEDÉSI MUNKARÉSZEI KÉSZÍTÉSÉNEK METODIKÁJA (ÚTÜGYI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK, e ÚT )

3 A településrendezési tervek összetettségét nagymértékben determinálja a település nagysága, de különösen a lakos száma. Ennek figyelembevételével az ÚME öt kategóriát különböztet meg: A azon települések (városi státusz nélkül) egyszerű településszerkezettel) melyeket távlatban sem érint országos jelentőségű közlekedés hálózat B azon települések (városi státusz nélkül) melyeket érint jelenlegi vagy tervezett országos jelentőségű közlekedési hálózat C városi rangot elnyert, illetve arrareálisan pályázó települések, kivéve a kiemelt helyzetű,megyeijogú,vagy50ezerfőnélnagyobb lélekszámú városokat D kiemelt helyzetű, megyei jogú, vagy 50 ezer főnél nagyobb lélekszámú városok (kivéve Budapestet) E Budapest

4 Az ország egyes településeire a főváros kivételével készülő településrendezési tervek közúti közlekedési munkarésze

5 A településrendezési eszközök (TSZT, HÉSZ SZT) általában egy tervezési tevékenység keretében készülnek, ebben az esetben a közös alátámasztó munkarészek közé tartozó közlekedési munkarész általános felépítése a következő: közlekedési vizsgálat, ezen belül forgalmi vizsgálat forgalmi tervezés közlekedésfejlesztési javaslat SZT HÉSZ esetén közlekedésre vonatkozó szabályozási elemek (a jóváhagyandó munkarészekrészét részét képezi) meghatározása A közlekedési vizsgálat elemei: a település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainakvizsgálata a település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek vizsgálata a település forgalmi vizsgálata A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata: térségi területrendezési tervek közlekedési munkarészeinek ismertetése nagytérségi (távolsági) és kistérségi (környéki) kapcsolatok helyzete a környéki közforgalmú közlekedés, kombinált közlekedés helyzete a kerékpáros közlekedés hálózati kapcsolatai

6 A település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek vizsgálata: a településre vonatkozó korábbi településrendezési tervek elemzése közúthálózat elemzése (hierarchia, vonalvezetés, kiépítettség, kapacitás, ) forgalomterhelés csomópontok parkolás gyalogos kerékpáros közlekedés közúti gépjármű üzemi létesítmények helyi, helyközi közforgalmú közlekedés vasúti közlekedés (érintettség esetén) közúti vasúti átjárók (érintettség esetén) vízi közlekedés (érintettség esetén) légi közlekedés (érintettség esetén)

7 A település forgalmi vizsgálata: közúti átmenő és célforgalom vizsgálata (teherforgalom is) városszerkezeti körzetek (településrészek) közötti forgalom és lefolyása parkolási viszonyok A D kategóriába tartozó települések esetén egyéb vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Feldolgozás: szöveges és rajzi munkarészek együttesen szükségesek: szöveges értékelés nagytérségi közlekedési kapcsolatok (áttekintő térkép) M=1: : településkörnyék lé ékközlekedési k kapcsolatai M=1: : település közlekedési hálózata, létesítményei (átnézeti térk.) M=1: : belterület (beépítésre szánt terület) közlekedési hálózata M=1: : jll jellemző ő keresztszelvények km1100 M=1: 100 1:200

8 Forgalmi tervezés: jövőben várható forgalmi igények meghatározása a lehetséges közúthálózati változatok összehasonlító elemzése a várható forgalom figyelembe vételével A forgalmi tervezés keretében a forgalom előrebecslésére kerül sor, mely C kategóriájú települések esetében ajánlott, D kategóriájú települések esetében kötelező.

9 Közlekedésfejlesztési javaslat: A település jelenlegi és várható helyzetének megfelelően, részletes fejlesztési javaslatot mutat be a várható forgalmi igények, esetlegesen az ütemezés figyelembe vételével a közlekedési vizsgálatnak megfelelő bontásban az egyes közlekedési ágazatokra vonatkozóan. Meghatározza a javaslatokhoz kapcsolódó területigényt. Feldolgozás: szöveges és rajzi munkarészek együttesen szükségesek szöveges értékelés településkörnyék terve M=1: : település közlekedési hálózata, létesítményei (esetleg ütemek) M=1:10.00 belterület (beépítésre szánt terület) közlekedési hálózata M=1: :4.000 mintakeresztszelvények M=1: 100 1:200

10 A fejlesztési javaslattartalmazza tartalmazza: utak folyópálya szakaszainak forgalmi sáv számát csomópontok ábráját parkolókat, parkolósávokat gyalogos és kerékpáros létesítményeket közforgalmú közlekedési hálózatot egyéb közlekedési létesítményeket műtárgyakat védőtávolságokat A közlekedésfejlesztési javaslat kapcsán részletesebb tervezésre is sor kerülhet az egyes közlekedési területek lehatárolhatósága végett. Ugyanakkor a közlekedésfejlesztési javaslat tartalma szűkíthető a területi érintettség hiányában.

11 Közlekedésre vonatkozó szabályozási elemek: a beépítésre nem szánt területeken belül a közlekedési célú területek tagolását, az egyes közlekedési övezetek lehatárolását, felhasználásuk és beépítésük feltételeit, szabályait a közlekedési célú közterületek felhasználását és az azokon történő építések feltételeit, szabályait a közlekedési k hálózatokra, a közlekedésépítésekre k é é k és a közlekedési k területek építési é szélességeire vonatkozó előírásokat az egyes közutak (kerékpár és gyalogutak is) tervezési osztályba sorolását az egyes közutak eltérő szakaszainak építési szélességeit és azokon belül a szükséges keresztmetszeti elemeket

12 a csomópontok, keresztezések kialakítási módjának és elemeinek területigényét, (amennyiben a lehetséges kialakítási módok közül az adott időpontban nem dönthető el egyértelműen a legmegfelelőbb változat, akkor a területigényt úgy kell meghatározni, hogy az mindegyik kialakítását biztosítsa) az újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területekhez a szükséges közlekedésépítéseket ütemezetten a beépítésre szánt telkeken kötelezően elhelyezendő parkolókon felül a közterületeken létesítendő parkolók lehatárolását és megvalósításuk feltételeit a közlekedésre vonatkozó korlátozásokat terepszint alatti (és feletti) közlekedési létesítmények megközelítésére, méretére (legkisebb, legnagyobb) vonatkozó előírásokat, szabályozást.

13 A főváros területére készülő településrendezési tervek közúti közlekedési munkarésze

14 A településrendezési eszközök (TSZT, BVKSZ FSZKT, KVSZ KSZT) külön tervezési tevékenység keretében készülnek a kétszintű önkormányzati rendszer következtében (szükség esetén a magasabb szintű terv, vagy tervek előzetes módosításával). Megalapozott fővárosi településszerkezeti terv kidolgozásához tekintettel a főváros nagyságrendjére, lakosszámára, területi kiterjedésére, az országban betöltött szerepkörére, szerkezetére, összetettségére és egyéb sajátosságaira önállóközlekedésfejlesztési terv készítése szükséges. Azönálló közlekedésfejlesztési terv minimálisan szükséges tartalma: Közlekedési vizsgálat: a főváros térségi közlekedési hálózatainak vizsgálata - forgalmakkal a főváros belső közlekedési hálózatainak és létesítményeinek vizsgálata forgalmi vizsgálattal Közlekedési javaslat: a főváros belső közlekedési hálózatainak és létesítményeinek javaslata

15 A főváros térségi közlekedési hálózatainak vizsgálata: a fővárost érintő országos és az agglomerációs közlekedési hálózatok (közúti, vasúti, kötöttpályás közforgalmú, kerékpáros, vízi és légi) vizsgálata, hálózati kapcsolatok a főváros területére belépő forgalomnagyságok megoszlásának (átmenő és célforgalom, személy és teherforgalom, egyéni és közforgalmú közlekedés) vizsgálata

16 A főváros belső közlekedési hálózatainak és létesítményeinek vizsgálata: a főúthálózat és az egyéb szerkezeti jelentőségű utak vizsgálata, kiépítettség,kapacitás, illeszkedés a településszerkezetbe, illetve a településszerkezetre gyakorolt hatás, csomópontok, közúti vasúti keresztezések, jelentős műtárgyak, kritikus hálózati elemek a kötöttpályás közforgalmú közlekedési hálózatok és létesítményeinek vizsgálata, kihasználtság és munkamegosztás, kapcsolataik az egyéb közlekedési ágazatokkal (átszállókapcsolatok, P+R, B+R, gyalogosforgalom) a vasúthálózat és létesítményeinek (pályaudvarok, állomások, megállóhelyek, rendező pályaudvarok, stb.) vizsgálata, illeszkedésük a településszerkezetbe, illetve a településszerkezetre gyakorolt hatásuk, valamint kapcsolataik az egyéb közlekedési ágazatokkal (P+R, B+R) a vízi közlekedés és létesítményeinek vizsgálata, kapcsolatuk az egyéb közlekedési ágazatokkal

17 a légi közlekedés és létesítményeinek (repülőterek) vizsgálata, kapcsolatuk az egyéb közlekedési ágazatokkal a kerékpáros közlekedési hálózat és létesítményeinek vizsgálata, kapcsolatuk az egyéb közlekedési ágazatokkal parkolási vizsgálat (parkolási igények és lehetőségek, közterületi parkolók, parkolóházak és mélygarázsok, P+R parkolók), a parkolás általános jellemzése, a parkolás szempontjából kritikus területek a kombinált áruszállítás létesítményeinek vizsgálata (közúti, vasúti, vízi és légi) teljes körű forgalmi vizsgálat (a főúthálózat forgalomnagyságai, átmenő forgalom és az egyes szektorokba irányulócélforgalmak célforgalmak, a szektorok közötti forgalmak, a forgalmak lefolyása, a teherforgalom részaránya, az ingázó forgalom, az egyéni és a közforgalmú közlekedéssel megtett utazások aránya, a gyalogosan és kerékpárral megtett utazások). Azállandó mérőhelyek rendelkezésre állóadatait ki kell egészíteni további kikérdezéses, rendszámfelírásos, számításos módszereken alapuló felvételekkel.

18 Az önálló közlekedésfejlesztési terv közlekedési vizsgálatainak az alábbi léptékű rajzi munkarészei használhatók fel jól a TSZT közlekedési javaslatának készítéséhez: az agglomerációs közlekedési hálózati kapcsolatok vizsgálata (M= 1: : ) a főváros belső közlekedési hálózatainak és létesítményeinek (főút, vasúti, vízi, légi, kötöttpályás közforgalmú közlekedési és kerékpáros) vizsgálata (M= 1: :50 000) Az ágazatonként elvégzett közlekedési vizsgálatokból készített összefoglalók szolgálnak alapul a közlekedési javaslatok elkészítéséhez. A tapasztalatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy csak részletes és alapos vizsgálatokból levont következtetések birtokában lehet a szükséges közlekedésfejlesztéseket meghatározni és azokra javaslatot tenni.

19 Közlekedési javaslat: A közlekedési és forgalmi vizsgálat felhasználásával forgalmi tervezés keretében a területfelhasználási változások figyelembevételével kell a várható közlekedési igényeket a különböző időtávlatokra meghatározni. Afőváros a közlekedési hálózatok fejlesztése nem állítható elő az egyes hálózatok fejlesztési javaslataként, hanem a hálózati rendszer egészét tekintve, térségenként differenciáltan kezelve kell a szükséges hálózatfejlesztéseket meghatározni. Aközlekedésijavaslatszövegesésrajzimunkarészekből áll, amelyeknek az önálló közlekedésfejlesztési terv közlekedési vizsgálati munkarészeinél leírt témakörökre kell kiterjednie.

20 A főváros belső közlekedési hálózatainak és létesítményeinek javaslata : a főúthálózat és az egyéb szerkezeti jelentőségű utak és ezek kapcsolatainak fejlesztése, csomópontok, közúti vasúti keresztezések javaslata a kötöttpályás közforgalmú közlekedési hálózatok és kapcsolataik, valamint létesítményeinek javaslata, létesítendő P+R parkolók az egyéb alapvető fontosságú tömegközlekedési (autóbusz) hálózatok, fontosabb végállomások, átszállóhelyek, kombinált közlekedési csomópontok, a vasúthálózat és létesítményeinek javaslata, létesítendő P+R parkolók a vízi közlekedés és létesítményeinek javaslata a légi közlekedés és létesítményeinek javaslata kerékpáros közlekedési hálózat és létesítményeinek javaslata, kombinált közlekedés, létesítendő B+R parkolók parkolási javaslat, létesítendő parkolók, parkolóházak és mélygarázsok, valamint P+R parkolók a kombinált áruszállítás létesítményeinek logisztikai területek javaslata

21 FKT.URB. KONZORCIUM

22 FKT.URB. KONZORCIUM

23 FKT.URB. KONZORCIUM

24 A fentiekben felsorolt az önálló közlekedésfejlesztési terv közlekedési javaslatának és a forgalmi méretezés felhasználásával készítendő közlekedési javaslati munkarészek készítése során az alábbi tervezési szempontok figyelembevétele szükséges: a belső városi térségekben az egyéni közlekedést mérsékelni, a közforgalmú közlekedés, valamint a gyalogosközlekedés részarányát növelni kell a közforgalmú közlekedés k különböző ő fajtáinak fjtái k/lő /elővárosi vasutak, tkgyorsvasutak, közúti gyorsvasutak, közúti vasutak/ legteljesebb együttműködésére, az átszállókapcsolatok javítására és a kombinált utazási formák esetén a gyaloglási távolságok csökkentésére kell törekedni és az ehhez szükséges területeket a célszerűség (és nem a maradékelv) alapján kell kijelölni. a közforgalmú közlekedés fejlesztésénél az egyéni közlekedéssel szembeni versenyképes alternatíva nyújtására kell törekedni a kerékpáros hálózatot lehetőleg önálló kerékpárutakként, mind a gépjármű forgalomtól, mind a gyalogosforgalomtól különválasztottan kell megtervezni

25 a gyalogosközlekedés kedvező kialakítását a város teljes területén minden egyéb közlekedési ágazattal szemben előnybe kell részesíteni, a gyalogosközlekedési l k ilétesítmények é tervezésénél éé éla biztonságon túl az alapvető ő szempont a legrövidebb útvonal és az akadálymentesség biztosítása a közterületeket a lehető legnagyobb mértékben mentesíteni kell a tartós várakozás á alól, a megmaradó közterületi parkolásra klá szükség ké esetén parkolás szabályozást kell bevezetni a településszerkezeti terv készítése során kell javaslatot adni az egyes területek forgalommentesítésére, forgalomcsillapítására (az övezeti szabályozásba bevonandó területek kijelölésére) is az áruszállítás, a teherforgalom útvonalait és a belső területeken koncentrált rakodóhelyeket ki kell jelölni. A kombinált áruszállítási formák megteremtéséhez a logisztikai területek helybiztosítása és megfelelő kiszolgálása szükséges

26 Afőváros javasolt közlekedési (főút,vasút,vízi,légi,kötöttpályásközforgalmúés kerékpáros) hálózatai és létesítményei rajzi munkarészeinek méretaránya M= 1: : Afővárosi településszerkezeti terv közlekedési javaslatainak rajzi munkarészei nagyléptékű, vonalas ábrák, amelyekhez a csomópontok és a keresztmetszeti elemek pontos helyigénye tekintettel a nagyságrendre csak később, a szabályozási kerettervet követően készülő kerületi szabályozási tervek készítése során kerül meghatározásra. Ugyanakkor viszont a szabályozási kerettervnek és a kerületi szabályozásiterveknek összhangban kell lenniük a TSZT vel.

27 A szöveges munkarész tartalma: Itt kell indokolni a területrendezési tervekben, illetve az egyéb magasabb szintű ű közlekedésfejlesztési k é tervekben meghatározott közlekedési k javaslatokon tett pontosításokat: a főút, a vasút, a helyi kötöttpályás közforgalmú, a kerékpáros és a fővárosi jelentőségű ő ű gyalogos közlekedési l k hálózatokra vonatkozó javaslatok felsorolása, a javasolt nyomvonal változtatások indoklása, a tervezett kapacitásértékek ismertetése, a szintbeni főút vasúti keresztezések megszüntetésére, valamint a főutak csomópontjainak fejlesztésére vonatkozó javaslatok leírása. a felsorolt közlekedési hálózatokhoz és a vízi és légi közlekedéshez tartozó létesítmények fejlesztési javaslata

28 Fővárosi szabályozási keretterv (FSZKT) közlekedési javaslatánaktartalmitartalmi előírásai: az FSZKT közlekedési javaslatának kötelező alátámasztó munkarészei lényegében megegyeznek a TSZT nél leírt önálló közlekedési terv javaslati munkarészeivel. Az FSZKT a TSZT alapján készülő szabályozás jóváhagyandó munkarész amelynek a közlekedési szabályozását illetően tartalmaznia kell a főváros működéséhez szükséges közlekedési területek helybiztosítását, a beépítésre szánt területek között meg kell határoznia a közlekedési keretövezeteket., a beépítésre nem szánt területek között meg kell határoznia a célzott területfelhasználási módú területeit. A közlekedési keretövezetek részeként meg kell különböztetni az a közlekedéssel kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgáló területeket (tömegközlekedési bázisterületek, logisztikai területek, különleges intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési területek). A célzott területfelhasználási módú területek részeként meg kell különböztetni az egyes közlekedési ágak területeit (a közlekedési célú közterületeket, közlekedéssel kapcsolatos építmények é elhelyezésére l é szolgáló láló területeket, t t a vasúti, vízi, íi légi közlekedési létesítmények területeit).

29 Az Fővárosi szabályozási keretterv M=1:4000 léptékben készítendő. A Budapesti városrendezési és építési keretszabályzat (BVKSZ) nem rendelkezik tervi elemekkel, azonban az FSZKT val együtt kell alkalmazni, ezért szükséges a tartalmi követelményeit rögzíteni. A BVKSZ nek a közlekedés vonatkozásában a beépítésre szánt területeken a közlekedési célú keretövezetekre, a beépítésre nem szánt területeken belül a célzott területfelhasználási módú területekre (közlekedési célú keretövezetekre) általános követelményeket kell megállapítania.

30 A kerületi szabályozási tervek (KSZT) közlekedési munkarészei a terület által megkövetelt részletezettség figyelembevételével: közlekedési vizsgálatok (ajánlott alátámasztó munkarészek) közlekedési k javaslatok k(kötelező ő alátámasztó á munkarészekből kből és egyéb alátámasztó á munkarészekből áll) közlekedésre vonatkozó szabályozási elemek (a jóváhagyandó munkarészek részét képezi.

31 A közlekedési vizsgálat kiterjed: A terület közlekedési hálózati vizsgálatainak ki kell terjedniük a terület főút, vasút, közforgalmú közlekedési és kerékpáros hálózati kapcsolatainak kellátottságára tt á á és színvonalára. A terület ttényleges közlekedési helyzetének értékelésénél nagyon fontos ismerni a tervezés alatt álló terület fővároson belüli térbeli elhelyezkedését, mertez ez jelentős mértékben meghatározza a terület hálózati kapcsolatait. Függetlenül attól, hogy a szabályozási terv mekkora kiterjedésű területre készül, a tervezés alatt álló területnek a határos területekkel való kapcsolatát minden esetben szükséges vizsgálni, illetve mindazokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a területre. Részletes ismertetést kell adni a terület általános közlekedési helyzetéről, a terület útjainakés csomópontjainak /szintbeni, külön szintű/ kiépítettségéről, (az útkategóriába sorolás megfelelőségéről) a forgalomszabályozásról, keresztmetszeti jellemzőiről és szükség esetén a vasúti átjárókról.

32 Szükséges ismertetni az adott terület határoló, valamint belső útjainak és csomópontjainak kforgalmát (forgalomszámlálást kell végezni, amennyiben csak öt évnél régebbi adatok állnak rendelkezésre, vagy az utolsó forgalomszámlálás óta aterület használatában a forgalomlebonyolódást jelentősen befolyásoló változások következtek be), kapacitását, ezek egymáshoz viszonyított nagyságát, a többletkapacitásokat, illetve a kapacitáshiányokat, valamint a térség gépjármű ellátottságát, a közforgalmú és az egyéniközlekedés arányát. A vizsgálatnak ki kell terjednie a közforgalmú közlekedéssel való ellátottságra, színvonalára, a közlekedtetett férőhelyekre, a kihasználtságra, a különböző közforgalmú közlekedési eszközök közötti munkamegosztásra, valamint a megállóhelyektől való gyaloglási távolságokra, az átszállókapcsolatok minőségére is, különös tekintettel az akadálymentesség érvényesülésére. Vizsgálni kell a terület gyalogos g és kerékpáros közlekedését, kapcsolatait és létesítményeit. Meg kell vizsgálni a terület parkolási ellátottságát, össze kell hasonlítani az egyes telkeken belül a parkolási igényeket a parkolási lehetőségekkel, a vizsgálatnak ki kell terjednie a közterületi parkolásokra, valamint a P+R parkolókra is.

33 Feldolgozás: szöveges és rajzi munkarészek együttesen szükségesek: szöveges értékelés a szabályozási terv területének közlekedési hálózatai és kapcsolatai (főút, vasút, közforgalmú közlekedési, k kerékpáros és gyalogosközlekedési l k ihálózatok) (M= 1: :20.000) a szabályozási terv területének közlekedési vizsgálata (M= 1: :2.000) kritikushelyek jellemző keresztszelvényei (M= 1: :200)

34 A közlekedési javaslat kiterjed: A szabályozási terv közlekedési hálózati javaslatainak összhangban kell lenniük a településszerkezeti tervben meghatározott és a fővárosi szabályozási kerettervben rendelettel megállapított közlekedési hálózati javaslatokkal. A településszerkezeti terv közlekedési (főút, vasút, vízi, légi, kötöttpályás közforgalmú közlekedés, valamint a kerékpáros) hálózati javaslatainak a szabályozás alá vont területre eső elemei kötelező érvényűek. A településszerkezeti terv közlekedési hálózati javaslatait a szabályozási terv készítése során nem lehet figyelmen kívül hagyni, eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet egyidejűleg módosítani kell. A A tl településszerkezeti titerv közlekedési k hálózati javaslatai a terület tkiszolgálása, feltárása szempontjából szükséges további hálózati elemekkel egészíthetők ki. A szabályozási terv fővároson belüli elhelyezkedésétől függően viszont számos esetben a javaslatnem további hálózati elemek helybiztosítását, hanem egyes utak forgalom alóli mentesítését tehetik szükségessé.

35 A szabályozási terv közlekedési javaslatának készítése során, a szabályozási terv méretarányában lehet pontosítani és meghatározni a településszerkezeti tervben kizárólag nagyléptékben, vonalas elemekként tjlölt jelölt, a fővárosi szabályozási á kerettervben is szereplő, de pontos szabályozással még nem rendelkező javasolt főutak közül a szabályozási terv területére eső főútszakasz nyomvonalát és helyszükségletét. A területre vonatkozóan a közlekedési vizsgálatban szereplő forgalomnagyságokat, a várható gépkocsi ellátottságot, valamint az egyéni és a közforgalmú közlekedés feltételezett arányát alapul véve, a tervezett területfelhasználások alapján számított megnövelt forgalomnagyságokat ráterhelve a javasolt főúthálózatra kell meghatározni a szükséges forgalmi sávok számát, helyigényét. Meg kell tervezni továbbáminden egyéb szükséges keresztmetszeti elem (elválasztósáv, leállósáv, szervízsáv, kerékpársáv, járda, közúti zöldfelület, a vízelvezetés és a környezetvédelem létesítményei) helyszükségletét is. Mivel ez a fővárosi gyakorlatban szokásos tömbönkénti szabályozás esetében nem lehetséges, nagyobb körzetenként, kerületenként egységes, elfogadott hálózatfejlesztési terv szükséges, amelynek területigényét a tömbönkénti szabályozásnál figyelembe kell venni. A hálózati kapcsolatok helybiztosításához a várható forgalmak alapján meg kell állapítani a csomópontok, vagy a keresztezések fajtáját (szintbeni hagyományos, körforgalmú, külön szintű csomópontok, külön szintű keresztezések) és helyigényük meghatározásához vázlattervek készítése szükséges.

36 A vasúti közlekedési javaslat készítésének keretén belül a fővárosi településszerkezeti tervben szereplő vasúti területek fejlesztéseinek a szabályozási terv területére eső hlié helyigényét ét érvényes é vasútfejlesztési té tervek alapján rögzíteni ikll kell. A közforgalmú közlekedési javaslat készítésének keretén belül kell meghatározni a településszerkezeti tervben jelölt kötöttpályás közforgalmú közlekedés felszíni szakaszainakés létesítményeinek a szabályozásiterv területére eső helyigényét is. A szabályozási tervek keretén belül már nemcsak a kötöttpályás közforgalmú közlekedés, hanem a területen meglévő minden egyéb más közforgalmú közlekedési viszonylat többlet helyigényét (pl. önálló autóbuszsáv) is biztosítani kell. Számításokkal kell igazolni, hogy a tervezett területfelhasználások következtében keletkező közforgalmú közlekedési többletigény milyen módon elégíthető ki, elegendő e a meglévő közforgalmú közlekedési viszonylatokférőhelyszámának a növelése, vagy új közforgalmú közlekedési viszonylat bevezetése szükséges. A közforgalmú közlekedési ellátottságot a terület elhelyezkedésétől függően differenciált mértékben a főváros teljes területén biztosítani kell. A közforgalmú közlekedési javaslatoknak ki kell terjednie az átszállókapcsolatok javítására, valamint az akadálymentesítésre is. A kerékpáros közlekedési javaslat készítésének keretében kell meghatározni a településszerkezeti tervben szereplő kerékpárút hálózatnak a szabályozási terv területére eső szakaszai és létesítményei helyigényét, kiegészítve a helyi jelentőségű kerékpárutak, (vagy kerékpározásra alkalmas egyéb hálózati elemek) helyigényével.

37 A gyalogosközlekedési javaslat készítésének keretén belül a szabályozás alatt álló teljes terület gyalogosközlekedéssel való elérhetőségét biztosítani kell. A gyalogosközlekedés létesítményeinek é többlet hlié helyigényével é laz oktatási, a kereskedelmi, k sport, és szabadidős bdidő tevékenységekhez kapcsolódó területek esetében kiemelten szükséges foglalkozni. A teherforgalom számára szükséges útvonalak és az áruszállítási rakodóhelyek kijelöléséről é különösen ö nagyforgalmú úlétesítmények, é tl telepek esetén kll kell gondoskodni. d A parkolási javaslat készítésének keretén belül a tervezett beépítések, a funkcióváltások teljes parkolási igényét meglévőkön felül a saját telken belül kell biztosítani (kivéve, ahol a jogszabályok az ettől való eltéréseket lehetővé teszik). A parkolásijavaslat készítésénél különös gondot kell fordítani arra, hogy a közterületek a környezetállapot (esztétikai is) javítása érdekében lehetőség szerint minél nagyobb mértékben felszabadíthatóak legyenek a parkolás alól. A vízi közlekedéssel kapcsolatos javaslatok készítésének keretében kell a hajózással kapcsolatos fejlesztési területek helyigényét biztosítani. A légi közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési területek helyigényéről is gondoskodni kell.

38 A közlekedési javaslat feldolgozása: szöveges és rajzi munkarészek együttesen szükségesek: szöveges értékelés a szabályozási terv térsége közlekedési hálózati kapcsolatainak és létesítményeinek javaslata (főút, vasút, vízi, légi, közforgalmú közlekedés, kerékpáros és gyalogosközlekedés) M= 1: : a szabályozási terv területének közlekedési javaslata (esetleg a Beépítési és/vagy környezetalakítási javaslaton ábrázolva M= :2.000 csomóponti vázlattervek M=1:1000 1:2000 javasoltmintakeresztszelvények ts elvények M= 1:100 1:200

39 Közlekedésre vonatkozó szabályozási elemek: a beépítésre nem szánt területeken belül a közlekedési célú területek tagolását, az egyes közlekedési övezetek lehatárolását, felhasználásukés beépítésük feltételeit, szabályait a közlekedési célú közterületek felhasználását és az azokon történő építések feltételeit, szabályait a közlekedési hálózatokra, a közlekedésépítésekre és a közlekedési területek építési szélességeire vonatkozó előírásokat az egyes közutak (kerékpár és gyalogutak g is) tervezési osztályba sorolását az egyes közutak eltérő szakaszainak építési szélességeit és azokon belül a szükséges keresztmetszeti elemeket

40 a csomópontok, keresztezések kialakításimódjánakés elemeinek területigényét, (amennyiben a lehetséges kialakítási módok közül az adott időpontban nem dönthető el egyértelműen a legmegfelelőbb változat, akkor a területigényt úgy kell meghatározni, hogy az mindegyik kialakítását biztosítsa) az újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területekhez a szükséges közlekedésépítéseket ütemezetten a beépítésre szánt telkeken kötelezően elhelyezendő parkolókon felül a közterületeken létesítendő parkolók lehatárolását és megvalósításuk feltételeit a közlekedésre vonatkozó korlátozásokat terepszint alatti (és feletti) közlekedési létesítmények megközelítésére, méretére (legkisebb, legnagyobb) vonatkozó előírásokat, szabályozást

41 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMÜKET