MESTERISKOLA TELEPÜLÉSRENDEZÉS. Körmendy Mária, Pető Zoltán

Átírás

1 KÖZLEKEDÉSTERVEZÉSI MESTERISKOLA ÚTHÁLÓZATFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSRENDEZÉS Körmendy Mária, Pető Zoltán

2 TELEPÜLÉSRENDEZÉS GYAKORLATI PÉLDÁK

3 BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE (1125/2005 (V.25) Főv. Kgy. határozat)

4 BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

10 FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERVTERV (46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelet)

11 FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERVTERV

12 FŐVÁROSI SZABÁLYOZÁSI KERETTERVTERV

13 KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR SZABÁLYOZÁSI TERVE

14 KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR SZABÁLYOZÁSI TERVE GOOGLE

15 Program munkarész zsömle csomópontja (15 mrd. Ft.) Program munkarész kifli csomópontja (10 mrd. Ft.) KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR SZABÁLYOZÁSI TERVE

16 Környezetalakítási javaslat Szabályozási tervlap KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR SZABÁLYOZÁSI TERVE

17 Budaörsi út i BKV VOLÁN végállomás Virág piac területére javasolt P+R parkoló (távlati végállomás helyszíne) Somogyi úti BKV jármű tároló (Etele téri végállomás) KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR SZABÁLYOZÁSI TERVE

18 KELENFÖLDI PÁLYAUDVAR SZABÁLYOZÁSI TERVE

19 KŐBÁNYA KISPESTMETRÓVÉGÁLLOMÁS KISPEST (KÖ KI) KI) SZABÁLYOZÁSITERVE

20 KŐBÁNYA KISPEST METRÓ VÉGÁLLOMÁS (KÖ KI) SZABÁLYOZÁSI TERVE GOOGLE

21 A közlekedési funkciók kapcsolódásából létrejövő intermodális csomópont koncepciója Az intermodális csomópontból kialakuló intermodális központ látványterve KŐBÁNYA KISPEST METRÓ VÉGÁLLOMÁS (KÖ KI) SZABÁLYOZÁSI TERVE

22 KŐBÁNYA KISPEST METRÓ VÉGÁLLOMÁS (KÖ KI) SZABÁLYOZÁSI TERVE

23 A KSZT az 5/2006 (II.24) Kgy. rendelettel a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) 6. számú mellékletévé vált, a közlekedésre vonatkozó legfontosabb előírásokat a 6., 7., 9., 10. tartalmazza. KŐBÁNYA KISPEST METRÓ VÉGÁLLOMÁS (KÖ KI) SZABÁLYOZÁSI TERVE

25 Jelzőlámpás csomópontok alkalmazása, I. ütem Körforgalmú csomópontok alkalmazása, I. ütem Jelzőlámpás csomópontok alkalmazása, II. ütem Körforgalmú csomópontok alkalmazása, II. ütem KŐBÁNYA KISPEST METRÓ VÉGÁLLOMÁS (KÖ KI) SZABÁLYOZÁSI TERVE

27 BUDAPESTI INTERMODÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE

28 Környezetalakítási javaslat 2002 évben Környezetalakítási javaslat 2007 évben BUDAPESTI INTERMODÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE

29 Szabályozási tervlap 2002 évben Szabályozási tervlap 2007 évben BUDAPESTI INTERMODÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE

30 A KSZT az 35/2008 (X.06) Kgy. rendelettel a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat (KVSZ) 39. számú mellékletévé vált, a közlekedésre vonatkozó legfontosabb előírásokat a 3 5, és a 7 pont tartalmazza. BUDAPESTI INTERMODÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE

32 BUDAPESTI INTERMODÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE GOOGLE

34 ÉRD VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE

35 ÉRD VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE Átnézeti helyszínrajz

36 Forgalom számlálási eredmények a reggeli csúcsidőszakban. Forgalom számlálási eredmények a délutáni csúcsidőszakban. ÉRD VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE

38 Mintakeresztszelvények a vasútvonalakat külön szintben keresztező Diósdi úton. Mintakeresztszelvények az ún. intermodális területen. ÉRD VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE

39 Hossz szelvény: Diósdi úti kapcsolat a Mária utca számára. Hossz szelvény: nincs Diósdi úti kapcsolat a Mária utca számára. ÉRD VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE

41 A HÉSZ mellékletévé váló SZT közlekedésre vonatkozó előírásait a szabályozási előírások tartalmazza. ÉRD VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE

42 ÉRD VÁROSKÖZPONT SZABÁLYOZÁSI TERVE GOOGLE

43 PÁPA VÁROS ÖVEZETI TERVLAP

44 A lakos számot meghaladó települések esetében a Helyi építési szabályzat kötelező részét jelenti az Övezeti térkép, amennyiben nincsen a település egészére kiterjedő Szabályozási terv. Pápa város közigazgatási területének mérete, és a terület összetettsége miatt a város és a csatolt települések belterületére M=1:8.000 es léptékben készült az övezeti térkép. éké PÁPA VÁROS ÖVEZETI TERVLAP

45 PÁPA VÁROS ÖVEZETI TERVLAP A város és a csatolt települések külterületére M=1: es léptékben készült el az Övezeti térkép.

46 PILISSZENTIVÁN TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZABÁLYOZÁSI TERV

47 Törvénnyel jóváhagyott területrendezési terv térségi szerkezeti tervlapjából származó kötöttségek PILISSZENTIVÁN TSZT, SZT

48 Térségi szerkezeti terv jelmagyarázata PILISSZENTIVÁN TSZT, SZT

49 Területfelhasználás tervlap PILISSZENTIVÁN TSZT, SZT

50 Területfelhasználás tervlap jelmagyarázata Közlekedési alátámasztó munkarész javaslatának mintakeresztszelvényei PILISSZENTIVÁN TSZT, SZT

51 Közlekedési alátámasztó munkarész vizsgálatának átnézeti helyszínrajza PILISSZENTIVÁN TSZT, SZT

52 II.2. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT II.2.1. Közúti közlekedés Pilisszentiván közigazgatási területét az országos gyorsforgalmi úthálózat és a főúthálózat jelenleg nem érinti. Ezen az állapoton az országos közúthálózat területrendezési tervekben meghatározott fejlesztései sem változtatnak a jövőben. A nagyobb térség közlekedési rendszerét mutatja be a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének vonatkozó részlete (jóváhagyva a 2005 évi LXIV. törvénnyel). a főváros közötti kapacitív közúti kapcsolatot. (A jelenlegi 2x1 forgalmi sávos 10 sz. főút továbbra is az országos közúthálózat része marad, II. rendű főút vagy gyűjtőút szerepkörrel.) A főváros esetében mely a munkahelyek szempontjából a térség, illetve az egész ország domináns települése a 2x2 sávval tervezett Körvasút menti körút biztosítja egyrészt az Árpád híd (és a Hungária-gyűrű) tehermentesítését, valamint az Újpest-Aquincum Duna híddal Pest közvetlen, jobb elérhetőségét. Az Új 10. számú főút beruházásához kapcsolódik várhatóan a jelenlegi és a tervezett főúthálózati elemek között forgalmi kapcsolatot megteremteni hivatott útvonal, mely Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti erdős-hegyes területen épülhet meg. Ez utóbbi kapcsolat Pilisszentiván számára a mainál kedvezőbb közlekedési lehetőséget biztosít majd Pilisszántó település és Dobogókő térsége felé. Az M0 gyűrű Északi szektor hiányzó szakaszának, és a Nyugati szektornak a megvalósítása lehetővé teszi majd, hogy Pilisszentiván Solymáron keresztül forgalmi szempontból kedvező körülményekkel kapcsolódhasson az ország teljes gyorsforgalmú úthálózatához a pesthidegkúti csomóponton keresztül. (Az M0 gyűrű bezáródása várhatóan nem növelné érdemben az 1107 sz. összekötő út átmenő forgalmát, mivel a Piliscsabán túlról érkező forgalom esetében az M10 M0 útvonal a legelőnyösebb.) Az 1107 sz összekötő út forgalomterhelése a fenti hálózatfejlesztések ellenére, a motorizációs szint emelkedésének megfelelően folyamatosan növekedni fog a jövőben is. A 2020-as évben várható forgalomterhelést és forgalom összetételt az alábbi táblázat mutatja be. 202 ÁNF Személyg Kistehe Autóbus Teherg Motor Kerékpá Lassú 0 (E/nap k r gk z k (J/nap r jármű évi ) (J/nap) (J/nap) (J/nap) (J/nap) ) (J/nap) (J/nap számlálá ) s A településszerkezet és a közlekedési hálózat fenti helyzete folytán forgalmi szempontból az országos mellékúthálózatba tartozó elemek közül is csak az 1107 sz. összekötő út érinti közvetlenül Pilisszentivánt a település közlekedési kapcsolatai kedvezőtlenebbek, mint a szomszédos településeké. A szerényebb közlekedési lehetőségekből következik azonban, hogy az átmenő forgalom nagysága, és az abból adódó környezeti terhelés is lényegesen kisebb, mint a szomszédos települések esetében. Pilisszentiván érdekeit közvetetten szolgálja, ha a nagyobb térség tervezett, meghatározó jelentőségű közlekedésfejlesztési beruházásai mielőbb megvalósulnak. A területrendezési tervekben szerepel az Új 10. számú főút (távlatban M10 autópálya) megépítése, melynek Budapesten belüli szerves folytatását jelenti majd a Körvasút menti körút az Újpest-Aquincum Duna híddal. A sugárirányú útvonal 2x2 sávval tervezett pályája biztosítja majd az agglomerációs térség és PILISSZENTIVÁN TSZT, SZT A szelvény Solymáron található. A szelvény a település északi határán, a 10. számú főúttal alkotott csomópontnál helyezkedik el. A 2x1 forgalmi sávos közútak külterületi szakasza E/nap forgalomterhelésig megfelelő szolgáltatási színvonalat biztosít, elméleti teljesítőképessége E/nap. Belterületi szakaszon ezen határértékek E/nap E/nap nagyságban határozhatók meg. A települést közvetlenül érintő fejlesztésként javasolható Pilisszentiván Fő utcájaként funkcionáló 1107 sz. összekötőút esetében egyrészt csomópontjainak a területfelhasználási igényekhez illeszkedő fejlesztése, másrészt a belterületbe tartozó szakaszának módosítása a kezelő által meghatározott forgalmi rendhez (lakott területen belüli forgalomszabályozás). A csomóponti fejlesztések keretében szükséges lenne Pilisvörösvár közigazgatási területére esik a 10. sz. főúttal alkotott, már meglévő egyszerű csomópontjának ( kmsz.) bővítése kanyarodó sávokkal (önálló, balra kanyarodást biztosító sáv létesítése célszerű mind a főirányban, mind a mellékirányban). A Hársfa utca melletti, pilisvörösvári gazdasági területnek a pilisszentiváni lakóterületek zavarása nélküli kiszolgálásának biztosítása csak egy új csomópont létesítésével lenne biztosítható a szelvény környezetében, a két település közigazgatási határán. A csomópont kialakítását Pilisszentiván nem Közlekedési alátámasztó munkarész javaslatának műszaki leírása

53 támogatja (az összekötő úton egyébiránt az előírásoknak nem megfelelő csomóponti távolság alakulna ki). A Szabadság út - Jóreménység utca meglévő csomópontjának ( kmsz.) átépítése javasolható (négyágú körforgalmú csomóponttá). A folyópálya szakasz urbánus átalakítása keretében az útvonal forgalomtechnikai fejlesztése javasolható. (A gyalogos átkelést segítő középszigetek létesítése, valamint az úttengellyel párhuzamos parkolósávok építése.) A település dél-nyugati határán, a kereskedelmi-gazdasági területek melletti, jelenleg lakott területen kívüli forgalomszabályozással rendelkező szakaszon a szerviz utas ingatlan kiszolgálás továbbfejlesztése indokolt. A településrendezési terv által javasolt belterületbe vonás - tekintettel arra hogy Pilisszentiván és Solymár települések már lényegében összeépültek részeként ki kell építeni a gyalogos járdát és a közvilágítást. A szomszédos települések közötti, önkormányzati úthálózat részét képező gyűjtőúti kapcsolatok fejlesztése is célszerű, ennek keretében egy Pilisvörösvár-Solymár közvetlen kapcsolat alakítható az érintettek döntésének megfelelően ki a község határhoz közel, mely a Területfelhasználás tervlapon kerül megjelenítésre ( a jelű út). A Budapest-Esztergom vasútvonalon tervezett Pilisvörösvár-Bányatelep vasúti megállóhely megfelelő megközelítésének biztosítására javasoljuk az Aranyhegyi patak északi oldalán lévő közterület gyűjtőútként történő átépítését, mely akár a fenti, Pilisvörösvár-Solymár közvetlen kapcsolathoz csatlakozva is biztosítja a vasúti létesítmény elérését (Területfelhasználás tervlap b-b1 kapcsolat), de akár önállóan is (Területfelhasználás tervlap b-b2 kapcsolat). Javasoljuk az egykori szeméttelep környezetében lévő mezőgazdasági kertek úthálózatának szélesítését, és a Táncsics utcához kapcsolását. A település meglévő lakó-kiszolgáló úthálózatának esetében javasoljuk a forgalomcsillapított zónák kiterjesztését (tempó 30 zóna-, lakó-pihenő övezet alkalmazása) a Közlekedési javaslat tervlapnak megfelelően. II.2.2. Közforgalmú közlekedés Pilisszentiván tömegközlekedését jelenleg, és távlatban is a település súlypontjában lévő, Szabadság úton közlekedő autóbusz közlekedés határozza meg. A Pilisvörösvár- Pilisszentiván határán lévő autóbusz útvonal továbbra is csak lokális szerepet fog betölteni. A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalát talán legdominánsabban meghatározó tényező az utazási idő, mely jelentős részben a járművek követési idejétől függ. Az autóbusz közlekedés esetleges kiterjesztése az eddig csak átszállással elérhető települések felé, vagy a meglévő járatok sűrítése elsősorban financiális kérdés, de ugyanakkor fontos közlekedéspolitikai szempont a települések életében. A szomszédos településeket Pilisvörösvár, Solymár közvetlenül feltáró Budapest-Esztergom vasútvonal, mint kötöttpályás közlekedési eszköz nyújtotta közlekedési lehetőség mainál lényegesen könnyebb igénybevételét teszi lehetővé a Pilisvörösvár-Bányatelep vasúti megállóhely tervezett megvalósítása. A vasúti megálló megfelelő igénybevételének biztosítására szükséges a Közúti közlekedés fejezetben szereplő valamely kapcsolat megvalósítása. II.2.3. Gyalogos és kerékpáros közlekedés, parkolás A települések megfelelő működését jelentős mértékben meghatározó, azt befolyásoló tényező a közlekedési rendszer, melynek egyik legfontosabb, de általában súlyának nem megfelelően kezelt eleme a gyalogos közlekedés. Ennek megfelelően a beépítésre szánt területek tagolását, megközelítését biztosító közterületek gyalogosjárda hálózatának folyamatos felújítása, teljes körű kiépítése feltétlenül kívánatos. A gyalogos közlekedés fejlesztésének részeként a település Fő utcájaként funkcionáló Szabadság úton új, kijelölt gyalogos átkelőhelyek ( zebrák ) létesítése javasolható a Hársfa utcánál, a Bem utcánál és az Óvoda utcánál. A meglévő és tervezett gyalogos g átkelőhelyeknél a gyalogosok g átkelését jelentősen megkönnyítő közép szigetek építése célszerű. A jármű használattal járó közlekedési ágak közül a leginkább környezetbarátnak a kerékpáros közlekedés számít. Fejlesztése egyrészt a szomszédos településekkel biztosítandó kapcsolatok, másrészt - a terep adottságok figyelembe vételével a településen belüli kapcsolatok terén lehetséges. A szomszédos településekkel l biztosítandó kapcsolatok k fejlesztését ét egy kistérségi é i hálózat kialakításának igénye, és tervei determinálhatják. Önálló, településen belüli kapcsolatok kiépítését nem javasoljuk. Egyrészt a kedvezőtlen terepadottságok miatt, másrészt a gyűjtő-kiszolgáló úthálózat az alacsony gépjármű forgalma miatt a kerékpárosok számára is biztonságos közlekedési lehetőséget nyújt (és a szűkös közterületeken nem fér el önálló kerékpár út vagy kerékpár sáv). A település intézményi, oktatási, kulturális, kereskedelmi - szolgáltató létesítményeinél a kerékpár tárolás feltételeit célszerű megteremteni. A 21. század egyik urbanizációs problémája a parkolás. A Szabadság útra koncentrálódó kereskedelmi szolgáltató létesítmények telken belüli parkolása általában nem biztosított. Az utólagos közterületi parkolási lehetőségek fejlesztése kívánatos egyrészt a közút használhatóságának fenntartásához, másrészt az alapellátást biztosító létesítmények működéséhez. éh Javasoljuk az országos mellékút Aranyhegyi árok felöli oldalán a meglévő, úttengelyre merőleges, vagy azzal szöget bezáró parkolók (forgalombiztonsági szempontok miatti) átépítését-, és újabb várakozási ehetőségeket teremtő parkolósáv építését az úttengellyel párhuzamos felállás biztosításával. Közlekedési alátámasztó tó munkarész javaslatának műszaki ű líá leírása PILISSZENTIVÁN TSZT, SZT

54 Közlekedési alátámasztó munkarész javaslatának átnézeti helyszínrajza PILISSZENTIVÁN TSZT, SZT

55 PILISSZENTIVÁN SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK (RÉSZLET) Tsz.: I-494-1/2008. Közterületekre vonatkozó általános követelmények 15. (1) Közterületre kifelé nyíló kapu nem létesíthető. (2) Úttervhez kertészeti és csapadékvíz-elvezetési tervet is mellékelni kell. (3) A közterületen, illet közhasználat céljára átadott területen (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű- és gyalogosközlekedést. (4) Új közlekedési felületek építésekor a fasorok egyidejű telepítését biztosítani kell. (5) Pavilon csak hírlapárusítás, virágárusítás és nyilvános illemhely céljára helyezhető el. (6) Helyi védelemre javasolt épület homlokzata előtt, illetve annak közterülethez csatlakozó telekhatáraitól méternél közelebb eső közterületen pavilon, telefonfülke nem helyezhető el. (7) Helyi védelemre javasolt területen út, járda zöldfelület építését a Tervtanács véleményezi. Tereprendezésre vonatkozó előírások 17. Telek természetes terepszintje tartós, végleges jelleggel: a) a kötelező oldal- és hátsókertben felfelé nem, lefelé legfeljebb 1,5 méterrel, b) a telek többi területén felfelé vagy lefelé legfeljebb 1,5 m-rel változtatható meg. KÖZLEKEDÉS 19. (1) Az országos közutak külterületi szakaszán közvetlen ingatlan-kiszolgálás céljára új útcsatlakozás vagy kapubehajtó nem létesíthető. (2) A 10. sz. közút az országos közúthálózat t része, melynek hálózati szerepe I. rendű főút, az új nyomvonal kiépítése után II. rendű főút. (3) Az 1107 sz. közút az országos közúthálózat része, melynek hálózati szerepe külterületi szakaszon összekötő út, belterületi szakaszon II. rendű főút. Jóváhagyandó munkarész szabályozási előírásai PILISSZENTIVÁN TSZT, SZT (4) A települési közúthálózat alábbi elemei gyűjtő utak, melyek tervezési osztályba sorolása B.V.c.C. 828/8 hrsz.-ú terület (Szabadság sor Szabadság utca közötti szakasz) Jóreménység utca (Táncsics Mihály utca Szabadság utca közötti szakasz) Sport utca (Szabadság utca Rét utca közötti szakasz). (5) A települési közúthálózatnak a szabályozási tervlapon ekként jelölt elemei gyalogos utak, melyek tervezési osztályba sorolása B.X. A gyalogos utak területén kerékpáros létesítmények elhelyezhetők. (6) A települési közúthálózat (4) (5) bekezdésbe nem tartozó elemei kiszolgáló utak, melyek tervezési osztályba sorolása B.VI.d.C. (7) Külterületi mellék utak mentén kerítés az úttengelyhez 4m-nél közelebb nem építhető, az út területe kerítéssel nem szűkíthető. (8) A magánutak csak kiszolgáló út funkciót láthatnak el, területük és kiépítettségük mindenben meg kell, hogy feleljen a közutakra vonatkozó előírásoknak. A kialakításra kerülő magánutak minimális telek szélessége 10 méter. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK Vasútterület - KÖk 31. (1) A vasútterület a kötöttpályás közlekedési eszközök pályái és azok kapcsolódó létesítményei, vízelvezetési rendszere, környezetvédelmi létesítményei elhelyezésére szolgál. (2) Országos közforgalmú vasútvonal védőtávolságán belül a vonatkozó jogszabályt alkalmazni kell. Közterületek - KÖu 32. (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere, környezetvédelmi, zöldfelületi, közmű és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Közút belterületi ti szakasza, és külterületi ti szakasza védőtávolságán á á belül a vonatkozó jogszabályokat alkalmazni kell. (3) Útépítés csak engedélyezett útterv alapján történhet. (4) Út vagy járdaépítési terv készítése során kötelező a közterületi zöldfelületek rendezésére kert tervet készíteni.

56 Jóváhagyandó munkarész szabályozási tervlapja PILISSZENTIVÁN TSZT, SZT

57 KÖSZÖNJÜK FIGYELMÜKET