Területrendezési aktualitások, hatásaik a közlekedésfejlesztésre

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Területrendezési aktualitások, hatásaik a közlekedésfejlesztésre"

Dávid Sipos
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Területrendezési aktualitások, hatásaik a közlekedésfejlesztésre Dr. Tompai Géza főosztályvezető BM Területrendezési és Településügyi Főosztály Balatonföldvár, május

2 Mérföldkövek a terület- és településrendezésben az elmúlt években 2000: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve 2003: Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2005: Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (BATrT) 2008: az OTrT és a Balaton-törvény átfogó módosítása (második generációs tervek) : megkezdődött a BATrT felülvizsgálata a megyei területrendezési tervek módosítása az OTrT-vel összhangban megindult (első ízben állami pénzügyi támogatással) kormányrendeletek készítése, módosítása a Tftv. és az OTrT végrehajtására (területrendezési hatósági eljárás kibővítése) árvíz és belvíz, vörösiszap-katasztrófa: a veszélyhelyzettel érintett települések településrendezési tervei módosításának gyorsítása 2011: a BATrT közigazgatási egyeztetése és az Országgyűlés által várható elfogadása 2

módosítása az OTrT-vel összhangban megindult (első ízben állami pénzügyi támogatással) kormányrendeletek készítése, módosítása a Tftv.

3 Az agglomerációs törvény tervezete nem irányul a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására, elsődleges célja a módosított OTrT törvénnyel való összhang megteremtése és a jogszerű változások követése. A műszaki infrastruktúra-hálózat alapvető rendszere változatlan marad, az országos jelentőségű elemek az OTrT törvényhez igazodnak. A Kormány által még el nem fogadott Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója célrendszerének figyelembevétele. Kiinduló állapot: az érintett 81 település hatályos településszerkezeti tervében rögzített területfelhasználás. 3

A műszaki infrastruktúra-hálózat alapvető rendszere változatlan marad, az országos jelentőségű elemek az OTrT törvényhez igazodnak.

4 Közlekedéshálózati változások a BATrT szerkezeti tervében M0 pontosítás Remeteszőlős térsége Váci hídhoz kapcsolódó új főút P+R hálózat Logisztikai központok Kerékpárút-hálózat M11 Budakeszi Farkashegy repülőtér Budapest Nemzetközi Hajóállomás (határkikötő) Budaörsi repülőtér (kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető) Százhalombatta Duna-híd (térségi mellékúton) Tököli repülőtér (egyéb nem nyilvános polgári célú repülőtér) M31 (Nagytarcsa- Gödöllő) Tápió menti főút (M0-Ecser- Maglód-Gyömrő- ) M4 fővárosi bevezető szakasza Galvani úti híd (főúti híd) Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér Csepeli kikötő (nemzetközi és országos 4 jelentőségű közforgalmú kikötő)

fejleszthető) Százhalombatta Duna-híd (térségi mellékúton) Tököli repülőtér (egyéb nem nyilvános polgári célú repülőtér) M31 (Nagytarcsa- Gödöllő) Tápió menti főút

5 A BATrT tervezetének speciális, a közlekedési infrastruktúra meglétét, mint előfeltételt meghatározó rendelkezései Közösségi közlekedési elérhetőséghez köti a nagy bevásárló-központok elhelyezését Műszaki és humán infrastruktúra-kapacitás biztosításához, valamint kötöttpályás közösségi közlekedési elérhetőséghez köti az új lakóterület és vegyes terület kijelölését A m² nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető meglévő jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva. települési térségben 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol a terület és meglévő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelyei közötti, a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolság nem haladja meg az 5 km-t. települési térségben új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan és csak abban az esetben lehet kijelölni, ha ott a műszaki infrastruktúra kapacitás és a humán infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi, vagy a szükséges kapacitás a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. 5

000 m² nettó eladótérnél nagyobb új kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény bejárata 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel megközelíthető

6 A BATrT tervezetének speciális, a közlekedési infrastruktúra meglétét, mint előfeltételt meghatározó rendelkezései Települési terület Települési térség 7000 m 2 nettó eladótérnél nagyobb bevásárlóközpont Települési terület Gyalogos megközelítés 300 m Jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhely* Közösségi közlekedési útvonal *jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhely: olyan megállóhely, ahol legalább 1000 utas/nap munkanapi átszálló utasforgalom számolható 6

megközelítés 300 m Jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhely* Közösségi közlekedési útvonal *jelentős

7 A BATrT tervezetének speciális, a közlekedési infrastruktúra meglétét, mint előfeltételt meghatározó rendelkezései 5 hektárt meghaladó vagy 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakó- vagy vegyes terület Települési térség Települési terület Közúton mért távolság 5 km Kötöttpályás közlekedési vonal Megállóhely Műszaki infrastruktúra* * műszaki infrastruktúra kapacitása: városias települési térség területén, illetve hagyományosan vidéki települési térség területén a szükséges közúti közlekedési, vasúti közlekedési és közüzemi ellátás biztosítása 7

Kötöttpályás közlekedési vonal Megállóhely Műszaki infrastruktúra* * műszaki infrastruktúra kapacitása: városias települési térség

8 A BATrT módosítása során fölmerült közlekedési tárgyú kérdések a Budapest elővárosi vasútvonalak (HÉV) szerepeltetése (alaptérképi elemekként) közlekedési csomópontok szerepeltetése (nem) a Szentendrei-sziget közúti megközelíthetőségének kérdései (Váci-híd, Szigetmonostori-híd) Budapest közlekedési tengelyeinek szerepeltetése (Budai oldalon a felszín alatt) a közlekedési hálózatok sűrűsödése Maglód és Üllő között nagysebességű vasútvonal (a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bekötésének kérdése, valamint vonalvezetés Biatorbágy közelében) P+ R parkolók kialakítása (megfelelő-e a mennyiség?) főutak település-elkerülő szakaszai (Szentendre Pomáz, Piliscsaba stb.) 8

oldalon a felszín alatt) a közlekedési hálózatok sűrűsödése Maglód és Üllő között nagysebességű vasútvonal (a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér bekötésének

9 Az elmúlt évek közlekedésfejlesztési tapasztalatai a területrendezés szemszögéből I. A leggyakoribbak a közlekedési hálózat és a természetvédelem közötti konfliktusok a Natura 2000 hatásbecslés műszaki tartalmában vita a természetvédelmi ágazattal, de alapvetően sok kompromisszum Közlekedéshálózat-fejlesztési tanulmánytervek hiánya néhány évenként változó hosszú távú koncepció Hatósági, szakhatósági ügyek (területrendezési hatósági eljárás, környezetvédelmi eljárások) nem tisztázott az eljárások sorrendje, egymásra épülése a gyorsforgalmi utak engedélyezése tekintetében 9

természetvédelmi ágazattal, de alapvetően sok kompromisszum Közlekedéshálózat-fejlesztési tanulmánytervek hiánya néhány évenként változó hosszú

10 A BATrT módosítástervezetének egyeztetése Példa az utak nyomvonalának természetvédelmi érdekből történő módosítására Az M11 gyorsforgalmi út* Perbál melletti szakaszának módosítása az ökológiai folyosó, illetve Natura 2000 terület, továbbá a települési térség védelme érdekében *A gyorsforgalmi- és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja szerint a Zsámbék délkelet Tinnye dél közötti mellékút (nagytávon kiemelt főút) 10

Natura 2000 terület, továbbá a települési térség védelme érdekében *A gyorsforgalmi- és főúthálózat hosszú

11 Az elmúlt évek közlekedésfejlesztési tapasztalatai a területrendezés szemszögéből II. Közlekedéshálózat-fejlesztési tanulmánytervek hiánya a területrendezési tervek sávban gondolkodnak ( település térsége, %-os eltérési lehetőségek a hosszúságban, területrendezési hatósági eljárás a nagyobb eltérésre), mert nem tudják rögzíteni a nyomvonalat a területrendezési terv nem tudja rögzíteni a csomópontokat, amelyek a térstruktúrát jelentősen befolyásolják a nagytávra készülő területrendezési terveket ötévente jelentősen módosítani kell új és megújuló konfliktusok az ágazatokkal a területrendezési hatósági eljárásokban nincs megfelelő alapja a területrendezési szempontú döntésnek, csak a szakhatóságok állásfoglalásai érvényesülnek 11

hatósági eljárás a nagyobb eltérésre), mert nem tudják rögzíteni a nyomvonalat a területrendezési terv nem tudja rögzíteni a csomópontokat, amelyek a térstruktúrát jelentősen

12 Közös jövő kölcsönös elvárások A közlekedési ágazat elvárásai a területrendezés felé a főbb közlekedési folyosók törvényi szintű rögzítése helybiztosítás, kiszámíthatóság az ágazatokkal való konfliktusok feloldása területi szempontok a hálózat tervezéséhez A területrendezési ágazat elvárásai a közlekedési ágazat felé viszonylagos stabilitás, hosszabb távú tervezés tanulmánytervekkel való megalapozás kölcsönös segítség és együttműködés közös jövőkutatás 12

szempontok a hálózat tervezéséhez A területrendezési ágazat elvárásai a közlekedési ágazat felé viszonylagos

13 Közös jövő összekapcsolt hálózatok, logisztika fejlődése kerékpárutak munkába járás és turizmus mágnesvasút - kevesebb közút és földrészen belüli repülés? hidrogénhajtású robotbusz - környezeti hatékonyság robotautó biztonság stb. Befolyás a térbeli struktúrára 13

14 Köszönöm figyelmüket! A diák szerkesztésében közreműködött: Babus Friderika tanácsos BM Területrendezési és Településügyi Főosztály, Területrendezési Osztály 14

Hasonló dokumentumok

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény