Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közösségi közlekedésfejlesztési igények"

Ernő Kocsis
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

2 Tartalom Bevezető gondolatok Nem mindegy hol, hogyan élünk Mobilitási kihívások Célrendszer Fejlesztések

3 Bevezető gondolatok Definíció szerint Az emberi közösség az embereknek a családnál nagyobb, együtt élő, illetve szoros társas kapcsolatokat fenntartó csoportja. A közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást, pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják. A település az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, laknak, élnek és dolgoznak. Nevezhetik falunak, városnak vagy más, huzamos emberi megtelepedést jelentő közösségi formációnak is. Egyéni és kollektív tevékenységek, folyamatok, viszonylatok és állapotok gyűjtője. Magyarország, Budapest A magyar lakosság 69%-a ( fő) ma már városban él, az utazási és szállítási láncok kiinduló, illetve végpontja tehát ilyen arányban a városi térség. A majdnem 3 millió fő lakosú Közép-magyarországi régió részesedése Magyarország GDP-jéből 48,6 %, ebből Budapest 39,8%.

A település az a hely, ahol emberek tartósan megtelepednek, laknak, élnek és dolgoznak. Nevezhetik falunak, városnak vagy más, huzamos emberi megtelepedést jelentő közösségi formációnak is.

4 Bevezető gondolatok Magasabb szintű stratégiák Az Európai Unió a as költségvetési ciklusban 11 tematikus célhoz kapcsolja a támogatható fejlesztéseket, ezek közül a 7. tematikus célkitűzés a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszűntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. Magyarország e tervezési időszakra kötött Partnerségi Megállapodása az Európai Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő stratégiájával való összhang megteremtéséhez fő nemzeti fejlesztési prioritásként említi a gazdasági szereplők versenyképességének javítását, a foglalkoztatás növelését, az energia és erőforrás hatékonyság növelését. Az Európa 2020 stratégia Erőforrás hatékony Európa kiemelt kezdeményezésében a tagállamok felelősségi körébe utalja, hogy összpontosítsanak a torlódás és szennyezőanyag-kibocsátás fő színteréül szolgáló városi közlekedésre, alakítsanak ki intelligens, korszerű és teljes mértékben összekapcsolódó közlekedési és energetikai infrastruktúrát ezt az NKS meg is fogalmazza. A nemzeti fejlesztési prioritásként megfogalmazott célok csak akkor érhetők el, ha azok megvalósításához megfelelő arányú fejlesztési forrás is biztosítható a városok, köztük kiemelten Budapest számára.

Magyarország e tervezési időszakra kötött Partnerségi Megállapodása az Európai Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő stratégiájával való összhang megteremtéséhez fő nemzeti

5 Bevezető gondolatok A fejlesztés, beavatkozás helye: az utazási lánc egyes elemei Az utazó személye (utazási szokások, mobilitási döntés) Az utazási szolgáltatások (elérhetőség, tájékoztatás, információ) Az infrastruktúra: a kiindulópont és a célállomás (oda-vissza) a kapcsolat, a hálózati elem (vonalas létesítmény) az átszállópontok (módváltó helyek) az igénybe vett közlekedési eszközök

tájékoztatás, információ) Az infrastruktúra: a kiindulópont és a célállomás (oda-vissza) a

(projektek) (ábra: GDP területarányos megoszlása, 2006) A motorizáció hatásai A közösségi közlekedés

24 Mobilitási kihívások Fenntartható finanszírozás, tervezhetőség Üzemeltetési források (közösségi közlekedési finanszírozása, járműpark megújítása, fenntartás, karbantartás) Fejlesztési források (projektek) (ábra: GDP területarányos megoszlása, 2006) A motorizáció hatásai A közösségi közlekedés csökkenő részaránya Torlódások (városközpont) Levegőminőség romlás, rezgés, zaj Parkolás vs. élhető városi terek

25 Mobilitási kihívások Integráció, kooperáció (nemzeti / helyi tervezés / működés) Közigazgatási és funkcionális városhatár

26 Mobilitási kihívások Centralizált közlekedési hálózat Dunai átkelések

27 Mobilitási kihívások Intermodalitás Meglévő infrastruktúra és korszerű igények

28 Mobilitási kihívások Felhasználó-orientáltság Tervezés és valóság sziget-üzemek?

29 Mobilitási kihívások Trendek A személygépjármű forgalom csökken (2008 óta) Stratégiai cél: élhető város! Folyamatos igény a fejlesztésekre csökkenő források Paradigmaváltás: becsüld előre és biztosítsd helyett célozd meg és menedzseld Igény az integrált tervezésre és működésre A világ is változik

30 Célrendszer Koncepció Jövőkép (Budapest 2030): Budapest és várostérsége versenyképességének elősegítése, fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet Közlekedési átfogó cél: Budapest komplex szerepkörének megfelelő közlekedési rendszer megteremtése Közlekedésfejlesztési stratégia Mobilitási igények befolyásolása élhető városi térhasználat Közlekedési szolgáltatások és hálózatok fejlesztése megbízható, kiszámítható, biztonságos közlekedés / hatékony közlekedésszervezéssel Elérhetőség javítása integrált közlekedési rendszerek Intézkedési mátrix Ágazati célterületek: gyalogos, kerékpáros, közösségi, közúti, parkolási, city logisztikai, valamint átfogó (több módot is érintő) fejlesztések Intézkedési csoportok: szolgáltatások, infrastruktúra (hálózat, átszállópontok), jármű és eszközállomány

31 Célrendszer (Ismétlés ) A fejlesztés, beavatkozás helye: az utazási lánc egyes elemei Az utazó személye (utazási szokások, mobilitási döntés) Az utazási szolgáltatások (elérhetőség, tájékoztatás, információ) Az infrastruktúra: a kiindulópont és a célállomás (oda-vissza) a kapcsolat, a hálózati elem (vonalas létesítmény) az átszállópontok (módváltó helyek) az igénybe vett közlekedési eszközök

csatorna: napi 31,000 látogató BKK INFO: valós idejű, azonnali, átlátható közlekedési információk (jelenleg 6500 előfizető),

32 Fejlesztések Utazó központú szolgáltatások bkk.hu weboldal (menetrendek, forgalmi információ): napi 32,000 látogató BKK Facebook valós idejű közlekedési információs csatorna: napi 31,000 látogató BKK INFO: valós idejű, azonnali, átlátható közlekedési információk (jelenleg 6500 előfizető), mobil applikáció fejlesztése FUTÁR: valós idejű utazási információk (megállók, járművek, átszállópontok) Ügyfélpontok, jegykiadó automaták Igényvezérelt szolgáltatások (Telebusz) Elektronikus jegyrendszer fejlesztése

33 Fejlesztések Versenyképes jármű, pálya, hálózat Elavult, elöregedett járműpark lecserélése, kiváltása (járműbeszerzés, új buszüzemeltetési modell) Leamortizálódott kötöttpályás infrastruktúra megújítása (pályarekonstrukció, akadálymentesítés) Hálózati hiányosságok felszámolása, kapacitáshiányok megszűntetése (részhálózatok összekapcsolása, hálózatbővítés, átszállás-minimalizálás) Előnyben részesítés (buszsávok, elválasztott villamos pálya) Szolgáltatásbiztonság

34 Fejlesztések Elérhetőség, multimodalitás, szabályozás Utolsó mérföld : gyaloglás és alternatívái Élhető belváros: gyalogos és kerékpáros barát infrastruktúra (terek, utcák, eszközök kerékpártámasz, MOL-bubi, Duna-part) Átszállópontok fejlesztése (P+R, B+R) Újraosztott közlekedési felületek (útfelújítás) Szabályozás (városi útdíj)? Városi és elővárosi rendszerek együttműködése?

35 Egy közlekedési biztos munkája nemcsak stoptáblákról és jelzőlámpákról szól. ( ) A várostervezés kulcsfontosságú ügy a jövő szempontjából /Janette Sadik-Khan, közlekedési biztos, New York City/ Köszönöm a figyelmet! Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető laszlo.kerenyi@bkk.hu

Hasonló dokumentumok

Közlekedési csomópontok új helyzete, a belváros közlekedésének átalakítása

Budapest kereskedelmi és turisztikai helyzetének revitalizációja Budapest, 2014. február 5. Közlekedési csomópontok új helyzete, a belváros közlekedésének átalakítása Kerényi László Sándor közlekedésstratégia