Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közúti pályák (BMEKOEAA213)"

Endre Király
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens

2 Közlekedéspolitika az Európai Unióban A közlekedés alapvető jelentőségű a gazdaság és a társadalom számára. A mobilitás létfontosságú a belső piac működéséhez és az utazási szabadságukkal élő polgárok életminősége szempontjából. A közlekedés gazdasági növekedéssel és munkahelyteremtéssel jár: fenntarthatónak kell lennie, figyelembe véve az előttünk álló kihívásokat. A közlekedés globális rendszer, ezért a hatékony intézkedés szoros nemzetközi együttműködést feltételez. A közlekedési ágazat önmagában is a gazdaság számottevő részét teszi ki: az Európai Unióban hozzávetőlegesen 10 millió munkavállalót foglalkoztat közvetlenül, és a GDP-nek mintegy 5%-át állítja elő. A kőolaj egyre szűkösebben, egyre bizonytalanabb forrásokból lesz beszerezhető. A világ üvegházhatású gázkibocsátásának jelentős csökkentésére szólított fel annak érdekében, hogy az éghajlatváltozás ne haladhassa meg a 2 C-ot. az Európai Uniónak 2050-ig 80 95%-kal az évi szint alá kell csökkentenie kibocsátásait. 2

3 Közlekedéspolitika az Európai Unióban Az Európai Közösség tagországai első ízben 1992-ben fogadtak el összehangolt, egységes közlekedéspolitikát (COM(1992) 494. The Common Transport Policy.). Az Európai Unió (EU) második közös közlekedéspolitikáját Fehér Könyvét (White Paper, European transport policy for 2010: time to decide, COM(2001) 370.) 2001-ben jelentette meg. E közlekedéspolitika az Európai Parlament évi lisszaboni határozatára épült feltételezve, hogy az EU a világ legversenyképesebb térsége lesz 2010-re. A Fehér Könyv prioritásai: a regionális egyenlőtlenségek csökkentése, a hálózatok szűk keresztmetszeteinek megszüntetése, a forgalmi torlódások mérséklése, a közlekedési módozatok közötti egyensúly helyreállítása, a használóknak a közlekedéspolitika középpontjába állítása, a közlekedés globalizálódásának kezelése. 3

4 Közlekedéspolitika az Európai Unióban Az Európai Bizottság 2006-ban vizsgálta felül tízéves közlekedéspolitikáját, amely során a 2001-ben megfogalmazott célok egy részét módosította. Az egyik legjelentősebb változás a komodalitás (a közlekedési ágak aktív együttműködése, egymásra épülő együtt dolgozása, a különböző közlekedési módok leghatékonyabb együttes alkalmazása) elvének felismerése. Ennek alapelve kimondja, hogy minden közlekedési módnak önmagában kell versenyképesnek, környezetbarátnak és biztonságosnak lennie. A közlekedési módok összehangolásával az előbbi tulajdonságok együttes, szinergikus hatását pedig fokozni kell. 4

5 Közlekedéspolitika az Európai Unióban Fehér Könyv (2011): Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé Fő célkitűzések: A közlekedés fejlesztése és a mobilitás támogatása a 60%-os kibocsátáscsökkentési célkitűzés elérése mellett Hatékony törzshálózat a multimodális helyközi utazások és fuvarok lebonyolításához Világszerte egyenlő versenyfeltételek a nagy távolságú személyszállításban és az interkontinentális árufuvarozásban Környezetbarát városi közlekedés és ingázó forgalom Az egységes európai közlekedési térség A közlekedési szolgáltatások minősége, hozzáférhetősége és megbízhatósága Korszerű infrastruktúra, intelligens árképzés és finanszírozás 5

6 Közlekedéspolitika az Európai Unióban A környezetkímélő közlekedés eléréséhez szükséges lépések: Új és fenntartható üzemanyagok és meghajtási rendszerek kifejlesztése és alkalmazása A multimodális logisztikai láncok teljesítményének optimalizálása, beleértve az energiahatékonyabb módok nagyobb használatát A közlekedés és infrastruktúra használat hatékonyságának növelése információs rendszerekkel és piaci-alapú ösztönzőkkel 6

7 Közlekedéspolitika Magyarországon Magyarországon a közlekedés, szállítás állítja elő a GDP 6-8 %-át. A közlekedési hálózatok építését és a járműgyártást is figyelembe véve minden tízedik munkahely a közlekedéssel kapcsolatos. A Magyar Országgyűlés az EU Fehér Könyve, valamint az ország teljes jogú EU taggá válásának hatásait és lehetőségeit alapul véve 2004-ben új közlekedéspolitikát fogadott el (19/2004. (III. 26.) OGY határozat a ig szóló magyar közlekedéspolitikáról.). Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2006-ban elkészítette az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) dokumentumot, amely stratégiai célokat szolgáltat a Közlekedési Operatív Program (KözOP) megvalósításához. 7

8 Közlekedéspolitika Magyarországon Az EKFS a Kormány stratégiája. Kiterjed mindazokra a fejlesztésekre, amelyek központi forrásokat igényelnek, mindazokra a területre, amelyek központi szabályozás alá tartoznak. Nem, vagy csak utalásszerűen tartalmazza azokat a feladatokat, projekteket, amelyek szoros együttműködést igényelnek a helyi önkormányzatokkal, vagy a közlekedésben működő gazdasági társaságokkal. Az EKFS fő fejezetei: 1. A személyközlekedés fejlesztése 2. Az áruszállítás fejlesztése 3. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése 4. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben Valamennyi fejezet tartalmaz helyzetelemzést, SWOT elemzést, a beavatkozások területeit és a beavatkozások célkitűzéseit. 8

9 Közlekedéspolitika Magyarországon Személyszállítás Beavatkozási területek: a közlekedési munkamegosztás tudatos alakítása, mobilitási igények csökkentése (komodalitás fejlesztésével), a közlekedésbiztonság javítása. Fő célok: 1. A közösségi közlekedés arányának megőrzése 2. A különböző közlekedési módok szinergiája 3. A mobilitási esélyegyenlőség biztosítása 4. A fenntartható mobilitás feltételeinek biztosítása 9

10 Közlekedéspolitika Magyarországon Áruszállítás Beavatkozási területek: a környezeti és gazdasági fenntarthatóság, hatékonyság. Fő célok: 1. A környezetkímélő ágazatok részarányának szinten tartása. 2. A környezetkímélő szállítási módok infrastruktúrájának fejlesztése. 3. A kombinált áruszállítás részarányának növelése. 4. Komplex logisztikai szolgáltató központok kihasználtságának optimalizálása. 10

11 Közlekedéspolitika Magyarországon Infrastruktúra Beavatkozási területek: megfelelő útminőség biztosítása a nagy tengelynyomású járművek számára a nagytérségi közúti forgalomban, közlekedésbiztonság javítása. Fő célok: 1. A főhálózati szerkezet kialakítása. 2. A regionális felzárkózást elősegítő közlekedési hálózat. 3. A városi és az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése. 4. A nagy tengelyterhelésű közúti járművek által okozott útelhasználódás megelőzése. 11

12 Közlekedéspolitika Magyarországon Horizontális tényezők Beavatkozási területek: Az egyes pillérekhez kapcsolódnak. Fő célok: 1. A közlekedésbiztonság javítása 2. A környezetterhelés csökkentése, energiahatékonyság javítása, megújuló energiák felhasználási arányának növelése 3. Mobilitást csökkentő közlekedési infrastruktúra összetétel kialakítása 4. Intelligens technológiák, telematikai rendszerek alkalmazása 12

13 Személyszállítás Helyi személyszállítás Helyközi személyszállítás autóbusz villamos trolibusz metró, földalatti helyiérdekű vasút forrás: KSH vonat autóbusz 13

14 Áruszállítás Árutonna-kilométer, millió Belföldi áruszállítás vasúti közúti Árutonna-kilométer, millió Nemzetközi áruszállítás vasúti közúti forrás: KSH 14

15 Gépjármű állomány Személykocsi állomány gépjármű gépjármű Tehergépkocsi állomány forrás: KSH 15

Hasonló dokumentumok

Új Fehér Könyv a Közlekedésről

Új Fehér Könyv a Közlekedésről Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforráshatékony közlekedési rendszer felé 1 Tartalom 1. Az európai közlekedési