ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV"

Róbert Pintér
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 NEMZETKÖZI PROJEKTEK A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSBEN Széchenyi István Egyetem, Győr, március ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV Hajnal Tünde Kerényi László Sándor közlekedésstratégia Budapesti Közlekedési Központ

2 Tartalom Bevezetés Kell egy stratégia Közlekedéstervezésből fenntartható mobilitás tervezés Mobilitás tervezés Budapesten Helyzetértékelés Stratégiai célok Ami még hátra van 2 TARTALOM

3 Fenntartható Városi Mobilitás Tervezés Sustainable Urban Mobility Planning (SUMP) A mobilitás tervezés alkalmával következetesen végiggondolható, hogy a városainkban milyen beavatkozások vezetnek egy fenntartható közlekedési rendszerhez. 3 KELL EGY STRATÉGIA

4 Fenntartható Városi Mobilitás Tervezés Sustainable Urban Mobility Planning (SUMP) A tervezés elveit több tervszinten is lehet alkalmazni: Koncepcionális tervezés Stratégia alkotás Közlekedésfejlesztési beavatkozások, projektek tervezése 4 Fenntartható Városi Mobilitás Terv

városi mobilitási tervek kidolgozása és végrehajtása címmel, amely segítséget nyújt a tervezési

5 Fenntartható Városi Mobilitás Tervezés Sustainable Urban Mobility Planning (SUMP) A tervezési folyamat leírásának összefoglalására az Európai Unió egy útmutatót (Guidelines) is kidolgozott Fenntartható városi mobilitási tervek kidolgozása és végrehajtása címmel, amely segítséget nyújt a tervezési lépések meghatározásában és megvalósításában. 5 Fenntartható Városi Mobilitás Terv

6 Fenntartható Városi Mobilitás Tervezés Sustainable Urban Mobility Planning (SUMP) Melyek a fő hangsúlyok? fenntarthatóság iránti elkötelezettség integrált szemlélet világos jövőkép mérhető és elérhető célok részvételen alapuló megközelítés, kommunikáció 6 Fenntartható Városi Mobilitás Terv

7 Fenntartható városi mobilitás tervezés (Sustainable Urban Mobility Plan, SUMP) Melyek a tervezés fő lépései? 1. Előkészítés: A tervezéshez szükséges eszközök, képességek felmérése, A tervezés menetének meghatározása, Problémafeltárás, helyzetelemzés, 2. Célmeghatározás Jövőkép, mérhető célok, Intézkedéscsomagok meghatározása 3. A terv kidolgozása Programozás, források, ütemezés, Monitoring rendszer kidolgozása és beépítése a tervbe Jóváhagyás 4. A terv megvalósítása Projektek, monitoring kommunikáció 7 Fenntartható Városi Mobilitás Terv

8 Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája A 2010-ben elkezdett fővárosi közlekedési intézményrendszer átalakításával a BKK kapta a közlekedésstratégia kidolgozásának feladatát is. Mit jelent a budapesti közlekedésfejlesztési gyakorlatban a mobilitástervezés megvalósítása? Legfontosabb illeszkedési területek meghatározása: 1. Főváros városfejlesztési céljai; 2. figyelembe kell vennünk a nemzetközi közlekedésfejlesztési tapasztalatokra épülő tendenciákat, európai célkitűzéseket; 3. válaszolnunk kell a Budapesten, tapasztalt közlekedési problémákra, Legyen közérthető jól forgatható, max old. Legyen trendi 8 Mobilitás tervezés Budapesten

9 Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája A készülő terv illeszkedjen a város fejlesztési elképzeléseibe Meglévő, elfogadott tervekből indultunk ki: Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve - BKRFT 2009 Budapest 2030 Városfejlesztési koncepció 2013 április 9 Mobilitás tervezés Budapesten

10 Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája A készülő terv illeszkedjen a város fejlesztési elképzeléseibe Meglévő, elfogadott tervek vizsgálata: BKRFT felülvizsgálat a korábbi terv felülvizsgálata Stratégiai Környezeti Vizsgálat SKV A fenntartható városi mobilitás tervezés budapesti tematikája 10 Mobilitás tervezés Budapesten

11 Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája figyelembe kell vennünk a nemzetközi közlekedésfejlesztési tapasztalatokra épülő tendenciákat, európai célkitűzéseket; SUMP Fehér könyv a környezetre mért terhek csökkentése; üvegházhatású gázok kibocsátások, a helyi szennyezések csökkentése; energiabiztonság megteremtése, a szénhidrogén alapú üzemanyag-függőség csökkentésével; Európa régióinak versenyképesebbé tétele; az európai polgárok életminőségének javítása. Az Európai Unió Fehér Könyve a stratégiai teendők közt a városi közlekedésre vonatkozóan kiemeli: A városok esetében a torlódások és a kibocsátások visszaszorításához vegyes stratégiára van szükség, a területhasználat-tervezés, az árképzési rendszerek, a hatékony tömegközlekedés, valamint a nem motorizált közlekedési módokat kiszolgáló és a tiszta járművek energia-, illetve tüzelőanyag ellátását biztosító infrastruktúra bevonásával. Bizonyos méret felett a városokat arra kell ösztönözni, hogy minderről készítsenek városi mobilitás tervet. A városi mobilitás terveknek teljes összhangban kell állniuk az integrált városfejlesztési tervekkel. 11 Mobilitás tervezés Budapesten

12 Budapest közlekedés helyzetképe Motorizáció, autóhasználat ösztönzése, volt az uralkodó közlekedéspolitikai cél. A belvárosi csomópontokban aluljárók épültek A felszíni kötöttpályás közlekedés eltűnt a fő sugárutakról A hosszú felszíni vonalak tördelése miatt megnőtt a kényszerű átszállások száma A közlekedéstervezés az üzemi, üzemeltetési szempontokat helyezte előtérbe Mindezen intézkedések áldozata a városlakó ember és az általa használt közterület lett. 12 Helyzetértékelés

13 Budapest közlekedés helyzetképe Változó célok Az ezredfordulótól a város élhetőségi szempontjai kerültek előtérbe. Gyalogos zónák kialakítása Kerékpáros infrastruktúra fejlesztések Csillapított forgalmú övezetek létrehozása Közforgalmú közlekedés előnyben részesítése Autóbuszsávok kialakítása Hosszú autóbusz vonalak visszaállítása Közúti teherforgalom szabályozása S-Bahn koncepció megfogalmazása 13 Helyzetértékelés

14 Budapest közlekedés helyzetértékelés tapasztalatai Helyzetelemzések áttekintése helyzetértékelés válaszolnunk kell a Budapesten, tapasztalt közlekedési problémákra A korábbi stratégiai tervezés során nem készült olyan helyzetértékelési modell, amely több tervezési cikluson keresztül alkalmazható. Az utolsó részletes háztartásfelvétel a Budapesti közlekedési szokásokról 2004-ben készült ben egységes forgalmi modell készül amely alkalmas a mobilitási döntési mechanizmusok meghatározására is. 14 Helyzetértékelés

15 Jövőkép A közlekedésfejlesztés átfogó célja Budapest közlekedésének a fővárosi városfejlesztési koncepcióban kialakított jövőkép megvalósulását kell segítenie. BUDAPEST ÉLHETŐ ÉS VONZÓ EGYEDI KARAKTERŰ FŐVÁROS AZ ORSZÁG ÉS A VÁROSTÉRSÉG INNOVATÍV GAZDASÁGI ÉS KÚLTURÁLIS KÖZPONTJAKÉNT AZ EURÓPAI VÁROSHÁLÓZAT MEGBECSÜLT TAGJA A közlekedés átfogó célja, hogy a fővárosi közlekedési rendszer segítse Budapest és várostérsége versenyképességének fenntartását, és járuljon hozzá a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához. 15 Célrendszer

16 Közlekedéspolitikai célok Specifikus célok Budapest közlekedésfejlesztésének specifikus céljai: Biztonságos, kiszámítható és megbízható közlekedés (hatékony szervezéssel, stabil finanszírozással) Élhető városi környezet (a közlekedési igények és módválasztás befolyásolásával) Rendszerintegráció (helyi, regionális és nagytérségi szinten, az esélyegyenlőség és a gazdasági együttműködés erősítésével) 16 Célrendszer

17 Közlekedéspolitikai célok Operatív célok A BMT a nevezett specifikus célok elérését négy operatív cél megvalósításával látja elérhetőnek: Biztonságos infrastruktúra (a közlekedési hálózatok üzembiztos működtetése, fejlesztése, közterületek újrafelosztása, intermodális csomópontok utasközpontú fejlesztése). Megújuló járműállomány (kényelmes, utasbarát jármű- és eszközállomány, korszerűsítés, fejlesztés). Hatékony szolgáltatások (megbízható közlekedésszervezéssel és városi léptékű rendszerfejlesztésekkel). Hálózati kapcsolódások (országos, regionális és városi szinten). 17 Célrendszer

18 Beavatkozási területek Intézkedési csomagok A BMT a felsorolt célkitűzések megvalósításához beavatkozási területeket határoz meg. A beavatkozási területekhez részletes intézkedési csomagokat tartalmaz. Az intézkedések alapján előkészített, vagy előkészíteni tervezett és megvalósítani tervezett projektek biztosítják a kitűzött célok mielőbbi elérését. 18 Célrendszer

19 Ami még hátra van: Indikátor és Monitoring rendszer kidolgozása A célrendszer minden eleméhez mérhető célkitűzéseket indikátorokat határozunk meg jelenlegi (becsült) érték tervezett értékek 2030-ra személygépjármű közlekedés 35% 20% gyalogos közlekedés 18% 20% kerékpáros közlekedés 2% 10% közösségi közlekedés 45% 50% A szgj. és a környezettudatos közlekedési módok aránya 35% : 65% 20% : 80% A szgj és kk egymáshoz viszonyított aránya 43:57 30 :70 19 Ami még hátra van

20 Ami még hátra van: A megvalósítás lépéseinek kidolgozása Programozás projektszint Projektlista, projektek értékelése Forrás tervezés EU, önkormányzat, állam Ütemezés és Ami még hátra van

21 Ami még hátra van: Kommunikációs terv Társadalmi egyeztetés EU egyeztetés Észrevételek javaslatok átvezetése Közgyűlési jóváhagyás BMT közzététele 21 Ami még hátra van

22 Összefoglalás A közlekedéstervezésből mobilitás tervezés az alábbi lépések segítségével: Budapest közlekedési rendszerének fejlesztési terve felülvizsgálat a mobilitás tervezés (SUMP) szellemében (2013) Balázs Mór Terv Budapest Mobilitás Terv (BMT) A fővárosi jövőkép alapján átfogó, specifikus és operatív közlekedésfejlesztési célok A célkitűzések megvalósításához intézkedések Programozás, projektek ütemezése Balázs Mór ( ) 22 Összefoglalás

23 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Hasonló dokumentumok

A BALÁZS MÓR-TERV STRATÉGIAI TERVEZÉS BUDAPESTEN

A BALÁZS MÓR-TERV STRATÉGIAI TERVEZÉS BUDAPESTEN Hajnal Tünde innovációs szakértő BKK Zrt. 2017. augusztus 7. FLOW Workshop TÉMÁK Fenntartható városi mobilitás tervezés budapesti folyamata Balázs Mór-terv