Közlekedési pályák. Közúthálózat, közlekedési infrastruktúra hálózat, funkciók, hatások, politikák, fejlesztések

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közlekedési pályák. Közúthálózat, közlekedési infrastruktúra hálózat, funkciók, hatások, politikák, fejlesztések"

Mihály Tamás
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Közlekedési pályák Közúthálózat, közlekedési infrastruktúra hálózat, funkciók, hatások, politikák, fejlesztések

2 Mészáros Péter, Közlekedési pályák 2

3 Közlekedési rendszer Jármű, Közlekedési folyamatok tervezése és irányítása, Pálya és létesítményei. Közlekedési pályák 3

4 A közlekedési probléma Közlekedési pályák 4

5 Az értékrend (?) Közlekedési pályák 5

6 A fejlődés (?) Közlekedési pályák 6

7 A hozzáállás Közlekedési pályák 7

8 vagy így. Közlekedési pályák 8

9 s hogy van e kiút, majd meglátjuk Közlekedési pályák 9

10 A közlekedési infrastruktúra hálózat igénye: - Területi integrálódás, geostratégiai igények, - Európai integrálódás, közvetítő kapocs, térségek között, Közlekedési pályák 10

11 Közlekedési pályák 11

12 Térségi igények, a centralizáció oldása A nyugati országrészen végighúzódó járműipari tengely, mely az utóbbi évtizedben Kelet-Közép-Európa országaiba átstrukturált európai autóipar hatását mutatja. Nagyszombat Pozsony vonalat követve markáns szerepe van Győrnek, illetve a Szentgotthárd Szombathely Zalaegerszeg Nagykanizsa térségnek. Az ország keleti felén megjelenő nehézipari tengely. Kassa Miskolc Kazincbarcika Tiszaújváros vonalat folytatva jelenik meg Nyíregyháza Debrecen Nagyvárad gazdasági, innovációs kapcsolata. A hagyományos főváros - vidék együttműködések. A térségek gazdasági kapcsolatát és így a közlekedési infrastruktúra kialakítását is nagyon jelentősen befolyásolja azon agrár- és élelmiszeripari ágazatok együttműködése, mely jelentősebb forgalmat generálva mezőgazdasági kapcsolati zónákat képez az ország több területén együttműködve a szomszédos országok határ menti régióival. Budapest városi térsége és a hozzá szorosan kötődő vonzási terület. Közlekedési pályák 12

13 EU oldalról: TEN-T hálózat A TEN-T hálózat az Európai Unió azon közlekedési hálózata, amely az egész unió szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. A kiemelt jelentőség miatt elemei: - meghatározzák a hálózat fejlesztésének prioritásait, - a hálózat műszaki és jogi követelményeit, - a fejlesztésre vonatkozó határidőket, - kiemelt finanszírozást biztosítanak hozzá. Közlekedési pályák 13

14 TEN-T Kétrétegű, multimodális hálózat - Átfogó és törzshálózat - Több közlekedési mód - Közút - Vasút - Belvízi út - Tengeri közlekedés - Légi közlekedés - Áruterminálok, logisztikai platformok - Horizontális szempontok: Városi csomópontok, telematikai alkalmazások, innováció, stb. Közlekedési pályák 14

15 Közúti törzshálózat Közlekedési pályák Forrás: 1315/2013/EU rendelet 15

16 Vasúti áruszállítási TEN-T törzshálózat Közlekedési pályák Forrás: 1315/2013/EU rendelet 16

17 Belvízi út TEN-T hálózat Közlekedési pályák Forrás: 1315/2013/EU rendelet 17

18 Magyar TEN-T közúthálózat Közlekedési pályák Forrás: KKK, a 1315/2013/EU rendelet alapján 18

19 TEN-T általános fejlesztési prioritások - A hiányzó kapcsolatok kialakítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése, különösen a határokon átnyúló szakaszokat illetően - Közlekedési módok átjárhatósága - Telematikai alkalmazások megvalósítása és bevezetése, valamint az innovatív technológiai fejlesztés előmozdítása Közlekedési pályák 19

20 TEN-T általános fejlesztési prioritások - Az összes uniós régió vonatkozásában a fokozott hozzáférhetőség és összeköttetés biztosítása, - Az infrastruktúra minőségének javítása vagy megőrzése - Az infrastruktúra hatékony és fenntartható használatának előmozdítása és szükség esetén a kapacitás növelése; Közlekedési pályák 20

21 Közúti TEN-T hálózat, további fejlesztési prioritások - a közúti biztonság javítása és előmozdítása; - az ITS alkalmazása, különösen a multimodális információkezelés és forgalomirányítás, illetve az integrált kommunikációs és fizetési rendszerek lehetővé tétele érdekében; - új technológiák és innováció bevezetése a karbonszegény közlekedés előmozdítása érdekében; - megfelelő mennyiségű és megfelelő biztonsági szintű parkolóhely biztosítása a kereskedelmi felhasználók számára; - a torlódás csökkentése a meglévő utakon. Közlekedési pályák 21

22 Törzshálózati folyosók Közlekedési pályák Forrás: EU Bizottság kiadványa 22

23 Orient / Kelet-Mediterrán folyosó Közlekedési pályák Forrás: EU Bizottság kiadványa 23

24 Rajna-Duna folyosó Közlekedési pályák Forrás: EU Bizottság kiadványa 24

25 A térségi utak problémája Közlekedési pályák 25

26 Közlekedési pályák 26

27 Közlekedési pályák 27

28 Közlekedési pályák 28

29 Közlekedési pályák 29

30 Közlekedési pályák 30

31 Közlekedési pályák 31

32 Közlekedési pályák 32

33 A belterületi utakról Közlekedési pályák 33

34 Közlekedési pályák 34

35 Közlekedési pályák 35

36 A közlekedési igények alakulása egyéni és közforgalmú gépjármű Közlekedési pályák 36

37 A nagyvárosok környékén jelentkező szuburbanizációs folyamatokkal együtt járó ún. ingázó forgalom különösen megterheli az adott térség/város infrastruktúra hálózatát. Közlekedési pályák 37

Áruszállítás: - Az évi elszállított áru volumene mintegy 248 972 ezer tonna - Az áruszállítás éves teljesítménye mintegy 50 618 millió tonnakilométer - Az áruszállítási volumen megoszlása szállítási

38 Áruszállítás: - Az évi elszállított áru volumene mintegy ezer tonna - Az áruszállítás éves teljesítménye mintegy millió tonnakilométer - Az áruszállítási volumen megoszlása szállítási módonként a közúti szállítás dominanciáját mutatja csakúgy, mint a szállítási teljesítmény, Az elszállított áru volumen tekintetében a belföldi áruszállítás 63%, a nemzetközi 37%-ot tesz ki. Közlekedési pályák 38

39 Az áruszállítási teljesítmények alakulása ben a magyarországi áruszállítás 50,618 milliárd árutonnakilométer teljesítményéből a közút részesedése 67%, a vasúté 18%, a csővezetékes szállításé 11%, a vízié pedig 4% volt. - A vasúti közlekedés térvesztése a közúttal szemben 2009-ben megállt, gyakorlatilag stagnál Közlekedési pályák 39

40 Infrastruktúra helyzetkép - vasút Közlekedési pályák 40

41 Főúthálózati állapotok Közlekedési pályák 41

42 Közúthálózat A közúthálózatot tekintve elmondható, hogy az utóbbi évtized forráshiányos fenntartási feltételei következtében magas a leromlott burkolatú útszakaszok aránya. A megtett úttal arányos rendszer bevezetését megelőzően a közúti díjbevételek nem fedezték teljes mértékben az országos úthálózat fenntartási költségeit. A közúthálózaton jelenleg a díjfizetés igen fejlett rendszerben működik, részben időalapú (pl. könnyű járműveknél), a tehergépjárműveknél (majdnem egészében) használatarányos (távolság vagy terhelés alapján). Közlekedési pályák 42

43 Közúthálózat Az infrastruktúra állapota a gyorsforgalmi és főúthálózat elemeit tekintve jónak mondható, de a hierarchiában lejjebb sorolt elemeknél rendkívül magas fokú az elhasználódás, gyors ütemű az útvagyon romlása. A kiszolgáló alsóbbrendű hálózatnak is magas a távolsági nehézforgalommal való terheltsége. A mezőgazdaságilag együttműködő térségekben mind az alsóbb és felsőbb rangú közutakon jelentős a lassú teherforgalom, amely nagymértékben hozzájárul az utak rohamos állapotromlásához. A szolgáltatási szint egyes hálózati elemeken (elsősorban a 4. sz. főúton) már elérte a nem megfelelő minősítést, komoly kapacitás kimerülés tapasztalható. Közlekedési pályák 43

44 A hazai személyközlekedési igények változása közlekedési módonként Közlekedési pályák 44

45 Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra Fejlesztési Stratégia Közlekedési pályák 45

46 NKS Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) uniós elfogadásának feltétele. Célrendszer: Társadalmi célok: Környezeti hatások kezelése, A gazdasági hatékonyság növelése Az egészség- és vagyonbiztonság javulása, Foglalkoztatás, Lakossági jólét és mobilitási feltételek, Területi egyenlőtlenségek kezelése, Társadalmi igazságosság, méltányosság, Nemzetközi kapcsolatok. Közlekedési pályák 46

47 NKS Közlekedési célok: Társadalmi szinten hasznosabb közlekedési szerkezet kialakítása Erőforrás-hatékony közlekedési módok erősítése Társadalmi szinten előnyösebb személy- és áruszállítás erősítése Szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése Szállítási szolgáltatások javítása, Fizikai rendszerelemek javítása Közlekedési pályák 47

48 Az NKS illeszkedése Közlekedési pályák 48

49 A kapcsolódó SWOT analízis Közlekedési pályák 49

50 Beavatkozási kulcsterültek - közúthálózat Fizikai rendszerelemek több évtizedre visszanyúló állapotromlása Nagy környezetszennyezést okozó közúti forgalom (településeket érintő tranzit) menedzselése (elkerülő utak építése Az infrastruktúra-hálózat fővárosközpontúságának oldása A városi közlekedésben a kerékpáros és a gyalogos közlekedés feltételeinek javítása, valamint ahol ez fizikailag lehetséges a hajózás feltételeinek javítása. Közlekedési pályák 50

51 Stratégia 2030 Valós forgalmi igényeken alapul, összekapcsolja a szállítási láncokat. Társadalmi hatásokat optimalizálja: ösztönzi a környezetileg fenntartható, gazdaságot, területi egyenlőtlenségek csökkentését pozitívan érintő közlekedési megoldásokat. Költséghatékony a fejlesztésekben: a kisebb fejlesztésű költségű, nagyobb eredményt elérő, működésében fenntartható beruházásokat helyezi a középpontba. Költséghatékony és takarékos a működtetésben: törekszik felszámolni a forgalmi igények szempontjából fontos közúti és vasúti hálózati elemeken a leromlott műszaki állapotokat, s egyben áttér a megfelelő szintű állapotmegőrzésre, ami hosszabb távon költségmegtakarításokhoz vezet. Közlekedési pályák 51

52 A jelentős forgalmú közúti hálózat a fejlesztések révén megfelelő műszaki színvonalat ér el Közlekedési pályák 52

53 Források: Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra Fejlesztési Stratégia, Stratégiai dokumentum, Útügyi Napok, Győr, szeptember DG Mobility and Transport: Innovation and Network Executive Agency: European Environment Agency: Közlekedési pályák 53

Hasonló dokumentumok

Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia

Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia Megbízó: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ STRATÉGIA Konzorcium Konzorcium vezető: Budapest, 2014. november Miért kell nekünk közlekedési