Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

Hasonló dokumentumok
Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx

Integrálszámítás (Gyakorló feladatok)

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

JPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Feladatok november

cos 2 (2x) 1 dx c) sin(2x)dx c) cos(3x)dx π 4 cos(2x) dx c) 5sin 2 (x)cos(x)dx x3 5 x 4 +11dx arctg 11 (2x) 4x 2 +1 π 4

Matematikai analízis II.

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

n n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 )

12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?

2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?

Matematika II. Feladatgyűjtemény GEMAN012B. Anyagmérnök BSc szakos hallgatók részére

Debreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

Integrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november

HÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

ANALÍZIS II. Példatár

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

Az f ( xy, ) függvény y változó szerinti primitív függvénye G( x, f xydy= Gxy + C. Kétváltozós függvény integrálszámítása. Primitívfüggvény.

Szili László. Integrálszámítás (Gyakorló feladatok) Analízis 3. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány

VIK A3 Matematika, Gyakorlati anyag 2.

Kettős integrál Hármas integrál. Többes integrálok. Sáfár Orsolya május 13.

Gyakorló feladatok I.

YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II.

Feladatok matematikából 3. rész

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

Numerikus módszerek: Nemlineáris egyenlet megoldása (Newton módszer, húrmódszer). Lagrange interpoláció. Lineáris regresszió.

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

1.9. B - SPLINEOK B - SPLINEOK EGZISZTENCIÁJA. numerikus analízis ii. 34. [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet. = r (m 1) n = r m + n 1

5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11

I. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)

Részletes tantárgyprogram és követelményrendszer

3. Lineáris differenciálegyenletek

T obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.

Területszámítás Ívhossz számítás Térfogat számítás Felszínszámítás. Integrálszámítás 4. Filip Ferdinánd

A képzetes számok az isteni szellem e gyönyörű és csodálatos hordozói már majdnem a lét és nemlét megtestesítői. (Carl Friedrich Gauss)

FELVÉTELI VIZSGA, szeptember 12.

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

HÁZI FELADATOK. 1. félév. 1. konferencia A lineáris algebra alapjai

Differenciálegyenletek

Analízis II. gyakorlat

Számítógépes Grafika mintafeladatok

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

Példatár Lineáris algebra és többváltozós függvények

Számítógépes Grafika mintafeladatok

Gyakorlo feladatok a szobeli vizsgahoz

Differenciálegyenletek

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

Alkalmazott matematika és módszerei I Tantárgy kódja

Matematika (mesterképzés)

(!), {z C z z 0 < R} K (K: konv. tart.) lim cn+1

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás)

2. hét (Ea: ): Az egyváltozós valós függvény definíciója, képe. Nevezetes tulajdonságok: monotonitás, korlátosság, határérték, folytonosság.

Elérhető maximális pontszám: 70+30=100 pont

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

1. Folytonosság. 1. (A) Igaz-e, hogy ha D(f) = R, f folytonos és periodikus, akkor f korlátos és van maximuma és minimuma?

5. fejezet. Differenciálegyenletek

3. előadás Stabilitás

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 29.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR. Polárkoordinátás és paraméteres megadású görbék. oktatási segédanyag

Határozatlan integrál

Kétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által

Numerikus integrálás

Matematika III. harmadik előadás

1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

Határozatlan integrál, primitív függvény

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István

Dierenciálgeometria feladatsor

MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS

y + a y + b y = r(x),

TANTÁRGYFELELŐS INTÉZET: Építőmérnöki Intézet. címe:

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

I. feladatsor i i i i 5i i i 0 6 6i. 3 5i i

λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)

1. Oldja meg a z 3 (5 + 3j) (8 + 2j) 2. Adottak az A(1,4,3), B(3,1, 1), C( 5,2,4) pontok a térben.

Koordinátarendszerek

Matematika III előadás

Határozott integrál és alkalmazásai

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények

Tartalomjegyzék. 1. Előszó 1

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

Széchenyi István Egyetem

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra

Átírás:

Matematika II előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II képletek Határozatlan Integrálszámítás x n dx =, sin 2 x dx = sin xdx =, ch 2 x dx = sin xdx =, sh 2 x dx = cos xdx =, + x 2 dx = chxdx =, dx = x 2 shxdx =, cos 2 x dx =

a x dx =, x dx = Integrálszámítás szabályok f n (x)f (x)dx = f(ax + b)dx = f (x) f(x) dx = f(sin x) cos xdx = f(cos x) sin xdx = g) Adja meg a parciális integrálás szabályát határozatlan integrálokra vonatkozóan! g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozatlan integrálokra vonatkozóan!

g) Legyen f(x) R(e x ). Milyen helyettesítés lesz célravezető az alábbi integrál kiszámítása esetén? f(x)dx = g) Adja meg az alábbi linearizáló formulákat! sin 2 x = cos 2 x = g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = dx =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő dx = cos x =? Határozott integrálszámítás g) Adja meg a parciális integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan! g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan! g) Adja meg a Newton-Leibniz formulát! g) Legyen f az [a, b] intervallumon nemnegatív, folytonos függvény. Hogyan határozzuk meg az y = f(x) egyenletű görbe, az [a, b] intervallum, valamint az x = a és x = b egyenesek által meghatározott síkidom területét? T = g) Hogyan számítjuk ki az r = r(ϕ) polárkoordinátás alakban megadott görbe α ϕ β íve, valamint a ϕ = α és ϕ = β félegyenesek által közrezárt szektor területét?

g) Hogyan számítjuk ki egy görbe által meghatározott szektor területét, ha a görbe egyenlete paraméteresen van megadva az x = x(t), y = y(t), t A t t B egyenletrendszerrel? S = g) Ha a görbe polárkoordinátás egyenlete r = r(ϕ) és α ϕ β, akkor hogyan számítjuk ki a görbe ívhosszát? s = g) Ha a görbe paraméteresen van megadva az x = x(t), y = y(t), t A t t B egyenletrendszerrel, akkor hogyan számítjuk ki a görbe ívhosszát? s = g) Hogyan számítjuk ki az y = f(x) görbe a x b ívének hosszát? s = g) Forgassuk meg az y = f(x), a x b görbét az X tengely körül. Hogyan számítjuk ki a keletkezett forgástest térfogatát? V X = g) Forgassuk meg az y = f(x), c y d görbét az Y tengely körül. Hogyan számítjuk ki a keletkezett forgástest térfogatát? V Y = g) Forgassuk meg az y = f(x), a x b görbét az X tengely körül. Hogyan számítjuk ki a keletkezett forgásfelület felszínét? A X = g) Forgassuk meg az y = f(x), a x b görbét az Y tengely körül. Hogyan számítjuk ki a keletkezett forgásfelület felszínét?

Improprius integrálok g) Hogyan értelmezzük az alábbi improprius integrált? a f(x)dx = g) Hogyan értelmezzük az alábbi improprius integrált? a f(x)dx = g) Hogyan értelmezzük az alábbi improprius integrált? f(x)dx = a) Hogyan számítjuk ki a Kettős Integrál f(x, y)dxdy = T kettős integrált, ha a T tartomány T = { (x, y) R 2 a x b, c y d }?

a) Hogyan számítjuk ki a f(x, y)dxdy = T kettős integrált, ha a T tartomány T = { (x, y) R 2 c y d, ψ (y) x ψ 2 (y) }? c) Hogyan számítjuk ki a f(x, y)dxdy = T kettős integrált, ha a T tartomány T = { (x, y) R 2 a x b, ϕ (x) y ϕ 2 (x) }? c) Hogyan számítjuk ki a T tartomány területét kettős integrállal? d) Legyen f : R 2 R kétváltozós függvény. Tegyük fel, hogy a T D f tartományon a függvény nemnegatív és folytonos. Hogyan számítjuk ki annak a térrésznek a térfogatát, amelyet felülről a z = f(x, y) felület, alulról a T tartomány, oldalról pedig a T tartomány határára, mint vezérgörbére emelt, a Z tengellyel párhuzamos alkotójú hengerfelület zár közre? b) Hogyan számítjuk ki egy z = f(x, y) egyenlettel megadott felület felszínét, aminek az XY síkra való merőleges vetülete a T tartomány? f) Hogyan térünk át kettős integráloknál Descartes-koordinátákról polár-koordinátákra? Mennyi a Jacobi determináns értéke az áttéréskor? x =, y =, J = d) Hogyan térünk át gömbi koordináta-rendszerre? Mennyi a Jacobi determináns értéke az áttéréskor? x = y = z = J =

d) Hogyan térünk át hengerkoordináta-rendszerre? Mennyi a Jacobi determináns értéke az áttéréskor? x = y = z = J = Differenciálegyenletek h) Milyen alakú egyenletet nevezünk szétválasztható változójú differenciálegyenletnek? h) Milyen alakú egyenletet nevezünk közönséges elsőrendű lineáris differenciálegyenletnek? h) Milyen alakú egyenletet nevezünk Bernoulli-féle differenciálegyenletnek? j) Milyen helyettesítéssel lehet elsőrendű lineáris differenciálegyenletté visszavezetni egy Bernoulli-féle differenciálegyenletet? j) Milyen helyettesítéssel lehet szétválaszthatójú differenciálegyenletté visszavezetni az y = f(ax + by + c) differenciálegyenletet? c) Írja fel az a 2y + a y + a 0 y = 0 homogén differenciálegyenlet általános megoldását, ha tudjuk, hogy a karakterisztikus polinomnak két egybeeső λ = λ 2 valós gyöke van! y hom = d) Írja fel az a 2y + a y + a 0 y = 0 homogén differenciálegyenlet általános megoldását, ha tudjuk, hogy a karakterisztikus polinomnak két λ = a + bi, λ 2 = a bi komplex gyöke van! y hom = d) Írja fel az a 2y + a y + a 0 y = 0 homogén differenciálegyenlet általános megoldását, ha tudjuk, hogy a karakterisztikus polinomnak két λ λ 2 valós gyöke van! y hom =

Vektor-skalár, skalár-vektor, vektor-vektor függvények j) Egy r(t) = (x(t), y(t), z(t)) vektor-skalár függvény esetén mi a főnormális egységvektor? j) Egy r(t) = (x(t), y(t), z(t)) vektor-skalár függvény esetén mi a binormális egységvektor? j) Egy r(t) = (x(t), y(t), z(t)) vektor-skalár függvény esetén mi a érintő egységvektor? f) Hogyan számítjuk ki a g : r(t) = (x(t), y(t), z(t)), t a t t b térgörbe ívhosszát? b) Legyen u : R 3 R egy skalár-vektor függvény. Mit nevezünk az u függvény gradiensének? gradu = j) Hogyan számítjuk ki egy u : R 3 R skalár-vektor függvény g : r(t) = (x(t), y(t), z(t)), t a t t b görbe menti ívhossz szerinti vonalintegrálját? i) Mit értünk egy v : R 3 R 3, v(x, y, z) = (v (x, y, z), v 2 (x, y, z), v 3 (x, y, z)) vektorvektor függvény divergenciáján? i) Mit értünk egy v : R 3 R 3, v(x, y, z) = (v (x, y, z), v 2 (x, y, z), v 3 (x, y, z)) vektorvektor függvény rotációján? g) Egy v : R 3 R 3 vektor-vektor függvény esetén mikor mondjuk, hogy van potenciálfüggvény? e) Hogyan számítjuk ki egy v : R 3 R 3 vektor-vektor függvény g : r(t) = (x(t), y(t), z(t)), t a t t b görbe menti vonalintegrálját?

Numerikus sorok, hatványsorok a) Írja fel az alábbi két sort: geometriai sor, harmonikus sor. b) Mit tudunk mondani a fenti két sor konvergenciájáról? e) Milyen sort nevezünk Leibniz-típusúnak? f) Mit tudunk mondani a Leibniz-típusú sor konvergenciájáról? c) Hogyan számítjuk ki egy c 0 + c x + c 2 x 2 + hatványsor konvergenciasugarát? r =