Megjegyzés: Amint már előbb is említettük, a komplex számok

Hasonló dokumentumok
EUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei

26 Győri István, Hartung Ferenc: MA1114f és MA6116a előadásjegyzet, 2006/2007

Komplex számok. d) Re(z 4 ) = 0, Im(z 4 ) = 1 e) Re(z 5 ) = 0, Im(z 5 ) = 2 f) Re(z 6 ) = 1, Im(z 6 ) = 0

Diszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok

Azonos névleges értékű, hitelesített súlyokból alkotott csoportok együttes mérési bizonytalansága

A felhasznált térfogalmak: lineáris tér (vektortér), normált tér, Banach tér, euklideszi-tér, Hilbert tér. legjobban közelítõ elem, azaz v u

x = 1 egyenletnek megoldása. Komplex számok Komplex számok bevezetése

V. GYAKORLATOK ÉS FELADATOK ALGEBRÁBÓL

N - edik gyökvonás. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)

A pályázat címe: Rugalmas-képlékeny tartószerkezetek topológiai optimalizálásának néhány különleges feladata

SZÁMELMÉLET. Szigeti Jenő

MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)

2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...

13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai

Ismérvek közötti kapcsolatok szorosságának vizsgálata. 1. Egy kis ismétlés: mérési skálák (Hunyadi-Vita: Statisztika I o)

képzetes t. z = a + bj valós t. a = Rez 5.2. Műveletek algebrai alakban megadott komplex számokkal

Tartalomjegyzék. 4.3 Alkalmazás: sorozatgyártású tűgörgő átmérőjének jellemzése

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1

A Sturm-módszer és alkalmazása

1.1 Példa. Polinomok és egyenletek. Jaroslav Zhouf. Első rész. Lineáris egyenletek. 1 A lineáris egyenlet definíciója

Komplex számok (el adásvázlat, február 12.) Maróti Miklós

Feladatok Oktatási segédanyag

Feladatok és megoldások a 11. heti gyakorlathoz

9. LINEÁRIS TRANSZFORMÁCIÓK NORMÁLALAKJA

Egy lehetséges tételsor megoldásokkal

(1) Milyen esetben beszélünk tartós nyugalomról? Abban az esetben, ha a (vizsgált) test a helyzetét hosszabb időn át nem változtatja meg.

1. Gyökvonás komplex számból

2. Koordináta-transzformációk

2. Az együttműködő villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlya

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

ALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.

Tömegpont-rendszer mozgása

Innen. 2. Az. s n = 1 + q + q q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha

Az állat becsült kor. teljes súly. teljes hossz orrtól. törzs hossza. pocak körkörös méret. hátsó láb hossza kör

Szerszámgépek 5. előadás Március 13. Szerszámg. 5. előad. Miskolc - Egyetemváros 2006/ félév

V. Deriválható függvények

8.1. A rezgések szétcsatolása harmonikus közelítésben. Normálrezgések. = =q n és legyen itt a potenciál nulla. q i j. szimmetrikus. q k.

Általános taggal megadott sorozatok összegzési képletei

18. Differenciálszámítás

3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.

A figurális számokról (IV.)

Bevezetés az algebrába komplex számok

Valószínűségszámítás. Ketskeméty László

Gömb illesztés. Korszerű matematikai módszerek a geodéziában

Statisztika. Eloszlásjellemzők

A feladatsorok összeállításánál felhasználtuk a Nemzeti Tankönyvkiadó RT. Gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I III. példatárát.

Kényszereknek alávetett rendszerek

Laboratóriumi mérések

Matematikai játékok. Svetoslav Bilchev, Emiliya Velikova

1. Gyökvonás komplex számból

3 1, ( ) sorozat általános tagjának képletét, ha

FIZIKA I. KATEGÓRIA 2015-ben, a Fény Évében

Mérések, hibák. 11. mérés. 1. Bevezető

Komplex számok. 6. fejezet. A komplex szám algebrai alakja. Feladatok. alábbi komplex számokat és helyvektorukat:

Számelméleti alapfogalmak

Matematika I. 9. előadás

10.M ALGEBRA < <

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a racionális és a valós számok ismeretét feltételezzük:

Vektoralgebra és vektoranalízis

SZÁMELMÉLET. Vasile Berinde, Filippo Spagnolo

Függvénygörbe alatti terület a határozott integrál

Merev test mozgása. A merev test kinematikájának alapjai

y x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja: z x iy,

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.

A paramétereket kísérletileg meghatározott yi értékekre támaszkodva becsülik. Ha n darab kisérletet (megfigyelést, mérést) végeznek, n darab

Kalkulus. Komplex számok

Megoldás a, A sebességből és a hullámhosszból számított periódusidőket T a táblázat

A G miatt (3tagra) Az egyenlőtlenségek két végét továbbvizsgálva, ha mindkét oldalt hatványozzuk:

Sorozatok A.: Sorozatok általában

Járattípusok. Kapcsolatok szerint: Sugaras, ingajárat: Vonaljárat: Körjárat:

Matematika M1 Gyakorlat

A logaritmus függvény bevezetése és alkalmazásai

VASBETON ÉPÜLETEK MEREVÍTÉSE

Hely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel

Termékdifferenciálás és piaci. Termékdifferenciálás és piaci erő. Termékdifferenciálás és piaci. Termékdifferenciálás. Modern piacelmélet

ANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2

Valószínűségszámítás összefoglaló

Sorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!

y x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja:, z x iy x

Számsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.

Változók közötti kapcsolatok vizsgálata

Síkbeli csuklós szerkezetek kiegyensúlyozásának néhány kérdése

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Megoldás: Először alakítsuk át az a k kifejezést: Ez alapján az a 2 a n szorzat átírható a következő alakra

Sorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága

i 0 egyébként ábra. Negyedfokú és ötödfokú Bernstein polinomok a [0,1] intervallumon.

megoldásvázlatok Kalkulus gyakorlat Fizika BSc I/1, 1. feladatsor 1. Rajzoljuk le a számegyenesen az alábbi halmazokat!

1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3

Tulajdonságok. Teljes eseményrendszer. Valószínőségi változók függetlensége. Példák, szimulációk

dr. CONSTANTIN NĂSTĂSESCU egyetemi tanár a Román Akadémia levelező tagja dr. CONSTANTIN NIŢĂ egyetemi tanár

Szoldatics József, Dunakeszi

Folytonos idejű rendszerek stabilitása

A figurális számokról (II.)

Lineáris egyenlet. Lineáris egyenletrendszer. algebrai egyenlet konstansok és első fokú ismeretlenek pl.: egyenes egyenlete

Mérési adatok feldolgozása Méréselmélet PE_MIK MI_BSc, VI_BSc 1

5. SZABAD PONTRENDSZEREK MECHANIKAI ALAPELVEI, N-TESTPROBLÉMA, GALILEI-

Függvényhatárérték-számítás

A Secretary problem. Optimális választás megtalálása.

Hajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011

Átírás:

1 Komplex sámok 1 A komplex sámok algeba alakja 11 Defícó: A komplex sám algeba alakja: em más, mt x y, ahol x, y R és 1 A x -et soktuk a komplex sám valós éséek eve, míg y -t a komplex sám képetes (vagy magáus) éséek Jelölésük: Re x és Im y A x y komplex sámak két geometa epeetácója s va, a egyk a xy-sík Px, y potja, míg a másk ugyaebbe a síkba a ogóból a Px, y potba mutató OP x y j vekto Mdkét esetbe a x -tegelyt valós, a y -tegelyt pedg képetes tegelyek eveük, Re, lletve Im -vel jelöljük A komplex sámok geometa epeetácóját gyaka Agaddagamkét s emlegetjük A ábá seeplő söge vssatéük később, mko a komplex sámok más alakjával s megsmekedük 1 Példák: 1 4,, 4, 4 4, 5 5, 6 5 1 Megjegyés: Amt má előbb s említettük, a komplex sámok : x y x, y, 1 halmaa és a sík potja köött kölcsööse egyételmű kapcsolat létesíthető, aa mde x y komplex sámho egyételműe hoáedelhető a sík egy Px, y potja és fodítva, a sík bámely, x y komplex sámot P x y potjáho egyételműe hoáedelhetjük a 14 Defícók: A x y komplex sám elletettje em más, mt x y, aa tulajdoképpe a ogóa vett smmetkus les A x y komplex sám absolút étéke (akácsak a valós sámok eseté) em más, mt a ogótól vett távolság, aa x y A

x y komplex sám kojugáltja a x y, aa em más, mt a x -tegelye vett smmetkus ( eek set ) 1 Műveletek algeba alakba Mvel a valós sámok specáls komplex sámok, eét úgy kell a -bel sámoka a műveleteket defáluk, hogy mde eddg defícó, tétel, tulajdoság, am a valós sámokkal végett műveleteke voatkok, évéybe maadjo 11 Defícók: Két, algeba alakba megadott komplex sámot úgy aduk össe (és vouk k egymásból), hogy a valós- és képetes ésekkel külö-külö elvégeük a össeadást (kvoást) A kvoás tt s elletettel való össeadást jelet Tehát ha 1 x1 y1 és x y, akko : x x y y : x x y y x y x y, aa két algeba alakba Továbbá 1 1 1 1 1 1 1 1 megadott komplex sámot úgy souk össe, mt két áójelet, mde tagot besouk mde taggal, fgyelembe véve, hogy 1 x y x y x y x y 1 Megjegyés:, 1 Megjegyés: Ostásko pedg mdg bővítük a eveő kojugáltjával, aa x x y y x y x y x y ( x y )( x y ) x x y y x y x y x y x y x y x y x y x y 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 ( )( ) 14 Megjegyés: Melőtt a hatváyoásól sót ejteék, éük meg a képetes egység hatváyat: 4 1 1 és így tovább, eét tetsőleges hatváyáak eedméyét mdg a hatváyktevő 4-gyel való maadékos ostása hatáoa meg 009 15 Példa: Sámítsuk k: 1 étékét 4 Megoldás: A 18 megjegyés matt 0, így megy e végg 4 008 0, met 008 ostható 4-gyel 009 4 50 ( ) 1, ematt a két éték 1 16 Megjegyés: Nem tuduk tetsőleges komplex sámot algeba alakba hatváyo, ematt s sükséges egy másk alak beveetése Ugyae a helyet a komplex -edk gyökvoás eseté s Aét agyo specáls komplex sámok eseté algeba alakba s köyű a hatváyoás, mt például:

a x -tegelye va a komplex sámuk, aa valós sám, pl 10 10 10 a y -tegelye va a komplex sámuk, pl 10 10 10 10 10, 0 ( 0 ), valamelyk sögfeleő helyekedk el, aa x és y köött csak előjel eltéés lehet, pl 100 50 50 50 50 50 1 1 1 Ameybe máshol helyekedk el, algeba alakba csak agyo ks hatváyt édemes elvége Sükségük a komplex sámok más alakjáa s 14 A komplex sámok tgoometkus és expoecáls alakja Tektsük a x y komplex sámot Eek egyételműe megfeleltethetük egy síkbel Px, y potot és egy OP vektot A Agad-dagamot megéve, ameybe -val jelöljük a x - tegely és a OP vekto által beát söget (a x -tegelytől óamutató jáásával elletétes áyba haladva), a követkeőket állapíthatjuk meg: ha csak a étéket ögítjük, egy félegyeest kapuk a síkba, ha csak a : x y absolút étéket ögítjük, akko egy ogó köéppotú, sugaú köt kapák a síkba, ha mdkét étéket ögítjük, akko egy egyételműe meghatáoott, a komplex sámsíkba (a kö és félegyees egyelemű metsetét) Felíhatjuk, hogy cos x, s y, ahol P x y potot kapuk x y Ematt x cos, y s A algeba alakból kdulva kapjuk, hogy x y cos s cos s 141 Defícó: A komplex sám tgoometkus alakja cos s absolút éték, 0, pedg a főagumetum, ahol 0 a 14 Megjegyés: A fet bekeeteett képletek btosítják a átmeetet a algeba és a tgoometkus alak köött 14 Példák: Legye cos s Íjuk fel a algeba alakot Megoldás: 1 cos s cos s 1 Legye Íjuk fel a tgoometkus alakot

Megoldás: x y 1, cos x, 1 s y Mvel mdkét 7 éték egatív, eét a hamadk egyedbe va a agumetum, aa 6 6 7 7 Így cos s 6 6 144 Tétel (Eule-fomula): e cos s 145 Defícó: A fetek alapjá felíhatjuk a komplex sám expoecáls alakját: 0 0, és e, ahol 15 Műveletek expoecáls és tgoometkus alakba Össeadást, kvoást csak algeba alakba édemes elvége Soás: Legye 1 1 1e és e Ekko a két sám soata: 1 1 1 e Ostás: A 1 1 1e és e komplex sámok háyadosa: 1 1 e 1 Hatváyoás: tetsőleges 1,,, és tetsőleges e ( 0 e, am aoal követkek a hatváyok tulajdoságaból és 0, ) eseté 151 Megjegyés: Bámlye műveletől s legye só, a végé ügyeljük aa, hogy 0, 15 Defícó: A komplex sám -edk gyöke 1,,, aok a w komplex sámok, melyeke w Specáls eset: 0 0 Mde más esetbe a külöböő komplex sámot taka -edk komplex gyökök: 15 Tétel: Legye tetsőleges 1,,, és tetsőleges k e, ahol k 0,1,,, 1 e ( 0 Boyítás: A fet sámot -edk hatváya emelve kapjuk, hogy k e cos k s k cos s e és 0, ) Ekko Előbb sámításba a Eule-fomulát és a tgoometkus függvéyek peodctását hasáltuk Eek a komplex -edk gyökök a síkba egy ogó köéppotú, sugaú köbe íható sabályos -sög csúcsaak felelek meg 4

Tgoometkus alakba átíva a eddgeket kapjuk a követkeőket: Össeadást, soást csak algeba alakba édemes elvége cos s cos s Ekko Soás: Legye 1 1 1 1 és cos( ) s( ) (ebből látsk, hogy a soás egy yújtva 1 1 1 1 fogatást jelet a síkba) cos s Ostás: Legye és cos s 1 1 1 1 1 1 cos( 1 ) s( 1 ) Ekko Hatváyoás: Hatváyoás: tetsőleges 1,,, és tetsőleges cos s ( 0 és 0, ) eseté cos( ) s( ) 154 Megjegyés: Bámlye műveletől s legye só, a végé ügyeljük aa tt s, hogy 0, Továbbá, ameybe a tgoometkus alakba végett hatváyoás képletéek at a specáls esetét tektjük, mko 1, a cos s cos( ) s( ) képletet De Move tételéek eveük 155 Tétel: Legye tetsőleges 1,,, és tetsőleges cos s ( 0 és 0, ) Ekko cos k s k, ahol 0,1,,, 1 k Boyítás: A fet sámot -edk hatváya emelve kapjuk, hogy cos k s k cos s 16 A algeba alaptétele 161 Tétel (A algeba alaptétele): A komplex sámok köébe mde -edfokú 1,,, 1 1 1 0 a a a a 0 alakú egyeletek ( a, a 0 ) potosa daab gyöke va, ameybe a m -sees gyököket m -se (aa multplctással) sámoluk 16 Példa: Oldjuk meg a algeba alakba kéjük 1 0 egyeletet a komplex sámok halmaá A megoldásokat Megoldás: A algeba alaptétele matt tudjuk, háom komplex megoldásuk les Eekből egyk a eddg smet 1 1, a másk két megoldást még k kell sámoluk Kétféleképpe kedhetük hoá Dolgohatuk algeba alakba (A) és tgoometkus alakba (B), a komplex köbgyökök képletet hasálva 5

A) 1 1 1 Ematt 1 1 és a másk két gyököt a 1 0 másodfokú b b 4ac egyelet komplex megoldásából kapjuk A megoldó képlet maad,, aal a a külöbséggel, hogy tt komplex égyetgyök seepel a megoldó képletbe, így e eleve két sámot jelet (tt jö be a, met a komplex sámok halmaába, ahol tt má valós seepel a jobb oldalo) Tehát, 1 1 4 1 1 1 B) A 1-gyet tgoometkus alakba felíva kapjuk, hogy a 0 k 0 k 1 1(cos 0 s 0) cos s a gyökök, ahol k 0,1, Így 0 cos0 s 0 1, 1 1 cos s, 4 4 1 cos s 6