Matematika A1a - Analízis elméleti kérdései

Hasonló dokumentumok
Kalkulus II. Beugró kérdések és válaszok 2012/2013 as tanév II. félév

Molnár Bence. 1.Tétel: Intervallumon értelmezett folytonos függvény értékkészlete intervallum. 0,ami ellentmondás uis. f (x n ) f (y n ) ε > 0

ANALÍZIS II. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA

Gazdasági matematika I. tanmenet

Határozott integrál. Newton -Leibniz szabály. alkalmazások. improprius integrál

ANALÍZIS II. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK

Laplace-transzformáció. Vajda István február 26.

A Riemann-integrál intervallumon I.

2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia

f (ξ i ) (x i x i 1 )

f függvény bijektív, ha injektív és szürjektív is (azaz minden képhalmazbeli elemnek pontosan egy ısképe van)

Többváltozós analízis gyakorlat

Analízis II. Analízis II. Beugrók. Készítette: Szánthó József. kiezafiu kukac gmail.com. 2009/ félév

BSc Analízis II. előadásjegyzet 2009/2010. tavaszi félév

Valós függvények tulajdonságai és határérték-számítása

Analízis II. harmadik, javított kiadás

Ellenőrző kérdések a Matematika I. tantárgy elméleti részéhez, 2. rész

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka

9. HATÁROZATLAN INTEGRÁL

Gyökvonás. Hatvány, gyök, logaritmus áttekintés

A fontosabb definíciók

KALKULUS INFORMATIKUSOKNAK I.

VI. Deriválható függvények tulajdonságai

FÜGGVÉNYEK TULAJDONSÁGAI, JELLEMZÉSI SZEMPONTJAI

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

FELVÉTELI VIZSGA, július 15.

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

f(x) a (x x 0 )-t használjuk.

MATEMATIKA 2. dolgozat megoldása (A csoport)

A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás

Matematika BSc tanárszak Analízis IV. előadásjegyzet 2010/2011. tavaszi félév

Debreceni Egyetem. Kalkulus II. Gselmann Eszter

Matematika A1 vizsga elméleti kérdések

Differenciálszámítás. Lokális szélsőérték: Az f(x) függvénynek az x 0 helyen lokális szélsőértéke

Határozzuk meg, hogy a következő függvényeknek van-e és hol zérushelye, továbbá helyi szélsőértéke és abszolút szélsőértéke (

MATEMATIKA 1. előadás jegyzet Földtudomány és Környezettan alapszakos hallgatók számára. Csomós Petra

KIEGÉSZÍTÉS A VONALINTEGRÁLHOZ

minden x D esetén, akkor x 0 -at a függvény maximumhelyének mondjuk, f(x 0 )-at pedig az (abszolút) maximumértékének.

Függvények csoportosítása, függvénytranszformációk

A Matematika I. előadás részletes tematikája

Rekurzív sorozatok. SZTE Bolyai Intézet nemeth. Rekurzív sorozatok p.1/26

Matematika 4 gyakorlat Földtudomány és Környezettan BSc II/2

VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag

Függvény határérték összefoglalás

6. Folytonosság. pontbeli folytonosság, intervallumon való folytonosság, folytonos függvények

Függvény differenciálás összefoglalás

Matematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.

Az integrálszámítás néhány alkalmazása

A gyakorlatok anyaga

Improprius integrálás

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

I. feladatsor i i i i 5i i i 0 6 6i. 3 5i i

4. fejezet. Egyváltozós valós függvények deriválása Differenciálás a definícióval

7. HATÁROZATLAN INTEGRÁL. 7.1 Definíció és alapintegrálok

Matematika G1 és A1a-Analízis tárgyak (keresztfélév) TÁRGYKÖVETELMÉNY Gépészmérnöki Kar

Matematika A1a-Analízis (keresztfélév) TÁRGYKÖVETELMÉNY Gépészmérnöki Kar

Lajk o K aroly Kalkulus II. Debreceni Egyetem Matematikai es Informatikai Int ezet

Függvények folytonosságával kapcsolatos tételek és ellenpéldák

1. Folytonosság. 1. (A) Igaz-e, hogy ha D(f) = R, f folytonos és periodikus, akkor f korlátos és van maximuma és minimuma?

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Alkalmazott matematika és módszerei I Tantárgy kódja

12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

A derivált alkalmazásai

GAZDASÁGI MATEMATIKA I.

2. NUMERIKUS INTEGRÁLÁS

Analízis jegyzet. Sikolya Eszter ELTE TTK Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék augusztus 31.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Sorozatok, sorok, függvények határértéke és folytonossága Leindler Schipp - Analízis I. könyve + jegyzetek, kidolgozások alapján

Improprius integrálás

7. tétel: Elsı- és másodfokú egyenletek és egyenletrendszerek megoldási módszerei

Gyakorló feladatok I.

Kurzusinformáció. Analízis II, PMB1106

Matematika A1a Analízis

SZÉLSŐÉRTÉKKEL KAPCSOLATOS TÉTELEK, PÉLDÁK, SZAKDOLGOZAT ELLENPÉLDÁK. TÉMAVEZETŐ: Gémes Margit. Matematika Bsc, tanári szakirány

Matematika I. NÉV:... FELADATOK:

2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?

1. Monotonitas, konvexitas

Losonczi László. Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar

Analízis I. beugró vizsgakérdések

GAZDASÁGI MATEMATIKA I.

= n 2 = x 2 dx = 3c 2 ( 1 ( 4)). = π 13.1

4. Hatványozás, gyökvonás

Numerikus módszerek 2.

Exponenciális, logaritmikus függvények

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

Differenciál - és integrálszámítás. (Kreditszám: 7) Tantárgyfelelős: Dr. Losonczi László egyetemi tanár. Meghirdető tanszék: Analízis Tanszék

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

GAZDASÁGI MATEMATIKA I.

ELŐADÁS. 1. Az egyváltozós differenciálszámítás alkalmazásai I. Két nevezetes tétel típusú" limesz kiszámí-

Az előadás anyagának törzsrésze

Metrikus terek, többváltozós függvények

Matematika A1a Analízis

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Analízis házi feladatok

1. Halmazelméleti alapok

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

ANALÍZIS III. ELMÉLETI KÉRDÉSEK

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA

Átírás:

Mtemtik A1 - Anlízis elméleti kérdései (műszki menedzser szk, 2018. ősz) Kör egyenlete Az (x 0, y 0 ) középpontú, R sugrú kör egyenlete síkon (x x 0 ) 2 + (y y 0 ) 2 = R 2. Polinom Az x n x n + n 1 x n 1 + + 1 x + 0 hozzárendelést polinomnk nevezzük ( 1, 2,..., n R). Az n főegyütthtó, 0 konstnstg. Polinom gyöke Egy p(x) polinom gyöke x 0 R, h p(x 0 ) = 0. (Kis-)Bézout-tétel H x 0 gyöke egy p(x) polinomnk, kkor z kiemelhető, zz létezik olyn q(x) polinom, hogy p(x) = (x x 0 )q(x). Egészegyütthtós polinom rcionális gyökei Az n x n + n 1 x n 1 + + 1 x + 0 egészegyütthtós polinomnk ( 1, 2,..., n Z) csk olyn p q rcionális gyöke vn (hol p és q reltív prím), melyre p osztj 0 -t és q osztj n -et. Függvény értelmezési trtomány Az f : A R függvény (A R) értelmezési trtomány z A hlmz, melyet D f -fel szoktunk jelölni. Függvény értékkészlete Az f : D f R függvény (D f R) értékkészlete zon vlós számok hlmz, melyet függvény felvesz. Jelölés: R f. Azz R f = {f(x) x D f }. Monoton növő függvény Egy f : D f R függvény (D f R) monoton nő, h x 1 < x 2 (x 1, x 2 D f ) esetén f(x 1 ) f(x 2 ). Szigorún monoton növő függvény Egy f : D f R függvény (D f R) szigorún monoton nő, h x 1 < x 2 (x 1, x 2 D f ) esetén f(x 1 ) < f(x 2 ). Monoton csökkenő függvény Egy f : D f R függvény (D f R) monoton csökken, h x 1 < x 2 (x 1, x 2 D f ) esetén f(x 1 ) f(x 2 ). Szigorún monoton csökkenő függvény Egy f : D f R függvény (D f R) szigorún monoton csökken, h x 1 < x 2 (x 1, x 2 D f ) esetén f(x 1 ) > f(x 2 ). Alulról korlátos függvény Egy f : D f R függvény (D f R) lulról korlátos, h létezik k R vlós szám, hogy f(x) k minden x D f esetén. Felülről korlátos függvény Egy f : D f R függvény (D f R) felülről korlátos, h létezik K R vlós szám, hogy f(x) K minden x D f esetén. Korlátos függvény Egy f : D f R függvény (D f R) korlátos, h lulról és felülről is korlátos, zz léteznek k, K R vlós számok, hogy k f(x) K minden x D f esetén. Ezt úgy is mondhtjuk, hogy létezik K R vlós szám, hogy f(x) K minden x D f esetén. Periodikus függvény Egy f : D f R függvény (D f R) periodikus, h vn olyn d R nemnull szám, hogy x D f esetén x ± d D f és f(x) = f(x ± d). Páros függvény Egy f : D f R függvény (D f R) páros, h x D f esetén x D f és f( x) = f(x). 1

Pártln függvény Egy f : D f R függvény (D f R) pártln, h x D f esetén x D f és f( x) = f(x). Invertálhtó függvény Egy f : D f R függvény (D f R) invertálhtó, h z értékkészletének minden elemét egyszer veszi fel, zz f(x 1 ) = f(x 2 ) esetén x 1 = x 2. Inverz függvény Egy f : D f R invertálhtó függvény (D f R) inverze z z f 1 : R f D f függvény, melyre f 1 (f(x)) = x minden x D f -re. Vlós függvény véges htárértéke véges pontbn Az f : D f R függvény (D f R) htárértéke z x 0 pontbn A R, h minden ε > 0-hoz létezik δ > 0, hogy 0 < x x 0 < δ esetén x D f és f(x) A < ε. Jelölése: f(x) = A. Vlós függvény végtelen htárértéke véges pontbn Az f : D f R függvény (D f R) htárértéke z x 0 pontbn +, h minden K R-hez létezik δ > 0, hogy 0 < x x 0 < δ esetén x D f és K < f(x). Jelölése: f(x) = +. Vlós függvény végtelen htárértéke véges pontbn Az f : D f R függvény (D f R) htárértéke z x 0 pontbn, h minden K R-hez létezik δ > 0, hogy 0 < x x 0 < δ esetén x D f és f(x) < K. Jelölése: f(x) =. Vlós függvény véges htárértéke + -ben Az f : D f R függvény (D f R) htárértéke + -ben A R, h minden ε > 0-hoz létezik L R, hogy L < x esetén x D f és f(x) A < ε. Jelölése: f(x) = A. Vlós függvény végtelen htárértéke + -ben Az f : D f R függvény (D f R) htárértéke + -ben +, h minden K R-hez létezik L R, hogy L < x esetén x D f és K < f(x). Jelölése: f(x) = +. Vlós függvény végtelen htárértéke + -ben Az f : D f R függvény (D f R) htárértéke + -ben, h minden K R-hez létezik L R, hogy L < x esetén x D f és f(x) < K. Jelölése: f(x) =. Vlós függvény véges htárértéke -ben Az f : D f R függvény (D f R) htárértéke -ben A R, h minden ε > 0-hoz létezik L R, hogy x < L esetén x D f és f(x) A < ε. Jelölése: f(x) = A. Vlós függvény végtelen htárértéke -ben Az f : D f R függvény (D f R) htárértéke -ben +, h minden K R-hez létezik L R, hogy x < L esetén x D f és K < f(x). Jelölése: f(x) = +. Vlós függvény végtelen htárértéke -ben Az f : D f R függvény (D f R) htárértéke -ben, h minden K R-hez létezik L R, hogy x < L esetén x D f és f(x) < K. Jelölése: f(x) =. Vlós függvény véges jobb oldli htárértéke Az f : D f R függvény (D f R) jobb oldli htárértéke z x 0 pontbn A R, h minden ε > 0-hoz létezik δ > 0, hogy 0 < x x 0 < δ esetén x D f és f(x) A < ε. Jelölése: f(x) = A. + Vlós függvény végtelen jobb oldli htárértéke Az f : D f R függvény (D f R) jobb oldli htárértéke z x 0 pontbn +, h minden K R-hez létezik δ > 0, hogy 0 < x x 0 < δ esetén x D f és K < f(x). Jelölése: f(x) = +. + Vlós függvény végtelen jobb oldli htárértéke Az f : D f R függvény (D f R) jobb oldli htárértéke z x 0 pontbn, h minden K R-hez létezik δ > 0, hogy 0 < x x 0 < δ esetén x D f és f(x) < K. Jelölése: f(x) =. + 2

Vlós függvény véges bl oldli htárértéke Az f : D f R függvény (D f R) bl oldli htárértéke z x 0 pontbn A R, h minden ε > 0-hoz létezik δ > 0, hogy 0 < x 0 x < δ esetén x D f és f(x) A < ε. Jelölése: f(x) = A. Vlós függvény végtelen bl oldli htárértéke Az f : D f R függvény (D f R) bl oldli htárértéke z x 0 pontbn +, h minden K R-hez létezik δ > 0, hogy 0 < x 0 x < δ esetén x D f és K < f(x). Jelölése: f(x) = +. Vlós függvény végtelen bl oldli htárértéke Az f : D f R függvény (D f R) bl oldli htárértéke z x 0 pontbn, h minden K R-hez létezik δ > 0, hogy 0 < x 0 x < δ esetén x D f és f(x) < K. Jelölése: f(x) =. Vlós függvény folytonosság egy pontbn Az f : D f R függvény (D f R) folytonos z x 0 D f pontbn, h f(x) = f(x 0 ). Azz minden ε > 0-hoz létezik δ > 0, hogy x x 0 < δ esetén f(x) f(x 0 ) < ε. Vlós függvény folytonosság Az f : D f R függvény (D f R) folytonos, h minden x 0 D f pontbn folytonos. Szkdási hely Az f : D f R függvénynek (D f R) z x 0 D f pont szkdási helye, h függvény x 0 -bn nem folytonos. Megszüntethető szkdási hely Az f : D f R függvénynek (D f R) z x 0 D f szkdási helye megszüntethető, h vn olyn A szám, hogy függvény értékét x 0 -bn A-r változttv, z így kpott függvény folytonos x 0 -bn. Ugrás/elsőfjú szkdási hely Az f : D f R függvénynek (D f R) z x 0 D f szkdási helye ugráshely, h létezik és véges z x 0 -beli jobb és bl oldli htárérték, de nem egyenlőek. Szinguláris/másodfjú szkdási hely Az f : D f R függvénynek (D f R) z x 0 D f szkdási helye szinguláris, h z x 0 -beli jobb vgy bl oldli htárértéknek leglább egyike nem létezik vgy végtelen. Weierstrss-tétel H f : [, b] R folytonos függvény, kkor vn olyn α, β [, b], melyekre f(α) f(x) f(β) minden x [, b]-re. Bolzno-tétel H f : [, b] R folytonos függvény, kkor f felvesz minden f() és f(b) közötti értéket. Vlós függvény differenciálhtóság egy pontbn Egy f : D f R függvény (D f R) z x 0 D f pontbn differenciálhtó, h létezik és véges htárérték. f(x 0 + h) f(x 0 ) f(x) f(x 0 ) = h 0 h x x 0 Vlós függvény differenciálhtóság Egy f : D f R függvény (D f R) differenciálhtó, h minden x 0 R pontbn differenciálhtó. Derivált függvény Egy f : D f R differenciálhtó függvény (D f R) derivált függvénye z függvény, mely minden x 0 D f ponthoz hozzárendeli z htárértéket. f (x 0 ) = f(x) f(x 0 ) x x 0 3

Inverz függvény differenciálási szbály H z f : D f R függvény (D f R) szigorún monoton nő és folytonos x 0 D f egy környezetében, továbbá x 0 -bn differenciálhtó és f (x 0 ) 0, kkor z f 1 inverz függvény differenciálhtó f(x 0 )-bn, és f 1 (f(x0 )) = 1 f (x 0 ). Összetett függvény differenciálási szbály H z f, g : R R függvények, g differenciálhtó z x 0 pontbn, f differenciálhtó g(x 0 ) pontbn, kkor z f g függvény differenciálhtó z x 0 pontbn, és (f g) (x 0 ) = f (g(x 0 ))g (x 0 ). Lokális minimum Az f : D f R függvénynek (D f R) z x 0 D f pontbn lokális minimum vn, h vn olyn δ > 0, hogy x x 0 < δ esetén f(x) f(x 0 ). Lokális mximum Az f : D f R függvénynek (D f R) z x 0 D f pontbn lokális mximum vn, h vn olyn δ > 0, hogy x x 0 < δ esetén f(x) f(x 0 ). Abszolút minimum Az f : D f R függvénynek (D f R) z x 0 D f pontbn bszolút minimum vn, h minden x D f esetén f(x) f(x 0 ). Abszolút mximum Az f : D f R függvénynek (D f R) z x 0 D f pontbn bszolút mximum vn, h minden x D f esetén f(x) f(x 0 ). Lokális szélsőérték létezésének szükséges feltétele H z f : D f R függvénynek (D f R) z x 0 D f pontbn lokális szélsőértéke (minimum vgy mximum) vn és ebben pontbn differenciálhtó, kkor f (x 0 ) = 0. Lokális szélsőérték létezésének elsőrendű elégséges feltétele H z f : D f R differenciálhtó függvényre (D f R) f (x 0 ) = 0, és x 0 -bn előjelet vált derivált függvény, kkor függvénynek x 0 -bn lokális szélsőértéke vn. Lokális mximum létezésének másodrendű elégséges feltétele H z f : D f R kétszer differenciálhtó függvényre (D f R) f (x 0 ) = 0 és f (x 0 ) < 0, kkor függvénynek x 0 -bn lokális mximum vn. Lokális minimum létezésének másodrendű elégséges feltétele H z f : D f R kétszer differenciálhtó függvényre (D f R) f (x 0 ) = 0 és f (x 0 ) > 0, kkor függvénynek x 0 -bn lokális minimum vn. Rolle-tétel H z f : [, b] R függvény z [, b]-n folytonos, (, b)-n differenciálhtó és f() = f(b), kkor vn olyn x (, b) belső pont, mire f (x) = 0. Lgrnge-féle középértéktétel H z f : [, b] R függvény z [, b]-n folytonos, (, b)-n differenciálhtó, kkor vn olyn x (, b) belső pont, mire f f(b) f() (x) =. b Cuchy-féle középértéktétel H f, g : [, b] R függvények z [, b]-n folytonosk, (, b)-n differenciálhtók, g deriváltj z (, b)-n sehol sem 0, kkor vn olyn x (, b) belső pont, mire f (x) g (x) = f(b) f() g(b) g(). Vlós függvény konvexitás Az f : D f R függvény (D f R) z I D f intervllumon konvex, h z I intervllumon függvény 4

grfikonj feletti trtomány konvex. H függvény differenciálhtó, kkor ez ekvivlens zzl, hogy grfikon z érintőegyenes felett hld, zz f(x) f(x 0 ) + f (x 0 )(x x 0 ) minden x, x 0 I esetén. Vlós függvény konkávitás Az f : D f R függvény (D f R) z I D f intervllumon konkáv, h z I intervllumon függvény grfikonj ltti trtomány konvex. H függvény differenciálhtó, kkor ez ekvivlens zzl, hogy grfikon z érintőegyenes ltt hld, zz f(x) f(x 0 ) + f (x 0 )(x x 0 ) minden x, x 0 I esetén. Inflexiós pont Az f : D f R függvénynek (D f R) z x 0 D f pontbn inflexiós pontj vn, h x 0 -bn differenciálhtó, és itt függvény konvexitást vált, zz függvény előtte konvex és után konkáv vgy fordítv. Bernoulli L Hospitl-szbály Tegyük fel, hogy z f(x), g(x) differenciálhtó függvények értelmezettek z x 0 pont egy környezetében, esetleg z x 0 -bn nem. Ekkor h f(x) = g(x) = 0 vgy f(x) = g(x) = ±, és h f (x) g (x) létezik, kkor f(x) g(x) = f (x) g (x). Hsonló állítás igz, h x 0 = ±, illetve bl és jobb oldli htárértékekre is. Primitív függvény Az f : I R függvény (I R nyílt intervllum) primitív függvénye F : I R, h F differenciálhtó I-n, és F (x) = f(x) minden x I esetén. Htároztln integrál Az f : I R függvény (I R nyílt intervllum) htároztln integrálj z összes primitív függvényének hlmz. Jelölés: f(x) dx. Prciális integrálás elve H f és g differenciálhtó függvények z I intervllumon, itt f g primitív függvénye létezik, kkor fg primitív függvénye is létezik, és f(x)g (x) dx = f(x)g(x) f (x)g(x) dx. Newton Leibniz-szbály H f : [, b] R függvény integrálhtó [, b]-n, és F : [, b] R primitív függvénye f-nek z (, b)-n (zz F differenciálhtó (, b)-n, és itt F (x) = f(x)), továbbá F folytonos [, b]-n, kkor Görbe ívhossz f(x) dx = F (b) F (). Az f : [, b] R differenciálhtó függvény grfikonjánk z ívhossz 1 + (f (x)) 2 dx. Forgástest térfogt Az f : [, b] R + függvény grfikonját z x tengely körül megforgtv kpott forgástest térfogt π f 2 (x) dx. Forgástest plást felszíne Az f : [, b] R differenciálhtó függvény grfikonját z x tengely körül megforgtv kpott forgástest plástjánk felszíne 2π f(x) 1 + (f (x)) 2 dx. 5