ALKALMAZÁSI EEHETÖSÉGEI

Átírás

1 GEOFIZIKAI NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM -- TANSZÉK A RADIOLOGIAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSI EEHETÖSÉGEI A PÉCSI KOSZÉNBANYÁSZATBAN* DERES JÁNOS V é bánygeológushllgtó A rdioktivitás felhsználás, rdiológii módszerek lklmzás lkőszénbányásztbn, z ötvenes évek elejéig mgsugárzások legkevésbé feltárt techniki lklmzási lehetőségei közé trtozott 1952-ben írj Scheichl z első német nyelvű nyilvános közleményt, de z ngol nyelvű irodlombn is csk néhány áltlános jellegű cikk jelent meg e tárgybn ez ideig Tekintettel zonbn rr, hogy kőszénbányászt számos feldtot d fel, melyek megoldás rdiológii módszerekkel jobb eredményt d, s hogy technik más területén már lklmzott és bevált eljárások e feldtok megoldásár felhsználhtók, rdiológii módszerek elterjedése kószénbányásztbn z utóbbi években mind ngyobb és ngyobb méreteket öltött Mgyrországon is történtek ilyen irányú kísérletek z utóbbi időben, ám ezek közel sem merítették ki e tárgykört Szeretném ismertetni, hogy állnk kuttások e téren külföldön, s mik lehetőségei nnk, hogy rdiológii méréseket pécsi és áltlábn z egész mgyr szénbányásztbn bevezessék A mérések történhetnek természetes rdioktivitás vgy rdioizotóp felhsználásávl, E két lklmzási lehetőség lpján szeretném dolgoztot két részre bontni, s mivel természetes rdioktivitássl kpcsoltos mérések inkább cslk helyi jellegű, konkrét feldtok megoldásár hsználhtók ezek esetében csk pécsi feketekőszén-medence problémáit tárgylom Mivel e tárgykörben még kevés gykorlti, kísérleti eredmény ismeretes, ezért előbb egy tervezetet, gykorlti célkitűzést kell nyújtni olyn problémák megoldásár, melyek z eddig ismert eljárásokkl csk ngyon nehezen oldhtók meg A természetes rdioktivitássl kpcsoltos mérések zon lpulnk, hogy Föld kérgében eloszolv rdioktív elemek tlálhtók Így pl urán Föld felső kérgében áltlábn 1-2 g/t mennyiségben lelhető fel t A dolgoztot Geofiziki Tnszék részéről Steiner Ferenc egyetemi djunktus bírált 69

2 A kőszén és vele kpcsoltos kőszenes plák áltlábn nem elsődleges urámhordozók, néhány kőszénben zonbn z urán felhlmozódás ínűrevlóság htárát is eléri Az USA nyugti részében olyn kőszenet és kőszenes plát tláltk, melyben 0,005-0,1% urán volt, sőt DNy- Dkotábn 0,2 % urán-trtlmú szénterületet fedeztek fel (A műrevlóság lsó htár 0,10/o) Kimuttták, hogy z urán szívesen kpcsolódik szerves nyggl, s szivárgó urántrtlmú oldtokból dszorpciósn kötve mrd kőszénben A hzi szenek rdiológii vizsgáltánál Sz- Zy és Földvári megállpították, hogy Mecsek hegység kőszénösszletének gygos kőszeneiben rdioktivitás, ill z U-trtlom vlmivel még ngyobb, mint mgyr kőszenek átlgábn Feltételezik, hogy ez is nnk következménye hogy z oldott uránmennyiséget bőséges humusznyg csknem kvntittíve dszorbeált, s így gzdgbb hozzáfolyású, ezért gygosbb szénkőzetekben egyszersmind több U is vn Emellett lehetséges, hogy z U-t z gygásványok is dszorbeálják, s z ktivitás ennek htásár is nő Az egyik problém, melynek megoldási lehetőségeit rdiológii módszerek szempontjából is meg kell vizsgálni, telepzonosítás kérdése Pécsett ikőszénltelepes csoport rétegei erősen zvrtk, s kőzettni szempontból nem muttkoznk vezérlő rétegek, melyek segítségével széntelepek korrelációj elvégezhető lenne A funáról ugynúgy, mint flóráról elmondhtjuk, sjnos lklmtln rr, hogy segítségével szintezést lehetne végezni Az egyes széntelepek zonosításár több próbálkozás is történt, legutóbb pollennlitiki vizsgáltokt végeztek A legújbb kísérlet széntelepek ikorrelációjár következő: megmérni szén ktivitását; teljes biztonsággl zonosított teleprészek-en vég-ezve el meghtározást, egy-egy telepre z átlgktivitást meghtározni H ezen érték telepre jellemző szám, kkor szxéntelepek zonosítás átlgktivitásuk lpján végezhető el Az erre irányuló kísérleteket múlt év nyrán kezdtük meg Megnyugttó pozitív vgy negtív válsz csk ngyszámú mint mérése, s több telep átlgktivitásánk meghtározás után dhtó A tttermészetes rdioktivitás mérésének másik llklmzási lehetősége nnk megállpítás, hogy ktivitás szempontjából milyen változásdkt szenvednek mellélkőzetek eruptív vgy mgmás áttörés esetén Ennek felderítése gykorltilg egyes gázkxitörése-k előrejelzésének érdekében voln jelentős A pécsi szénmedence vssi (Petőfi-kn) területén levő ltrchidolerit áttörések ugynis gázkitörésekkel kpcsoltosk A trclhidoleritek mguk körül kok-szosították telepeket, s elősegítették gáz kitörését Jelenleg Petőfi-kn VII és VIII szint I É-i keresztvágt trchidolerithez kötött gázkitöréseinek rdioktív vizsgáltát végzem Arr szeretnék feleletet kpni, hogy változik-e rdioktivitás trchidolerit felé hldv, s ez kimutthtó-e, hogy ezáltl gázkitörések kimutthtók és megelőzhetők legyenek A rdioktív mérésekhez sorolhtó még közetporok rdioktivitás és szilikózis kifejlődése között fennálló feltételezett kpcsolt kiderítésére irányuló kísérlet is Hzánk egyetlen bányájábn vgy ipr-' 70

3 - ágábn sem bszolút, sem százlékos értelemben nem ölt szilikózis olyn méreteket, mint nász-bányásztbn A szilikotikus megbetegedések számánk, kifejlődési [fokánk csökkentése széleskörű, mindenre kiterjedő kuttási progrm összeállítását követeli meg E progrm kidolgozáskor gondoltk rr, hogy megvizsgálják tüdőbe jutó szálló por rdioktivitásánk és porártlom fokánk összefüggését Az összefüggés feltételezéséhez szilikózis betegség tüneteinek értelmezése nyújt lpot A Pécsi Szénbányászti Tröszt Kuttási Osztályán működő orvosok három hónppl ezelőtt megoldották tüdőbe került por vissznyerését Egy-egy hlott bányász tüdejéből 4-13 grmm kőzet- és szénpor volt leválszthtó A soron következő feldt por rdioktivitásánk lemérése, koncentrációjánk kiszámítás A bánybeli szálló por ktivitásvizsgáltát is el kell végezni ezzel kpcsoltbn" A természetes rdioktivitás felhsználásánál sokkl ngyobb jelentőséggel bír bányászt számár rdioizotópok lklmzás Külföldön számos módszert dolgoztk már ki mesterséges rdioktivitás bánybeli felhsználásár, melyek jvslt, vgy gykorltilg kipróbált, s bevezetett eljárás leírásánk formájábn, nyilvános közleményekben megjelentek A ruhrvidéki kőszénbányásztbn 1953-bn Dortmundbn történt z első kísérlet rdioktív nygok lklmzásár Az eredmények oly kecsegtetők voltk, hogy z ottni Kőszénbány Egyesülés egy kongresszust hívott össze, melynek fő témáj mesterséges rdioktív izotópok és sugárzásmérő műszerek bánybeli lklmzás volt Ezen fizikusok, orvosok, geológusok, bány-htóság embere-i, műszergyártók stvb jelentek meg A cél z volt, hogy műszki fejlesztés e gzdg lehetőségekkel bizttó ágáb minél több szkembert bevonjnk A Szovjetunió terveiben széntermelést oly ngymértékben kívánj fejleszteni, "hogy ezt csk minden munkfolymt messzemenő gépesítésével, s önműködő berendezések lklmzásávl lehet elérni (A legutóbbi ötéves terv feldti közé trtozott széntermelés 391 t/é-ről 593 t/é-re vló emelése) A fejlesztési és kuttási munk e területére Szovjetunió jelentős összegeket áldoz Egyedül bányászt kuttóintézeteiben és tervezőirodáibn több ezer technikus és tudós tevékenykedik (pl szénbányászt utomtnizálásánk tervezőirodájábn kb 250) A szovjet szkemberek rdioktív izotópok lklmzását legolcsóbb és leghtásosbb eszközök egyikének trtják bányászt gyors mechnizálás és utomtizálás terén Nélhány év ltt Szovjetunióbn z ellenőrző és mérőműszerek sorát dolgozták ki, melyek lklmsk rdioktív izotópok gykorlti bányászti lklmzás szám/ár A Leningrádbn e tárgybn összehívott ülés ót, melyen kijelentették, hogy szén- és ércbányásztbn lklmzott rdiológii módszerek kiszélesítését fokozni kell, z intézetek közleményeiben és bányászti folyóirtokbn számos munk jelenik meg, mely e kérdéssel fogllkozik Azót már z Izvesztij jelentése szerint Krgndábn olyn új bány indult meg, mely teljesen el vn látv rdioktív mérő- és ellenőrző műszerekkel, és távirányítású gépekkel működik 71

4 A rdioktív ipotópok lklmzásár felhsznált és jvsolt eljárások három fő csoportb oszthtók: ) A 'b s z o r p ci ó s e l j á r á s o k, melyeknél vizsgálndó nygon áthldó, rdioktív izotópból eredő sugárzás intenzitását mérjük b) R e f l e x i ó s e lj á r á s o k, melyeknél egy rdioktív izotóppl besugárzott nygból szármzó, visszvert, vgy besugárzás htásár ott keletkező sugárzás intenzitását mérjük c) N y o m j e l z ő e l j á r á s o k, melyeknél rdioktív izotópokt mint indikátorokt hsználjuk, és kis nyg mennyiségeinek útját, hldási idejét, hígítását stb htározzuk meg Abszorpciós eljárások 1 Csővezetékek belső lerkódásink mérése Sok csővezetékben jelentősen több nehézséget okoz z űn kérgesedés, mint korrózió Itt különösen szivttyúhoz trtozó nyomó- és szívócsövekre kell gondolni Ezek kérgesedészét bány vizeinek különböző összetétele okozz A felülről szivárgó vizek áltlábn ngyobb szulfáttrtlmúk, mélyben levő vizekben viszont wbáriumtrtlom ngyobb A szivárgó és mélyvizek keveredésénél gipsz vgy báriumszulfát válik ki Ez cső flán lerkódv kérgesedést okoz Bánybiztonsági okokból szükséges, hogy ennek állpotáról z ember kellő időben tájékozódjon Egy sugárfoírráís és egy sziámílálócső között egy próbcsődrb belső kéregvstgságát z áthldó sugár gyengüléséből állpíthtjuk meg Angliábn e célr 3,5 mc erősségű koblt-60-s izotópot lklmznk Kemény sugárzás mitt vékonybb csöveknél megfelelőbb oesium-137, vgy z iridium-192 -_ 2 Szénbunker ellenőrzése és csilleszámlálás A széntárolók töltési állpotánk mérése, ugynúgy, mint vstgságmérés, z bszorpciós eljárások közé trtozik Persze ennél műszer érzékenysége lényegesen kisebb lehet A módszer lényege, hogy széntárolón átbocsátott rdioktív sugárzásintenzitás változás jelzi benne levő szén mgsságát A Szovjetunióbn sikerrel lklmzzák rdioktív izotópokt csilleszámlálásr is Ennél csille gmm-sugárforrás és egy detektáló berendezés között hld el, s egy műszer számlálj csillék áthldás mitt beálló sugárgyengülések számát H z ember rdioizotópok lklmzását veszi fontolór, nem bból kérdésből kell kiindulni, hogy hol lehet rdioizotópokt lklmzni, hnem bból, hogy hol nem lehet mást, mint rdiológii módszert felwhwsználni Így pl csilleszámláláshoz z ismert optiki és mechniki módszerek is megfelelnek, kockázt; vgyis rdioktív preprátum lklmzás nélkül 72

5 I 3 A szénzgyvíz sűrűségének meghtározás A folydékok sűrűségének méréséről Berthold tudósít részletesen A kőszén-bányásztibtn ilyen mérés szénzgy ellenőrzésénél (szilárd nyg trtlom), mosásnál jöhet számításb A zgyon áthldó sugár intenzitás rés zgy szilárd nyg trtlm (g/1) között exponenciális összefüggés vn E mérésnél nem szokásos pontszerű, szűk sugárnylábot kibocsátó sugárforrást, hnem ngyfelületű, több hullámhosszú sugrt kibocsátó rdioizotópo-t hsználnk Olykor előnyösebb két sugárforrást lklmzni, mert így z energi és z ktivitás összehngolódik, s így z impulzusszám-szilárd nyg trtlom függvény legkedvezőbb részén dolgozhtunk A műszer és rdioktív preprátum hitelesítését elvégezve, folymtosn mérhető zgy sűrűsége, h z zonos minőségű szenet szállít 4 A szén hmutrtlmánk meghtározás A gmm-sugárnk z tuljdonság, hogy bszorpciój függ z átsugárzott nyg sűrűségétől, kémii összeté-telétől és sját energiájától, jól felhsználhtó szenek hmutrtlmánk és fűtőértékének meghtározásár Különböző országokbn többféle eljárást dolgoztk ki, melyek lklmsk npont több száz vgy ezer tonn szenet feldolgozó üzemekben szén fűtőértékének folymtos meghtározásár, mert régi klorimetrikus eljárások mintvétele nehézkes volt, s meghtáro- Zás sok időt Vett igénybe A mérésre németek egy ngyon elegáns módszert dolgoztk ki Két nem túl kemény gmm-sugrt hsználnk, melyek mind energiár, mind hullámhosszr különbözőek Abból meggondolásból indulnk ki, hogy lágybb gmm-sugrk kitermelt szén hmutrtlmán erősebb bszorpciót szenvednek, mint keményebb sugrk Szcintillációs számlálóvl, mely diszkriminátorrl vn felszerelve, lágybb és keményebb sugrkt különválsztják Ismerve hsznált izotópok intenzlitását, hmutrtlom következőképpen kphtó Az bszorpció lptörvénye szerint mind lágy, mind kemény sugrkr fennáll z I] i; [o] 6"'u]e'r [k lk ("Uket összefüggés, hol I, és Ik lágy, ill kemény sugrk mért intenzitás, Ím és Iok lágy, ill kemény sugrk intenzitás bszorpció előtt Az bszorbens sűrűségét g, vstgságát x jelöli Az bszorpciós koefficien- Sek (M1ill yk) hánydos hmutrtlomr jellemző: É ln r: Ír m; ln 11; 73

6 0,405 ' közel -- h _ H logritmikus számlálóművet hsználunk, készüléket rögtön hmutrtlomr lehet hitelesíteni, s ekkor skál közvetlenül hmutrtlom százlékos értékét muttj A Szovjetunióbn Szmirnov olyn eljárást dolgozott ki, mely szén hmutrtlmánk meghtározásához egy gmm-sugárforrást hsznál Az eljárás z előbbit követi, mert z egy preprátumon belül többféle sugárzás megtlálhtó Ilyen széles spektrumú izotóp pl, szelén- 75 lez z nyg bomlás során lo-féle gmmsugrt bocsát ki, melyek energiáj 0,067 MeV között vn Mgyrországon öt kuttó fogott Össze z eljárás kidolgozásár és bevezetésére pécsi hőerőműnél Ők tllium-170-es izotópot lklmztík, hogy várhtó kis fjvsúlykülönbségéknél e kis energiájú sugárforrás felhsználásávl minél ngyobb bszorpció koefficiens különbségekt kpjnk Vizsgálti-k során megállpították, hogy látszólgos fjsúly és z bszorpciós koefficiens között stoohsztikus kpcsolt vn A korrelációs számítások R 0,9414 korrelációs koeffioienst szolgáltttk, mely közel áll lineáris kpcsoltot kifejező R l-hez, Mivel = = felhsznált szén fjsúly és fűtőértéke közti kpcsolt hmu - összetétele és nedvességwtrtlom állndó lineáris, tömegelny-elési együtthtó és fűtőérték között is szoros kpcsolt A korrelációs együtthtó itt O,9029-re dódott A mérések folymán megállpították, hogy M bszorpciós koefficiens és z F fűtőérték között következő kpcsolt áll fenn: Áu = -F 0, "4+0,13536; F = --,tt10,l24' ,5l A fűrtőérték e képletekkel 230 kcl/kg középihibávl számíthtó A hmutrtlom összefüggését ábrázoló digrmról ezután már kiolvshtó Ennek középhibáj 2,8 % Bár e mérések pontosság még kisebb szbványokbn megengedett értékénél, folymtos mérés lehetősége, gyors -- dtszolgálttás és fokozhtó mérési pontosság indokolttá teszi főleg hőerőrnűv-einknél -- ilyen típusú vizsgáltok folyttását, későbbiekben pedig bszorpciós mérőműszer lklmzását A módszer nem lklms egyes különböző helyekről szármzó minták mérésére, mivel hmu kémii összetétele erősen befolyásolj z bszorpciót Pl 0,1 MveV-es gmm-sugárzás esetén mgnézium, szilicium, kén, vs gyengítési tényezőjének rány következő: 1 :1,4:1,6:3,1 Ebből következik, hogy pirit rdiológiilg lényeges-en ngyobb hmutrtlmt d, mint mi vlójábn vn Az eljárás elsősorbn állndó himuösszetételű szenek folymtos ellenőrzésére szolgál Miután szén nedvessége, szemngyság és mint vstgság mérést befolyásolj, szenet méréshez elő kell készíteni Az előkészítés infrvörös sugrkkl vló szárítást, príítást és rostálást fogll mgáb, s időtrtm méréssel együtt mintegy -10 perc A Szovjetunióbn rutinméréseknél megfelelő bszorpciós műszer lklmzásávl és mint gyorsbb előkészítésével elérték zt, hogy szénfolym hmutrtlmát 1-2 perc késéssel folymtosn tudják regisztrálni 74

7 5 A szén viztrtlmánk meghtározás A víztrtlom meghtározásár neutron-sugár lklms Az- eljárás zon lpul, hogy gyors neutronokt hidrogén jobbn lefékezi, mint legtöbb más nyg H még z előző eljáráshoz, hmutrtlom, viztrtlom meghtározásához hozzávesszük zt szovjet módszert, mely három rdioktív izotóp lklmzásávl szénfolym vstgságát, s ezzel szén mennyiségét htározz meg, rendelkezésünkre áll szénfogysztó számár legfontosbb három dt, folymtos észleléssel, mi fűtéstechniki, végső soron energigzdálkodási szempontból ngyon kedvező Reflexiós eljárások A rdiológii módszerek második csoportj gmm- vgy neutronsugár reflexiójár lpul Reflexió segítségével mérhető csövek flvstgság, fúrólyukk bréléscsövezettsége stb Meg tudjuk htározni tlj, kőzetek síirűsrégét gmm-sugár reflexióvl, sugárforrás, ill számláló közelében A szovjet szénbányásztzbtn jó eredménnyel hsználták fel reflexiós eljárást is, szén hmutrtlmánk meghtározásához Itt sikerült kiküszöbölni mintvstgság változásánk htását, mely tény előnyt jelent z bszorpciós eljárások között ismertetett hmutrtlom meghtározássl szemben A módszer különösen /0 hmutrtlmú szenek resetében dott jó eredményeket A mélyfúrási geofizik kiterjedten lklmzz gmm-sugár reflexiós módszert már évek ót, s most nyugton olyn műszert dolgoztk ki, mely lklms bánybeli fúrt lyukk szondázásár is (A nyugtnémet Totál cég gyártott 35 mm átmérőjű, rdioktív sugárforrást és számlálót trtlmzó szondát e célr) E mérések elsősorbn kőzetmechnik, vágitdinmik, metán lecspolás és metánkitörés elleni védekezés szempontjából jelentősek Nyomjelző eljárások 1 Hidrológii kuttás A bányásztbn sokszor fontos lehet egyes nemkívántos vizek lefolyásánk megállpítás Ekkor lklms helyen rdioktív indikátorfinygot dnk vízhez, és számlálőberendwezéssel követik ennek elter- Jediését Ạz utóbbi években vizgzdálkodásbn és Öntözési technikábn Szmos eddig megoldhttln problémát sikerült megoldni, ám ezek z eljárások rdioktív nátrium és bróm vegyületeit hsználták fel (NuCl, NHáBr") Bányászti vizsgáltok részére zonbn ezek nem jöhetnek számításb, mert felezési idejük csk 14,?) ill 36 ór Ez z idő Sjnos ngyon rövid, mert víz mozgás földben ehhez képest lssú Flugge kísérlete szerint egy föld ltt 100 m-re fekvő vágtból z Ur- 75

8 - nin AP-vel megfestett víz négy np múlv jelentkezett 140 m mélységben A rdioktív konyhsó felhsználásánk másik kdály z, hogy z oldott só és más nygok melyekkel szivárgó víz útj során érintkezik íoncserébne lépnek, s ez z eredményt meghmisítj Hidrológii kuttások számár leglklmsbbnk tűnik rubidium-sb, melynek biológiilg htásos felezési ideje 7,8 np Az izotóp jól oldódó kloridjánk lkjábn hsználhtó A vele kpcsoltos kísérleteknél 1:200 millió hígításbn is észlelhető volt A további törekvés ez iránybn z, hogy z izotópok hígításánk meghtározásávl kvntittív méréseket végezzenek el 2 El nem robbnt robbnónyg felkuttás A klinikákon nem ritk, hogy rádium-preprátum elveszik Az USÁbn ilyen preprátum felkuttásár egy egé-szen egyszerű berendezést lklmznk Ez mint mwuttóműszernel legtöbbször csk egy fejhllgtóvl rendehkezik A preprátum helyéhez közeledve, fejhllgtób-n hllhtó impulzusok szám szporodik Az kis berendezés kotyogó hngj mitt,,rádiumtyúk" tréfás, de jellemző nevet kpt Egy szintén csk kvlittíve muttó számlálóberendezéseket igénylő problém z állv mrdt lövések felkuttás robbntó munkánál E cél érdekében úgy járnk el, hogy robbnónygot vlmilyen módon megjelölik A bekövetkező robbnás után z állv mrdt robbnónygok sugárzásuk lpján ránylg könnyen ismét fellelhetők Gykorltilg z eljárás következő: Pl egy robbntásnál berknk 20 gyutcsot, ezek közül egy felmondj szolgáltot A 19 töltet robbnásánk htás z indikátornygot finomn elosztj Aránylg rövid idő múlv z ilyen módon diszpergált indikátornygból szármzó sugárzásintenzitás ngyon lecsökken, mert rdioktív por vgy gáz ngyobb részét levegőármlt kihúzz Néhány perccel robbntás után megállpíthtó egy múlndó, s fokoztosn lecsökkenő viszonylg ngy intenzitás, mely rövid idő múlv csk mint megnövekedett nulleffektus lesz észlelhető A vájviéget és lerobbntott törmeléket egy számlálóberendezéssel átkuttv, gyújtási hib helyén egy erős kiütést kpunk 3 Rdioktív izotópok felhsználás porvédelem területén A Pécsi Szénbányászti Tröszt felszbdulás ót hthtós intézkedéseket tett porártlom tervszerű leküzdése terén Fokoztosn létrejött porártlom elleni Védelem mi átfogó rendszere, mely m kb hároméves múltr tekinthet vissz Vlmennyi kerületben egy-egy függetlenített és szktnfolymot végzett pormérő technikus dolgozik Méréseit legmodernebb pormérő eszközökkel látj el, mint pl koniméterrel, vtyndlloslkóppl, projekciós mikroszkóppl A mérések zonbn olyn hibákkl terheltek egyes esetekben, melyek optiki törvényeken lpulnk Így pl levegőben levő ngyon kis vízcseppek, melyek lehetnek porvédelemre hsznált vizpermet cseppjei is, tyndl- 76'

9 ' loskóp l'-olvsásánál mint porrészecske jelentkezik, s porkoncentráció mért értékét növeli; ilyen esetben porvédelem htékonyságát túl kiesinek ítéljük meg H ellenben konivméter- vgy szűrőménéseket végzünk, úgy fénymikroszkóp feloldóképessége rutinméréseknél lig kisebb, mint egy mikron Mivel zonbn tüdőben főleg 0,2-0,4 mikron porrészecskék vnnk, ezek ugyn tyndlloskóppl mérhetők, de fénymikroszkóppl nem mutthtók ki, tehát tlált részecskeszám kisebb lesz vlódinál; z illető porvédelmi intézkedés htásfokát túl előnyösen ítéljük meg A porvédelzni véleményezéseknél fellépő nehézségeket el lehet kerülni, h egy rdioktív izotópot 1 mikron lá törünk, s porát egy másik kísérleti porhoz djuk, s ezután rdiológii mód-szerrel mérjük E módszernek többféle változtát olvshtjuk külföldi szklpokbn, s lklmzásár már több helyütt sor került Az izotóp kiválsztáskor gondolni "kell rr, hogy nedves porelhárítási eljárásoknál nem szbd vízben oldódni A Vizsgáltot végző személy egészsége érdekében vigyázni kell rr, hogy inkorporáció esetén ártlms htás kicsi legyen A sugárártlmk elkerülésére z lklmzott összktivitás és felezési idő kicsi legyen, így kísérletek céljir gondolhtnánk pl rubidium vegyületekre, melyek közül rubidziumhexkloropltinát kielégíti rossz oldhtóság feltételét Hátrány, hogy drág, Előállítás úgy történik, hogy kereskedelemben kphtó normális sót először kívánt finomságúr őröljük, ezután rektorbn RbsöPtClg-á ktiváljuk A legfinombb szemcsengyságú porok megítélésének nehézségei voltk indítóoki nnk, hogy lebegő por szűrőiben lklmzott nyg szűrőképességének megítélésére rdioktív preprátumokt hsználjnk Erre célr pl Rdiothorium (RdTh) bomláskor keletkező emnációt, toront hsználták Ez 54,5 s felezési idővel szilárd Th-A-b megy át, mjd 0,158 s felezési idővel szintén szilárd Tih-D ólomizotóppá lesz Azzl feltételezéssel, hogy levegőben tlálhtó porrészecskék z emnáció bomlástermékeire, mint kondenzációs mgok htnk, szűrő áltl vissztrtott por rdioktivitásából nnk szűrőképességére lehet következtetni A_ rdioktivitás mérésére ionizációs kmrákt vgy filmeket lehet ez esetben hsználni 4 Rdioizotópok felhsználás bányszellőztetésben Bár bányák szellőztetésének törvényszerűségei tisztázottk, folymtos ellenőrzésére, vgy speciális feldtink megoldásár, rdiológii módszerek lklmzhtók Ilyen fjt vizsgáltok számár egész sor gázlkú izotóp áll rendelkezésre, ám feltételeknek csk kevés felel meg Hogy állndón kéznél legyenek rdioktív izotópok, kívántosnk láitszhtn hosszbb felezési idejű preprátumok lklmzás, mint pl H C" vegyületei Ilyen vegyületek zonbn pl CMOg lkbn vízbe-n jól oldódnk, és ez meggátolj felhsználásukt ott, hol levegő nedves- Séggel jut kpcsoltb Ezenkívül CU-nek két lényeges hátrány vn Először is biológii ártlmsság, másodszor rossz kimutth-tóság 77

10 _ tértékes Egészen gy-enge bét-sugárzás mitt C" csk lbortóriumbn mutthtó ki A rdon, rádiumsor emunációj, mely R 226-ból állndón keletkezik és 3,83 npos felezési idővel bír, szintén nem lklms ilyen kísérletekre bomláste-rmékeinek ktivitás mitt, mivel félő, bányténségek rdioktiven fentőződnek Ezént egy rdioktív nemesgáz, mint kripton-85 látszik lklmsnk Mivel mint nemesgáz Kr85 nem lkot kémii vegyül-esteket, még írrkorporáció esetén is gyorsn kilélegezziilg Ezenkívül csk gyenge bét-sugárzó 0,695 MeV-vel, úgy hogy sugárzási ártlmk veszélye ez oldlról is kicsi E zsugárzás zonbn elég erős hhoz, hogy 0,2 mikroc/m3 hígitásig bányásztnk ezideíg rendelkezésére álló eszközök segítségével mérhető legyen A kimutthtóság felső htár jelenlegi rdioszkópok esetében 50 mikroc/m3 Ngyobb koncentrációknál száimlálócső feloldóképeslségét túlhldjuk Mivel rövid ideig trtó munkák számár Krü-re megengedett dózi-s 30 mikroc/m, lehetséges, hogy e dózis megtrtását műszerünkkel megfigyeljük Tekintettel kriptonü-nek kísérletre kedvező tuljdonságir, reltíve ngy felezési ideje (9,4 év) nem hátrányos, hnem készltettárolás szempontjából még kedvező is Kidolgozták rdiológii módszereket léggvezertékelk szivárgásánk vizsgáltár, bány külön szellőztetett helyein friss és elhsznált levegő rányánk meghtározásár, levegő mennyiségének, sebességének mérésére stb Hsonlón légvezetékek esetéhez szellőztetési főhálóztbn is veszélyeztethetik rövidzárlti légármok z egyes légosztályok ellátását és szellőztetés gzdságosságát Áltlábn ezek légmennyiségek kielégítő pontossággl meghttározhtótk Sokkl nehezebb zonbn fejtési területen zokt bizonyos körülmények között jelentős rövidzárlti mennyiségeket meghtározni, melyek mint kóbor levegő régi műveléseken keresztülszivárognk és ott szén öngyulldását okozhtják Bár gykrn meg lehet állpítni füstcsövecskékkel (titántetriklorid) behúzó légármbn, hogy hol tűnik el levegő Nehézségeket okoz zonbn zokt légmennyiségeket megállpítni, melyek itt eltűnnek, mivel részesedésük z összlégármbn gykrn kisebb, mint műszer és z eljárás pontosság, nem beszélve rról hibáról mit mérési keresztmetszet megállpításánál ejthetünk Itt rdioktív gázok melyeket megfelelő fejtési szkszon behúzó légármvhoz dnk szolgáltokt tehetnek Egy másik - lehetőség z, hogy kriptont friss levegőszkszon közvetlenül z elszökő levegőbe nyomjuk, mi különösen lklms egyes kóbor levegőármok közepes sebességének meghtározásár 5 Rdiológii módszerek metánkuttásbn A kőszénbxányászwt üzembiztonságánk rdioktív izotópokkl történő emelésének lehetőségeit nem tekintenénk át teljesen, h nem említenénk metán kuttását és meutánkitörések elleni küzdelmet l Első gondoltunk lehetne gázömlések kuttásár rdioktív metánt, mint vezérizotóport hsználni (CUH; vgy CHH) Már szó volt zon- 78

11 ' bn rról, hogy olyn gáz lkú jelzőizotópok, melyek rdioktív szén vegyületeiből állnk, méréstechniki és egészségügyi szempontból elkerülendők Hsonló helyzet H3-l is Bét-sugárzó, energiáj 1/8-d C" energiájánk, kimuttás nem is r-diometrikusn, hnem spektrálnlitikusn történik A sújtólégkuttás szempontjából viszont z lehetőség, hogy minden mérés eredményét zonnl tudjuk, különösen fontos A fejlődés jelenlegi szkszábn itt is kripton látszik leglklmsbbnk A Krsö esetében nem lehet figye-lmen kívül hgyni zt, hogy éppen ezeknél vizsgáltoknál lehet hátrányosbb htás levegőnél ngyobb tomsúlyánk Egy lefejtésben levő telep gázömlésére egész sor előidéző lehetőség vn Az fontos, hogy z éppen fontoskt felismerjük, hogy zokt leghtásosbbn ki tudjuk kpcsolni A legtöbb esetben telepről jövő gáz közvetlenül fejtési térbe ármlik, mert ott nyílik szbd út Bizonyos körülmények között viszont fedü fellzulás, nyomási boltozt kilkulás mitt gázt kpnk fedübe, mely zonbn repedések mentén régi vágtokbn is kiléphet Itt egy elég hosszú fúrólyukkl, melynek végébe Kr85 gázt zárunk, értékes felvilágosításokt nyerhetünk telep gázömlési viszonyiról, melyek segítségünkre vnnk gázlecspoló lyukk telepítésénél A német gázlecspolás tpsztlti szerint: ) Egy fejtési terület metántrtlm mértékdón fedőrétegek felépítésétől és viselkedésétől függ Ngyon figyelemre méltó lehet tehát fent leírt bánybeli lyukk szelvényezésére készített szond lklmzás gázlecspolás szempontjából pécsi bányásztbn is; b) A metán le-szívó lyukk gykrn kpcsoltbn állnk egymássl H tehát z egyik fúrólyukt rdioktív izotóppl megtöltjük, és többi lyuknál figyeljük rdioktív gáz megjelenését, z eltelt időből, leszívott gázmennyiségből kőzet közepes áteresztőképességére következtethetünk Ennek segítségével meghtározhttó fúrólyukk optimális távolság, leszívhtó gáz mennyisége A Szovjetunióbn tritiumőt lklmztk e célr, mert olcsóbb, s levegőben megengedhető koncentrációj Murry szerint ötszöröse C"- ének A rdiológii módszert felhsználják még föld ltti elgázosítás folymtink vizsgáltár, széndútsításnál kokszolás és szárzlepárlás folymtibn részt vevő kén eloszlásánk megfigyelésére Sok szovjet kőszénnel ugynis mgs kéntrtlom kdály kokszolásnk izotóp segítségével muttták ki, hogy szén kéntrtlm hogyn oszlik meg pirithez, szerves vegyületekhez, ill szulfátokhoz kötött kén között Rdiológii módszereiket lklmznk még szén flotálásánál A Kernenergie 1960 júliusi szám pedig rról tudósít, hogy szovjet szénbányászti iprbn új módszert vezettek be széntelepek kiterjedésének és széntrtlmánk meghtározásár Az eljárás rdioktivitást lklmz, erősen csökkenti kuttási költségeket és hgyományos módszerekhez szükséges idő 50 0/0-0s megtkrítását is lehetővé teszi E beszámolóbn igyekeztem megemlíteni" mindzon rdiológii módszereket, melyeket ez ideig Szovjetunióbn és Európábn lklmz- 79

12 tk, remélem, hogy sikerült megmuttni zokt lehetőségeket, melyek ezen új eljárásokbn rejtőznek Nem szbd szem elöl tévesztem, hogy jvsltok gykorlti kivitelezésekor nehéz problémák sorát kell megoldni Így pl minden egyes esetben gondosn mérlegelni kell, melyik rdioktív preprátum lklmzhtó legjobbn, milyen mennyiség szüktséges zs-tb A mérés metodikáj értékelése szintén lpos megfontolásokt igényel A műszer szempontjából bánybiztonság és msszív felépítés fő szempont IRODALOM [1] Szlg S, Földvári A: Kőzetek rdiológii vizsgált (M Tud Akd Mtemtiki és Természettud Oszt, Közl I (1951) 1 sz) [2] Gedeon Tihmér: Az urán felhlmozódás különböző kőzetekben (Bányászti Lpok, 1958_ 1 sz 160) [3] Szly Sándor: Hzi kőszenek rdiológii vizsgált (M Tud Akd Műszki Tud Oszt Közl V (1952) Ki sz) [4] Bisztry-Blku S, Kks J, Lévi A, Ngy M, Vrg K: Szenek fűtőértékének meghtározás rdiológii módszerrel (Energi és Atomtechnik, 13 k (1960) 6 sz 272 o) [5] Scheichl, L: Anwendung Rdioktivitát im Steinkohlen-Bergbu (Technische Mitteilungen, sz 90-91) [6] Flügge, G: Anwendung von Rdioizotopen im Steinkohlenbergbu (Atomprxis, _ sz 6-13) [7] Mrtin, H: Die Verwendung von Isotopen ím sowjetischen Kohlenbergbu (Glück Auf, /44 sz ) [8] Topoluno, B IL: llpumehehuc p;uioii'riisuhlx M("J'O,'[0l n IIPOIIÚCCX oóorzuueunn ymeü Becrmm Angtexínxi Hvi; CCCP N- 2 (1956) 26 [9] CMHpHoB, B (h: 0 HOROTODIJX BOLHIOJKEIBIX IIPITMUIIOHIISIX ]),'LIIO[C'l'IIBIlhlX nuroiioi: B yribhoii npnxninmmiocm YroJh N- 2 28/34 BOSMOHHOCTH HPHMEHEHI/l PAIIl/IOJTOFHHECKI/IX METOIIOB B IlOBblLlE KAMEHHOFO YFIIH B I" HEH FLJIEPEHJ PEBlOME B pöote pziccmzltpbibiotch Bosmomocm npnmehehim phojiofi/ihcckiix MCTO B noőuue KMeHHoro yrmi, B OŐOFEIHIEHHHymn u s Texumce TOHKH, npirmeunmmeü yronb ám BOBMOKHOCTII misupymrc B nepsyio ouepenb H OCHOBHI/IH HepeHLICJleH- Hoü oteuectbehx-ioü u srpnunoü nmeprypbi, c yuetom cneunnbuux Bosmomnocreü n norpeöuocreü neqckoü noőbiuu KBMCHHOFO yrjm B psenx, smmiomnxcsi noöbmeü ymn npnbeehbi Bosuomnocm HpHAÍCHCHI/IH puonornuecimx BAETOLLOB c HCHOJIBSO- BHHeM I/I3TOHOB BBHIIY DHCKH K STI/IM ÁIGTOLIEJM OIIHBKO CJIEIIYET HPMŐCTTBJllllllb TOFJH, HOCTb DIE MÖGLICHKEITEN DER ANWENDUNG DER KADIOLOGIE-VERFAHREN IM STEINKOHLENBERGBAU PÉCS J DERES ZUSAMMENFASSUNG Der Aufstz behndelt die Möglichkeiten der Anwendung der Rdiologieverfhren im Kohlenbergbu, bei der Kohlenufbereitung sowie in der Kohlenheiztechnik, in erster Linie uf Grund der ungrischen und uslándíschen Litertur 80

13 - on the lut Literturverzeíchnís, wobeí der Verfsser ín eínígen Fállen uf die Spezi1- möglichkeiten, bzw Erfordernisse ím Steínkohlenbergbu Pécs eingeht Die uf den Kohlenwbergbu bezüglíchen Teále umfssen die meísten Anwenwdungsmöglichkeiten vor llem die Anwendung von Isotopen Es wírd jedoch druf ufmerksm gemcht, dss die Verfhren in Anbetrcht des Risikos nur ín solchen Fállen nge wendert werden sollen, wenn keíne ndere Möglichkeit vonhnden íst, oder diese keíne usreichende Genuígkeit ergibt POTENTIAL APPLICATIONS OF RADIOLOGY IN THE COAL MINING AT PÉCS J DERES SUMMARY - The pper díscusses thepotentíl pplictions of rdiologicl methods ín col mining, col seprtíon, nd ín firíng systems usíng col s fuel primrily on the bsís of líterture (home nd foreígn) lísted ín the Bíbliogrphy, but ín some instnces díscussing the specil fcílitíes nd requirements of col mining t Pécs The sections deling with col míning contin the most pplictíons (prímrily concerned with rdioctíve isotopes); however, the pper gives n dmonition tht - ccount of the hzrds ínvolved bove methods should not be resorted to unless no other mens re vilble or dequte for the purpose LES POSSIBILITÉS D'APPLICATION DES SYSTÉMES RADIOLOGIGUES DANS UEXPLOITATION DES MINES DE HOUILLE DE PÉCS J DERES RÉSUMÉ Uétude trite les possibilités d'ppliction des systémes rdiologíques dns l production chrbonniere, dns l préprtion du chrbon, insi que dns I chuffge utílisnt le chrbon, en premier líeu sur l bse de l littérture ntionle et étrngére énumérée dns l note de littérture, en mentionnnt en quelques cs les possibílítés spécíles de Pexploittion des mines de houille de Pécs, resp, leurs besoins Les prties concernnt Pexploíttion miniére du chrbon embrssent les possibilités dpplíction les plus nombreuses, en premier líeu pr rpport á l'ppliction des ísotopes; cependnt l'étude ppelle l'ttention sur le fit qu'á cuse du risque il n'est recommndble de prendre ces systémes en ppliction qu'en cs ou une utre possibilíté n'est ps á notre disposition, ou celle-cí ne donne ps l'exctitude suffisnte 8]

14

15 NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A IX KÖTET A NME Tudományos Diákegyesületében készült hllgtói tudományos munkák gyűjteménye Szerkesztő bizottság: Dr_ FALK RICHÁRD Dr_ GELEJI SÁNDOR Dr TERPLÁN ZÉNÓ MISKOLC 1964

16 A kötet ábráit HERCZEG egyetemi ISTVÁN djunktus Dr VINCZE ENDRÉNÉ tnszéki technikus és SCHOLTZ tnszéki PÉTERNÉ mechnikus készítette Nehézipri Műszki Egyetem, Miskolc "x suufüf+*"""'vwu EIEHEUXPEMH ugzíki (mi: mm

17 A NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM MAGYAR NYELVÚ KÖZLEMÉNYEI IX KÖTETÉNEK TARTALOMJEGYZÉKE Asszonyi Csb: A lineáris progrmozás lpfeldtiról Blás László-Zsáky János: Az tomenergi lklmzásánk lehetőségei bányásztbn Becker Miklós: A Siemens-dinmó hegesztési sjátossági Béres Árpád-Kováts Attil: Kromálás lklmzás z Öntöttvsk területén és ennek vizsgált Bornemissz Imre-Gerentsér Imre-Fruzsin János: A komlói szénelőkészítőmű légszereiből kikerülő középtemmék utánmosásánk gzdságossági vizsgált Csizmdi Ljos: Plástmrófog feszültségvizsgált optiki úton Debreczeni Elemér: Egy görbesereg nomogrm Dér Év-Plotás Árpád-Sólyom Jenő: Az célok edzésekor fellépő méret- Változások okink kísérleti vizsgált Deres János: A rdiológii módszerek lklmzási lehetőségei pécsi kőszénbányásztbn Egerer Frigyes: Rdioktív krottázs lklmzás brnkőszén-kuttásbn Fodor László-Herendi Rezső-Szermek Ottó-Voith Márton: Vs és szilícium htás z Al-Mg3 ötvözetre Gulyás Gábor: A mérőszámos ábrázolás lklmzás szerszámszerkesztésben Heinemnn Zoltán: A geometrii kristálytn egy új mtemtiki módszere Héjjs István: A pntográi torzításr vontkozó trnszformációs egyenletek Héjjs István: Közönséges hrmdrendű differenciálegyenletek grfikus megoldásáról Hrbéczi Jenő: Hidropneumtikus fúróggregát továbbfejlesztése Kováts Attil: A C-görbék vizsgáltáról S Ngy Sándor-Bánszki János: Csvrkulcs optiki feszültségnlízise Rédei András: Blokkhengerállvány optiki feszültségvizsgált Scholtz Péter: Egyszerű kiegyensúlyozó gép terve Szenyán J ózsef-vid László: Az öntöttvs folyékonyság, ill_ formtöltő képessége Ttár Iván: Főforgácsoló erő mérése esztergpdokon Zitás István: A méretmegdás szbványi

18 , TPYLILI BlI/IIJJKOJILIHLCKOPOIIOJII-ITEXHHLIECKOPO IIHCTIITYTA THPREJIOII IIPOMHIIIJIEHHOCTI/I (BEHPPI/IH) COLIEPHiAHIIE, H AcoHu: Ocnonmo zsnuu nnueüuoro nporpsuxuponnu JI BJm-H Jhun: BOSMODRHOCTH IIPYIMBHOHPIH romuofi uepmn n ropuonogcmoü npomhmnehhoqtn M Belmep; CBpoqHHe ocoóehnocm mzrumo GnMeHc A Bepem-A IioBu: HpnMeHeHHe xpomnnpobhn npn Bmpóorxe uyryn II BopHeMncc-II POpeHTJJIep-H Hpymnn: ÜI-COHOMHHHOGIW) xenon- Hnrenbnoro oóormeun nposxemytcoqnoro Ilponynr, noyqemoro m; BOHymnmx RJIGCIHIHIRTOPOB (bópnxcn B Kmmo JI Llnzxxzm: Onmqecxnü Meron uccsxejlobunz-i Hnpmermü n yóue Immztrupecnoro (ppeepe i) Heópenenn: Honorpmr nyrnc IípHBHX í) liep-a HJoTuh-E IIIOÍZÍOM; Hxcnepuxrenrbnoe HCCJIOfLOBHIIB npn- rmh HBMGHGHIDI pmepo upn srcmce crnn H liepem: Bosnoncnocru npxmenenne PJHOJOIYHIGCKIlX MGTOJOB B noóuue Rxuennoroyrzxnnlleq (D Brepep: HpnMeHeHne pnnoxcmnxxoro kprtm-, B noncne óyporo Kmc- HHOFO ymn, II 'Í?o;Lop-ZI XGPBHJH-O CepMeH-M BoüT: BJnuHne JiICOpOIIIIJ-IX JKGIIBOOM n Icpemmen H onnn A-Mr 1' Pyxm: IIpuMeHeHne noóptennn nmepxmenbnnmn nmppxln n IIpOGKTHpoBHuu oópórusmmnx HHOTpyMeHTOB 3 Xeünemxx: Honuü strexxmqecnrxü nem: reonempnqccxcoíá RpIICTJJOFpdHHJ II Xemn: Tpncdopxunonuue ypbhehi/ih, omocmuecu 1; ncxczeurxn) nn- Torpxp H Xem: Fptfn/Iqecxoe pemc-hrxe OŐhIICHOBBIíHHX AudMpepeHnnnxunnx ypn- Hennü TPBTbBÜ creneux: E Xpóeun; Ycorsepmeucmonuue rnnponuenmwlnleokom cnepnnslnnom rr- perw A IioBq: I/Iccnegonnne npmsux C III III HPb-H Bucun: Onruuecuxxü uzms HIIpHJKeIIIIH npn nuroron- JIOHMH reqnoro mrou A Pegen: OIITHHBGKIIÜ nccnegonuxxs; Hnpnmexiu H CTHHHG Gnxommr TuIḤlon: IIpocToü ŐIHCIIPOBOHHHÜ CTHOI-C H CenH-ÍI Bjn: Tenyuecrs qyryn I/I TTp: H I/IBMBPBHKBycnmn penn TonpHoM cthkb H_'311T1u:'CTH,'x1)THnpocw-nnenmx pmepos ;,,

19 MITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UN IVERSITÁT FÜR DIE SCHWER- INDUSTRIE, MISKOLC (UNGARN) INHALTVERZEICHNIS Cs Asszonyi: Über die Grundufgben der lineren Progrrrxierung L Blás-J Zsáky: Anwendungsrrxöglichkeiten der Kerneneergie im Bergbu M Becker: Die SchWeisse-igenschften der Siemens-Dynmo-mschine Á Béres-A Kováts: Anwendung des Chromierens bei Gusseisen und entsprechendeprüfung I Bornemissz-I Gerentsér-J Fruzsin: Wirtschftlíchtkeituntersuchung deur Nchwásche des us den Windsicherten der Kohlenufbereítungsnlge Komló gelngenden Zwischeproduktes Csizmdi: Optische Spnnungsprüfung von L Wlzenfráserzáhnen E Debreczeni: Ein KurVenschr-Nomogrm É Dér-Á Plotás-J Sólyom: Experimertelle Untersuchung der Urschen der beim Hárten von Stáhlen uftretenden Mssveránderungen J Deres: Die Möglichkeiten der Anwendung der Rdiologfie-Vexfhren ím steinkohlenbergbupécs F Egerer: Anwendung rdioktiver Crottge bei der Brunkohlenschürfung L Fodor-R Herendi-O Szermek-M Voith: Einfluss von Eisen- und Silizium-Verunreinigungm uf die Al-Mg-Legierung G Gulyás: Anwendung devr Kennzifferdrstellung bei der Werkzeugkonstruktion Z Heinemnn: Ein neues mthemtisches Verfhren der geometrischen Kristllehre I Héjjs: Die Trnsfomntionsgleichungen betreffend Verzerrung des Pnthogrp-hen I Héjjs: Über die grphische Lösung normler Differentilgleichungem drirttengrdes J Hrbéczi: Weiterentwicklung des hydropneumtischen Bohrggregwts A Kováts: Über die Unltersuchung detr C-Kurve S S Ngy-J Bánszki: Optische Spnnungsnlyse von Schruben-Schlüsseln A Rédei: Optische Spnnungsprüfung des Blockwlzgerüstes P Scholtz: Pln einer einfchen Auswuchtmschine J Szenyáw-L Vid: Die Fliesbrkeit bzw Formenfüllfáhigkeit von Gusseisen I Ttár: Untersuchung der Spnkrft uf Drehbánxken I Zitás: Normen der Mssngben

20 PUBLICATIONS OF THE TECHNICAL UNIVERSITY OF THE HEAVY INDUSTRIES, MISKOLC (HUNGARY) INDEX Cs Asszonyi: On fundmenrtl tsks of liner pmgrmmjng L Blás-J Zsáky: Potentíl uses nucler energy ín of míníng M Becker: Weldíng chrcterístícs of Síemens-dynmo Á Béres-A Kováts: The pplíction of chromtíon to cst írons nd íts testíng I Bornemissz-I Gerentsér-J Fruzsin: An inquíry on the economy of susequeint wshíng of the middlíngs obtined Írom ír jígs of the col seprtortkomló Csizmdi: Optícl testíng L of tensíons ín cutter síde-tooth ' E Debreczeni: Nomogrm of set of curves É Dér-Á Plotás-J Sólyom: Experímentl ínvestígtion of the cuses of, chnges in síze of steels occurríng duríng hrdeníng J Deres: Potentíl pplíctíons of rdíology ín the col míníng t Pécs F Egerer: The pplíction of rdíoctive survey unit (crotge) ín prospectíng forbrowncol L Fodor-R Herendi-O Szermák-M Voith: The influence of íron nd sílícíum impuritíes ín Al-Mgg lloys Gulyás: The pplíctíon of índex-number G lyout drwing ín tools design Z Heinemnn: A new níthemtícl method of geometrícl crystllogrphy I Héjjs: T-rnsfornution eqíítíons reltíng to the dístortíon of pnthogrphs I Héjjs: On the grphic solutíon of ordínry dífferentíl cubíc equtions J Hrbéczy: Improvement to hydropneumtíc bore gregte A Kováts: On the ínvestígtíon of C-curves wrench S, S Ngy-J Bánszky: Optícl tensíon nlysís of A Rédei: Opticd tensiíon nlysís of block-roll stnd P Scholtz: Shemtíc design of símpl blncíng mchíne, J Szenyán-L Vid: The fluídity of cst íron or its cpcíty to fíll the mould I Ttár: Mesurement oí cuttíng force ín lthes I Zitás: Stndrds of dimensíoníng 220

21 Szenyán-L, ANNALES DE UUNIVERSITÉ DE LTNDUSTRIE LOURDE DE MISKOLC (HON GRIE) TABLE DES MATIÉRES Cs Asszonyi: Des táches fondmentles de l progrmmtion linéire L Blázs-J Zsáky: Les possibilités dppliction de Pénergie tomique dns l'industrie miniére M Becker: Crctéristíque de soudge de l dynmo Siemens Á Béres-A Kováts: Applictiown de chromge dns le domíne des fontes ewt sonexmen, I Bornemissz-I Gerentsér-J Fruzsin: Exmen d'économíe du relvge du mixte sortnt des clsseurs á vent de l régie Komló povur l preprtion du chrbon L Csizntdi: Essi de tension pr voie optique de l dent á friser l surfce E Debreczeni: Un nomogrmme de courbe nombreuse É Dér-Á Plotás-J Sólyom: Essi expérimentl des cuses de chngement de dimensions survenu á l'occsion de l trempe des cíers J Deres: Les possibilités d'ppliction des systémes rdiologiques dn Pexploittíon des mines de houlle de Pécs F Egerer: Appliction du cro-ttge rdíoctif dns l prospection de lligrmite L Fodor-R Herendi-O Szemnek-M Voith: Action de Fimpureté de fer et de sílicium dns Pllige Al-Mgg G Gulyás: Appliction de l descriptions de numero de mesure dns l conwstruction d'outils Z Heinemnn: Un nouvewu systéme mthémtique de l cristllogrphie géometrique I Héjjs: Équtions de trnsformtion consernnt l distorsion du pntogrphe I Héjjs: De l solution grphique des équtions dífférentielles communes de troisiéme ordre J Hrbéczi: Développemevnt progressif de l Pgrégt de forge hydropneu v A Kováts: De l'essi des courbes C S S Ngy-J Bánszki: Anlyse de tension optique de l clef á écrou A Rédei: Essi de tension optique de Péchfud cylindre monobloc de P Scholtz: Pln d'un compensteur simple J Vid: Étt liquide de l fonte, resp s cpcité de remplissge de forme I Ttár: Mesure de l puissnce de coupe principle sur les bncs de tour I Zitás: Les normes de Pindiction des mesures 221

22 2509 F Felelős kidó: Dr Terplán Zénó Megjelent 500 példánybn, 19,5 A,'5 ív terjedelemben Borsod megyei Nyomdipri V, Miskolc - - v: Méry György