forgácsoló főmozgás irányába eső komponense

Átírás

1 , ' /1961 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI _- NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM TANSZÉK ILL_ GÉPELEMEK TANSZÉKE FÖFORGÁCSOLÓ ERŐ MÉRÉSE ESZTERGAPADOKON* TATÁR IVÁN III é gépészmérnökhllgtó - Esztergálás folymán forgácsolt nyg ellenállás következtében megmunkáló szerszámr erő h-t A fellépő erőnek forgácsoló főmozgás irányáb eső komponense z összetevők közül legngyobb A főforgácsoló erő ismeretében z előtolás és kés szár-irányábn htó erők közelítő összefüggésekből meghtározhtók A föforgácsoló erő mérése áltlábn z lábbi esetekben szükséges: ) forgácsolhtósági vizsgáltoknál, b) szerszámgépek mechniki vizsgáltánál (merevség-, rezgés-, htásfokvizsvizsgált stb), c) technológii tervezéseknél (technológii dtok ellenőrzése gépbehtárolás, ill gépkihsználás lpján), d) szerszámgépek tervezésénél, szerszám- és készülékszerkesztésnél A főforgácsoló erő értékét elméleti úton (számítássl) és kísérletek lpján (méréssel) állpíthtjuk meg A számításoknál lklmzott összefüggések nem egzktk, és így z áltluk nyert eredmények is csk közelítő értékekként fogdhtók el Mint ismeretes, főforgácsoló erő értékét szerszámgép-szerszámmunkdrb rendszer is befolyásolj, ezért h z irő időbeli változását is ismerni kívánjuk, kikor z ) és b) esetekben főforgácsoló erő számítássl történő megállpítás nevm lklmzhtó A c) és d) esetben megelégszünk számítássl kpott értékkel, mivel itt úgyis biztonsággl dolgozunk A forgácsoló erő mérésére gykorltbn több módszer lkult ki Mérhető z erő közvetlenül szerszámom, vgy közvetve, mikor gép áltl felvett teljesítményből számítjuk A közvetlen mérési módnk előnye z, hogy pontosbb eredményt d, és z erő időbeli változás is rögzíthető A közvetlen mérésekre különböző elveken működő berendezéseket szerkesztettek Ezek közös jellemzője, hogy mérendő erő áltl okozott ruglms lkváltozást közvetítő elemeken keresztül mérjük A mérőeszközök három szerkezeti részét x különböztetjük meg: jeldó-, jel- A dolgoztot Gépgyártástechnológii Tnszék részéről Tkács Ernö egyetemi tnár- Seged, Gépelemek Tnszéke részéről dr Terplán Zéná tszv egyetemi tnár bírált 13' 195

2 0,025 w közlő- és jelvevő vgy mérőberendezést A jeldó működési elvétől függően lehet mechnikus, hidrulikus, ellenállásos, kpcitiv, induktív, piezoelektromos és félvezetők elvén működő erőmérő Az lábbikbn csk z áltlunk tervezett és készített egykomponenses forgácsoló erőmérőt ismertetjük Mérézseínkhez legáltlánosbbn hsználhtó és legelterjedtebb ohmikus jeldót (l ábr), nyúlásmérő bélyeget (string gges) (lklmzzuk (2 ábr) Leglényegesebb része Í? ellenállású, 0,015 mm átmérőjű huzl, mely kivezető elektródákhoz vn INNI 117 un; u r v? 1 ábr 2 ábr forrsztv A bélyeget speciális rgsztóvl rögzítve mérendő drbon terhelés htásár követi nnk lkváltozását, ez utóbbi pedig rányos mérendő erővel Mérőműszerünktől z lábbikt kívánjuk meg: ) lineritás, b) előtolás- és szárirányú erő kiküszöbölése, c) hőhtás kiküszöbölése ' Erő lhtásár bélyeg deformálódik A defonmáció felngyítás mechniki, optiki vgy elektromos úton tönténhet Az elektromos menynyiségek pontosn mérhetők, így legngyobb ngyítás is z utóbbivl énhető el A nyűlásrnérő bélyeg deformációj ellenállásváltozássl jár Legyen huzl hossz L, átmérője D, fjlgos ellenállás 9 A huzl ellenállás: Változzon meg huzl hossz zll-el, átmérőjejd-vel és ellenállás AR-el Ekkor következő összefüggés ínhtó fel: R+AR (D _:_ u L LJD)- ST A másodrendű kicsiny mennyiségek elhnvgolásávl: ámul? R _J D 196

3 r L m i x e _ [L D, í -k I I) m Mivel 11- s es i - keresztirányú nyúlás és m Poisson-tényező), Vgy y 1 m AR R é, r 2 Fl H-l m kontrkciós tényező bevezetésével:, R 4" e (hol e fjlgos nyúlás, é? 43 e(1+2u); m s é R_ R 1 2 Áu Az 1 +2 M állndó, kpcsolt tehát lineáris A hőmérséklet kompenzálásár ún "vk" nyúlásmérő bélyeget hsználunk Ezt mérendő drbon z "ktív" bélyeggel zonos hőmérsékletű helyre rgwsztjwk fel A ibélyegwet z 1 ábr szerint kpcsolv hőhtás kiküszöbölhető H ugynis z "ktív" bélyeg ellenállás RÁ, "Vk" bélyege Ry, híd kiegyenlített állpotbn: Rl p RV s" H hőmérséklet t: CO-kl megváltozik: ffvaá-ocíé) g Ry(1 é zt) P Ry s" vgyis gzlvnométer ármot nem jelez A nyúlásmérő bélyeg egy szerkezet lkváltozásánk mérésekor csk egyszer hsználhtó, más drb méréséhez újr felhsználni nem lehet Ezért sokkl gzdságosbb bélyeget egy külön e célr tervezett mérőtesten elhelyezni, mely mérendő berendezéstől közvetlenül kpj terhelést Igy egy bélyeggel tetszésszerinti mérés elvégezhető Megfelelően kilkított miérőtesttel úgyszólván vlmennyi mechniki menynyiség mérhető Az egykomponenses erőmérő összeállítási rjz 3 ábrán láthtó Az (1) mérőtest befogott trtóként vn kiképezve, 10-es gyorscél kés (2) befogását M6 (3) csvrok biztosítják A test kimunkált részén vnnk felrgsztv nyúlásmérő bélyegek (4) Az (5) horony huzlok elvezetésére szolgál A bélyegeket levegő Dár- és nedvességtrtlmától sterinbevont védi, külső behtásoktól pedig z M3 (6) csvrokkl rögzített (7) lemezburkolt A mérőtest végén elhelyezett (8) lemez vezetékeket fogj össze "Előnye, hogy nincs dott géphez kötve, minden Olyn esztergpdon felhsználhtó, melyen késtrtó befogó mérete 30 mm-nél ngyobb A kpcsolásivázlt 4 ábrán láthtó Ezzel nemcsk hőhtás küszöbölhető ki, hnem műszer érzékenysége is kétszeresére nőtt Egyszerűség kedvéért = hídágk ellenállási legyenek egyenlőek (R; 197

4 W e l": 3, ábr Rg = Rg = R; = R) H csk z R; ellenállás lenne felrgsztv mérő- 2 testre, nyúlás után z ellenállás R1(1+k8) lesz (k ún érzékenységi szám) A glvnométer ekkor 31 Kvics; L: [*)('_';"*il 1%: LV, _R1(1+lcs)--R3 R_,+R4 R(2+ks) 2R, 2(2'f"lfő) s l, feszültséget jelez Mivel k 1,5 és 2,5 között mozog és 6l0'310*5 ngyságrendú ke szorzt 2 mellett elhnygolhtó, Igy v, U lg l A 3 ábr szerinti elhelyezésnél felső bélyeg megnyúlik, z lsó összenyomódik Méretváltozásuk lbszolút értelemben egyenlő A megváltozott ellenállások: Rl (1+k e) és R! (l k F) A glvnométeren fellépő feszültség: c (J R,(l ÍVRÉU-IcfLW i lrlgl-ke) R2(1wk8)4-R4l U R(l+ks)m_1H_1_-ke)' y,_2ks r; _R(2+k8) R(2-k6)_ k'-' e? elhnygolásávl: Az érzékenység tehát kétszeresére nőtt n (ü CÍ ln- [Ulm A mxérőtestre tehát nemcsk főforgácsoló erő ht, hnem Fi, előtolásírányú és Fm szárírányú erők is A kést sem tudjulk pontosn szimmetrisíkb állítni, így terhelés még excentrikus is lesz 198

5 _ (, Az tláblbikbn igzoljuk, hogy mérőtest ilyen terhelés mellett is csk főforgácsoló erőt méri Az erő excentritás legyen és b (5 ábr) A térbeli forgácsoló erőt ikompoínemseire lbontv tüntettük fel: A terhelés következő erőrendszerrel helyettesithető késkinyúlást l-lel jelöljük): M1: b 5- br Fm; M2 Fm; M3 lfe; M4 lff = = = hjlítónyomtékok; F", nyomóerő; Meg = Fe és Mg-g = b Ff csvróinyomltéknok H bélyeget sikerül úgy felrgsztni, hogy z yz sík szimmetrisíkj legyen, kkor ellenállás nem változik meg, mivel jobboldli szálk lkváltozásánk ngyság zonos bl oldli szálkévl, de ellentéte-s irányú Az M1, M3 nyomték *tehát nem befolyásolj mérést, z M2 viszont z IMA;mellett elhnygolhtó A Fm lnyomóerő sem okoz műszerkitérést, mert mindkét ellenállás zonos értelemben változik rányuk ugynz mrd Hsonlón beláthtó, hogyh bélyegek szimmetrikusn vnnk felrgsztv, csvrónyomtékok sem befolyásolják mérés pontosságát A már bemuttott mlérőteszten z előbbiekből szármzó hib 1% -'nál kisebb Egy dott gépre szerkesztett erőmérő mérési htárát gépen megengedett legngyobb forgácsolóerő dj, ez pedig mximális forgácskeresztmetszet függvénye (zonos nygoknál) A mximális forgácskereszrtmetszetet szán felett elforduló legngyobb munkdrb átmérőihöz trtozó sugárirányú ráhgyás és gépen állíthtó mximális előtolás szorzt dj Ezzel z értékkel számíthtjuk főfovrgácsoló erő mximális értékét A gykorltbn szerszámgépek mechniki vizsgált során és forgácsolhtósági vizsgáltoknál különböző technológii dtokkl dolgozunk, ezért forgácsoló erő széles htárok közti változásávl kell számolnunk A mérőtest geometrii méreteinek megállpításánál figyelembe kell venni, hogy terhelés lsó htárán jeldó mximális érzékenysége (1 %) még biztosítv legyen, de mximális erőhtásoknál sem szenvedjen mrdó lkváltozást Ezt egy mérőtesttel nem tudjuk megvlósítni, ezért Fhnux fflmn erőintervllumr több mérőtestet tervezünk Egy részméréshtáron belül j mérőtestet z rányossági htár hrmdáig vesszük igénybe, így ruglms híszterézis elkerülhető A geometrii méreteket z lábbik szerint htározhtjuk meg: ) A mérőtest nygánk feszültség-nyúlás digrmjábn kijelöljük z rányossági htárt és megengedett feszültséget számítjuk I99

6 _ l, - b) A mximális főforgácsoló erő lpján megállpítjuk mérőtest szükséges keresztmetszetét (6 ábr): Emu [jyrmg 3 A] l W / f z) (74 b / _ áni/n q _ Í 6 ábr t y q b 1' felvétellel: b [Cm] A minimális érzékenységből z lsó mérési htár: Ffmin "W 172 Emin E 6 Az így számított mérőtest z Fnzmx Frmírt intervllumbn hsználhtó A mérőtest hitelesítése erőmérővel történik Az erőmérő egy ruglms ovális lkú gyűrű, melynek összenyomódását ezre-des mérőór méri Az elmozdulásokhoz tábláztból vehető z erő értéke A már bemuttott mérőtest mximális méréshtár 250 kp Ezt tíz trtományr osztv terheléseknek megfelelő nyúlást mérjük A hidt lehet közvetlen e-r klibrálni, így z átszámítás feleslegessé válik Minden mérést 7_ ábr 200

7 '- h tízszer megilsmételtünk Az így nyert dtok birtokábn mérőtest erőnyúlás digrmj megrjzolhtó Legyen z i-soroztméré-s FK terheléshez trltozó értéke x,-;_j Az zonos teriheléseíkhez trtozó értékek számtni középértékét véve: Az egyes mérések eltérései: 11A ĒlÍl :* 10 1 Tó gin;- Őik i *xkátl n-őik :"1'ik'*xkátl- A % -os hib pedig: hík - 0/0 Ön- Ír- át] vn A fent leírt mérőtestnél legngyobb 0/0 -os hib izü/b -on belül A mérési eredmények értékelése - híd s-r vn klibrálv v- fjlgos nyúlás digrmj lpján lineáris interpolációvl történhet Az erő időbeli váltkozását oszcilloszkópon vizsgálhtjuk A nyúlásmérő bélyegeket ekkor z elektronylávbot vezérlő kondenzátor fegyverzeteire kötjük Az erőingdozás filmszlgr rögzíthető Az értékelés z ugynrr filmszlgr felvett ismert erő-k okozt kitéréssel vló összehsonlítássl lehetséges Az elkészített berendezés 7 ábrán láthtó IRODALOM Heeringer József: Nyúlásmérő ellenállás és méréstechnikáj MTI 1955 Krdos Árpád: Nyúlásmérőszlgokkl működő forgácsolási erőmérőkészülék Mérés és Automtik sz Ludvig Győző: Nyúlásmérő ellenállásokkl dolgozó mérőtestek tervezése Mérés és Automtik sz Tkács Ernő: Háromkomponenses forgácsoló erőmérő esztergpdokhoz (Kézirt, 1960) I/BMEPEHI/IE ycl/ljli/líl PEBAHI/lfl HA TOKAPHOM CTAHKE l/l TATAP P E 3 l0 M E B pöore onnchbetch npnuxiun neücrsuü 1'(:H30NlCTpOB PHÜOTHIOIHHX c ormqecknm pene BZITGM npvxogmrcn psnepbi, KJlllŐpHpOBK u pöor OZLHOKOMHOHCHTHOFO pemymero CH_7I0ll3NlCplITC'lH, IISFOTOBIICHHOFO sropox 201

8 UNTERSUCHUNG DER SPANKRAFT AUF DREHBÁNKEN I TATÁR ZUSAMMENFASSUNG Zunáchst wird die "Wirkungsweise des mit Ohmschem Zeichengeber rbeitenden Dehnungsprüfer und dnch die Arbeitsweise, Bemessung und Eichung (Klibrierung) eines vom Verfsser hergestelltewn Komponenten-Spnkrftgerátes beschrieben MEASUREMENT OF CUTTING FORCE IN LATHES I TATÁR S U M M A R Y The pper describes the principle of opertíon of extensometers using ohmic signl senders; this is folloured by description of single-component dynmometer (opertion, dimensio-ning nd clibrtion) designed by the uthor MESURE DE LA PUISSANCE DE COUPE PRINCIPALE SUR LES BANCS DE TOUR I TATÁR R É S U M É L'étude expose le principe de fonctionnement des extensométres fonctionnnt vec Pppreil sígnlisteur ohmique, puís i] décrit le fonctionnement l mesure et l clibrtion du dynmométre de coupe cfune composnte, prépré pr Futeur 202

9 NEHEZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A IX KÖTET A NME Tudományos Diákegyesületében készült hllgtói tudományos munkák gyűjteménye Szerkesztő bizottság: Dr_ FALK RICHÁRD Dr_ GELEJI SÁNDOR Dr TERPLÁN ZÉNÓ MISKOLC 1964

10 A kötet ábráit HERCZEG egyetemi ISTVÁN djunktus Dr VINCZE ENDRÉNÉ tnszéki technikus és SCHOLTZ tnszéki PÉTERNÉ mechnikus készítette Nehézipri Műszki Egyetem, Miskolc "x suufüf+*"""'vwu EIEHEUXPEMH ugzíki (mi: mm

11 A NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM MAGYAR NYELVÚ KÖZLEMÉNYEI IX KÖTETÉNEK TARTALOMJEGYZÉKE Asszonyi Csb: A lineáris progrmozás lpfeldtiról Blás László-Zsáky János: Az tomenergi lklmzásánk lehetőségei bányásztbn Becker Miklós: A Siemens-dinmó hegesztési sjátossági Béres Árpád-Kováts Attil: Kromálás lklmzás z Öntöttvsk területén és ennek vizsgált Bornemissz Imre-Gerentsér Imre-Fruzsin János: A komlói szénelőkészítőmű légszereiből kikerülő középtemmék utánmosásánk gzdságossági vizsgált Csizmdi Ljos: Plástmrófog feszültségvizsgált optiki úton Debreczeni Elemér: Egy görbesereg nomogrm Dér Év-Plotás Árpád-Sólyom Jenő: Az célok edzésekor fellépő méret- Változások okink kísérleti vizsgált Deres János: A rdiológii módszerek lklmzási lehetőségei pécsi kőszénbányásztbn Egerer Frigyes: Rdioktív krottázs lklmzás brnkőszén-kuttásbn Fodor László-Herendi Rezső-Szermek Ottó-Voith Márton: Vs és szilícium htás z Al-Mg3 ötvözetre Gulyás Gábor: A mérőszámos ábrázolás lklmzás szerszámszerkesztésben Heinemnn Zoltán: A geometrii kristálytn egy új mtemtiki módszere Héjjs István: A pntográi torzításr vontkozó trnszformációs egyenletek Héjjs István: Közönséges hrmdrendű differenciálegyenletek grfikus megoldásáról Hrbéczi Jenő: Hidropneumtikus fúróggregát továbbfejlesztése Kováts Attil: A C-görbék vizsgáltáról S Ngy Sándor-Bánszki János: Csvrkulcs optiki feszültségnlízise Rédei András: Blokkhengerállvány optiki feszültségvizsgált Scholtz Péter: Egyszerű kiegyensúlyozó gép terve Szenyán J ózsef-vid László: Az öntöttvs folyékonyság, ill_ formtöltő képessége Ttár Iván: Főforgácsoló erő mérése esztergpdokon Zitás István: A méretmegdás szbványi

12 , TPYLILI BlI/IIJJKOJILIHLCKOPOIIOJII-ITEXHHLIECKOPO IIHCTIITYTA THPREJIOII IIPOMHIIIJIEHHOCTI/I (BEHPPI/IH) COLIEPHiAHIIE, H AcoHu: Ocnonmo zsnuu nnueüuoro nporpsuxuponnu JI BJm-H Jhun: BOSMODRHOCTH IIPYIMBHOHPIH romuofi uepmn n ropuonogcmoü npomhmnehhoqtn M Belmep; CBpoqHHe ocoóehnocm mzrumo GnMeHc A Bepem-A IioBu: HpnMeHeHHe xpomnnpobhn npn Bmpóorxe uyryn II BopHeMncc-II POpeHTJJIep-H Hpymnn: ÜI-COHOMHHHOGIW) xenon- Hnrenbnoro oóormeun nposxemytcoqnoro Ilponynr, noyqemoro m; BOHymnmx RJIGCIHIHIRTOPOB (bópnxcn B Kmmo JI Llnzxxzm: Onmqecxnü Meron uccsxejlobunz-i Hnpmermü n yóue Immztrupecnoro (ppeepe i) Heópenenn: Honorpmr nyrnc IípHBHX í) liep-a HJoTuh-E IIIOÍZÍOM; Hxcnepuxrenrbnoe HCCJIOfLOBHIIB npn- rmh HBMGHGHIDI pmepo upn srcmce crnn H liepem: Bosnoncnocru npxmenenne PJHOJOIYHIGCKIlX MGTOJOB B noóuue Rxuennoroyrzxnnlleq (D Brepep: HpnMeHeHne pnnoxcmnxxoro kprtm-, B noncne óyporo Kmc- HHOFO ymn, II 'Í?o;Lop-ZI XGPBHJH-O CepMeH-M BoüT: BJnuHne JiICOpOIIIIJ-IX JKGIIBOOM n Icpemmen H onnn A-Mr 1' Pyxm: IIpuMeHeHne noóptennn nmepxmenbnnmn nmppxln n IIpOGKTHpoBHuu oópórusmmnx HHOTpyMeHTOB 3 Xeünemxx: Honuü strexxmqecnrxü nem: reonempnqccxcoíá RpIICTJJOFpdHHJ II Xemn: Tpncdopxunonuue ypbhehi/ih, omocmuecu 1; ncxczeurxn) nn- Torpxp H Xem: Fptfn/Iqecxoe pemc-hrxe OŐhIICHOBBIíHHX AudMpepeHnnnxunnx ypn- Hennü TPBTbBÜ creneux: E Xpóeun; Ycorsepmeucmonuue rnnponuenmwlnleokom cnepnnslnnom rr- perw A IioBq: I/Iccnegonnne npmsux C III III HPb-H Bucun: Onruuecuxxü uzms HIIpHJKeIIIIH npn nuroron- JIOHMH reqnoro mrou A Pegen: OIITHHBGKIIÜ nccnegonuxxs; Hnpnmexiu H CTHHHG Gnxommr TuIḤlon: IIpocToü ŐIHCIIPOBOHHHÜ CTHOI-C H CenH-ÍI Bjn: Tenyuecrs qyryn I/I TTp: H I/IBMBPBHKBycnmn penn TonpHoM cthkb H_'311T1u:'CTH,'x1)THnpocw-nnenmx pmepos ;,,

13 MITTEILUNGEN DER TECHNISCHEN UN IVERSITÁT FÜR DIE SCHWER- INDUSTRIE, MISKOLC (UNGARN) INHALTVERZEICHNIS Cs Asszonyi: Über die Grundufgben der lineren Progrrrxierung L Blás-J Zsáky: Anwendungsrrxöglichkeiten der Kerneneergie im Bergbu M Becker: Die SchWeisse-igenschften der Siemens-Dynmo-mschine Á Béres-A Kováts: Anwendung des Chromierens bei Gusseisen und entsprechendeprüfung I Bornemissz-I Gerentsér-J Fruzsin: Wirtschftlíchtkeituntersuchung deur Nchwásche des us den Windsicherten der Kohlenufbereítungsnlge Komló gelngenden Zwischeproduktes Csizmdi: Optische Spnnungsprüfung von L Wlzenfráserzáhnen E Debreczeni: Ein KurVenschr-Nomogrm É Dér-Á Plotás-J Sólyom: Experimertelle Untersuchung der Urschen der beim Hárten von Stáhlen uftretenden Mssveránderungen J Deres: Die Möglichkeiten der Anwendung der Rdiologfie-Vexfhren ím steinkohlenbergbupécs F Egerer: Anwendung rdioktiver Crottge bei der Brunkohlenschürfung L Fodor-R Herendi-O Szermek-M Voith: Einfluss von Eisen- und Silizium-Verunreinigungm uf die Al-Mg-Legierung G Gulyás: Anwendung devr Kennzifferdrstellung bei der Werkzeugkonstruktion Z Heinemnn: Ein neues mthemtisches Verfhren der geometrischen Kristllehre I Héjjs: Die Trnsfomntionsgleichungen betreffend Verzerrung des Pnthogrp-hen I Héjjs: Über die grphische Lösung normler Differentilgleichungem drirttengrdes J Hrbéczi: Weiterentwicklung des hydropneumtischen Bohrggregwts A Kováts: Über die Unltersuchung detr C-Kurve S S Ngy-J Bánszki: Optische Spnnungsnlyse von Schruben-Schlüsseln A Rédei: Optische Spnnungsprüfung des Blockwlzgerüstes P Scholtz: Pln einer einfchen Auswuchtmschine J Szenyáw-L Vid: Die Fliesbrkeit bzw Formenfüllfáhigkeit von Gusseisen I Ttár: Untersuchung der Spnkrft uf Drehbánxken I Zitás: Normen der Mssngben

14 PUBLICATIONS OF THE TECHNICAL UNIVERSITY OF THE HEAVY INDUSTRIES, MISKOLC (HUNGARY) INDEX Cs Asszonyi: On fundmenrtl tsks of liner pmgrmmjng L Blás-J Zsáky: Potentíl uses nucler energy ín of míníng M Becker: Weldíng chrcterístícs of Síemens-dynmo Á Béres-A Kováts: The pplíction of chromtíon to cst írons nd íts testíng I Bornemissz-I Gerentsér-J Fruzsin: An inquíry on the economy of susequeint wshíng of the middlíngs obtined Írom ír jígs of the col seprtortkomló Csizmdi: Optícl testíng L of tensíons ín cutter síde-tooth ' E Debreczeni: Nomogrm of set of curves É Dér-Á Plotás-J Sólyom: Experímentl ínvestígtion of the cuses of, chnges in síze of steels occurríng duríng hrdeníng J Deres: Potentíl pplíctíons of rdíology ín the col míníng t Pécs F Egerer: The pplíction of rdíoctive survey unit (crotge) ín prospectíng forbrowncol L Fodor-R Herendi-O Szermák-M Voith: The influence of íron nd sílícíum impuritíes ín Al-Mgg lloys Gulyás: The pplíctíon of índex-number G lyout drwing ín tools design Z Heinemnn: A new níthemtícl method of geometrícl crystllogrphy I Héjjs: T-rnsfornution eqíítíons reltíng to the dístortíon of pnthogrphs I Héjjs: On the grphic solutíon of ordínry dífferentíl cubíc equtions J Hrbéczy: Improvement to hydropneumtíc bore gregte A Kováts: On the ínvestígtíon of C-curves wrench S, S Ngy-J Bánszky: Optícl tensíon nlysís of A Rédei: Opticd tensiíon nlysís of block-roll stnd P Scholtz: Shemtíc design of símpl blncíng mchíne, J Szenyán-L Vid: The fluídity of cst íron or its cpcíty to fíll the mould I Ttár: Mesurement oí cuttíng force ín lthes I Zitás: Stndrds of dimensíoníng 220

15 Szenyán-L, ANNALES DE UUNIVERSITÉ DE LTNDUSTRIE LOURDE DE MISKOLC (HON GRIE) TABLE DES MATIÉRES Cs Asszonyi: Des táches fondmentles de l progrmmtion linéire L Blázs-J Zsáky: Les possibilités dppliction de Pénergie tomique dns l'industrie miniére M Becker: Crctéristíque de soudge de l dynmo Siemens Á Béres-A Kováts: Applictiown de chromge dns le domíne des fontes ewt sonexmen, I Bornemissz-I Gerentsér-J Fruzsin: Exmen d'économíe du relvge du mixte sortnt des clsseurs á vent de l régie Komló povur l preprtion du chrbon L Csizntdi: Essi de tension pr voie optique de l dent á friser l surfce E Debreczeni: Un nomogrmme de courbe nombreuse É Dér-Á Plotás-J Sólyom: Essi expérimentl des cuses de chngement de dimensions survenu á l'occsion de l trempe des cíers J Deres: Les possibilités d'ppliction des systémes rdiologiques dn Pexploittíon des mines de houlle de Pécs F Egerer: Appliction du cro-ttge rdíoctif dns l prospection de lligrmite L Fodor-R Herendi-O Szemnek-M Voith: Action de Fimpureté de fer et de sílicium dns Pllige Al-Mgg G Gulyás: Appliction de l descriptions de numero de mesure dns l conwstruction d'outils Z Heinemnn: Un nouvewu systéme mthémtique de l cristllogrphie géometrique I Héjjs: Équtions de trnsformtion consernnt l distorsion du pntogrphe I Héjjs: De l solution grphique des équtions dífférentielles communes de troisiéme ordre J Hrbéczi: Développemevnt progressif de l Pgrégt de forge hydropneu v A Kováts: De l'essi des courbes C S S Ngy-J Bánszki: Anlyse de tension optique de l clef á écrou A Rédei: Essi de tension optique de Péchfud cylindre monobloc de P Scholtz: Pln d'un compensteur simple J Vid: Étt liquide de l fonte, resp s cpcité de remplissge de forme I Ttár: Mesure de l puissnce de coupe principle sur les bncs de tour I Zitás: Les normes de Pindiction des mesures 221

16 2509 F Felelős kidó: Dr Terplán Zénó Megjelent 500 példánybn, 19,5 A,'5 ív terjedelemben Borsod megyei Nyomdipri V, Miskolc - - v: Méry György

forgácsoló főmozgás irányába eső komponense

SCHOLTZ PÉTER. IV. gmh. 1960/1961 - - csapágyzalknak dinamikus erőhatást ad. A tömegeloszlás a

ZOLTÁN HEINEMANN 1959/1960. tény adja meg törekvésünkhöz a gondolatot, olyan matematikai eszközöket találni, melyek ezt a

kötőanyagban legkisebb mélységig beágyazott szemcsék figyelembevételével történik. Sok kutató a amilyen például

TENGELY szilárdsági ellenőrzése

II. A számtani és mértani közép közötti összefüggés

ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö

A vasbeton vázszerkezet, mint a villámvédelmi rendszer része

Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í

TERMOELEKTROMOS HŰTŐELEMEK VIZSGÁLATA

ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö

ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü