T A R T A L O M. játékszín

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T T A R T A L O M X I X. É V F O L Y A M, 1 2. S Z Á M D E C E M B E R F Ő S Z E R K E S Z TŐ : B O L D I Z S Á R I V Á N F Ő S Z E R K E S Z TŐ - H E L Y E T T E S C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthory u. 10. Telefon: , játékszín KOVÁCS DEZS Ő Történelmi mgánügyek" (1 ) N Á N A Y I S T V Á N Meglkuvásink kisszerű trgédiáj (4) S Z Ű C S K A T A L I N (Pre)koncepció nélkül (7) S T U B E R A N D R E A Uborkfán, (9) P. M ÜLLER PÉTER Kórkép z egész vidék (12) T Ö M Ö R Y M Á R T A Huszonöt éves Bóbit (16) M e g j el e ni k h v o n t A kézi rtok m egőrzésére és vi sszkül désére nem váll l kozunk K i dj L pk i d ó V ál l l t, Budpest VII., Leni n körút Levélcím : 1906, postfi ók 223 A ki dásért fel el : Sikl ósi Norbert vezéri gzgtó Terj eszti M gyr Post Előfiz ethető bár mely hí rlpk éz bes ítő posthiv tl nál, Post hírl püzl etei ben és Hírlpelőfizetési és Lpellátási Irodánál (HELIR) B u d p e s t V., J ó z s e f n á d o r t é r közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl HELIR pénzforglm i jel z őszámr El őfizetési díj : 1 é v r e 3 6 0, - F t, f él é v r e 1 8 0, - F t Pél dányonkénti ár : 30,- Ft Külföl dön terj eszti Kultúr Külkereskedelmi Váll l t, H Budpest, postfi ók 149 Indexszám : Atheneum Nyomd, Budpest Íves m gsnyom ás Felelős vezető: Szlávik András vezérigzgtó HU ISSN fórum O S C A R N O V O T N Y A színházi munk társdlmi-gzdsági feltételei (18) L E H O T A J Á N O S A Bánk bán szereplőinek mgtrtásvázlt (24) színháztörténet L E N G Y E L G Y Ö R G Y A színházi ember (28) világszínház O T A K A R B R U N A A gondolt és form keresése (32) K Á N T O R L A J O S A színház élete (37) D R. V I O LA G Y Ö R G Y Byreuthi beszélgetések Wolfgng Wgnerrel (42) A b o r i t ó n : T ó t h J ó z s e f ( B o é r K á l m á n ), B j c s y M á r i ( Perti csné) és Koós Ol g ( özv. Tel kesi né) Csáth Géz: A Jni k cím ű színm ű vének szol noki el ő dásábn A h á t s ó b o r i t ó n : An t l Csb díszl ete Bánk bán szol noki el ő - dásához ( Si pos Géz fel vétel ei ) szemle A N T A L G Á B O R Quo vdis, Thli? (47) drámmelléklet K E N E S S E I A N D R Á S : Ötvenezer rny

3 játékszín KOVÁCS DEZSŐ Történelmi mgánügyek" A Bánk bán szolnoki bemuttójáról Trgédiánk ritkán kedvez kor s divt -- s Bánk bán igzán legsúlyosbb trgédiák közül vló " - jegyzi meg Hevesi Sándor z egyik szövegkidás előszvábn. Gondoltmenetének logiki fonlát npjinkig követve kár úgy is föltehetjük kérdést: vjon kedvez-e korunk Bánk bán típusú nemzeti trgédiáknk; s vjon merre röpítik szín-házi divtok múlt s jelen kpcsolódási pontjit hgyománybn kitpintni igyekvőket; vgy kínálnk-e nemzetivé lett drámáink elegendő gyúnygot kor-társi konfliktusok fölszikrázttásához? A még mindig fitlnk számító szín-házi reformnemzedék(ek) jelentékeny rendezőinek újbb keletű színpdi munkáiból, Pál, Ruszt és Csiszár Trgédidptációjából - s persze Jeles András másfjt művészi indítékú filmjéből, z Angyli üdvözletből - meg Szikor Csongor és Tündéjéből is kitetszett: nem klsszikussá lett kegyeleti tárgyként, protokolláris lklmkkor kötelező penzumként veszik fggtór e feldolgozások mgyr színház kultikussá mgsztosult szent szövegeit ", hnem bennük jelen idejű cselekvéssorokt, kitpinthtón eleven, kortársi figurákt, mi léptékű s érzékenységű szituációkt fel-kuttv. Kton József drámájánk kihívás - eredeti formájábn és Illyés Gyul áltl átigzítottn - sokáig érintetlenül hgyt z új rendezői nemzedékeket; most, 1986 októberében megtört jég", Ács János mi színpdr lklmzt trgédiát Szolnokon. A produkció előtörténetéhez trtozik, hogy kposvári stúdióbn 1984 végén színre került egy Bánk bán-átirt, Hogyn vgy, prtizán, vgy Bánk bán címmel, szín-ház legfitlbbjink közreműködésével (s ezt megelőzően zlegerszegi bemuttószínpd is műsorár tűzte drámát, Hlsi Imre rendezésében). A kevés számú megjelent kritik egybehngzó tnúság szerint Mohácsi János kposvári átirt -- kísérleti produkcióként - morális értékvesztés drámáj-ként jelenítette meg művet s benne sját generációjánk deheroizáló Bánk bán-vízióját. A szolnoki bemuttó szellemi izglmát növeli, hogy Ács János rendezése vissztlál " trgédiához, e mű, h nem is eredeti formájú, de eredeti szellemiségű felfogásához: benne mi színházi köznyelv megújításánk eredményei, lehetséges útji és kérdő-jelei egyránt megfoglmzódnk. O t t, ott vn é l e t... " A játékkezdet mindjárt rendezői koncepciót sejtet, rendező s drmturg, Morcsányi Géz z udvr és békétlenek összetűzésébe illesztette be Ottó és Biberch előversengését " : királynő és köre nézőtérnek háttl, színpd hátsó felében emelt dombocskán sziesztázik, minden figyelem rájuk irányul, s csk úgy mellékesen mennek végbe z előtér plotepizódji. Gertrudis méltóság és htlm biztos tudtábn érkezik igzságot osztni; Ottónk (kihez testvérinél érzékibb szálk fűzik - öccse szájon is csókolj -, s kinek esztelenkedéseit " már megunt) s békétleneknek, kikre lig fordít figyelmet Kton József: Bánk bán (szolnoki Szigligeti Színház). Derzsi János (Bánk) és Egri Márt (Melind) (Erdei Ktlin felv.)

4 csk mindent megbocsát öccsének, hnem kényezteti, gládul kitervelt klndjibn támogtj, htlom teljes súlyávl mellé áll. Ottó rendezés s z őt életre hívó színész felfogás szerint romntikusn szerelmes ifjú; Melind tisztság, romltln, érzéki szépsége vlósággl megbbonázt: eleinte elhisszük neki, hogy más Ottó született meg Melind áltl, mert szerelme viszonzásr tlált, vgy leglábbis ő úgy hitte, hogy viszonzásr tlálht. Mindehhez Melind ingdozás lposn hozzájárult; ngyúrné egy-egy pillntr enged z érzékek csábításánk, s hitvesi erénnyel dcolv mg is rbj lesz fitl és epekedő Ottónk. A hitvesi hűség szigorú önmegtrtózttásán is átütnek testi kívánkozási: Bánk távollétében Ottó nem cinikusn számító klndor szemében, hnem szívet pezsdítő, érzékeket bizsergető házibrát, kinek ugyn látszólg nemet mond, de lelke mélyén szívesen od-dná mgát. A látszólg tiszt, éteri vonzlom ellenpólusként Gertrudis e felfogásbn velejéig romlott, cinikus és kerítő sszony: Melindát hbozás nél-kül oddobj Ottó szeszélyének, s meg sem fordul fejében, hogy e bűnös kpcsolt fennálló htlmiurlmi rend láásój lehet mjd vlmikor. Az urlkodóház idegen tgji látszólg öntörvényű és szuverén életet élnek, megvlósítv z önzés korlátln urlmát, z igzi életet, melyet nem terhelnek kicsinyes' politiki ggályoskodások. Látszólg, mert erkölcsi világrendjük z bszolút önzésen s totlitárius urlmi berendezkedésen lpul, melyet eleinte semmiféle erő nem veszélyeztet. Az egyértelműen pozitívr hngolt Ottó negtív tükörképe bölcsen cinikus, intrikus Biberch. Vlli Péter (Biberch) szolnoki Bánk bánbn E drámi erőtérben Gertrudis, htlom jelenlegi birtokos ' számár nemigen létezik más, mint sját csládi és érdekkötelékei; politiki cselekvés lehetőségét egy szűk htlmi elit sjátított ki; s királynő nem vesz tudomást tágbb környezete konfliktusiról, mely már htlmánk veszélyéztetettségét is mgábn hordozz. Semmi kétség: ebben z állmberendezkedésben Gertrudis szemrebbenés nélkül feláldozz jobbágyi kedvét" vgy kár nemzet méltóságát, hogy öccse kedvére s önnön szórkozttásár tegyen. Ottóhoz eleinte vlódi, mély érzelmi szálk fűzik: nem- Ott vn hz, hol hszon..." Ez tétel hivtásos köpönyegforgtó, Biberch filozófiájánk srokköve. Vlli Péter lkításábn Biberch fenn-álló viszonyokhoz képest legdekvátbb figur. Látszólg veszélytelenül játszdozó intrikus, kinek zsigereibe ivódott szüntelen lklmzkodás kényszere: z elképesztően gyorsn változó viszonyok vámszedőjeként ő boldogul legkönnyebben, mindenütt célb ér, s minden-kit megbékíteni igyekszik; holott csk hálóját szövi. A fennálló rendszer szülötte ő: történelem intrikus s cselekvések ktlizátor. A megállpodni kész viszonyokt mindig ő lendíti át holtponton, nélküle nincs féltékeny szenvedély vgy htlomféltő rettegés. Kortársi léptékűvé és félelmetessé ttól válik lkj, hogy önironikus fintorivl, gunyoros, látszólgos cinizmusávl ellensúlyozni s leplezni is tudj romlottság mélységét: legmélyebb morlitás, közömbösség álrcábn jelenik meg előttünk. H Biberch egy lehetséges - morális - világrend tipikus képviselője, kkor e világ másik pólusán döntő pillntokbn htároztlnnk s erőtlen-nek tűnő Bánk bán áll. E drbértelmezés szerint ngyúr nem formátumos ellenlábs királynénk s romlott

5 udvr többi tgjánk, inkább erőtlenül kpálódzó áldozt, ki z őrlő mlomkerekek közé szorult. Szedd rendbe, lélek, mgdt..." Bánk figuráját Derzsi Jánosr osztott rendező (Zlegerszegen három éve ő játszott Tiborcot). Nehezen hihető, hogy szereposztási kényszerűség diktált válsztását: ngyúr lkjánk megformálás része kell legyen rendezői koncepciójánk. Ez Bánk ugynis kezdettől végig elhlványított, formátum nélküli figur; nemcsk hogy helyzeté-nek trgikumát nem látj át mg mélységében, hnem személyiség m ngyszbású belső elmozdulásánk pszichiki rjzávl is dós mrd, mi ngyúr drámájánk igzi összetettségét dj. Bánk nem nő fel feldt ngyságához, ezért nem is tud igzán meghsonlni önmgávl: egydimenziós hős, drámi mélységélesség nélkül. S h már legngyobb drámi súlyt hordozó s drb szövevényes konfliktusszerkezetét személyiségével is reprezentáló figur ilyen, kkor vissztérő, igzságosztó király sem lehet más, mint erőtlen hivtlnok... Bánk figurájánk - mű legelső kritikusi áltl már észlelt és jelzett - bizonytlnság" mindenkori elődások kulcskérdésévé teszik címszereplő rendezői-színészi értelmezését. A figur szerepe Kton drámájábn, személyiségének irányultság, szűnni nem kró viták tárgy. Az egyik legngyobb htású értelmezés, Sőtér István véleménye szerint Bánkot olyn férfiként kell látnunk, kinek számár tettének erkölcsi, emberi indoki nem semmisültek meg. Bánk mindvégig tudj, hogy igz vn. Es mégis, ő z egyedüli vesztes Teremtésben. Mert elvették tőle mindzt, mi z életének mgját lkotj: Melindát, csládját, érzelmeinek jövőjét és értelmét. Nem Gertrudis, hnem Melind meggyilkolttásábn érzi m-gát bűnösnek Bánk. Nem erkölcsileg vesztes, hnem érzelmileg..." (Az ember és műve, Bp o.) A szolnoki elődás trgikumr hngolt játékfelfogás e ponton hgy legtöbb kétséget nézőben. Nehéz eldönteni ugynis, hogy koncepció szerves részeként vgy színészi lkítás sikerületlensége okán lett Bánk figuráj drámi erő nélküli. Derzsi ngyur néhol már inkább trgikomikus, mint trgikus figur: egy regiszteren szóllttj meg jellem belső hngjit, z ggódó, töprengő, ám körülményekkel dcol-ni nemigen tudó személyiség hngján. Gertrudist Meszléry Judit játssz; méltóságteljesen, érzelemmentesen, mjdnem szenvtelenül: mindvégig érzékeltetve, hogy számár nincs igzi tétje ennek küzdelemnek. Mert hiszen Bánk nem életveszélyes ellenfél - leglábbis eleinte -, s többiek még kevésbé zok, így hát könnyedén elboldogul mindnyájukkl. Később ztán, de csk z utolsó pillntokbn, rádöbben htlmánk végességére, s átéli szűkölő félelem kiszolgálttottságát, szégyenét. H két fő drámi feszültséghordozó - más-más indítékkl ugyn, de - végeredményben egyránt erőtlen, kkor játékból szükségképpen kilúgozódik feszültség, tét nélkülivé válik küzdelem, s megnő melléklkok jelentősége. Például Peturé és Tiborcé. Czibulás Péter és Hunydkürti István él is lehetőséggel: előbbi indultos, vd, robbnó szenvedélyességű lkot formál, kiből szinte süt királygyűlölet, s kiben mindent elhomályosít nemzeti érzés. Czibulás Peturj jószerével z egyetlen eszmehős figurák glériájábn, hűen érzékeltetve monománi elurlkodásánk lélektnát; Hunydkürti Tiborc visszfogott, lefojtott szenvedélyével, eszköztelenségével és szuggesz- Tiborc: Hunydkürti István (Sipos Géz felvételei ) tivitásávl emelkedik ki társi közül. Vlli Péter gunyoros, cinikus Biberchj, Mertz Tibor éterien egyértelmű Ottój s Egri Márt tisztságábn meghsonló Melindáj nő még többi szereplő fölé. Vázltos és kidolgoztln mrd Sztárek Andre Izidóráj, Bl József Solom mestere, Fekete András Mikhál bánj és Kocsó Gábor Simon bánj. Az elődás lptónus szinte mindvégig szenvedélymentes, trtózkodik retorikától, Bánk bán-trdíciók kötelező pátoszától. Igz, ettől hűvös rcionlizmustól olykor vonttottá, sőt unlmssá válik játék. Melis László zenéje is kijóznítón pátosztlnító" htású: stílszerűen megidézett Erkel-oper ngyáriáink romntikusn hömpölygő zengése torz futmokb torkollik, miként drámi összeütközések " kizengetése" is elmrd z elődás folymán. Antl Csb nézőtér oldlát is beborító Fesztykörképe mgyrok bejöveteléről enyhén ironikus, romntikus hátteret teremt színpdi kciókhoz. Szkács Györgyi nemes veretű ékszerekkel, kpcsokkl összefogott Röltex-kelmékbe s szőrökbe-bőrökbe bújttt figurákt: pontosn úgy lóg rjtuk e szerelés ", mint Kton modernizáltn is veretes szövege romntikától kissé elidegenített szereplők jkán. Mert zt se feledjük : jelen-tősen megkurtítv s átszerkesztve, drmturgii-sebészi bevtkozások nyomán (néhol Illyés átigzításánk drbkáit z átszbott szövegtestbe ültetve) érthetően és gördülékenyen szóll meg mű Szolnokon. A legújbb szövegváltoztot bizonyár hszonnl forgtná nem egy néző - esetleg következő bemuttó munktársi gárdáj is -, h ugyn hozzáférhető voln. Kton József: Bánk bán (szolnoki Szigligeti S z ínhá z.) Mi színpdr lklmzt és rendezte: Ács János. Díszlet: Antl Csb. Jelmez: Szkács Györgyi m. v. Drmturg: Morcsányi Géz. Zene: Melis László m. v. Segédrendező: Hrsányi László. Szereplők: Szerémi Zoltán, M e szléry Judit, Mertz Tibor, Derzsi János, Egri Márt, Fekete András, Kocsó Gábor, Czibulás Péter, Puszty Péter, Bl József, Sztárek Andre, Vlli Péter, Hunydkürti István, Czákler Kálmán, Horváth Gábor, Szly Szbó István, Tmási Zoltán, Bkos Év, Ecsedi Erzsébet, Illés Edit, Kertész Kt.

6 NÁNAY ISTVÁN Meglkuvásink kisszerű trgédiáj A Jnik Szolnokon Nem ismerjük Csáth Gézát, mgyr százdforduló remek, mgányos és érthetetlenül feledésre ítélt írói közül legsokoldlúbb tehetségűt, legkeményebben írót, legtrgikusbb sorsút. Középiskolákbn nem tnítják, egyetemen, főiskolán lig esik szó ról, novelláit évtizedekig nem dták ki, drbjit nem játsszák, neve és munkásság sem hivtlos, sem nem hivtlos irodlmi köztudtbn nincs jelen, vgy leglábbis nem jelentőségének megfelelően vn jelen. S kinek Csáth neve mégsem cseng idegenül, z is inkább z író morfinizmusáról tud, semmint munkásságánk igzi értékeiről. Holott Csáth Géz mgyr irodlom egyik legjelentősebb lkotój, ki szűkre szbott életében félelmetes mélységeket feltáró teljes életművet lkotott. Az ben Szbdkán született Csáth tizennyolc éves korábn már publikál, s húszéves, mikor megírj novell-irodlom pártln remekét, z Any-gyilkosságot. Miközben orvosegyetemi tnulmányit folyttj, Budpesti Npló és Nyugt elismert munktárs. Fest, hegedül, zongorázik, zenét szerez, kor egyik legjobb tollú zenekritikus. Elsők között ismeri fel Brtók Bél jelentőségét, s e meggyőződése mellett folymtosn kiáll írásibn. Huszonkét éves korábn jelenik meg z első novelláskötete ( A Vrázsló hlál), s 1911-ben mutt-j be Mgyr Színház két drámáját: A Jnikát és Hmvzószerdát. Végzetes meghsonlottság 1910-ben sorsát meghtározó tettre készteti: morfinist lesz. Kilenc év pokol következik z életében, egyre kevesebb novellát ír, viszont ebben z időszkbn születnek drámái ben trgikus körülmények között hl meg: feleségét lelövi, ő mg szökés közben jugoszláv-mgyr h-tárnál megmérgezi mgát. Annyi más lkotótársához hsonlón őt sem z elmebj tette jelentős művésszé, hnem éppen fordítv: felfokozott érzékenysége és külvilág konfliktusából következett meghsonlás s menekülés különböző formái mámorkereséstől z öngyilkosságig. Aki, mint Csáth Géz, olyn élesen, pontosn és illúziók nélkül látt és látttt z embereket s z őket körülvevő világot, z nehezen képes ép ésszel végigélni z életét. Írási rövidek, tömörek, drámik. Szereplőit z elmeorvos kíméletlen éleslátásávl jellemzi. A szenvtelen tényfeltárást együttérző lírávl vgy szürreális látomásokkl oldj. Kritikáibn, esszéiben nyom sincs z áltudományos ködösítésnek, foglmzás pontos, képszerű, mgától értetődő természetességgel és egyszerűséggel beszél legbonyolultbb Csáth Géz: A Jnik (szolnoki Szigligeti Színház). Kézdy György (Pertics) és Tóth József (Boér Kálmán) zenei foglmkról, jelenségekről is. Kosztolányi írásművészetének vgy Kfk látomásink rokon vonási egyként fellelhetők Csáth prózájábn. De ezzel prózávl - úgy tűnik - hosszú ideig nem tudott mit kezdeni mgyr olvsó, mint hogy nnyi társáéhoz hsonlón Csáth drámáivl sem korbeli színház. A Jnik és Hmvzószerd 1911-es bemuttójáról Kosztolányi Dezső A Hét hsábjin számolt be. A kissé vállveregető hngnemű írásból nemcsk Csáth unokbátyjánk és csládi brátjánk drbokról lkotott véleményét ismerjük meg - A Jnik témáj nem tudott megfogni. Az, hogy ő megírt, ngyon megfogott. Biztosn jár színpdon." A Hmvzószerd ppíron irodlmi érték, mely messze fölötte áll A Jnikánk. Színpdon még stílusos kísérő-zene (szintén Csáth kompozíciój) se menti meg" -, de zt is megtudjuk, hogy mennyire süket volt színház e művek stílusár, lényegére. Azt írj Kosztolányi, hogy egyenesen fájó volt nézni, hogy mosták el diszkréten szimbolikus levegőt színes üvegekkel, szokványrekvizitumokkl, mjdnem vidéki giccsekkel ". A többi drbjávl még nnyi szeren-' cséje sem volt z írónk, hogy életében bemutssák őket, sőt később sem igen került erre sor. Hetven-hetvenöt évnek kellett eltelnie hhoz, hogy prózájánk korábbi újrfelfedezése után két drbj is közönség elé kerüljön ben Muttt be televízió Léner Péter korrekt rendezésében Horváték című színművét, s most Szolnokon Szobszínházbn volt A Jnik premierje. Mi vonzhtt Fodor Tmást ehhez Kosztolányi szvivl - züllött és erkölcstelen csládról" szóló sok nturlizmussl megrjzolt kispolgári képhez"? Aligh egy író újrfelfedezésének kegyeletteli gesztus, sokkl inkább z, hogy Kosztolányivl - s nyomábn sok irodlmárrl, drámtörténésszel - ellentétben rendező másként látt, eltérően ítélte meg drámát, s olyn értékeket fedezett fel benne, melyek nemcsk művészileg, de ktulitásuknál fogv is fontossá tehették bemuttót. A Jnik címszereplője egy kisfiú, ki meg sem jelenik színen, drb első felében meghl, mégis központi drmturgii funkciój, két eltérő jellegű felvonás történéseiben ktlizátorszerepe vn. Az egész első rész nem más, mint felvonást záró mondtnk s egyben -

7 második felvonás lpkonfliktusánk briliánsn megírt, egyre növekvő feszültségű, késleltetett expozíciój. Az ötven körüli, derék, munkájáb belefárdt háromgyerekes hivtlnoknk társdlmi normákt, látsztot kielégítő lngyos csládi boldogság törik össze egy pillntr, mikor kiderül számár - mit körülötte mindenki tud vgy sejt -, hogy tíz évvel fitlbb felesége és régót házánál élő, jó minisztériumi állásbn levő brátj között trtós viszony szövődött, s e viszonyból szüle-tett Jnik. Az első rész zkltottságát és többszörös feszültségét z dj, hogy egy időben két kciósor zjlik: egyrészt cslád tgji és cselédség fejvesztetten és kpkodv, konzíliumr hívott orvosok pedig szenvtelen szkmi nyuglomml és közönnyel ténykednek kisfiú életének megmentéséért, másrészt ezzel párhuzmosn lefojtott indultú csládi perptvr folyik, melynek során csk fosz l ányonként kezdenek világossá válni cslád tgji közötti viszonyok. A második felvonás ngy része egyetlen óriási zárt jelenet: temetés után egy új helyzet kilkításár tett fájdlmsngroteszken trgikus kísérlet. Jenő, férj - miután tisztázt megcsltásánk körülményeit - belehergeli mgát becsületéért küzdő férfiú szerepébe, felindulásábn válni kr, és kidj útját Kálmánnk, brátjánk. Közben megvcsoráznk, Jenő iszik, s hogy részegedik, úgy lesz egyre gyengébb, egyre megbocsátóbb, míg végül mgtehetetlenül dől le pmlgr. Arnk, feleség válllná válást, h Kálmán elvenné őt. De házibrát fájdlm ellenére is józn és okos mrd: bebizonyítj, hogy úgy jó mindhármójuknk - s Jenő két fiánk is -, h minden mrd régiben. Eddig úgy élt ez három ember egymás mellett, hogy áltthtták mgukt zzl: nem történik semmi jóvátehetetlen közöttük, nem okoznk hjt, bántot másiknk e szerelmi háromszögfelállássl. Ezután viszont hiáb változtln látszólg helyzet, úgy kell egymás szemébe nézniük, hogy tudják - h nem beszélnek is ról - titkot ", s ez még jobbn mérgezi, még hzugbbá teszi kpcsoltukt, melyből sem kilépni nem tudnk, nem krnk, sem zt megváltozttni nem képesek. Pontosn illik erre helyzetre Srtre híres megállpítás: A pokol - többiek. " Nem cinizmus mondtj ki Kálmánnl végső megoldást, hnem z tehe Bjcsy Mári (Perticsné) A Jnik szolnoki elődásábn tetlen kompromisszumkényszer, mi drb megíráskor éppen úgy működhetett, mint m. Fodor Tmás elődásink mindig meghtározó tényezője tér. Gondoljunk néhány évvel ezelőtti miskolci Vízityúkr vgy Stúdió K. Woyzekjére, A Blkonjár, illetve legutóbbi Vázltsor z Élektr-történethez című produkciójár. Ezeknél különböző módon, de egyként néző-játszó közötti kpcsolt, illetve nézők szellemi ktivitásánk, szereplők sorsábn mgukér ismerés folymtánk erősítését szolgálták különböző térformációk. I Hsonló funkciójú A, Jnik tere is. A nézők Perticsék lkásánk bejárti jtján lépnek be, végigmennek z előszobán - honnn Jnik, Kálmán, házspár szobáj, illetve konyh nyílik: -, s úgy érnek nézőtérre, zz z ebédlőbe. A szob közepén óriási megterített ebédlősztl áll, rjt egy étkezés romji. A bejárttl szemben kályh (ez z egyetlen olyn tárgy, mi nem működik színen), z egyik szegletben msszív tállószekrény, átellenben bőrknpé, rjt hever Arnk, újságokt olvs, régi lemezeket hllgt, zvrtlnul lustálkodik. Súlyos csillár lóg be középen, mindenütt képek, egy kis sztlon telefon (melyből beszélgetésekkor prtner szvi is hlltsznk). Antl Csb díszletében és terében minden nturlist mód hiteles, ennek megfelelően mikrorelist szinten hitelesnek kell lennie játéknk is. A nézők szinte zvrtn, hívtln vendégként keresnek helyet mguknk szob képzeletbeli flink helyén levő tribünökön. Kényelmetlenül érzik mgukt, mint kik krtlnul is kilesik egy cslád mindennpjink eseményeit, ugynkkor jól látják szemben ülők rcát, regálásit is. (Ez nézőtérbeosztás nem új, mondhtni elkopttott sblon, de mindig csk konkrét elődások lpján lehet megítélni egy-egy eszköz, szceniki vgy egyéb megoldás funkcióját, s ez esetben ez térkompozíció rendkívül fontossá válik.) Sjátos feszültség lkul ki z ilyen terekben: relist játék és környezet zt sugllj, hogy itt minden igz és vlódi, de ttól,

8 hogy nézők krnyújtásnyir ülnek s kiknek kpcsolti m is ismerős viszonyok. játszóktól, egyszersmind megcsinálttá, színházivá is válik. A nézőnek állndón Kézdy György játssz férjet - megrendítően. A színész lktából következik, kpcsolni kell: hol belefeledkezik játékb, hol pedig pillntokr kikerül hogy Jenő figuráj nem lcsony, játék erőteréből - z lkotók szándékánk kopsz, kjl bjuszú, elhízásr hjlmos", zz megmosolyogni vgy kine- megfelelően vgy vlmi od nem illő zvró momentum mitt, vgy zért, vetni vló. Kézdy monoton munkájáb mert rápillnt egy nézőtársár, s nnk menekülő, de bb bele is fárdó, regálás érzelmi tükörként működik. Ez bizonytln, vártln eseményektől s htásmechnizmus erősíti fel z ilyen főleg konfliktusoktól rettegő, z életet terekben játék htását, s erre épít megúszni igyekvő kisember típusát Fodor, mikor ezt polgárink - tehát rjzolj meg. Görnyedt háttl, sietős, pró tőlünk könnyűszerrel idegennek mondhtó - drbot szobszínházi körülmé- rjt, ide-od kpkod, szvi összefüggés- léptekkel jelenik meg, télikbátj lóg nyek között muttt be. telenek. Az orvosokkl láztos, ugynkkor gresszív. Szolgin teljesíti Ennek térnek vn egy másik következménye is: A Jnik trgikomikum felesége vgy z orvosok kéréseit, ptikáb rohn, közben zon siránkozik, hogy ebben z elődásbn egyértelműen trgikummá változott. A drbbeli miliőt és mi lesz következménye munkhelyéről vló távozásánk. Mikor meg- problemtikát nyilvánvlón többféleképpen lehet m megjeleníteni, legkézenfekvőbben tlán - kordivtnk is zetnek megfelelően viselkedni, z egyik tudj trgédiát, kkor sem tud hely- megfelelően - groteszk vonások felerősítésével. H drámát ngyszínpdon másikbn Kálmánt kéri meg, hogy z pillntbn gyermekien gyönge lesz, játsznák, kkor lighnem egyértelmű eszközöljön ki számár két np szbdságot. S mikor brátj z rcáb mondj, htást váltn ki groteszk, nem rólm szól mese eltávolító jellege. Ebben hogy Ez hlott z én gyermekem!", térben zonbn közönség bevonás és Kézdy egész testében egy óriási értetlen groteszk ábrázolás éppen ellentétes, kérdőjellé válik, Jenő számár egymást kioltó htású lenne. A rendező felfoghttln ez villámcspásként ért inkább szereposztássl, illetve játék közlés. A második felvonás ngy része hngolásávl távolított el drbot Jenő monológj; ez hlltlnul ngy tízes évek világától, s hozt közelebb feldt színész számár, különösen konfliktust mához. ebben kis térben, hol nem lehet cslni, Ez cslád nem kispolgári, nem züllött színészkedni, bevált fogások-hoz és nem erkölcstelen, hogy ezt folymodni. Ngyon nehéz eltlál-ni: Kosztolányi hetvenöt évvel ezelőtt érezte, hnem olyn átlgos fmíli, mely- ábrázolni, hogy igz legyen, s mégis hogyn lehet totális lerészegedést úgy nek tgji most is ismerős típusok, szükséges mértékben stilizált. Kézdy Bjcsy Mári (Perticsné), Tóth József (Boér Kálmán) és Kézdy György (Pertics) Csáth Géz színművében (Sipos Géz felvételei) brvúrj ez monológ. Megrendítő s egyben groteszk, hogy Kálmán áltl vett vgy jándékozott tárgyk ljstromát felsorolj, hogy Jnik játékit z sztlr kirkj, szánni vló, hogy belelovlj mgát veszekedésbe, vissztszítón komikus, hogy legngyobb kirohnásából szolid ebédelővé vedlik át, s csámcsogv, szürcsölve flj leveséből csirkeprólékot, s szívszorító z folymt, hogy z egy-két kupicától lelkierőt merítő ember fokoztosn lerészegedik s mgtehetetlenné válik. A színész Csáth Gézához méltó pontos és kíméletlen dignózist d egy gyenge, de nem értéktelen ember önérzetének, trtásánk feldásáról, egy mgtrtás kisszerű trgikumáról. Kézdy egyenrngú prtnere Tóth József, ki Kálmán jóvl hálátlnbb szerepét játssz. Az író inkább csk sejteti, mint kimondj mindzt, mit erről figuráról gondol, mit erről tudni kell. Alig vn tényleges kciój: z első felvonás ngy részében nem fedheti fel vlódi érzéseit, indultit, másodikbn szinte némán sszisztál Jenő monológjához. Tóth József zonbn szótlnul is jelentős tud lenni. Ő sem z típus, kit Csáth elképzelt, házibrátot szerzői utsításhoz képest szimplább jelenségnek rjzolj meg. Ettől három ember drámáj még kisszerűbbé válik. A színész kkor tárj fel szerep lényegét, mikor Kálmán lzítht mgár erőltetett önfegyelmén, ekkor Tóth hisztérikus kitörései ugynolyn védtelen, sebezhető, gyermekien kiszolgálttott kis-embert muttnk meg, mint milyen más formábn Jenő, zz úgy tűnik, két férfi között korkülönbségen kívül lig vn lényegi differenci. Tóth úgy hllgtj végig összeszorított szájjl Jenő kifkdásit és önostorozó filozofálgtásit, hogy pontosn tisztábn vn zzl: neki innen nem kell távozni, botrány három np múlv senkit sem érdekel, minden mrd régiben. Ennek következtében lesz szomorún kegyet-len z Arnkánk szóló kompromisszumos jvslt, s elkeserítően reális z, hogy z eddigi szokásokhoz híven ki-segíti z sszonyt kosztpénzzel, vgy hogy Szegény kis Jni, szegény! " szvkt mormoló Jenőre teríti zt téli-kbátot, melyet ő vett brátjánk, s melyet negyedórávl zelőtt z vissz krt dni neki többi jándékkl együtt. Arnk két férfi között gyötrődik, drámi kciój lig vn, z is inkább z

9 első felvonásbn, Jnik megmentése körüli teendőkben. Bjcsy Mári töredékekből is pontosn rjzolj meg szerep ívét drb kezdő grmofonozós szépsszonyától gyerekét elvesztő, férje és szeretője áltl egyránt meglá - zott, de z dott helyzetet felválllni kényszerülő nőíg. A színésznő lkt, ereje lpján zonbn nehezen érthető, miért válllj Arnk ezt á végső megoldást. Koós Olg Arnk nyját kemény, htározott sszonynk foglmzz meg, ki flz lányánk - ugynkkor el is ítéli -, s mgtrtásávl, hllgtásávl, helytállásávl hozzájárul ennek hzugságokr épülő idillnek fenntrtásához. Ezek színészek hlltlnul intenzív jelenléttel hitelesítik drám fővonlát jelentő helyzeteket. De ezekkel ellenpontozó más jelenetek is vnnk drbbn: mindenekelőtt cselédség részben sszisztáló, részben kommentáló epizódji, illetve z orvosi konzílium be-tétje. Míg z előbbiek szintén pontosk, funkcionálisk, de színészileg egyenetlenek, z utóbbik sem szobszínház megkívánt játékmódhoz, sem ehhez drbhoz nem illő stílusúk, kivitelűek. Dobák Ljos háziorvos elegáns lkítás, Csorb I. Sándor temetkezési szolgáj, Gombos Judit szoblány és Turz Irén idegen szoblány jól eltlált figur. Fodor Tmás szolnoki bemuttkozó rendezése z évd kitűnő felütése, egy-ben drámíró Csáth Géz igzi felfedezése. Az elődás nyomán is bebizonyosodott, hogy nem csupán középosztály borzongtó htású írój ő - hogy ezt Kosztolányi nnk idején sommásn megállpított ról. A szolnoki színház megérezte Csáth modernségét, drámi erejét, s olyn ízig-vérig mi elődás született, melyben mgunkr, mi kompromisszuminkr ismerhetünk. Csáth Géz: A Jnik (szolnoki Szigligeti Színház) Díszlet: Antl Csb. Jelmez: Németh Ilon m. v. Rendező: Fodor Tmás. Szereplők: Kézdy György m. v., Bjcsy Mári, Koós Olg, Tóth József, Dobák Ljos, Gombos Judit, Sebestyén Év, Turz Irén, Philippovich Tmás, Árv László, Csorb I. Sándor. Hornung Gábor. Srkdi Imre: Oszlopos Simeon (miskolci Nemzeti Színház) Fráter Kt (Zsuzsi) és Mihályi Győző (Kis János) SZŰCS KATALIN (Pre)koncepció nélkül Az Oszlopos Simeon Miskolcon Nem tudom, Szőke István ismeri-e Horvi Istvánnk z Oszlopos Simeonr, illetve áltlábn Srkdi-drámák színrevitelére vontkozó észrevételeit. Feltételezem, hogy igen. Persze z is lehet, hogy csk rokon lelkek tlálkozás - elég mrkáns rendezőegyéniség Szőke - következtében érezni úgy, minth Szőke megfogdt voln Horvi intelmét, miszerint h egy rendező zt mondj: énnekem ebből ez meg ez mondnivlóm, z mjdnem biztos, hogy félreviszi". Oszlopos.Simeon-rendezésében Szőke olynnyir nem hgyt mgát ilyetén módon félrevinni, hogy nemcsk prekoncepció, de még lpos szövegértelmezés sem igen fedezhető fel z elődásbn. Nem z írott mtériát mg lá gyűrő, önnön képére formáló rendezői koncepciót" hiányolom -- ennek nemléte kifejezetten erény lehetne, nyilván Horvi is ilyesmire gondolt -, hnem drám immnens jelentését " kibontó, értelmező hngsúlyokt, melyek érvényre segíthetnék z írói gondoltot. Eljátszhtó persze enélkül is egy színpdi mű, s még zt sem állítom, hogy teljesen hiáb; de dilógusok egyhngún -- ez történhet egészen felfokozott hngnemben is, miként jelen esetben miskolci Nemzeti Színházbn - hömpölygő egymásutánj eltompítj néző befogdói érzékenységét, árnyltok iránti fogékonyságát, szituációértelmező készségét; érdektelen szemlélődővé unttj. Az efféle korrektség' " pedig lig-h válik mű jvár, noh leglább nem hmisít, legfeljebb érdektelenebbnek muttj drámát, mint milyen. Ez történik Srkdi Imre Oszlopos Simeonjávl Miskolcon. Az ön- és köz-

10 Tímár Év (Vinczéné) z Oszlopos Simeonbn (Erdei Ktlin felvételei) pusztító nihil trgédiáb torkolló értelmiségi nyfogássá erőtlenedik; körülmények meghtározt (kérdés, mennyiben?) egyén felelősségének problémáj elvész szemlátomást többrendbelileg kbinetlkításnk szánt színészi játék drámát szétziláló gesztusrendszerében. Vn persze mgánk szövegnek is olyn mozznt, mely mi szemmel nézve már vlószerűtlen - ilyen drám lehetőségét megteremtő lpszituáció, htóságilg beköltöztetett társbérlő megjelenése is -, ez zonbn nem változtt zon, hogy Kis János-i trgédiákkl terhes mgtrtás mnpság " is - hogyn mg szerző meghtározz játék idejét -létező, még h természetesen mások is körülmények", melyeknek pártjár áll", melyeknek pusztító eltökéltséggel besegít, mint drám s z lpjául szolgáló kisregény születésének, illetve bemuttásánk idején, htvns években, illetve 1948-bn. A ruhák s szereplőket körülvevő tárgyk időtlenségével - jóllehet cstos üveg már kiment divtból -, jellegtelenségével " feltehetően Szőke is mnpság " látsztát igyekszik kelteni (Kerényi Józsefnek kissé koszlott, rendetlen berendezést elegnciávl körülölelő beépített pdlástere is minth ezt sugllná), szereplők drámi funkciójánk, viszonyrendszerének tisztáztlnság (vgy félreértése) következtében zonbn sem mi, sem tegnpi drám nem születik színpdon. Szőke István tlán kkor is Horvi István intencióját követi, mikor kisiklott életű, sikertelen, minden tekintetben - szkmilg, mgánéletében - csődbe jutott Kis János kezében főszereplővé vtj borospohrt, vélhetően elfogdv felfogást: z Oszlopos Simeonbn z ivásnk fiziológiilg hozzá keii trtozni főhőshöz. Ahhoz, hogy fölmentés, megértés, részvét teljes legyen, színésznek olynnk kell len-ni., ki tudj ennek belső mrását, és ki ennek z összes poklán, bukttóján átment ". Mihályi Győzőt lkításábn szemlátomást leköti z állndó illumináltság imitálás, s így filozofikus életbölcsességeinek kcskringós, de bizton vesztébe vezető útjin nem tudj nézőt igzán mgávl rgdni. Ennek következtében z sem világlik ki z elődásból egyértelműen - egyébként dicséretére legyen mondv, h ez esetben mégoly kétes is e dicséret -, hogy Szőke föl-mentés, részvétkeltés szándékávl közelített voln Kis János lkjához, mi nnál szerencsésebb, mert drámábn ilyesmiről - z író érezhető rokonszenve ellenére - nincs szó. Mihályi Győző Kis János sem részvétet, sem ellenszenvet nem vált ki, mert nem teremtődik meg z viszonyrendszer szereplők között, melyben Kis János mindén emberit pusztító, megrontó szándék értékelődne. Jelentéktelenek, érdektelenek körülötte mozgó figurák: z úttévesztésre, sikertelenség, cslódottság vkvágány-r vezető veszélyeire figyelmeztető Antl, Cspó János megformálásábn; z érthetetlen okból mindvégig dühödten üvöltöző ivócimbor, Jób, Mtus György lkításábn, z iskolásn korrekt szövegmondó Bárdos Mrgit Mári-ként s legfőképp z elcsábulásbn minden megbbonázottság nélkül könnyű prédánk muttkozó Zsuzsi, Fráter Kt megszemélyesítésében. (Az őszinte becspottság és mégis rgszkodás egyetlen pillntr tűnik elő mgávlrgdón játékábn, mikor nyüszítve, kiszolgálttottn bújik Kis Jánoshoz, mintegy menedéket lelve, biztonságot remélve, gyermeki hitetlenséggel rosszl szemben. Mihályi Győzőnek is ez z egyetlen emberi, igz pillnt, mely után még kíméletlenebb lenne z újbb fordult, z elljsodás újbb fázis, h nem bújn ismét játékábn egyedurlkodóvá vált gesztusok mögé.) Kis János (s néző) számár ezek szereplők leglább nnyir tükröt jelenthetnék, mint Vinczéné - még h utóbbi jelentősége vitthttlnul ngyobb is -, kinek viselkedésében szöveg szerint mg festő is szinte nyomon követi sját jellemének változásit. Nem így z elődásbn, Tímár Év erősen poentírozó játékábn. A kitűnő színésznő mosolyibn, mohó tekintetének rosszindultú felcsillnásibn mindig ott z

11 észrevétlen kikcsintás: ugye milyen groteszk, milyen vissztszítón gonosz ez Vinczéné? S ettől szinte láthttln, mégis mindvégig érezhető önreflektáltságtól már nem is olyn vérfgysztón groteszk, olyn vissztszítón gonosz ez Vinczéné. A színész e privát önreflexiói rádásul zvrón kevered-nek szerepértelmezésből következő, szándékosnk látszó önreflexiókkl, melyek zt jelzik, ez Vinczéné nem z öntudtln gonoszság megtestesítője pusztán, hnem - h nem is Kis Jánosféle filozófii meglpozottsággl, de - tudtos, szándékos rosszkrté. Ami-kor szerzői utsítás szerint álmélkodv " kérdezné meg Zsuzsitól kegyetlen meglázás után, hogy miért sír - lévén önmg számár már érzékelhetetlenül gonosz -, Tímár Év Vinczénéje álszenten álmélkodik, jól végzett munk lig leplezett belső örömével. Ebben felfogásbn tuljdonképpen ő voln főszereplő, s Kis János bizonyos fokig vlóbn szánlomr méltó, és mint ilyen, felmenthető áldozt, hiszen ez esetben ő váln Vinczéné eszközévé és nem fordítv, ám Tímár Év játék öncélún színesebb nnál, hogy-sem tisztázódhtn ez z elődásbn. Szkítv Vinczéné dermesztő egykedvűségével, szinte poénr hegyezi például vice tudtállpotát, életének minőségét tükröző történetet, hogyn tülekedte, veszekedte be mgát fi ksztásár. (Egyébként nemcsk z ő lkításából, z elődás egészéből kivész Srkdi hol gyilkos, hol csk szánlmt sugárzó iróniáj, mellyel z emberi nézőpontok különbözőségét gykort igen mrkánsn jellemzi.) Igy viszont leglább megmrd drám lehetősége, hiszen h Vinczéné egyértelműen főszereplővé, tetteket mozgtó krttá nőne, felelősség teljes egészében körülményekre háruln, z ekként pusztán krtgyenge Kis János fölmentést nyerne. s ezzel megszűnne drám. Így ugyn csk hlvány vissz-fénye z eredetinek, de semminél ez is jobb. STUBER ANDREA Uborkfán Az Ú r h t n á m polgár N yír e g yh á zá n A színpdot htlms llonge urlj - bodros-fürtös frnci prók stilizált, jól megtermett példány. Fehér Miklós vendéghjdíszlete szinte sátorként szolgál, ltt törtet Jourdin úr, tenyerestlpskodik Jourdinné, lángolnk szerelmesek, s teszi mindenki mg moličre-i dolgát. Élik őfelsége komédiás áltl nevetségessé tett világukt Párizsbn, 1670 tájékán. Az idő tájt, mikor Npkirály körül többirányú mozgásb lendül társdlom. Az izmosodó kereskedelemmel, pénzügyekkel fogllkozó polgárság urlni kezdi terepet. Gyors ütemben nő vgyon, s tehetősebbeknek egyre több lehetőséget kínál. Számos meggzdgodott polgár nemesi címet vásárol, mások egyenesen állmi hivtlokt vesznek mguknk. Nincs cél, mi' pénzzel most el ne lehetne érni. XIV. Ljos udvr perspektívávl kecsegtet. Soh tlán zöldebb utt nem kptk még tehetségek és áltehetségek. Soh ennyi szédítő krriert, látványos előrejutást! De vártln bukások, reménytelen lecsúszások ideje is ez. A nemesség elszegénye- Molière: Úrhtnám polgár (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház). Gyuricz István m. v. (Filozófitnár) és Simor Ottó (Jourdin) Srkdi Imre: Oszlopos Simeon (miskolci Nemzeti Színház) Díszlet: Kerényi József m. y. Jelmez: Fekete Mári. Zene: Drvs F e renc. Rendezősszisztens: Szrk János. Rendező: Szőke István. Szereplők: Mihályi Győző, Bárdos Mrgit, Fráter Kt, Tímár Év, M tus G y ör gy, Gáspár Tibor, Plóczy Frigyes, Cspó János, Sllós Gábor, Szegedi Dezső, Szemán Bél, Pécsky Tibor, Csbi János, Dézsy Szbó Gábor, Bús Erik.

12 dett, csődbe jutott, s lssn, de biztosn hlódik. Kiszorul z udvr életéből, s vgyonávl együtt fokoztosn elveszti befolyását és ktivitását is. A Colbert pénzügyminiszter megbízásából készült felmérés szerint csk Párizsbn ekkoribn húszezer üres zsebű nemes él. S hogy miből? Alklmsint Jourdin urk gyengéiből. Hiszen egy fejőstehén jó esetben egész életre elég megélhetéshez. Lehetett mit keresni z újgzdg polgár és z újszegény nemes történelmi tlâlkozóján. A köztük levő viszony bizrr: vlószínűleg kölcsönösen irigyelték egymást. S ez lehetett bennük legnevetségesebb. Moličre-nek bizonyár nem voltk nyggyűjtési nehézségei, mikor tollhegyre kívánt tűzni őket. Vlószínűleg színpdon, játék közben sem kerülte el figyelmét közönség. Láthtt jelenlétével önhitten demonstráló prvenüt, ki tlán rosszkor nevetett, s tévesztett tpsnál. Észrevehette rongyos-büszke született nemest is, ki megvetette új, frissen felkpszkodott brátját, de belépőt vele fizettette ki. Moliére-nek elég lehetett körülnézni színházbn hhoz, hogy megszülessen fejében soron következő komédi gondolt. S h éppen érkezett egy királyi megrendelés, kkor neki is foghtott. Természetesen ügyesen úgy intézve, minth mű zért készülne, hogy z urlkodói kívánlomnk eleget tegyen. Az Úrhtnám polgár esetében történetesen: török tárgyú multság-ként szolgáljon chmbord-i vdászt idejére. A beleszőtt törökség - nem zár-htjuk ki, hogy tlán szerző szándék szerint is - m már csk kolonc e blett-komédián. Hevenyészett és sükebók ötlet, s nem csekély mértékben meg-nehezíti drb színrevivőjének és játszóink dolgát. De nem tereli - nem terelheti - el figyelmet lényegről, Jen- Bptiste Poquelin úr szándékáról: hősöket kigúnyoló nevettetésről, megsemmisítő kifigurázásukról. Ő ugynis ki nem állhtt zt z ostob, felfuvlkodott polgárságot, mely képes egy semmirekellő, méltán pusztuló osztályt üldözni szerelmével. A Gellért Péter rendezte nyíregyházi elődás megmrd vígjáték legvékonybb felszínén. Ez tény, de nem váltht ki belőlünk dörgedelmes elmrsztlást. Mindenekelőtt zért nem, mert rendező többé-kevésbé teljesítette minimális progrmot: lendületes, jó ritmusú, színes, nevettető játékot szervezett. (Sjnos még így is csk fél házr futott nézők érdeklődéséből bemuttó utáni második elődáson.) Jourdin úr felületesen kcgttón komikus, s e vidám két órán túlmenően elő- vgy utóélete éppúgy nincs, mint igzi mélysége. Merőben egyéni feldtválllás, h néző mégis elgondolkozik főhős sors felől. Simor Ottó Jourdinként erre nemigen inspirálj, viszont ő z egyetlen, ki színészi személyiségével képes htni ránk. Hhotázv, friss felvillnyozottsággl érkezik. Oly lelkendezve lép elénk, minth vgyonát, házát, jvit tegnpi lottó tárgynyeremény-sorsolásnk köszönhetné. Minth mi szép reggelen rr ébredt voln, hogy egy-szeriben minden kívánságát, régi vágyát vlór válthtj. Akárh prncsot kpott voln, hogy zonnl hbzsoljon mgáb mindent, mi nemesi, úri. Mint egy tortát. S e vártlnnk tetsző lehetőség boldog élvezetében még kedvesnek és szimptikusnk is tűnik. Szeretettel kell nézni, mint egy jókedvű kisfiút gyermeknpon Vidám Prkbn. Rádásul ez Jourdin úr őszintén szeretne szellemileg mgsbb osztályb lépni. Nemcsk külsőségek, formák iránt érez leküzdhetetlen vágyt, hnem vlóbn hsonulni szeretne z áltl oly ngyr becsült nemességhez. Nemcsk címre és rngr áhítozik, hnem z előkelők műveltségének megszerzésére is. Tnulni - ez számár nem nyűg, nem teher, nem szükséges rossz. Nem zért válllkozik rá, mert z vnzsálás sjnáltosn elengedhetetlen feltételének trtj. Benne vlódi tudásvágy buzog. Ezért ztán törekvéséért sokáig nem is kródzik elítélnünk őt. Őszintén szólv, istenigzából butánk sem látszik. H rr gondolunk, hogy milyen precízen képes elismételni feleségének fonetik-ór csűrt-csvrt szkszövegét... A török hlndzs pontos felidézéséről nem is beszélve! Ember legyen tlpán, ki meg tudná jegyezni szóról szór zt hndbndát, úgy, mint jourdin. És még mondják, hogy nem jó eszű! A gúny tárgyává tett hős tehát nem mentes bizonyos megnyerő vonásoktól. Így vélheti feleségét lkító Máthé Et is, hiszen csupán olynképpen zsörtölődik vele, mint egy mosolygó szemű, kenyér-re kenhető ngymm. Korholj bár urát, de olyn szeretetteljes elnézéssel, mint joviális szülő rosszcsont gyermeket, mikor z szétdúlj lkást: Kicsit eleven gyerek. " Pedig Jourdinnénk tudni illenék, hogy férje költséges psszióink minden normális esetben z nygi csődhöz kell vezetniük. Ő sem lát túl felvonásokon. De mrdjunk még Jourdin úr kezdeti mbícióinál. Mi, nézők, már z első pillntbn megtudjuk, hogy tnári, kiket kiműveléséhez felfogdott, nem kimondottn mgsztos pedgógii célzttl fogllkoznk vele. Tisztán látjuk, hogy blek számukr. Lenézik munkdójukt, kinek feltörekvési vágy rr jó, hogy tüzénél melegedjenek. Hát hogyne lenne Jourdiné rokonszenvünk, ki oly bumfordi mohósággl kr minden tudást birtokb venni! Neki leglább nem pénz célj. Hiszen átlátunk mgukt hit és elhivtottság nélkül árub bocsátó okttókon: Hetey László Tánctnárján, ki olynnyir stílusos, hogy beillene egy korhű, kosztümös frnci filmbe; Gdos Bél szükségtelenül nyegle Zenetnárján; sport, erő, egészség szimbólumként bezúduló Horváth Istvánon, kinek Vívótnárj kár három testőr egyike is lehetne. A Filozófitnártól várnánk formátumosbb, súlyosbb, meghtározóbb jelenlétet, de Gyuricz István belépte túl gyorsn csp át hrsány kvlkádb - Gellért vérbő, multttó verekedést bonyolíttt le tnári krrl. S ztán jöhet drb egyik legjobb jelenete, Filozófitnár nyelvészeti szeminárium, be-tűór. Bármily furcs, hogy bâr ekkor is nevetünk, mégsem mosolyoghtjuk le Jourdin urt. Mert számunkr sem ismeretlen z öröme. Hirtelen kiderül: vlmi, mit ösztönösen tud, sokkl bonyolultbb, mint hitte voln. Vlmennyien rájövünk egyszer olysmire, hogy nem pusztán beszélünk, hnem prózát mondunk évtizedek ót! S ez milyen imponálón, mennyivel komolybbn hngzik így! A lelkes és kétségkívül tnulékony Jourdin úrnk egyedfejlődése során nyilván lesznek még hsonlón szép pillnti. H minden jól megy. Felveheti például új, csiricsáré ruháját, mely egyébként csk lig-lig ízléstelenebb, mint hmrosn megjelenő echt " nemesé, Dornte grófé. (Milkovszky Erzsébet jelmezeiben tetten érhető, hogy Jourdin ruháj még nem szép, Dornte-é már nem z.) De előbb még elibénk toppn Moličre-komédiák elmrdhttln szereplője, szókimondó, tlpresett szoblány. Nicole kcgóáriás belépője ligh mrdéktlnul örömteli pillnt z őt lkító színésznő számár. Hiszen úgy kell nevetve kilépnie drb ismeretlenségéből néző elé, hogy z közönségből

13 Simor Ottó (Jourdin), Simon Mri (Nicole) és Máthé Et (Jourdinné) z Úrhtnám polgárbn (Csutky Csb felvételei) ne megütközést, ellenérzést váltson ki, hnem lehetőleg kcgást. Simon Mrink ez nem is sikerül igzán, de z első percek merevsége és mesterkéltsége után feloldódv, kedvesen cserfeskedik. Kicsit ugyn túl sok mosollyl és szbdsággl, mi végképp irigylésre méltón derültté és demokrtikussá teszi Jourdin-ház légkörét. Dornte gróf megjeenése előtt még tnúi lehetünk nnk, hogy tlpig józn jourdinné tessék-lássék leteremti urát érthetetlen hóbortji mitt. Leginkább nemes brát ellen kel ki, ki csk zért jár házhoz, hogy pénzt hivtlosn: kölcsönt - el-hordj. Ám jámbor birkánk titulált Jourdin úrbn fel sem merül z lehetőség, hogy egy vst sem lát mjd viszont gróftól. Hiszi, hogy korrekt emberrel vn dolg. S gynút foghtunk, hogy bizlmát nem z dós nemesi, hnem emberi mivolt táplálj. Oktlnul persze. De Jourdin lklmsint természetesnek veszi, hogy mindenki törleszti trtozását. Nézőpont kérdése, hogy miként ítéljük meg ebbéli meggyőződésében; z elvkult butság vgy tisztességtelenséget nem ismerő bszolút tisztesség számlájár írjuk. Voltképp eldöntendő, hogy kinevessük vgy becsüljük érte. Az újbb hitelért " érkező Dornte gróf mindenesetre pontosn tudj, mivel érhet célt. Csikos Sándor elngyolt, de tláló kriktúráját dj grófnk, s nincs híján némi gőgös méltóságnk és elegnciánk. Minimális erőbefektetéssel feji brátját, ennél könynyebb dolg fosztogtónk még nem volt. Néhány hngsúlyos brátom" megszólítás, egy-két kompliment, s nnyi pénz vándorol zsebébe, mennyit nem restell elfogdni. Nem szégyenlős. Látszólg bbn mesterkedik, hogy z ő önzetlen segítségével Jourdin elnyerje Dorimčne grófnő kegyeit, vlójábn zonbn sját útját egyengeti szép özve gy sszon y felé. Furcs históri ez. Jourdin mg sete-sut, módján szerelemről szvl, de lighnem másról vn szó. Nyom sincs benne lángr lobbnásnk, szívbéli hevületnek. Jourdin lelkéből hiányzik szerelem költőisége, nő iránti igz érzemény. Vskos próziság láttán végre nem tgdhtunk meg tőle némi ellenszenvet - bizonnyl zért krj megcslni ngyon is hozzá vló hitvesét, hogy rngjelző státusszimbólum gynánt úri szeretője legyen. Ahogy z egy nemesnek dukál. Dorimčne szerepében Zubor Ágnes nem tesz egyebet, mint hoz e g y sémát. Azt, mire szükség vn. Jelleme, érzelmei és hozzáállás cslfintságokhoz - Jourdin szempontjából - elhnygolhtók. S mi is beletörődhetünk, hogy főhős mbícióit ösztönzők és kihsználók serege árnyltln mrd. Mozgtórugójuk, egyéni indítttásuk, mgtrtásuk összetettsége belevész hhotáb. Melynek legtetszetősebb részsikere z egymássl civódó fitlok jelenete. buci, Jourdinék lány Cléonte-ot szereti viszonzottn, Nicolenk Cléonte szolgáj, Covielle párj. Természetesen muszáj egy kicsit összeveszniük, hogy ztán békülésre kerülhessen sor. Remekül koreogrfált, pergő, villódzó mrkodást produkálnk szerelmesek. Cléonte (Vjd János) ismét egy jól ismert figur Moličre pnoptikumából: z átszellemült, fellegekben járó, fülig szerelmes f itlember. Érzelmes szvkkl és etikettszerű kézcsókkl elnyeri Lucitől (Mester Edit) megbocsátást. S bájos ötlet, hogy szolgpáros minden gesztusr kiterjedő lpossággl lemásolj gzdpáros problémmegoldását ". Covielle (Frks Ignác) ellesi pózt, melyben Cléonte áll Luci előtt, Nicole pedig úrnőjét figyelve és utánoz- csókr b nyújtj kezét. Aztán Covielle mégis inkább derékon kpj kedvesét. E hosszs felvezetés után tlálkoznk csk hőseink központi bonyodlomml. Cléonte hiáb kéri meg z önmg felemelkedésétől szárnykt kpott Jourdin úrtól lány kezét, kosrt kp. Nem hoz, eredményt ház népének egy-öntetű tiltkozás sem, Luci pj már csk nemesi kérőt hjlndó fogdni. Cléontenk, lángoló hősszerelmesnek semmi reménye rá, hogy menysszonyát vlh is keblére ölelheti. S ekkor lép kciób Covielle, fiók-scpin, hogy megoldj részint fitlok egymásr tlálását, részint szerző dilemmáját: törökmomentum belekeverését történetbe. A furfngos ins ngyszbású terve z elődás második részében bontkozik ki. Töröknek dj ki mgát, így áll Jourdin úr elé szenzációs hírrel: szultán fi beleszeretett Lucibe, s perce-

14 ken belül lánykérőbe érkezik házhoz. S hogy cslétek még vonzóbb legyen: török urlkodó nevében nemesi rngot ígér. Jourdin urt tüstént és menthetetlenül mmmusivá fogják vtni. Ő természetesen ngy áhítttl horogr kd. Ezzel leglább egy cspásr meg-oldódnk kutybőrgondji. Jöhet szultánfi és z ünnepélyes szertrtás. E kicsit összecspott zárórész nem trtozik Moličre remeklései közé, s szedett-vedettségével kissé el is üt mű eddigi menetétől, kidolgozottságánk fokától. Nem egyszerű rendezői feldt bármit is kezdeni vele. Gellért Péter úgy döntött, hogy fokozz játék frce-szerű elemeit. Frks Ignác mximálisn és krkteresen kihsználj Covielle áltörökjének ziccerszerepét. Cléonteszultánsrj meg-jelenésekor már-már egészen kbré htáráig elmerészkednek szereplők. Ahogyn törökülésből és vendég-fogdásból eredő ggekkel eljátsznk, z már túlzás veszélyével fenyeget. Az vtási szertrtást zonbn vissz-fogottbb, groteszkbe hjló humorrl dúsított fel Gellért, így szerencsés ki-menetelű és kivitelezésű befejezésnek tpsolht közönség. S önkéntes lpon eltűnődhet kissé e boldog és moličre-i életműben kicsit szoktln végen. Ez-úttl ugynis nem derült fény turpisságr, nem lepleződtek le z igz (szerelmi) ügy érdekében cslók. A rászedett pedig, helyett, hogy rájött voln kijátszásár és megszégyenülésére, megbűnhődés vgy megjvulás helyett büszke mmmusiként vigd z össznépi ujjongás kellős közepén. De Poquelin úr bizonyár úgy gondolt, hogy el tudjuk képzelni folyttást. Előbb-utóbb ki fog nyílni Jourdin úr szeme. Az illúziók természetrjz ugynis z, hogy elvesznek. Hősünket ház népe, csládj tgji lóvá tették Luci boldogság érdekében, de ezt el fogj nézni nekik. Ám hmrosn rá kell jönnie rr is, hogy Dornte gróf és Dorimčne grófnő csk nemes, de egyáltlán nem nemes lelkű. Moličre: Úrhtnám polgár (nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Fordított: Mészöly Dezső. Díszlet: Fehér Miklós m. v. Jelmez: Milkovszky Erzsébet m. v. Koreográfi: Mjoros István m. v. Zene: Melis László. A rendező munk-társ: Várni Ildikó. Rendezte: Gellért Péter. Szereplők: Simor Ottó, Máthé Et, Mester Edit, Simon Mri, Vjd János, Frks Ignác, Zubor Ágnes, Csikos Sándor, Gdos Bél, Mtolcsi Mrinn, Hetey László, Horváth István, Gyuricz István m. v., Blogh Bél, Gedi Mári, Csorb Ilon. P. MÜLLER PÉTER Kórkép z egész vidék A Knock Kposvárott Jules Romins drbjánk, Knock vgy z orvostudomány didlánk kposvári elődásábn vn egy kitűnő jelenet. A második felvonásbn megérkező új (ál)orvos mgához rendeli község néhány kulcsemberét, másodikként Bernrdt, tnítót. Duni Károly z orvosi rendelő htlms, kétszárnyú jtján olyn bizonytlnul és bocsántkérően csusszn be, minth felelésre voln ide-szólítv. Az jtó nehezen csukódik, és emitt ő érzi mgát kínosn. Feltűnés nélkül igyekszik újr és újr becsukni zárt, helyére nyomni kilincset, s eközben ridt pillntásokt vet fekete keretes szemüvege mögül és sörtefrizuráj lól Bezerédy Zoltán megformált doktorr és z emberi szervek képeivel kidekorált rendelőre. Duni Károly jelenet további részében következetesen és minden részletre kiterjedően fejezi ki ennek minden ízében szorongó, gyermeki lelkületű, z új helyzetet meg-érteni és hhoz lklmzkodni képtelen tnítónk z lkját. Kezdetben, mivel nem érti, hogy Knock mit is kr tőle, csk bávtg pillntásávl, sut testtrtásávl érzékelteti z lk jellemét. Zvr és kínlódás ellenállhttlnul komikus. Amikor később doktor kezébe nyomj betegségekről szóló brosúrákt, mjd pedig z egészségügyi felvilágosításról és bcilusokról, bktériumokról beszél, felszínre bukkn tnító teljes gyengesége: már lélegezni is lig mer, idegesen és bocsántkérően kpj száj elé kezét, ztán tenyerére mered, és zvrtn igyekszik lerázni ról kis láthttln orgnizmusokt. Ennyi kellemetlenség és kínlódás után ideggyengeségét kezdi emlegetni. A doktor mnővere tökéletesen sikerült, de ehhez z kellett, hogy Duni Károly z lk mindenoldlún fejlett " gyengeségét is felmutss. Játék nem pródi, még h fel is hsználj krikírozás eszközeit. Az övé z elődás legkövetkezetesebb és legkidolgozottbb szerepformálás. Így érthető, hogy jelenet végén felcsttn nyílt színi tps, mi produkcióbn másutt nem fordul elő. Azért sem, mert drb vígjátéki jellege ezen z estén némiképp átlkul. Bár szövegben dott lphelyzet, z egyes színpdi szituációk és krkterek mgukbn hordják egy fergeteges komédi lehetőségét, z elődást irányító Máté Gábor ezúttl is (tvlyi rendezéséhez, A nevelőhöz hsonlón) drb hngvételében nevetséges mellett félelmeteset is igyekszik érvényre jutttni, és z ábrázolásmódbn most is groteszket helyezi előtérbe. Ez szemléletmód zonbn csk tendenciként érvényesül, z elődást nem homogenizálj egy urlkodó rendezői stílus. Ami Brecht drámájábn irodlmilg is kidolgozott, z Jules Romins Knockjábn legfeljebb meghtároztlnságból, vázltszerűségből dódó lehetőség. A mű, mely szerzőjének világsikert hozott, és z 1923-s párizsi premier után egy évvel már mgyr színpdr került, nem mérhető százdunk legjelentősebb színpdi műveihez. Az lphelyzetben rejlő drámi jelleg ugynis kidolgozásbn nem bomlik ki következetesen, és szerző vígjátéki részhelyzetek kedvéért feláldozz mű drámiságát, drmturgiáját. Erre művére is z nivitás és z z egyszerűsítő szemlélet jellemző, mint más drámáir, A diktátor-r, A verduni cstár, Volponér, és ennek tuljdoníthtó, hogy Jules Romins írásink, életművének jelentősége és htás második világháború után teljesen megszűnt. A Knock ősbemuttój döntően nnk hozott sikert 1923-bn, kinek z író drbot szánt: Louis Jouvet-nk, ki z elődás rendezője, díszlet- és jelmeztervezője, vlmint címszereplője volt. Jouvet mjdnem ezerötszázszor játszott el színpdon ezt szerepet, és kétszer filmváltoztbn is. A drb 1926-bn Londonbn és 1928-bn New Yorkbn került világszínház deszkáir. Elődás nemcsk - mű lcímével szólv - z orvostudomány, hnem Romins didl is volt. Mgyrországon zonbn 1924-ben, Csortos Gyulávl címszerepben, megbukott. Louis Jouvet következőket írj z álorvos lkjáról: Knock nemcsk típus - Knock személyiség. Látszólgos létét tettei és gesztusi teremtik meg. Knock, mint minden ngy drámi hős, élőlény. Knock sját életét éli... Knock úgy tűnt fel százdunk elején drám égboltján, hogy z összes kis és ngy drámi hősök születnek, hogy XVII. százdbn Don Quijote vgy Don Jun megjelent - hirtelen új üstökösként bukknt fel z is-