játékszín műhely arcok és maszkok négyszemközt szemle drámamelléklet Te és a konyha (1) Avagy (5)

Átírás

1

2 S Z Í N H Á Z M Ü V É S Z E T I E L M É L E T I ÉS K R I T I K A I F O L Y Ó I R A T X I I. É V F O L Y A M 8. S Z Á M A U G U S Z T U S F ŐSZERKESZT Ő: B O L D I Z S Á R I V Á N F ŐSZERKESZT Ő-HELYETTES: C S A B A I N É T Ö R Ö K M Á R I A TARTALOM játékszín FÖLDES ANNA Te és konyh (1) TARJÁN TAMÁS Avgy (5) M I H Á L Y I GÁBOR Bulgkov-sztír Kposvárott (7) Szerkesztőség: 1054 Budpest V., Báthori u. 10. Telefon: , SZÁNTÓ J U D I T A kívülálló másodszor kopogtt (11) GÁBOR ISTVÁN Így játszni jó? (14) NÁNAY ISTVÁN Vihr (18) Megjelenik hvont A kézirtok megőrzésére és visszküldésére nem válllkozunk Kidj Lpkidó Válllt, Budpest VII., Lenin körút Levélcím: 1906, postfiók 223. A kidásért felel: Siklósi Norbert igzgtó Terjeszti Mgyr Post Előfizethető bármely posthivtlnál, kézbesítőknél, Post hírlpüzleteiben és Post Központi Hírlp Irodánál (KHI, 1900 Budpest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vgy postutlványon, vlmint átutlássl KHI pénzforglmi jelzőszámlár Előfizetési díj: 1 évre 240,- Ft, fél évre 120,- Ft Példányonkénti ár: 20,- Ft Külföldön terjeszti Kultúr Külkereskedelmi Válllt, H Budpest, postfiók 149 Indexszám: műhely SZŐKE SZABOLCS Fénysugrk sötétség birodlmábn (26) B U D A I KATALIN Rendezte: Hrg György (30} rcok és mszkok CSERHALMI IMRE Törőcsikről tűnődve (36) négyszemközt TAKÁCS ISTVÁN Tnulságokról és teendőkről (38) Atheneum Nyomd, Budpest Íves mgsnyomás Felelős vezető: Soproni Bél vezérigzgtó HU ISSN szemle SZEKRÉNYESY J ÚLIA A ngy lehetőség kötelmei (44) PÁLYI ANDRÁS Kolti Tmás: Színházfggtó (47) A b o r í t ó n : Jelenet A r n o l d W esker A konyh című színművének nemzeti színházi elődásából (Iklády László felvétele) A hátsó b o r í t ó n : Njmányi László díszlete Mrozek Tngó címe drámájához (szolnoki Szigligeti Színház) drámmelléklet EÖRSI IST VÁN Jolán és férfik

3 játékszín FÖLDES ANNA Te és konyh Peter: Ez itt konyh, ez meg itt - Te vgy. Te és konyh. És konyh nem jelent neked semmit, és te sem jelentesz konyhánk semmit..." Frnk: Szereted munkádt? " Chef: Ki szereti? " Dinitri: Egy gyárbn ddig csinál ember kicsi drbot, míg lesz mg is kicsi drb." Ezeket kirgdott mondtokt Arnold Wesker A konyh című drbjábn nem filozófusok vgy lét perifériájár vetett, meghtározhttln hátterű, társdlomból kisodródott lények, hnem szkképzett szkácsok, kisegítők, konyhlegények, kukták foglmzzák meg - nynyelvükön vgy bevándorlóként, tört ngolsággl. Húst sütnek, párolnk, hlt tisztítnk, tésztát szggtnk, s közben létük keserveit, munk elgépiesedését, örömének hervdását, z elidegenedést tárgylják. Mrngo, középszín-vonlú londoni étterem tuljdonos, konyhi polémi tnúj és hllgtój értetlenül néz szembe történtekkel: Munkát dok. Jól fizetek, ugye? Azt esznek, mit krnk, igz? Nem tudom, mit lehet dni még egy embernek. Dolgozik, eszik, pénzt dok neki. Ez z élet, nem? " A kérdések crescendójávl zárul drám. Még mit krsz?" - kérdezi mindennpi élet társdlmi szerződését egyoldlún felbontó lklmzottól, Petertől, de vlójábn nem tőle, hnem konyh népétől vár válszt. Csk visszhngtln, ellenséges csendben jut el - övetkező, most már világhoz és önmgához is intézett kérdésig: mi vn még?" Ezzel konyh gőzében, ételszgbn, örökös nyüzsgésben, két jércesült és tőkehl, három bifsztek, négy slát és öt borjúkotlet között konyhi társdlom egésze eljut z élet értelmének megkérdőjelezéséig. A drámát 1956-bn küldte be z Observer drámpályáztár egy irodlmi ábrándokt dédelgető, huszonnégy esztendős cukrászsegéd. A környezet, hősök és z ábrázolt munkfolymtok tnulmányozásár nem volt szükség: Arnold Wesker, miután gépírást, könyvvitelt, műbútorsztlosságot és ácsszkmát is tnult, hosszbb ideig dolgozott konyhi kisegítőként, Londonbn cukrász volt, Párizsbn szkács. Itt tkrított meg jövedelméből nnyit, hogy sját költségén leglább egy féléves film-írói tnfolymot végezhessen. Körülbelül ugynebben z időben muttták be John Osborne Nézz vissz hrg g l című drámáját. De bemuttó idején még senki sem sejti, hogy olyn új drám-történeti korszk kezdődik, melyben színpdr vágyódó cukrászsegédnek is főszerep jut. A hétköznpok dokumenttív hitelességgel részletezett rjzár, szoktln színpdi környezet felfedezésé-re senki sem figyel: pályáztr válsz sem érkezett, és A konyh csk később, Arnold Wesker következő drbjánk sikerét követően került bemuttásr. konyh megírás ót csknem nnyi idő telt el, mint z író és első drámájánk születése között. A drám viszont, és ez nemzeti színházi bemuttó legérdekesebb tnulság, frissebb, mint vlh. A dokumentum tárgyi elemei időtlenek, pontosbbn, látlelet csk z indusztrilizált vlóság kereteihez köthető. Társdlmi viszonylti érdekesek, de másodlgosk. Az elő-dás mi vn még? " problémájávl ezzel szemben úgy robbn bele életünkbe, minth nem egy más történelmi korszkbn, más társdlmi konstellációbn született voln, hnem itt és most. A konyh első hzi bemuttójár jókor késéssel, 1975-ben Kposvárott került sor. Négy éve - ezer éve! - z elődás egyik kritikus - hdd ne nevezzem meg - egy jó ritmusú és látványos termelési drámánk " érezte Wesker művét, hol egyéniség és álmok nélkül lótnk-futnk z emberek. A bíráló csipetnyi bszurd drámávl ügyesen megbolondított nturlizmusról " beszél, és végül is nem tudj eldönteni, hogy vjon z ngol munkásosztályról szól-e drb, vgy csk rról, hogy z élet olyn, mint egy konyh. Végül is rr következtetésre jut, hogy vgy rosszul közvetítette Wesker üzenetét z eltelt idő meg földrjzi és társdlmi távolság, vgy eredetileg is hibásn foglmzták. Nem zért idézem kollégám megállpítását, hogy utólg vittkozzm vele. A szóbn forgó, Bbrczy László rendezte kposvári elődás múgy sem szorul védelemre: kritikusok többsége felismerte és honorált értékeit, bemuttás tényén túl rendező kitűnő stílusérzékét, nturlizmust súroló színpdi relizmus egységét, társult kitűnő összmunkáját és csptjáték rngját biztosító egyéni teljesítményeket. Inkább csk zért idézem, hogy érzékeitessem: drám türelmetlen besorolás sokkl hmrbb vult el műnél, mely lényegében töretlenül vészelte át z elmúlt kritikus két évtizedet. Időszerű mrdt, nem nphoz kötött politiki ktulitását tekintve, hnem mert olyn áltlános érvényű, közös egzisztenciális problémákt vet fel, melyek - muttis mutndis - npjinkbn ugynolyn égetőek, mint z ötvenes évek végén Londonbn. A lét és munk trtlmán túl szembenéz z író nemzeti és nemzetiségi konfliktusok konkrét megjelenési formáivl, z előítéletekkel, sorstársk között kikristályosodott hierrchiávl is. A bevándorolt és vendégmunkások beilleszkedése, ncionlist gőg szül-te ellentétek megjelenési formái közül Wesker válsztott változt, h nem is legélesebb, de legelterjedtebb. Legújbb hzi irodlmi vitáink vissztérő gondj, hogy művek rendszerint intellektuel hősöket vgy társdlom perifériájár szorult lézengőket állítnk reflektorfénybe. A közvélemény és z irodlmi gykorlt is szentesítette, hogy z élet végső kérdéseiről jobbár ezekben körökben zjlik vit. Ami kettő között vn -- z Rozsdtemető. Hábetleréket csk köznpok kis kérdései izgtják. A sokszor túlságosn is sürgetett, kikövetelt " munkástém gykorltbn nálunk Kertész Ákos nevével fémjelzett kis relizmusr " szorítkozik: nézőtéren ülő kispolgár nemigen vár többet színpdi lteregójától, mint hogy z felvesse z ő életét np mint np keserítő, ismerős, hétköznpi gondokt; Wesker kimondtlnul ezzel nézet-tel is polemizál, mikor szociográfii művek dokumentrist hitelességével bizonyítj, hogy z egyszerű ember" láthtár nem szükségszerűen zárul le z ebédnél, vegettív létnél, s munkásokbn is megfognht z ezen túlmuttó problémák átélésének, megfejtésének igénye. Wesker drbjánk mi érvényét tehát nem kizsákmányolás konkrét formájánk, tulj-chef-szkács-pincér viszony feszültségeinek, érdekellentéteinek ábrázolás lkotj, hnem elsősorbn drb rétegezettsége. Az tény, hogy szöveg legkülső vonult megfelel z ún. smll tlk" követelményeinek: életszgú, változtos, trtlm és ritmus is lklmzkodik z éttermi munk menetéhez, jellegéhez, hullámveréséhez. Mö-

4 Arnold Wesker A konyh (Nemzeti Színház). Ppp Zoltán, Lázár Kti, Felföldy László, Helyey László, Cserhlmi György. Az előtérben: Kálli Ferenc (Mrngo, tuljdonos) és Dörner György f.h. (Hns) Pihenő konyhábn (Szcsvy László, Cserhlmi György és Dörner György f.h.) götte viszont feltárulnk konyhi közösségben dolgozók egyéni gondji, személyes drámái. A dilógusok második szintjén lelepleződnek szerelmek, szenvedélyek, vágyk, robbn féltékenység. A hrminc szereplős drb hőseinek leglább feléről megtudunk nnyit, miből kiindulv felvázolhtnánk z illető trgédiáját vgy komédiáját. Megtudjuk, hogy Monique Petert szereti, de mégsem tud elszkdni derék, mmlsz férjétől, különösen kkor, mi-kor z még házt is vesz. Megtudjuk, hogy Berth felett eljárt z idő, de még nem zárt be véglegesen kput. Michel viszont lig tudj féken trtni lobogó csikóerőit. Hns Amerikáról, Kevin egy kis sját étteremről álmodik... A színpdi történés voltképpen ezekből, párbeszédek második vonlábn exponált, elmesélhető kis drámákból, z embereknek munkhelyen zjló vgy od mgávl hozott élményeiből és kudrciból áll össze. De vn A konyhánk egy hrmdik síkj is. És ez z, mi már nem is emlékeztet nálunk munkástém" felirtú dossziékbn őrzött régi, szocilist relist dolgoztokr. Ezek konyhi emberek ugyn-is mguk módján és szintjén vlmenynyien filozófusok. Vitáikbn nem z is-meretlen terminológiávl, hnem társ-dlmi és individuális létükkel, kielégületlenségükkel érvelnek. Életük kpitlizmus körülményei között zjlik, munkájuk hsznát Mrngo, z étterem tulj donos fölözi le. Őket zonbn láthtón nem kérdés közgzdsági oldl, hnem inkább emberi vontkozásink összessége fogllkozttj. És h erről közelítünk drámához, gépies tevékenységgé degrdálódott emberi munk elidegenedése nem kizárólg kizsákmányolás körülményei között érvényes. Kétségtelen, Wesker első drámáj nem felel meg hgyományos drmturgii normáknk : hősei nem (vgy nem-csk) egymássl, sőt nem is sorssl, ehelyett z idővel és életük értelmetlenségével mérkőznek. A színpdon konyhi időszámítás érvényes: reggeli munkkezdéstől fokoztosn gyorsul fel z idő z ebéd csúcsforglmáig. Ebéd után feszültség lábbhgy, hogy vcsoridőre újr tetőzzön. A hjszolt munktempó erőt és idegeket őröl: z új szkács, Kevin, úgy érzi, ezt soh nem lehet megszokni. Peter megnyugttj - ő már hrmdik éve tűri, s igz, hogy z emberek jönnek-mennek, viszont ki mrd, z beletörik és beletörődik. Wesker drbjábn konyhi munkfolymt áltl szbályozott, gykrn szimultán dilógusok sjátos többszólmúságot eredményeznek. A látszólgos szerkesztetlenség mögött szigorún végiggondolt drámi szerkezetet érzünk. A fokozás, ngy crescendo nemcsk szöveget kísérő fiziki cselekvések rendjét és ritmusát htározz meg, de hsonlóképpen érvényesül főhős, Peter három lázdásábn. Az első lázdás még nem vlki ellen, csk vlmiért zjlik: Peter két szeméttrtó, néhány edény és egy seprű segítségével didlívet szerkeszt mguknk konyhábn. Angliábn mosogtódrámáknk" nevezték Weskeréhez hsonló színpdi lkotásokt. Peter itt vlójábn mosogtódrámák ellen lázd, mikor rendelkezésére álló szűk keretek között tervezni, építeni, álmodni kezd. Ami-kor z őt körülvevő kormos világb, szennyes edények közé behozz mgánk szépséget. Elfelejti létet, és ját-szik lehetőségekkel. Ennek tét és következmény nélküli lázdásnk folyttás második, mikor betoppn konyháb koldus csvrgó, kit z étterem jóváhgyott szokás szerint egy tányér híg levessel illik (szokás) elküldeni. Petert részvét srkllj rr, hogy főnökök krtávl szembehelyezkedve, két szelet hússl lkss jól z öreget. De nemcsk erről vn szó: Peter konyhábn, mg királyságábn zt sem tűri, hogy más szbjon neki törvényt. A csvrgónk szánt két szelet hús így válik krittív cselekedetből egy lázdás corpus delictijévé. Csk ezután kerül sor ngy kitörésre, végső leszámolásr. De ehhez már A konyhábn is bánki sértődés" kívánttik. Hiszen Peter is mindddig tűri mg tisztességesen megfizetett rbszolgsorsát, míg nem döbben rá, hogy férjes sszony szeretője csk álttj, és vlójábn szerelmüknél

5 Monique (Bodnár Erik) és Peter (Cserhlmi György) jelenete Berth, szkácsnő: Máthé Erzsi (Iklády László felvételei) többre értékeli kispolgári házsság kipróbált létbiztonságát és férje áltl beígért sját házt. Ez z z rkhimédeszi pont, honnn Peter hjlndó lenne kifordítni srki-hól konyhi világrendet. A húsvágó bárd, mivel megsebzi előbb önmgát, zután ámokfutóként gázcsövekre sújt, egy cspásr megbénítj z életet konyhábn. Mrngo ezt z egyet ngyon pontosn felméri: z egész világomt megállítottd". Mindz, mit drámáról elmondtunk, önmgábn is indokolj drb-válsztást. H ehhez még hozzátesszük, hogy hzi színházkultúránk, műsorpolitikánk két évtizede érthetetlenül mostohán bánik z ngol relistákkl, és hiányzó helyüket érdektelen kommersz sikerekkel tölti ki, többszörösen is látámsztottuk Zsámbéki drbválsztását. Az z érzékenység, mellyel rendező A konyh rétegeit felszínre hozt és érvényesítette z elődásbn, lehetővé tette, hogy Arnold Wesker drámáját itt és most, vegetáció és z emberhez méltó élet kontrsztjánk fogjuk fel. Feltételezem zonbn, hogy Zsámbékink drb bemuttásávl nemcsk közlendője, de közvetlen, társultépítő, színészpedgógii célj is volt. Wesker drbj ebből szempontból szinte ideális: rengeteg szerepet kínál, jobbár ngyon jó szerepeket. Mjdnem mindenki epizodist, de ezeknek z epizodistáknk folymtos és tevékeny színpdi jelenlétén, egy-egy jelenetben, premier plán bn nyújtott teljesítményén áll vgy bukik z elődás. Amikor A konyh kposvári bemuttás után interjút készítettem Bbrczy Lászlóvl, rr hivtkozott, hogy egy hrmincöt színészt fogllkozttó társultbn nem könnyű egy hrmincszereplős drbot színpdr állítni. De kkor már úgy érezték, hogy társult tgjibn megvn feszes munkához szükséges belső fegyelmezettség és z elődás stílusához elengedhetetlen összetrtozás érzése". Nem kell színházi bennfentesnek, kulissztitkok tudójánk lenni hhoz, hogy feltételezzük: Nemzeti Színház együttese főként ennek z utóbbi követelménynek mostnáig nemigen felelt meg. Elképzelhető tehát, hogy egy olyn drb, mely egészében csptmunkár épül, melynek kulcs z elődásbn is érzékelhető összetrtozás érzete, s melynek tetőpontján - tállási jelenetben - csk végszvk és belépések tökéletes összhngj hozhtj létre drb követelte szervezett szervezetlenség hngultát, tovább már nem feszíthető tempó ritmusélményét, résztvevők kollektív játékörömét, megfelelő pedgógii eszköz lehet társult belső fejlődésének előmozdításár. Az eredmény leglábbis ezt igzolj: tlán először láttuk Nemzeti Színház több csptból toborzott válogtottját ilyen kifogástlnul egységesnek. Itt derült ki - most már nem először - hogy mű és z elődás iránti lázttl szervezett együttes játék nem szürkíti el z egyéniségeket, ellen kezőleg. Nemcsk kulcsszerepek lkítói - Cserhlmi György, Bodnár Erik - formáltk viszonylg kurt, szimpl szövegükre támszkodv teljes emberi sorsot és jellemet, de konyhi személyzetnek csknem minden tgj. Horváth József konyhmészáros, egy hétköznpok világából ismerős bölcselkedő lkjábn jelenik meg. Máthé Erzsi, kit évekig nyomorítottk sját mnírji, most minth levetette voln színészi egyéniségére rátelepedett fogásokt: Bertháj mg közvetlen közönségességében tökéletesen hiteles, emberi. Csk mikor most újr belelpozok műsorfüzetbe, hogy kiválsszm, kire szánjk egy külön mondtot és kit gyömöszöljek be sikeres közreműködők közös zsákjáb, kkor ébredek (megint) rá, hogy milyen sok és kitűnő jellemszínész vn Nemzetiben. Mert vlójábn nem könnyű válsztni, hogy Benedek Miklóst (Rymond), Kolti Róbertet (Pul) vgy Agárdi Gábort (Chef) emeljem ki. Agárdi mesterien jeleníti meg mindenkori kisfőnökök kétlelkűségét. Még nem tuljdonos, de már társi fölé került, sorstárs tposómlombn, kit kizárólg sját kivételezett helyzete vigsztl. Kálli Ferenc, ki megbetegedett Mjor Tmás helyett válllt el Mrngo szerepét, z idei évdbn csúcsformábn vn. Amikor Peter ámokfutás láttán egyre jobbn belelovlj mgát sját dühébe, régi vértolulásos" stílusánk bevált eszközeit is megcsillntj, de mát következő percben, M-

6 rngo végzetes értetlenségének leleplezésekor lemond minden külsőséges mesterségbeli fogásról, és megrendítően emberivé válik. A kizsákmányoló leleplezésének publicisztiki tökélyétől eljut mg világánk romji lá temetkező ember drámájáig. Nem szimmetri, hnem z igzság kedvéért emelném ki z elődás legfitlbb és legtpsztltbb közreműködőjét, kik színészpályán innen és túl kptk lklmt bizonyításr. Dörner György, főiskolás létére eljutott od, hogy főszerepeket játszó, most is remeklő ngyokkl - Szcsvy Lászlóvl, Gelley Kornélll, Helyey Lászlóvl - egyenrngú teljesítményt nyújt. Tempermentum, mozgáskultúráj, egyéniségének már most érzékelhető súly komoly reményekre jogosít. Srli Imre lkotó évei-ről " bevllom, lig tudok vlmit. De nyugdíjkorhtáron túl, súlyos egyéniségű, relist színésszé nőtt, ki minth el-jutott voln mg leglényegesebb színészi mondnivlójához: úgy nyújt be-pillntást z emberi nyomorúság mélységeibe, hogy nyom sincs benne sem-miféle önsjnáltnk. A női szerepekkel Wesker vlmivel szűkmrkúbbn bánt: z egyetlen Monique, kinek módj vn egy több oldlról megvilágított jellem hitelesítésére. A kposvári elődáson Pogány Judit jóvl nivbb Monique-ot játszott, ról zt is el lehetett hinni, hogy nem tud, nem mer két férfi - férje és szeretője - között válsztni. Bodnár Erik lktát, stílusát tekintve jóvl keményebb, tudtosn hngsúlyozott mcskszerűségében szex és számítás villódzik. Nem jobb és nem rosszbb, csk éppen más, mint hogy Monique-ot megismertük. A fel-szolgálók krából egyéniségének, szín-pdi jelenlétének súlyávl Lázár Kti emelkedett ki. Cserhlmi György szerepről szerepre érettebb jellemszínész. Peter kitöréseiben minth még sját, korlátot nem tűrő egyéniségének bizonyos vonásit, önérzetét, robbnékonyságát is belesűrítené. Nem krj szkács figuráját z irodlmi lpnygbn körvonlzott jellemnél rokonszenvesebbé tenni, rr törekszik, hogy nyerseségével, németségével " együtt elfogdtss. Az elődást tehát nem rc nélküli kollektív viszi sikerre. Az összjáték mindvégig z egyéniségek szuverén szerepfelfogásár, z egyes emberek trgédiáink tlálkozásár épül. Ami egységbe fogj sorsukt és játékot, z konyhábn zjló közös tevékenység: szöveggel egyenrngú, célszerű koreográfi, mg z éttermi munk. Annk idején kposvári elődás szkított londoni és vrsói bemuttók gykorltávl, és nyghoz kötött formábn idézte fel cselekvést. A kposvári szkácsok gygpogácsát formáztk, gygkrémet kevertek, s tányérokr vlódi " étel került. A kritik már kkor szóvá tette, lehet-e, szbd-e stilizált konyhi szertrtást ilyen módon konkretizálni, vjon nem hitelesebb-e, h színészek semmit készítik, keverik, pontos mozdultokkl, minth nem-vlódi nygokkl próbálnák vlódiság látsztát megteremteni. Zsámbéki Gábor - tlán éppen z első kposvári bemuttó tpsztlti lpján - lemondott munkfolymtok tárgyáról, színészeire bízt, hogy nélkül is elhitessék, hogy konyhájukbn vlóságos termelői tevékenység folyik. A nemzeti színházi elődásbn fiziki cselekvések összehngolás, konyhán belüli munkmegosztás, munkfolymtok tgolás nem kevésbé meggyőző, de még-is, minth ezúttl ngyobb súlyt kpnánk munkfolymtok végzőinek egyé-ni álmi, drámái. Nem láttm hmburgi Tháli szín-ház elődását, de kritiki visszhngjából következtetek rr, hogy létezik A konyhánk egy hsonlón érvényes, jóvl stilizáltbb elődásmódj is. Ott z Operház díszlettervezője egy htlms, körhorizontot lkotó főzőmsin köré erősen stilizált környezetet teremtett, melyben fekete szoknyák és fehér munkzubbonyok blettje kápráztt. Vrsóbn z Ateneum színház színpdán viszont igzi tűzhelyek felett vlódi gőz kvrgott. A budpesti Nemzeti Színház - Csányi Árpád díszlet- és Schäffer Judit jelmeztervező - két lehetséges pólus között tlált meg z elődás stílusát: konyh hétköznpi élete nnyir hiteles, nnyir pontos, hogy néző mindvégig érezheti, hogy nem egy konyhát, hnem konyhát látj: zt mikroközösséget, társdlom szervezetének zt metszetét, mely Wesker számár ugynzt jelenti, mint Shkespere-nek színház - z egész világot. * A bemuttó közönsége tomboló lelkesedéssel ünnepelte társultot. A színészek minth csk percekre hgyták voln bb mguk igzi" konyhi tevékenységét, eljöttek színpd szélé-ig, szembenéztek z elrgdttott közönséggel, de nem hjoltk meg. Nem léptek ki bból szerepből, melyben végre - régiek és újk - összeforrtk. Minth jelenlétük önmgábn fejezné ki közönséggel vló tlálkozás ünnepét is. És ez így volt hiteles, elementáris. De már bemuttó idején felötlött bennem kérdés, hogy vjon hogyn fogdj Wesker művét, ismerős-ismeretlen világát klsszikusokon felnőtt, ám giccsekkel kényeztetett - kosztümös világbn is kikpcsolódást" kereső - hzi közönség? Lesz-e elég olyn néző, ki ráérez A konyh társdlmi metszetében világot rágó kórokozókr, ki elfogdj hétköznpiságnk ezt keresetlenségét, és felismeri benne különöst? Felismerik-e nézőtéren ülő fitlok - cukrászok és mérnökök -, hogy Wesker z ő munkhelyi beszélgetéseiket hllgtt ki, tőlük kérdezi, hogy mi vn még"? Wesker egy nyiltkoztábn zt vllott, szeret-né, h nézők drbjink minden elő-dás után z utcár mennének tüntetni. Zsámbéki Gábor vlószínűleg beérné zzl is, h nézők végiggondolják, hogy kenyerük, klácsuk megvn, bérük sem rosszbb többiekénél, de z élet nemcsk ennyiből áll. Aki nem képes felállítni köznpi munkeszközeiből és munktárgyiból mg didl-ívét, ki nem képes álmodni, ki nem mer többet dni minimálisn szükségesnél rászorulónk, ki nem tud dönteni élete válszútján - zt menthetetlenül felőrli hétköznpok gépezete. A konyh minden részletében átgondolt, egyéniségközpontú elődás elsősorbn z emberi integritás védelmét szolgálj. Arnold Wesker: A konyh (Nemzeti Színház) Fordított: Székely György. Rendező: Zsámbéki Gábor. A rendező munktársi: Ttár Eszter és Turóczy Ktlin. Díszlettervező: Csányi Árpád. Jelmeztervező: Schäffer Judit. Szereplők: Izsóf Vilmos, Horváth József, Máthé Erzsi, Básti Juli f.h., Ppp Id, Eperjes Károly f.h., Kolti Róbert, Benedek Miklós, Császár Angél, Frks Zsuzs, Dániel Vli, Ráckevei Anikó, Lázár Kti, Sándor Erzsi f.h., Szcsvy László, Pálfy Erzsébet, Antl Olg, Dörner György f.h., Bodnár Erik, Gelley Kornél, Felföldy László, Szersén Gyul, Helyey László, Ppp Zoltán, Cserhlmi György, Csurk László, Agárdi Gábor, Horki János, Kálli Ferenc, Srli Imre m.v.

7 TARJÁN TAMÁS Avgy A Vízkereszt Várszínházbn Orsino, Illyri hercege gzdg grófnő, Olivi szívét kívánná meghódítni. Olivi nem szereti Orsinót: ő fiúnk vélt Violáért eped. Viol ndrágot hord, és herceget szolgálj, kibe fülig szerelmes. Miként fordulht jór minden? Égyszerűen. Előkerül Viol holtnk hitt ikertestvére, Sebstin, ki tényleg férfi, s férje lesz Oliviánk. Viol leleplezi m-gát: neki herceg nyújtj krját. Viol zt kpj társul, kire vágyott. Sebstin nem vágyott senkire - örömmel nősül. Oliviánk Viol helyett Sebstin jut; Orsinónk Olivi helyett Viol. Iglódi István színpdán, két pár ngy egymásrtlálási jelenetében két pró, egyform és egyformán boldog ember réved üdvözült mosollyl világb: z ikrek. És két szép szál ember kuttj hidegen, okosn, kíváncsin egy-más tekintetét, helyett, hogy újdonsült jegyesét ölelgetné: Olivi és Orsino. Az ő közös sorsuk most kezdődik. Boldog, kinek szerelme beteljesül. Avgy nem. Avgy mássl. Avgy zzl sem. * A Vízkereszt, vgy mit krtok, vár-színházi elődás nem kcgttó vígjátékr hívj nézőt. Iglódi drámát kínál, min időnként nevetni is lehet. A kétértelműség drámáj ez: zé világé, hol - krv vgy krtlnul - senki és semmi nem rendelkezik htározott krkterrel, senki és semmi nem minősíthető egyszerűen és htározottn jónk, rossznk, szépnek, rútnk, értékesnek, értéktelennek. Nem polifóniáról, életgzdgságról vn itt szó, nem világ dolgink fölemelő és tlányos összetettségéről, hnem rról, hogy minden bizonytlnul, önmgát és ellenkezőjét egyszerre jelentve érvényesül; s rról hiányról, fájdlomról, hogy mi egyértelmű, tiszt, végérvényes - z nemcsk nem létezik, de h létezne is, birtokbevehetetlen voln. Illyriábn bizonytln z emberek és z események neme. Violábn fiút sze reti Olivi, és fiúhoz - Cesrióhoz vonzódik nnyir Orsino, hogy zután feleségül tudj kérni lányt. Egy derék, életmentő hjóskpitány viszont úgy bálványozz Sebstint, minth z sját ikertestvére, Viol voln. A hermfroditizmus" illetve nemnélküliség " árnyként borul z egész drbr. Viol eleve herélt szerepére válllkozik - csk így lehet, ezen z áron nővé, sszonnyá. Orsino is furcs szemmel néz-heti mjd újsütetű sógorát, férfi- Viol-Sebstint: egy ilyenhez egyszer már vonzódni kezdett... A nemnélküliség " mellett ott nemtelenség is: Nemes Böffen Tóbiás és kompániáj úgy téríti jobb belátásr és erkölcsre Mlvoliót, Olivi udvrmesterét, hogy z már erkölcstelen. Mlvolio ngy ábrándokt szövögető kisstílű krrierist, lefelé tposó, fölfelé tlpnyldosó kishivtlnokok közül - de áldozt is: nemcsk Tóbiás urimék, h-nem csupán mg gyászávl, bántávl, mjd örömével törődő Olivi áldozt is. Bizonytln tárgyk és szvk neme " is. Stefnovits Péter holdbeli szemétdombot tervezett színpd közepére, miről gondolhtunk vlóbn, mit krunk; fölötte függő óriásszlgok is furcs viselkedésűek (h egyszer, z idő említésekor szellemesen homokórá vá krcsúsodnk is). Egyes szvk, sorok, részletek kphtók rr, hogy - z Omeg együttes gresszív, de nem kellemetlen zenéjére - hirtelen megperdüljenek, egy dl viszont - befejező - kántálássá, filozofikus szövegmondássá változik. Iglódi István nem is olyn régen, szbdtéren már megrendezte Shkesperenek ezt legjobbk közt számon trtott, mégis sokt bírált vígjátékát. A szentendrei Vízkereszt, vgy mit krtokt össze sem lehet hsonlítni mostni Amit krtok, vgy V í zkereszttel. Nem színvonl, nem teljességgel eltérő körülményei mitt -- ott egy színjátszásr igen lklms tér, itt egy színjátszásr jelenleg igen lklmtln színpd terep - : sokkl inkább z lpvetően megváltozott rendezői felfogás, művészi szemlélet gátolj z összevetést. A módosított cím föltétlenül jelez vlmit módosult világképből: z eredeti szbdos jókedve cserével szkeptikussá, rezignálttá lett. H különféle műsorpolitiki megfontolások szerepet játszhttk is válsztásbn, Iglódi nyilván nem ok és nem művészi közlendő nélkül vette elő ismét ezt drbot. Tlán nem túlzás zt gondolni, hogy éppen Shkespere és Vízkereszt segítségével vélte legpontosbbn kifejezhetőnek mi emberi és lkotói gondolkodásmódját. Mint- Shkespere: Vízkereszt (Várszínház). Mihály Pál (Antonio), Andori Péter (Mlvolio), Trokán Péter (Orsino), Tordi Teri (Olivi), Frády István (Sebstin) és Kézdy György (Bohóc)

8 Az ikrek (Trján Györgyi és Frády István) várszínházi Vízkeresztben (MTI fotó - Horvát Év felvételei) h mérlegkészítő, összegező jellege voln z elődásnk: rendező széttekint mg Illyriáján (növeli válllkozás jelentőségét, hogy műsorfüzet bevezetőjét Mjor Tmás írt, ki nemcsk Shkespere-drámák színrevitelének dicsőített és szidott mestere volt legutóbbi évtizedben, hnem Iglódi pályájánk tuljdonképpeni elindítój is). * Élre emelni címben z mit krtok"- t csk kkor szbd, h rendező mg ngyon pontosn tudj, mit kr. Iglódit z elődás központi gondoltávl kpcsoltosn nem érheti szemre-hányás: z értékek és jellemvonások elbizonytlnodás, devlválódás ellen emel szót, z lkok mélyrehtó pszichológii nlízisével közelítve mondnivlójához. A részletek viszont már hgynk kétségeket: rendező nem mindig teszi meg, mit krni kellene megtenni; és sokszor hgyj, hogy színészei zt tegyék, mit krnk. A drám címe z áltlm ismert elődásoknk eddig mindegyikében rr téves következtetésre indított rendezőt és színészeket, hogy itt mindent lehet, minden ötlet megvlósíthtó. Itt is. Zenét biztosn krunk, mi nézők - különféle megzenésítések, zenei dúsítások divtj fölívelőben vn -, z Omeg együttessel muzsikát komponáltt-ni játékhoz tehát jó ötlet. H érteni is lehetne vlmit z eldlolt szövegből, még jobb lenne. Kívánunk mozgást is, különösen Várszínház kényszerűségből mindig st tikus díszletű színpdán - de ennyit? Igz, z összes lehetséges nyílásokon vló berohngászás - h más nem is - huszonötödik színházi örökség, ám most mégis tkrékosbbn bánhtn Iglódi figurák mozgtásávl: sokszor indokoltlnul sietnek, ugrnk, másznk szereplők. Szüksége vn-e vjon Rdnóti Miklós és Róny György fordított szép szövegnek frissítésre? Aligh, de zért egykét játékos ötletet vígn elviselnek Shkespere ötös és ötödfeles jmbusi. Nem bizonyos zonbn, hogy jó ötlet például, h Böffen Tóbiás szicssszl inti nyuglomr, türelemre sietőt. Nem történt semmi bj, drb nem omlott össze - csk ez poén tökéletesen nem illik ide. Sok olyn ötlet trkítj z elődást, minek funkcióján törhetjük fejünket: ezt jelenti-e vgy zt; ezek zonbn kkor is üdén simulnk játékb, h megfejtésük nem mindig sikerül pontosn, vgy csk kigylt megoldásokig jutunk. Miért hord Nemes Keszeg András lpos kis hátizsákot? Miért futbllozik kövér Tóbiás? Miért tör John Trvolt bbérjir Orsino, diszkózene megszállottj? Nem jöttem rá - de ezek z ötletek időnként visszdják z egészséges komédii színeket e komoly ábráztúvá lett vígjátéknk. * Iglódi nlizáló, pszichologizáló szerepközelítése két figur: Mlvolio és Bohóc esetében kmtozik legtöbbet. Ok ketten is tökéletesen különböző világbn mozognk, hogyn z elődásnk vlmennyi szereplője más égtáj felől érkezik. A kmionsofőrre hsonlító álrb hjóskpitány, turist Keszeg András, z olsz filmvígjátékokból elő-krikázó Pp, mneken Olivi és többiek mellett Mlvolio könyökvédős ktkukc, Bohóc fürdőköpeny-kftánb bújttott, mindent könyvelő zsidó kiskereskedő. Amíg más figurák láttán óhttlnul fölmerül kérdés : miként kerülhettek össze egyetlen drbbn, egyetlen színpdon ezek z önmgukbn tláló és multságos, jól jellemzett, de egymáshoz nem illő lkok, ddig Mlvolio és Bohóc ugyncsk ellentétes krktere nem támszt ilyesfjt kétségeket. Ők mindketten megélik kicsiség, jelentéktelenség trgédiáját: Mlvolio indultosn, befelé forrv, nyomorúság mitt másokt nyomorítv - Bohóc öntudttl és öniróniávl. Más-más kiútkeresésük is: z udvr-mesteré z első esélybe kétely nélkül belekpszkodó, korlátolt, szánlms és nevetséges krrierizmus, Bohócé szívós, okos, rvsz prómunk. Mlvolio mindenki másnál kevesebbet tud; másik mindenkinél többet. Mindkettőjük színe fekete és fehér: hivtlnoké és filozófusé. Egyikük - Bohóc - befut" drb végére; tehát z utolsó versezettel mintegy búcsút intve távozik. A másikuk, Mlvolio elkullog, de vissz fog térni: Mjd bosszút állok én ezen csürhén!" Andori Péter (Mlvolio) tökéletesen kidolgozott koreográfiávl oldj meg szerepét: krj, láb, feje úgy vonglik - belső gondolti és erkölcsi erő híján -, hogyn világ rángtj. Nyűtt fekete öltönyét, divtjmúlt ingét, nykkendőjét fkó emberek öntudtosságávl viseli. A kegyetlenség, z érvényesülni-krás, gyávság, fölényeskedés, z lázt együtt, szétválszthttlnul jelentkezik játékábn: egyszerre fejezi ki vlmennyit, z éppen domináns vonásbn is éreztetve lppngókt. Andori hibátlnul oldj meg önnön színeváltozását is ( beugrsztó levél htásár többek közt sárg térdszlgot is köt): nem egy tökéletesen megváltozott, ütődött ember lép elénk Olivi kegyeit keresve, hnem - más mskrábn - ugynz z ember, kit korábbról már ismerünk. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó színész zzl nyűgöz le, hogy minden gesztus precíz, kiszámított, rgyogón eltlált - nélkül, hogy mesterség vgy mesterkéltség érződne rjt. Kézdy György Bohóc éppenséggel

9 koreogrfáltlnul, lomhán, folyton menekülésre készen mozog. A mgyr színpdok egyik legkitűnőbb clownj sokt épít z esetlegességre, rögtönzésre is. A rendező hálás játéklehetőséget biztosít számár zzl, hogy - természetesen pénzért - bélyeget árulht közönség zon szerencsés tgjink, kik sorok szélén ülnek. Kézdy virtuóz ebben szvk nélküli játékbn. Tekintete, mimikáj mindent elmond forintos bélyegért csk forintot vgy kétszeresét-többszörösét fizető nézőkről. Az ő fekete öltözete: színgzdgság - filozofikusn bölcs ember ruháj, mire - éppen mert filozófus - nem sokt d. Kézdy nem csupán világról, Illyriáról, hnem áltlábn színházról vló fnyr véleményét is képes ebben szerepben eljátszni. A további szerepformálás áltlábn jó, de egyetlen esetben sem teljes értékű. Trokán Péter (Orsino) hitelesen jellemzi és finomn ironizálj is ezt hol enervált, hol föllobbnó herceget, de már kissé korán előlegezi játék zt fölismerést, minek pedig csk beteljesülő boldogság pillntábn szbdn elkövetkeznie: hogy ez boldogság nem is oly bizonyos. Tordi Terit -- mint Mdme-ot - két nő szerette gyűlölve Cselédekben; szezon másik bemuttóján (Hsfelmetsző Jck) férfit játszhtott, dr. Wtsont; most egy férfink hitt nőbe lehet szerelmes (érdekes, hogy Kott egyik tnulmányábn egymás mellett említi Jen Genet drbját és Vízkeresztet!). A nemeknek e furcs viszony között z egyik legszebb mgyr színésznő kissé elfelejt nő lenni: esze és erélye dominál. Zl Márk pár évvel ezelőtt, z Örkényféle Zsugori urm kocsis-szkács szerepében föltlált szvk és szótgok szövegkörnyezettől független, ön-álló hngsúlyozását, ezzel kkor pompás figurát teremtve. Ez zonbn - és színész strndruháb bújttott flstffi termete - nem egészen elegendő Nemes Böffen Tóbiás eljátszásához. Zl Márk-r nem mondhtni, hogy nem lenne jó szerepében; de zt igen, hogy ezúttl hgyott elmenni mg mellett egy ngy szereplehetőséget. Jordán Tmás Keszeg András meggyőzőbb lkítás, de z ő figyelmét túlságosn leköti, hogy - hátizsák pántjit fogv - figur egyetien színét, boldog ostobságát eljátssz. Frády István zt Sebstint játszhtj, kit számos rendezés cl szokott hgyni, kettős szerepet bízv Violár. Frády tud mit kezdeni nem túl hálás lehetőséggel: multságosn viseli Trján Györgyis-prókáját, s véletlenül cseppenve számár nemigen érthető helyzetekbe, folytonosn zt szimtolj, hogyn húzhtn vlmi hsznot ebből felfordulásból. Trján Györgyi egyéniségét, külsejét tekintve ideális válsztás Violánk. Művészi eszközei egyelőre éretlenek hhoz, hogy z e szerepben szokásos ngy, mrdndó lkítást nyújts; viszont éppen ezzel vn ngy hsznár Iglódi koncepciójánk, ennek z elődásnk. Fiú vgy lány? - látszólg z ő esetében legeldönthetetlenebb kérdés; ő mg zonbn folymtosn dönt, szinte döntéssel ( Orsinót szeretem, cskzértis egymáséi leszünk") érleli mgát felnőtté. O legkétértelműbb figur; és őbenne minden egyértelmű. Mihály Pál és Gyuli Károly jóságos hjóskpitányi, Bősze György gonddl formált Fábiánj, Bor Adrienne Tóbiáspárti komornáj, Vándorfy László, Trdy Blázs, Gieler Ferenc teremtette krikírozott epizódfigurák vesznek még részt játékbn. A várszínházi Vízkeresztben z vgy-r esik hngsúly. Iglódi István zt mondj el, hogy minden z, mi - vgy más; s hogy áltlábn semmi nem úgy történik, hogy krjuk. Ezt mondj el - vgy mást, mást is: mert sokszor tlányosn mondj el. Rezignáltn, de nem rosszkedvűen. Az vggyl mint-h fölmérni is krt voln egy rövidebb pályszkszát - s tlán kezdeni egy újt: tlán vgy-ngyét. Shkespere: Amit krtok, vgy Vízkereszt (Népszínház - Várszínház) Fordított: Rdnóti Miklós és Róny György. Rendező: Iglódi István. A rendező sszisztensei: Kutscher Év és Gyrmti István. Drmturg: Lkos Ann, Mári Enikő. Díszlet: Stefnovits Péter. Jelmez: Justin Júli. Koreográfus: Móger Ildikó. Zene: Omeg együttes. Szereplők: Trokán Péter, Frády István, Mihály Pál, Gyuli Károly, Vándorfy László, Trdy Blázs, Zl Márk, Jordán Tmás, Andori Péter, Bősze György, Kézdy György, Tordi Teri, Trján Györgyi m.v., Bor Adrienne, Ppdimitriu Athin, Gieler Ferenc. MIHÁLYI GÁBOR Bulgkov-sztír Kposvárott Kétszeres öröm Bulgkov.Bíborszigetének szép elődás kposvári Csiky Gergely Színházbn. Először is remek zárókkord egy rendkívüli kdályokkl indult és végül is kitűnően sikerült évd végén. Micsod erőket, trtlékokt hlmozott fel tíz év következetes, kitrtó munkáj, hogy színház kiheverte három vezető rendezőjének és jó néhány színészcsillgánk távozását. Sem társult műsorábn, sem z elődások színvonlábn nem észlelhetett néző törést, meglkuvást, kényszerű engedményeket. A színház ebben z évdbn is megőrizte kivívott tekintélyét, rngját. A társult évd végi vendégszereplése Nemzeti Színházbn tnúsított, hogy jegyre áhítozók tömege bejárt előtt, dugig megtelt nézőtér lelkes tpsvihr z idén sem volt kisebb, mint tvly vgy tvlyelőtt. Másodszor örülhetünk nnk, hogy egy újbb, fontos Bulgkov-művel ismerkedhettünk meg kposvárik jóvoltából. Gombrowicz Esküvője után még egy olyn bemuttór válllkoztk, mely könyvkidást megelőzve évtizedek mulsztását pótolj. A színvonls tájékozttást nyújtó műsorfüzetből - ez is megszokott jelenség Kposvárott - egy önmgáért beszélő bibliográfiából megtudhtjuk, hogy Bíborszigetet szerzője 1928-bn írt, és még ugynbbn z évben be is muttt komédiát moszkvi Kmr Színház, Tirov színház. A ngy siker ellenére drbot mind-össze néhányszor játszották; korbeli Szvv Lukicsok fülében disszonánsn csengtek Bíborsziget sztirikus hngji. A komédiát - h megbízhtó Színházi Intézet dokumentációj ben fedez-te fel világszínház. Először Prágábn muttták be z ottni Városi Színház-bn, ezt követte egy évvel később milnói elődás (Strehler nélküli) Piccolo Tetróbn. A német nyelvű Svájcbn, Luzernben ben, Párizsbn pedig 1973-bn került színre Bíborsziget Théátre de l Villeben. A svájci és frnci elődás kritikáiból úgy tűnik, e színházkt drb politiki pikntériáj rgdt meg, első-

10 Kiss Jenő, Sár Berndette és Kiss István Bulgkov Bíborsziget című sztírájánk kposvári elődásábn sorbn keretjátékbn közvetlenül ábrázolt kultúrpolitiki sztír. A drbon belüli drbbl - vlójábn színmű háromnegyed részével - lig tudtk mit kezdeni. Operettpródiánk játszották - kétségtelenül jogosn -, ez zonbn csk egyik, nem is leglényegesebb rétege komédiánk. Nyugton nem élték át semtizmus művészetgyötrő évtizedeit, így feltehetően nem is hllhtták meg vörösbőrű pozitív" benn-szülöttek felszbdító hrcát megjelenítő bárgyúcsk történetben rejtőző ironikus felhngokt sem. Kposvárott viszont, Elbert János részletes mélttást érdemlő, kitűnő fordításábn, Bbrczy László ötletgzdg rendezésében, némileg döcögve induló előjáték után betétdrb kezdetével kp szárnyr z elődás. Bbrczy helyesen ismerte fel, hogy betétdrb trtlmzz z elődás mondnivlójánk lényegét, ezt sztírán belüli sztírát kell mindenekelőtt jól érteni, értelmezni, eljátszni. De zt is pontosn érzékelte rendező, hogy egy mi elődás már nem hgyhtj figyelmen kívül sem megkésett bemuttó időpontját, sem mi hzi, történelmi tpsztltinkt. A Bíborsziget kétségtelenül keserűbb, szívszorongtóbb műnek íródott, mint milyennek zt mi kposvári elődás látttj. Ismeretes mrxi mondás, z emberiség kétszer búcsúzik múltjától, először sírv, másodszor nevetve. Bbrczy rendezésében Bíborsziget tiszt komédiává, mi mi látásmódunknk megfelelő, évd végi zenés, táncos musicllé lkult át. Csábít z lklom, hogy belebocsátkozzunk nemzedékek eltérő történelemszemléletét elemző fejtegetésekbe, s elgondolkozzunk zon, hogy ezek z eltérések milyen művészi következményekkel jár-nk. De ez túlságosn messze vezet-ne. Beérjük nnk megállpításávl, hogy Bíborszigetnek ez z egyértelműen derűs látttás végül is meggyőzi nézőt, leglábbis itt, nálunk Mgyrországon, 1979-ben. Annál is inkább elfogdhtó ez szemléletmód, mert csk stílusváltozást, hngváltozást eredményez, derű kedvéért rendezés nem mond le mű egymást fedő jelentésrétegeinek feltárásáról, sőt komédiázó hngnem, musiclform még inkább kiemeli Bíborsziget politiki pmflet jellegét. A színes krétákkl rjzolt kriktúrák, remekül összeválogtott és komponált dl- és táncbetétek, pontos idézetek és pstiche-ok, tovább mgyrázzák, értelmezik, szituálják Bulgkov szövegét. Nem tgdhtó, z utlások bőségét z élvezi igzán, ki fel tudj ismerni kriktúrák mögötti eredetit, bár megvllom, zenei és táncidézetek egy részének lelőhelyét mgm sem ismertem fel, holott egykor buzgó olvsój voltm semtizmus klsszikusánk. Mivel zonbn z operettkultúrát nem szerettem, e téren máig is hiányos mrdt műveltségem. Ez zonbn nem zvrt z elődás élvezetében, hogy nézőtéri fitlokt sem zvrt, hogy Kposvárott felét sem értik z utlásoknk. Gyerekkorombn én is remekül szórkoztm Krinthy Így írtoktiján, Görbetükrén, pedig legfeljebb csk nevét ismertem krikírozott szerzőknek. A vájtfülű néző persze sok mindent meghll, észrevesz. Mindenekelőtt érti, mi z, mi szerencsénkre történelemmé vált, s mi z, mi kriktúr túlzásit leszámítv m is érvényes drb világából. Szegő György világos, éles színek-

11 ben pompázó díszletei (és jelmezei) korbeli szocilist relist festészet stílusábn forrdlmi romntik optimizmusát, derűjét sugározzák. A színpd közepén emelkedik mgsb színházbn színház építménye, ide tolják be, eresztik le zsinórpdlásról relistánk szánt, de kibálón kulissz jellegű díszletelemeket: délszigeti pálmfákt, füstölgő vulkánt, Lord Glenervn elegáns szlonját, tengerjáró vitorlás-gőzöst. A háttérben viszont kopott, csúf, hjdnábn fehér öltözősztlok sorkoznk kréjbn. Ezek előtt készül-nek, sminkelnek fellépésükre váró színészek. Az igzi vlóság z álvlóság hátterében. A keretjáték Moličre V e r s i l l e s - i r ög tö nzését jutttj eszünkbe. Bulgkov komédiájábn is egy új drb bemuttásár készülnek, és felsőbbség képviselőjét várják, kinek jóváhgyásától, támogtásától függ színház léte. Bepillntást nyerhetünk kulisszák mögé, hllunk kisszerű nygi gondokról, telefonálók szbdjegyostromáról, szerző késlekedéséről, z engedélyezés nehézségeiről, szereposztás problémáiról, különös tekintettel színigzgtó kikpós feleségére, ki nemcsk mgánk köve-teli minden új drb primdonnszerepét, de szób jöhető férfikr is kiveti hálóját. Genngyij Pnfilovics színház zonbn Moličre-ével ellentétben lerobbnt színház. Már csk puszt szólm színigzgtó szájábn, hogy szín-ház olyn, mint templom". Kiss Jenő lkítás egy pillntnyi kételyt sem hgy felől, hogy színigzgtó tudj, neki se tehetsége, se módj nincs rr, hogy színházát művészet templomává tegye. A mindennpi rutin mgától értetődővé vált. Ez z igzgtó z ügyeskedők fjtájából vló. Szép felesé-gén kívül már csk két dolog érdekli, hogy megfeleljen felsőbbség ideológii követelményeinek és lehetőleg be-vételi tervet is teljesítse. Nehezebben eldönthető kérdés, hogy színmű szerzője, Verne Gyul álnéven író Vszilij Dimogckij mennyire hisz sját művében. Bulgkov szövege szerint elképzelhető, hogy egy olyn sikertelen, nyomorgó íróvl vn dolgunk, ki elhtározt, hogy z érvénye-sülés érdekében eldj lelkét, tollát, és megírj zt, mit Genngyij Pnfilovics színház vár tőle. De értelmezhető ez figur úgy is, mint kposvári elődásbn, Kiss István szerepformálá- sábn látjuk, hogy Dimogckij remekműnek hiszi mg giccses, semtikus művét. Különös iróniáj drbnk, hogy komédián belül fel sem vetődik z kérdés, hogy vjon szereplők mit gondolnk drbon belüli drbról. Amíg Versilles-i rö gtönzésben teljesen egyértelmű, hogy mit színészek próbálnk, és királyi udvr előtt játszni fognk, z moličre-i remekmű lesz. Úgy itt z első pillnttól kezdve világos, hogy Genngyij Pnfilovics gárdáj egy semtikus, bugyut drámát fog színre vinni. A ki-lkult helyzet zonbn olyn - szín-háznk nincs más drbj, ezt kell jóvá-hgytni minisztérium képviselőjével - hogy nincs is lehetőség drb vlódi meritumán elmélkedni. Az egyetlen eldöntendő szempont múgy is csk z, mennyiben felel meg mű z ideológii követelményeknek, erre pedig egyedül meghívott cenzor, Szvv Lukics hivtott. Bulgkov nem éri be zzl, hogy be-tétdrbbn forrdlmi romntik szellemében írt semtikus színművek pródiáját kottázz le számunkr. H csk ennyiről lenne szó, kkor betét vlóbn túlságosn rátelepedne drbr, hogy zt Bíborsziget frnci kritikusi szóvá is tették. A betétdrb tárgy gyrmti urlom felszámolás. Egy sziget vörösbőrű bennszülöttei egy vártln vulkánkitörés nyomán le- rázzák nykukr telepedett idegen berberek igáját, sőt még nyugti tőkések neokolonilist kísérleteit is meghiúsítják, kik sziget lkói áltl hlászott óriásgyöngyöket bgó pénzért óhjtják megvásárolni. Ez betétdrb - minden semtikusság ellenére vgy éppen semtikusság következtében - vlójábn közelmúlt világtörténelmét illusztrálj modellszerű pontossággl. H jobbn odfigyelünk pródi mögötti modelltörténetre, észre kell vennünk, hogy ez htlmi hrc mechnizmusánk, igz, némileg leegyszerűsített, de vlójábn lényegre redukált képletét rejti mgábn. A sztír itt is kettős, modellszerű tömörítés egyrészt közvetlenül prodizálj vlóságos történelmi folymtokt gyrmti elnyomástól győzelmes szbdsághrcig: z újgyrmtosítás próbálkozásit, különféle htlmi mnipulációkt, z új rend blfogásit. Egész odáig, hogy végül derék forrdlmárok feltehetően biztos nygi romlásb kormányozzák mjd országukt, mikor meghirdetett új jelmondt értelmében, gyöngy zé, ki kihlássz", elhtározzák, nemzeti kincsüket többé nem dják el, hnem megtrtják mguknk. Megfeledkezve rról, hogy bennszülöttek számár gyöngy teljesen értéktelen. A sztír ezen túlmenően világpolitiki folymtok leegyszerűsített, semtizált ideológii ábrázolását is célb veszi, zt még tegnp is érvényben Jel enet Bí borszi get kposvári el ődásából (Fábi án József felvétel ei )

12 levő szemléletet, mely gyrmti népek felszbdító hrcát csk fekete-fehérben engedte látni, csk jókt és rosszkt ismert. (Elhllgtv zt, hogy jogos hrc sem mentes tévutktól, bonyolult ellentmondásoktól.) Mit érzékel Bulgkov-komédi e mélyebb rétegeiből szélesebb közönség? Kétségtelen, hogy politiki, kultúrpolitiki sztírár elsősorbn köz-életi érdeklődésű értelmiségi közönség rezonál. A kposvári színház hosszbb ideje próbálkozik zzl, hogy olyn, szélesebb közönséghez szóló operetteket, zenés vígjátékokt, musicleket is bemutsson, melyek vlmilyen módon mégiscsk összeegyeztethetők színház színvonligényével. E próbálkozás egyik példáj, lehetősége volt nnk idején z Állmi áruház színre vitele, hol rendezés drb operettjellegét megtrtv, de egyes hngsúlyok eltolásávl, drbbn ábrázolt ötvenes évek némileg ironikus megjelenítésével olyn politiki sztírát kerekített színpdr, hogy z operett vájtfülű közönség számár is élvezhetővé vált. A Bíborsziget esetében Bbrczy fordított megoldást válsztott: z intellektueleknek szóló világ-politiki és kultúrpolitiki sztír eleve dv volt Bulgkov szövegében. A szerzői utsítások dtk ugyn némi lehetőséget zenei betétekre, táncokr, de musicllé drb kposvári elődásbn vált. Az áltlm látott elődásbn z ifjúsági publikum kétségtelenül remekül szórkozott, és vihros tpssl köszönte meg z elődást. A felnőtt nézők gyér jelenléte zonbn rr enged következtetni, hogy szélesebb közönség nem-igen foghtó meg ilyenfjt cselekkel, keserű pirul becukrozásávl. Hogy vlójábn sikerült-e vgy nem sikerült megnyerni szélesebb közönség tetszését, ezen fölösleges most meditálnunk, ezt egy elődás közönsége lpján múgy sem tudnánk eldönteni, meg el is knyrodnánk témánktól. A lényeg z, hogy z elődás, mint már említettük, művészi értékben csk nyert, gzdgodott zenésítés révén. A zene és tánc nem vált öncélúvá, nemcsk puszt szórkozást, multttást szolgált, hnem minden esetben sztirikus mondnivló kifejezését, kiemelését segítette, fontos drmturgii funkciót kpott. Egy musicl bemuttás nem csekély nehézség elé állítj lényegében prózi elődásokr koncentráló vidéki, sőt még fővárosi színházkt is. Gykrn t psztlni, hogy kiváló prózi színészek ének- és tánctudás bizony elég gytr, zenés műfj hrmd-negyedrngú képviselőivel sem veszik fel versenyt. Ezúttl ugyn pródi játékszbályi eleve megengedtek némi csetlés-botlást, ügyefogyott lkítást. Vlójábn persze színpdon z ügyefogyottság eljátszás is ngyfokú mesterségbeli biztonságot igényel. Tpsztlhttuk, hogy kposvárik ének- és tánctudás megfelel követelményeknek, remekül éne-keltek, táncoltk, mozogtk színpdon. A groteszk cstjeleneteket is sikerült hibátln koreográfiávl megoldni. Ez is sok évi kemény munk gyümölcse. A színház színházbn játék során színészek egy része két szerepet is lkíthtott, egyet keretjátékbn, másikt pedig társult színészeként betétdrbbn. A két szerep összefüggése, z időnkénti váltás z egyik szerepből másikb, további komédiázásr dott lklmt. Hibátlnul élt ezekkel lehetőségekkel Kiss Jenő, keretdrb felfelé meglázkodó, lefelé kis tirnnust játszó, sürgő-forgó, ügyeskedő színigzgtój. A betétdrbbn egy ezzel teljesen ellentétes jellegű figurát lkított, kimért, előkelő Verne-regényhőst, Lord Glenervnt. Sár Berndette z igzgtóné, színésznő és Ldy szerepében egyránt szép és ellenállhttln. Nem is érthető egészen, miért krj Kuku-Rikú (Kiss István) megcslni őt Ldy szoblányávl, Betsyvel (Ngy Anikóvl), ki előnytelen öltözetében inkább csúnyácskánk tűnik, leglábbis Sár Berndette-hez képest. Sár Berndette-et eddig kemény, királynői szerepekben láttm, ezúttl hol férfifló bestiát lkít, hol árttln nivát, ki háromig sem tud számolni. Ldy Glenervnként eljátssz szívtelen, cselédséggel komiszul bánó előkelő ngol úrinőt, kinek zonbn nincsenek gátlási, mikor szerelmi szenvedélyeit kívánj kielégíteni. Sár Berndette is krikírozz szerepét, bőven él túlzás eszközeivel, de nélkül, hogy egyetlen percre is kétségessé tenné lkítás hitelét. Kiss István knázz ki legkevésbé kettős szerepének komédiázólehetőségeit. Leginkább keretjáték befejező részében tetszett, mikor szívbemrkoló keserűséggel pnszolj el pénz nélküli, sikertelen író gyötrődéseit, keserveit. Kiss szerepe szerint itt kiléphet komédiázó hngnemből, felhngzó, őszin tén csengő jjszó minth csk egy újbb ellenpontot teremtő betétdrb lenne keretjátékon belül. Az egyik színész meg is jegyzi, bárcsk drbjábn tudn z író ilyen erőteljes, hiteles monológokt írni. Minth Bulgkov zt krná jelezni, milyen mű kerülne ki toll lól, h relist drámát írt voln. A ngy létszámú szereplőgárdából még Káty Endrét emelném ki. Az ő Szvv Lukics derék, jóindultú tisztviselő, ki nem tehet ról, hogy olyn irodlomcenzori feldttl bízták meg, mihez nem ért. Ezt hozzá nem értését vlószínűleg már önmgánk sem meri bevllni, sőt már mérvdó szkértőnek hiszi mgát. A cenzor belső bizonytlnságát jelzi, hogy ítéleteiben rendkívül bizonytln. Ezért is tiltj be biztonság kedvéért Dimogckij bemuttott színművét, de végül is, befejezés átírás után, hgyj mgát meggyőzni. Kiss Istvánhoz hsonlón Káty sem krikírozz szerepét. Elég groteszk z úgy, hogy Bulgkov megírt. Így éri el, hogy Szvv Lukics egyszerre válik nevetségessé és félelmetessé. A többiekről zért nem szólok különkülön, mert végül is csk zt tudnám mondni mindegyikükről, hogy rájuk bízott részfeldtokt hibátlnul oldották meg, pompásn illeszkedtek be z együttes játékb. Legfeljebb Kolti Juditról jegyezném meg, hogy fölöslegesen igyekszik Pogány Juditot utánozni. Inkább mg színészi egyéniségét kellene megtlálni. A mgyr színház z elmúlt években sokt tett Bulgkov drbjink bemuttás, népszerűsítése érdekében. Itt z ideje, hogy könyvkidásunk is pótolj mulsztottkt, és kezünkbe dj Bulgkov összes Drámáink mgyr nyelvű kidását. Bulgkov: Bíborsziget (kposvári Csiky Gergely Szánház) Fordított: Elbert János. Rendező: Bbrczy László. A rendező munktárs: Krdos Ti-bor. Zeneszerző: Hevesi András. Dlszövegek: Várdy Szbolcs. Díszlet- és jelmeztervező: Szegő György. Szcenikus: É. Kiss Pirosk. Koreográfus: Széky József. Szereplők: Kiss Jenő, Kiss István, Sár Berndette, Simon Zoltán, Csernák Árpád, Glkó Bence, Mucsi Sándor, Spindler Bél, Tóth Bél, Gőz István, Komlós István, Ngy Anikó, Stettner Ottó, Kolti Judit, Ppp István, Hevesi András, Tihnyi Ferenc, Kskó Erzsébet, Tóth Nór, Káty Endre, Cselényi Nór, Czkó Klár, Kóki Mári, Kristóf Kti, Dni Ljos, Krácsony Tmás, Kéméndy Zoltán, Stell Attil.

13 SZÁNTÓ JUDIT A kívülálló másodszor kopogtt Elöljáróbn: hhoz szűk kisebbséghez trtozom, melynek Sükösd Mihály drámáj z 1969-es bemuttón némely fenntrtásokon túl lpvetően tetszett. Az kkori kritikákt most újr elővéve, kifogások főbbjeit épp oly irrelevánsnk érzem, mint nnk idején. Néhányn jellegzetes évfordulós ", tehát megrendelt, tehát szükségképp nem primer ihletésű műnek minősítik; ebben levezetésben áltlábn vn igzság, ám A kívülállót egyáltlán nem trtom évfordulós " drbnk, sőt, bevllom, kritikák átolvsásáig még z is kimosódott emlékezetemből, hogy épp 1969-ben, vgyis Tnácsköztársság 50. évfordulójár muttták be. (Az is csk esetlegesen, mint egy évfordulós nyg " egyik előkészítőjének, vésődött z gymb, hogy reprízt is évfordulóhoz időzítették.) Vllottm és vllom, hogy ez tém bármi-kor és bárhol felmerülhet minden olyn íróbn, ki XX. százd jellegzetes értelmiségi mgtrtásformái iránt érdeklődik, és z 1919-es időponthoz mű ezért csk olyn módon - egyszerre szervesen és ugynkkor mégis mássl behelyettesíthetően - kötődik, mint, mondjuk, Tóték második világháborúhoz vgy z Andorr náci zsidóüldözéshez. Egy másik kifogás, mely típusát tekintve dptációk elemzésekor ngy népszerűségnek örvend, z eredetivel veti össze feldolgozást, z előbbi jvár. Mgm kisregényt nnk idején véletlenül, most szándékosn nem olvstm el; ígérem, hogy e cikk ledás után pótolom mulsztásomt. Meglehet, hogy drám fogytékossági z epikus nyghoz vló túl merev rgszkodásból is dódnk, számomr zonbn egyértelműen egy utonóm drámi mű hibái-ként jelentkeztek (és közönség ngy többsége is így érzékeli őket). Mostni, szándékos" tudtlnságom egyébként nem elvi jellegű. H közismert klszszikus művet látok viszont színpdon, vgy olyn dptációvl tlálkozom, melyről mindvégig lerí z epikus eredet, feltétlenül fontosnk és gyümölcsözőnek trtom z összehsonlítást. A színpdi Kívülállót zonbn - hiszen többek között épp ezért szeretem - vérbeli drámi lpnygnk trtom, és mint z dott elő-dás kritikusát nem érdekel más, mint ez drám, mg erényeivel és hibáivl. Az említett kritikákbn ezután következtek konkrét kifogások, melyek jó néhányávl kisebb-ngyobb mértékben egyetértettem - voln, h nem egy egészében negtív mérleg látámsztását szolgálják. A drám legproblemtikusbb vonás vlóbn z, hogy filozófiáj és ábrázolás hézgosn illeszkedik egybe; hogy kritikusok, erős túlzássl, de némiképp indokoltn, megállpították, Vncsur Mihály nem kívülálló ", hnem szimpl spicli; ettől sikkd cl drámár eredetileg bízott mondnivló, és így válik mű egy érvényes pszichiki tnulmány helyett évfordulós" osztályhrcdrbbá. A kisiklás összetevőit hosszsn lehetne elemezni. Hdd kockáztssk meg elsőbben egy olyn szempontot, mely főiskolán, Czibor János feledhetetlen stilisztikóráin vésődött belém. Órákt töltöttünk el kkor, drmturgplánták, zzl, hogy Czibor feldt drámi típusokhoz megfelelő neveket keresgéljünk; névnek, tnultm meg egy élet-re, jellemeznie kell viselőjét. Nos, mgyr nyelvtipológii beidegzettségek szerint Vncsur Mihály névről (melynek egyetlen erénye, hogy játékos ngrmmként rímel egy egykori élő személy, modell: Csuvr Mihály nevére) senkinek soh nem jutn eszébe vívódó értelmiségi típus. Sokkl inkább jellemzi zt niv, kisszerű, bszolút tájékoztln, gyenge intellektusú kispolgári figurát, kit nnk idején Bitskey Tibor, egyébként színvonlsn, megjelenített (még idegbetegsége is primitív, sorsát felfogni képtelen emberé volt). Állítom, hogy egy szuggesztívbb névválsztás és egy intellektuális töltésű színészi lkítás eleve más irányb lendítette voln kritikusok és nézők fntáziáját - mi persze nem jelenti zt, hogy z elsődleges felelősség ne z írói ábrázolást terhelné. A Vncsurábn testet öltő mgtrtási modell ugynis ngyrészt vlóbn csk deklrtíven nyiltkozik meg, hős monológjibn és feleségéhez intézett bizlms közléseiben. Főképp két döntő mozznt mrd homálybn: proletárdikttúrából vló ki-ábrándulás, mjd Prónyéknál vló jelentkezés motivációj. H most hézgokt mgm módján próbálom kitölteni, zt hiszem: z író intenciójánk megfelelően járok el. Vncsur Mihály, ki szubjektíve őszintén forrdlmárnk hitte mgát, már Tnácsköztársság bukás előtt kívülálló lett; nyilván kkor, mikor rájött, hogy nem lesz belőle kiemelt vezető, nem éri el zt rngot, melyre, úgy érzi, rászolgált. (Képzett ember, újságíró, Kun Bél moszkvi köre tgjánk létére egy háromtgú járőr prncsnokként tlálkozunk vele Tnácsköztársság végén, vgyis drb elején.) Ez Sükösdnél túlbeszélt, de igzából mégis homálybn hgyott ki-ábrándulási folymt vezet el ugynis következő, ugyncsk nem elég tisztázott lépéshez: Prónyéknál vló jelentkezéshez. A drámábn itt merész, de zvró z ugrás: Vncsur bujkál, mjd megtudj, hogy különítményesek Pestre érkeztek - s következő képben már Prónyéknál előszobázik. Még rról sincs itt szó, mit Molnár Gál Péter 1969-es kritikájábn jóindultún feltételezett, hogy Vncsur eleinte csk nnyit kr hóhérok tudomásár hozni, mennyivel nem okoz kárt z illeglitásb vonult kommunistáknk ", hiszen már z első lklomml neveket, létező, fontos neveket d ki. Mellesleg: MGP tévedésen lpuló - de korántsem véletlen, mert z író eredeti elgondolásához kiválón idomuló - ötletét z átdolgozás során meg lehetett voln fontolni. A jellem, mgtrtás kulcs ugynis épp ebben drámi szituációbn simulhtn z író kezéhez. Vncsur még szorult helyzeté-ben is válszthtn másképp: bujkál-htn tovább, szökni próbálhtn, esetleg z öngyilkosság is megfordulhtn fejében. Vncsur zonbn úgy dönt, hogy feljánlkozik különítményeseknek - és ez drám fordulópontj. H tettét csk gyávság motiválj, drb érdektelenné válik, hős mgtrtás elveszti minden társdlmi súlyát, továbbgondolhtó időszerűségét, modelljellegét, drb szimpl politiki krimi lesz - elvégre spiclinek lenni néző számár éppoly kevéssé csábító perspektív, mint, mondjuk, kéjgyilkosnk lenni. Az írói válllkozás izglm épp bbn vn, mi A kívülállóbn benne rejlik, csk következetlenül és ponttlnul megoldv: felmuttni, még ilyen iszonyú feltételek között is, Vncsur-féle mgtrtás vonzerejét", vgyis feltárni és leleplezni kollboránsok belső fenntrtásink illúzióját, úgy, hogy elvileg mg z író megfoglmzt: Vncsur tudtosn áruló-

14 Básti Ljos (Próny) és Bitskey Tibor (Vncsur) Sükösd Mihály A kívülálló című színművének 1969es vígszínházi elődásábn (Iklády László felv.) vá lesz, mert úgy sejti, lelcsonyodásábn is»felül mrd«", ez pedig modern értelmiségre lighnem jellemző hmis tudti állpot". Eszerint Vncsuránál kezdetben nemcsk z önvédelem elemi ösztöne munkál, hnem rehbilitálni is krj önmg előtt Tnácsköztársság ltt megtépázott szellemi nimbuszát, és vlmelyest bele is szeret feldt szépségébe", ngy kihívásb: sikerül-e becspni zokt, kiknek kiszolgálttj mgát? Erről Vncsuráról még z is elképzelhető, hogy h vlki jelentkezés előtti utolsó percben biztos egérutt jánln számár, inkább megmrdn eredeti ötleténél. Ehhez slto mortléhoz még bizonyos vkmerőség is vn benne; z intellektus prncs kezdet-ben képes elérni, hogy legyűrje zsigerek rettegését. Erre utl, hogy brutális kínzások ellenére is önéletleírását úgy foglmzz meg, hogy hngztos értelmiségi frzeológiávl egyszerre provokálj s egyben elndlíts rbtrtóit, és minél többet beszélve minél kevesebbet mondjon. Vncsur tehát ngy kísérletbe fog, melynek során zt reméli, önmgáról lkotott képe végre vlóságb is belenyomódht. Ez z állpot - kiváló ösztönnel tévedett Molnár Gál Péter - még nem követeli meg elvtársi kiszolgálttását; erre igzából válllkozás bukásánk felismerése és z ezzel párhuzmosn elhtlmsodó, z újonnn támdt légüres teret teljesen betöltő rettegés viszi rá. Ezért lenne drám sikere szempontjából döntő kezdeti motiváció megteremtése; ennek hézgos, lz, drámitln szövése billentette fel eleve A kívülálló egyensúlyát. A cselekmény továbbikbn kísérlet szükségszerű csődjét demonstrálj, és ezt szkszt Sükösd már hibátlnul oldj meg. Az ellenfélnek óriási fölényt biztosít z tény, hogy nál szubjektív hozzáállás és z objektív tevékenység tökéletesen fedi egymást; olyn iránytűt kpnk így kezükbe, mellyel Vncsur tökéletesen bemérhető és átvilágíthtó lesz, míg ők, épp ezért, Vncsur számár egyre rejtélyesebbé, démonibbá, sorsszerűbbé válnk. Tuljdonképpen, z ellenkező póluson, hsonló folymt megy itt végbe, mint Tnácsköztársság és Vncsur viszonyábn, és ngy kár, hogy ez párhuzm Sükösd szövegéből csk kielemezhető, de nem válik drámi evidenciává: kívülálló" lelepleződése törvényszerűen és ellenkező előjellel is hsonlón ment végbe mindkét esetben, mikor cél és mgtrtás homogén egységével került szembe. Mindenesetre helyzet ördögi fordultot vesz: primitívebb, bárdoltlnbb ellenfél jár túl z értelmiségi eszén, mégpedig nemcsk z egyenlőt-len htlmi helyzet okán, hnem első-sorbn helyzethez sokkl jobbn idomuló, sokkl életképesebb mgtrtás mitt. Vgyis, furcs módon, Próny-tábor modellesítése" sokkl jobbn sikerült, mint főhősé, holott z író számár nyilvánvlón z utóbbi volt fontosbb. A művészi megoldás olyn meggyőző, hogy értelmetlenné teszi konkrét tényekre vló hivtkozásokt; így például z áltlánosításnk ezen fokán már csöppet sem zvró, hogy terrorist brigntik módszerei, vlóság-hoz képest nyilván ránytlnul átrjzolv, inkább hitleri Gestpo felső vezetésére jellemző intellektuális rfiné- riáról, lélektni képzettségről tnúskodnk. Mesterien sikerült például Vncsuráné megrontásánk kettős optikáj. Egyfelől ugynis itt pusztán rról vn szó, hogy férj hóhéri, múgy mellesleg, férj skkbn trtásár, no meg érthető férfiokokból is, módszeresen ágyb vonszolják szép és kívántos fitlsszonyt; másfelől viszont primitívnek, könnyen rászedhetőnek vélt ellen-fél válik itt kfkin titokztos gépezetté, melynek minden megmozdulás hlálosn kiszámított, és z áldoztok számár mégis kiszámíthttln. A demonstrációból vlmi zonbn itt is hiányzik, és ez hiány persze kezdeti mulsztások következménye. Sükösdnek itt is fel kellett voln villntni Vncsur megsemmisülésének mélyebb rétegeit. Totális vereségét felismerve hősnek nemcsk puszt életéért kellene szűkölnie (bár kétségtelen, hogy egyre inkább ez rekció válik urlkodóvá); fájdlmsn kellene érzékelnie ngyszbású válllkozásánk csődjét is. Vncsur számár ugynis nem z z igzi trgédi, hogy Próny lelövi, hnem z, hogy egy Próny átlát rjt. Még néhány szót régi elődásról. Sükösd egy 1969-es nyiltkoztábn leszögezte: kegyetlen színházt kr, mely nézőt sokkolj, mert ezt szín-házt trtj igzán korszerűnek; természetesen kegyetlenség nem fiziki, hnem lelki ktegóriként értendő. Várkonyi Zoltán ki Temetetlen holtkkl z első mgyr kegyetlen színházi produkciót válllt, vele járó egyöntetű el-utsítássl egyetemben - elsősorbn vlóbn Vncsurár nehezedő, egyre elviselhetetlenebb nyomást igyekezett érzékeltetni, és egyszerűen hzudott voln, h lelki megsemmisítés rzenáljából fiziki módszereket kiküszöböli. A kritik egy része szenzációhjhászásról, üres és hrsány közönségrémisztgetésről beszélt, főleg zért, mert Várkonyitól szármzó újításokt hgyományosn illett gynkodv fogdni; z övéinél sokkl brutálisbb fiziki képeket később áltlános egyetértés fogdott. Igz, hogy vígszínházi színészek technikáj simább, csiszoltbb, elegánsbb, rossz esetben pedig külsőségesebb, teátrálisbb volt, mint mit egy vérbeli kegyet-len színház megkíván és elvisel; z elő-dás problémái inkább itt keresendőek. Cskhogy zt sem szbd elfelejteni, hogy A kívülálló nem brechtien lecsupszított modelldrám, hnem lpjábn relist drám eszközeit vriálj, mit

15 z is bizonyít, hogy Básti Ljos elsöprő erejű, sokszínű és összetettségében homogén Próny-lkítás ízig-vérig relist színjátszás tljábn gyökerezett, és egyben bszolút megfelelt mű hngvételének. Csk persze nem minden színész győzte (és győzi) ezt stílust Básti színvonlán; ez volt fő ok nnk, hogy relizmus és modellszerűség rány nemcsk z író, de színház hibájából sem érvényesült eléggé. Kton Imre rendezése, mint ez semmint konkrét szerepértelmezéssel. A munkásság ismeretében várhtó volt, rendező szeme előtt nyilvánvlón relist drámától elszkdv modell- cselekménybeli funkcióik lpján elvodrám felé hjlott. Ez is lehet érvényes ntkozttott szerepsémák mechnikus megközelítés, bár nézetem szerint ilyen- blettje lebegett, mi, h Sükösd drámáját kor is módot kellene tlálni rá, hogy el is szegényíti, önmgábn még színmű jellegzetesen relist vlőrjei egy teremthetne izglms színjátékot, és legmás kifejezési közegbe emelve lább meggyőzően bizonyíthtná szövlmiképpen mégis érvényesüljenek vegben rejlő ihlető-provokáló lehetősé(egyéb-ként Hrg György ngymestere geket. Cskhogy z jellegzetes szín-házi ennek z értékőrző teátrális elvontkozt- dilektus, melyet Kton Imre tásnk). Kton szándékosn mondott le Universits-beli színészei nynyelvükerről; Csíkos Gábor is elsősorbn ként beszélnek, olynnyir, hogy például Amikor kitudódott, hogy pécsi Nemzeti lktávl, stílusávl hitelesíti figurát, A szörny vgy A civilizátor esetészínház, z egy évtized lklmából beköszöntő újbb évfordulór, ismét előveszi művet, nem tgdom: örömteli Bobor György, Csíkos Gábor és Melis Gábor, A kívülálló pécsi elődásábn reménnyel vártm, hogy fel-újítás engem igzol, zokt vonásokt erősíti, melyeket nnk idején néhánydmgmml drám igzi értékeinek trtottm, és csökkenti, esetleg kiikttj fogytékosságokt. Vgyis elsősorbn lpos drmturgii-írói munkár számítottm, és esetleg olyn rendezői többletre, mely, megújult szövegre támszkodv, dús relist ábrázolást nem szegényíti, és mégis htásosbbn domborítj ki Vncsur Mihály esetének példszerűségét. Sjnos z elődás, melyre, úgy tűnik, eleve nem fordítottk kellő gondot és figyelmet, nem igzolt ezeket várkozásokt. Nem tudom, z írótól egyáltlán kértek-e szövegmódosításokt, és közöltek-e vele htározott igényeket színház részéről. Mindenesetre úgy látszik, hogy mindössze néhány rendezői húzás történt, melyek egy részével (például Próny Kun Bél-monológjánk elhgyásávl) egyet is lehet érteni, de e húzások semmiképp sem módosítják drámi koncepció lényegét. Vncsur lkjánk megoldtlnság változtlnul fennáll, holott igen_ vlószínű, hogy z íróbn lett voln készség is, képesség is legsjátbb elképzelésének és szándékink következetes művészi megvlósításár. Az elődás mindössze nnyit nyert, hogy Vncsur szerepe Csíkos Gábor személyében sokkl intellektuálisbb lktú színész kezébe került, ki képes lett voln eljátszni Sükösd előtt lebegő Vncsurát, és jelen esetben leglább filozófii jellegű monológokt hitelesíteni tudt; így hngsúly, színésznek köszönhetően, gyáv, primitív spicli egyértelmű és érdektelen figurájáról vlmelyest áttolódott z értelmiségi kívülálló" bizonyos ngyságrendet képviselő, drámi feszültséget hordozó lkj felé.

16 ben már vlóbn nem rendezői dikttúráról, hnem természetes kollektív cselekvésről vn szó - pécsi Nemzeti Színház művészeitől távol áll, és így legtöbbjük esetében hgyományos relist színjátszást láthttunk, csk épp szürkét, képzeletszegényt, kedvetlent. Holott dott esetben rendezői koncepció épp színészi játékon át érvényesülhetett voln; szceniki megoldás ön-mgábn nem sokkol, diszkrét és sem-leges, rendezői ötletek pedig - z kusztiki htások, székekkel vló játék stb. - Ktonától meglepő módon bátortlnok, és inkább hzi vntgrdeunk hmr megkövesedett közhelyeiből merítenek. Gondosbb előkészítés, z írónk munkáb vló ktív bevonás és tlán pécsi színésznyggl vló ésszerűbb gzdálkodás mindenesetre sokkl bizonyítóbb erejű eredményt hozhtott voln. * Sükösd Mihály zót sem írt újbb drámát; lighnem A kívülálló 1969-es fogdttás vette el kedvét és sorkozttt be elhllgtó elsőműveseink népes táboráb. Most itt volt z lklom jóvátételre, ám ezt sem sikerült kihsználni. Szilárdn hiszem hogy élő drám-írásunkt Sükösd kivonulásávl komoly veszteség érte. Persze, hogy A kívülálló fogytékosságiért elsősorbn z író felel; de melyik elsőműves muttkozik be teljes színpdi fegyverzetben? Ezért hjlok rá, hogy z 1969-ben történte-kért elsősorbn kritikát, z 1979-es folyttásért pedig elsősorbn színházt hibáztssm. GÁBOR ISTVÁN Így játszni jó? A Vidám Színpd évdjáról Hgyományos évi kbréműsorát Vidám Színpd november elején muttt be. Után egy meriki vígjáték következett, Így élni jó... címmel, és szezon Nóti Károly bohóztávl, Nyitott blkkl zárult. Közben új helyiséget is vtott színház: pdláson. Kis Színpd z új, rendkívül ízlésesen be-rendezett, mindössze száz férőhelyes helyiség neve, hol Dobogón vgyunk címmel muttták be z első műsort. Kettős funkciójánk - politiki kbré és egész estét betöltő vígjáték - ilyen-formán eleget tett színház. De miképpen látt el ezt kettős feldtát? 1 Micsod cirkusz! - utlt címével is új kbréműsorábn korunk fölfordult világár Vidám Színpd. Shkespere zt mondt, hogy színház z egész világ, Vidám Színpd cirkusznk tekinti. Bátor állítás, politiki kbréhoz méltó. A bizonyítás zonbn - és nykzás ezúttl elmrdt. Mert noh egy szellemes bevezető konfernsz - Horváth Tivdr szövege, melyet Verebély Iván d elő megmgyrázz, mire gondol színház, műsorszámok nem igzodnk bevezetőhöz. Jelképnek vélhetnők, hogy Horváth Sükösd Mihály: A kívülálló (pécsi Nemzeti Tivdr z első rész közepe táján elő-dj Krinthy Frigyes híres monológját, A Színház) Rendező: Kton Imre m. v. Díszlet- és cirkuszt. Igen ám, de művész csk jelmeztervező: Mellet András m. v. Zenei ve- végét mondj el, ezt is fölöslegesen zető: Ppp Zoltán. Asszisztensek: Heffner megtűzdelve cirkuszi zenével; z egész Erik és Budi Ilon. művet nem válllj színház. Azért-e, Szereplők: Csíkos Gábor, Bóky Mári, mert hosszúnk ítéli, és nem bízik Glmbos György, Melis Gábor, Dávid Kiss közönség befogdóképességében", vgy Ferenc, Bobor György, Kovács Dénes, Unger Pálm, Arny Któ, Ppdimitriu Gri- mert nem hisz Krinthy gondolti-nk közérthetőségében, nem tudni. Tény, hogy gorisz m. v., Lkner Tmás m. v. ez kurtítás elgondolkodttj z embert; színház nem meri z irodlmt beengedni fli közé. És h mégis megteszi, gyorsn visszrid, félúton megáll. Pusztán kísérletnek jvslom, és h tévedtem, szomorú szívvel, ám készségesen gykorlok önkritikát: próbálj meg Horváth Tivdr elmondni z egész szöveget, és rendező, ügyelő figyelje közönség regálását. H kísérlet sikerül, tlán más szórkozttó irodlmi mű is helyet kphtn Vidám Színpdnk művészettől sterillé tett műsoribn. Érdekes sjátosság, hogy ez kbréműsor kissé önleleplező vllomás is. E színpd kisebbrendűségi érzését foglmzz meg néhány szám, mely tüzet okád és kígyót-békát kibál más - egyéb-ként vlóbn nem túlságosn sikeres műsorpolitikájú - színházkr. De egyrészt zt mondhtnók: söpörjön mindenki sját portáj előtt, másfelől pedig ez fjt humor nemcsk hogy nem kollegiális, de nem is túlságosn ízléses. Kétségtelen, hogy Nemzeti Színház és Nép-színház z elmúlt szezonbn szkemberek mellett pletykár éhes kispolgárok és színházi hbitüék" érdeklődésének is középpontjábn állt, de vjon mi történik, h e két színház ügyét rendbe teszik, és figyelem kisebb és művészileg igénytelenebb színpdok felé fordul? Már kérdés fölvetése is kockáztos, hát még válsz... Nem most veszem észre először, de tlán most érződik meg legpregnánsbbn z törekvés, hogy e színpd z elmrdottbb ízlésű, kispolgári rétegekkel kcsintson össze. Mert mi más lehetne z, mint hogy művészi és tömegfilm ellentétét újból és újból föl-eleveníti, és lerágott csontot tovább rágj, ki tudj, meddig. Azt kijelentést, hogy Jncsó BjcsyZsilinszky-filmje htvnmillió forintb került, nyugodtn lehet demgógiánk minősíteni, melyen csk kisnyugdíjs nevet kesernyésen. Meg z réteg, melynek foglm sincs rról, hogy tízmillióért is szoktk ngyon rossz filmet készíteni, és egy kbréműsor ugyn jóvl kevesebbe kerül, de tkrékosságért legföljebb fölöttes htóságtól jár elismerés. A kispolgár kegyeinek hjszolás egyébként is meglehetősen meghtározó motívum ennek politikink nevezett kbréműsornk. Nem rr kis-polgárr gondolok, kit Szántó Jenő ügyes jelenetében Bősze Péter elrgdó humorrl figuráz ki, hnem zokr, kik szókimondásnk hiszik zt, miről bár-ki z utcán vgy villmoson nyíltn beszél, sjtóról, rádióról és televízióról nem is szólv. Az effjt álbátorság nem igzi humorforrás, és műsor rá tnú, hogy lig fkszt nevetést. A Ptyolt-humor helyére most személyi kultusz kifigurázás pályázik Vidám Színpdon, kkor, midőn közönség egy része már zt sem tudj, kire, mire utlnk e bátor" fricskák.

17 H szomorú szívvel tudomásul veszem is, hogy z igényesebb irodlom elődásától húzódozik színház, zt már nehezebb megérteni, miért olyn lcsony irodlmi színvonlú némely jelenet. Nyers, csiszoltln, durván és felületesen megmunkált egy sor műsorszám, mi lól kellemes kivétel z ezúttl ön-mg kínrímei fölé mgsodó Romhányi József multságos nosztlgimonológj. De nemcsk z irodlom hiányzik ebből műsorból, hnem kbré egyik lényeges kelléke, poén is. Olykor nnyir csttnó nélkül ereszkedik le függöny, hogy úgy tetszik, befejezés vlhol színpdon belül rekedt. Kettős értelmű Kis Színpd nyitó műsoránk címe: Dobogón vgyunk. Kis kérkedés rejlik benne - igz, teljesen jogosn és meglpozottn -, hogy lám, még itt vgyunk dobogón szkm ngy öregei és mesterei, de zután Kellér Dezső, kbré mesterei között is legkiválóbb, megmgyrázz, hogy egyéb-ként is sok mindenben érmes helyezést nyertünk el. A válás, szeszfogysztás rányábn sttisztik szerint már sikerült betörni világ élvonláb, így hát bizonyos területeken dobogón vgyunk. Csk így tovább! jó néhány lépcsőfokot kell megmászni hhoz, hogy eljusson néző Kis Színpdr, de őszintén mondom: ez kis torn megéri z áldoztot. Mert mivel lent Vidám Színpd dósunk mrd, zért bőségesen kárpótol fent pdlás. Amely pdlás egyébként rendkívül hngultosn, szépen vn kiképezve, érdekes és elegáns tgolású, több részre osztott színpddl, dohánybrn színű függönnyel, sok pró, színpdot jól bevilágító reflektorrl, 99 kék színű, süppedő bársonyfotellel. A fotelek egyébként látvány és cselekmény irányáb forgthtók, és hogyn Kellér Dezső bevezetőben szelíden figyelmeztet, lehetőleg mindig blr irányítsuk. Kellér Dezső vezérletével és szerzői közreműködésével - kihez sikeresen társul humoros műfj másik szk-értője, Tbi László - végre ismét tetten érhető szinte npr kész, mindig ktuális, ugynkkor mégis áltlánosbb érvényű politiki kbré, nézővel összemosolygó közgondolkodás, vlódi poénre kihegyezett, szellemes jelenet, bőbeszédűséget elkerülő, forizmtikus tömörség, csiszoltság és pllérozottság. Kellér Dezső és Tbi László jelenetei nemcsk zért jók, mert ők kiválón ismerik szkmát, hnem mert z embe- Dobránszky Zoltán (Károly) és Kbos László (Novotny) Nóti Károly Nyitott blk című zenés bohóztábn (Vidám Színpd) reket is. Tudják, miről beszél és pletykál Budpest, nemzedékváltásról színházk frontján, mnipulált televíziós műsorokról, csúszópénzek összefüggéseiről, lkkozott sttisztikákról. Jól jellemzi műsor színvonlát z Átdom stfétbotot című jelenet. Nem z kérdés fontos, hogy néhány vidéki rendező váltj-e meg z elggott" pesti színházi életet, és hogy frontvonlk nemzedékek között húzódnk-e vgy eszmék, fölfogások, mgtrtási normák, tehetség között, hnem mögöttes trtlom. Az, hogy békés egymás mellett élés jegyében változtlnul meg kell becsülni ngy tpsztltú, idősebb nemzedéket, és nemcsk színházbn. És nem z Átdom stfétbotot z egyetlen szám, min z elődás után is érdemes továbbtöprengeni. Ami rr utl, hogy néhány gyöngébb szám ellenére - be- tölti zt feldtát, melyet Vidám Színpd jelenleg ligh képes. Külön dicséret néhány kellemesen elődott snzonért; íme, Géczy Dorotty és Rátonyi Hjnl tehetségéből jóvl többre telik, mint mennyit másik színpdon láthtunk. Es nem dőlnek össze Dobogón vgyunk című műsor trtóoszlopi, hogy jeleneteket üdén, olykor pikáns ízek-kel trkítv egybefűzi néhány irodlmi igényű dl. Sjátos, fölfordult, srkiból kiforgtott világról d multságos látleletet két meriki író, Moss Hrt és George S. Kufmn drbj, melyet nálunk most Í g y élni jó... címmel muttott be Vidám Színpd. A z eredeti címe: Y o u Cnt Tke it with You, zz mgyrr fordítv Nem viheted mgddl vlóbn nem legfrppánsbb, de többet ki-fejez bból, miről drb szól. Egy bo-

18 grs cslád tgji mguk furcssági szerint élnek, Wellington-leszármzottkt gyűjtenek, kígyókt nevelnek, regényeket írnk, bletteket kreálnk, xilofonoznk, értelmetlen cédulákt nyom-ttnk és így tovább. Azz bbn szent meggyőződésben élik mguk életét - és erre utl z eredeti meriki cím -, hogy vgyont, címet, rngot úgysem vihetik mgukkl túlvilágr. Ezt drbot közhelyeivel, hosszdlms expozíciójávl, fitl pár értelmetlen, logikilg kevéssé látámsztott eltávozásávl bolondos Sycmoreházból főképpen z élteti, hogy két meriki író remek szerepeket konstruált. Innen szármzik sikere szinte z egész világon, filmváltoztért kpott Pulitzerdíj. És fölfedezhető még egy értéke, drbból sugárzó életszeretet, melyet kölni Schuspielhus 1972-es bemuttóján német cím is jellemzően fejezett ki: Freut euch des Lebens, zz Örüljetek z életnek. Jól látt ezt 1948-bn Kálmán Jenő, mikor drb mgyr színházbeli premierje után ezt írt Színház című lpb:... ez ház voltképpen polgári élet oktln pénzhjszájától megcsömörlött emberek boldog menedéke, egy vidám, titkos sziget veszettül zktoló, öldöklő irmú világváros egyik zugábn". Ezt z 1948-s bemuttót egyébként Szbolcs Ernő rendezte, és drbbn olyn művészek szerepeltek, mint Mi- Szuhy Blázs Dobogón vgyunk című kbrébn (Kis Színpd) (MTI fotó - Horvát Év felvételei) hályi Ernő, Bánki Zsuzs, Greguss Zoltán, Fejes Teri, Tímár József, Lázár Mári, Mkláry Zoltán, Rátonyi Róbert, Horváth Tivdr. Elgondolkodttó névsor... Nóti Károly bohózt, Nyitott blk volt szezon utolsó bemuttój. Ktonák beszállásolás egy kisvárosbn már több oper, operett számár szolgált librettóul, tekintve, hogy hd-sereg és civil lkosság összeütközése mindig jó lklmt kínál multttásr. H hozzávesszük, hogy drb százd elején, békebeli" K. U. K.-időkben, egy Szerdhely nevű helységben játszódik, és címben szereplő nyitott blk rr szolgál, hogy zon át beugorv egy kton gyermekkel örvendeztesse meg bővérű cselédlányt, érthető drb népszerűsége 1932-es bemuttó-jától és német filmváltoztától npjinkig. Kétségtelen, hogy z fjt humor, mellyel Nóti Károly szolgál, nem túlságosn mgs igényű. A megesett lány gyermeke számár pát kell keresni, ki kell nyomozni ktonák között tettest mert hát ki más lehet vétkes, mint egy izgág kton -, vgy h ez nem sikerül, ki kell nevezni egy álpát. Megindul hjsz z p után, és belép történetbe Novotny, bohóztok sokságából ismert, ügyefogyott, de leleményes örömkton. Annk idején Slmon Bél kedvéért írt Nóti ezt drbot. Vn vlmi esendő és kedves bugyutság ebben Novotnybn, meg-érdemli néző rokonszenvét, még h ez figur távolról sem rokon Svejknek, mint erre Pesti Műsor mgyrázt utl. Nem, ez bátortln, szeretetre vágyó bk nem Hsek teremtménye; hiányzik belőle mindenféle mélyebb gondolt, mely vlmiféle filozófii rendszerré álln össze. Egyébként is, Nóti Károly képességeiből csk helyzetek humorár futott, jellemek komikumár kevésbé. Ez feldt már színészekre vár. H ismét megjegyzem, hogy 1948-s felújításkor Fővárosi Operettszínházbn főszerepet Ltbár Kálmán játszott, polgármester Gózon Gyul, felesége Somogyi Nusi volt, és többi közreműködő is z kkori idők ismert színészeiből került ki - Góly néhány szvs szerepében fitl Kbos László lépett föl -, érthető volt siker. Azót drbot egy sor vidéki színház eljátszott, Kecskeméttől Pécsig, és h közönség nem is trtott Nyitott blkot drbírás csúcspontjánk, leglább méltányolt benne egy hjdnvolt korszk nem túlságosn mély és igényes, de szórkozttó kriktúráját. 2 A Micsod cirkusz! című kbréműsort Horváth Tivdr rendezte, és h z elődást bátortlnságáért, megunt verbális sblonjiért, régi ptronok elsütögetéséért bírált érheti is, rendezés részletek kidolgozásábn kétségtelen profimunkáról tnúskodik. Horváth Tivdrnk ngy erénye, hogy pró skiccekből is jellemeket, mögöttes háttérrel rendelkező helyzeteket tud teremteni, és prólékosn munkál ki egy-egy szituációt. Ngy ügybuzglomml vrázsolj színház prányi színpdár cirkuszt, melyben műsor jól és gyorsn pereg, és létrehoz egy olyn színházi elődást, melynek ritmus, sok-sok sziporkázó ötlete egy időre feledtetni tudj semmit-mondást is. Az áltlm látott elődáson színészek még küszködtek szerepük-kel, és Vdny László jelenetét, Kés- dobálót meglehetős egykedvűséggel, már-már untkozv dták elő. A Kis Színpdon Zsudi József kpott lehetőséget rr, hogy intim környezetben, közönségtől krnyújtásnyi távolságr, sok helyszínt hsznosítv mondj el véleményét rról, milyen z ideális kbré. Zsudink bizonyítás ngymértékben sikerült is. Rendezése szórkozttó és leleményes; fölhsználj gondoltok kifejezésére színpd tgolhtóságát, minden kis zugát, jól világítj be játékteret - megfelelő világítás ugynis e színháznk egyik elhnygolt és lebecsült területe -, és mgán-számokt okosn, ügyesen építi bele műsor folymtáb. Lehetséges, hogy feldt újszerűsége is megnövelte Zsudi mbícióit, de nyilvánvló, hogy ehhez Kellér Dezső különleges egyénisége is sok segítséget dott. Mindenesetre Dobogón vgyunk kellemes légkörben, színesen, változtosn pereg, unttó üresjártok nélkül. Az Így élni jó elődás rról tnúskodik, hogy színház főrendezője, Várdy György ngy kedvvel látott hozzá drb színpdr állításához. Hálás feldt is megrendezni ezt víg-játékot, hiszen figurák szinte áhítják jobbnál jobb ötleteket. Várdy György ebben nem is mrd dós, és minden lehetőséget megrgd rr, hogy multságos jellemeket még jobbn ki-bonts. Igz, z első felvonás kissé nehézkesen indul, és néhány rikító színű

19 jelenet túljátszásr csábítj szereplőket. A drb egyik, bár nem legfontosbb vonultávl, szentimentlizmussl sem tud teljesen megbirkózni rendezés; némi iróni, fintor, csvrás élét vehetné z érzelgősségnek, és meggátol-htná nézőt bbn, hogy sut szerelmi jeleneteket kelleténél komolybbn vegye. Égészében zonbn kellemes z Így élni jó elődás, h nturlist túlzások, már-már ízetlenségek nem is dicsérik z együttes mgs színészi színvonlát. Végül Nyitott blkot, ezt z ügyes kézzel megszerkesztett népszerű bohóztot Klmár Tibor rendezte. Az elő-dást kedves játék vezeti be z előcsrnokbn: rezesbnd muzsikál, éppen olyn hmisn, mint hogyn egykor szerdhelyi ktonzenekr játszhtott, fknlt és mézesklácsot árusítnk, gyerekek célb lőhetnek, és Helfgott bácsi ligeti gyorsfényképészete is közönség rendelkezésére áll. Ezt jó hngultot z elődás első részében nem sikerül mindvégig megőrizni, már csk játék nehézkessége és hosszsn kibontkozó expozíció mitt sem. A második részben z irm fölgyorsul, rendező is előveszi kelléktárból jobbn megválogtott ötleteket, és drb multságos finálévl ér véget. A bohózthoz Szenes Iván írt rutinos, ezúttl kissé fárdtnk tetsző verseket, ezekhez Fényes Szbolcs komponált korbeli slágerek hngultár támszkodó, invenciózus dllmvilágú zenét. A zenei betéteket rendező ügyesen építette z elődásb. Az már más kérdés, hogy ezt z elnyűtt bohóztot kellett-e színháznk elővennie nnk progrmnk jegyében, melyet Várdy György főrendező egy nyiltkoztábn éppen e folyóirt hsábjin hirdetett meg. 3 A Vidám Színpd legproblemtikusbb területe színészi munk. Nem mint-h e kis színháznk nem volnánk tehetséges művészei. Mégis, látott elődásokon szereplők képességeiknek csk egy töredékét hsznosították, és jobbár megelégedtek egyfjt olcsó, kevés fárdsággl járó, régi sblonokt újból és újból lklmzó megoldássl. Pedig egy-egy minitűr színészi lkítás prlgon heverő és ki nem hsznált képességekre hívj föl figyelmet. Minden bizonnyl rendezés kérdése is, hogy ezek szunnydó lehetőségek olykor rejtve mrdnk közönség szeme elől. Kbos László és Verebély Iván Micsod cirkusz! című vidám színpdi kbrébn (MTI fotó - Dni s Brn fel v.) Jó példként említem meg Zn Józsefet, ki Dobogón vgyunkbn egy külön-leges, fnyr egyéniséget formál meg, vgy Forgács Lászlót, kinek kevés szv vn e színpdon, de olykor rövid szöveg mögé is egy egész életet képzeltet od. ()szintén megvllom, Rátonyi Hjnl működéséhez kezdetben nem fűztem sok reményt. Csknem műkedvelő szinten játszott, énekelt színpdon, melyen szemmel láthtón nem tlált meg helyét. Azután Dobogón vgyunk című műsorbn finom pikntériávl el-énekelt egy snzont, Nyitott blkbn pedig eljátszott polgármester lányánk nem különösebben igényes, mégis kedvesen emberivé formált, bájos természetességgel kidolgozott szerepét, mindkettőt tehetséggel. A Vidám Színpd legtöbb művészének színvonl zonbn rendkívül ingdozó. Ismét példként említhető Csákányi László, kinek tehetségéhez nem férhet kétség, de ki néh mégis meg-elégszik olyn fogásokkl, melyek nem méltók hozzá. Amilyen eredeti jellemet ábrázol ngypként z Így élni jóbn, nnyir kezdetleges eszközökkel lkítj, mármár bretli htárit súrolv gyáv polgármestert Nyitott blkbn. Az Így élni jóbn egyébként bőségesen tlálhtó rikító lkítás; Schubert Ev rossz pneljei, melyekkel közönség nevetését célozz meg, vgy Gyurkovics Zsuzsánk vissztetszően hrsányr sikeredett részeg színésznője művészi fegyelem lzulásán túl rendezés igénytelenségére is rávilágít. Géczy Dorotty például rendkívül kedvesen d elő két snzont Dobogón vgyunkbn, ám nnál erőszkoltbb lkítás vidéki színésznő- ként Nyitott blk című bohóztbn. És bár nehéz erről szólni, de z lkítás láttán fölvetődik z kérdés, mely már Kölcsönlkás című bohóztnál is megfoglmzódott bennem, hogy nem kellenee színház vezetésének - h egyáltlán odfigyel ilyen csekélységekre gondosbbn megválogtni, ki vetkőzzék kombinér színpdon. És végül Kbos László. Ez tehetséges művész már jó néhányszor bizonyított, hogy kisemberek gyrló tuljdonságit legjobb színvonlon képes színpdon megfoglmzni. Többnyire zonbn ő is jó néhány társához hsonlón - könnyebb ellenállás irányáb hld, és rutinjából él meg. A Nyitott blk lklmt teremthetne számár, sjátos humoránk, egyéniségének meg-muttásár, és vnnk percei, mikor ez sikerül is. Azután elurlkodik rjt is megszokottság, és semmi sem menti meg ttól, hogy ne z unlomig ismételt Kbos-figurát hozz. A közhelyes megoldás jellemzi olykor Verebély Ivánt is, kinek pedig ugyncsk vnnk művészi trtléki. Ezzel szemben örömmel figyeltem fel Bősze Péterre, ki két vígjátékbn nyúlfrknyi szerepből formált jelen-tőset, és kbréműsorbn is blzírt humorrl lkított egy gyáv kispolgárt.

20 NÁNAY ISTVÁN Vihr Hrg György színházáról Üres tér, benne egy mgányos sszony, fölötte óriási hrng - ebbe képbe sűrítette Osztrovszkij drámájánk lényegét Vihr győri elődásánk előkészületei idején Hrg György. Még próbák ltt is fogllkozttt ez látomás, z elődás zonbn többről, másról szól, mint mire képletes hrng súly ltt megnyomorodó sszony képe sszociáltt. Nem bigott környezetből ki-törni vágyó Ktyerin lelki megtiprtását és megsemmisülését, zz egyetlen ember trgédiáját tárj elénk z elődás. Pontosbbn, nemcsk ezt. Hnem Ktyerinához hsonló emberek közös vágyát, felszárnylni kró kísérletét és e kísérlet reménytelenségét. S ezzel szemben nemcsk egy cslád megkövesült szokásrendszere áll, hnem egy világé, melyben butság, képmuttás, gyávság, z önelégültség, megszokás, min- Tóték és postás kolozsvári Állmi Színház Örkény-elődásábn denfjt hitben vló bigottság tenyészik. Ez világ menthetetlenül visszhúzz z elszárnylni, kitörni vágyókt. Nem elsősorbn külső rendszbályok áltl, hnem zért, mert mindenkit át-itt ez rend, belső kötöttséggé válik, mitől nem szbdulhtnk, míg külön-külön, más utkon próbálkoznk meneküléssel. A győri Vihr elsősorbn Ktyerin és Kuligin drámáj, de hozzájuk hsonló sors Glásánk, szolgálólánynk cskúgy, mint egy önmgát csk mnkóvl vonszolni tudó, névtelen né-mbénánk. Hrg György értelmezésében kitágul drám érvényességi köre: társdlmi hovtrtozástól függetlenül koldus és szolgáló ugynúgy kiszolgálttottj dogmtikus rendnek, mint z érzelmi szbdságr vágyó polgársszony, Ktyerin vgy szellem embere, Kuligin. A színésszel együtt! Mindez természetesen benne vn Osztrovszkij drámájábn is, ám sorsok polifonikusságát meg kellett látni. Könnyű és htásos voln ezt felfedezést egyértelműen rendező értelmező koncepciójánk tuljdonítni, ámde ez lighnem csk részigzság lenne. Hrg György kétségtelenül kitűnő szemmel látj meg drámákbn zt trtlmi mgot, mi hol búvóptkként sorok között rejtezik, hol megelőző elődások rárkódott konvenciói mögött húzódik meg, de végül mindig z evidenci erejével ht. Ám z új megvilágításbn megjelenő drám mindig színészekkel mint vele, rendezővel egyenrngú lkotótárskkl közös munk gyümölcse. Nyilvánvló, hogy rendező lpélménye és elképzelése műről nem változik meg ttól, hogy X vgy Y játssz fő-szerepet, de z mód, hogy z elképzelés kibomlik, jelentősen függ színész, színészek személyiségétől, mű-vészi felkészültségétől, érzékenységétől. Amikor már biztos volt győri vendégrendezés és z is, hogy Osztrovszkij drámáját viszi színre, Hrg különböző színészekben kezdett gondolkodni. Gondolt Törőcsikre, Csomós Mrir, mikor Ktyerinát elképzelte, de sok más színésznőre is, végül Monori Lilivel kezdett próbálni. Borisz szerepére is több színész jött szób, ttól függően, ki volt éppen soros Ktyerin képzeletében foglmzódó elődásbn. Ezek után természetes, hogy mikor Törőcsik Mri belépett produkciób, gyö-