PEDAGÓGIAI PROGRAM. GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA Eger, Mátyás király út 165.

Átírás

1 GIMNÁZIUM, INFORMATIKAI, KÖZGAZDASÁGI, NYOMDAIPARI, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA Eger, Mátyás király út 165. PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógiai prgram kidlgzója: Igazgató és a tantestület tagjai A tantestület jóváhagyásának dátuma: március 26. Fenntartóhz történő benyújtás: március 26. Fenntartói véleményezésének dátuma: március 26. A pedagógiai prgram hatálybalépési időpntja: március 26. A pedagógiai prgram nyilvánsságra hzás módja: Tanáriban, valamint az iskla interneten hnlapján A pedagógiai prgram hatálya: augusztus 31-ig A pedagógiai prgram felülvizsgálata: Szükség esetén évenkénti felülvizsgálati igénnyel 1

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 PREAMBULUM... 5 KÜLDETÉSÜNK, CÉLJAINK, ALAPELVEINK... 6 Isklánk küldetésnyilatkzata... 6 A küldetésnyilakzatból következő alapelveink:... 6 Az alapelvekből következő célk:... 6 A célk megvalósulásának ellenőrzése és értékelése... 6 A céljaink megvalósulásának ellenőrzését és értékelését az intézmény vezetői és a minőségbiztsítási csprt végzi hármévenként a pedagógiai prgram felülvizsgálatakr, illetve minden évben a közvetlen partnerek megkérdezése után. Ha lyan igények merülnek fel, amelyek megalapzttak módsítjuk küldetésnyilatkzatunkat. Az értékelést úgy végezzük, hgy a küldetésnyilatkzatunkat összevetjük az elváráskkal ISKOLAI ERKÖLCSI NEVELÉS: NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI KÉPESSÉGFEJLESZTÉS, A TANULÁS TANÍTÁSA, AZ EREDMÉNYES TANULÁS SEGÍTÉSE, TEHETSÉGGONDOZÁS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS: EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az egészségfejlesztés isklai feladatai: CSALÁDTERVEZÉSRE, GYERMEKGONDOZÁSRA, GYERMEKNEVELÉSRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS Tevékenységi frmák az egészségnevelés terén kitűzött célk megvalósításáhz Az egészségügyi felügyelet és ellátásk rendje Az egészségneveléssel kapcslats tvábbi feladatk és tevékenységi frmák KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI: A pedagógusk főbb tevékenységének összefglalása: Az sztályfőnök főbb tevékenységének összefglalása KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL ÖSSZEFÜGGŐ INTÉZMÉNYI FELADATOK: AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE: A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM FELADATAI TANULMÁNYI KUDARCOKNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK TÍPUSAI: Az sztályzó vizsga szabályzata: A javító vizsga szabályzata: A különbözeti vizsga szabályzata: Az isklaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai: HELYI TANTERV ISKOLAI KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS KERETEI A KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK TANTERVEK ÓRATERVEK Négy évflyams gimnázium évi tantervi órafelsztás Négy évflyams gimnázium heti tantervi órafelsztás * évflyamn ének-zene, vizuális kultúra, dráma és tánc, mzgóképkult. és médiaismeret kerettanterveiből szabadn választhatóan tölthető fel a művészetek órakerete évflyams gimnázium emelt szintű (tagzats) természettudmánys képzés tervezett óraszámai, emelt bilógia és kémia: SZAKKÖZÉPISKOLA A szakközépiskla tantárgyi heti órafelsztása Szakközépiskla tantárgyi éves órafelsztása évflyamnként Szakközépiskla tantárgyi heti órafelsztása évflyamnként *:A szabadn tervezhető órakeret felhasználása:

3 A tantárgyak heti órafelsztása Érettségire felkészítő szakvizsga utáni szakközépisklai kiegészítő képzés A középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga témakörei: Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskla magasabb évflyamára lépés feltételei: Tantárgyi tvábbhaladási minimum feltételeinek teljesítése (helyi tantervben tantárgyanként rögzítve) Az adtt évflyamra vnatkzó tantervi minimumkövetelmények teljesítése: Az isklai beszámltatás frmái, a magatartás, szrgalm értékelése, minősítése frmái A MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE AZ ISKOLAI KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGIRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA Általáns rendelkezések AZ IQ-PONT Gimnázium, Szakközépiskla és Szakiskla által felkínált SZABADON VÁLASZHATÓ KÖTELEZŐ SZAKTERÜLETEK A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK MINDENNAPOS TESTNEVELÉS A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE SZAKMAI PROGRAM AZ ISKOLA KÉPZÉSI MODELLJÉNEK SZERKEZETE AZ ISKOLA KÉPZÉSI TERVE ÉRETTSÉGI UTÁNI SZAKKÉPZÉS AZ ISKOLA KÉPZÉSI TERVE ÉRETTSÉGI UTÁNI SZAKKÉPZÉS... 1 ÉRETTSÉGI UTÁNI SZAKKÉPZÉS AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI AJÁNLATA: SZAKMAI GYAKORLATOK HELYSZÍNE ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET NEVELTSÉGI SZINTFELMÉRÉS SZ. MELLÉKLET ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSEK ÉS FELTÉTELEK OKTATÓ NEVELŐ IRÁNYÍTÓ HELYISÉGEKFUNKCIONÁLIS ESZKÖZJEGYZÉKE SZ. MELLÉKLET A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN

4 BEVEZETŐ A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 26 -a előírja az isklák számára a Pedagógiai Prgram készítését, annak tartamát, elfgadására és nyilvánsságra hzatalát. E prgram lyan mérce, lyan alapdkumentum, melyhez visznyítva a fenntartó a Prgram elfgadását követően méri az iskla teljesítményét. Ez az alapja az elvárásknak, a fejlesztési támgatásknak. Olyan dkumentum, amely tájékztatja a szülőket, a tanulókat, hgy milyen isklázást remélhet az, aki ebbe az isklába iratkzik be. Tájékztatja a munkába álló pedagóguskat is arról, hgy ebben az isklában milyen irányultságú, és az általánstól eltérő nevelés-ktatás flyik. Egyben állásfglalásra is készteti a nevelőt, hgy fel tudja-e, ill. fel akarja-e vállalni azn értékeknek a terjesztését, közvetítését, melyet az iskla meghirdet. Intézményünk alapvető célja: érettségire, szakmai érettségire és szakvizsgára való felkészítés. Intézményünk képzéseinek tartalmi feladatait a Nat, a kerettantervi ajánlásk, közpnti szakmai- és vizsgakövetelmények és az erre épülő, az intézmény szaktanárai által kidlgztt helyi tantervek határzzák meg. Intézményünkben a nevelő-ktató munka: 1. 4 és 6 évflyams gimnáziumi 2. 4 évflyams szakközépisklai 3. 3 illetve szeptember 01. előtt megkezdett évflyamk esetén 4 évflyams szakisklai 4. érettségire épülve a évflyamn nappali isklarendszerű szakképzés keretén belül történik. Az érettségire történő felkészítés történhet: 1. 4 és 6 évflyams gimnázium 2. 4 évflyams szakközépiskla keretein belül 3. a szakiskla (megkezdett évflyamk esetén) évflyamkn, szeptember 1-től évflyamkn, sikeres szakmai és átjárhatósági vizsgát követően a szakközépiskla évflyamn flytathatják a tanulók az érettségire való felkészülést. Intézményünk jelentős szerepet kíván betölteni a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. (12) bekezdése értelmében ide tartznak a sajáts nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, kiemelten tehetséges illetve hátránys, és halmzttan hátránys helyzetű tanulók) szakmaszerzésében, képzésében, átképzésében. Pedagógiai prgramunk különösen az alábbi törvények és rendeletek alapján készült: A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A évi CI. törvény a felnőttképzésről A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-ktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról Alapítványi középisklánk az elmúlt tizenöt évben elért eredményei megalapzták intézményünk elismertségét. Isklánk szakképzésének fejlesztése érdekében szeptemberétől, 5 másik egri szakképzést flytató intézménnyel együtt (nymdaipari szakmákban) részt vállal az EGRI TISZK KHT. munkájában. Céljaink eléréséhez segítséget kérünk és várunk Heves megyei Krmányhivataltól és szervezeteitől. 4

5 PREAMBULUM Az intézmény hivatals neve: Gimnázium, Infrmatikai, Közgazdasági és Nymdaipari Szakközépiskla és Szakiskla Fenntartója: "Az Egri Számítástechnikai és Rehabilitációs Szakképzésért Alapítvány Az intézmény székhelye: 3300 Eger, Mátyás király út 165. Az intézmény alapadatai: Alapító kirat kelte: szeptember 1. Az iskla OM aznsítója: OKÉV nyilvántartási szám: Felnőttképzési akkreditációs lajstrmszám: Iskla igazgatója: Hnlap: AL-0799 Mlnár György Telefn/Fax: 36/ vagy 36/ Az intézmény munkarendje: Az intézmény típusai: nappali, levelező, esti és e-learning ktatás gimnázium, szakközépiskla és szakiskla Az alapító kirat főbb megállapításai: Az intézmény alaptevékenysége és feladatai: Isklarendszerben: - A gimnáziumban általáns műveltséget megalapzó, munkába állásra, valamint érettségi vizsgára és felsőfkú isklai tanulmányk megkezdésére felkészítő nevelés és ktatás flyik, a 7-12., ill évflyamn, nappali tagzatn. - A szakközépisklában szakmai érettségi vizsgára, a választtt szakmának megfelelő felsőfkú tanulmányk megkezdésére felkészítő nevelés és ktatás flyik a évflyamn nappali tagzatn. - A szakisklában szakmai vizsgára történő felkészítés, valamint a munkába álláshz és önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása flyik évflyamn, nappali tagzatn, az Országs Képzési Jegyzékben fglalt, államilag elismert szakmák figyelembevételével. - Szakisklai végzettséggel rendelkezők részére, 2 évflyams, érettségire felkészítő szakközépisklai évflyamkn, nappali, levelező, esti tagzatn flytat intézményünk képzéseket - Valamennyi képzési frmában ellátja a felzárkóztatással, tehetséggndzással, a többi tanulóval együtt nevelhetőktatható, sajáts nevelési igényű tanulók nevelésével, ktatásával kapcslats feladatkat. - Akkreditált isklarendszerű ( évflyamn) felsőfkú szakképzést flytat, amely képzés az OKJ-ben fglaltak szerint nappali vagy levelező tagzatn flyhat. A szakképzést követően a tanuló a tanulmányi eredménytől, a megszerzett kreditpnttól függően az Óbudai Egyetem Rejtő Sándr könnyűipari Kar 2. vagy 3. félévén flytathatja tanulmányait. - Az isklai tanműhelyben a szakmai képzéshez szükséges körülmények között történő gyakrlati képzés flyik. Alaptevékenysége: TEÁOR szám szerinti besrlása: Általáns középfkú ktatás Szakmai középfkú ktatás Felnőtt és egyéb ktatás, távktatás Sprt, szabadidős képzés Isklarendszeren kívül: - Munkanélküliek és munka melletti dlgzók szakképzése, a munkaügyi közpntk, illetve a szabadpiaci igények alapján felnőttek illetve megváltztt munkaképességűek szakképzése, tvábbképzése, átképzése flyik, esti, ill. levelező tagzatn 5

6 Működési területe: Az iskla alapfeladatait elsősrban Heves megyében és Észak- Kelet Magyarrszág régiójában lakó tanulók tekintetében látja el, a működés teljes területe rszágs. Alapfeladatn túl ellátható tevékenységek: Az iskla alaptevékenységén túl eszközeinek, szabad kapacitásának hasznsítása érdekében más, nem vállalkzásnak minősülő, kiegészítő, valamint vállalkzási tevékenységet is flytathat, bevételeinek gyarapítására. E tevékenységek az alaptevékenységet és az ebből fakadó kötelezettségek teljesítését nem veszélyeztethetik. A kiegészítő tevékenységek körét az iskla SZMSZ-e tartalmazza. Isklánk küldetésnyilatkzata Küldetésünk, céljaink, alapelveink A gimnáziumi ktatás céljai: általáns műveltséget megalapzó, érettségi vizsgára és a felsőfkú isklai tanulmányk megkezdésére felkészítő nevelés-ktatás. Szakiskla és Szakközépiskla prfiljainknak (infrmatika, közgazdasági, nymdaipari) megfelelő magas szintű tudással rendelkező szakemberek képzése, akik hatéknyan és önállóan tudnak dlgzni, aki képesek a kr váltzásaihz permanensen alkalmazkdni, nyitttak az új dlgk befgadására és képesek saját maguk állandó fejlesztésére, önművelésére, hgy a kr állandóan váltzó kihívásainak meg tudjanak felelni. A küldetésnyilakzatból következő alapelveink: Intézményünk gndskdik, hgy diákjaink a nevelés-ktatás flyamatában elsajátítsák az alapvető erkölcsi nrmákat, értékeket, amelyek nélkül az egyén nem képes hatéknyan beilleszkedni a XXI. században elvárható társadalmi nrmáiba. Ilyen értéknek tekintjük az államplgári felelősségtudatt, segítőkészséget, az állandó intellektuális fejlődés igényét, a közösségben hatékny beilleszkedés és egészséges életmód iránti igényt. Intézményünkben mindenki nevelésben, ktatásban részesülhet. Nem teszünk különbséget tanulóink kiválasztásánál, etnikai, vallási és plitikai szempntból. Aki általáns isklai követelményrendszert sikeresen teljesítette felvételi elbeszélgetés után (négyéves gimnázium, szakközépiskla és szakiskla estén) az általáns iskla a 7. év végi és a 8. sztály eredményei, (hat sztálys gimnázium esetén ) az általáns iskla az 5. év végi és a 6. sztály félévi jegyei alapján rangsrlja a tanulókat és felvételi vizsga nélkül - a rangsr alapján - javaslja felvételüket. Figyelembe vett tantárgyak: magyar nyelv és irdalm, történelem, idegen nyelv, bilógia, matematika, kémia Isklánk figyelembe veszi tanulóink bilógiai, fizilógiai, pszichlógiai és társadalmi állaptát és helyzetét. Ezért minden hzzánk felvételt nyert tanulónak feltárjuk az egyéni sajátsságait, szciális helyzetét és ebből kiindulva törekszünk az egyéni különbségek, hátránys helyzet csökkentésére, és ahl szükséges a felzárkóztatásra. A lehetőségekhez képest minden felvett tanulónk számára, szakmát, megélhetést kívánunk biztsítani. Törekszünk arra, hgy minél kisebb legyen a lemrzslódás. Nagyn fntsnak tartjuk még az egészséges életmód igényének egész életre szóló kialakítását, mivel csak a testileg, szellemileg és szciálisan egészséges fiatalk képesek hatéknyan beilleszkedni a társadalmba, családt alapítani és hazájukért tisztességesen dlgzni. Az alapelvekből következő célk: A tanulóink lyan erkölcsi nrmákra tegyenek szert, amelyek alkalmassá teszik őket a munkahelyre való beilleszkedésre, a közösségi életre. A tanulóink minél nagybb számban maradjanak a választtt szakmai képzésekben és a szakmai végzettség megszerzése után tiszteljék a szellemi, fizikai és közéleti munkát. Képesek legyenek az ezzel kapcslats értékek megóvására. Alapvető célunknak tekintjük azt is, hgy tanulóink egészséges életmódt flytassanak, kerüljék el a kárs szenvedélyeket, amelyek veszélyeztetik szmatikus és pszichés egészségüket. A célk megvalósulásának ellenőrzése és értékelése A céljaink megvalósulásának ellenőrzését és értékelését az intézmény vezetői és a minőségbiztsítási csprt végzi hármévenként a pedagógiai prgram felülvizsgálatakr, illetve minden évben a közvetlen partnerek megkérdezése után. Ha lyan igények merülnek fel, amelyek megalapzttak módsítjuk küldetésnyilatkzatunkat. Az értékelést úgy végezzük, hgy a küldetésnyilatkzatunkat összevetjük az elváráskkal. 6

7 Isklai erkölcsi nevelés: - Isklánk fntsnak tartja keresztény erkölcsön alapuló európai gndlkdásmód kialakítását. - az iskla feladata a műveltséget adó, választást biztsító és segítő tájékztatás nyújtása, a diákk felkészítése a mrális döntésekre, azn képességeik fejlesztése, amelyek szükségesek az erkölcsi helyzetek megfelelő megítéléséhez. - ha a nevelés lényege segíteni a tanulók szcializációját és persznalizációját -, akkr az erkölcsi nevelés is az erkölcsi szcializáció segítségét jelentheti. Minden gyerek másféle élménnyel, tapasztalattal, eszmével, téveszmével kerül be az isklába, tehát a tanárknak számlni kell azzal a már meglévő tapasztalattal, véleménynyel, amelyekkel a tanulók az isklába érkeznek és fejlesztésük, nevelésük srán ezeket is frmázva és kiegészítve kell őket segíteni saját autnóm értékrendjük kialakításában. - az erkölcsi nevelés részeként vezettük be a viselkedéskultúra tantárgyat, amelynek keretében, az életkri sajátsságkhz igazdva, lehetőség nyílik az etikai prblémák megvitatására. Lényeg a vita, a nézetek knfrntációja, melyeket saját élményként élnek meg. Az erkölcs mindig gyakrlati: a gyerekek erkölcsi dilemmákkal szembesülnek, választásra kényszerülnek, ehhez kell az isklának segítséget nyújtania: a döntéshez kellő ismereteket, készségeket, felelősségtudatt, önismeretet. - Az isklának reagálnia kell a társadalmból érkező skféle kihívásra, mindenekelőtt az erkölcsi elbiznytalandásra. Ehhez aznban lyan pedagógusk kellenek, akik erkölcsi értékeket tudnak felmutatni. - A mi isklánk erős erkölcsi alappal rendelkezik, amit tvább kell erősíteni, a pedagóguskat, a nevelőközösséget alkalmassá kell tenni arra, hgy tudjn értéket közvetíteni, tudjn hatni a gyerekek személyiségére. - Intézményünk az erkölcsi nevelés egyik fő céljának tekinti, hgy a tanuló megértse a társadalmi nrmakövetés fntsságát, és a nrmaszegés következményeit. - A tanulót képessé kell tenni egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére, és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére, illetve az értékknfliktusk kezelésére. 7

8 1. Nevelési prgram az isklában 1.1 A nevelő-ktató munka céljai A tanulók alapneveltségi szintjének megteremtése, fejlesztése. Az intézményi ktatásban, szakképzésben résztvevő tanulók értelmi, szakmai, emberi kvalitásainak a krcsprttól elvárható szintre emelése kialakítása, fejlesztése. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók (A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. (12) bekezdése értelmében ide tartznak a sajáts nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, kiemelten tehetséges illetve hátránys, és halmzttan hátránys helyzetű tanulók) tehetséggndzása, fejlesztése, felzárkóztatása, közelítése a krtárs csprt többi tagjáhz. Színvnalas szakképzés biztsítása az intézmény valamennyi tanulója részére Az iskla valamennyi tanulóját felkészíteni az érettségire, az emelt szintű és felsőfkú szakképzés flytatására. A tanulók erkölcsi érzékének, felelősségtudatának kialakítása, a krtárs csprtba való beilleszkedésük elősegítése. A kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés és segítőkészség valamint a tisztelet és tisztesség gyakrlásának elmélyítése A tanulók hazaszeretetének kialakítása, nemzeti ünnepeink tiszteletben tartása, nemzeti kultúránkkal összefüggő ismeretek átadása A főbb államplgári jgk, kötelezettségek megismertetése a tanulókkal, a közügyekben való aktív részvételre való nevelés Az önismeret - mint a társas kapcslati kultúra alapja fejlesztése A családi életre nevelés, megismertetjük tanulóinkkal a család szerepét, feladatait, munkamegsztást, háztartásvezetést, gazdálkdást. A megalapztt családtervezést, a fgamzásgátlás különböző módszereit és megtanítjuk velük a csecsemők és a gyermekek gndzását. Testi és lelki egészségre nevelés. A helyes táplálkzás, testmzgás, stressz kezelés módszereinek megtanítása a tanulókkal. A kárs, függőséghez vezető szenvedélyek (alkhlfgyasztás, drg használat, dhányzás) kialakulásának megelőzése, az egészséges szexuális kultúra kialakítása. A tanulókat képessé kell tenni a lelki egyensúlyuk magóvására, társas viselkedésük szabályzására, a knfliktusk kezelésére. A hátránys helyzetű vagy fgyatékkal élő emberek iránti szciális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban (az önkéntesség igényének kialakítása) 1.2 A nevelő-ktató munka feladatai A nevelő-ktató munkánkat a tudatsság és a tervszerűség alapzza meg, a nevelési célk megvalósítása érdekében: aktívabb beisklázási, képzési prgrammal térségi, reginális szinten biztsítjuk a szakma iránt érdeklődő tanulói utánpótlást, a beiskláztt tanulók eltérő képességeihez, felkészültségéhez, szándékaihz és lehetőségeihez alkalmazkdó egyedi módszerekkel biztsítani minden tanuló személyiség-fejlesztését, képességei kibntakztatását, a tanórai és tanórán kívüli fglalkzáskn biztsítani a felzárkóztatást, a választtt isklatípus sikeres elvégzését, felkészítést az eredményes tvábbtanulásra, a tanévi feladatk megtervezése tanulóközösségre, személyre szabttan a szakmai tananyag flyamats fejlesztésével a gyakrlatban praktikusan alkalmazható tudásanyag ktatását valósítjuk meg tudatsan vállaljuk és ápljuk az iskla értékes hagymányait, és újak kialakítására törekszünk. nevelő-ktató munkánkban azkra a tartalmakra is összpntsítunk, amelyek az Európáhz való tartzásunkat is erősítik. A tanórai és tanórán kívüli ktató-nevelő munka részleteiben és egészében segítse a célk elérését. A feladatk megvalósításának szintjei: Közismereti és szakmai óra Gyakrlati (tanműhelyi, külső gyakrlati, számítógéptermi) óra Osztályfőnöki óra Egyéni és kiscsprts fglalkzás Tanulmányi és szakmai kirándulás Szakkörök 8

9 1.3 A nevelő-ktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-ktató munka eredményességét az alábbi területek együttese adja: A. Kötelező tanórai fglalkzásk B. Nem kötelező tanórai fglalkzásk és tanórán kívüli fglalkzásk C. Isklán kívül szerzett ismeretek A. Kötelező tanórai fglalkzásk Az önálló ismeretszerzés képessége igényének és kialakulásának útján mindhárm terület fnts szereppel bír. Megalapzása szempntjából döntő jelentősége a tanórai fglalkzásknak van. Ezeken nyílik lehetőség a különböző képességterületek tudats és következetes fejlesztésére: a tanórákn rendelkezésre álló idő maximális kihasználásával váltzats pedagógiai módszerek alkalmazásával az egyéni képességekhez igazdó differenciálással, kiscsprts fglalkzáskkal sikerélmény nyújtásával flyamats ellenőrzéssel B. Nem kötelező tanórai fglalkzásk és tanórán kívüli fglalkzásk A nem kötelező tanórai fglalkzásk és tanórán kívüli fglalkzásk az alábbiak szerint csprtsíthatók: 1. Tehetséggndzást szlgáló fglalkzásk, szakkörök 2. Felzárkóztatást szlgáló fglalkzásk, krrepetálásk 3. Az egészséges életmódra nevelést segítő, mzgásigényt kielégítő, a tanulók szórakzását szlgáló frmák (pl.: tömegsprt fglalkzásk, kirándulásk, drámajáték stb.) Mint a csprtsításból is kiderül, ezen frmák a kötelező tanórai fglalkzásk szerves flytatói, kiegészítői. Az.1. és a.2. pnt alattiak a képességek szerinti differenciált fejlesztést szlgálják, a.3. pnt alattiak pedig inkább az érdeklődési kör szerint differenciálnak. C. Isklán kívül szerzett ismeretek Napjainkban egyre nagybb szereppel bírnak az egyén ismeretszerzésében az isklán kívül szerzett ismeretek. Ezek megszerzésének számtalan módja lehetséges: könyv, sajtótermékek, rádió, TV, videó, film, számítógépes infrmációhrdzók, Internet E téren feladatunk az, hgy segítsük tanulóinkat eligazdni az ismeretdömpingben, könnyítsük meg ezen ismeretek isklai előzményekhez való csatlakztatását, a lehetőségeinkhez képest megszerzésük frrásait minél szélesebb körben tudjuk biztsítani intézményünkben is. Oktatómunkánk eredményességének zálga az lehet, ha a fent felsrlt területeken szerzett ismereteket közös mederbe tudjuk terelni. Az erre való törekvés a tantestület tagjainak flyamats feladata. Eredményes megldásában rendkívüli szerepe van a flyamats önképzésnek és a szervezett tvábbképzéseknek. A nevelőtestületnek szerepe meghatárzó a tananyagfejlesztésben, a nem kötelező tanórai fglalkzásk és a tanórán kívüli fglalkzásk kínálatának kialakításában. Az isklavezetés biztsítja a pedagógusk bevnását az iskla életét beflyásló tervek és döntések előkészítésébe. A kllégák önállóak, de a feladatk jellegétől függően együttműködnek. A nevelőtestület előtt rendszeresen beszámlnak szakmai tevékenységükről, a felmerült prblémákról és javaslatkról. 1.4 Képességfejlesztés, a tanulás tanítása, az eredményes tanulás segítése, tehetséggndzás személyiségfejlesztés: A nevelőtestület által közösen vállalt célk egyik meghatárzó eleme a képességfejlesztés. A képességek és ismeretek meghatárztt szintjét magával hzta a tanuló a családból és az általáns isklából, ám tudatsabb kiaknázásuk a középisklában történhet. Isklánk képességfejlesztéssel összefüggő céljai között nagyn fnts: - az eredményes szcializáció akadályainak krai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel - a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, prblémái megldásának segítése az isklai nevelés-ktatás egész flyamatában - a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályzásának érdekében a tanuló személyiségének, szcikulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása - mtiváló és hatékny tanulásszervezési eljárásk alkalmazása, akár játékk segítségével pl. sakk, malmjáték stb. - a sajáts nevelési igényű, akadályztt, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfgadása, beilleszkedésük a kölcsönös alkalmazkdásn alapuló feltételeinek megteremtése, a tanulásban meghatárzó képességeik feltárása és fejlesztése A képességeket kibntakztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a közösségfejlesztés segítségével 9

10 járul hzzá a tanulási kudarcból, szciális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibntakztatásáhz, tanulási, tvábbtanulási esélyeinek növeléséhez. A tanulás tanítása az iskla alapvető feladata. Minden pedagógusnak kötelessége felkelteni a tanulók érdeklődését az iránt a tantárgy iránt, amit tanítanak. Segíteni kell a tanulókat abban, hgy eligazdjanak a tananyag szerkezetében. Meg kell tanítani, hgyan alkalmazható a megfigyelés módszere, hgyan használhatók a könyvtári és egyéb infrmációfrrásk, hgyan mzgósíthatók az előzetes ismeretek, tapasztalatk. Meg kell tanítani a tanulókkal, melyek az egyénre szabtt tanulási módszerek, miként működhetnek együtt a tanulók a csprtban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a váltzatk skldalú áttekintésével és értékelésével. Isklánk tudatsan törekszik arra, hgy az önértékelés alakításán belül egyre több lehetőséget kapjanak a tanulók saját maguk kipróbálására, tevékenységük gyakrlására, valamint azknak értékelésére is. A sk átélt élménnyel el lehet érni, hgy a tanulók önismerete javuljn. Összetett feladatknál lehet fejleszteni az önszervező képességet azzal, ha a feladat elvégzésén kívül a megldás szervezését is értékeljük. A tanulókban már mst ki kell alakítani a munkavégzésükkel kapcslats felelősségtudatt. 1.5 Egészségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Nevelésünkben különös hangsúlyt kap, hgy az iskla alakítsa ki az igényt a tanulókban az egészséges életmód iránt. Tudatsítanunk kell, hgy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. A kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azk elhárítására. Egészségen testi és lelki egészséget értünk, s mindkettőt egyfrmán fntsnak tartjuk. Célunk tanulóink pzitív gndlkdásának fejlesztése, szemléletének alakítása annak érdekében, hgy egészséges felnőttként feleljenek meg az élet kihívásainak Az egészségfejlesztés isklai feladatai: Személyi higiénére nevelés Területei: - általáns testáplás, - egészséges öltözködés, - fgáplás, - serdülőkri higiénés prblémák. A tisztaság iránti tartós igény kialakítása. A környezethigiénére való nevelés területei: - a közvetlen tanulói környezet, az iskla higiénéje, - a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, - a várs higiénéje. Egészséges táplálkzásra nevelés A táplálkzás-élettani ptimumra törekvés ösztönzése. A krszerű táplálkzástechnika megismertetése. A táplálkzás napi és évszaks ritmusának tudatsítása. Megfelelő étkezési szkásk kialakítására nevelés: - az étkezések higiéniája, - az étkezések esztétikája, - az étkezések társas jellege. Különböző csprtk eltérő táplálkzási sajátsságainak megismertetése. Egészséges mzgásfejlődés biztsítása A rendszeres testmzgás, testedzés iránti igény felkeltése. A sprtlás szükségletté tétele. A mzgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése. Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. 10

11 Elsősegély-nyújtási alapismeretek ktatásának célja: A tanuló képes legyen a bajba került embertársainak megsegítésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek legfntsabb célja,hgy minden tanuló a birtkába kerüljön annak az ismeretanyagnak, amelynek segítségével a bajba juttt embertársán segíteni tud a gyakrlatban. Az isklában, háztartásban és a közlekedés srán mindenkit érhet sérülés, baleset, és bármikr kerülhetünk lyan helyzetbe, hgy segítséget kell nyújtanunk másk számára is. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek ktatása srán a tanulók megismerkednek a legfntsabb elsősegély-nyújtási módkkal, a sérülések súlysságának felismerésével, az ellátás gyakrlati alkalmazásával. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása: Tanítási órákn (sztályfőnöki, bilógia, testnevelés óra, illetve munkavédelem) és délutáni csprtfglalkzásk keretein belül. Mentálhigiéné, krízisprevenció A lelki egészség megóvására nevelés. A persznalizációs és szcializációs flyamatk segítése. A prblémamegldó, knfliktuskezelő, knfrntációtűrő-képesség fejlesztése. A pzitív jövőkép kialakulásának támgatása. Függőséghez vezető szkásk megelőzésére nevelés A függőséghez vezető mtívumk, veszélyhelyzetek felismertetése. Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés. Harmnikus kapcslatk kialakítására nevelés Flyamats, reális önismeretre nevelés. A társas kapcslatkra való nyitttság fejlesztése. Elfgadó, tleráns magatartásra nevelés. Felelős, örömteli párkapcslatk kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés A nemi szerepvállalásra való felkészítés. Családtervezésre, gyermekgndzásra, gyermeknevelésre való felkészítés. A család harmnikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés. A családi szerepek megélésére való nevelés. Harmnikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés. Tevékenységi frmák az egészségnevelés terén kitűzött célk megvalósításáhz Testnevelésórákn Évente egy alkalmmal tavasszal mérjük a tanulók fizikai állaptát. Fizikai és mtrikus képességük méréséhez, minősítéséhez az Oktatási Minisztérium által kiadtt útmutatót használjuk. A feladatk, valamint a mérések eredményei tanulócsprtk szerint számítógépes adatbázisba kerülnek. A prgram a testmagasság és a testsúly alapján kiszámítja a testsúlyindexet, ez adja a fittségi pntk alapját. A pntszámk fejezik ki a tanulók pillanatnyi fizikai állaptát. A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az sztályfőnökök, valamint az isklai védőnő is. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Az egészséges tanulók felmentését testnevelés óra alól átmeneti időre is csak az isklarvs javaslhatja szakrvsi vélemény alapján. A tanuló ekkr is részt vesz a tanórán, de nem dlgzik. A tanulók egy részének egészségi állapta indklhatja, hgy az isklarvs könnyített vagy gyógytestnevelési fglalkzást írjn elő a számukra. 11

12 A könnyített testnevelés srán az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákn, de biznys mzgáskat és gyakrlatkat állaptától függően nem kell végrehajtania. Az isklarvs a szakrvsi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógytestnevelési fglalkzáskra utalhatja, ahl megjelenésük és aktív részvételük kötelező Tevékenységi frmák a többi tanórán Osztályfőnöki órákn egészségnevelési témát dlgzunk fel sztálynként, ennek srán kiemelt fntsságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. A lelki egészség fejlesztését szlgálják a személyiségtesztek értékelése utáni feladat meghatárzásk. Igény szerint külső szakember (rvs, védőnő, egészségszervező) meghívása is indklt lehet. A testi egészségre nevelést erősíti az isklai egészségnevelési prgram témaköreinek feldlgzása az sztályfőnöki, bilógia és etika órákn. Ezek: - egészséges táplálkzás - dhányzás - alkhl és drg - szexualitás, AIDS A lelki egészségre nevelést a helyi tanterv sztályfőnöki óráiban szereplő knfliktuskezelés (önismeret, stresszkezelés, döntéshzás, pzitív döntéshzás) témáinak feldlgzása szlgálja; a feldlgzandó anyagnál természetesen figyelembe véve a tanulók életkrát. Az sztályfőnöki órán feldlgztt témakörök és a bilógia tantárgy emberismeret anyagrésze kncentrálódik kölcsönösen erősítve egymást. Tevékenységi frmák tanórán kívül Sprtköri fglalkzáskat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően (ezzel is biztsítjuk a mindennaps testnevelés megvalósulását). Támgatjuk és elősegítjük a sprtegyesületekben végzett munkájukat. Osztálykirándulásk alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel. A vársi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum rendezvényein részt veszünk a tanulókkal, s mzgósítjuk a szülőket is a prgramkra. A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányzhatnak a kulturális prgramk sem a tanórán kívül: színházlátgatásk, rendhagyó irdalmórák, kiállításk, kncertek, művészeti közösségfrmáló csprtk szereplései. Az egészségügyi felügyelet és ellátásk rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskla fenntartója megállapdást köt isklarvsi teendők ellátására. Az isklarvs és az isklai védőnő munkáját a megállapdásnak megfelelően végzi, akinek a tevékenységét a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szabályzza. A tanulók egészségügyi ellátását az rvs és a védőnő az igazgatóval egyeztetett rend szerint flytatja. Együttműködés az évente visszatérő feladatk srán Az isklarvssal, isklai védőnővel egyeztetett időpntkban kerül sr a szükséges szűrővizsgálatkra és védőltáskra. A szűrővizsgálatk idejére az iskla felügyeletet biztsít. Az sztályfőnökök tanévenként egy alkalmmal fgászati rendelésre kísérik tanítványaikat. A tanulók tüdőszűrését az sztályfőnök szervezi meg. A testnevelők együttműködnek a sprttal, illetve gyógytestneveléssel összefüggő vizsgálatkat végző szakemberekkel. Az egészségneveléssel kapcslats tvábbi feladatk és tevékenységi frmák A védő óvó intézkedések. A tanulóbalesetek megelőzését szlgáló előírásk. A tanulóbalesetekkel kapcslats isklai feladatk. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők. A helyes és biztnságs közlekedésre nevelés feladatai. Drg-stratégia a legális és illegális szerek használatának elsődleges megelőzését, valamint a másdlags prevenció elősegítését célzó prgram 12

13 A drggal kapcslats prblémák egyre jbban érintik a magyar társadalm minden tagját - ahgyan ezt az ISM-OM felmérés eredményei is alátámasztják - különösen a éves krsztályt. Az isklai megelőző tevékenység primer prevenció, mely csak akkr lehet igazán eredményes, ha diákjaink nem kerülnek közvetlen kapcslatba a kábítószerrel. Tapasztalataink szerint napjainkban egyre nagybb teret nyer a "könnyű drgk" kipróbálása, szrngásldók, antidepresszánsk rendszeres használata. A társadalmi prblémák a tanulók családi életébe is begyűrűznek: sk a csnka család, nő a nehéz anyagi körülményekkel küzdő réteg. Ugyanakkr megtalálható az a családmdell is, ahl a gyerekekkel való fglalkzás a zsebpénz daadásában kimerül. Arra már nem jut ideje a szülőnek, hgy segítsen a felmerülő prblémák, feszültségek megldásában, egyedül marad a gyerek, aki kilátástalannak látja helyzetét. Pedig egyre nagybb követelményeknek kell megfelelnie, melyeket az iskla, a társadalm támaszt vele szemben. A drgstratégia célja A rendeletnek eleget téve isklánkban az egészségfejlesztési mdellt spirális rendszerben valósítjuk meg a tanulók számára. A témák kruknak és érdeklődésüknek megfelelően minden évben készségfejlesztő, kiscsprts frmában kerülnek feldlgzásra. A drgprevenciót sk ldalról, multiplex módn közelítjük meg: megpróbáljuk a serdülők nrmáit, elvárásait megváltztatni, szciális ismereteket adunk, kialakítjuk az ellenállási gyakrlatkat (hgy hgyan mndjn a kísértésre nemet a diák), és egyben igyekszünk a közösségre is hatni a közösségi értékek és nrmák megváltztatásával. A harmnikus személyiségtől elválaszthatatlan a személyközi kapcslatk kialakításában és a knfliktusk kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalm, a szükségesség érzete, a közösségekhez tartzás, a párkapcslatk alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelősséget saját srsának alakításáért. Az egyensúly felbrul, a labilis személyiség kapaszkdót keres, és ideiglenesen talál is a "pótszerekben", pótcselekvésekben. A megfelelő prevenció tartalmát ismét a képességek és készségek adják. Célunk mindemellett az is, hgy a tiltásk mellett alternatívát mutassunk a szabadidő tartalmas, haszns és kellemes eltöltésére, arra, hgy a bldgságt drgk nélkül keressék. Fntsabb feladatk Létrehzni, rendszerezni és flyamatsan frissíteni egy lyan adattárat, amely a legfntsabb drgellenes és drgprevenciós szervezetek nevét, címét, szakembereinek megnevezését és elérhetőségét tartalmazza. Szakmai kiadványk, ismeretterjesztő anyagk gyűjtése, dkumentációs tár kialakítása. Faliújság kialakítása a legfntsabb ismeretek és hírek flyamats közzétételéhez. A sztályk részére kidlgztt drgmegelőzési prgram megvalósítása sztályfőnöki órák keretében. A 9. évflyams szülők részére fórum szervezése. Együttműködés kialakítása és rendszeressé tétele minden, az egészségnevelési és drgmegelőzési prgram megvalósulását segíteni tudó szervezettel, intézményekkel. A drgstratégia megvalósítása srán az iskla együttműködik a bűnmegelőzés és bűnüldözés szervezeteivel. 1.6 Közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk Céljaink: A közösségi élet, a közösséghez való tartzás érzésének kialakítása, beilleszkedés elősegítése, Nyitttá tenni a tanulót a személyek és kultúrák közötti párbeszédre A tanuló megtanuljn élni a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösséget, társadalmat érintő kérdésekben A tanuló képes legyen érveit megfgalmazni és vitahelyzetekben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfgadni másk véleményét A tanuló képes legyen figyelembe venni más nézőpntkat, helyes döntéseket hzni és segítséget elfgadni knfliktushelyzetekben Viselkedési frmák megismertetése (udvariasság, idősebb tisztelete. Tudjn máskra dafigyelni, másk véleményét tiszteletben tartani Ismerje meg mit jelent a szlidaritás, a barátság, az egyéb kapcslatk fntssága Alakuljn ki a tanulókban a szervezés, irányítás és irányíthatóság képessége Tanórai frmák: sztályfőnöki órán beszélgetés, vita, kiselőadásk, beszámlók csprtmunka, sztálymunka 13

14 Tanórán kívüli frmák: sztálykirándulás (kötelező tananyag átadás nem történik, a tanulói részvétel nem kötelező,a felmerült költségek a tanulókat terheli) klubdélután mzi látgatás várslátgatás diáknapk sprtnap szabálys közlekedésre való nevelés (sztályfőnöki órákn, valamint eszközök bemutatásával, használatával prjekt héten a rendőrség közlekedésbiztnsági szervezet együttműködésével) 1.7. A pedagógusk helyi feladatai, az sztályfőnök feladatai: A pedagógusk főbb tevékenységének összefglalása: megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatk előkészítése és végrehajtása, megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagybb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének besztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatárztt munkaidőt csak íráss igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkdni, a tanítási órára való érkezéskr figyelmet frdít a tanterem állaptára, ha az sztály elhagyja a tantermet, akkr ellenőrizve az állaptkat utlsóként távzik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 sztályzatt (de legalább félévi 3 sztályzatt) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges isklai dlgzatkat, a témazáró dlgzat időpntjáról az sztályt (csprtt) legalább egy héttel a kijelölt időpnt előtt tájékztatja, a tanulóknak adtt sztályzatkat szóbeli értékeléskr aznnal, írásbeli dlgzatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az sztályzatkat flyamatsan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen sztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irdalm dlgzatk értékelése), tanítványai számára az sztályzatkn kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatkról, javaslatt tesz az isklai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a knferenciákn, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente hárm alkalmmal fgadóórát tart az igazgató által kijelölt időpntban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagk órai használatát, az igazgató besztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, sztályzó és különbözeti vizsgákn, isklai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az sztálykban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bmbariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekr közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfntsabb dkumentumkat, felelősséggel tartzik a szakmai munkáhz szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztsításáért, 14

15 előkészíti, lebnylítja és értékeli az isklai házi tanulmányi versenyeket, flyamatsan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, krrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggndzásával kapcslats feladatkat, elkíséri az iskla tanulóit az isklai ünnepségekre, hangversenyre, mzilátgatásra, stb. szükség szerint kapcslatt tart a taníttt sztályk sztályfőnökeivel, a knferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók sztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az sztályzatk átlagától a tanuló kárára, akkr erre a tényre a knferencia előtt felhívja az sztályfőnök figyelmét, az eltérés kát a knferencián megindklja, besztása esetén részt vesz a tanulmányi kirándulásn, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható fglalkzásk felvételének lebnylításában. 2. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjgk maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kllégákkal, az sztálykkal és az isklával kapcslats infrmációkat, a hatáskörét meghaladó prblémákat haladéktalanul jelzi az sztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. Az sztályfőnök főbb tevékenységének összefglalása feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatk előkészítése és végrehajtása, javaslatt tesz az isklai munkaterv sztályát, évflyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az sztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az sztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet frdít a dkumentumk kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, biznyítványk, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcslats bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi sztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartzik a szakmai munkáhz szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztsításáért, kapcslatt tart az sztályába járó diákk szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az sztály diákönkrmányzati vezetőségével, biztsítja az sztály képviselőinek a diákönkrmányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, flyamats kapcslatt tart az sztályában tanító tanárkkal, a knferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szrgalm jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebnylítását, közreműködik az iskla szülőkkel és tanulókkal kapcslats minőségbiztsítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámgatásk iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz sztálya bemutatkzó műsrának, szalagavató műsrának, diákigazgató-választási műsrának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti sztályával az isklai házirendet, vagy az évflyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható fglalkzásk felvételének lebnylításában, segíti sztálya tanulónak a felsőfkú tanulmánykra történő jelentkezését flyamats figyelmet frdít sztályának dekrációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátránys és halmzttan hátránys, a sajáts nevelési igényű és a veszélyeztetett diákk névsrát, az ezzel kapcslats adatkat bejegyzi a digitálisnaplóba flyamatsan nymn követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákk adatainak váltzását, a bejárók, a menzásk, a kllégisták adataiban bekövetkező váltzáskat a tanév elején sztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékztatót, az ktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. 15

16 1 Ellenőrzési kötelezettségei flyamatsan ellenőrzi a digitális napló sztályzó részének állaptát, az sztályzatkat érintő hiánysságkat jelzi az ktatási igazgatóhelyettesnek, figyelemmel követi a tanulók igazlt és igazlatlan hiányzását, 8 napn belül igazlja a hiányzáskat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektrnikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket, a digitális naplóban írtt üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlys fegyelmi vétsége esetén az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazlatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, a knferencia napján ellenőrzi, hgy minden tanulónak le van-e zárva az sztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az sztályzatk átlagától a tanuló kárára. 2 Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjgk maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kllégákkal és az sztálykkal kapcslats infrmációkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vnatkzó szabálykat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatkat, a hatáskörét meghaladó prblémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 1.8 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal összefüggő intézményi feladatk: A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanulónak határzza meg a sajáts nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges illetve a hátránys helyzetű, valamint a halmzttan hátránys helyzetű gyermeket, tanulót. Sajáts nevelési igényű az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján mzgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfgyatéks, több fgyatéksság együttes előfrdulása esetén halmzttan fgyatéks, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlys tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályzási zavarral) küzd. Intézményünk alapvető céljai közé tartzik, hgy ezeket a tanulókat fejlessze, beillessze, integrálja az isklán belül, illetve az iskla falain kívül is. A sajáts nevelési igényű tanulók fejlesztésénél intézményünk a mindenkri Sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatásának tantervi irányelveit és a vizsgaszabályzat előírásait tartja irányadónak. Értékelésüknél pedig a Ktv. 56 (1) bekezdésének megfelelően jár el. Kiemelt feladatk: A tanuló tanulási nehézségeinek feltárása A különböző szakszlgálatkkal (nevelési tanácsadó) való együttműködés megvalósítása A kiemelt figyelmet igénylő tanuló differenciált nevelése-ktatása Integrált ktatás megvalósítása A tanulók lehetőségeihez, krlátaihz és speciális igényeihez igazdva a feladatk megvalósításáhz hsszabb idősáv, tágabb keret megjelölése A tanulók segítő megkülönböztetéssel történő támgatása az önmagukhz mért fejlődésüket értékelve gyógypedagógus bevnásával A tehetség, a képesség kibntakzását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányzását szlgálják a szakkörök. Az évente értékelt és újra indíttt szakköri prgramk tehetségeket hzhatnak felszínre, lehetővé tehetik a képességek felmérését és fejlesztését. A szakköröket a szaktanárk vezetik, a prgram alakulását a résztvevők is beflyáslják. A prgramk egy része az iskla mdern eszközrendszerét is hasznsíthatja. A csprtbntásk pedagógiailag is megalapztt megvalósítása a tehetséggndzás meghatárzó terepét jelenthetik az egyéni fglalkzásk mellett. A szakirányban tvábbtanulni szándékzók külön csprtjának létrehzása tág lehetőséget biztsít a szaktanár számára az elmélyültebb tananyag-feldlgzásra. Szakmailag indklt lehet a mélyebb szakmai érdeklődésű tanulók külön csprtba szervezése, de nem szabad megfeledkezni a többiek speciális mtiválásáról. 16

17 Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló: aa) sajáts nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátránys és halmzttan hátránys helyzetű gyermek, tanuló, Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján az életkráhz visznyítttan jelentősen alulteljesít, társas kapcslati prblémákkal, tanulási, magatartásszabályzási hiánysságkkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, tvábbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajáts tendenciákat mutat, de nem minősül sajáts nevelési igényűnek, Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általáns vagy speciális képességek birtkában magas fkú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős mtiváció, elkötelezettség, Sajáts nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján mzgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfgyatéks, több fgyatéksság együttes előfrdulása esetén halmzttan fgyatéks, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlys tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályzási zavarral) küzd, A Nemzeti alaptanterv (a tvábbiakban: NAT) a sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatásának is alapdkumentuma, az abban meghatárztt kiemelt fejlesztési feladatk a sajáts nevelési igényű tanulókra is érvényesek. Az SNI gyermekeket érintő isklai ktatás irányelvei a 2/2005. (III. 1.) OKM rendelet tükrében Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatásában A sajáts nevelési igényű tanulókat isklánk pedagógiai prgramja figyelembe veszi: - a közktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vnatkzó előírásait, - a kllégiumi nevelés rszágs alapprgramját, - a nevelés és ktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a helyi önkrmányzati intézményfenntartó minőségirányítási prgramját, - a szülők elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátsságait Az Irányelv célja Az Irányelvben fglaltak célja, hgy a sajáts nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályzás és a gyermeki sajátsságk ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztsítását szlgálja, hgy: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése srán valósuljn meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalmba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskla fejlesztési követelményei igazdjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - ha szükséges, a fejlesztés az iskláskr előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, - a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák prgramjai váljanak az intézmények pedagógiai prgramjainak tartalmi elemeivé, - a tanulókat a nevelés, ktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatárzza: - a tartalmak kijelölésekr egyes területek módsításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevnásának lehetőségeit, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú krrekciójának területeit, - a nevelés, ktatás és fejlesztés szkássnál nagybb mértékű időbeli kiterjesztésére vnatkzó javaslatkat. Az Irányelv egyaránt vnatkzik a sajáts nevelési igényű tanulóknak a nem sajáts nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, ktatására A sajáts nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajáts nevelési igényű tanulók különleges gndzási igénye bilógiai, pszichlógiai és szciális tulajdnság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, ktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adttságkból és igényekből adódó - különbségeket az isklák a helyi pedagógiai prgramk kialakításakr veszik figyelembe. A sajáts nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkri sajátsságainak fgyatéksság által kztt részleges vagy teljes körű módsulását, b) az isklai tanuláshz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajáts nevelési igény a szkáss tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagybb mértékű differenciálást, speciális eljárásk alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, krrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárásk alkalmazását teszi szükségessé. 17

18 A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei a) A sajáts nevelési igényű tanulók nevelésében, ktatásában részt vevő közktatási intézmények egész nevelési-ktatási rendszerét átfgó, hsszú távú habilitációs, rehabilitációs célk és feladatk határzzák meg, melyeket az intézmény dkumentumai tartalmaznak. b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lyan szakmaközi együttműködésben kialakíttt és szervezett nyittt tanítási-tanulási flyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsprtk igényeitől függő eljárásk, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fgyatéksságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevnása a hiányk pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfgadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempntjából kívánats egyéni tulajdnságk, funkciók fejlesztése A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatárzó tényezők a) A fgyatéksság típusa, súlyssága. b) A fgyatéksság kialakulásának ideje. c) A sajáts nevelési igényű tanuló - életkra, pszichés és egészségi állapta, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kgnitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, tvábbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A sajáts nevelési igényű tanuló fejlesztésére vnatkzó célkat, feladatkat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni: a) az intézmény pedagógiai prgramjában, b) az intézmény minőségirányítási prgramjában (tervezési és ellenőrzési szinten), c) a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak prgramjában, d) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcslódó tanítási-tanulási prgramban, e) az egyéni fejlesztési tervben. A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kmpetenciája: 1. a prgramk, prgramcsmagk összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsprts fejlesztés, 3. közreműködés az integrált nevelés, ktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a knzultációban A szükséges pedagógiai feltételek biztsítása a sajáts nevelési igényű tanulók számára A nevelés, ktatás, fejlesztés kötelezően biztsítandó pedagógiai feltételeit a közktatási törvény fglalja össze. A közktatási törvény a sajáts nevelési igényű tanulókhz igazdva az általánsan kötelező feltételeket több területen módsítja, illetve kiegészíti lyan többletszlgáltatáskkal, amelyeket ki kell alakítani, és hzzáférhetővé tenni a sajáts nevelési igényű tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, ktatás A sajáts nevelési igényű tanulók eredményes szcializációját, isklai pályafutását elősegítheti a nem sajáts nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - ktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztsítják: - Az együttnevelést megvalósító isklák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajáts nevelési igényű tanulók fgadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárásk alkalmazása. A módszerek, módszerkmbinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkdást jelent a sajáts nevelési igény típusáhz, az elmaradásk súlysságáhz, az egyéni fejlődési sajátsságkhz. - A nyittt tanítási-tanulási flyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csprt igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárásk, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. 18

19 - A sajáts nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, ktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichlógiai képességekkel (elfgadás, tlerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kmpetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldlgzásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajáts nevelési igényű tanulók csprtjaira jellemző - módsulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztsít, a differenciált nevelés, ktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, fglalkzásk srán a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatkat beépíti, a flyamats értékelés, hatéknyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltztatja eljárásait, az adtt szükséglethez igazdó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, prbléma megldásáhz alternatívákat keres; e) alkalmazkdik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai flyamatkba. A sajáts nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, ktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fgyatéksságának típusáhz igazdó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés srán a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatt tesz a fgyatéksság típusáhz, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az sztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltztatást segítő bútrk, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatt tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkmbinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatt tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazdó módszerváltáskra; f) együttműködik a többségi pedagóguskkal, figyelembe veszi a tanulóval fglalkzó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen fglalkzáskn - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szlgáló órakeretben -, ennek srán támaszkdik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, ktatásban részt vállaló közktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szlgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővársi közktatás-fejlesztési tervekben meghatárztt feladatellátás szerint. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal kapcslats sztályfőnöki, fejlesztőpedagógusi, valamint gyermek és ifjúságvédelmi feladatk: - a kudarc kának, gyökereinek feltárása, - a kudarc kzta feszültség megszüntetése, - a személyiség egyensúlyának helyreállítása - a teljesítmény és viselkedészavar valódi kainak számbavétele, - a kudarc jellegének, a típusának és a megfelelő segítségnyújtás módjának megállapítása Munkánk nehézségét fkzza az a tény, hgy a legtöbb gyermeknél a fellépő zavark halmzttan frdulnak elő. Ezért az eredményes munka érdekében célszerű minél több kt felfedni, azkat több szakember összehanglt munkájával rvslni. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kiszűrése elsősrban a pedagógusk feladata, akik a szakemberekkel együttműködve vesznek részt a fejlesztő, felzárkóztató munkában. Ha a gyermekeknél speciális tanulási zavar nem áll fenn, akkr a pedagógus krrepetálással segít a felzárkóztatásban. A krrepetálás lehetősége minden gyermek számára biztsíttt. Ha a tanuló érdeke azt kívánja, külső segítséget is igénybe veszünk, mint például a gyermekvédelmi felelős, a pszichlógus ill. a pedagógiai szakszlgálat munkatársai. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A viselkedési és beilleszkedési zavark esetében a társadalmi és érzelmi érettség elmaradttsága illetve családi körülmények eredményezik a képességek alatti teljesítést és a deviáns magatartást. Az kk legmeghatárzóbban a családban, majd az óvdában, az isklában és az egész társadalmban keresendők. Az sztályfőnök, a fejlesztőpedagógus és a szaktanárk feladata: - a magatartási prblémákkal küzdő gyerekeink figyelemmel kísérése, - egyénre szabtt feladatk kijelölése, - egyéni és kiscsprts felzárkóztatás, - a tanulóink bevnása a sprtba (lyan sprtág választása, ahl a figyelem összpntsítást fkzatsan fejlesztik), - a gyermekeink jó képességeinek tvábbi megerősítése, fejlesztése, - érzelmi kötődés, kapcslat megteremtése (tanárkkal, társakkal) - a tanulóink bevnása a délutáni fglalkzáskba, - a rendszeres kapcslattartás a szülőkkel (fgadó óra, szükség esetén családlátgatás, a titktartási kötelezettség szem előtt tartásával), - a Gyermekjóléti Szlgálat bevnása a prbléma megldásába, - a Nevelési Tanácsadó szlgáltatásának igénybevétele, A sajáts nevelési igényű tanulókkal kapcslats helyi pedagógiai tevékenység A sajáts nevelési igényű diákk számára a Közktatási törvény 52. (6) értelmében a tanórai fglalkzáskn túl kötelező 19

20 egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai fglalkzáskat a szakértői bizttság által megállapíttt módn, a meghatárztt órakeretekben szakképzett pedagógus alkalmazásával, valamint gyógypedagógiai intézményekkel szakmai együttműködés útján biztsítjuk. Együttműködési megállapdás és napi kapcslat keretében flyamats szakmai kapcslatt tartunk a sajáts nevelési igényű diákk ktatása srán a módszertani intézményekkel és az rszágs szakértői és rehabilitációs bizttságkkal. Az integrált nevelésben, ktatásban igénybe vesszük az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szakés pedagógiai szakmai szlgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a közktatásfejlesztési tervben meghatárztt feladatellátás szerint. Az esélyegyenlőtlenség csökkentését alapvető feladatunknak tartjuk, amely speciális felzárkóztató prgramk, személyes törődés, beszélgetések srán történik meg. Célunk az inkluzív iskla megteremtése. Az ktatás-nevelés srán igazdunk a sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatásának irányelvéhez. Az általáns irányelvek célja, hgy a nevelési prgramban fglaltak és a sajáts nevelési igény összhangba kerüljenek. Biztsítja, hgy az elvárásaink igazdjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljn meg, a sajáts nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák prgramjai váljanak az nevelési prgramjaink tartalmi elemeivé. Az SNI tanulók nevelésének, ktatásának, fejlesztésének helyi alapelvei: - pedagógusainkat és a szülőket felkészítjük a sajáts nevelési igényű tanulók fgadására, - a nevelés, ktatás, fejlesztés alapelve, hgy a sérülésből adódó hátránys következményeket segítsük csökkenteni vagy ellensúlyzni, - a képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátsságkhz szabttan történik meg annak érdekében, hgy meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalmban (Egyéni fejlesztési tervek), - fkztt figyelmet frdítunk a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabtt tanulás módszereinek megválasztására, - lehetővé tesszük a tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását, - mindig szem előtt tartjuk az önállóságra nevelés elvét, az isklában - a tanuló állaptának megfelelően biztsítjuk az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mzgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkdó, indukciós hurk), - megteremtjük az esélyegyenlőség alapjait, hgy a gyermekek az isklai tanulmányk adtt pntján felkészültek legyenek az önálló életvitelre, - kialakítjuk a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, hgy hgyan visznyuljanak állaptukhz, ismerjék meg saját értékeiket, - növeljük a kudarctűrő képességüket, - az isklai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszlásával, - ha a gyermek állapta, felkészültsége indklja, akkr a helyi pedagógiai prgram alapján egy tanévnél hsszabb időt (két tanév) biztsítunk, de szükség esetén a tvábbi pedagógiai szakaszk is szerveződhetnek hsszabb idősávban - az isklai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a kmplex rehabilitációs tevékenység, melyhez együttműködünk az egységes gyógypedagógiai és módszertani közpntkkal, - felkészítjük a felnőtt lét szerepeire, - kiemelt jelentőséggel bír a fgyatékkal élők számára elérhető pályák, munkahelyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. Pedagógusaink: figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak egyes sajáts nevelési igényű tanulók csprtjaira jellemző módsulásait, differenciált nevelés és ktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak, alkalmazkdnak az eltérő képességekhez, eltérő viselkedésekhez, egy-egy tanulási, nevelési helyzet, prbléma megldásáhz alternatívákat keresnek, együttműködnek különböző szakemberekkel, iránymutatásait és javaslatait beépítik a pedagógiai flyamatkba. A gyógypedagógus vagy utazó tanár: segíti a diagnózis értelmezését, javaslatt tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására, segítséget nyújt a speciális eszközök kiválasztásáhz, beszerzési lehetőségekhez, figyelemmel kíséri a tanulók haladását, együttműködik a többségi pedagógussal, terápiás fejlesztő tevékenységet flytat a tanulóval egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs órakeretben. Sajáts nevelési igényű tanulók helyi felvételi és ktatási rendje Tanév elején esetmegbeszéléseket tartunk az újnnan felvett tanulókról a módszertani közpntk munkatársainak segítségével. Segítséget nyújtanak a diagnózis értelmezésében, a segédeszközök megválasztásában, és a speciális/egyéni módszerek kiválasztásában. Hallássérült tanulóink utazótanáraival flyamats és rendszeres kapcslatt alakítunk ki, és estmegbeszéléseket tartunk. A hallássérülteket idegen nyelvből szakértői vélemény alapján felmentjük; órán a tanárral szemben ülve a szemkntaktus kialakítása érdekében - dlgzhatnak. Ellenőrzés, számnkérés srán tekintettel vagyunk infrmáció átadási krlátaikra. Ha kérik, írásban adhatják vissza azt, amit halló társaiktól szóban várunk. 20