MNB Füzetek 2003/12. Móré Csaba - Nagy Márton: December

Átírás

1 MNB Füzetek 2003/12 Móé Csaba - Nagy Máton: A PIACI STRUKTÚRA HATÁSA A BANKOK TEJESÍTMÉNYÉRE: EMPIRIKUS VIZSGÁAT KÖZÉP-KEET EURÓPÁRA Decembe 1 A szezők köszönttel tatoznak Kátay Gábonak és Méő Katalnnak a tanulmányhoz fűzött étékes megjegyzésekét és javaslatakét. A szezők továbbá köszönetet mondanak a két adatok szolgáltatása matt hét közép-kelet euópa oszág jegybankjának (Banka Slovenje, Česká Náodní Banka, Eest Pank, atvjas Banka, etuvos Bankas, Naodna Banka Slovenska, Naodowy Bank Polsk). Ez a tanulmány a év Olga Radzyne Awad egyk nyetese volt. A díjat az Oesteechsche Natonalbank alapította Olga Radzyne emlékée, ak úttöő munkát végzett a közgazdaság témájú kelet-euópa kutatások teületén.

2 Onlne ISSN: ISSN: ISBN: x Móé Csaba, Vezető elemző, Bankfőosztály E-mal: moecs@mnb.hu Nagy Máton, Vezető elemző, Bankfőosztály E-mal: nagyma@mnb.hu E kadványsoozat a Magya Nemzet Bankban készült elemző és kutató munkák eedményet tatalmazza, és célja, hogy az olvasókat olyan észevételeke ösztönözze, melyeket a szezők felhasználhatnak tovább kutatásakban. Az elemzések a szezők véleményét tüközk, s nem feltétlenül esnek egybe az MNB hvatalos véleményével. Magya Nemzet Bank H-1850 Budapest Szabadság té

3 Összefoglaló Tanulmányunk fő célja, hogy megvzsgálja a pac stuktúa hatását a bankok áazás magatatásáa, valamnt jövedelmezőségének alakulásáa a közép-kelet-euópa oszágok bankszektoaban. Annak édekében, hogy meghatáozzuk a bankok teljesítményét befolyásoló legfontosabb tényezőket, felállítunk egy egyszeű Counot modellt. Ezt követően, defnálva az elmélet modell által meghatáozott exogén változókat, létehozunk nem fomáls egyenleteket, melyek segítségével teszteljük az SCP (stuctue-conduct-pefomance) és RMP (elatve maket powe) hpotézsek elevancáját. A pac eő hpotézsek vzsgálatával aa keessük a választ, hogy a pac koncentácó, lletve az egyed pac észesedés befolyásolja-e a bankok teljesítményét. Az empkus teszthez 8 közép-kelet euópa oszág bankjanak között éves adatat használjuk föl. Eedményenk alapján az SCP hpotézs évényességét elvetjük, vszont az RMP hpotézs elevancáját gazoljuk a égóban. Emellett bemutatjuk, hogy más faktook így a költségek, kockázatok, a tatalékáta és a bank közvetítés mélysége ugyancsak fontos szeepet játszanak a bankok teljesítményében. Kulcsszavak: bank teljesítmény, pac stuktúa, pac eő JE osztályozás: D43, G21, 13

4 1. BEVEZETÉS A VERSENY MÉRÉSÉNEK STRUKTURÁIS MEGKÖZEÍTÉSE: HIPOTÉZISEK ÉS EMPIRIKUS AKAMAZÁSOK A PIACI STRUKTÚRA ÉS A TEJESÍTMÉNY KÖZÖTTI KAPCSOATOT MAGYARÁZÓ HIPOTÉZISEK A STRUKTURÁIS MÓDSZERT AKAMAZÓ TANUMÁNYOK FŐ JEEMZŐI AZ STRUKTURÁIS MÓDSZERT AKAMAZÓ TANUMÁNYOK EREDMÉNYEI AZ STRUKTURÁIS MEGKÖZEÍTÉS HIÁNYOSSÁGAI A BANKOK ÁRAZÁSI MAGATARTÁSÁT JEEMZŐ EGYSZERŰ FORMÁIS MODE AZ SCP ÉS RMP HIPOTÉZISEK TESZTEÉSE KÖZÉP-KEET EURÓPÁBAN A NEM FORMÁIS MODE VÁTOZÓI A NEM FORMÁIS MODE EGYENETE VIZSGÁT ORSZÁGOK ÉS AZ ÖSSZEHASONÍTÁS FŐBB KRITÉRIUMAI A VIZSGÁATBA BEVONT PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK KÖRE ÉS AZ ADATOK FORRÁSA BANKRENDSZEREK ÖSSZEHASONÍTÁSA EMPIRIKUS EREDMÉNYEK KÖVETKEZTETÉSEK HIVATKOZÁSOK TÁBÁK ÁBRÁK FÜGGEÉK... 41

5 1. Bevezetés A kelet-közép euópa bankendszeek és pénzügy pacok jelentős átalakuláson mentek keesztül az elmúlt évtzedben. A pvatzácó, a pénzügy efomok, a tőkeáamlás lbealzálása lletve a hatékony szabályozó könyezet keetendszeének kalakítása elősegítette a bankendsze stabltását és egy működőképes pénzügy nfastuktúa kfejlődését a KKE-oszágokban. A makogazdaság stabltásának, a gazdaság jelentős növekedésének és az Euópa Unóba töténő egye nagyobb pénzügy ntegálódásnak köszönhetően a pénzügy közvetítő endsze fokozatosan megeősödött. Ezt a folyamatot az EUcsatlakozáshoz kapcsolódó joghamonzácó s gyosította. A bankendszeben végbement változások jelentősen khatottak a pac stuktúáa és a vesenye s. A kétszntű bankendsze kalakulását követően a puha belépés szabályok és magas poftklátások matt, főleg a külföld bankok belépésével emelkedett a bankok száma. A szabályozó könyezet szgoítása, valamnt a fúzók és felvásálások, ll. a fzetésképtelenné váló bankok megszűnése matt azonban a 90- es évek másodk felétől má csökkenn kezdett a pac szeeplők száma. Ezzel páhuzamban, a (külföld) magántulajdon nagymétékű tényeésével és a pénzügy endsze stabltásának megteemtődésével a bankok teljesítményének alakulása és áazás magatatása fokozatosan pac alapoka helyeződött. Az elmúlt évtzed végée tehát a veseny má a bankok teljesítményének fontos tényezőjévé válhatott a KKE-oszágokban, ellentétben a pacgazdaságba való átmenet koább fázsával, amko az állam tulajdon túlsúlya és a makogazdaság nstabltással együttjáó magas kockázatok jelentősen tozították a keeskedelm bankok áazás döntéset. A veseny bank teljesítményben játszott szeepének empkus vzsgálatáa a veseny méésének stuktuáls megközelítése tűnk alkalmasnak. A stuktuáls megközelítés a pac stuktuáls jellemzőből ndul k és a veseny fokát a koncentácón (ll. a pac észesedések megoszlásán) keesztül mé. Ezzel szemben, a nem stuktuáls módszeek közvetlenül a bankok pac magatatásának számszeűsítésével póbálják megagadn a veseny fokát. 2 Mvel fő célunk nem a veseny fokának meghatáozása, hanem annak feltáása, hogy a veseny magyaázzae a bankok teljesítményét, vzsgálatunk szempontjából csak a stuktuáls módszeek teknthetők elevánsnak. 3 2 A nem stuktuáls módszeekől nyújt áttekntést például Bkke és Haaf (2002a). A Panza-Rosse módsze bankpac alkalmazásáól lásd pl. Molyneux et al. (1994) Bkke és Goeneveld (2000), De Bandt és Davs (1999), Hempell (2002), Gelos és Roldos (2002), ll. a KKE-oszágoka Dakos és Konstantnou (2002), valamnt Yldm és Phlppatos (2002) tanulmányat. A Besnahan modellen alapuló empkus vzsgálatok közé tatoznak Shaffe (1993), Swank (1995), Beg és Km (1998), Toolsema (2002), valamnt Bkke (2003) munká. 3 Meg kell jegyezn, hogy a stuktuáls változók nem feltétlenül teknthetők a veseny jó méőszámának. Mndeddg csak kevés, nagyobb oszágmntáa ktejedő empkus elemzés vzsgálta a pac stuktúa és a veseny fokának nem stuktuáls méőszáma között kapcsolatot. Bkke és Haaf (2002b) eedménye azt a hagyományos nézetet támasztották alá, hogy a magasabb koncentácó gyengít a vesenyt, míg Claessens és aeven (2003) nem találta bzonyíthatónak a negatív kapcsolatot. 1

6 Ktejedt empkus odalom foglalkozk a pac stuktúa és a bank teljesítmény között kapcsolat vzsgálatával a fejlett oszágok (főként az USA és EU) bankpacaa. A KKE-oszágoka azonban, tudomásunk szent, csak néhány tanulmány vzsgálta a bank vesenyt, ll. azt a kédést, hogy a veseny foka összefüggésbe hozható-e a bankok teljesítményével. 4 Kutatásunk ezen hányt pótolva a stuktúa-teljesítmény kapcsolat égószntű vzsgálatáa összpontosít, valamnt kté az áazás és jövedelmezőség alakulásának egyéb tényezőe. A tanulmány felépítése a következő. A másodk fejezetben smetetjük a veseny méésének stuktuáls módszeet és szélesköűen áttekntjük a kapcsolódó hpotézseket, ll. az empkus odalmat. A hamadk fejezetben bemutatunk egy, a bankok poftmaxmalzácós feltételét leíó Counot modellt. A negyedk fejezetben az elmélet modell alapján geneált nem fomáls egyenlet segítségével teszteljük az SCP és RMP hpotézseket, majd smetetjük az eedményeket. Az ötödk fejezetben összegezzük a leítakat és levonjuk a következtetéseket. 2. A veseny méésének stuktuáls megközelítése: hpotézsek és empkus alkalmazások A bank veseny méésének stuktuáls megközelítése tágabb ételemben a pac stuktúa és a teljesítmény között kapcsolatot magyaázó hpotézsek vzsgálatát foglalja magában. Ennek megfelelően, a fejezet első észében a pac eő és a hatékonyság hpotézsekől nyújtunk áttekntést. Ezt követően összefoglaljuk a stuktuáls megközelítést alkalmazó empkus módszeek főbb jellemzőt, különös súlyt fektetve a pac stuktúa és a bank teljesítmény méésée. Ezután smetetjük a stuktúa-teljesítmény kapcsolata vonatkozó empkus tanulmányok eedményet, végül soa vesszük a stuktuáls módszet ét főbb ktkákat A pac stuktúa és a teljesítmény között kapcsolatot magyaázó hpotézsek A pac stuktúa és a teljesítmény között kapcsolat tanulmányozásáa előszö a stuktúa-magatatás-teljesítmény (stuctue-conduct-pefomance, SCP) paadgma keeten belül keült so. Eedet fomájában az SCP modell a teljesítményt az exogén módon adott pac szekezet eedményeként magyaázza, amely befolyásolja a pacon működő bankok vselkedését. Az SCP paadgma azt feltételez, hogy a magasabb koncentácó növel a bankok között összejátszás esélyét, am magasabb áak alkalmazását és ezen keesztül nagyobb poft eléését tesz lehetővé az adott pacon. Az SCP paadgma mögött húzódó évelést kédőjelezte meg és kínál altenatív magyaázatot a pac szekezete és a pac szeeplők teljesítménye között kapcsolata az eedetleg Demsetz (1973) nevéhez köthető hatékonyság hpotézs (effcency 4 Tudomásunk szent, csak egyetlen tanulmány foglalkozott a stuktúa-teljesítmény kapcsolat vzsgálatával Közép-Kelet Euópában (Košak (2000) a szlovén bankendszeben elemezte ezt az összefüggést). 2

7 hypothess). 5 A hatékonyság hpotézs a bank paága vonatkoztatva abból ndul k, hogy a vesenytásanál hatékonyabban működő bank az alacsonyabb költség matt magasabb poftot ealzál. A hatékonyabb bankok ugyanakko nagyobb pac észesedése tesznek szet, a nagyobb hatékonyság dffeencák így a pac pozícók egyenlőtlenebb eloszlását, ezen keesztül magasabb koncentácót eedményeznek. A hatékonyság hpotézs szent tehát a pac stuktúa és a teljesítmény között okság kapcsolat csak látszólagos, hszen a hatékonyság hatáozza meg mnd a pac stuktúát, mnd a teljesítményt. A stuktúa-teljesítmény kapcsolat vzsgálatáa a 80-as évek végég született empkus tanulmányok döntő észe a jövedelmezőséget (vagy az áat) egesszálta valamelyk stuktuáls változóval a pac koncentácóval és/vagy a pac észesedéssel szemben és az SCP hpotézs gazolásához elegendőnek találták, hogy a koncentácó poztívan magyaázza a jövedelmezőséget. Ugyanekko, a hatékonyság hpotézs évényessége mellett évelő egyes szezők (pl. Smlock [1985]) a hatékonyság poxyjaként az egyes bankok pac észesedéset használták. A hatékonyság hpotézst akko vélték gazoltnak, ha a pac észesedés poztívan magyaázta a jövedelmezőséget. Shephed (1986) bíálta ezt a módszet, mvel alkalmazó mplct módon azt feltételezték, hogy a pac eő fő foása a kolluzív magatatást lehetővé tevő magas pac koncentácó. Shephed elmélete szent vszont az egyes szeeplők pac domnancája jelent a pac eő legközvetlenebb foását, függetlenül attól, hogy ez az eőfölény mből számazk. E koncepcóhoz köthető a elatív pac eő (elatve maket powe, RMP) hpotézs kalakulása. Az RMP hpotézs bankpac ételmezése szent csak a nagy pac észesedéssel és jól dffeencált temékekkel endelkező bankok képesek az áazásban pac eő gyakolásáa és ezzel extapoft ealzálásáa. Ebben az esetben csak a domnáns pac szeeplők ámeghatáozók, míg a ksebb pac észesedésű bankok vesenyző módon működnek ("compettve fnge"). Az előbbeknek megfelelően, a elatív pac eő hpotézs szent az egyed pac észesedés a megfelelő poxy a pac eő, ll. pac tökéletlenségek méésée. Az RMP hpotézst empkusan akko találták bzonyítottnak, ha a jövedelmezőséget magyaázó egyenletekben a koncentácó nem bzonyult szgnfkánsnak, mközben a pac észesedés poztívan magyaázott. átható tehát, hogy a pac észesedés alkalmazása a poft-stuktúa kapcsolatot magyaázó egyenletekben nem mndg vezet egyételmű eedménye, hszen egy bank eős pac pozícója a pac eőfölénye s utalhat, nemcsak a nagyobb hatékonysága. A stuktuáls módszet alkalmazó empkus odalom egy észe az á-koncentácó (pac észesedés) kapcsolat elemzésével tesztelte a pac eő (SCP és RMP) hpotézseket. E módsze sem alkalmas azonban önmagában aa, hogy az SCP vagy RMP hpotézs évényessége egyételműen megítélhető legyen, a pac stuktúát leíó magyaázó változókban ugyans "keveedhet" a pac eő és a hatékonyság hatása. Ha pl. mndkét hatás egyszee jelen van, akko a koncentácó (pac észesedés) változó paaméteében "kolthatják" egymást, hszen ellentétes a hatásuk az áaka. Szntén poblémát okozhat, ha a hatékonyság ténylegesen a 5 A hatékonyság hpotézst gyakan emlegetk az odalomban hatékony stuktúa hpotézsként ("effcent stuctue hypothess") s. 3

8 hatékonyság hpotézssel ellentétben negatív kapcsolatban van a koncentácóval vagy pac észesedéssel. Ekko a pac stuktúa változó poztív szgnfkáns együtthatója félevezető lehet vagys nem gazolja egyételműen az SCP vagy RMP hpotézst, mvel a pac eő és a hatékonytalanság együttes hatását tüköz. Bege és Hannan (1993) ámutattak, hogy az előbb módszetan poblémák csak (explct) hatékonyság változó(k) egyenletbe való építésével oldhatók meg megnyugtatóan. Emellett, Bege (1995) a hatékonyság hpotézst egyételműen különválasztotta X-hatékonyság és méethatékonyság hpotézseke. 6 Az X- hatékonyság hpotézs szent a hatékonyabb menedzsmenttel és/vagy technológával működő bankok költsége alacsonyabbak, és ezét jövedelmezőségük magasabb. Az X-hatékonyabb bankok nagyobb pac észesedése tesznek szet, am növel a pac koncentácót. A méethatékonyság hpotézs szent a hatékonyabb méet mellett működő bankok fajlagos költsége alacsonyabbak mnt a kevésbé méethatékony vesenytásaké, ezét jövedelmezőségük s magasabb. A méethatékony bankok nagyobb pac észesedést ének el, am magasabb koncentácóhoz vezet. A pac stuktúa változók (koncentácó és pac észesedés) és az X-, ll. méethatékonyság változók egydejű bevonásával má lehetővé válk, hogy a két pac eő hpotézs és a két hatékonyság hpotézs egyételműen gazolható vagy cáfolható legyen. Az SCP (RMP) hpotézs akko teljesül, ha a koncentácó (pac észesedés) poztívan magyaázza a poftot, mközben a másk stuktuáls változó és a hatékonyság változók ebből a szempontból elevánsak. Hasonlóan a X- hatékonyság (méethatékonyság) hpotézs akko gazolható, ha az X-hatékonyság (méethatékonyság) poztívan magyaázza a poftot, míg a másk hatékonyság változó és a pac stuktúa változók koeffcense nem eleváns. A hatékonyság hpotézsek teljesülésének azonban szükséges feltétele még az s, hogy a pac stuktúa változók (koncentácó, pac észesedés) és a hatékonyság között poztív kapcsolat legyen. A stuktúa-teljesítmény kapcsolata vonatkozóan fentebb smetetett négy hpotézs mellett említést kell még tennünk a nyugodt élet (quet lfe) hpotézsől, amt az odalomban egyesek a pac eő hpotézsek specáls esetének tekntenek. A hpotézs szent a nagyobb pac eővel endelkező bankok menedzsmentje kevésbé töődk a hatékonysággal, mvel a pac eő khasználása az áazásban "automatkusan" növel a bevételeket. 7 A nagyobb pac eő ebben az esetben a hatékonyság omlásával já együtt, így ezen bankok nem mutathatnak fel magasabb jövedelmezőséget. Ezen évelésnek megfelelően a nyugodt élet hpotézs altenatív magyaázatul szolgál a jövedelmezőség és a pac stuktúa (koncentácó) között kapcsolat hányáa. Tágabb ételmezésben a nyugodt élet hpotézs magában foglalja mndazon elméleteket, amelyek a koncentácó és a költséghatékonyság közt negatív kapcsolat 6 Koább tanulmányokban s vontak be poxy-kat az X-hatékonyság vagy a méethatékonyság kezelésée, de mnden esetben csak egyk vagy másk hatékonyság faktoa vonatkoztatták azokat. Például a pac észesedést egyes szezők az X-hatékonyság, mások a méethatékonyság poxy-jának tekntették. A méethatékonyságot gyakan közelítették a mélegfőösszeggel vagy annak logatmkus étékével. 7 Az SCP vagy RMP hpotézs tehát észben teljesül. 4

9 magyaázatáa születtek. Bege és Hannan (1998) a következőképpen osztályozza ezen hpotézseket: - nyugodt élet hpotézs - poftmaxmalzálástól eltéő célok követése - pac eő megszezése és fenntatása: a menedzsment aa fodít eőfoásokat, hogy pac eejét megtatsa vagy pac eőhöz jusson - ossz menedzsment fennmaadása: az áazásban meglévő pac eő lehetővé tesz a nem hozzáétő menedzseeknek, hogy tovább megmaadhassanak pozícójukban A stuktuáls módszeek tágyalásako a pac eő és hatékonyság hpotézsek tesztelése mellett említést kell tenn a bank kamatok agadóssága és a pac eő között kapcsolatot vzsgáló tanulmányokól s. A kapcsolódó hpotézs szent, ha a bankoknak van pac eejük, áazás döntésekkel aszmmetkusan eagálnak a pénzpac kamatok különböző ányú változásaa. Tehát pl. gyosan levszk betét kamatakat a pénzpac kamatok csökkenéseko, míg ellenkező esetben csak késleltetve emelk a betét kamatokat. Ezzel szemben a vesenyző pacokon a pénzpac kamatok bámlyen ányú változásáa gyos eakcó váható A stuktuáls módszet alkalmazó tanulmányok fő jellemző A teljesítmény méése A koábbakban má utaltunk á, hogy a bank teljesítmény méésének két fő megközelítése létezk a stuktúa-teljesítmény kapcsolatot elemző empkus tanulmányokban. Az egyk módsze egy temék vagy szolgáltatás áán, míg a másk valamlyen jövedelmezőség mutatón keesztül mé a teljesítményt. Az á és a stuktúa között kapcsolatot vzsgáló tanulmányok többnye átlagos htelkamatokat, átlagos betét kamatokat vagy az átlagos díj- és jutalékbevételt (a láta szóló betétek állományáa vetítve) használnak függő változóként. Az lyen típusú áváltozók alkalmazását több ktka s éte. Mvel az átlagos kamatokat a mélegből (nevező) és az eedménykmutatásból (számláló) nyek, stock változókat (pl. dőszak vég htelállomány) kombnálnak flow változókkal (pl. adott dőszak kamatbevétel). Ezek a méés poblémák jóészt kküszöbölhetők a "suvey" típusú statsztkákból egy-egy temék kamatanak felhasználásával. Tovább poblémát jelent azonban, hogy az egyed kamatok alkalmazása fgyelmen kívül hagyja a különböző temékek áazásában megnylvánuló esetleges keeszttámogatást. Az egyed htel vagy betét kamatok hányában, az euópa bankpacokat vzsgáló tanulmányokban az áazás magatatása főként a kamatmazsot alkalmazzák poxyként (lásd pl. Goldbeg-Ra, 1996; Vande Vennet, 2002). Covose és Gopp (2001) csak bankendsze aggegált adatokat felhasználó tanulmányában a htelezés és betét mazsokat vonja be áváltozókként. A másk széles köűen eltejedt megoldás a teljesítmény méésée a jövedelmezőség mutatók (pl. ROA, ROE) alkalmazása. Fontos előnye az egyszeűsége, ll. az, hogy egyetlen számba sűítve kfejezhető vele a többtemékes vállalatként jellemezhető bankok teljesítménye. A módsze egyk hátánya vszont hasonló, mnt az átlagos 5

10 kamatok esetében, hszen ezek a jövedelmezőség mutatók s flow változókat kapcsolnak össze stock változókkal. A eleváns pac meghatáozása Az SCP tanulmányok egyk ktkus pontja a eleváns pac meghatáozása. Mvel a bankok többféle teméket nyújtanak az ügyfeleknek, a gyakolatban elég nehéz meghatáozn egy mndent átfogó pacot. A htelpac és a betét pac stuktuálsan szegmentáltak ügyfélcsopotok vagy teméktípusok szent. Az ügyfélcsopotok szent szegmentácó alapján a wholesale (nagyvállalat ügyfeleknek nyújtott) és etal (ks- és középvállalat, ll. lakosság ügyfeleknek nyújtott) bank szolgáltatások között tehetünk különbséget. A bank temékek szent szegmentácó szent beszélhetünk különböző htelek (pl. jelzáloghtelek, fogyasztás htelek), ll. betétek (pl. láta szóló, lekötött és takaékbetétek) észpacaól. A temékpac defnálása után szükséges a pac földajz ktejedtségét s meghatáozn. Az nfomácó-ntenzív etal bank temékek, szolgáltatások eleváns pacát nemcsak az utazás, de az nfomácószezés költségek s behatáolják. Ematt, a etal bank szolgáltatásoka vonatkozóan a pac meghatáozás hagyományos megközelítése a lokáls bankokat teknt a szolgáltatónak. A lokáls pac az ameka tanulmányokban egy-egy nagyváost és közetét takaja (Metopoltan Statstcal Aea). Az euópa oszágokban sokkal nagyobb poblémát jelent a lokáls pacok meghatáozása. A jellemző módsze, hogy a mnta több oszág bankjat tatalmazza, s ekko az oszágos pac jelent a lokáls pacot. E módsze hátulütője, hogy az oszágos pacot lefedő nagybankokkal egyfomán kezel a lokáls jelentőséggel bíó ksbankokat s. A pac stuktúa méése A pac stuktúa méésée az ameka SCP tanulmányokban leggyakabban a betét pac koncentácóját alkalmazzák, míg az euópa tanulmányokban a mélegfőösszeg alapján számított koncentácó használata jellemző. Meg kell jegyezn azonban, hogy a koncentácó a vesenynek nem feltétlenül jó méőszáma, hszen pl. egy eősen koncentált pacon s vselkedhetnek vesenyző módon a vezető bankok. A koncentácós ndexek gyakolat jelentőségét elsősoban az adja, hogy könnyen alkalmazhatók vesenypoltka döntésekben (pl. fúzók engedélyezése). 8 Egyszeűsége és kolátozott adatgénye folytán a CR k koncentácós áta az egyk leggyakabban használt koncentácós ndex az empkus odalomban, amely a k legnagyobb bank pac észesedéset összegz, egyenlő súlyt endelve ezen bankoknak. A mutató hátánya, hogy a pac pozícók eloszlásából nyehető nfomácóknak csak egy észét hasznosítja; így pl. a pacvezető bankok között pozícóátendeződés hatását nem mutatja (mvel egyenlő súllyal vesz fgyelembe a k legnagyobb bankot), ll. fgyelmen kívül hagyja a ksebb bankokat. Nem létezk szabály a k megfelelő étékének meghatáozásáa, ennek megállapítása önkényes. A gyakolatban legnkább a 3, 5 vagy 10 legnagyobb banka számolják ezt a mutatót. 8 A legsmetebb példa az ameka gyakolat. Az ameka Igazságügy Mnsztéum ányelve szent egy fúzó akko hagyható jóvá, ha a lokáls pacon a fúzó után pac koncentácó (Hefndhal- Hschman ndex) alacsonyabb maad pontnál és a koncentácós ndex fúzó előtt állapothoz vszonyított növekedése nem haladja meg a 200 pontot. 6

11 A másk széles köben alkalmazott koncentácós méőszám a Hefndhal-Hschman ndex (HHI), amely a bankok pac észesedésének négyzetösszegeként adódk. A mutató előnye, hogy a pac pozícók eloszlásából nyehető teljes nfomácót hasznosítja. A számítás módjából következően nagyobb súlyt endel a nagyobb bankoknak és mnden bankot fgyelembe vesz. A HHI lehetséges étéke az 1/n és 1 között tatományba esnek: a legalacsonyabb étéket akko é el az ndex, ha mnden pac szeeplő észesedése egyfoma, az elmélet maxmum pedg a tszta monopólumhoz kötődk. 9 Az empkus tanulmányokban használt egyéb stuktuáls változók között a következőket lehet még kemeln: bankfókok száma, bankok pac észesedése, a vezető bankok pac észesedése közt dffeenca. 10 A pac stuktuáls jellemzőn túl a veseny fokát nagyban befolyásolhatja, hogy mlyen belépés kolátokkal kell szembenézne a potencáls új belépőnek. Ezek a kolátok lehetnek szabályozás (tőkekövetelmény, engedélyezés feltételek, stb.) és közgazdaság (pl. a mnmáls hatékony méet eléése, temékdffeencálás, abszolút költségelőnyök) eedetűek. A belépés kolátok explct fgyelembevételée az empkus alkalmazásokban a szgoú és az engedékenyebb fókszabályozást alkalmazó államok között különbségtétel ("unt bankng" államok vs. "lbeal banchng" államok) jelent a legsmetebb példát a koább fókszabályozás megszüntetése előtt dőszakot vzsgáló ameka tanulmányokban Az stuktuáls módszet alkalmazó tanulmányok eedménye A stuktúa-teljesítmény kapcsolatot elemző empkus odalmat a 60-as évektől a 90-as évek első felég az egyszeű stuktuáls modellek domnálták, döntő észük az ameka bankpacok vzsgálatáa született. A hatékonyság változókkal kbővített stuktuáls modellek alkalmazása a 90-es évek közepétől kezdett eltejedn. Ezen tanulmányokat, az egyszeű SCP modellek eedményenek összefoglalása után, külön tágyaljuk. Egyszeű stuktuáls modellek eedménye Ameka bankpacok A 60-as évektől az USA bankpacaa számos, poft(á)-koncentácó összefüggést vzsgáló empkus elemzés született. Az alábbakban Molyneux (1996) áttekntésée alapozva összefoglaljuk az 1960 és 1991 között készült SCP tanulmányok főbb következtetéset. A koncentácó és a betét kamatok között kapcsolat tanulmányozásánál a koábban má említett módszetan hányosságok ellenée a legtöbb esetben átlagos betét kamatokat használtak a szezők. Az lyen típusú elemzések többségében nem találtak szgnfkáns kapcsolatot a pac stuktúa és a betét kamatok között. Meg kell azonban jegyezn, hogy a vzsgálatok jellemzően 1980 előtt dőszaka 9 Az egyszeűbb ntepetálhatóság kedvéét az empkus odalomban a el szozott ndexet használják, eszent az elméletleg lehetséges szélsőétékek /n és Például az első és másodk vagy az első és hamadk legnagyobb bank pac észesedése között különbség. 7

12 vonatkoznak, amko a betét kamatoka vonatkozó szabályozás (Regulaton Q) még életben volt, ezét az eedmények tozítottak lehetnek. A deegulácó után dőszakot vzsgáló és egyed kamatokat felhasználó módszetanlag legmegbízhatóbbnak teknthető tanulmányok vszont meggyőző eedménnyel szolgáltak az SCP hpotézs mellett (pl. Bege-Hannan, 1989; Calem-Calno, 1989). Ezen modellek magyaázó eeje egyes esetekben magas, de a koncentácó kamatoka gyakoolt hatása kcsnek bzonyult. A koncentácó és htelkamatok között kapcsolat empkus elemzésének egyk általánosítható következtetése, hogy az átlagos htelkamatok a bankok teljesítményének ossz méőszáma. A "suvey" típusú kamatstatsztkából nyet egyed htelkamatok alkalmazása vszont jóval eedményesebbnek bzonyult. Még ha szgnfkáns kapcsolatot s találtak azonban a koncentácó és htelkamatok között, a hatás akko s csak ksmétékű. Emellett, a modellek magyaázó eeje gyakan alacsony, am aa utal, hogy az egyenletekben fontos változókat nem vettek fgyelembe. A bankpac koncentácó és a jövedelmezőség kapcsolatát vzsgáló számos empkus tanulmány eedménye meglehetősen vegyes képet mutatnak: az lyen típusú elemzések felében mutattak k szgnfkáns kapcsolatot. A különböző típusú SCP tanulmányok közül ezekben a legksebb a modellek magyaázó eeje. Azon tanulmányok közül, amelyek szent a koncentácó nncs szgnfkáns hatással a jövedelmezősége, néhány a pac észesedés és a jövedelmezőség között talált poztív kapcsolatot és azt a nagyobb hatékonysága vezetk vssza. Smlock (1985), ll. Evanoff és Fote (1988) szent a koncentácó a pac észesedés modellbe való építése után elveszít magyaázó eejét. Ezzel szemben Hanweck és Rhoades (1984) csak a pac észesedés és az áak között talált kapcsolatot, a pac észesedés és a jövedelmezőség között nem. Euópa bankpacok Az euópa bankpacoka vonatkozóan mndeddg vszonylag kevés empkus elemzés született a stuktúa-teljesítmény kapcsolatól. Ennek fő oka, hogy nem állnak endelkezése megfelelő lokáls (egonáls) pac adatok, ezét a vzsgálandó pacokat sokkal nehezebb meghatáozn. Az euópa bankendszeek esetében leggyakabban csak a haza pac egészée lehet koncentácós ndexeket számoln. Az euópa bankok unvezáls jellege matt a eleváns pac defnálásában hangsúlyosabban jelentkezk az a pobléma s, hogy a bankok több temék pacán működnek. Az euópa tanulmányok jelentős észe több oszág bankjaa tesztel az SCP hpotézst. Molyneux és Teppett (1993) öt EFTA-oszág (Auszta, Svájc, Svédoszág, Novéga, Fnnoszág) bankjaa végzett panel elemzést az as dőszaka. Eedmények összességében az SCP hpotézst gazolják, míg a hatékonyság hpotézst elvetk a szezők. Molyneux (1993) 19 euópa oszága vzsgálta a stuktúa-teljesítmény kapcsolatot és aa a következtetése jutott, hogy Potugála, Spanyoloszág, Svédoszág, Nagy-Btanna és Töökoszág bankja esetében gazolható a hagyományos SCP hpotézs. Vande Vennet (1993) eedménye néhány euópa oszága (Belgum, Íoszág, Potugála, Spanyoloszág) 8

13 vonatkozóan gazolták az SCP hpotézst. 11 Covose és Gopp (2001) aa kees a választ, hogy az EU-ban a 90-es évek másodk felében megfgyelhető konszoldácós hullám mennyben ellensúlyozta a deegulácó vesenyt eősítő hatását. Empkus modelljüket egy egyszeű Counot-modelle alapozzák, és oszág-, ll. temékspecfkus koncentácós ndexeket alkalmaznak fő magyaázó változóként. Eedmények azt mutatják, hogy a koncentácó hatása eltéő az áazása teméktípustól függően. A htelek és a láta szóló betétek esetében a magasabb koncentácó kevésbé vesenyző áazáshoz vezetett (SCP hpotézs), míg a takaékés lekötött betéteknél lyen hatás nem mutatható k, sőt a koncentáltabb pacokon alacsonyabb a betét mazs (hatékonyság hpotézs). Az egyszeű stuktuáls modellt felhasználó euópa tanulmányok egy észe oszágspecfkusan vzsgálta az SCP hpotézs évényességét. Mooslechne és Schntze (1992) az oszták bankpacon e vzsgálta a stuktúa és a jövedelmezőség között kapcsolatot. A pacot különböző közeteke osztották és az egyes bankok számáa eleváns pacot a fókhálózat földajz eloszlásának vzsgálata alapján hatáozták meg. A 956 bank adatat felhasználó keesztmetszet elemzésből kapott eedmények alapján sem az SCP, sem a hatékonyság hpotézs nem voltak gazolhatóak. A 13 nagybanka elvégzett panelelemzés vszont mnd a koncentácó, mnd a pac észesedés esetében szgnfkáns poztív kapcsolatot mutatott a jövedelmezőséggel. loyd-wllams et al. (1994) a spanyol bankpacon tesztelk az SCP és hatékonyság hpotézst az dőszaka panelegesszó segítségével. 12 Eedmények a koncentácó és a jövedelmezőség között poztív kapcsolatot mutatnak, vagys az SCP hpotézst gazolják. Egl és Rme (1999) a koncentácó és a jelzáloghtelek, ll. takaékbetétek kamata között kapcsolatot elemezve póbálta felmén az UBS-SBC bankfúzó potencáls hatását a svájc etal bank szolgáltatások pacáa. Eedmények azt mutatják, hogy a nagyobb lokáls pacokon (kantonok) a takaékbetétek esetében az SCP hpotézs évényes, míg a jelzáloghtelek esetében nncs poztív kapcsolat a koncentácó és a kamatok között. A ksebb kantonokban sem a takaékbetétek, sem a jelzáloghtelek pacáa nem gazolódott az SCP hpotézs. A kbővített stuktuáls modellek eedményenek áttekntése A Bege és Hannan (1993) által, közvetlen hatékonyság változók bevonásával, továbbfejlesztett stuktuáls modell segítségével Bege (1995) négy hpotézst tesztel az ameka bankpacoka: az SCP hpotézsen kívül a elatív pac eő hpotézst, ll. az X-hatékonyság és a méethatékonyság hpotézst. Eedménye az RMP és az X-hatékonyság hpotézst gazolták, bá a jövedelmezősége gyakoolt hatás nagyon kcsnek bzonyult. Az euópa bankpacoka ugyanezt a módszetant alkalmazó empkus tanulmányok főbb megállapítása a következők: - Goldbeg és Ra (1996) 11 euópa oszág bankjaa vzsgálja a stuktúateljesítmény kapcsolatot az es dőszakban. A koább hagyományos 11 Ez a tanulmány annyban má elté a hagyományos SCP módszetantól, hogy alkalmaz hatékonyság változót. 12 Mvel a szezők csak az oszágos pac egészée tudtak koncentácót számítan, a panelegesszóban csak a koncentácó dőbel vaabltását lehetett khasználn. 9

14 SCP modellt alkalmazó empkus tanulmányok többségével ellentétben nem talált szgnfkáns poztív kapcsolatot a koncentácó és jövedelmezőség között. Az altenatív hpotézsek közül az X-hatékonyság hpotézst az alacsony koncentácóval jellemezhető oszágok bankjaa találta egyételműen gazolhatónak Punt-Van Rooj (2001) 8 euópa oszág bankjaa vzsgálta a négy hpotézst és meggyőző bzonyítékot csak az X-hatékonyság hpotézs évényességée találtak. - Vande Vennet (2002) 17 euópa oszág (EU-oszágok, ll. Svájc és Novéga) bankjanak adatat felhasználva tesztelte a két pac eő és két hatékonyság hpotézst az os dőszaka. 14 Eedménye az SCP hpotézst csak észben támasztják alá, met a koncentácó változó együtthatója ugyan mnden egyenletben poztív, de csak a ROA-t magyaázó egesszóban bzonyul szgnfkánsnak. 15 Az eedmények meggyőzően bzonyítják vszont az X- hatékonyság hpotézst. A veseny méését szolgáló stuktuáls módszeek közül a hatékonyság változókat s tatalmazó, kbővített stuktuáls modellek teknthetők a legmegfelelőbbnek. A vszonylag kevés eedmény matt az eedményekből levonható általános következtetéseket óvatosan kell kezeln. Az eedmények összességében azt jelzk, hogy a vzsgált dőszakban a bankok között jövedelmezőség eltéések az ameka és az euópa bankok esetében egyaánt nkább hatékonyságbel dffeencákkal magyaázhatók. Nyugodt élet (quet lfe) hpotézs tesztelése Bege és Hannan (1998) a költséghatékonyság és a koncentácó között negatív kapcsolata adott lehetséges magyaázatokat egy hpotézsként tesztelte ameka bankoka és eedmények gazolták a nyugodt élet és kapcsolódó hpotézseket. Étékelésük szent ez feloldja azt a látszólagos ellentmondást, hogy míg az ákoncentácó vzsgálatok eedménye általában összhangban vannak az SCP hpotézssel, addg a poft-koncentácó kapcsolat esetében má jóval kevésbé meggyőzőek az empkus eedmények. Az euópa bankoka Punt és Van Rooj (2001) tesztelte a nyugodt élet hpotézst. Eedmények szent a nyugodt élet hpotézs évényessége nem gazolható az euópa bankok esetében. A pac stuktúa és a kamatok agadóssága A betét kamatok ugalmatlan alkalmazkodását fgyelte meg Bege és Hannan (1991), valamnt Neumak és Shape (1992) az ameka bankok esetében, amt a pac eő bzonyítékának étékeltek. A pac koncentácó-pac eő kapcsolat étékelése szempontjából még fontosabb, hogy a magasabb koncentácójú pacokon nagyobb fokú gdtást tapasztaltak. Az előbb szezőkkel ellentétben Jackson (1997) 13 A teljes bank mntát felosztotta alacsony és magas koncentácójú pacokhoz tatozó bankoka, és ezeke külön-külön s vzsgálta a négy hpotézst. 14 A teljes mnta 2375 bankot tatalmaz, és ezek a bankok mnden oszágban legalább 85 %-át adják az aggegált mélegfőösszegnek. 15 A szező háomfajta eedményváltozót használ: ROA, ROE és kamatmazs. 10

15 nemcsak a magas, hanem az alacsony koncentácójú pacokon s kmutatta a betét kamatok nagyobb fokú gdtását. Ez vszont egy U-alakú kapcsolatot sejtet a pac koncentácó és a pac eő között, am nncs összhangban az SCP hpotézssel Az stuktuáls megközelítés hányossága Az empkus tanulmányok sokszo egymásnak ellentmondó eedménye nyomán számos kutató jutott aa a következtetése, hogy nem lehet kellő megalapozottsággal kmondan az SCP hpotézs évényességét a bankpacoka. A következőkben áttekntjük a stuktuáls megközelítéssel kapcsolatos legfontosabb (elmélet és módszetan) ktkákat. Pacok támadhatósága A jövedelmezőség és a stuktúa között kapcsolat hányáa adott lehetséges magyaázatok egyke a pacok támadhatóságának elméletée alapozza évelését. Eszent kevés pac szeeplő (vagy magas koncentácó) mellett s kalakulhat vesenyző áazás, ha a paca való belépés vszonylag könnyű, ll. a pacól való klépésko a belépés költsége vsszanyehetők (nncsenek elveszett költségek). Az elmélet azét tett szet egye nagyobb népszeűsége az utóbb dőben, met az elmúlt dőszakban a deegulácó és a technológa fejlődés egye nkább növelte a bankpacok támadhatóságát. Molyneux (1999) szent a pénzügy szolgáltatók egye szélesebb köe (nembank pénzügy közvetítők észéől fokozódó veseny), a GMU által létehozott nagyobb belső pac és a jelenleg vesenyhelyzet matt a nemzet bankpacok koncentácója egye kevésbé elevánssá válk a vesenypoltka szempontjából. Más szezők (pl. Demne 2002) elfogadják ugyan, hogy az előbb tényezők növelték a pacok támadhatóságát, de hangsúlyozzák, hogy bzonyos tevékenységeknél a bankok egyedualmát még nem skeült megtön. Így a etal bank szolgáltatások pacán a pénzfogalm szolgáltatások, ll. a KKV-k htelezése még mndg lokáls pacnak számít, ahol a bankok képesek eőfölényükkel vsszaéln. 16 A stuktúa-teljesítmény(pac eő) kapcsolat nemlneatása A pac stuktúa bank teljesítményben játszott szeepének vzsgálata soán előszö Jackson (1992) kutatás eedménye vetették fel annak lehetőségét, hogy a kapcsolat nem lneás. Jackson negatív koelácót talált a koncentácó és a betét kamatok között az alacsony koncentácójú pacokon. A közepes koncentácójú pacokon vszont a negatív kapcsolat megszűnk, sőt a magas koncentácójú pacokon má poztívvá válk. Ez azt sugallja, hogy magas koncentácó mellett a koncentácó növekedése vesenyzőbb magatatást von maga után. A kapcsolat nemlneatása Jackson szent ellentmond az SCP hpotézsnek. Koábban má említettük Jackson (1997) betét kamatok gdtásával foglalkozó tanulmányát, amelynek eedménye a 16 Jól smet példát szolgáltat ee a bt vesenyhatóságnak a KKV-knak nyújtott bank szolgáltatások pacán megfgyelhető vesennyel kapcsolatos vzsgálata. A vesenyhatóság jelentése (Competton Commsson, 2002) számos, vesenyt kolátozó jelenséget tát fel az adott pacon és ennek nyomán megállapította, hogy a négy legnagyobb bank pac eejének khasználásával jelentős extapoftot szezett a vzsgált dőszakban. 11

16 pac koncentácó és az áak között U-alakú kapcsolatot sejttettek. A poft(á)- koncentácó kapcsolat nemlneatásáa szolgáltat még példákat Bege és Hannan (1992) (USA pacoka), ll. Goldbeg és Ra (1994) (euópa pacoka). A bank magatatás vzsgálatának hánya Az SCP modellt alkalmazó empkus tanulmányok hányossága, hogy explcten nem veszk fgyelembe a bankok magatatását, hanem azt lényegében a pac stuktúa által detemnáltnak kezelk (Bkke-Haaf, 2002a). Kvételt jelent Calem és Calno (1991), akk azt tapasztalták, hogy az ameka bankok esetében a nem vesenyző magatatás nemcsak a koncentált pacokon fgyelhető meg. Cetoell (1999) szent a pac koncentácó és a pac eő között poztív kapcsolat egyételműen csak akko gazolható, ha a pac szeeplők Counot-olgopolstaként vselkednek. Az általánosabb és plauzblsebb elmélet modellekben amelyek nem élnek ezzel a kolátozó feltevéssel, vagys engedk a bankok vselkedése között kölcsönhatást a pac koncentácó-pac eő kapcsolat kevésbé nylvánvaló. A pac stuktúa méésének poblémá Az SCP paadgma feltételez, hogy mnden bank poftál a pac szeeplők között összejátszás matt magasabb áakból, ezét a jövedelmezőség valamlyen függvénye a koncentácónak. Az paág ntézmény megközelítésének (ndustal ogansaton appoach) odalma azonban azt sugallja, hogy a pac szeeplők között koopeácó leíásáa használt egyszeű koncentácós ndexek félevezetőek lehetnek. Az empkus elemzésekben leggyakabban alkalmazott koncentácós áták közül: - a CR k ndex a k legnagyobb bank pac észesedését egyenlő súllyal fgyelembevéve összegz és a több bankot fgyelmen kívül hagyja; - a Hefndhal-Hschman ndex ugyan a nagyobb pac szeeplőknek nagyobb súlyt ad és mnden bankot fgyelembe vesz, de a számítás módja eleve kzája, hogy bámely pac szeeplő észéől megnylvánuló vesenyző magatatás csökkentő tényezőként szeepeljen. Molyneux (1993) az euópa bankpacokon vzsgálta a bankok között együttműködés, ll. valzálás hatását az 1986 és 1989 között dőszakban. Azt tapasztalta, hogy mnél nagyobb a pacvezető bank észesedése, annál nkább jellemző a bankok között együttműködés és ez a szekto átlagos jövedelmezőségének növelése ányába hat. Ugyanakko mnél eősebb a másodk legnagyobb bank pac pozícója, az annál nkább a vesenyző magatatást eősít. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a legnagyobb bank vesenyt kolátozó hatását, így a pac koncentácó és a jövedelmezőség között poztív a kapcsolat. 17 Egyéb tényezők Az empkus tanulmányok sokszo fgyelmen kívül hagynak olyan tényezőket, amelyek a stuktúa és teljesítmény között tényleges kapcsolat megítélése 17 A több nagyobb (hamadk, negyedk, ötödk) bank vselkedése nncs gazán hatással a bankszekto jövedelmezőségée. 12

17 szempontjából fontosak lehetnek. Kevés empkus tanulmány foglalkozk pl. a veseny nem á jellegű tényezővel, holott ezek s jelentősen befolyásolhatják a bankok teljesítményét. Emellett, Glbet (1984) szent a koább ameka SCP tanulmányok komoly hányossága, hogy fgyelmen kívül hagyták a szabályozás hatását (pl. Regulaton Q) a koncentácóa és teljesítménye. 3. A bankok áazás magatatását jellemző egyszeű fomáls modell A stuktuáls ányzat és ehhez kapcsolódó hpotézsek áttekntését követően, ebben a fejezetben felépítünk egy egyszeű fomáls modellt, melynek segítségével meghatáozzuk az empkus modellünkbe bevonása keülő, a bankok áazása és jövedelmezősége szempontjából eleváns exogén változókat. Számos kutató bzonyította, hogy a Counot modellben a pac stuktúa poztívan magyaázza a bankok áazását és jövedelmezőségét. Ezek között említhető Cowlng és Wateson (1976), Dansby és Wllg (1979), Faell és Shapo (1990), valamnt Bkke és Haaf (2002a). A tadconáls megközelítés szent a Counot modellben lehetnek belépés kolátok. Az egyensúlyban a poft poztív és csökken, ha a bankok száma emelkedk, azaz a veseny fokozódk. A bankok feltételezéssel endelkezve a vesenytásak váható lépésől képesek befolyásoln a kbocsátást és a kamatokat. A Counot bank htel-, betét kamatanak pénzpac kamatézékenysége pedg csökken, lletve nő a bankok számának emelkedésével, lletve a veseny fokozódásával. Mndezt fgyelembe véve optmáls választásnak tűnk egy egyszeű Counot összefüggésből kndulva megkeesn az áazás és jövedelmezőség alakulása szempontjából eleváns változókat. A hpotézstesztelésünkhöz kndulópontként használható egyszeű elmélet modell hasonló, Statz (1983), Jappell (1993), Covose és Gopp (2001) által alkalmazott összefüggésekhez. Azt feltételezzük, hogy a bankok áelfogadók a betét és a pénzpacon, de ámeghatáozók a htelpacon. Emellett úgy gondoljuk, hogy az paágban sok ks azonos méetű bank működk, akk Counot vesenyzőként vselkednek, abban az ételemben, hogy azt hszk, saját kamatuk nem befolyásolja a vesenytásak vselkedését a htelpacon. Továbbá azt feltételezzük, hogy mnden banknak azonos a költségfüggvénye egy fókkal endelkezk, egyfajta eszközt (htelt) helyez k és egyfajta foást (betétet) fogad el. Temészetesen a bankok lkvdtástöbbletüket, lletve hányukat a bankköz pacon menedzselk. A bank olyan htelkeeslettel néz szemben, am negatív kapcsolatban van a saját és a vesenytás ajánlat kamatlába között különbséggel, lletve az átlagos htelpac kamatlábbal. Mnden bank azonos lneás 18 htelkeeslet függvénnyel endelkezk (1) A0 N N 1 n j ( j E ) N, 18 Itt egy egyszeűsítéssel éltünk, hszen a keeslet lneatását feltételeztük. Empkus tesztek vszont azt bzonyítják, hogy a pénzkeeslet göbe jellemzően nem lneás, amnek az a logkus következménye, hogy a htelkeeslet göbe sem lneás. 13

18 melynek első fokú, szent deváltja E (2), 2 N ahol = a bank htelkeeslete; = a bank htelkamatlába; j = a bank vesenytásának htelkamatlába; n = átlagos pac htelkamatláb, 1 ; N = az banknál felmeülő htelkeeslet ugalmassága, helyettesítés hatás (a htelkeeslet csökken, ha az bank htelkamata nagyobb a vesenytásénál); A 0 = a gazdaság fnanszíozás génye (a teljes htelkeeslet egyenlő a gazdaság fnanszíozás gényével, ha a kamatláb vagy a ugalmasság zéus); E = a htelkamatláb változásának hatása a htelkeeslete 19, E ; N= a bankok száma. Az egyensúlyban mnden bank htelkamata egyenlő egymással, így azonos htelkeeslet függvények összegeként adódk, hogy (3) A E n 0, ahol 1 A következőkben vezessünk be egy egyszeű költségfüggvényt: 20 D (4) C F D,. ahol F= fx költség.,, D = paaméteek. A bank nettó pozícóját a bankköz pacon pedg felíható 21 : (5) M ( 1 ) D, ahol M = a bankköz nettó pozícó; D = betét kínálat; = tatalékáta A negatív jelet a könnyebb használhatóság matt alkalmaztuk. 20 Ugyancsak egyszeűsítő feltételezés, hogy a költségfüggvény lneás. Az empkus tesztek gyakabban használnak nkább tanslog költségfüggvényt, mnt Shaffe (1993) és Shaffe és DSalvo (1994). 21 Feltételezzük, hogy nncsenek klasszkus kapactáskolátok abban az ételemben, hogy a bankok például a hányzó foást fel tudja venn a bankköz pacól vagy a jegybanktól. 22 A tataléka fzetet kamat elhanyagolható. 14

19 15 Bevezetve a htelkockázat nagyságát a bank poftja az alább módon íható fel 23 : (6) D C D M ) 1 (, ahol = pénzpac kamatláb; = a htelek váható veszteségátája 24. Felhasználva az (4), (5), (6) egyenletet a bank poftmaxmuma kfejezhető: (7) 1 1 ) (1 max D D M F M M. Az egyenlet htelkamatláb szent első deváltja: (8) D D 1 1 ) (1 ) 1 (, lletve behelyettesítve a (2) egyenletet: (9) ) )( 1 ( ) ( 1 ) (1 ) ( ) 1 ( N E N E N E D D. Majd felhasználva az egyensúly pozícóban az aggegált htelkeeslet függvényt (3), lletve szmmetkusságot feltételezve ( =, =, =, =, D = D ), felíható: (10) 0 ) )( 1 ( ) ( 1 ) )( (1 ) ( ) 1 ( N E N E N E A N E D D. Átendezés után az egyensúly htelkamatlába 25 az alább eedményt kapjuk: (11) D D E N E N N E N E N E N A ) )(1 (1 ) (1 ) ( Itt azt feltételezzük, hogy a bank csak a htel és betét mennységét választja meg, a tőke nagysága adottságként jelenk meg. Temészetesen az alapvető foás (D) és eszközelemeken () kívül bevezethetőek más mélegelemek s (pl. lkvd eszközök vagy tőke), vszont ezeknek elenyésző a jelentősségük az optmalzácó szempontjából. Egyéb mélegelem bevezetése csak specfkus vzsgálatoknál fodult elő a bank odalomban, mnt például Pausch és Welzel (2002)-nél, akk a tőkemegfelelés hatását vzsgálták a bankok poftjáa. 24 Veszteségáta = (1-vsszanyeés hányad)*bukás valószínűség 25 Ha hasonlóan Statz-hoz (1983) azt feltételeznénk, hogy a bank áelfogadó a htel és pénzpacon, de ámeghatáozó a betét pacon, akko azonos módon kfejezhetnék az egyensúly betét kamatlábat.

20 Az olgopolsztkus vesenyző olyan poftmaxmalzáló egyenlettel 26 (11) néz szembe, ahol a htelkamat és a betét kamat közt mazsot lényegében a gazdaság cklusok (A 0, ), a költségek (,,), a veseny foka (N, ) és a htelkeeslet kamatézékenysége (E ) detemnálja. Mvel a veseny, áazása és jövedelmezősége gyakoolt hatásának elemzése az elsődleges célunk, ezét a következőkben csak a bankok száma (N) és a helyettesítés foka ( ) változásanak hatásáa fókuszálunk. A (11) egyenlet alapján könnyen belátható, hogy a pac veseny élesedése egyételműen csökkent a htel és a betét pac kamatok közt különbözetet. A bankok számának növekedése (N) és a bankok közt helyettesítés hatás emelkedése ( ) a mazs szűküléséhez vezet. A tökéletes veseny esetén pedg felíható a Hoptal szabály: D D (1 ) (1 ) (12) lm, N, (1 )(1 ) lletve felhasználva a (5) és (12) egyenletet: (13) lm N, (1 ). A tökéletes vesenyben tehát a htelkamat és a betét kamat közt különbség, a hatáköltség, a tatalékáta és a veszteségáta függvénye. Ugyanakko a htel és pénzpac kamat közt speadet, logkusan a tatalékáta má nem detemnálja. 4. Az SCP és RMP hpotézsek tesztelése Közép-Kelet Euópában A másodk fejezetben levezetett, a Counot modellben fellelhető változóka alapozva 27, a következőkben felépítünk egy nem fomáls egyenletet, és ennek segítségével megvzsgáljuk az SCP és az RMP hpotézsek elevancáját a égónkban A nem fomáls modell változó Az első lépésben a Counot vesenyző poftmaxmalzáló feltételéből kndulva a (11) egyenletnek megfelelő helyettesítő változókat kell találnunk. A endelkezése 26 Aól, hogy a függvény tényleg poftmaxmumot ad meg, tehát a függvény konkáv, lásd a Függeléket. 27 Bá az elmélet modellben több alapvető feltételezéssel éltünk (Counot vselkedés, azonos költségfüggvények, stb.), a gyakolat teszteknél ezektől a tényezőktől eltekntünk. A nem fomáls modellbe egyedül az elmélet modellben szeeplő változókat építettük be. 28 A tanulmányban nem célunk az X- és méethatékonyság hpotézsek tesztelése. Az adatok kolátozott endelkezése állása matt a égó bankjanak költségfüggvényét, lletve az ebből nyehető X- és méethatékonyság változókat nem tudtuk előállítan. 16

21 álló adatok és hasonló empkus vzsgálatok nyomán a poxy változókat így defnáltuk: Eedet (poft) Bankspecfkus Poxy ROA (Adózás után eedmény/mélegfőösszeg) ( - D ) (mazs) Nettó kamatmazs {NIM} ((Kamatbevétel Kamatkadás)/Kamatozó eszköz) N (bankok száma) és (helyettesítés) C (költség) Veseny foka {MS} (Pac észaány) Működés költség {C} (Működés költség/mélegfőösszeg) (a htelek veszteségátája) Céltatalék {R} (Céltatalék állománya/összes htel) Oszágspecfkus N (bankok száma) Veseny foka {HHI} 29 (tatalékáta) E (a htelkeeslet kamatézékenysége) A 0 (htelkeeslet) Egyéb változó (Hefndhal-Hschman Index 2 ) Tatalékáta {R} Bank közvetítés mélysége {TA} (Mélegfőöszeg/GDP) Reál GDP növekedés {GDP} Inflácó {CPI} Annak ellenée, hogy a poxy változók kválasztásánál az egyszeűség elvét követtük, az eléhetőség és elmélet megfontolások alapján több nehézségbe ütköztünk. Az első pobléma az volt, hogy az áazás döntéseket mlyen mutatóval közelítsük. A htel és a betét pac szepaált vzsgálata esetén, temészetesen az optmáls változók az egyed bank új folyósítású htel és pénzpac kamat valamnt a pénzpac kamat és a meghdetett betét kamatokból számolt speadek lettek volna. Ezen adatok begyűjtése azonban nylvános egyed bank adatszolgáltatás hányában nem volt lehetséges. Rendelkezése álltak vszont az egyed bankok mélegeből s kszámítható, az odalom által s sokszo altenatív mutatóként használt nettó kamatmazs, mnt egy jó közelítése az átlagos htelkamatláb és átlagos betét kamatláb különbségének. A nettó kamatmazsban s, gaz csak aggegált fomában (htel és betét pac áazás döntésenek összevonásával), de megjelennek az áazás döntések. 30 Ennek megfelelően a modellben a htel és betét helyett a mélegfőösszeg alapú HHI-t és pac észaányt szeepeltettük. Továbbá, a jövedelmezőség alakulását a ROA változásával közelítettük. 29 A HHI-t a pac észaányok négyzetösszegeként defnáljuk, és a nemzetköz gyakolatnak megfelelően megszoozzuk el. 30 A múltbel empkus kutatások gyakolatával ellentétben, a tesztünkben a nettó kamatjövedelmet a mélegfőösszeg helyett a kamatozó eszközökhöz aányosítottuk. A nettó kamatmazs számításában követtük az ECB (2000), EU banks magn and cedt standads (page 27) című tanulmányában leítakat, fgyelembe vettük azon hatást s, hogy a kamatozó eszközök egy észét nem kamatozó foás fnanszíozza. 17

22 Egy másk fontos kédésként felmeült, hogy az SCP és RMP hatékonyabb tesztelése édekében a működés költséget a működés jövedelemhez vagy a mélegfőösszeghez aányosítsuk. A működés költség/működés jövedelem mutató az RMP és SCP évényessége esetén, a nagyobb jövedelmen keesztül negatívan koelálhat a pac stuktúával vagy a pac észesedéssel. A költség és a mélegfőösszeg aányának használata vszont kküszöböl ezt a poblémát. A kockázatok kfejezésée leggyakabban a nem teljesítő htelek teljes htelállományhoz vszonyított aányát alkalmazzák. Az eléhetőség által szabott kolátok matt vszont m a nem teljesítő htelek helyett a céltatalék állományát használtuk. Az oszágspecfkus ndkátook közül a tatalékáta météke mnden oszágban temészetesen endelkezése állt. Továbbmenve, a htelkeeslet kamatézékenységét a bank közvetítés mélységével közelítettük. Egyszeűen belátható, hogy például a magánszekto fnanszíozás szekezetében a bank szeepvállalás eősödése növekvő kamatézékenységet geneál. A htelkeeslet kamatézékenységének méésée a tőkepac fnanszíozás nagyságát nem alkalmaztuk, hszen ennek szntje a égó oszágaban elhanyagolható. Bá a vzsgált oszágokban a külföld bank és tulajdonos htelek állománya alacsonyabb a belföld bank hteleknél, ennek ellenée jelentős szeepet játszanak a belföld vállalatok fnanszíozásában. A mnta teljes köée a szükséges adatok és dősook eléhetősége azonban kolátozott, így ezeket a változókat nem tudtuk bevonn a modellbe. A htelkeeslet és betételhelyezés dnamkájának megjelenítésée az egyszeűség elvét követve a eál GDP növekedés ütemét használtuk. Végül az empkus tapasztalatok matt megalapozottnak láttuk az nflácó segédváltozóként való bevezetését s A nem fomáls modell egyenlete Az előzőekben kválasztott változók segítségével felíható a (11) egyenlet nem fomáls megfelelője: (14) NIM t GDP 8 jt 1 HHI CPI 9 2 jt jt MS u t 3 t C 4 t 5 R t 6 R jt TA 7 jt Az SCP és RMP hpotézsek teljes köű teszteléséhez vszont a pac stuktúa-á kapcsolatát vzsgáló egyenlet mellett fel kell ínunk a pac stuktúa-jövedelmezőség vszonyát kutató összefüggést s: (15) ROA 8 t GDP jt HHI CPI jt jt v t 3 MS t 4 C t 5 R t 6 R jt 7 TA jt 18