Az aktív foglalkoztatási programok eredményességét meghatározó tényezõk

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az aktív foglalkoztatási programok eredményességét meghatározó tényezõk"

Átírás

1 Az aktív foglalkoztatás programok eredményességét meghatározó tényezõk GALASI ÉTER LÁZÁR GYÖRGY NAGY GYULA Budapest Munkagazdaságtan Füzetek BW. 1999/ máus 1

2 Budapest Munkagazdaságtan Füzetek.1999/4. szám Magyar Tudományos Akadéma Közgazdaságtudomány Kutatóközpont, Munkaerõpac Kutatások Mûhelye Budapest Közgazdaságtudomány Egyetem Ember Erõforrások Tanszék Az aktív foglalkoztatás programok eredményességét meghatározó tényezõk Szerzõk: Galas éter, Budapest Közgazdaságtudomány Egyetem Ember Erõforrások Tanszék 1093 Budapest Fõvám tér 8. Telefon és fax: E-mal: Lázár György, Országos Munkaügy Módszertan Központ 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt Telefon: ; Fax: Nagy Gyula, Budapest Közgazdaságtudomány Egyetem Ember Erõforrások Tanszék 1093 Budapest Fõvám tér 8. Telefon és fax: E-mal: Kada az MTA Közgazdaságtudomány Kutatóközpont, a Magyar Közgazdaság Alapítvány és a Közösen a Jövõ Munkahelyeért Alapítvány támogatásával Budapest,1999 2

3 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSI ROGRAMOK EREDMÉNYESSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZÕK * GALASI ÉTER LÁZÁR GYÖRGY NAGY GYULA A tanulmány négy aktív munkaerõpac program a képzés, a bértámogatás, a vállalkozásndítás támogatás és a közhasznú munka eredményességét hasonlíta össze egy 1997-ben készült kérdõíves követéses vzsgálat eredménye alapán. A vzsgálatban mntegy 6000, az aktív programokból 1996-ban klépett munkanélkül munkaerõpac pályafutásáról gyûtöttek adatokat a program befeezõdését követõ dõszakban. A tanulmányban a programok eredményességét a nem támogatott állásban vagy saát vállalkozásban történõ elhelyezkedés valószínûségével mérük. Megvzsgáluk, hogyan befolyásolák az egyes programok eredményességet a programok ellemzõ, a részvevõk tuladonsága és a hely munkaerõpac körülmények. Ezután páronként összehasonlítva a vzsgált programokat bemutatuk, hogy az eltérõ elhelyezkedés arányok mennyben vezethetõk vssza a részvevõk összetételében meglévõ különbségekre, az egyes tuladonságok eltérõ hatására valamnt a programrészvétel feltételezhetõ hatására. 1. Bevezetés Az aktív programok eredményességének vzsgálata nylvánvaló fontossággal bír a gyakorlat foglalkoztatáspoltka számára: megmutata, hogy az egyes programokra áldozott erõforrások mlyen valóságos eredményeket hoztak és ezáltal egyrészt segíthet a programok hatékonyságának avításában, másrészt orentálhata a döntéshozókat az aktív foglalkoztatás poltka övõben alakításában. Magyarországon a programok hatásaról rendelkezésre álló nformácók avarészt vagy esettanulmánytípusú vzsgálatokból származnak, amelyek érvényessége a módszerbõl adódóan óhatatlanul korlátozott, vagy a fokozatosan képülõ montorng-rendszerbõl, amely vszont elsõsorban gazgatás célokat szolgál és nem alkalmas a hatások tudományos alaposságú kmutatására. Az aktív programok hatás-elemzésére elõször ban került sor, amkor három program, a munkaerõpac képzés, a vállalkozás- 3

4 ndítás támogatás és a közhasznú munka részvevõnek munkaerõpac helyzetét hasonlították egy aktív munkaerõpac programban részt nem vett kontrollcsoporthoz. (Godfrey Lázár O'Leary (1993) és O'Leary (1997)). Hasonló követéses felmérést végzett az Országos Munkaügy Módszertan Központ 1997-ben, melynek keretében négy aktív eszköz részvevõt és egy kontroll-csoportot vzsgáltak. E kutatás adata alapán elsõként egy un. nettó-hatáselemzés készült, amelyben az aktív programok munkaerõpac hatását a kontroll-csoporthoz vszonyítva mérk (O Leary (1998)). Tanulmányunkban, mely ugyanazon adatbázs felhasználásával készült, nem a kontroll-csoporthoz hasonlítuk a program-résztvevõket, hanem az aktív programok saátosságanak hatásat és az egyes programok eredményessége között különbségek összetevõt elemezzük. A másodk feezetben bemutatuk a felhasznált adatbázst, a négy vzsgált aktív program a munkaerõpac képzés, a bértámogatás, a közhasznú munka és a vállalkozásndítás támogatás részvevõnek összetételét és a részvevõk elhelyezkedésének alakulását a program befeezõdését követõ elsõ évben. A harmadk feezet azzal foglalkozk, hogy mlyen hatást gyakorolnak az elhelyezkedés valószínûségére a részvevõk személyes tuladonsága, háztartásuk ellemzõ és a hely munkaerõpac állapota. Ebben a feezetben együtt kezelük a négy programot és megvzsgáluk, hogy a részvevõk összetételében meglévõ különbségek hatásának kszûrése módosíta-e a programok skerességérõl kalakult képet. A negyedk feezet programonként külön-külön elemz az eredményességet befolyásoló tényezõket. Végül az ötödk feezetben páronként hasonlítuk össze az aktív munkaerõpac programokat, azt vzsgálva, hogy az elhelyezkedés valószínûségében meglévõ különbségek mlyen arányban vezethetõk vssza a részvevõk összetételére, az egyes tuladonságok eltérõ hatására és a részvétel tényére. 2. A követéses vzsgálat mntáa és a résztvevõk elhelyezkedése Tanulmányunkban az aktív munkaerõpac programok eredményességének vzsgálatához az Országos Munkaügy Módszertan Központ 1997-ben végzett kérdõíves vzsgálatának adatat használuk fel. A felmérés a US Ad és a magyar Munkaügy Mnsztérum anyag támogatásával valósult meg és négy aktív munkaerõpac program a munkaerõpac képzés, a tartós munkanélkülek bértámogatása, a közhasz- * A tanulmány az Országos Foglalkoztatás Közalapítvány támogatásával készült. 4

5 nú munka és a vállalkozás-ndítás támogatás résztvevõre teredt k. Az adatgyûtésre 1997 áprlsában került sor 10 megye 80 munkaügy krendeltségének körzetében. A megkérdezetteket véletlenszerûen választották k olyan programrésztvevõk közül, akk 1996 másodk-harmadk negyedéveben kerültek k az aktív munkaerõpac programokból. (A mntavétel arány annak érdekében, hogy mnden vzsgált program esetében megfelelõ számú megfgyelés állon rendelkezésre, programonként eltérõ volt.) A kérdõív amelyet a munkaügy krendeltségek dolgozó lakásukon töltöttek k a mntába került munkanélkülekkel a program befeezését követõ munkaerõpac életpályáról és a háztartás körülményerõl tartalmazott kérdéseket. 1 A válaszadók létszámát programonként és megyénként a 2.1. táblázat mutata. Tanulmányunkban a munkaerõpac programok skerességét a résztvevõk elhelyezkedés valószínûségével mérük. Elhelyezkedésnek tekntük, ha a munkanélkülek nem támogatott állásba lépnek alkalmazottként vagy nem támogatott saát vállalkozásukban dolgoznak mnt önfoglalkoztatók. A 2.2. táblázatban és az 1. ábrán láthatuk, hogy az egyes programok résztvevõ mekkora arányban dolgoznak a fent értelemben vett normál (nem támogatott) állásban vagy saát vállalkozásban a program befeezõdése után hónapokban. A négy program között elentõs különbség van a munkába lépõk arányában: a vállalkozás támogatás program résztvevõ közül százalék dolgozott az egyes hónapokban, a bértámogatásnál 67-69, a képzésnél 23-48, a közhasznú munkánál pedg százalék között mozog a megfelelõ arány. A vzsgált programok ellegzetesen különböznek a foglalkoztatottak arányának dõbel alakulása tekntetében s: a munkaerõpac képzés és a közhasznú munka részvevõ hónapról-hónapra egyre magasabb arányban dolgoznak, míg a vállalkozás támogatás esetében ksmértékben csökken, a bértámogatás esetében pedg gyakorlatlag nem változk a foglalkoztatottak aránya. E különbségek nylvánvalóan a programok eltérõ saátosságaval hozhatók összefüggésbe. A munkaerõpac képzés nem ár együtt foglalkoztatással és befeezõdése után a részvevõknek állás után kell néznük. Ehhez hasonlítható a közhasznú munkából kkerülõk helyzete s, mert bár a közhasznú munka keretében dolgoznak, a program befeezõdése az esetek 1 A programrésztvevõkön kívül egy kontroll-csoportot s megkérdeztek, melynek tagat azok közül választották k (szntén véletlenszerûen), akk 1995 másodk negyedévben kerültek be a regsztrált munkanélkülek közé és nem vettek részt semmlyen aktív programban. A kontroll-csoport és a programrésztvevõk munkaerõpac helyzetét hasonlíta össze elentésében O Leary (1998). Ebben a tanulmányban a kontroll-mnta adatat nem használuk. 5

6 nagy többségében a munkalehetõség megszûnését s elent. A vállalkozásndítás támogatás keretében saát vállalkozást ndító munkanélkülek számára folyósítanak a munkanélkül áradékkal azonos összegû támogatást a áradék-ogosultság dõn felül legfelebb fél évg. A támogatás megszûnése után, ha az önálló tevékenységet nem szûntetk meg azonnal, a részvevõk normál (nem támogatott) önfoglalkoztatókká válnak. Adatank szernt a támogatásban részesülõk közül csak mntegy egytzed hagyott fel közvetlenül a támogatás megszûnését követõen az önálló tevékenységgel. Késõbb, bár csak gen lassú ütemben, csökkent a foglalkoztatottak aránya, am arra utal, hogy mások s abbahagyták a vállalkozást. Megegyezzük, hogy a 2. táblázatban szereplõ adatok nem a támogatott vállalkozást folytatók arányát mutaták, hanem a normál vállalkozásban vagy állásban dolgozók arányát. A foglalkoztatottak között akad, ak már nem az eredet vállalkozásban dolgozk, hanem másutt helyezkedett el. A közölt százalékok tehát a vállalkozást folytatók arányára felsõ becslésnek teknthetõk. 2 A bértámogatás program keretében a munkáltatók legfelebb egy évg a bérköltség maxmum 50 százalékát kaphaták meg támogatásként tartós (fél éve vagy pályakezdõ esetében 3 hónapa) munkanélkül alkalmazása esetén. A támogatás leárta után a munkáltató köteles még ugyananny deg foglalkoztatn a program keretében alkalmazott személyt. (Az adatfelvételben a kötelezõ tovább-foglalkoztatás dõszak leártát tekntettük a program befeezõdésének, hszen ebben az dõszakban a munkanélkül foglalkoztatása még garantálva van.) A bértámogatás program befeezõdésekor tehát a részvevõk a vállalkozásndítás támogatáshoz hasonlóan állásban vannak. Úgy tûnk, ez a körülmény, bár tovább foglalkoztatásukat már semm sem garantála és a munkáltató akár másnap ogosult megszûntetn a munkavszonyt, a rövd távú elhelyezkedés szempontából elõnyös helyzetet teremt: a részvevõk kétharmada állásban volt az elsõ hónapban, többségük valószínûleg ugyanannál a munkáltatónál, ahova a támogatással került. A foglalkoztatottak aránya a tovább hónapokban sem változott és egy év után s a programból klépõk kétharmada dolgozott. A megfgyelt arány állandósága ugyanakkor nem elent a mobltás hányát: a munkában állók állománya nylvánvalóan 2 A kérdõív nem követte nyomon hónapról-hónapra a támogatással létrehozott vállalkozás fennmaradását. Annyt tudunk, hogy a kérdezés dõpontában a vállalkozás-ndítás támogatás részvevõ közül 69 százalék dolgozott a támogatott vállalkozásban. 6

7 nem ugyanazon személyekbõl áll a különbözõ hónapokban, bár a cserélõdés mértékérõl a táblázat nem nyút felvlágosítást. 3 A 2.2. táblázat alsó sora a 6 hónapon belül elhelyezkedõk arányát mutata a négy program részvevõ között. Láthatuk, hogy ezek az arányok kssé magasabbak, mnt a 6. hónapban dolgozók aránya fentebb a táblázatban. A különbség oka, hogy a 6 hónapon belül elhelyezkedõk közé értelemszerûen mndenkt beszámítottunk, ak a program befeezését követõ féléves dõszakban bármkor nem támogatott állásban vagy vállalkozásban dolgozott, függetlenül attól, hogy a 6. hónapban m volt az aktuáls munkaerõpac állapota. A tanulmány tovább részeben ezt a mutatószámot használuk a programok skerességének mércééül. Azért húztuk meg fél évben a határt, mert így lehetett bztosítan a megfelelõ elemszámot a többváltozós becslésekhez. A kérdezésre, mnt már említettük, áprlsában került sor, a válaszadók vszont nem azonos dõpontban kerültek k az aktív programokból következésképpen nem azonos deg tudtuk megfgyeln õket a program befeezõdését követõen. A 2.2. táblázatban látható, hogy 6 hónap után rohamosan csökkenn kezd azoknak a részvevõknek a száma, akk munkaerõpac helyzetérõl a felmérés nformácót nyút. A fél éven belül elhelyezkedõk arányában nagy különbségek vannak a négy program között: a vállalkozás támogatás részvevõnek 92, a bértámogatás részvevõnek 71, a munkaerõpac képzés részvevõnek 45 és a közhasznú munka részvevõnek 25 százaléka dolgozott a program befeezõdését követõ fél éven belül. Mvel mnt láttuk a munkában állók aránya az elsõ évben a képzés és a közhasznú munka esetében az dõ elõrehaladtával növekszk, a vállalkozás támogatás esetében csökken és a bértámogatás esetében nemgen változk, a két skeresebb és a két kevésbé skeres program között különbség annál ksebb, mnél késõbb dõpont adatat vzsgáluk. Bár adatank alapán nem tudhatuk, vaon e tendencák egy év után s fennmaradnak-e, anny vlágosan látható, hogy a programok relatív eredményessége nem független a vzsgálat dõhorzontától. E körülmény rámutat, hogy adatbázsunk segítségével csak a programok rövd távú skerességét lehet vzsgáln. A munkaerõpac programok hosszabb távú hatása ettõl eltérõek lehetnek. 3 A válaszadók 52 százaléka mondta, hogy a kérdezés dõpontában még mndg annál a munkáltatónál dolgozott, amelyhez bértámogatással került. (Az adatok alapán hónaprólhónapra nem tuduk kszámítan ezt az arányt.) 7

8 Az elhelyezkedõk arányának vzsgálata önmagában nem elégséges a munkaerõpac programok skerességének összehasonlításához, mert az egyes programok részvevõnek összetétele nem azonos. A 2.3. táblázat a négy aktív program részvevõnek nem, életkor és skola végzettség szernt összetételét mutata. Látható, hogy a programrészvevõk között mndhárom ellemzõ szernt lényeges különbségek vannak: A nõk aránya alacsony a közhasznú munkán és a vállalkozás támogatás részvevõ között (34 és 38 százalék), ennél magasabb a bértámogatás programban (44 százalék), a munkaerõpac képzés részvevõ között pedg a nõk vannak többségben (52 százalék). Az életkor szernt megoszlás azt mutata, hogy munkaerõpac képzésben óval több fatal vett részt, mnt a több programban: egyötödük nem dõsebb 20 évnél és a legfelebb 25 évesek aránya több, mnt 50 százalék. A legkevesebb fatal és a legtöbb középkorú a vállalkozásndítás támogatás részvevõ között található. A közhasznú munkán vszonylag magas az 50 éven felülek aránya (12 százalék), am összefügg a férfak túlsúlyával (aktív programba az öregség nyugdíkorhatár alatt munkanélkülek kerülnek be). Kugróan magas a vállalkozás támogatás részvevõnek skolázottsága a több csoporthoz képest: tt található a legtöbb felsõfokú végzettségû (11 százalék) és a legkevesebb legfelebb 8 osztályt végzett (8 százalék). Az ellenkezõ pólust a közhasznú munka elent sok alapfokú végzettségû (38 százalék) vagy még 8 osztályt sem végzett részvevõvel (9 százalék). Az skolázottság szempontából elõnyös a munkaerõpac képzés részvevõnek összetétele sok közép- és felsõfokú végzettségûvel (47 és 6 százalék). Ebben a csoportban található a legtöbb gmnázumot végzett (20 százalék). A bértámogatás programból kkerülõk skolázottsága magasabb, mnt a közhasznú munkán részvetteké, de elmarad a vá l- lalkozás támogatás és a képzés részvevõétõl. Közülük végeztek a legtöbben szakmunkásképzõ skolát (43 százalék). A fentekhez hasonló különbségeket mutattak k korább vzsgálatok s az egyes programok részvevõnek összetételében (például Mcklewrght-Nagy (1995), O Leary (1997), Galas-Nagy (1998)). Ezek a kutatások azt s megmutatták, hogy olyan különbségekrõl van szó, melyek befolyásolák az elhelyezkedés valószínûségét. Ezért a tanulmány tovább részeben többváltozós módszereket használunk, hogy a prog- 8

9 ramok eredményességének összehasonlításakor k tuduk szûrn a részvevõk öszszetételében meglévõ különbségek hatását. 3. A programokban résztvevõk elhelyezkedés esélyet meghatározó tényezõk Az elõzõ pontban láttuk, hogy a négy vzsgált aktív program részvevõ különböznek személyes ellemzõk (nem, életkor, skola végzettség) szernt, amelyek befolyásolhaták az eredményességet. Az elhelyezkedés valószínûségére ezen kívül hatást gyakorolhatnak a részvevõk család ellegzetessége (a háztartás övedelme, összetétele), valamnt a hely munkaerõpac aktuáls állapota. Hasonlóképpen fontos lehet az egyének munkakeresés magatartását befolyásoló tényezõk (elsõsorban a segélyezés), valamnt az álláskeresés módszerek elemzése. A rendelkezésünkre álló adatbázs lehetõvé tesz, hogy a programokban részt vett egyének összmntáán megvzsgáluk a fent tényezõk hatását. A kérdés vzsgálatára egy logt modellt futtattunk le az összes programrésztvevõre, amelynek függõ változóa a programok skerkrtéruma (az elhelyezkedés valószínûsége), magyarázó változó pedg a fent említett egyén, háztartás, munkaerõpac ellegzetességek. Ebben a megközelítésben arra kaphatunk választ, melyek azok a mnd a négy programra ellemzõ egyén, lletve munkaerõpac saátosságok, amelyek elõsegítk vagy fékezk az elhelyezkedést. Lehetõség nyílk továbbá arra, hogy a programok eredményességét úgy hasonlítsuk össze, hogy fgyelembe vesszük a résztvevõk összetételének az eltéréset, melyek befolyásolhaták az átlagos elhelyezkedés valószínûséget. Kndulásként megvzsgáltuk, hogy a férfak és a nõk magatartásában kmutatható-e különbség. Ha gen, akkor az elemzést a két nemre külön-külön célszerû elvégezn. Úgy találtuk, hogy a nõk és a férfak vselkedése a mntában nem különbözk, s ezért a vzsgálódást az összes programrésztvevõre együttesen végeztük el. 4 Az eredményeket a 3.1. táblázat tartalmazza. Megállapíthatuk, hogy a programokban részt vett személyek életkora mérhetõ hatást gyakorol az elhelyezkedés valószínûségére. A évesekhez képest a fatalabbak kevésbé, az dõsebbek n- 4 A nemek szernt különbségre vonatkozó becslés eredményeket nem közölük. Mvel a nem változó egyk program esetében sem bzonyult szgnfkánsnak, nem szerepeltetük a tanulmányban közölt egyenletekben. Más eredmények szernt egyébként a regsztrált munkanélkül férfak elhelyezkedés valószínûsége magasabb, mnt a nõké (Mcklewrght-Nagy (1995), Köllõ-Nagy (1995), Galas-Nagy (1998)). 9

10 kább képesek elhelyezkedn. A legfatalabbak mntegy 10 százalékkal ksebb, a éves programrészvevõk pedg mntegy 13 százalékkal nagyobb valószínûséggel helyezkednek el fél éven belül, mnt a évesek. 5 A 30 évnél dõsebb korcsoportok elhelyezkedés esélye s 7-9 százalékkal magasabb, mnt a vszonyítás csoporthoz tartozó éveseké. Ezek az eredmények lényegesen eltérnek attól, amt más kutatások mutattak az életkor és az elhelyezkedés valószínûség összefüggésérõl. A munkanélkül áradékban részesülõk közül például a 90-es évek elsõ felében a fatalabbak nagyobb valószínûséggel helyezkedtek el, mnt az dõsebbek (Galas- Nagy (1998)). Az skola végzettség ugyancsak számottevõen befolyásola a résztvevõk skerességét. A legalacsonyabb skola végzettségû (8 általános vagy kevesebb) program-részvevõkhöz képest a szakmunkásképzõt végzettek 12 százalékkal nagyobb valószínûséggel helyezkedtek el. A szakközépskolát végzettek és a felsõfokú végzettségûek elõnye ennél ksebb (8 és 6 százalék), a gmnázum végzettséggel rendelkezõk pedg nem helyezkedtek el nagyobb valószínûséggel, mnt a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek. A munkaerõpac magatartást gen erõtelesen befolyásola, hogy a programokban résztvevõk részesültek-e valamlyen munkanélkül ellátásban a program befeezése után. Az összes válaszadó mntegy egynegyede részesült valamlyen segélyben: 11 százalék munkanélkül áradékban, 13 százalék övedelempótló támogatásban és csak kevesebb, mnt 1 százalék pályakezdõk munkanélkül segélyében. Természetesen az aktív programban való részvétel elõtt segélyezést tt nem vettük fgyelembe. Legtöbben 42 százalék a közhasznú munkán részvettek közül került segélyre, közülük a relatív többség övedelempótló támogatást kapott (28 százalék), de nem elhanyagolható a munkanélkül áradékban részesülõk aránya sem (14 százalék). A képzésrõl kkerültek 28 százaléka vált segélyezetté, közülük nagyából ugyanannyan részesültek munkanélkül áradékban mnt övedelempótló támogatásban. Bértámogatás után a részvevõk egyötöde részesült segélyben, 13 százalék áradékban, 9 százalék övedelempótló támogatásban. A vállalkozás támogatás részvevõ csak gen csekély arányban kerültek munkanélkül segélyre (2 százalék). A segélyezés negatívan hat az elhelyezkedés valószínûségére, tehát csökkent azt. Ez 5 A margnáls hatás logt függvény esetében p*(1-p)*b, ahol p a vzsgált valószínûség, b pedg a becsült együttható. A szövegben közölt számszerû összehasonlításokban 50 százalékos valószínûségbõl ndulunk k. 10

11 egybevág más vzsgálatok eredményevel. A modell szernt meglehetõsen erõs hatásról van szó: a segélyben részesülõk mntegy 40 százalékkal ksebb valószínûséggel helyezkedtek el fél éven belül, mnt a többek. A háztartás ellegzetessége közül a háztartás más háztartástagok révén megszerzett nettó hav övedelme, az eltartottak, valamnt a foglalkoztatottak száma bzonyult olyan tényezõnek, amely befolyásola az elhelyezkedés valószínûségét. Mnél magasabb övedelemhez ut a háztartás és mnél több eltartott él a háztartásban, annál ksebb az elhelyezkedés valószínûsége, mnél magasabb a foglalkoztatottak száma, annál nagyobb. A hely munkaerõpac állapotát elzõ munkanélkülség ráta ugyancsak negatívan befolyásola a programok skerességét, nagyobb munkanélkülség mellett ksebb az elhelyezkedés valószínûség. Az egyenletben mnt láttuk (az egyenletben szereplõ más változók hatásától megtsztított) programhatások, valamnt az álláskeresés módszerek hatása s szerepelnek. Ezekrõl célszerû külön szót eten. Az álláskeresés módszerek egy része nem befolyásola az elhelyezkedés skerességét. Ez elsõsorban a magán munkaközvetítõ génybevételére áll fenn, továbbá akkor, ha az egyén álláshrdetésre válaszol. A több keresés módszer a személyes kapcsolatokon keresztül történõ kereséshez képest többnyre negatív hatású. Akár állam munkaközvetítõt választ az egyén, akár álláshrdetést olvas vagy ad fel, kevésbé lesz eredményes a keresés, mnt ha személyes kapcsolatat venné génybe. Végül, a munkaadó személyes felkeresése tûnk olyan keresés módszernek, amely a legnkább elõsegít az elhelyezkedést. Az egyes programok között különbség az elhelyezkedés valószínûségében akkor s megmarad, ha mnt modellünkben kszûrük a több változó hatását. Ezt mutaták a programrészvétel változóhoz tartozó szgnfkáns együtthatók. (Az együtthatók a közhasznú munkához vszonyítva mutaták a több program eredményességét. Ha kszámítuk az elhelyezkedés valószínûségére gyakorolt számszerû hatást, a többváltozós becslés végsõ soron nagyából ugyanakkora különbséget elez az egyes programok között, mnt amekkorák a nyers elhelyezkedés arányok. Azt mondhatuk tehát, hogy a programok skeressége között különbség nem tuladonítható annak, hogy a részvevõk összetétele különbözk a modellünkben szereplõ változók szernt. Mnt láttuk, a négy vzsgált programban részvevõk összetétele nem azonos és számos vzsgált változó szgnfkánsan befolyásola az elhelyezkedés va- 11

12 lószínûségét. A kapott eredmény így poztív és negatív hatások eredõeként alakul k. E poztív és negatív hatásokat részletesebben meg foguk vzsgáln a tanulmány 5. feezetében, ahol a programokat páronként hasonlítuk össze. 4. Az egyes programok eredményessége Az elõzõ feezetben használt elemzés módszer arra a feltevésre épült, hogy az elhelyezkedés esély alakulásában poztív vagy negatív szerepet átszó tényezõk mnden egyes programban azonos rányú és erõsségû hatást fetenek k. Ez azonban nem feltétlenül áll fenn. Lehetséges, hogy az egyes programok különböznek egymástól az egyes tényezõk hatásrányát és erõsségét lletõen, továbbá, hogy az egyes programokban specáls csak e programokra ellemzõ tényezõk s szerepet átszanak. Ebben a feezetben megvzsgáluk az egyes programokban való részvételnek az elhelyezkedés esélyekre gyakorolt hatását. Az egyes programokra ellemzõ saátosságok vzsgálatára koncentrálunk, ezért mnden programra külön-külön egyenletet becsültünk. Feltételeztük, hogy a férfak és a nõk elhelyezkedés esélyet a különféle tényezõk eltérõ módon befolyásolák, s ezért mndenekelõtt megvzsgáltuk, hogy ha a két nemre külön becsléseket készítünk, akkor a paraméterek különböznek-e egymástól. Egyetlen programnál sem találtunk lyen különbségeket, ezért a férfak és a nõk elkülönített vzsgálatától eltekntettünk. Képzés programok A képzés programokban résztvevõk elhelyezkedés esélyet egyfelõl ugyanazok a tényezõk befolyásolhaták, mnt amelyekrõl az elõzõ feezetben tettünk említést. Másfelõl a képzés programoknak lehetnek olyan saátossága, amelyek a több programoknál nem relevánsak. Megvzsgáltuk, melyek ezek a specáls tényezõk, s két olyan változót találtunk, amelyek statsztkalag s kmutatható szerepet átszanak az elhelyezkedés alakulásában. Az elsõ változó a képzés költségekhez történõ hozzáárulás. A képzés költségekhez történõ hozzáárulás elméletleg az elhelyezkedés esélyek avítását szolgáló beruházásnak teknthetõ. Azok az egyének, akk övedelmük egy részét halandók lyen módon befektetn várhatóan nagyobb eséllyel fognak elhelyezkedn, mnt azok, 12

13 akk nem árulnak hozzá a képzés költségehez, mert fontos számukra, hogy befektetésüknek legyen poztív hozadéka. A másk változó azt elz, hogy az egyén pályakezdõ-e vagy sem. Feltételezhetük, hogy a képzés programokban résztvevõ pályakezdõk elhelyezkedés valószínûsége alacsonyabb lesz, mnt a nem pályakezdõké. Ennek az az oka, hogy a pályakezdõk között nagyobb arányban találhatunk olyan egyéneket, akk számára a programban való részvétel céla az állásba kerülés elodázása, lletõleg az életpálya képzés szakaszának megnyútása. A pályakezdõk számára ksebb életpályakeresetben mért veszteséget elent ugyans, ha a képzés befeezése után nem helyezkednek el, mnt a nem pályakezdõk számára. A pályakezdõ/nem pályakezdõ változó egyenletbe történõ bellesztése ugyanakkor nem volt problémamentes. Az egyk legfontosabb magyarázó változónk (az életkor) ugyans erõsen korrelál azzal, hogy az egyén pályakezdõ-e vagy sem. Ezért két egyenletet futtattunk le. Az elsõben az életkor szerepel, és a pályakezdõ/nem pályakezdõ változót khagytuk. A másodkban vszont az életkor és a pályakezdés nterakcós változóát szerepeltettük. A képzés ellegét leíró tovább változók nem gyakoroltak hatást az elhelyezkedés valószínûségére. A következõ ellegzetességekrõl van szó: az Országos Képzés Jegyzékben szereplõ szakképzésben vagy más (betanító, felzárkóztató vagy nyelv) képzésben vett-e részt a munkanélkül, a képzést Regonáls Átképzõ Központ szervezte vagy más szervezet, a tanfolyam dõtartama és a képzés ntenztása, amt a het óraszámmal mértünk (egyk csoportba a legfelebb het 20 órás tanfolyamokat, a máskba a több, mnt 20 órás tanfolyamokat sorolva). Mvel egyk felsorolt változó sem bzonyult szgnfkánsnak, végül mndegyket khagytuk a közölt becslésbõl. Megállapíthatuk ugyanakkor, hogy a munkaerõpac képzés fent ellegzetessége mntánkban nem befolyásolták kmutatható mértékben az elhelyezkedés valószínûségét. Nézzük elõször az elsõ egyenletet (4.1. táblázat). Azt látuk, hogy a 25 évesnél dõsebbek nagyobb eséllyel helyezkednek el, mnt a fatalabbak; a legeredményesebb programrészvételt a éveseknél fgyelhetük meg. Am az skola végzettséget llet, a nyolc általánost vagy kevesebbet végzett egyénekhez képest a szakmunkásképzõt végzettek elhelyezkedés esélye a legnagyobbak; gen csekély elhe- 13

14 lyezkedés esélyelõnyt elent a szakközépskola végzettség; a gmnázum és a felsõfokú végzettség vszont kfeezetten hátrányos az elhelyezkedés esélyek sze m- pontából. A képzés programok tehát feltehetõen olyan típusú képzettséget kínálnak, amelyet a szakmunkásképzõt végzett egyének képesek legnkább khasználn. Várakozásunknak megfelelõen nagyobb eséllyel helyezkedk el az az egyén, ak maga s hozzáárul a képzés költségekhez. Hasonlóképpen nem meglepõ, hogy azok a részvevõk, akk munkanélkül ellátásban részesültek, lényegesen ksebb eséllyel helyezkednek el. Ugyancsak negatív bár nem túl erõs a hely munkaerõpac kereslet állapotát elzõ munkanélkülség ráta hatása; mnél magasabb a ráta, annál alacsonyabb a programokban résztvevõk elhelyezkedésének a valószínûsége. A háztartás változók közül a övedelem, az eltartottak és a 0-6 éves gyermekek számának emelkedése fékez, a foglalkoztatottak számának emelkedése pedg gyorsíta az elhelyezkedést. A másodk egyenlet (4.2. táblázat) gazolta pályakezdõkre vonatkozó várakozásunkat; két azonos megfgyelt egyekkel rendelkezõ képzés programban résztvevõ egyén közül a pályakezdõ ksebb valószínûséggel helyezkedk el, mnt a nem pályakezdõ. Közhasznú munka A közhasznú munka egyenletében az életkor és az skola végzettség mellett csak a munkanélkül ellátás változóa szerepel. Egyéb szóba övõ változók nem gyakorolnak ugyans hatást az elhelyezkedésre. Ráadásul az életkor csoportokra kapott paraméterbecslésenk egyke sem szgnfkáns, azaz adott korcsoporthoz tartozás sem nem avíta, sem nem ronta az elhelyezkedés esélyeket. Az skola végzettség hatása vszont gen erõteles. A gmnázum végzettség kvételével ahol a paraméterbecslés nem szgnfkáns - mnden skola végzettség csoportban poztív, am azt elz, hogy a vszonyítás alapként szolgáló alapfokú végzettségûekhez (8 osztály vagy kevesebb) képest a magasabb skola végzettséggel rendelkezõk nagyobb valószínûséggel helyezkedtek el. A legnagyobb elhelyezkedés elõnyt a felsõfokú végzettségûek élvezk, másodk helyen a szakközépskolát végzettek állnak. Ugyancsak erõteles és negatív a munkanélkül ellátás változóa. Az ellátásban részesült egyének elhelyezkedés esélye alacsonyabb. 14

15 Bértámogatás A bértámogatás programban résztvevõknél a képzés programokhoz hasonlóan a 26 éves és dõsebb (feltehetõen hosszabb munkaerõpac gyakorlattal rendelkezõ) személyek elhelyezkedés esélye szgnfkánsan nagyobb, mnt a fatalabbaké. Szemben az elõzõ két programmal, az skola végzettség nem gyakorol hatást az elhelyezkedésre. Ez eléggé meglepõnek tûnhet, hszen elvleg a felvételkor a munkáltató tökéletlen nformácókkal rendelkezk az úonnan belépõ munkavállalók várható telesítményérõl, és ematt rendszernt a kválasztásnál/felvételnél számára az egyk fontos ndkátor az egyén skola végzettsége. Ez azonban tt nem fgyelhetõ meg, am azzal magyarázható, hogy e program keretében a támogatott foglalkoztatás dõszakában a munkáltató megsmerhet a részvevõ munkavállalók tuladonságat vagy már a támogatás megállapodás elõtt s smer a hozzá kerülõket. Ha a programban résztvevõ egyén munkanélkül ellátásban részesült, akkor az elõzõ két programhoz hasonlóan ksebb valószínûséggel helyezkedk el, mnt akkor, ha nem részesült lyen ellátásban. Ugyancsak érvényesül a képzés programoknál megfgyelt rátahatás, vagys hogy a munkaerõpac kereslet mérséklõdése ronta az álláshozutás esélyeket. A képzés programokhoz és a közhasznú munkához képest ú elem, hogy két, a háztartás összetételét ellemzõ változó (a nyugdíasok és a foglalkoztatottak száma) szgnfkánsan emel az elhelyezkedés esélyeket. Feltehetõ, hogy nagyobb számú nyugdías nagyobb eltartás költségekkel ár együtt, s ezért obban ösztönöz az elhelyezkedésre. Több foglalkoztatott vélhetõleg demonstrácós hatásánál fogva ntenzívebb álláskeresésre késztet a programban résztvevõket. Végül, a képzés programokhoz és a közhasznú munkához képest ú összefüggés, hogy az elhelyezkedést befolyásola a lakóhely. Ha az egyén budapest, akkor ksebb valószínûséggel számíthat elhelyezkedésre, mnt az ország egyéb területen lakó programrésztvevõk. Vállalkozás támogatás A vállalkozás támogatás esetében (néhány megyeváltozótól eltekntve) egyetlen tényezõt találtunk, am az elhelyezkedés esélyeket befolyásola. Ez a változó a hely munkanélkülség ráta. A paraméterbecslés elõele ráadásul poztív (a képzésnél és 15

16 a bértámogatásnál negatív volt). Az a tény, hogy a megfgyelt ellemzõk közül lényegében egyk sem befolyásola érdemben az elhelyezkedés valószínûséget, arra utal, hogy az ebben a programban résztvevõ egyének tt meg nem fgyelt saátossága átszanak szerepet. A munkanélkülség rátára kapott poztív paraméterbecslés ugyancsak azt sugalla, hogy tt a munkanélküleknek egy saátos csoportáról van szó, akket a kereslet összehúzódása éppenséggel ntenzívebb álláskeresésre ösztönöz. 5. A programok skerességének páronként összevetése Mnt korábban s, a programok skerét az elhelyezkedést elõsegítõ hatásukkal mérük. Az elhelyezkedés esély vzsgálata célából korább elárásunkhoz hasonlóan - többváltozós logt modelleket használtunk. A programok telesítményét ól elz az ún. esélyráta, am az elhelyezkedés valószínûség és az el nem helyezkedés valószínûség hányadosa. 6 éldául 60 százalékos átlagos elhelyezkedés valószínûség mellett az esélyráta értéke 1,5 (0,6/0,4), 80 százalékos átlagos elhelyezkedés valószínûség mellett pedg 4 (0,8/0,2). Ha az egyes programok átlagos esélyrátát szemügyre vesszük, akkor azt találuk, hogy a legskeresebb a vállalkozó támogatás, ahol a programban résztvevõknek csaknem tzenegyszer nagyobb esélyük van az elhelyezkedésre, mnt arra, hogy nem helyezkedtek el, az esélyráta értéke 10,7. Ezután következk a bértámogatás, mntegy háromszoros esélyráta értékkel (3,2). A harmadk és a negyedk helyen a képzés programok és a közhasznú munkák állnak. Ezeknél az esélyráta értéke egynél ksebb, tehát az el nem helyezkedés esélye nagyobb, mnt az elhelyezkedésé. A képzés programoknál ez mntegy 0.8, a közhasznú munkánál pedg körülbelül 0.3. Nem lényegtelen, hogy mely tényezõk magyarázzák az egyes programok skerességét, lletve a programok skerességében mutatkozó eltéréseket. Az eltérõ esélyráták mögött ugyans számos foglalkoztatáspoltka szempontból kívánatos vagy kevésbé kívánatos - tényezõ húzódhat meg. Lehetséges, hogy egyes programok egyszerûen azért skeresebbek, mert maga a program obb vagy rosszabb, tehát a programban való részvétel eleve obb elhelyezkedés esélyeket nyút. Lehetséges az s, hogy a programnál megfgyelt elhelyezkedés elõny pusztán abból fakad, hogy a programrészvételben önszelekcó érvényesül, vagys hogy az adott program- 16

17 ban olyan egyének vesznek részt, akknek az elhelyezkedés esélye a programban való részvételtõl függetlenül s obbak. Ekkor a programnál megfgyelt esélyelõny abban az értelemben látszólagos, hogy nem a programnak, hanem az önszelekcónak tuladonítható. Az önszelekcónak ez a hatása megelenhet az eltérõ skerességû programok résztvevõ megfgyelt változók szernt eltérõ összetételében (monduk az egyk programban skolázottabb, a máskban kevésbé skolázott egyének vesznek részt), de elképzelhetõ, hogy ezek az egyének meg nem fgyelt változókban különböznek egymástól (például tehetségben, szorgalomban, keresés ntenztásban vagy elhelyezkedésre való halamukban). Ekkor a programok relatív telesítménye smét nem vagy nemcsak a programnak, hanem az önszelekcónak (s) tuladonítható. Az alábbakban a programok átlagos skerességét páronként elemezzük. Két program átlagos skerességének különbsége három tényezõre bontható fel. 7 Az elsõ tényezõ azt mutata meg, mekkora lenne a programok relatív skeressége akkor, ha a két egyenletben szereplõ változóátlagok és a becsült paraméterek egyenlõek volnának, vagys ha a két programban résztvevõk összetétele, lletve az egyes változók hozadéka nem különbözne. Az egyszerûség kedvéért ezt a fakort programhatásnak nevezzük, mert az általa elzett esélyelõny vagy hátrány a programokban résztvevõk megfgyelt összetételbel eltérésetõl és becsült paraméterenek különbségetõl függetlenül fennáll. 8 Ezt úgy értelmezzük, hogy az egyes programok által nyútott elhelyezkedés elõnyök nagyobbak, mnt más programoké függetlenül a programban résztvevõk összetételétõl és a programokra ellemzõ megfgyelt változóhozadékoktól. 9 A másodk tényezõ azt mutata meg, mekkora lenne a programok relatív skeressége akkor, ha az egyenletek konstans taga és a becsült paraméterek egyenlõek volnának, vagys ha a program- és a paraméterhatásban nem különböznének egymástól. Ebben a tényezõben tehát a megfgyelt változók programokra ellemzõ átlagaban mutatkozó eltérések hatása tükrözõdnek, vagys az a tény, hogy a progra- 6 Más néven odds-rato. 7 A tényezõkre bontás módszerét részletesen a Függelékben közölük. 8 Megegyezzük, hogy a programhatást az egyenletekben nem szereplõ változók s befolyásolhaták. 9 Ezt az értelmezést támaszta alá, hogy a programok páronként összehasonlításakor a legnagyobb (ötszörös-tzenötszörös) programhatás-értékeket azoknál a program-pároknál találuk, amelyekben a közhasznú munka s szerepel, tehát egy olyan program, amelynek közvetlenül nem céla az elhelyezkedés. 17

18 mokban résztvevõk összetétele nem egyforma. Ezt a faktort tehát összetételhatásnak nevezzük. Az összetételhatásban megelenhet az úgynevezett önkválasztás vagy önszelekcó, vagys hogy a különbözõ programokban eltérõ megfgyelt egyekkel rendelkezõ egyének vesznek részt, és hogy a programok eltérõ skeressége részben a kedvezõbb vagy kedvezõtlenebb összetétel következménye. Ha monduk a magasabb skola végzettség önmagában magasabb elhelyezkedés esélyt elent, akkor ceters parbus azoknál a programoknál várhatunk esélyelõnyt, amelyekben magasabb skola végzettségû egyének vesznek részt. Végül, a harmadk tényezõ azt mutata meg, mekkora lenne a programok relatív skeressége, ha az egyenletek konstansa és a modellben szereplõ változók átlaga egyenlõek volnának, vagys ha a programok sem a programhatás, sem az összetétel tekntetében nem különböznének egymástól. Ebben a hatásban tehát azok a relatív elõnyök/hátrányok elennek meg, amelyek a becsült paraméterek eltérésere veze t- hetõk vssza. Ezért ezt a harmadk faktort paraméterhatásnak nevezzük. A paraméterhatás arra ad választ, mekkora egy adott tényezõ (megfgyelt változó) elhelyezkedés esélyben kfeezett relatív hozadéka vagy relatív értéke, azaz hogy az egyes programokban való részvétel révén az egyes egyén vagy háztartás vagy munkaerõpac ellegzetességekhez mekkora elhelyezkedés esélyelõny vagy hátrány társul. Adott változó hozadékát vagy értékét befolyásolhata az, hogy az egyén mely programban vesz részt. A hozadékkülönbségek mögött tt s állhat önkválasztás hatás, mert az egyes programokban résztvevõk különbözhetnek egymástól elhelyezkedés motváltságukban, meg nem fgyelt készségekben, képességekben és preferencákban s. A becslések elkészítése során megvzsgáltuk, vaon a programokban résztvevõ férfak és nõk különböznek-e egymástól a becsült paraméterek szernt. Azt találtuk, hogy ez egyk programra sem áll fenn, ezért a becsléseket férfakra és nõkre együtt készítettük el. A becslésbe bevont változók a következõk voltak: életkor csoportok (hat életkor csoportot különböztettünk meg: 20 éves vagy fatalabb, éves, éves, éves, éves, 40 évesnél dõsebb), skola végzettség csoportok (öt skola végzettség csoporttal: 8 általános vagy kevesebb, szakmunkásképzõ, szakközépskola, gmnázum, felsõfokú skola végzettség), munkanélkül ellátás (dchotóm változó: az egyén részesült-e vagy sem munkanélkül ellátásban), munkanélkülség ráta, háztartás változók (0-6 éves gyermekek, az eltartottak, a megkérdezetten kívül a 18

19 foglalkoztatottak száma a családban, a háztartás hav nettó övedelme a megkérdezett övedelmét leszámítva). Az életkort és az skola végzettséget az egyének ember tõkéét elzõ változónak tekntük; elõbb a munkaerõpac gyakorlat során, utóbb az skolában megszerzett tudástõkére utal. Általában feltehetük, hogy nagyobb ember tõke az elhelyezkedés esélyek szempontából s elõnyt elent. Ez a programok skerességét mnd az öszszetétel-, mnd a paraméterhatáson keresztül befolyásolhata. Azt várhatuk, hogy kedvezõbb összetételû programok nagyobb elhelyezkedés esélyt nyútanak. Az ember tõke elhelyezkedés esélyben megelenõ hozadéka programonként változó lehet. Egyebek mellett függhet az adott programokban megfgyelt embertõkeeloszlásoktól, monduk a magasabb ember tõke elenlétének relatív gyakorságától/rtkaságától. A munkanélkül ellátás és a munkanélkülség ráta két foglalkoztatáspoltka szempontból közvetlenül releváns változó. A munkanélkülek elhelyezkedés esélyenek alakulásával foglalkozó munkák tpkus feltevése, hogy a munkanélkül ellátás tszta övedelemhatás elenléte révén csökkent az elhelyezkedés esélyeket, és hogy a lokáls munkaerõpacok aktuáls kereslet állapotát elzõ munkanélkülség ráta emelkedése s általában fékezõleg hat a munkanélkülek elhelyezkedésére. Ha e feltevések helytállóak, akkor az egyes programokban résztvevõk összetétele egyértelmû hatást gyakorol a programok skerességére; mnden egyéb feltétel azonossága mellett azoknál a programoknál fgyelhetünk meg ksebb esélyrátákat, amelyekben nagyobb a munkanélkül ellátásban részesültek aránya, lletõleg amelyeknél a résztvevõkre ellemzõ hely munkanélkülség ráta átlagos értéke magasabbak. A két feltevés azonban nem feltétlenül helytálló. Ismeretes, hogy a munkanélkülek egyes csoportanál nem érvényesül a fent említett tszta övedelemhatás. Ezek a csoportok a munkanélkül ellátásból befolyó összegeket (részben) álláskeresésre költk; e csoportoknál az elhelyezkedés esély és a munkanélkül ellátás kapcsolata ematt éppen fordított. Lehetséges tehát, hogy a munkanélkül ellátásban részesülõk nagyobb aránya nagyobb elhelyezkedés esélyekkel ár együtt. Ugyanígy lehetnek olyan egyének, akket a munkaerõpac kereslet mérséklõdése fokozott álláskeresésre ösztönöz, s ha adott programban nkább lyen egyének vesznek részt, akkor magasabb átlagos munkanélkülség ráta mellett éppenséggel nagyobb skerességet tapasztalhatunk. A két változó paraméterének elõele a sztenderd keresés modellekben többnyre negatív. Két program relatív skerességére gyakorolt hatásuk eb- 19

20 ben az esetben attól függ, hogy melyk programnál fékezk erõtelesebben az elhelyezkedést. A paraméterek eltérõ értékeben a programokban résztvevõk eltérõ preferencá, munkaerõpac tapasztalata vagy meg nem fgyelt ellegzetessége s szerepet átszhatnak. Megegyezzük, hogy a negatív paraméterek feltevése emprkusan nem mndg áll fenn. Ha poztív paraméterbecsléseket kapunk, akkor ez arra utal, hogy az adott programban résztvevõk nem a tpkus munkanélkültõl elvárt módon vselkednek. Emögött smét a preferencák eltérése, és ennek következtében az elvárttól különbözõ keresés magatartás húzódhat meg. A háztartás változók közül a keresés modellekben elmélet elõreelzést csak a háztartás övedelmére vonatkozóan találunk. Magasabb övedelem negatív rányban befolyásola a tpkus munkanélkül álláskeresését, s ezen keresztül elhelyezkedés esélyet. Ugyanakkor tt s elõállhat az az eset, hogy magasabb háztartás övedelem nagyobb keresés befektetésekhez vezet, így avíta az elhelyezkedés esélyeket. Ha a programokban a modellek tpkus munkanélküle vesz részt, akkor magasabb átlagos háztartás övedelem mellett alacsonyabb elhelyezkedés esélyek fgyelhetõk meg. A több háztartás változó a háztartás összetételének ellemzésére szolgál. E változóknál nncsenek határozott elmélet elõreelzésenk. Vállalkozás támogatás és közhasznú munka Mnt láttuk, a vállalkozás támogatás a legskeresebb a közhasznú munka pedg a legkevésbé skeres program. A vállalkozás támogatás esélyrátáának értéke mntegy harmncötszöröse a közhasznú munka megfelelõ mutatóértékének. A programhatás önmagában több mnt ötszörös esélyráta értéket elent a vállalkozás támogatásban résztvevõk számára. Az összetétel- és a paraméterhatás együttesen csaknem hét és félszeres esélyráta-elõnyt elent. A két programban résztvevõ egyének ellegzetességenek, a hely munkaerõpac állapotának, lletve a háztartás változóknak nagyából ugyanakkora szerepe van a tetemes különbség kalakulásában, mnt a becsült paramétereknek. Am az összetételhatást, lletve egyes tényezõnek szerepét llet, elsõdlegesen a munkanélkül ellátás, másodsorban az skola végzettség fontosságát emelhetük k. A két programban résztvevõk elentõsen különböznek egymástól abban a tekntetben, hogy mekkora hányaduk részesült munkanélkül ellátásban. A vállalkozó támogatás programban résztvevõk között ezeknek az aránya kevesebb, mnt 2 százalék, 20

Békefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció

Békefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció Közlekedés létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vzsgálat módszerenek fejlesztése PhD Dsszertácó Budapest, 2006 Alulírott kjelentem, hogy ezt a doktor értekezést magam készítettem, és abban

Részletesebben

A bankközi jutalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapiacon. A bankközi jutalék létező és nem létező versenyhatásai a Visa és a Mastercard ügyek

A bankközi jutalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapiacon. A bankközi jutalék létező és nem létező versenyhatásai a Visa és a Mastercard ügyek BARA ZOLTÁN A bankköz utalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapacon. A bankköz utalék létező és nem létező versenyhatása a Vsa és a Mastercard ügyek Absztrakt Az előadás 1 rövden átteknt a két bankkártyatársasággal

Részletesebben

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )

3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) 3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön

Részletesebben

Balogh Edina Árapasztó tározók működésének kockázatalapú elemzése PhD értekezés Témavezető: Dr. Koncsos László egyetemi tanár

Balogh Edina Árapasztó tározók működésének kockázatalapú elemzése PhD értekezés Témavezető: Dr. Koncsos László egyetemi tanár Balogh Edna Árapasztó tározók működésének kockázatalapú elemzése PhD értekezés Témavezető: Dr. Koncsos László egyetem tanár Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Építőmérnök Kar 202 . Bevezetés,

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

s n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés

s n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés A m és az átlag Standard hba Mnta átlag 1 170 Az átlagok szntén ngadoznak a m körül. s x s n Az átlagok átlagos eltérése a m- től! 168 A m konfdenca ntervalluma. 3 166 4 173 x s x ~ 68% ~68% annak a valószínűsége,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSI FOLYAMATÁNAK SZIMULÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CUKORRÉPÁRA OTKA

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSI FOLYAMATÁNAK SZIMULÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CUKORRÉPÁRA OTKA MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELVÁSÁRLÁSI FOLYAMATÁNAK SZIMULÁCIÓJA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A CUKORRÉPÁRA OTKA Kutatás téma 2002 2005. Nylvántartás szám: T0 37555 TARTALOMJEGYZÉK 1. Kutatás célktűzések... 2 2.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

11. előadás PIACI KERESLET (2)

11. előadás PIACI KERESLET (2) . előadás PIACI KERESLET (2) Kertes Gábor Varan 5. feezete erősen átdolgozva . Állandó rugalmasságú kereslet görbe Olyan kereslet görbe, amt technkalag könnyű kezeln. Ezért szeretk a közgazdászok. Hogyan

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Regresszió. Fő cél: jóslás Történhet:

Regresszió. Fő cél: jóslás Történhet: Fő cél: jóslás Történhet: Regresszó 1 változó több változó segítségével Lépések: Létezk-e valamlyen kapcsolat a 2 változó között? Kapcsolat természetének leírása (mat. egy.) A regresszós egyenlet alapján

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az elektromos kölcsönhatás

Az elektromos kölcsönhatás TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy

Részletesebben

4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( )

4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( ) 4. Foglalkozás és iskolai végzettség ( ) A probléma, amelyet vizsgálunk, az egyes iskolai végzettségi csoportok különböző foglalkozásokba kerülési esélyei, illetve az esélyek változása az időben. Az és

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázat projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudomány Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudomány Tanszék az MTA Közgazdaságtudomány

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A cigány foglalkoztatás leépülése és szerkezeti átalakulása

A cigány foglalkoztatás leépülése és szerkezeti átalakulása KERTESI GÁBOR A cgány foglalkoztatás leépülése és szerkezet átalakulása 1984 és 1994 között Munkatörténet elemzés A tanulmány három részbõl áll. Az elsõ rész egy kváz-keresztmetszet makromodell segítségével

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Modellek, mérés.

Foglalkoztatáspolitika. Modellek, mérés. Foglalkoztatáspoltka. Modellek, mérés. Galas Péter Budapest, 20 Galas Péter, 20 Kézrat lezárva: 20. júnus Bevezetés A tananyag célja a foglalkoztatáspoltka közgazdaságtan szempontú elemzésében és értékelésében

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Nagy Gyula (1994): A munkanélküliség a magyar

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A munkanélküli-ellátás változásainak hatása a munkanélküliek segélyezésére és elhelyezkedésére

A munkanélküli-ellátás változásainak hatása a munkanélküliek segélyezésére és elhelyezkedésére Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. július augusztus (608 634. o.) GALASI PÉTER NAGY GYULA A munkanélküli-ellátás változásainak hatása a munkanélküliek segélyezésére és elhelyezkedésére 2000 májusától

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Jövedelem és szubjektív jóllét: az elemzési módszer megválasztásának hatása a levonható következtetésekre

Jövedelem és szubjektív jóllét: az elemzési módszer megválasztásának hatása a levonható következtetésekre Tanulmányok Jövedelem és szubjektív jóllét: az elemzés módszer megválasztásának hatása a levonható következtetésekre Hajdu Tamás, az MTA Közgazdaságés Regonáls Tudomány Kutatóközpont Közgazdaságtudomány

Részletesebben

VARIANCIAANALÍZIS (szóráselemzés, ANOVA)

VARIANCIAANALÍZIS (szóráselemzés, ANOVA) VARIANCIAANAÍZIS (szóráselemzés, ANOVA) Varancaanalízs. Varancaanalízs (szóráselemzés, ANOVA) Adott: egy vagy több tetszőleges skálájú független változó és egy legalább ntervallum skálájú függő változó.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése. Kevert stratégiák és evolúciós játékok

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése. Kevert stratégiák és evolúciós játékok Műszak folyamatok közgazdaság elemzése Kevert stratégák és evolúcós átékok Fogalmak: Példa: 1 szta stratéga Vegyes stratéga Ha m tszta stratéga létezk és a 1 m annak valószínűsége hogy az - edk átékos

Részletesebben

2. személyes konzultáció. Széchenyi István Egyetem

2. személyes konzultáció. Széchenyi István Egyetem Makroökonóma 2. személyes konzultácó Szécheny István Egyetem Gazdálkodás szak e-learnng képzés Összeállította: Farkas Péter 1 A tananyag felépítése (térkép) Ön tt áll : MAKROEGENSÚL Inflácó, munkanélkülség,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Az entrópia statisztikus értelmezése

Az entrópia statisztikus értelmezése Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Philosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található

Philosophiae Doctores. A sorozatban megjelent kötetek listája a kötet végén található Phlosophae Doctores A sorozatban megjelent kötetek lstája a kötet végén található Benedek Gábor Evolúcós gazdaságok szmulácója AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 3 Kadja az Akadéma Kadó, az 795-ben alapított Magyar

Részletesebben

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Szolgáltatási, Tagokkal való elszámolási Szabályzat

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Szolgáltatási, Tagokkal való elszámolási Szabályzat Allanz Hungára Önkéntes Nyugdípénztár Szolgáltatás, Tagokkal való elszámolás Szabályzat Tartalomegyzék 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA... 3 2 AZ ALKALMAZÁSI TERÜLET, AZ ILLETÉKESSÉG ÉS A FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA...

Részletesebben

FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE FÜGGELÉK TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE Táblázatok Közelkép 3.1. táblázat: A regisztrált munkanélküliek nyílt munkapiacra lépési esélyének változása a HE- FOP-program résztevői és a kontrollcsoport körében...

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Összegzés a 92/2011.(XII.30.) NFM rendelet 9. melléklete alapján

Összegzés a 92/2011.(XII.30.) NFM rendelet 9. melléklete alapján NEMZETBIZTONSÁGI SZAKSZOLGÁLAT GAZDASÁGI VEZETŐ 1399 Budapest 62. Pf.: 710/4-2. Ikt.sz.: 30700/21293- /2015. 1. számú példány Összegzés a 92/2011.(XII.30.) NFM rendelet 9. melléklete alapján 1. Az ajánlatkérő

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Szolgáltatási, Tagokkal való elszámolási Szabályzat

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Szolgáltatási, Tagokkal való elszámolási Szabályzat Allanz Hungára Önkéntes Nyugdípénztár Szolgáltatás, Tagokkal való elszámolás Szabályzat Ezen utasítás továbbadása az Allanz Hungára Nyugdípénztár írásos engedélye nélkül nem megengedett. Tartalomegyzék

Részletesebben

,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,

,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1, Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3. Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A 2015. októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján 2016. február 3. 1 / 8 Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely,

Részletesebben

Darupályák ellenőrző mérése

Darupályák ellenőrző mérése Darupályák ellenőrző mérése A darupályák építésére, szerelésére érvényes 15030-58 MSz szabvány tartalmazza azokat az előírásokat, melyeket a tervezés, építés, műszak átadás során be kell tartan. A geodéza

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

Elosztott rendszerek játékelméleti elemzése: tervezés és öszönzés. Toka László

Elosztott rendszerek játékelméleti elemzése: tervezés és öszönzés. Toka László adat Távközlés és Médanformatka Tanszék Budapest Műszak és Gazdaságtudomány Egyetem Eurecom Telecom Pars Elosztott rendszerek játékelmélet elemzése: tervezés és öszönzés Toka László Tézsfüzet Témavezetők:

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31.

Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ évi támogatási lehetőségeiről. Janovics László igazgató Pécs, január 31. Tájékoztató a bérkompenzációról és a Munkaügyi Központ 2012. évi támogatási lehetőségeiről Janovics László igazgató Pécs, 2012. január 31. Jogszabályi háttér: Elvárt béremelés jogszabályi háttér 2011.

Részletesebben

Közfoglalkoztatás kettős szerepben?

Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Közfoglalkoztatás kettős szerepben? Cseres-Gergely Zsombor Molnár György MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet 52. Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Gazdaságpolitika szekció

Részletesebben

Bevezetés a kémiai termodinamikába

Bevezetés a kémiai termodinamikába A Sprnger kadónál megjelenő könyv nem végleges magyar változata (Csak oktatás célú magánhasználatra!) Bevezetés a kéma termodnamkába írta: Kesze Ernő Eötvös Loránd udományegyetem Budapest, 007 Ez az oldal

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben