REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

Átírás

1 REGIOÁLIS GAZDASÁGTA Készült a TÁMOP /2/a/KMR pályázat projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudomány Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudomány Tanszék az MTA Közgazdaságtudomány Intézet és a Balass Kadó közreműködésével Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakma felelős: Békés Gábor júlus 1

2 ELTE TáTK Közgazdaságtudomány Tanszék REGIOÁLIS GAZDASÁGTA 6. hét A monopolsztkus verseny és a Dxt Stgltz-modell Békés Gábor és Rózsás Sarolta 1. Monopolsztkus verseny: bevezetés EG Pacszerkezet Földrajz közgazdaságtan alapja Pacszerkezet monopolsztkus verseny (a tökéletes verseny és a monopolum egyes elemet kever ) Dxt, A J. Stgltz, 1977 Monopolstc competton, and the optmum product dversty, AER (top 20) Azért kell, hogy a később modelleket megértsük Tematka: Alapok: elmélet és valóság Modell: kereslet Modell: kínálat Pacszerkezet Pacszerkezet a pac erő függvényében Tökéletes verseny Olgopol pac (Bertrand/Cournot) Monopolsta modell Monopolsztkus verseny a tökéletes verseny és a monopolum egyes elemett kever az árakat valamelyest monopólumként határozza meg a vállalat de a verseny közelít a tökéletesverseny-modellhez lehetne gazdaság proft (eltűnk ha nagyon sok szereplő lesz) Termékek Termékek (varety) Termékdfferencálás mnden cég terméke kcst eltér a több cég termékétől közel de nem tökéletes helyettesítők árérzékeny kereslet: áremelés többnyre csökkenő kereslet A soksznűség szeretete 2

3 A verseny alapja különbözőség, mnőség = Desgn, megbízhatóság, szolgáltatás, marketng stb. A termékdfferencálás csökkent az árrugalmasságot Termékdfferencálás A termékdfferencálás jellemző Fzka különbözőség Kényelem Hangulat Reputácó Húság, sznobzmus Félelmek és vágyak Személyre szabott termékek A vásárlás helye és körülménye Verseny Monopolsztkus verseny a valóságban Ahol sok, de nem nagyok sok szereplő van Innovácó termékdfferencálás Alacsony koncentrácó A koncentrácó mérhető 3 vagy 4 legnagyobb cég pac részesedése Hrschmann Herfndahl-ndex (0 100) : HHI: n sh 2 /100 USA: ksebb mnt 10 = versenyző pac, 18 felett versenyhatóság érdeklődés Megkülönböztethető majdnem teljes versenypac olgopol pac monopólum és kompettív szegély 2. Dxt Stgltz-modell: kereslet oldal Kereslet oldal: bevezetés BGM 3.4. fejezet A gazdaságban két szektor van: mezőgazdaság (F),amely élelmszert (kenyeret) állít elő és par (M) amely (par) termékeket állít elő Az parban nagyon sokféle () termék van Fogyasztó hasznosság Cobb Douglas 3

4 U = F 1 δ M δ, 0 < δ < 1 (1) Legyen a kenyér ára=1 vagys mnden egyéb ebben legyen kfejezve A fogyasztott (par) termékek árndexe legyen I. (később defnáljuk) A fogyasztók jövedelme Y, a költségvetés korlátja: Kereslet oldal: Költségvetés korlát Optmáls jövedelem elosztás? U = F 1 δ M δ, F + IM = Y L = F 1 δ M δ + κ(y (F + IM)) Első rendű feltételek (FOC): L/ F, L/ M (1 δ)f δ M δ = κ, és δf 1 δ M δ 1 = κi Elosztva a két feltételt: IM = δ 1 δ F Vsszahelyettesítve: Y = F + IM = F + F + IM = Y (2) 1 δ δ F, vagys F = (1 δ)y és IM = δy A fogyasztó jövedelme δ részét költ par termékre, és 1 δ megy élelmszerre Kereslet oldal: Hasznosság Dxt, A. J. Stgltz 1977 Monopolstc competton, and the optmum product dversty, AER (top 20), CES preferencák = 1... db termék, és nagyon nagy (vagy folytonos esetben mértékű terméksokaság van) Mnden termék fogyasztása szmmetrkus: c A hasznosság a fogyasztás függvénye: M = c 0 < < 1 (3) A változatosság szeretete: Ha 1 akkor a termékek egymás helyettesítő és csak a teljes fogyasztás számít Ha csökken, egyre erősebb a sokféleségből fakadó hasznosság Kereslet oldal: CES CES-preferencák Ha mnden termék fogyasztása megegyezk M = c = (c = ( c = ( 1 (c) c a megtermelt javak összesége ( 1 egy externála, amely a nagyobb varácó matt keletkezk 4

5 Kereslet oldal: levezetés (1) Iparckkek paca, költségvetés korlát, p = -k parckk ára Optmlazálás az parckkek között p c = δy (4) FOX: L/ c j L = c + κ ( δy p c ) (5) c p 1 c 1 j = κp j, mnden j = 1... esetben Vegyünk két terméket, = 1 és = j ekkor: c 1 j /c 1 1 = p j /p 1 ɛ := 1/(1 ) c j = p ɛ j p ɛ 1 c 1 Kereslet oldal: levezetés (2) Vssza a költségvetés korláthoz δy = p c = Legyen az árndex: I = Ekkor p ɛ 1 c 1 p 1 ɛ p 1 ɛ /(1 ɛ) p (p ɛ p1 ɛc 1) = p1 ɛc 1 p 1 ɛ = p ɛ 1 c 1I 1 ɛ = δy c 1 = p ɛ 1 Iɛ 1 δy Hasonló módon az -k termék ránt kereslet görbe: c = p ɛ I ɛ 1 δy Kereslet oldal: I Mért s jó I defnícója? Írjuk vssza M = c = ɛ = 1/(1 ) M = δy/i (p ɛ I ɛ 1 δy) ( = δyi ɛ 1 p ɛ 5

6 Kereslet hatások A kereslet görbe tehát c = p ɛ I ɛ 1 δy, amelyet meghatároz: (1) az parckkekre rendelkezésre álló jövedelem δy (arányos), (2) az adott termék ára p, (3) a paraméter ɛ, (4) árndex I M a kereslet és az ár kapcsolata? Azt tudjuk, hogy I ɛ 1 δy = const Illetve I-ben szerepel p de ha magas, ennek hatás nagyon pc Optmalzácóból: a kereslet helyettesítés rugalmassága konstans (=CES)- ( c / p )(p 1 /c 1 ) = ɛ Kereslet görbe és epslon 1. ábra Mnél magasabb ɛ annál ksebb áremelés s nagy kereslet változást jelent. Kereslet görbe és epslon -2. ábra Dxt Stgltz-modell hátránya: kereslet árrugalmasság (ɛ) és a helyettesítés paraméter (konstans rugalmasság) két termék között () kapcsolatban van. Árndex c = p ɛ I ɛ 1 δy = ( p ) ɛ δyi I egy adott termék ránt kereslet függ az általános ársznttől, vagys a több termék átlagárától = helyettesítő termékek vagy másnéven a kereslet függ a relatív ártól és a relatív jövedelemtől I (árndex)- az egységny parckk kosárból fakadó hasznosság =fogyasztás alapú árndex 6

7 I vagys a hasznosság (+) függ a termékek számától Bz.: teggyük fel, hogy mnden termék ára ugyanaz, p 0 I = p 1 ɛ /(1 ɛ) = p 0 1/(1 ɛ) Árndex A költségvetés korlátból és a hasznosság függvényből kszámítható az ndrekt hasznosság Menny az a kadás amellyel elérhető egységny hasznosság Élelmszerár = 1, akkor A hasznosság akkor emelkedk, ha Y/I δ növekszk Ezért a reáljövedelem: y = YI δ Fogalmak Monopolsztkus verseny Termékek között helyettesítés határráta CES hasznosság A változatosság szeretete 3. Monopolsztkus verseny II., Kínálat 3.1. Termelés szerkezet Alapok BGM 3.5 fejezet Kínálat oldal: két szektor Teljes munkaerő kínálata: L Ipar: γl, mezőgazdaság (1 γ)l u.h. 0 < γ < 1 A mezőgazdaság: CRS, versenypac umerare Termelés függvény: F = (1 γ)l Mvel p F = 1, MPL = 1 w F = 1 7

8 Ipar Ipar: növekvő skálahozadék, nem tökéletes verseny Termékek szmmetrkusak: mnden egyes termék ugyanazon technológa mnden egyes terméket egy cég gyárt (ha lenne egy versenytárs, amelyk kevesebbet termelne, azt a többet gyártó knyomná a pacról) Mérethozadék (l a -k termék x mennységéhez szükséges munka) l = α + βx (6) FC:α és a MC: β = övekvő belső (vagys terméken belül) skálahozadék Ipar: Termékek Mnden cég egy terméket gyárt monopolsta vselkedés. De: mnden cég adottságnak vesz a több cég árképzését Vagys nncs stratéga játék. Ha -k cég árat emel, nem tesz fel, hogy mások s követk em veszk fgyelembe a saját árváltozás hatását I-re 3.2. Árképzés és nyereség yereség Szmmetrkus vállalatok, x kbocsátás, l munkaerő felhasználás és W bér mellett π nyereség π = px Wl = px W(α + βx) (7) Emlékezzünk, hogy a kereslet x-re: x = p ɛ con, ahol con = I ɛ δy Ekkor π = p 1 ɛ con W(α + βp ɛ con) π/ p és FOC = 0 p = βw/(1 1/ɛ) = βw/ (8) Árképzés p = βw/(1 1/ɛ) = βw/ (9) konstans marzs (ár-határköltség, mark-up), hszen βw éppen a határköltség ɛ = 5 esetében a marzs 20% Mért van szükség marzs-ra? Mert FC s van, ezt s vssza kell nyern Konstans ɛ így konstans marzs (nem függ a termelés volumentől) 8

9 Árképzés (2a) Ahogy láttuk DS: konstans marzs: p(1 1 ɛ ) = βw Ezzel szemben olgopol modell, pl. Cournot kcst más p(1 s ) = MC, ahol ɛ(y) a kereslet rugalmasság és MC a jelen esetben =βw ɛ(y) Vagys a marzs függ a pac részesedéstől. Ha s 0 akkor ua. Vagys ha nagyon nagy (s nagyon pc), akkor az egyensúly ár nem függ a verseny típusától yereség és egyensúly termékmennység Tegyük fel, hogy a proftszntek poztívak (van gazdaság proft). Ekkor megér újabb céget ndítan és egy újabb terméket gyártan Fogyasztók: ha akkor x és π - lm = (π ) = 0, vagys ha nagyon nagy, akkor π = 0 π = 0 px = W(α + βx) és p = βw/(1 1/ɛ) ( ɛ 1 ɛ ɛ )βwx = Wα + Wβx ( ɛ 1 1)βWx = Wα x = α(ɛ 1) β (10) Vagys az egyensúly kbocsátás csak külső paraméterektől függ yereség és egyensúly termékmennység Menny munkarő szükséges? l = α + βx = α + β α(ɛ 1) β = αɛ Mekkora? Teljes munkaerő/egy termékre jutó munkaerő = γl/l = γl/αɛ Gazdaság mérete = termékek száma (mert x fx) Csalás 1: meghatározható és értéke számos. Ugyanakkor többször s feltettük hogy nagyon nagy Mérethozadék Számít-e a mérethozadék? AC/MC(l): AC = l/x = αɛ/ α(ɛ 1) β = βɛ/(ɛ 1), MC = β Mérethozadék = ɛ/(ɛ 1) Ha ɛ magas (hasonló, helyettesítő termékek), mérethozadék pc 9