MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február"

Regina Pásztorné
7 évvel ezelőtt
Látták:

Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

1 MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter február

2 MAKROÖKONÓMIA 3. hét Fogyasztó és termelő Horváth Áron, Pete Péter Modellek Logikai konstrukciók, amelyek a valóságból csak annyit tartalmaznak, ami szerintünk az adott probléma szempontjából fontos Elvárások: logikai koherencia, egyszerűség, magyarázó erő (illeszkedés az empíriára) Ha magyarázónak jó, használhatjuk kísérletezésre, előrejelzésre Piaci modellek: a szereplők együttműködése önkéntes csere Egyensúlyi modellek: van-e összhang a szereplők csereszándékai, magatartása között és mi hozza létre azt? Egy piacon mindig annyit adnak el, mint amennyit megvesznek. Egyensúly akkor van, ha a piaci árak szabadon alakulnak ahhoz, hogy a kialakuló egyensúlyi áron annyit vesznek, amennyit venni akartak, és annyit adnak el, amennyit el akartak adni. Ezt az összhangot nevezzük egyensúlynak Több szereplő, többféle piac szimultán egyensúlya: általános egyensúly ÁE modellben csak az egyensúlyról tudunk érdemi állításokat tenni, a nem egyensúly végtelen sokféleképpen lehetséges Disequilibrium modell. Egyes árak nem alkalmazkodnak, ezeken a piacokon nem lesz egyensúly (a többin igen) Technikailag: az érintett piacon az árat valami konstansnak tekintjük, de nem tudjuk, honnan jön 2

3 Versenyzői egyensúly Nagyon sokféle egyensúlyi modell van aszerint, hogy mit tételezünk fel a piaci szereplők viselkedéséről A versenyzői egyensúly a tökéletes verseny piaci formájának általánosított egyensúlyfogalma. A szereplők árelfogadóak, vagyis nem veszik figyelembe a saját akcióik árakra gyakorolt hatását, csak igazodnak az árakhoz Ezt az egyensúlykoncepciót fogjuk használni, mert ez a legegyszerűbb. (Elvárások?) Mikro alapú makromodellek Mikro alapú modell: tartalmazza a gazdasági szereplők céljainak és korlátainak leírását, és a makro jelenséget az így eredeztetett magatartások egymásra hatásából vezeti le. A modell alapja a mikro-optimalizálás Ez nagyon bonyolult. Sokkal bonyolultabb, mint egyszerű és kézenfekvő (ad hoc) szabályosságokat feltételezni a magatartásukról a döntéshozatal leírása nélkül A 70-es évekig a makro modellek az utóbbit követték Példa: fogyasztási függvény Regressziót számoltunk az aggregált fogyasztás és a jövedelem kapcsolatára C = a + b(y T) C = a bt + by Vizsgáljuk az adóemelés hatását! Mi legyen b-vel? Ha biztosak lehetnénk abban, hogy b nem változik, akkor nem kell mikro-alap b változását csak úgy tudjuk leírni, ha leírjuk a fogyasztó teljes döntését, céljaihoz és korlátaihoz való igazodását 3

4 Mikro-alap Nem erőltetjük mindenre a mikro-alapot Ha olyan eseményekre való reakciót vizsgálunk, amelyeknél biztosak lehetünk abban, hogy az esemény nem módosítja érdemben a szereplők egyéni viselkedését, annak módját, akkor nem kell mikro. Legtöbbször kell. A kurzuson lesz ilyen is, olyan is A modell alkotóelemei Szereplők: termelők, fogyasztók, kormányzat Javak: fogyasztási cikk, ma vagy a jövőben Erőforrások: idő (munkához), tőke Technológia: termelési lehetőségek Fogyasztói preferencia: a fogyasztói döntés alapja Egyperiódusú modell Reprezentatív (átlagos) fogyasztó A vizsgált problémáink szempontjából az egyes fogyasztók közti különbségek sokkal kevésbé fontosak, mint a hasonlóságok: szeretnek fogyasztani és értékelik az idejüket (nem mondanak le ingyen a szabadidejükről) Egy fogyasztó, de sokat képvisel Jövedelemeloszlási problémák kizárva (mindenki egyforma) 4

5 Fogyasztói preferenciák Óhajtott javak: fogyasztási cikk (C) és (szabad)idő (l). A szabadidő megválasztásával automatikusan kínál munkát (munkával töltendő időt) Munkakínálat: N s = h l Standard haszonfüggvény: U(C, h N s ) A fogyasztás és a szabadidő is normál javak, ha nőnek a forrásai, mindkettőből többet akar 5

A fogyasztó költségvetési korlátja Pénz nincs, bartergazdaság van, mindennek az árát a fogyasztási jószág egységében mérjük w a munka egységének bére (reálbár), a szabadidő ára, a fogyasztó a

6 A fogyasztó költségvetési korlátja Pénz nincs, bartergazdaság van, mindennek az árát a fogyasztási jószág egységében mérjük w a munka egységének bére (reálbár), a szabadidő ára, a fogyasztó a reálbért adottságnak, általa nem befolyásolhatónak tekinti A fogyasztó tulajdonosa a vállalatnak (valakinek kell), tőle profit/osztalék jövedelmet kap. Továbbá adót fizet. Nincs megtakarítás (csak egy periódus van) a fogyasztó a teljes jövedelmét elfogyasztja Költségvetési korlát Némi átrendezésből látszik, hogy a probléma nem különbözik érdemben a hagyományos fogyasztói döntéstől. C és l a jószágok, a fogyasztás ára 1, a szabadidőé w. A másik oldalon a források, amiket a fogyasztó felhasználhat. Az egyetlen különbség, hogy a források értéke függ az egyik jószág árától, ha a bér nagyobb, többet lehet költeni. 6

Fogyasztói optimum A fogyasztó adott w és adott π mellett azt a C,l kombinációt választja, ami maximalizálja hasznát Ezzel egyben eldönti, hogy mennyi munkát kínál Az optimum pontban MRS = w Azaz MU

7 Fogyasztói optimum A fogyasztó adott w és adott π mellett azt a C,l kombinációt választja, ami maximalizálja hasznát Ezzel egyben eldönti, hogy mennyi munkát kínál Az optimum pontban MRS = w Azaz MU l = w*mu c Algebra max U(C,l) = lnc + ln(h Ns) Megoldás: C (h N s ) = w Ns = Ns(w, π T), C = C(w, π T), munkakínálat fogyasztási cikk kereslet Adott reálbér és nem bérjellegű jövedelem esetén a fogyasztó meghatározza fogyasztási cikk keresletét és munkakínálatát 7

8 A nem bér jövedelem változása Ha a fogyasztás és a szabadidő is normál javak, akkor az adók csökkenése és/vagy az osztalékok (segélyek, transzferek etc.) növekedése növekvő fogyasztást és csökkenő munkakínálatot eredményez A bérnövekedés hatása a fogyasztásra és a munkakínálatra A reálbér növekedése ellentétes jövedelmi (pozitív) és helyettesítési (negatív) hatást gyakorol a szabadidő keresletére. A bérnövekedés esetén ezért a munkakínálat csökkenhet is, növekedhet is. A fogyasztás esetében mindkét hatás pozitív, ezért a reálbér növekedése a fogyasztási keresletet biztosan növeli 8

Munkakínálat, külön ábrázolva Noha a reálbérnek a kínált munka mennyiségére gyakorolt hatásában bizonytalanok voltunk, egy itt még nem tárgyalt tényező (intertemporális helyettesítés) miatt az

9 Munkakínálat, külön ábrázolva Noha a reálbérnek a kínált munka mennyiségére gyakorolt hatásában bizonytalanok voltunk, egy itt még nem tárgyalt tényező (intertemporális helyettesítés) miatt az várható, hogy a munka bér függvényében rajzolt kínálati görbéje pozitív meredekségű A nem bér jellegű jövedelem növekedése csökkenti a munkakínálatot, a görbét visszafelé tolja Reprezentatív vállalat Tevékenységének korlátja: a mindenkor adott termelési technológia Termelési függvény, a mikroökonómiából ismert viszony az erőforrások és az output között Makroökonómiai termelési függvény Reprezentatív vállalat A termelési technológia standard neoklasszikus termelési függvénnyel jellemezhető Állandó mérethozadék, a munka és tőke határterméke csökkenő Egyperiódusú modellben nincs felhalmozás, a tőkeállomány egzogénül adott (konstans) A reprezentatív vállalat munkát keres a piacon, amiért bért fizet. A vállalat célja a profit maximalizálása 9

10 A munka határterméke A termelési függvény munka szerinti deriváltja (az ábrán a görbe meredeksége) azonos a munka határtermékével A munka határterméke az alkalmazott munka mennyiségével csökken A munka határtermék-görbéje 10

Termelékenység A teljes tényező termelékenységnövekedése adott tőke és munkamennyiség mellett is növeli a kibocsátást, valamint növeli a munka határtermékét (Az adott

11 Termelékenység A teljes tényező termelékenységnövekedése adott tőke és munkamennyiség mellett is növeli a kibocsátást, valamint növeli a munka határtermékét (Az adott munkamennyiség mellett meredekebb lesz a termelési függvény görbéje) A termelékenység növekedésének hatása A munka határtermék-görbéje felfelé, illetve kifelé eltolódik 11

12 TFP Z minden, amit K és N mennyisége nem magyaráz meg. Nem csak technológia Hosszú távon nő, mert a technika, eljárások folyamatosan javulnak Rövid távon ingadozik, időjárás, szabályozások, előírások, importált nyersanyagok ára Ha ismerjük F-et és K és N idősorait, z maradékként számítható Profitmaximalizálás A profit a termelés és a költségek különbsége П = zf(k,n d ) wn d tőkeköltségek A profit annál a munkafelhasználásnál maximális, ahol MP N = w Ez az összefüggés definiálja a munka keresletét, a munka keresleti görbéje azonos a munka határtermék görbéjével Profitmaximalizálás példa Tekintsünk el a tőkétől Legyen Y = zln(1 + N d ), ekkor: П = zln(1 + N d ) wn d A munkakereslet: Z (1 + N d ) = w 12

13 Profitmaximalizálás Munkakeresleti görbe 13

Hasonló dokumentumok

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi