Elektromos töltés helyzeti energiája, elektromos potenciál, az elektrosztatika I. alaptörvénye
|
|
- Géza Balla
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tóth : lektosztatka/2 lektomos töltés helyzet enegája, elektomos potencál, az elektosztatka I alaptövénye mechankában láttuk, hogy konzevatív eőtében helyzet enega vezethető be zt a kédést, hogy az elektosztatkus eőté konzevatív vagy nem, csak a tapasztalat segítségével lehet eldönten tapasztalatok azt mutatják, hogy az elektosztatkus eőté konzevatív, tehát egy elektomos töltésnek az elektomos eőtében helyzet enegája van helyzet enegát tt s a mechankában defnált módon, az eőté által végzett munka segítségével adjuk meg, amely konzevatív eőtében nem függ az elmozduló töltés pályájától, csak az elmozdulás kezdő- és végpontjától lektomos eőtében egy q töltésnek az pontból a pontba töténő tetszőleges pályán töténő elmozdulása soán (ába) az eőté által végzett munka: F e =q W eőté = lm Fe = Fe d = q d F helyzet enega defnícójának megfelelően az e =q eőtében lévő q töltés helyzet (potencáls) enegája a pontban, az ponta vonatkozóan: h ( ) = W = q d eőté Mnt említettük, a két pont között elmozdulás pályáját nem kell megadn, hszen ez a munka konzevatív eőtében nem függ a pályától Mnt mnden helyzet enega, egy töltés elektosztatkus helyzet enegája s függ a vonatkoztatás ponttól q töltés helyzet enegája nem csak a helytől és a jelenlévő eőtétől függ, hanem éthető módon magától a töltéstől s helyzet enega azonban aányos a töltéssel, ezét, ha a helyzet enegát elosztjuk a töltéssel, akko a töltéstől független mennységet kapunk: h ( ) U ( ) = U = = q d z a mennység má csak az eőtétől és a pontnak az vonatkoztatás ponthoz vszonyított helyzetétől függ zzel az eljáással tehát az eőté bámely pontjához hozzáendelhetünk egy skalás mennységet (számszeűleg az egységny töltésen az elmozdulás soán végzett munkát), amelyet az elektosztatkus té pontbel potencáljának nevezünk Ilyen módon a töltéssel való osztás évén a töltés egy jellemző adatából, a helyzet enegából, a té egy jellemző adatát, a potencált kapjuk potencál hasonlóan a helyzet enegához mndg egy vonatkoztatás ponthoz (tt az ponthoz) vszonyított mennység z azonban endszent nem okoz nehézségeket, met egy fzka pobléma megoldása soán általában nem a helyzet enega és a potencál abszolút étékée van szükségünk, hanem azok megváltozásáa (két pontban felvett étékek különbségée), am vszont nem függ a vonatkoztatás ponttól, amnt azt a helyzet enegáa vonatkozóan a mechankában má kmutattuk Bá ez az állítás nylvánvalóan a potencála s gaz (a két mennység csupán egy állandó szozóban különbözk egymástól), példaként tt most a potencála vonatkozó bzonyítást s megadjuk Két pont között a potencálkülönbséget úgy kapjuk meg, hogy meghatáozzuk az egyes pontokban a közös vonatkoztatás ponthoz vszonyított potencált, majd kszámítjuk ezek
2 Tóth : lektosztatka/2 2 különbségét z ábán látható B pontnak az ponthoz vszonyított U B potencálkülönbségét az U B = UB( ) U = UB( 2 ) U kfejezés, lletve a potencál defnícójának felhasználásával kapott B (2) B U B = d d d = B B B = d d d = d összefüggés adja meg nnek megfelelően egy elem d elmozdulás kezdő- és végpontja közt potencálkülönbséget a du = d skalás szozat adja meg mechankában láttuk, hogy a konzevatív eőtének az a sajátsága, hogy munkája független a pályától, úgy s megfogalmazható, hogy egy zát L göbén köbejáva, a végzett összes munka nulla setünkben ez azt jelent, hogy elektosztatkus eőtében egy q töltést egy zát L göbén köbemozgatva, a té által végzett összes munka nulla lesz: L q d = bből következk, hogy a zát göbe mentén a potencálkülönbségeket összegezzük, akko szntén nullát kapunk: d L zt az összefüggést gyakan az elektosztatka I tövényének nevezk, am tehát azt fejez k, hogy az elektosztatkus té konzevatív bből a tövényből következk, hogy az elektosztatkus té eővonala nem lehetnek akámlyenek éldául nem lehetségesek önmagukban záódó eővonalhukok, met ha zát göbeként egy lyen eővonalhukot választunk, akko ee kszámítva a fent köntegált, bztosan nullától különböző eedményt kapunk nnek az az oka, hogy lyenko a téeősség és az elmozdulás a göbe mnden pontján egyányú vagy ellentétes ányú egymással, ezét az d elem skalás szozatok vagy mnd negatívak vagy mnd poztívak, így összegük nem lehet nulla otencál konkét eőteekben Most néhány egyszeű esetben bemutatjuk a potencál kszámításának módját = B () otencál homogén eőtében legegyszeűbb, ezét bonyolultabb eőteek közelítéseként gyakan használt eőté a homogén eőté, amelyben a téeősség mndenütt ugyanolyan nagyságú és ányú z eőteet egyenletes sűűségű páhuzamos eővonalakkal szemléltethetjük (ába) Homogén eőtében a potencáls enega és a potencál meghatáozása vszonylag egyszeű Így például az ábán látható homogén elektomos d ' d d 2 d 2
3 Tóth : lektosztatka/2 3 eőtében egy poztív q elektomos töltés helyzet enegája a pontban ( h ( )), lletve az elektomos potencál a té ugyanezen pontjában az ponthoz vszonyítva (U ( )) az alább módon kapható meg: ( ) = q d d = qd h lletve h ( ) U ( ) = = d q (z ntegálásnál, felhasználtuk, hogy a té munkavégzése nem függ a választott útvonaltól, ezét egy célszeű útvonalat választottunk, ahol a munka az ' szakaszon nulla, hszen tt d ) Mnt látható, homogén tében a potencál és a helyzet enega s csak attól függ, hogy a vzsgált pont és a vonatkoztatás pont egymástól mét távolságának a téeősséggel páhuzamos vetülete (d ) mekkoa z ábán bejelölt 2 pontban temészetesen mnd a helyzet enega, mnd pedg a potencál negatív: h ( 2 ) = qd 2, lletve h ( 2 ) = d 2 onttöltés potencálja potencál (lletve helyzet enega) a téeősség ntegálásával kapható meg Következő példaként (ába) számítsuk k egy poztív Q ponttöltés által létehozott elektomos eőtében a potencált a ponttöltéstől mét távolság függvényében Ha a potencál vonatkoztatás pontját az = pontban vesszük fel, akko, felhasználva a ponttöltés eőteée vonatkozó smeetenket, a potencál defnícója alapján íhatjuk Q U ( ) = d = d = d 2 z ntegálás eedménye: Q U ( ) = Ha vonatkoztatás helyként a ponttöltéstől végtelen távol pontot ( végtelen) választunk, akko a leggyakabban használt Q U ( ) = U( ) = alakot kapjuk (ennek jelölésée általában a külön ndex nélkül U használatos) Látható, hogy ezzel a választással egyben a potencál nulla pontját s a végtelen távol pontban vettük fel Két tetszőleges pont ( és 2 ) között potencálkülönbség a fentek alapján: Q U2 = U( 2 ) U( ) = U2 =, 2 ahol alkalmaztuk a szokásos U 2 = U 2 jelölést potencálkülönbség a váakozásnak megfelelően nem függ a vonatkoztatás pont választásától Gyakan fontos smen egy elektomos tében a potencálvszonyokat, vagys azt, hogy a potencál mlyen ányban változk, és mlyen ütemben zt szemléletes módon lehet bemutatn azoknak a felületeknek a beajzolásával, amelyek mentén Q d
4 Tóth : lektosztatka/2 4 mozogva a potencál állandó zek az ekvpotencáls felületek, amelyek a potencál defnícójából következően a téeősségvonalaka mndenütt meőlegesek Ha ezeket úgy ajzoljuk be, hogy a szomszédos felületek potencálkülönbsége meghatáozott éték, akko az ábáól a potencál nagyságának helyfüggését s leolvashatjuk (hasonlóan, ahogy a tékép szntvonalaól a magasság változásat) onttöltés esetén a fent egyenletből könnyen megkaphatjuk az ekvpotencáls felületek egyenletét: Q = U n, U ahol U n különböző potencálétékeket jelöl, amelyeket U 2 az n soszámmal különböztethetünk meg z U 3 egyenletből következk, hogy az U n potencálétékekhez tatozó ekvpotencáls felületek gömbök (ába), amelyeknek sugaa Q n = 4 πε U n z ábán az egyes potencálétékek között ugyanakkoa a különbség (a potencálok étéke ende, 2, 3, egység) szntvonalak szemléletesen s mutatják, hogy a töltéshez közeledve a potencál étéke egye meedekebben emelkedk (az azonos potencálkülönbségű göbék sűűsödnek) Több ponttöltés együttes eőteében a potencál kszámítása egyszeű, ha feltételezzük, hogy a szupepozícó elve évényes kko az egyes töltések által az adott helyen (pl egy pontban) létehozott potencálokat egyszeűen összeadjuk (a potencál skalás mennység): Q U( ) = U ( ) =, ahol Q az -edk ponttöltés töltése (előjelesen), a távolsága a ponttól ******************************************************************* Folytonos töltéseloszlás potencálja gy V téfogatban folytonosan eloszló töltés potencálját a Gauss-tövény tágyalásánál megsmet módon, a töltésnek pontszeű észeke töténő osztásával kaphatjuk meg Ha a ρ téfogat töltéssűűséget mndenütt smejük, akko egy pont köül felvett elem dv téfogatban lévő töltést k tudjuk számítan a dq = ρdv összefüggéssel pontszeűnek tekntett elem észtöltések által létehozott potencál ennek alapján: U( ) = ahol a dv téfogatelem a távolsága a ponttól V ρdv, Hasonló módon jáunk el, ha a töltés egy felületen oszlk el folytonosan, és a felület mnden pontjában smejük a σ felület töltéssűűséget nnek defnícója a következő: ha egy elem Q felületen Q töltés van, akko ott a felület töltéssűűség közelítő étéke σ felület töltéssűűség egy pontban évényes étékét úgy kapjuk meg, hogy a pont köül felvett felületet egye Q dq csökkentjük, és meghatáozzuk a σ = lm = hatáétéket z az adott pontban a felület V d töltéssűűség, amely előjeles mennység, előjele az adott helyen lévő töltés előjelével egyezk meg
5 Tóth : lektosztatka/2 5 Ha az felületet elem d észeke osztjuk, akko az egyes felületelemeken lévő, pontszeűnek teknthető töltés: dq = σd, így a felületen elhelyezkedő töltés által okozott potencál egy pontban σd U( ) =, ahol a d felületelem a távolsága a ponttól ******************************************************************* Töltés elhelyezkedése vezetőn, töltött vezető potencálja z elektomos kölcsönhatás kísélet vzsgálata soán láttuk, hogy egy vezetőe töltést tudunk felvnn, és ez a töltés a vezetőben mozogn tud Mvel az azonos előjelű töltések egymást taszítják, a töltések a vezetőn váhatóan egymástól távol póbálnak elhelyezkedn KÍSÉRLT: Töltés elhelyezkedését vzsgáljuk vezetőn Vezetőként belül ües fémgömböt lletve fémhenget használunk, a töltés jelenlétének vzsgálatáa szolgáló eszköz egy ksméetű, szgetelt nyéle szeelt fémgolyó és egy elektométe belül ües fémgömböt feltöltjük, majd a fémgolyóval kívülől megéntjük kko a golyó feltehetőleg töltötté vált, amt úgy ellenőzünk, hogy az elektométehez éntjük z elektométe valóban töltést mutat, vagys a fémgömb külső felületén van töltés fémgolyót egy nyíláson keesztül a feltöltött, ües fémgömb belső felületéhez, majd az elektométehez éntjük z elektométe nem mutat töltést: a feltöltött vezető gömb belsejében nncs töltés gömböt a nyíláson keesztül belülől töltjük fel fent kíséeletek eedménye most s ugyanaz: a töltés ekko s a vezető gömb külső felületée megy Fémhenge belső és külső felületée s bodzabél elektoszkópot helyezünk el káhol vszünk fel töltést a hengee, mndg csak a külső felülete szeelt elektoszkóp mutat töltést kíséletekből vlágosan kdeül, hogy a vezetőn a töltések valóban egymástól a lehető legnagyobb távolságban, a vezető külső felületén helyezkednek el kíséletek szent egy vezetőe felvtt töltések gen övd dő alatt egyensúly állapotba keülnek, és nem mozognak tovább bből a tapasztalatból tovább megállapításoka juthatunk gyensúly állapotban egy vezető belsejében nem lehet elektomos eőté z azét van így, met, ha lenne elektomos eőté, akko annak hatásáa a töltések mozognának, így nem lehetne egyensúly zét, ha egy vezetőben (pl a feltöltése pllanatában) elektomos eőté alakul k, akko a töltések addg mozognak, amíg olyan töltéseloszlás jön léte, am a vezetőben megszüntet az elektomos eőteet z akko s gaz, ha a vezetőt nem töltjük fel, hanem elektomos tébe helyezzük, am a benne lévő töltéseket megosztja Ilyenko a megosztott töltések elhelyezkedése lesz olyan, hogy a vezető belsejében nem lesz elektomos eőté z azt jelent, hogy ha egy fémdobozt dőben állandó elektomos eőtébe teszünk, akko a belsejében nem lesz elektomos eőté szokásos kfejezést használva: a fémdoboz leányékolja a külső elektomos eőteet Mvel két pont között elektomos potencálkülönbség csak akko lehet, ha elektomos eőté van jelen (du=-d), egyensúly állapotban egy vezető mnden pontjában azonos a potencál Ha egy vezetőt feltöltünk, akko a felületén lévő töltések a vezetőn kívül elektomos eőteet hoznak léte kalakult téeősség azonban a felületen csak olyan lehet, hogy
6 Tóth : lektosztatka/2 6 a téeősségvonalak a vezető felületée meőlegesek (ha a téeősségnek lenne a felülettel páhuzamos komponense az elmozdítaná a töltéseket) z akko s így van, ha a vezető nem töltött, de elektomos eőtében van, és a felületén a megosztás matt van töltés lektomos töltések kölcsönhatás enegája ddg egy töltés helyzet enegáját egy smeetlen foásból számazó elektomos eőtében vzsgáltuk, és feltételeztük, hogy a vzsgált töltés az eőteet nem változtatja meg z eőteet azonban sztatkus esetben mndg valamlyen töltés hozza léte, így a kszámított enega a vzsgált töltés és a teet létehozó smeetlen töltés kölcsönhatásának a következménye zt s mondhatjuk, hogy ez a helyzet enega a kölcsönható töltések közös enegája, amt kölcsönhatás enegának nevezünk z, hogy a kölcsönhatás enega valóban mndkét kölcsönható töltéshez tatozk, jól látszk két ponttöltés kölcsönhatása esetén Helyezzünk el két ponttöltést (Q és Q 2 ) egymástól távolságban, és számítsuk k előszö, hogy menny a helyzet enegája a Q 2 töltésnek egy Q töltés által létehozott elektomos eőtében Q töltéstől távolságban a potencál Q U =, a Q 2 töltés helyzet enegája tt QQ2 h 2 = UQ2 = Látszk, hogy ebben az enega-kfejezésben teljesen szmmetkus módon szeepel a két töltés, és az összefüggésben szeeplő s az egymástól mét távolság: az enega nem endelhető hozzá kzáólagosan egyk töltéshez sem Még nylvánvalóbbá válk az enega közös jellege, ha kszámítjuk, hogy menny a helyzet enegája a Q töltésnek a Q 2 töltés által létehozott elektomos eőtében Q 2 töltéstől távolságban a potencál Q2 U 2 =, a Q töltés helyzet enegája tt Q2Q h = U 2Q =, am megegyezk az előző eedményünkkel Vagys bámelyk töltés enegáját számoljuk k a másk eőteében, ugyanazt az eedményt kapjuk Ismét azt látjuk, hogy ez az enega nem endelhető hozzá egyk töltéshez sem: ez a két ponttöltésből álló endsze közös helyzet enegája vagy más néven a két töltés kölcsönhatás enegája zt a kölcsönhatás enegát az h2 szmbólummal jelölve, egymástól távolságban lévő ponttöltések esetén QQ2 h 2 = Mvel két töltés kölcsönhatása számos esetben gen fontos szeepet játszk (lyen kölcsönhatás tatja össze pl az atomban a poztív töltésű magot és a negatív töltésű elektonokat), ennek az enegának a távolságfüggését szemléletesen s bemutatjuk a következő ábán z ába a) észe két azonos előjelű ponttöltés kölcsönhatás enegáját
7 Tóth : lektosztatka/2 7 mutatja a két töltés egymástól mét h2 h2 távolságának függvényében b) ába ugyanezt mutatja két ellentétes előjelű ponttöltés esetén z ábákon azt s ézékeltetjük, hogy az pontbel töltéshez bámely ányból közelítjük a másk töltést, mndg ugyanolyan jellegű a helyzet enega változása zonos töltések esetén tehát a közelített töltésnek egy helyzet enegahegyet kell legyőzne, vagys a endsze enegája a közeledésnél nő, míg ellentétes töltések esetén a közelített töltés egy helyzet enega-gödöbe esk be, és a endsze enegája csökken a nulla helyzet enegának megfelelő végtelen távol helyzethez képest helyzet enega nullpontjának lyen megválasztása az oka annak, hogy vonzó kölcsönhatás esetén a endsze helyzet enegája negatív ******************************************************************* Ha több ponttöltésből (Q, Q 2,,Q, ) álló töltésendsze kölcsönhatás enegáját akajuk kszámítan, akko kválasztunk egy töltést, és meghatáozzuk a kválasztott pl az -edk Q töltés helyén a több töltés által létehozott U potencált z -edk töltés helyzet enegáját ekko az h = QU összefüggés adja meg töltések teljes helyzet enegáját, vagys a töltésendsze kölcsönhatás enegáját, az egyes ponttöltések helyzet enegának összegéből kaphatjuk meg: kh = h = QU 2 2 z ½ szozóa azét van szükség, met az összegzés soán mnden töltéspá kölcsönhatás enegáját kétsze vesszük fgyelembe Mvel ponttöltésekől van szó, a helyzet enega könnyen kszámítható Ha az -edk és j-edk töltés között távolságot j -vel jelöljük, akko az -edk töltés helyén a több töltés által létehozott U potencál Q j U = j, j j z -edk töltés helyzet enegája tehát Q j h = QU = Q j, j j z összes töltés helyzet enegája, vagys a töltésendsze kölcsönhatás enegája Q j j = = Q Q kh h Q = 2 2 j, j j 8πε, j, j j Hatáozzuk meg a fentek alapján egy vezetőn elhelyezkedő Q töltés helyzet enegáját hhez a vezetőn lévő töltést ponttöltéseknek teknthető apó dq észeke osztjuk, és az így kapott töltésendsze helyzet enegáját számítjuk k Tudjuk, hogy egy vezető mnden pontján azonos a potencál Jelöljük ezt U-val kko a potencál a dq észtöltés helyén s U, így ennek a töltésnek a helyzet enegája h = dqu z összes töltés helyzet enegája pedg kh = h = QU = U Q = UQ gy vezetőn elhelyezett töltés helyzet enegája tehát aányos a vezetőn lévő töltéssel és a vezető potencáljával *******************************************************************
8 Tóth : lektosztatka/2 8 gyszeű töltéselendezések elektomos eőtee z elektosztatkus té alaptövénye segítségével egyszeűbb töltéseloszlások által keltett elektomos eőtében a téeősség lletve az elektomos potencál kszámítható z általunk használt ntegál-tövények lyen céla csak akko használhatók, ha a töltéseloszlásnak valamlyen szmmetája van (pl gömbszmmeta) Gömbszmmetkus töltéseloszlások tee onttöltés legegyszeűbb lyen "töltéseloszlás" a ponttöltés Ha egy magában álló ponttöltés teée alkalmazzuk a II alaptövényt, akko temészetesen vsszakapjuk a Coulomb tövényből kapott téeősség-kfejezést, hszen abból "találtuk k" a II alaptövényt Vezető gömb Kevésbé nylvánvaló egy R sugaú vezető gömb elektomos tee, amelye Q poztív töltést vttünk fel vezető olyan tulajdonságú anyag, amelyen az elektomos töltések szabadon elmozdulhatnak, ezét a töltések amelyek taszítják egymást egyensúlyban egymástól a Q (felület) lehető legtávolabb, tehát a gömb felületén helyezkednek el számításhoz célszeűen felvett felület egy d gömbfelület (a végeedmény a felület választásától nem = függ), amelynek középpontja a töltött gömb középpontjával egybeesk (ába) Mvel ez a d töltéseloszlás gömbszmmetkus, a té s az lesz, tehát a téeősség nagysága () a felvett gömbfelület mnden pontjában azonos, és sugáányban kfelé mutat Így a felületen mndenütt d, és = állandó, ezét az elektosztatka II alaptövénye egyszeű alakban íható fel: 2 Q d = d = d = 4 π = ε töltött gömbön belül nncs töltés, így a gömb felületén belül felvett zát felület által bezát töltés Q =, a gömbön kívül felvett zát felület által bezát töltés Q Így a töltött gömb tee =, ha < R Q = ha R, 2 vagys a töltött vezető gömb belsejében nncs elektomos té, a gömbön kívül eső pontokban pedg a té olyan, mntha a gömb töltése a centumában koncentált ponttöltés lenne (ezét lehet a ponttöltések kölcsönhatását töltött gömbök segítségével megmén) téeősség távolságfüggése a mellékelt ábán látható potencál most s a téeősség ntegálásával kapható meg gömbön kívül a téeősség a ponttöltés téeősségével azonos, ezét ott a potencál s megegyezk a ponttöltés potencáljával: () U(R) Q U( ) =, >R gömb felületén =R, a potencál mndenütt ugyanaz R R
9 Tóth : lektosztatka/2 9 Q U( R ) = U gömb = =R R gömbön belül nncs eőté, a potencál ezét állandó, és azonos a gömb felületén lévő potencállal: Q U belül = U( R ) = R R potencál távolságfügése a fent ábán látható Fontos eedmény, hogy a magában álló (azaz más töltésektől gen messze elhelyezett) vezető gömb potencálja aányos a ajta lévő töltéssel, az aányosság tényező pedg csak geometa adatokat tatalmaz: U R Q vez = specáls esetben kapott eedményől kmutatható, hogy általánosan s gaz: tetszőleges alakú, magában álló, elektomosan töltött vezető végtelen távol ponta vonatkozó potencálja aányos a ajta lévő töltéssel: U vez ~ Q zt az aányosságot az alább módon szokás felín U C Q vez =, ahol a C állandót a vezető kapactásának nevezk (mnél nagyobb a C éték, annál több töltést tud táoln a vezető adott potencálon) szent egy R sugaú vezető gömb kapactása a fent egyenletek alapján: C gömb = R Téeősség és potencál töltött síkok könyezetében, a síkkondenzáto legegyszeűbbek, ezét a valóságos teek közelítéseként gyakan használt eőteek a homogén eőteek z alábbakban lyen eőteekkel kapcsolatos számításokat smetetünk Szmmeta-meggondolások alapján belátható, hogy homogén té jön léte egy elektomosan töltött, végtelen ktejedésű lemez két oldalán, amelyen a felület töltéssűűség (egy elem felületen elhelyezkedő dq töltés és a d felület hányadosa: σ=dq/d) mndenütt azonos Számítsuk k a téeősséget ( ), ha a lemez töltése poztív téeősség az elektosztatka II alaptövénye alapján egyszeűen megkapható, ha a fluxust olyan zát felülete számítjuk k, amelynek csak téeősséggel páhuzamos és téeőssége meőleges észe vannak (ába) e a zát felülete vett fluxus zá t Φ = d= 2 d= 2 d= 2 d másészt vszont a II alaptövény szent Q zá t Φ = d d ε két egyenletből (felhasználva, hogy ΣQ = σ) a téeősség: = σ σ 2ε Negatívan töltött lemeze ugyanlyen nagyságú, csak ellenkező ányú téeősséget kapunk (ába) z eedmények szgoúan véve végtelen ktejedésű lemeze gazak,
10 Tóth : lektosztatka/2 közelítőleg évényesek azonban véges lemezeknél s, ha a lemeztől mét távolság sokkal ksebb, mnt a lemez szélétől mét távolság Édekes és fontos eset, ha két olyan lemezt helyezünk el egymással páhuzamosan és egymáshoz közel, σ σ σ σ - - amelyeken a töltéssűűség azonos nagyságú, de ellentétes előjelű (σ és - = = σ) kko - mnt az ába s - - =2 mutatja - a két lemez - - között a teek egyányúak, ezét ott a a) b) c) téeősség megduplázódk, a lemezeken kívül azonban a teek koltják egymást Így a két lemez között homogén té jön léte, amelynek nagysága: σ = 2 =, ε ánya pedg a poztívan töltött lemeztől a negatív felé mutat Mvel a kalakult eőté homogén, könnyen kszámíthatjuk az ellentetten töltött páhuzamos vezető-lemezek között potencálkülönbséget s poztív () lemez U potencálja a negatívhoz (-) képest: σ U = d = d = d = d = d ε ahol d a lemezek között távolság (Itt felhasználtuk, hogy és d ellentétes ányú, vagys d<) z összefüggés jó közelítéssel véges felületek esetén s alkalmazható, ha d kcs a lemezek lneás méetéhez képest σ töltéssűűséget ekko kfejezhetjük a lemezeken lévő összes Q töltéssel a σ = Q/ összefüggés segítségével, és így a potencála az d U = ε Q kfejezést kapjuk Ha a két lemez az előző példában vezető anyagból (fémből) készült, akko az elendezést síkkondenzátonak nevezzük, am töltések táolásáa alkalmas fent összefüggés és a kapactás defnálásáa szolgáló egyenlet hasonlósága alapján (a potencálkülönbség és a töltés aányos) bevezethetjük a síkkondenzáto kapactását s: C = ε d KÍSÉRLT: Mozgatható lemezből készült kondenzátot feltöltve és a lemezek távolságát változtatva, változk a potencálkülönbség (elektométe ktéése mutatja) d növeléseko a potencálkülönbség nő, csökkenéseko csökken, a kapott összefüggéseknek megfelelően
11 Tóth : lektosztatka/2 z elektomos dpólus z elektomos eőté leíása szempontjából fontos szeepet játszk az a specáls töltéselendezés, amely egymáshoz nagyon közel elhelyezkedő, pontszeű, azonos nagyságú poztív- és negatív töltésből áll (ába) z az elektomos dpólus dpólussal jól modellezhetőek azok a semleges atomok vagy molekulák, amelyekben a poztív és negatív töltések súlypontja valamlyen okból (pl szekezet sajátságok vagy külső hatás matt) nem esk egybe Ilyen esetekkel a későbbekben elsősoban az anyag jelenlétében kalakuló elektomos eőté leíásánál találkozunk z elektomos dpólus eőtee dpólus két különálló ponttöltésből áll, ezét köülötte elektomos eőté alakul k téeősséget bámely pontban kszámíthatjuk a szupepozícó elve segítségével: az egyes töltések által létehozott téeősségvektookat összeadjuk Ilyen szekesztés vázlata látható a mellékelt ábán (a) ába), amelyen a dpólus eőteét téeősségvonalakkal s szemléltettük (b) ába) 2 téeősség helyfüggése matematka fomulával s megadható, ezt azonban tt nem vezetjük le a) 3-3 b) -
Elektromos töltés helyzeti energiája, elektromos potenciál, az elektrosztatika I. alaptörvénye
TÓTH : lektosztatka/ (kbővített óavázlat) lektomos töltés helyzet enegája, elektomos potencál, az elektosztatka I alaptövénye mechankában láttuk, hogy konzevatív eőtében helyzet enega vezethető be zt a
RészletesebbenElektromos töltés helyzeti energiája, elektromos potenciál, az elektrosztatika I. alaptörvénye
TÓTH : lektosztatka/ (kbővített óavázlat) lektomos töltés helyzet enegája, elektomos potencál, az elektosztatka I alaptövénye mechankában láttuk, hogy konzevatív eőtében helyzet enega vezethető be zt a
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
Tóth.: lektosztatka/1 1 z elektomos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdözsölt testek különös eőket tudnak kfejten. Megdözsölt műanyagok (pl. fésű), megdözsölt üveg- vagy ebontúd papídaabokat, apó poszemcséket,
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
TÓTH.: lektosztatka/ (kbővített óavázlat) z elektomos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdözsölt testek különös eőket tudnak kfejten. Így pl. megdözsölt műanyagok (fésű), megdözsölt üveg- vagy ebontúd
Részletesebben9. ábra. A 25B-7 feladathoz
. gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,
RészletesebbenIV.2 Az elektrosztatika alaptörvényei felületi töltéseloszlás esetén
IV Az elektosztatka alaptövénye felület töltéseloszlás esetén Az előző paagafusban láttuk, hogy a töltések a vezető felületén helyezkednek el, gyakolatlag kétdmenzós vagy más szóval felület töltéseloszlást
Részletesebbenfelületi divergencia V n (2) V n (1), térfogati töltéseloszlás esetében
IV Az elektosztatka alaptövénye felület töltéseloszlás esetén Az előző paagafusban láttuk, hogy a töltések a vezető felületén helyezkednek el, gyakolatlag kétdmenzós vagy más szóval felület töltéseloszlást
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István
Ma igazán feltöltődhettek! () D. Sees István Elektomágnesesség Pontszeű töltések elektomos tee Folytonos töltéseloszlások tee Elektomos té munkája Feszültség, potenciál Kondenzátook fft.szie.hu 2 Sees.Istvan@gek.szie.hu
RészletesebbenAz elektromos kölcsönhatás
TÓTH.: lektrosztatka/ (kbővített óravázlat) z elektromos kölcsönhatás Rég tapasztalat, hogy megdörzsölt testek különös erőket tudnak kfejten. Így pl. megdörzsölt műanyagok (fésű), megdörzsölt üveg- vagy
RészletesebbenA Maxwell-féle villamos feszültségtenzor
A Maxwell-féle villamos feszültségtenzo Veszely Octobe, Rétegezett síkkondenzátoban fellépő (mechanikai) feszültségek Figue : Keesztiányban étegezett síkkondenzáto Tekintsük a. ábán látható keesztiányban
RészletesebbenElektrosztatika (Vázlat)
lektosztatika (Vázlat). Testek elektomos állapota. lektomos alapjelenségek 3. lektomosan töltött testek közötti kölcsönhatás 4. z elektosztatikus mezőt jellemző mennyiségek a) elektomos téeősség b) Fluxus
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István
Ma igazán feltöltődhettek! () D. Sees István Elektomágnesesség Töltések elektomos tee Kondenzátook fft.szie.hu 2 Sees.Istvan@gek.szie.hu Elektomágnesesség, elektomos alapjelenségek Dözselektomosság Ruha,
RészletesebbenRugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai
Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben
RészletesebbenElektrokémia 03. (Biologia BSc )
lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető
RészletesebbenMerev testek kinematikája
Mechanka BL0E- 3. előadás 00. októbe 5. Meev testek knematkáa Egy pontendszet meev testnek tekntünk, ha bámely két pontának távolsága állandó. (f6, Eule) A meev test tetszőleges mozgása leíható elem tanszlácók
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenA Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye
Részletesebbena domború tükörrıl az optikai tengellyel párhuzamosan úgy verıdnek vissza, meghosszabbítása
α. ömbtükök E gy gömböt síkkal elmetszve egy gömbsüveget kapunk (a sík a gömböt egy köben metsz). A gömbtükök gömbsüveg alakúak, lehetnek homoúak (konkávok) vagy domboúak (konvexek) annak megfelelıen,
RészletesebbenAz entrópia statisztikus értelmezése
Az entrópa statsztkus értelmezése A tapasztalat azt mutatja hogy annak ellenére hogy egy gáz molekulá egyed mozgást végeznek vselkedésükben mégs szabályszerűségek vannak. Statsztka jellegű vselkedés szabályok
RészletesebbenA Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F 1 = 1 Q1Q 4π ahol, [ Q ] = coulomb = 1C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 1 4π 9 { k} = = 9 1 elektomos téeősség : E ponttöltés tee : ( ) F E = Q = 1 Q
RészletesebbenMozgás centrális erőtérben
Mozgás centális eőtében 1. A centális eő Válasszunk egy olyan potenciális enegia függvényt, amely csak az oigótól való távolságtól függ: V = V(). A tömegponta ható eő a potenciális enegiája gaiensének
RészletesebbenIdőben változó elektromos erőtér, az eltolási áram
őben változó elektomos eőté, az olási áam Ha az ábán látható, konenzátot tatalmazó áamköbe iőben változó feszültségű áamfoást kapcsolunk, akko az áamméő áamot mutat, annak ellenée, hogy az áamkö nem zát
RészletesebbenElektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i
0. Elektoos polaizáció, polaizáció vekto, elektoos indukció vekto. Elektoos fluxus. z elektoos ező foástövénye. Töltéseloszlások. Hatáfeltételek az elektosztatikában. Elektoos polaizáció: Szokás bevezetni
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenA magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében
TÓTH A.: Mágnesség anyagban (kibővített óavázlat) 1 A magnetosztatika tövényei anyag jelenlétében Eddig: a mágneses jelenségeket levegőben vizsgáltuk. Kimutatható, hogy vákuumban gyakolatilag ugyanolyanok
Részletesebben0. Matematika és mértékegységek
. Matematka és métékegységek Defnált fogalom Meghatáozás Kö keülete, teülete K = π [m], = π [m ] églalap keülete, teülete K = (a+b) [m], = ab [m ] Deékszögű háomszög keülete, teülete K = a+b+c [m], = ab
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
Részletesebben10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának kitűzése. (Egyenes, körív, átmeneti ív) *
10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának ktűzése. (Egyenes, köív, átmenet ív)* 10. előadás: Vonalas létesítmény tegelyvonalának ktűzése. (Egyenes, köív, átmenet ív) * 10.1. Vonalas létesítmények
RészletesebbenELEKTROMÁGNESSÉG. (A jelen segédanyag, az előadás és a számonkérés alapja:) Hevesi Imre: Elektromosságtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007
ELEKTROMÁGNESSÉG (A jelen segédanyag, az előadás és a számonkéés alapja:) Hevesi Ime: Elektomosságtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 7 ELEKTROMOSSÁGTAN A. Elektosztatikai té vákuumban. Az elektomos
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH : ielektikumok (kibővített óavázlat) z elektosztatika tövényei anyag jelenlétében, dielektikumok z elektosztatika alaptövényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben tötént, és a különféle töltéselendezések
Részletesebben,...,q 3N és 3N impulzuskoordinátával: p 1,
Louvlle tétele Egy tetszőleges klasszkus mechanka rendszer állapotát mnden t dőpllanatban megadja a kanónkus koordnáták összessége. Legyen a rendszerünk N anyag pontot tartalmazó. Ilyen esetben a rendszer
RészletesebbenElektrokémia 03. Cellareakció potenciálja, elektródreakció potenciálja, Nernst-egyenlet. Láng Győző
lektrokéma 03. Cellareakcó potencálja, elektródreakcó potencálja, Nernst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loránd Tudományegyetem Budapest Cellareakcó Közvetlenül nem mérhető (
Részletesebbend(f(x), f(y)) q d(x, y), ahol 0 q < 1.
Fxponttétel Már a hétköznap életben s gyakran tapasztaltuk, hogy két pont között a távolságot nem feltétlenül a " kettő között egyenes szakasz hossza" adja Pl két település között a távolságot közlekedés
RészletesebbenHARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI
HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI Lektoálta D. Kuczmann Miklós, okl. villamosménök egyetemi taná Széchenyi István Egyetem, Győ A feladatokat ellenőizte Macsa Dániel, okl. villamosménök Széchenyi István
RészletesebbenElektrokémia 02. (Biologia BSc )
Elektokéma 02. (Bologa BSc ) Elektokéma cella, Kapocsfeszültség, Elektódpotencál, Elektomotoos eő Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék Eötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Temodnamka paaméteek TERMODINAMIKAI
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
SZÉHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTN ÉS EHNIK TNSZÉK 6. EHNIK-STTIK GYKORLT Kidolgozta: Tiesz Péte egy. ts. Négy eő egyensúlya ulmann-szekesztés Ritte-számítás 6.. Példa Egy létát egy veembe letámasztunk
RészletesebbenA Maxwell-egyenletrendszer:
Maxwell-egyenletendsze: Ez a XIX. sz. egyik legnagyobb hatású egyenletendszee, főleg azét, met ebből az egyenletendszeből vezették le az elektomágneses hullámok létezését.. mpèe-maxwell féle gejesztési
Részletesebben( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.
5.A 5.A 5.A Szinszos mennyiségek ezgıköök Ételmezze a ezgıköök ogalmát! ajzolja el a soos és a páhzamos ezgıköök ezonanciagöbéit! Deiniálja a ezgıköök hatáekvenciáit, a ezonanciaekvenciát, és a jósági
RészletesebbenElméleti összefoglaló a IV. éves vegyészhallgatók Poláris molekula dipólusmomentumának meghatározása című méréséhez
lméleti összefoglaló a I. éves vegyészhallgatók oláis molekula dipólusmomentumának meghatáozása című mééséhez 1.1 ipólusmomentum Sok molekula endelkezik pemanens dipólus-momentummal, ugyanis ha a molekulát
RészletesebbenXV. Tornyai Sándor Országos Fizikai Feladatmegoldó Verseny a református középiskolák számára Hódmezővásárhely, 2011. április 1-3. 9.
A vesenydolgozatok megíásáa 3 óa áll a diákok endelkezésée, minden tágyi segédeszköz tesztek teljes és hibátlan megoldása 20 pontot é, a tesztfeladat esetén a választást meg kell indokolni. 1. 4 db játék
RészletesebbenElektromos alapjelenségek
Elektrosztatika Elektromos alapjelenségek Dörzselektromos jelenség: egymással szorosan érintkező, vagy egymáshoz dörzsölt testek a szétválasztásuk után vonzó, vagy taszító kölcsönhatást mutatnak. Ilyenkor
Részletesebben1. Elektromos alapjelenségek
1. Elektromos alapjelenségek 1. Bizonyos testek dörzsölés hatására különleges állapotba kerülhetnek: más testekre vonzerőt fejthetnek ki, apróbb tárgyakat magukhoz vonzhatnak. Ezt az állapotot elektromos
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
RészletesebbenLencsék fókusztávolságának meghatározása
Lencsék fókusztávolságának meghatáozása Elméleti összefoglaló: Két szabályos, de legalább egy göbe felület által hatáolt fénytöő közeget optikai lencsének nevezünk. Ennek speciális esetei a két gömbi felület
Részletesebben1. Elektrosztatika A megdörzsölt üvegrudat a fémpohárhoz érintve az elektromos állapot átadódik
. Elektosztatika Elektomos alapjelenségek: Bizonyos testek (boostyánkő, üveg, ebonit) megdözsölve apó tágyakat magukhoz vonzanak. tapasztalat szeint két, bőel megdözsölt apó üvegdaab között taszítás, egy
RészletesebbenA mágneses tér energiája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek
A mágneses tér energája, állandó mágnesek, erőhatások, veszteségek A mágneses tér energája Egy koncentrált paraméterű, ellenállással és nduktvtással jellemzett tekercs Uáll feszültségre kapcsolásakor az
Részletesebben1. Elektrosztatika A megdörzsölt üvegrudat a fémpohárhoz érintve az elektromos állapot átadódik
. Elektosztatika Elektomos alapjelenségek: Bizonyos testek (boostyánkő, üveg, ebonit) megdözsölve apó tágyakat magukhoz vonzanak. tapasztalat szeint két, bőel megdözsölt apó üvegdaab között taszítás, egy
Részletesebben4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR
4. STACONÁRUS MÁGNESES TÉR Az időben állandó sebességgel mozgó töltések keltette áam nemcsak elektomos, de mágneses teet is kelt. 4.1. A mágneses té jelenléte 4.1.1. A mágneses dipólus A tapasztalat azt
RészletesebbenIV x. 2,18 km magasan van a hôlégballon.
8 Hegyesszögû tigonometiai alapfeladatok 8 9 8,8 km magasan van a hôlégballon Egyészt = tg és = tg 0, másészt a Pitagoasz-tételt alkalmazva kapjuk, hogy a b a + b = Ezen egyenletendszebôl meghatáozhatjuk
RészletesebbenElektrosztatika. I. Az elektrosztatika alapegyenleteinek leszármaztatása a Maxwell-egyenletekből
Elektosztatika I. z elektosztatika alapegyenleteinek leszámaztatása a Maxwell-egyenletekből Ha a négy Maxwell-egyenletbe behelyettesítjük a sztatika feltételeit, azaz akko a következő egyenletendszet kapjuk:
RészletesebbenBevezetés a kémiai termodinamikába
A Sprnger kadónál megjelenő könyv nem végleges magyar változata (Csak oktatás célú magánhasználatra!) Bevezetés a kéma termodnamkába írta: Kesze Ernő Eötvös Loránd udományegyetem Budapest, 007 Ez az oldal
Részletesebben17. tétel A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi szög, középponti szög, látószög.
17. tétel kö és észei, kö és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometiai tágyalásban). Keületi szög, középponti szög, látószög. Def: Kö: egy adott ponttól egyenlő távolsága levő pontok halmaza a síkon.
RészletesebbenMETROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS
METROLÓGIA ÉS HIBASZÁMíTÁS Metrológa alapfogalmak A metrológa a mérések tudománya, a mérésekkel kapcsolatos smereteket fogja össze. Méréssel egy objektum valamlyen tulajdonságáról számszerű értéket kapunk.
Részletesebbenq=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)
ERMOKÉMIA A vzsgált általános folyaatok és teodnaka jellezésük agyjuk egy pllanata az egysze D- endszeeket, s tekntsük azokat a változásokat, elyeket kísé entalpa- (ll. bels enega-) változásokkal á koább
Részletesebben5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR
5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbiakban külön, egymástól függetlenül vizsgáltuk a nyugvó töltések elektomos teét és az időben állandó áam elektomos és mágneses teét Az elektomágneses té pontosabb
Részletesebben+ - kondenzátor. Elektromos áram
Tóth : Eektromos áram/1 1 Eektromos áram tapasztaat szernt az eektromos tötések az anyagokban ksebb vagy nagyobb mértékben hosszú távú mozgásra képesek tötések egyrányú, hosszútávú mozgását eektromos áramnak
RészletesebbenElektromos áram. telep a) b)
TÓTH : lektromos áram/1 (kbővített óravázlat) 1 lektromos áram Ha elektromos töltések rendezett mozgással egyk helyről a máskra átmennek, elektromos áramról beszélünk lektromos áram folyt pl egy korább
Részletesebben4 2 lapultsági együttható =
Leíró statsztka Egy kísérlet végeztével általában tetemes mennységű adat szokott összegyűln. Állandó probléma, hogy mt s kezdjünk - lletve mt tudunk kezden az adatokkal. A statsztka ebben segít mnket.
RészletesebbenIVÁNYI AMÁLIA HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI
IVÁNYI AMÁLIA HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI POLLACK PRESS, PÉCS HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI Lektoálta D. Kuczmann Miklós, okl. villamosménök egyetemi taná Széchenyi István Egyetem, Győ A feladatokat
RészletesebbenMatematikai ismétlés: Differenciálás
Matematikai ismétlés: Diffeenciálás A skalá- és vektoteek diffeenciálásával kapcsolatban szokás bevezetni a nabla-opeátot: = xx = yy zz A nabla egy vektoopeáto, amellyel hatása egy skalá vagy vektomezőe
Részletesebben2. STATIKUS ELEKTROMOS TÉR
. STATIKUS ELEKTROMOS TÉR A nyugvó töltések iőben állanó elektomos teet keltenek amelyet statikus elektomos tének az elektomágneses témoellt elektosztatikus tének nevezzük. Az elektosztatikus té jelenlétét
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése. Kevert stratégiák és evolúciós játékok
Műszak folyamatok közgazdaság elemzése Kevert stratégák és evolúcós átékok Fogalmak: Példa: 1 szta stratéga Vegyes stratéga Ha m tszta stratéga létezk és a 1 m annak valószínűsége hogy az - edk átékos
RészletesebbenAz atomok vonalas színképe
Az atomok vonalas színképe Színképelemzés, spektoszkópia R. Bunsen 8-899 G.R. Kichhoff 8-887 A legegyszebb (a legkönnyebb) atom a hidogén. A spektuma a láthatóban a következ A hidogén atom spektuma a látható
Részletesebben1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)
Elektotechnikai alapismeetek Mágneses té 14 Mintapéldák 1 feladat: Az ába szeinti homogén anyagú zát állandó keesztmetszetű köben hatáozzuk meg a Φ B és étékét! Ismet adatok: a = 11 cm A = 4 cm μ = 8 I
RészletesebbenElektrosztatika tesztek
Elektrosztatika tesztek 1. A megdörzsölt ebonitrúd az asztalon külön-külön heverő kis papírdarabkákat messziről magához vonzza. A jelenségnek mi az oka? a) A papírdarabok nem voltak semlegesek. b) A semleges
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
Részletesebben(Gauss-törvény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 div E (Gauss-Osztrogradszkij-tételből) r 3. (d 2 + ρ 2 ) 3/2
. Elektosztatika. Alapképletek (a) E a = össz (Gauss-tövény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 iv E (Gauss-Osztogaszkij-tételből) ɛ 0 (b) D = ɛ 0 E + P, P = p V, ez spec. esetben P = χɛ 0E. Tehát D =
RészletesebbenSegédlet a Tengely gördülő-csapágyazása feladathoz
Segélet a Tengely göülő-csaágyazása felaathoz Összeállította: ihai Zoltán egyetemi ajunktus Tengely göülő-csaágyazása Aott az. ábán egy csaágyazott tengely kinematikai vázlata. A ajz szeint az A jelű csaágy
RészletesebbenMerev test mozgása. A merev test kinematikájának alapjai
TÓTH : Merev test (kbővített óraválat) Merev test mogása Eddg olyan dealált "testek" mogását vsgáltuk, amelyek a tömegpont modelljén alapultak E aal a előnnyel járt, hogy nem kellett foglalkon a test kterjedésével
RészletesebbenBSC fizika tananyag MBE. Mechatronika szak. Kísérleti jegyzet
SC fizika tananyag ME Mechatonika szak Kíséleti jegyzet Készítette: Sölei József . Elektosztatika.. Elektosztatikai alapjelenségek vákuumban. z elektomos töltés. Coulomb Tövény z elektosztatika a nyugvó
Részletesebbenf r homorú tükör gyűjtőlencse O F C F f
0. A fény visszaveődése és töése göbült hatáfelületeken, gömbtükö és optikai lencse. ptikai leképezés kis nyílásszögű gömbtükökkel, és vékony lencsékkel. A fő sugámenetek ismetetése. A nagyító, a mikoszkóp
RészletesebbenPéldák ekvivalencia relációra (TÉTELként kell tudni ezeket zárthelyin, vizsgán):
F NIK INÁRIS RLÁIÓK INÁRIS RLÁIÓK (és hasonló mátrxok s tt!) Defnícó: z R bnárs relácó, ha R {( a, b) a, b } nárs relácók lehetséges tuladonsága:. Reflexív ha ( x,.(a). Szmmetrkus ha ( x, y) ( y,.(b).
RészletesebbenÁltalános esetben az atomok (vagy molekulák) nem függetlenek, közöttük erős
I. BEVEZETÉS A STATISZTIKUS MÓDSZEREKBE Ebben a fejezetben konkrét példán vzsgáljuk meg, hogy mlyen jellegzetes tulajdonsága vannak a makroszkopkus testeknek statsztkus fzka szempontból. A megoldás során
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása
Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 3 októbe 7 technológia és a költségek dualitása oábban beláttuk az alábbi összefüggéseket: a) Ha a munka hatáteméke nő akko a hatáköltség csökken
RészletesebbenElektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás
Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH.: Dielektikumok (kibővített óavázlat) 1 z elektosztatika tövényei anyag jelenlétében, dielektikumok z elektosztatika alatövényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben tötént, és a különféle töltéselendezések
RészletesebbenAz elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok
TÓTH.: Dielektrikumok (kibővített óravázlat) 1 z elektrosztatika törvényei anyag jelenlétében, dielektrikumok z elektrosztatika alatörvényeinek vizsgálata a kezdeti időkben levegőben történt, és a különféle
RészletesebbenStatisztika I. 3. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statsztka I. 3. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Vszonyszámok Statsztka munka: adatgyűjtés, rendszerezés, összegzés, értékelés. Vszonyszámok: Két statsztka adat arányát kfejező számok, Az un. leszármaztatott
RészletesebbenHipotézis vizsgálatok. Egy példa. Hipotézisek. A megfigyelt változó eloszlása Kérdés: Hatásos a lázcsillapító gyógyszer?
01.09.18. Hpotézs vzsgálatok Egy példa Kérdések (példa) Hogyan adhatunk választ? Kérdés: Hatásos a lázcsllapító gyógyszer? Hatásos-e a gyógyszer?? rodalomból kísérletekből Hpotézsek A megfgyelt változó
RészletesebbenTiszta és kevert stratégiák
sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,
RészletesebbenHálózat gazdaságtan. Kiss Károly Miklós, Badics Judit, Nagy Dávid Krisztián. Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszék 2011. jegyzet
Hálózat gazdaságtan jegyzet Kss Károly Mlós, adcs Judt, Nagy Dávd Krsztán Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszé 0. EVEZETÉS... 3 I. HÁLÓZTOS JVK KERESLETOLDLI JELLEMZŐI HÁLÓZTI EXTERNÁLIÁK ÉS KÖVETKEZMÉNYEIK...
RészletesebbenNumerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása
Numeikus módszeek A. Egyenletek gyökeinek numeikus meghatáozása A1) Hatáozza meg az x 3 + x = egyenlet (egyik) gyökét éintı módszeel. Kezdje a számítást az x = helyen! Megoldás: x 1, Megoldás 3 A függvény
RészletesebbenELEKTROSZTATIKA. Ma igazán feltöltődhettek!
ELEKTROSZTATIKA Ma igazán feltöltődhettek! Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Elektrosztatikai alapjelenségek Az egymással
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
RészletesebbenElektrosztatikai alapismeretek
Elektrosztatikai alapismeretek THALÉSZ: a borostyánt (élektron) megdörzsölve az a könnyebb testeket magához vonzza. Az egymással szorosan érintkező anyagok elektromosan feltöltődnek, elektromos állapotba
RészletesebbenHely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel
Hely és elmozdulás - meghatározás távolságméréssel Bevezetés A repülő szerkezetek repülőgépek, rakéták, stb. helyének ( koordnátának ) meghatározása nem új feladat. Ezt a szakrodalom részletesen taglalja
RészletesebbenA sokaság/minta eloszlásának jellemzése
3. előadás A sokaság/mnta eloszlásának jellemzése tpkus értékek meghatározása; az adatok különbözőségének vzsgálata, a sokaság/mnta eloszlásgörbéjének elemzése. Eloszlásjellemzők Középértékek helyzet (Me,
RészletesebbenA bankközi jutalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapiacon. A bankközi jutalék létező és nem létező versenyhatásai a Visa és a Mastercard ügyek
BARA ZOLTÁN A bankköz utalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapacon. A bankköz utalék létező és nem létező versenyhatása a Vsa és a Mastercard ügyek Absztrakt Az előadás 1 rövden átteknt a két bankkártyatársasággal
RészletesebbenX. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN
X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN Bevezetés. Ha (a külső áaok által vákuuban létehozott) ágneses tébe anyagot helyezünk, a ágneses té egváltozik, és az anyag ágnesezettsége tesz szet. Az anyag ágnesezettségének
RészletesebbenBékefi Zoltán. Közlekedési létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vizsgálati módszereinek fejlesztése. PhD Disszertáció
Közlekedés létesítmények élettartamra vonatkozó hatékonyság vzsgálat módszerenek fejlesztése PhD Dsszertácó Budapest, 2006 Alulírott kjelentem, hogy ezt a doktor értekezést magam készítettem, és abban
RészletesebbenStatisztikai próbák. Ugyanazon problémára sokszor megvan mindkét eljárás.
Statsztka próbák Paraméteres. A populácó paraméteret becsüljük, ezekkel számolunk.. Az alapsokaság eloszlására van kkötés. Nem paraméteres Nncs lyen becslés Nncs kkötés Ugyanazon problémára sokszor megvan
RészletesebbenBé ni. Barna 5. Benc e. Boton d
Egy asztalon háom halomban 009 db kavics van Egyet eldobok belőle, és a többit két kupacba osztom Ezután megint eldobok egyet az egyik halomból (amelyikben egynél több kavics van) és az egyik halmot ismét
RészletesebbenELLIPSZISLEMEZ MÁSODRENDŰ RÖGZÍTÉSE. Írta: Hajdu Endre
ELLIPSZISLEMEZ MÁSODRENDŰ RÖGZÍTÉSE Íta: Hajdu Ende Egy pénzémének vagy egyéb lemezidomnak saját síkjában töténő elmozgathatósága meggátolható oly módon, hogy a lemez peeme mentén, alkalmasan megválasztott
Részletesebbenα v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1
Név: Pontsám: Sámítási Módseek a Fiikában ZH 1 1. Feladat 2 pont A éjsakai pillangók a Hold fénye alapján tájékoódnak: úgy epülnek, ogy a Holdat állandó sög alatt lássák! A lepkétől a Hold felé mutató
Részletesebbens n s x A m és az átlag Standard hiba A m becslése Információ tartalom Átlag Konfidencia intervallum Pont becslés Intervallum becslés
A m és az átlag Standard hba Mnta átlag 1 170 Az átlagok szntén ngadoznak a m körül. s x s n Az átlagok átlagos eltérése a m- től! 168 A m konfdenca ntervalluma. 3 166 4 173 x s x ~ 68% ~68% annak a valószínűsége,
Részletesebben6. Kérdés A kormányzati kiadások növelése hosszú távon az alábbi folyamaton keresztül vezet a kamat változásához: (a)
Feleletválasztós kédések 1. Hosszú távú modell 02 Olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat és kaikázza be a helyes válasz előtt álló betűjelet. 1. Kédés Egy zát gazdaság áupiacán akko van egyensúly,
Részletesebben1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Trigonometria, vektoralgebra
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK. MECHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Tiesz Péte eg. ts.; Tanai Gábo ménök taná) Tigonometia vektoalgeba Tigonometiai összefoglaló c a b b a sin = cos = c
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
RészletesebbenAz összefüggések egyszerűsítése érdekében az egyes parciális derivált jelölések helyett ú jelöléseket vezetünk be az alábbi módon:
Konzevatív eőteek A fizikában kiemelt szeepet játszanak az úgynevezett konzevatív eőteek. Ezek a klasszikus mechanikában fontosak, bá ott inkább csak kivételt képeznek. iszont az elektomágnesesség, illetve
Részletesebben