q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)"

Emma Gáspár
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 ERMOKÉMIA A vzsgált általános folyaatok és teodnaka jellezésük agyjuk egy pllanata az egysze D- endszeeket, s tekntsük azokat a változásokat, elyeket kísé entalpa- (ll. bels enega-) változásokkal á koább tanulányankban s találkoztunk! Általánosságban a változás egyenlete: Kndulás anyag(ok)eék(ek) a a nyoás (téfogat) állandó, a fent, teljesen végbeen folyaat jelleezhet a folyaatot kísé hvel: az entalpa egváltozásával (állandó nyoáson) vagy a bels enega egváltozásával (állandó téfogaton). q=(teékek) (Kndulás anyagok) (állandó p-n) q=u(teékek) U(Kndulás anyagok) (állandó V-n) A féleétések elkeülésée az azonos anyagennysége vonatkoztatott entalpa ll. bels enega változást kell egadn: olás entalpák és olás bels enegák szükségesek! Legyen tehát (ég ne egészen pontos!): (teékek) (Kndulás anyagok)= folyaat U (teékek) U (Kndulás anyagok)= folyaat U Pontosabban a változás egyenletée vonatkozóan (aelyet az általános eakcóegyenlettel íhatunk fel): =ν M M : a eakcóban észtvev -k kéa spécesz kéa szbólua, : az M kéa spécesz sztöchoeta száa. = folyaat ν, folyaatu =ν U, X/1

2 Standad állapotok, standad teodnaka függvények A folyaatok összehasonlíthatóságának édekében célsze a kndulás állapotokat és a végállapotokat s ugyanolyan állapotjelzkkel egadott köülények között vzsgáln! Ez például és p egadásával lehetséges: folyaat (,p), folyaat U(,p) a kndulás oldal és a teékoldal azonos héséklete és nyoása fgyelebe vételével adja eg a folyaatot jellez entalpa, lletve bels enega változást. ovább standadzálást tesz lehetvé, az hogy a teodnaka függvényeket általában a standad állapota vonatkoztatva adják eg. Egy anyag standad állapota egy adott hésékleten a tszta anyag állapotát jelent az adott hésékleten és 1 ba nyoáson. Fgyele! A standad állapotok fogalát késbb pontosítjuk (pl. gázok, oldatok esetée s) a IUPAC ajánlása szent! Általában a teokéa táblázatok 298,15 K hésékleten adják eg standad adatokat, de a héséklet változhat s! [A bels enega és az entalpa héséklet függését á sejük. Adott téfogaton és nyoáson tehát a olás ennységekkel felíva: U + ( ) = U ( ) CV, d (állandó V-n) + ( ) = ( ) C d (állandó p-n) A hésékletfüggés standad állapotoka ugyanígy száolható.] A teodnaka függvények jelölése standad állapotban U (), (298 K), (398 K), ( U ), (298K ), (398K ), stb. Megjegyzés: Ez a defnícó az entalpáa gazán kényeles! Önkényes kédés: M legyen az entalpa zéószntje? Defnícószeen: az eleek standad nyoáson és 298,15 K hésékleten létez stabl ódosulatának képzdés entalpája legyen nulla. (Ez vszont á ne jó a bels enegáa!) X/2

3 Exote folyaatok, endote folyaatok Exote folyaatok: az átalakulás soán h képzdk, a endsze ht ad le a könyezetnek, enega adódk át a könyezetnek. Endote folyaatok: az átalakulás soán h nyeldk el, a endsze ht vesz fel a könyezettl, enegát vesz fel a könyezettl. Fázsátalakulás: fázsátenet entalpák Megadásuk legtöbbszö a fázsátalakulás hésékletén töténk. Standad olvadás entalpa (olvadásh): 2 O(s) 2 O(l) fus (273 K)= 6,1 kj ol -1 Standad páolgás entalpa (páolgásh): fus ( 273K ) = ( l,273k ) ( s,273k ) 2 O(l) 2 O(g) vap (373 K)= 4,66 kj ol -1 Sok ás fajta átalakulás ld. Atkns 2.4. táblázat Különböz hésékletek között entalpa különbségek száítása (1(s)2(l) átalakulása) ( l, 2 ) = ( s, 1 ) + C ( s) d + fus + C t 1 2 t ( l) d (állandó nyoáson) X/3

4 Kéa eakcók: a eakcók entalpaváltozása Standad eakcóentalpa A kéa eakcó: tszta, ne összekevet, standad állapotú kndulás anyagok tszta, ne összekevet, standad állapotú teékek Keveedéssel késbb találkozunk! Általános eakcóegyenlettel ( ν : sztöchoeta száok, : koponensek): A standad eakcóentalpa: = ν = ν ( ), ahol ( ) a koponens standad olás entalpája. Az entalpa állapotfüggvény. Ennek eakcóentalpáka vonatkozó egfogalazása a ess-tétel. ess-tétel A eakcóentalpa (a eakcóh) csak a eakcó kndulás és végállapotától függ, az úttól, elyen végbeegy a eakcó, független. Más szavakkal, az eed eakcó entalpa változása (eakcóentalpája) egyenl a eakcót alkotó észeakcók eakcóentalpájának összegével. (Ugyanígy kondható a bels enegáa s, a eakcóh u. egegyezk a bels enega egváltozásával állandó téfogaton.) X/4

5 Standad képzdés entalpák a standad állapotú tszta eleekbl standad állapotú vegyület képzdk, a vegyület képzdését kísé entalpaváltozást standad képzdés entalpának nevezzük. Egy kéa eakcó standad entalpája kfejezhet, nt a eakcóban észt vev eaktánsok és teékek sztöchoeta száokkal súlyozott képzdés entalpának összege. = ν f ( ) A eakcóentalpák hésékletfüggését a Kchoff-tövény íja le. ahol ( ) = ( ) + C C = ν C ( ). d, Általánosabb kédés: ha sejük egy folyaat entalpaváltozását (p 1, 1 ) köülények között, akko enny lesz ez a ennység (p 2, 2 )-n? Válasz lesz késbb! X/5

Hasonló dokumentumok

Az előadás vázlata:

18..19. Az előadás vázlata: I. eokéiai egyenletek. A eakcióhő teodinaikai definíciója. II. A standad állapot. Standad képződési entalpia. III. ess-tétel. IV. Reakcióentalpia száítása képződési entalpia