( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ."

Átírás

1 5.A 5.A 5.A Szinszos mennyiségek ezgıköök Ételmezze a ezgıköök ogalmát! ajzolja el a soos és a páhzamos ezgıköök ezonanciagöbéit! Deiniálja a ezgıköök hatáekvenciáit, a ezonanciaekvenciát, és a jósági tényezıt! Fejtse ki észletesen a ezgıköök gyakolati alkalmazásának lehetıségeit! Soos ezgıkö, ezonanciaekvencia A soos -- kapcsolás A soos -- kapcsolás impedanciájának étéke és ázisszöge ügg a ekvenciától, hiszen az impedanciáa kapott Z ( X ) X + összeüggés tatalmazza az indktív és a kapacitív eaktanciát, amelyek étéke a ekvenciától is ügg. ezonancia jelenség Található egy olyan ekvencia, amelynél az indktivitás és a kapacitáseszültsége megegyezik. Ezen a ekvencián játszódik le a eszültségezonancia jelensége. Soos ezgıkö Ha ebben az esetben végezzük el a eszültségek eedıjének meghatáozását, akko aa az eedménye jtnk, hogy az ellenálláson lévı eszültség megegyezik a geneáto eszültségével:, φ 0. Az ilyen tlajdonságokkal bíó soos -- áamköt soos ezgıkönek nevezzük. A soos ezgıkö A soos ezgıkö kapcsolási ajzában az ellenállást -el jelöltük, ennek az oka, hogy a ezgıkö gyakolati megvalósítása soán az áamkö nem tatalmaz ellenállást, hanem az ohmos hatást az indktivitás és a kondenzáto veszteségei képviselik. A soos ezgıkö Feszültség ezonancia A eszültség ezonancia csak akko teljesülhet, ha az azonos áam mellett az indktív és a kapacitív tag eaktanciája is megegyezik: Ebbıl következik, hogy X -X 0, Z. Az áamkö viselkedése Feszültség ezonanciako az áamkö ohmos ellenállásként viselkedik. ezonanciaekvencia Azt a ekvenciát, ahol a eszültség ezonancia jelensége létejön ezonanciaekvenciának nevezzük 0. Ennek a ekvenciának a meghatáozásához abból a ténybıl kell kiindlnnk, hogy ezonancián X X.

2 5.A 5.A π π Az egyenletet -e endezve az 0 ezonancia ekvenciát kapjk: π 0. Ez a Thomson képlet. A ezonancia göbe A ezgıköt tápláló geneáto ekvenciáját változtatva az impedancia nagysága és ázisszöge változik. Az impedancia változását mtató göbét ezonanciagöbének nevezzük. A ezonancia ekvenciától kisebb ekvencia étékeken az áamkö kapacitív jellegő, ázisszöge 0 0 > φ > A ezonancia ekvenciától nagyobb ekvencián az áamkö indktív jellegő, ázisszöge 0 0 < φ < Az impedanciát jellemzı üggvénynek 0 -on minimma van, ahol az áamkö ohmos jellegő. A soos ezgıkö ekvenciaüggése A ezgıkö A soos ezgıköt az elektonikában a ezonancia ekvenciájával megegyezı ekvenciájú jel kiválasztásáa vagy kiszőésée használjk: A kiválasztás azt jelenti, hogy a sokéle ekvencia közül csak egyet használnk el, kiszőésko viszont a ezonancia ekvencia kivételével az összes ekvenciát elhasználjk. Összetett áamköök Ha az áamkö több ellenállást, indktív és kapacitív eaktanciát tatalmaz, akko az impedanciáa kapott összeüggésben az ellenállások, X az indktív, X pedig a kapacitív tagok eedıjét képviseli. A soos ezgıkö jósági tényezıje ezgıkö minısége Ha jellemeznünk kell egy ezgıkö minıségét, akko ezt a jósági tényezıvel tehetjük meg. A tekecsek jósági tényezıjéhez hasonlóan a ezgıköét is Q-val jelöljük. Veszteséges ezgıkö

3 5.A 5.A Jósági tényezı A ezgıkö jósági tényezıje egy szám, amelyet ezonanciako a ezgıköt alkotó eaktáns elemek ( vagy ) meddı teljesítményének P m és az ohmos ellenálláson elveszı hatásos teljesítményének P v a hányadosa ad, vagyis: Q. P v Teljesítmény Ahhoz, hogy soos ezgıkönél az áamköi elemek étékeibıl tdjk kiszámítani a jósági tényezıt, ejezzük ki a teljesítményeket az áameısséggel, met ez a közös mennyiség. Az ohmos ellenálláson elveszı hatásos teljesítmény: P v i ezonancián X X, ezét a ezgıköt alkotó eaktáns elemek meddı teljesítménye: P m i X, illetve P m i X. A tekecs és a kondenzáto A tekecs adatainak elhasználásával: i X X Q Pv i és ebbıl Q X ω A kondenzáto jellemzıibıl pedig i X X Q Pv i és így Q X. ω π π, A köekvencia A tekecs és a kondenzáto adatai alapján kiszámított jósági tényezı a ezonancia miatt egymással egyenétékő, és emellett mindkettı az ω π köekvenciához tatozó éték. Fejezzük ki a köekvenciát, és tegyük egyenlıvé a két összeüggést! Q ω -bıl Q ω ω -bıl Q,és ω Q Az így kialakló kiejezésbıl a jósági tényezı má meghatáozható Q Q Q. ezgıkö hllámellenállása A ezgıkö jósági tényezıje tehát egy szám, nincs métékegysége, ezét a kiejezésnek ellenállás métékegységgel kell endelkeznie, ezét ezt a kiejezést a ezgıkö hllámellenállásának nevezzük. 3

4 5.A 5.A A hllámellenállás A hllámellenállás jele Z0, és Z 0. A gyakolatban alkalmazott ezgıköök jósági tényezıje 0 és 000 közötti, leggyakabban 00 közeli éték. Jósági tényezı és veszteségi ellenállás Mivel a ezgıkö jósági tényezıje odítottan aányos a soos veszteségi ellenállással (-el), ez azt jelenti, hogy a nagy jósági tényezıjő ezgıkö éles ezonancia göbével endelkezik. Hatáekvencia Azt a ekvenciát, ahol az indktív tag eaktanciája megegyezik az ohmos elem ellenállásával az áamkö hatáekvenciájának nevezzük (φ ). Páhzamos ezgıkö A eaktanciák ekvenciaüggısége miatt az impedancia és a ázisszög is a ekvenciától üggıen változik. Páhzamos ezgıköıl áamezonancia esetén beszélhetünk, amiko X X. ezgıkö kialaklása Az A páhzamos ezgıkö X összeüggésbıl kiindlva ez akko teljesülhet, ha a kondenzáto és a tekecs áama megegyezik, a I eszültség pedig a közös mennyiség. ezonancia ekvencia Az a ekvencia, ahol az áamezonancia jelensége teljesül a soos -- kapcsolásnál megismet ezonancia ekvencia, amelyet a páhzamos kapcsolás esetén is a Thomson képlettel hatáozhatnk meg: π 0. 4

5 5.A 5.A Fekvenciaüggıség Az áamkö ekvenciától üggı viselkedését vizsgálva az ába megmtatja, hogy az áamkö 0 -nál kisebb ekvencián indktív jellegő, 0 -nál nagyobb ekvencián kapacitív jellegő, ezonancia ekvencián az áamkö ohmos viselkedéső, azaz Z és ϕ 0. A ezgıkö jósági tényezıje A páhzamos ezgıkö minıségének jellemzésée is használhatjk a jósági tényezıt, amelyet a tekecsek jósági tényezıjéhez hasonlóan Q-val jelölünk. A páhzamos ezgıkö jósági tényezıje egy szám, amelyet ezonanciako a ezgıköt alkotó eaktáns elemek ( vagy ) meddı teljesítményének P m és az ohmos ellenálláson elveszı hatásos teljesítményének P v a hányadosa ad, vagyis: Q. P v A teljesítmények kiejezése Ahhoz, hogy páhzamos ezgıkönél az áamköi elemek étékeibıl tdjk kiszámítani a jósági tényezıt, ejezzük ki a teljesítményeket a eszültséggel, met ez a közös mennyiség. Az ohmos ellenálláson elveszı hatásos teljesítmény: P v. ezonancián X X, ezét a ezgıköt alkotó eaktáns elemek meddı teljesítménye:, illetve. X X A jósági tényezı kiejezése A tekecs adatainak elhasználásával: X Q Pv X és ebbıl Q. ω A kondenzáto jellemzıibıl pedig X Q Pv X és így Q ω. X X, A tekecs és a kondenzáto adatai alapján kiszámított jósági tényezı a ezonancia miatt egymással egyenétékő, és emellett mindkettı az ω π -hez tatozó éték. Fejezzük ki a köekvenciát, és tegyük egyenlıvé a két összeüggést! Q -bıl ω ω Q, és 5

6 5.A 5.A Q ω -bıl Q ω. Az így kialakló kiejezésbıl a jósági tényezı má meghatáozható Q Q Q., és ebbıl Figyeljük meg, milyen hatással van a ezonancia göbée a jósági tényezı megváltozása! A jósági tényezı változása A köáam meghatáozása A páhzamos ezgıkö geneátoának áama háom észe oszlik: az ellenállás, a tekecs és a kondenzáto áamáa. A tekecs és a kondenzáto áama ellentétes iányú, de ezonanciako azonos nagyságú. A tekecs és a kondenzáto áamát köáamnak nevezzük, met a ezgıköön belül olyik, a tekecsen és a kondenzátoon keesztül köbe. A köáam meghatáozása Vizsgáljk meg az ellenállás beajzolása nélkül a köáamáamköét (a ezgıköt) és hatáozzk meg a köáamot az áamköi elemek adataiból! A köáam ezonancia ekvencián i vagy i, az áamkö áama pedig kondenzáto áamával számítjk a köáam étéke az i i i ω X ω összeüggéssel számítható ki. i, amelybıl a eszültség i. Ha a A köáam meghatáozása Mivel tdjk, hogy a páhzamos ezgıkö jósági tényezıje Q ω, A köáam ételmezése ezét elíhatjk, milyen kapcsolat van a köáam és az áamkö i áama között: i i ω i Q 6

7 5.A 5.A Ez azt jelenti, hogy a ezgıköön belüli köáam Q-szo nagyobb, mint a ezgıkö geneátoának áama. Példál Q00 és i0ma esetén a ezgıköön belül tekecsen és a kondenzátoon A-es áam olyik. A köáam hatása A köáam hatását a tekecset alkotó hzal keesztmetszetének megválasztásako igyelembe kell venni, példál a következı megoldások alkalmazásával: A litze hzal minden elemi szálát gondosan be kell oasztani. A hzal keesztmetszetét növelni kell. Hatáekvenciák Soos ezgıkönél az impedancia: Z ( X ) X +. A ezgıkönek két hatáekvenciája van. Az alsó hatáekvencián hatáekvencián X Mindkét hatáekvencián az impedancia: X, és ϕ ( X X ) + Z + Páhzamos ezgıkönél az impedancia: Z. + X X A ezgıkönek két hatáekvenciája van. Az alsó hatáekvencián hatáekvencián X Mindkét hatáekvencián az impedancia: Z + X X, és ϕ X + X X X X., és ϕ a Az elsı, és ϕ a Az elsı A ezgıköök gyakolati alkalmazásai A soos ezgıkö A soos ezgıköt a ezonancia ekvenciával megegyezı ekvencia kiválasztásáa vagy kiszőésée használjk. A ekvencia kiválasztás azt jelenti, hogy az áamkö bemenetée ékezı sokéle ekvencia közül csak egyet használnk el, vagyis a kimeneten csak egyéle ekvenciájú jelenik meg. A ekvencia kiszőés soán pedig az áamkö bemenetée ékezı sokéle ekvencia közül a ezonancia ekvencia kivételével mindet elhasználjk, vagyis a kimeneten csak egyéle ekvenciájú nem jelenik meg. A soos ezgıkö elhasználása A soos ezgıkö elhasználása ekvencia kiszőésée 7

8 5.A 5.A Az ábán látható kapcsolás egy olyan eszültségosztó, amelyet nem két ellenállás, hanem egy ellenállás és egy soos ezgıkö alkot, ahol a kimeneti eszültség a soos ezgıkö eszültsége. Ha a bemeneti eszültség ekvenciája a ezgıkö ezonancia ekvenciájával egyezik meg, akko a ezgıkö impedanciája minimális lesz (majdnem övidzá). Így a kimenetet övide zája, és az 0 π ekvenciájú eszültséget nem engedi a kimenete, vagyis leszívja. Emiatt a szívóhatás miatt ezt az áamköi megoldást szívókönek nevezzük. A kimeneti eszültség minimális étéke a ezonancia ekvencián: ki be + ahol a ezgıkö ellenállása, amely nagyságendekkel kisebb a eszültségosztó ellenállásánál (<<). Minél kisebb vagy nagyobb a ekvencia a ezonancia ekvenciánál, annál nagyobb a kimeneti eszültség, és annál jobban közelíti meg a bemeneti eszültség étékét. A soos ezgıkö elhasználása ekvencia kiválasztásáa Az ábán látható kapcsolás egy olyan eszültségosztó, amelyet szintén nem két ellenállás, hanem egy soos ezgıkö és egy ellenállás alkot, ahol a kimeneti eszültség az ellenállás eszültsége. Ha a bemeneti eszültség ekvenciája a ezgıkö ezonancia ekvenciájával egyezik meg, akko a ezgıkö impedanciája minimális lesz (majdnem övidzá). Így nem a kimenetet zája övide, hanem csak az 0 π ekvenciájú eszültséget engedi a kimenete. A kimeneti eszültség maximális étéke a ezonancia ekvencián: ki be + ahol a ezgıkö ellenállása, amely nagyságendekkel kisebb a eszültségosztó ellenállásánál (<<). Minél kisebb vagy nagyobb a ekvencia a ezonancia ekvenciánál, annál kisebb a kimeneti eszültség, és annál jobban közelíti meg a nlla étéket. Hatékony módsze ekvencia kiválasztásáa Hatékony módszet kapnk soos ezgıköel a ekvencia kiválasztásáa akko is, ha a tekecsıl vagy a kondenzátoól vesszük le a eszültséget. ezonancia ekvencián mindkét alkatészen i X eszültség méhetı. 8

9 5.A 5.A Az ábán látható áamköben a kondenzáto eszültségét használjk el kimeneti eszültségként. Az áamköi elemek segítségével számítsk ki a ezonanciako a kondenzátoon ellépı eszültséget! i X X ω ω Vegyük észe, hogy a eszültség képletében szeeplı ω kiejezés a ezgıkö jósági tényezıje, így a kiválasztó áamkö kimeneti eszültsége meghatáozható az Q ω összeüggés alapján is. Felhasználásko tehát ügyelni kell aa, hogy ezonanciako a tekecsen és a kondenzátoon a ezgıköt tápláló geneáto eszültségének Q szoosa jelenik meg. Ee a sokszoos eszültsége kell méetezni mindkét alkatészt. A páhzamos ezgıkö A páhzamos ezgıköt a ezonancia ekvenciával megegyezı ekvencia kiválasztásáa vagy kiszőésée használjk. A páhzamos ezgıköt a soosnál gyakabban alkalmazzk. A páhzamos ezgıkö elhasználása Az ábán látható kapcsolás egy olyan eszültségosztó, amelyet nem két ellenállás, hanem egy páhzamos ezgıkö és egy ellenállás alkot, ahol a kimeneti eszültség a ezgıkö eszültsége. Ha a bemeneti eszültség ekvenciája a ezgıkö ezonancia ekvenciájával egyezik meg, akko a ezgıkö impedanciája maximális lesz (majdnem szakadás). Így lezája a bemeneti jel útját, ezét az 0 π ekvenciájú eszültséget nem engedi a kimenete. Emiatt a záóhatás miatt ezt az áamköi megoldást záókönek nevezzük. A kimeneti eszültség minimális étéke a ezonancia ekvencián: ki be +, ahol a ezgıkö ellenállása, amely nagyságendekkel nagyobb a eszültségosztó ellenállásánál (>> ). Minél kisebb vagy nagyobb a ekvencia a ezonancia ekvenciánál, annál nagyobb a kimeneti eszültség, és annál jobban közelíti meg a bemeneti eszültség étékét. 9

10 5.A 5.A Az ábán látható kapcsolás egy olyan eszültségosztó, amelyet nem két ellenállás, hanem egy páhzamos ezgıkö és egy ellenállás alkot, ahol a kimeneti eszültség az ellenállás eszültsége. Ha a bemeneti eszültség ekvenciája a ezgıkö ezonancia ekvenciájával egyezik meg, akko a ezgıkö impedanciája maximális lesz (majdnem szakadás). Így a eszültségosztó csak minimálisan osztja le a bemeneti eszültséget, ezét az 0 π ekvenciájú bemeneti eszültség megjelenik a kimeneten. A kimeneti eszültség maximális étéke a ezonancia ekvencián: ki be + ahol a ezgıkö ellenállása, amely nagyságendekkel nagyobb a eszültségosztó ellenállásánál (>> ). Minél kisebb vagy nagyobb a ekvencia a ezonancia ekvenciánál, annál kisebb a kimeneti eszültség, és annál jobban közelíti meg a nlla étéket. A páhzamos ezgıköt alkalmazzák példál a ádió- és a televízió vevıkészülékek hangoló áamköében, amellyel az antennáól beékezı többéle ekvenciájú jel közül a nekünk megelelıt tdjk kiválasztani. Kimeneti eszültség levezetése az áamköi elemek segítségével Az ábán látható áamköben a kondenzáto eszültségét használjk el kimeneti eszültségként. Az áamköi elemek segítségével számítsk ki a ezonanciako a kondenzátoon ellépı eszültséget! i X X ω ω Vegyük észe, hogy a eszültség képletében szeeplı ω kiejezés a ezgıkö jósági tényezıje, így a kiválasztó áamkö kimeneti eszültsége meghatáozható az Q ω összeüggés alapján is. Felhasználásko tehát ügyelni kell aa, hogy ezonanciako a tekecsen és a kondenzátoon a ezgıköt tápláló geneáto eszültségének Q szoosa jelenik meg. Ee a sokszoos eszültsége kell méetezni mindkét alkatészt. 0

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere : Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye

Részletesebben

Segédlet a Tengely gördülő-csapágyazása feladathoz

Segédlet a Tengely gördülő-csapágyazása feladathoz Segélet a Tengely göülő-csaágyazása felaathoz Összeállította: ihai Zoltán egyetemi ajunktus Tengely göülő-csaágyazása Aott az. ábán egy csaágyazott tengely kinematikai vázlata. A ajz szeint az A jelű csaágy

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása

3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása 3. Gyakorla A soros áramkör anlmányozása. A gyakorla célkiőzései Válakozó áramú áramkörökben a ekercsek és kondenzáorok frekvenciafüggı reakív ellenállással ún. reakanciával rendelkeznek. Sajáságos lajdonságaik

Részletesebben

Lehetséges minimumkérdések Méréstechnika tárgyból 2015.

Lehetséges minimumkérdések Méréstechnika tárgyból 2015. Lehetséges minimumkédések Mééstechnika tágyból 015. (A válaszokat póbálja lényege töően megogalmazni, az ábáknál töekedjen a pontosan elidézni, a képletek esetén töekedjen a képletben szeeplő betűk megadásáa.)

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2006. október 2006. 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Elektrosztatika (Vázlat)

Elektrosztatika (Vázlat) lektosztatika (Vázlat). Testek elektomos állapota. lektomos alapjelenségek 3. lektomosan töltött testek közötti kölcsönhatás 4. z elektosztatikus mezőt jellemző mennyiségek a) elektomos téeősség b) Fluxus

Részletesebben

1. ábra A Wheatstone-híd származtatása. és U B +R 2 U B =U A. =0, ha = R 4 =R 1. Mindezekből a hídegyensúly: R 1

1. ábra A Wheatstone-híd származtatása. és U B +R 2 U B =U A. =0, ha = R 4 =R 1. Mindezekből a hídegyensúly: R 1 A Wheatstone-híd lényegében két feszültségosztóból kialakított négypólus áramkör, mely Sir Charles Wheatstone (1802 1875) angol fizikus és feltalálóról kapta a nevét. UA UB UA UB Írjuk fel a kész feszültségosztó

Részletesebben

Uef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy.

Uef UAF. 2-1. ábra (2.1) A gyakorlatban fennálló nagyságrendi viszonyokat (r,rh igen kicsi, Rbe igen nagy) figyelembe véve azt kapjuk, hogy. Az alábbiakban néhány példát mutatunk a CMR számítására. A példák egyrészt tanulságosak, mert a zavarelhárítással kapcsolatban fontos, általános következtetések vonhatók le belőlük, másrészt útmutatásul

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR

4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR 4. STACONÁRUS MÁGNESES TÉR Az időben állandó sebességgel mozgó töltések keltette áam nemcsak elektomos, de mágneses teet is kelt. 4.1. A mágneses té jelenléte 4.1.1. A mágneses dipólus A tapasztalat azt

Részletesebben

:.::-r:,: DlMENZI0l szoc!0toolnl ránsnnat0m A HELYI,:.:l:. * [:inln.itri lú.6lrl ri:rnl:iilki t*kill[mnt.ml Kilírirlrln K!.,,o,.r*,u, é é é ő é é é ő é ő ő ú í í é é é ő é í é ű é é ő ő é ü é é é í é ő

Részletesebben

ó ó ú ú ó ó ó ü ó ü Á Á ü É ó ü ü ü ú ü ó ó ü ó ü ó ó ú ú ú ü Ü ú ú ó ó ü ó ü ü Ü ü ú ó Ü ü ű ű ü ó ü ű ü ó ú ó ú ú ú ó ú ü ü ű ó ú ó ó ü ó ó ó ó ú ó ü ó ó ü ü ó ü ü Ü ü ó ü ü ü ó Ü ó ű ü ó ü ü ü ú ó ü

Részletesebben

Ü Ö Á Á Á Á Á É ű Ü Ú ű ű Á É ű Ú Ü ű Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ü Á Ü Ü Ü Ö Ö Ú Ö Ü Ö ű ű ű ű ű Á ű Ú ű ű ű ű ű É Á Ö Ö Ö ű ű ű Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű ű ű ű Ü Ö Ü Ó Ö ű ű ű

Részletesebben

Ö Ó ú É ű É Ö Ö Ö Ü Ó Ú É ú É Ü Ú ú Ü ű ú Ü Ö Ö ú ű Ú ű ű ú Ö Ö Ö Ö É ú ú Ő Ö ú Ü Ó ú Ú Ü Ö ű ű ű Ö ű ú Ó ű Ö Ü ű ú ú ú ú É ú Ö ú ú Ü ú Ó ú ú ú ú ú ú ű ű ú ű ú ú ű Ö ú ú ú ű Ö ú ű ú ű Ü Ö Ü ű Ü Ö ú ú Ü

Részletesebben

Á Á Ó É ö ó ó ó ő ő ó ö ő ő ű ó ú ö ó ó ő ó ü ó ó ő ó ó ő ó ü ó ő ő ő ó ő ő ö ó ó ó ö ö ü ö Á Á Ó ü ó ö ó ő ó ő ő Á É Á Ó ű ü ö ó ő ó ú ÉÉ ó ú ő ö ó ó ó ó ó ö ö ő ü ó ö ö ü ó ű ö ó ó ó ó ú ó ü ó ó ö ó

Részletesebben

É É É ü É ó ó É ű ó ÉÉ ó É ó É É ó É ü ó ó Ó ű ó ó ó ó ü É ü ű ó É É É É ü ü ó ó ó ü É ó É ó É ó ó ó ü ü ü ü ó ü ü ü ü ó ű ű É Í Ó Ü Ö ó ó ó Ó ó ü ü ü ű ó ü ü ű ü ü ó ü ű ü ó ü ó ó ó ó ó ó ó ü ó ó ó ű

Részletesebben

Á ű ő ö Í é é ő Ö Ö é ő Ö ő ö é é Ö ü é ó Ő é é ó é ó é é é é Ö ó ó ő é Ü é ó ö ó ö é é Ő ú é é é é ő Ú é ó Ő ö Ő é é é é ű ö é Ö é é ó ű ö é ő é é é é é é é é é Ö é Ö ü é é é é ö ü é ó é ó ó é ü ó é é

Részletesebben

ű Ő ű Ü Ü Ü ű ű Ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű Ú Ü Ő ű Ö ű Ü ű Ö ű Ú ű ű Ű É É ű ű ű ű ű ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű ű É Ű É Ü Ü Ú É É ű ű ű Ü ű É É Ű É ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű ű Ö É Ó É É É Ü

Részletesebben

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők 7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

Ö Á Í Í ű ű ú ű ű ű ű ú ú ú ú ű ű ű ű ű ű ű ű ű ú ű ú ú ú ű ú Á ú ű ű Ó ú ű ű ű ú Ó ú ű ú É ú ú ú ű ű ú ű ú Ú Á ú É ú Ó ú ú ú ú ű ű ű ú É Á É É ű ű Í ú ú Ó Í ű Í ű ű ú ű ű ű É ű ú Á ű ű ú Í ű Á ű ú ú É

Részletesebben

ö ö ö ö ö ö ö ű ű ö ö ö ö ö Ő ö Ó Ú ö Ö ö ö ö ö Ö Ő ö ö Í Ó Ó Ő ö ö ö ö ö Ő Ő Ó Ő É ö Ú ö ö Ő ö ö ö ö ö ö ö Ő ö Ő É ö Ő ö ö Ő ö ö ö Ó ű ö ö ö Ő ö ö ö Í Ő Ó Í ö ö ö ö Ő Ő Ő Ő Í Ó Ő Ő Í Ő ö ö ö ö ö Ő Ő ö

Részletesebben

Ú ű ü ü Ü ű É É Ö Ö Á ü ü ü ű É ú Á Ö Ü ü ü ű É Á É Ű ű Ü Ü ű ü ű ü ű ü Ü ü ü Ű Á Á Á ű ú ű Á Ó Ó É Á Ó Á Ó ű ü ü ű ű ü ú ú ü ü ü ű ü ű Ü ű ü ü ú ü Ö ü ú ú ü ü ü ü ű ú ü Ó ü Ó Ó ü ü Ó ü ü Ó ű ű ú ű ű ü

Részletesebben

A vezérelt források egyenletéhez jutunk sorra, ha az egyes paraméterek:

A vezérelt források egyenletéhez jutunk sorra, ha az egyes paraméterek: 31/1. Vezérelt generátorok. Az elektronikus hálózatokban gyakori a nonlineáris kétkapu. A nonlineáris kétkapu u1, i1, u2, i 2 mennyiségei között a kapcsolatot nonlineáris egyenletek adják meg. Ezen egyenletek

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006

Részletesebben

tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja.

tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja. Tápvezeték A fogyasztókat a tápponttal közvetlen összekötő vezetékeket tápvezetéknek nevezzük. A tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja. U T l 1. ábra.

Részletesebben

a domború tükörrıl az optikai tengellyel párhuzamosan úgy verıdnek vissza, meghosszabbítása

a domború tükörrıl az optikai tengellyel párhuzamosan úgy verıdnek vissza, meghosszabbítása α. ömbtükök E gy gömböt síkkal elmetszve egy gömbsüveget kapunk (a sík a gömböt egy köben metsz). A gömbtükök gömbsüveg alakúak, lehetnek homoúak (konkávok) vagy domboúak (konvexek) annak megfelelıen,

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

ú ü Ü Á É ü ű ú ő Á Á ú ú ő ű Á Á Á ü Á ú É Ü Ó Á ü ú ő ű ü ú Á ő ő ú ü ű ű ú ű ű ű ú ü ő ü ú É ú Á ú Á ü ü ÉÉ ú É Ü Ó Á Á ü Ú Á Á ü ü ü ü ú Á Á ú Ú ü ű ú Á ő Á Ú Á Á ú É ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő ő Ü ő ő ő

Részletesebben

Seite 1. Képlékenyalakítás 6. előadás. Lemezalakítás Hajlítás. Lemezalakítás A hajlítás. A hajlítás feszültségi és alakváltozási állapota

Seite 1. Képlékenyalakítás 6. előadás. Lemezalakítás Hajlítás. Lemezalakítás A hajlítás. A hajlítás feszültségi és alakváltozási állapota 6. előadás Lemezalakíás Hajlíás Po. D. Tisza iklós 1 iskolc, 007. okóe 17. Lemezalakíás A hajlíás a hajlíás ogalma ő ípusai szaad hajlíás élsűllyeszékes hajlíás sűllyeszékes hajlíás lengőhajlíás B B B

Részletesebben

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében TÓTH A.: Mágnesség anyagban (kibővített óavázlat) 1 A magnetosztatika tövényei anyag jelenlétében Eddig: a mágneses jelenségeket levegőben vizsgáltuk. Kimutatható, hogy vákuumban gyakolatilag ugyanolyanok

Részletesebben

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai Transzformátorok Magyar találmány: Bláthy Ottó Titusz (1860-1939), Déry Miksa (1854-1938), Zipernovszky Károly (1853-1942), Ganz Villamossági Gyár, 1885. Felépítés, működés Transzformátor: négypólus. Működési

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

M ű veleti erő sítő k I.

M ű veleti erő sítő k I. dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

C 1 T. U ki R t R 2 U g R E

C 1 T. U ki R t R 2 U g R E 4.B 4.B 4.B Tranzisztoros alapáramkörök Frekvenciaüggés ok és torzítások Frekvenciaüggés Alsó határrekvencia A közös emitteres erısítı alapkapcsolásban (srekvenciás tartományban) a csatolókondenzátorok

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges:

19.B 19.B. A veszteségek kompenzálása A veszteségek pótlására, ennek megfelelıen a csillapítatlan rezgések elıállítására két eljárás lehetséges: 9.B Alapáramkörök alkalmazásai Oszcillátorok Ismertesse a szinuszos rezgések elıállítására szolgáló módszereket! Értelmezze az oszcillátoroknál alkalmazott pozitív visszacsatolást! Ismertesse a berezgés

Részletesebben

Varga Tamás Matematikaverseny 8. osztályos feladatok megoldásai iskolai forduló 2010.

Varga Tamás Matematikaverseny 8. osztályos feladatok megoldásai iskolai forduló 2010. Varga Tamás Matematikaverseny 8. osztályos feladatok megoldásai iskolai forduló 2010. 1. feladat tengeren léket kapott egy hajó, de ezt csak egy óra múlva vették észre. Ekkorra már 3 m 3 víz befolyt a

Részletesebben

ROTAMÉTER VIZSGÁLATA. 1. Bevezetés

ROTAMÉTER VIZSGÁLATA. 1. Bevezetés ROTMÉTER VIZSGÁLT. Bevezetés 0.0. 4. rotaméter az áramlási mennyiségmérők egyik ajtája. rotamétert egyaránt lehet áramló olyadékok és gázok térogatáramának mérésére használni, mégpedig kis (labor) méretektől

Részletesebben

3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata

3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata 3. számú mérés Szélessávú transzformátor vizsgálata A mérésben a hallgatók megismerkedhetnek a szélessávú transzformátorok főbb jellemzőivel. A mérési utasítás első része a méréshez szükséges elméleti

Részletesebben

MUNKAANYAG. Miterli Zoltán. Aktív áramkörök mérése. A követelménymodul megnevezése: Távközlési alaptevékenység végzése

MUNKAANYAG. Miterli Zoltán. Aktív áramkörök mérése. A követelménymodul megnevezése: Távközlési alaptevékenység végzése Miterli Zoltán Aktív áramkörök mérése A követelménymodl megnevezése: Távközlési alaptevékenység végzése A követelménymodl száma: 0908-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-00-50 AKTÍV

Részletesebben

Acélszerkezeti csomópontok méretezése az EC3 szerint

Acélszerkezeti csomópontok méretezése az EC3 szerint Acélszerkezeti csomópontok méretezése az EC3 szerint 1. A csomópontok méretezésének alapelvei a komponens módszer Az EC3-1-8-ban alkalmazott u.n. komponens módszer egyszerőbb csomóponti kialakítások esetében

Részletesebben

Proporcionális hmérsékletszabályozás

Proporcionális hmérsékletszabályozás Proporcionális hmérséletszabályozás 1. A gyaorlat célja Az implzsszélesség modlált jele szoftverrel történ generálása. Hmérsélet szabályozás implementálása P szabályozóval. 2. Elméleti bevezet 2.1 A proporcionális

Részletesebben

Egyenáramú szervomotor modellezése

Egyenáramú szervomotor modellezése Egyenáramú szervomotor modellezése. A gyakorlat élja: Az egyenáramú szervomotor mködését leíró modell meghatározása. A modell valdálása számításokkal és szotverejlesztéssel katalógsadatok alapján.. Elmélet

Részletesebben

BSC fizika tananyag MBE. Mechatronika szak. Kísérleti jegyzet

BSC fizika tananyag MBE. Mechatronika szak. Kísérleti jegyzet SC fizika tananyag ME Mechatonika szak Kíséleti jegyzet Készítette: Sölei József . Elektosztatika.. Elektosztatikai alapjelenségek vákuumban. z elektomos töltés. Coulomb Tövény z elektosztatika a nyugvó

Részletesebben

Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez

Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez A mérési gyakorlatokra való felkészüléshez a Fizika Gyakorlatok c. jegyzet használható (Nagy P. Fizika gyakorlatok az általános és gazdasági agrármérnök hallgatók

Részletesebben

13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások

13.B 13.B. 13.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások 3.B Tranzisztoros alapáramkörök Többfokozatú erısítık, csatolások Ismertesse a többfokozatú erısítık csatolási lehetıségeit, a csatolások gyakorlati vonatkozásait és azok alkalmazási korlátait! Rajzolja

Részletesebben

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

[ ] A kezdetben nem volt vízkıréteg.

[ ] A kezdetben nem volt vízkıréteg. . felaat Egy nagy átmérıjő vízforrlaó üst cm vastag acélfalána hıvezetési tényezıje 5, W/m, vízolali hıfoa 00 C és a falan lévı hıáramsőrőség q6 0 W/m. Határozzu meg az acélfal füstgázólali hıfoát. Számítsu

Részletesebben

Háromfázisú aszinkron motorok

Háromfázisú aszinkron motorok Háromfázisú aszinkron motorok 1. példa Egy háromfázisú, 20 kw teljesítményű, 6 pólusú, 400 V/50 Hz hálózatról üzemeltetett aszinkron motor fordulatszáma 950 1/min. Teljesítmény tényezője 0,88, az állórész

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei 10. tétel Milyen mérési feladatokat kell elvégeznie a kördiagram megszerkesztéséhez? Rajzolja meg a kördiagram felhasználásával a teljes nyomatéki függvényt! Az aszinkron gép egyszerűsített kördiagramja

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint) Wien-hidas oszcillátor mérése () A Wien-hidas oszcillátor az egyik leggyakrabban alkalmazott szinuszos rezgéskeltő áramkör, melyet egyszerűen kivitelezhető hangolhatóságának, kedvező amplitúdó- és frekvenciastabilitásának

Részletesebben

A TŐKE KÖLTSÉGE. 7. Fejezet. 7.1. Források tőkeköltsége. 7.1.2 Saját tőke költsége. 7.1.1. Hitel típusú források tőkeköltsége DIV DIV

A TŐKE KÖLTSÉGE. 7. Fejezet. 7.1. Források tőkeköltsége. 7.1.2 Saját tőke költsége. 7.1.1. Hitel típusú források tőkeköltsége DIV DIV 7. Fejezet A TŐKE KÖLTSÉGE 7.1.2 Saját tőke költsége D =hitel tőkeköltsége. i =névleges kamatláb, kötvény esetén n. P n =a kötvény névétéke. =a kötvény áfolyama. P 0 Hitel típusú foások tőkeköltsége, (T

Részletesebben

Pénzügyi ismeretek. Dülk Marcell 2012/2013/2

Pénzügyi ismeretek. Dülk Marcell 2012/2013/2 Pénzügyi ismeetek Dülk Macell 2012/2013/2 Rövid ismetető Dülk Macell, dulk@finance.bme.hu, QA337 Jegyzetek, diák Számonkéés Miől lesz szó? Nettó jelenéték fogalma és számítása Pénzáamlások becslése Tőkeköltség

Részletesebben

2012.05.02. 1 tema09_20120426

2012.05.02. 1 tema09_20120426 9. Elektokémia kísélet: vasszög éz-szulfát oldatban cink eszelék éz-szulfát oldatban buttó eakció: + = + oxidációs folyamat: = + 2e edukciós folyamat: + 2e = Tegyünk egy ézlemezt éz-szulfát oldatba! Rövid

Részletesebben

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok II.

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok II. Sorozatok II. DEFINÍCIÓ: (Mértani sorozat) Az (a n ) valós számsorozatot mértani sorozatnak nevezzük, ha van olyan valós szám, amellyel a sorozat bármely tagját megszorozva a következő tagot kapjuk. Jelöléssel:

Részletesebben

Bipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata

Bipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata Mérési jegyzõkönyv A mérés megnevezése: Mérések Microcap Programmal Mérõcsoport: L4 Mérés helye: 14 Mérés dátuma: 2010.02.17 Mérést végezte: Varsányi Péter A Méréshez felhasznált eszközök és berendezések:

Részletesebben

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

Ellenőrzés. Variáns számítás. Érzékenység vizsgálat

Ellenőrzés. Variáns számítás. Érzékenység vizsgálat Ellenőrzés Variáns számítás Érzékenység vizsgálat Készítette: Dr Árahám István Az ellenőrzés A matematikai modell megoldása, a szimple tálák kitöltése közen könnyen elkövethetünk számolási hiát A kiindlási

Részletesebben

HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI. 9. Gyakorlat

HARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI. 9. Gyakorlat HADVEEK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI 9. Gyakorlat Hardverek Villamosságtani Alapjai/GY-9/1 9. Gyakorlat feladatai A gyakorlat célja: A szuperpozíció elv, a Thevenin és a Norton helyettesítő kapcsolások meghatározása,

Részletesebben

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai 61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési

Részletesebben

Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium

Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium 4.. Két- és háromállású szabályozók. A két- és háromállású szabályozók nem-olytonos kimenettel

Részletesebben

MÉRŐERŐSÍTŐK EREDŐ FESZÜLTSÉGERŐSÍTÉSE

MÉRŐERŐSÍTŐK EREDŐ FESZÜLTSÉGERŐSÍTÉSE MÉŐEŐSÍTŐK MÉŐEŐSÍTŐK EEDŐ FESZÜLTSÉGEŐSÍTÉSE mérőerősítők nagy bemeneti impedanciájú, szimmetrikus bemenetű, változtatható erősítésű egységek, melyek szimmetrikus, kisértékű (általában egyen-) feszültségek

Részletesebben

Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között

Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között A különböző időpontokban, különböző körülmények között rögzített pontok földi koordinátái különböző alapfelületekre (ellipszoidokra geodéziai dátumokra)

Részletesebben

Mobilis robotok irányítása

Mobilis robotok irányítása Mobiis obotok iánítása. A gakoat céja Mobiis obotok kinematikai modeezése Matab/Simuink könezetben. Mobiis obotok Ponttó Pontig (PTP) iánításának teezése és megaósítása.. Eméeti beezet Mobiis obotok heátoztatása

Részletesebben

8 C s z. 7 U ki TL082 4 R. 1. Neminvertáló alapkapcsolás mérési feladatai

<mérésvezető neve> 8 C s z. 7 U ki TL082 4 R. 1. Neminvertáló alapkapcsolás mérési feladatai MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Egyszerű áramkör megépítése és bemérése (1. mérés) A mérés időpontja: 2004. 02. 10 A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: A Belso Zoltan B Szilagyi

Részletesebben

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó

Részletesebben

ú Ú Ö É ú ü í í ü í í í í ü Ú í ű í ú ü ü í í ü ü í ü ü ú Í í ű í ü ü Ü í í ü í ú ű ú ú í í ü ú í ü É ü Ö í í ü ú ű í í ü í ű í í Í Ö í í ü Ö ú É Í í í í ü ű ü ű ü ü ü ü í í í í ú í ü í ú É ü ü ü ü í ü

Részletesebben

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Elektromechanikai rendszerek szimulációja Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG

Részletesebben

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének Villaos hajtások AZNKON OTOO HAJTÁOK 4. AZNKON OTOO HAJTÁOK A villaos hajtások /3 észe aszinkon otoos hajtás. Az aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú táphálózata,

Részletesebben

Ü Éü É ü í í Í ö Ü Ú ú Ó í ő í Ö ű ö Ó ú Ű ü í Ó ö Ó Ü Ó Ó í í ú í Ü Ü ő Ú Ó Ó í ú É ÉÉ É Á Ü Ü Ü Ú ő í Ő Ó Ü ő ö ü ő ü ö ú ő ő ő ü ö ő ű ö ő ü ő ő ü ú ü ő ü ü Í ü Í Á Ö Í É Ú ö Í Á Ö í É ö í ő ő í ö ü

Részletesebben

A pénzügyi számítások alapjai II. Az értékpapírok csoportosítása. Az értékpapírok csoportosítása. értékpapírok

A pénzügyi számítások alapjai II. Az értékpapírok csoportosítása. Az értékpapírok csoportosítása. értékpapírok A pénzügyi számítások alapjai II. étékpapíok Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Ka Pénzügyi Tanszék Galbács Péte doktoandusz Az étékpapíok csopotosítása Tulajdonosi jogot (észesedési viszonyt) megtestesítő

Részletesebben

2014. április 14. NÉV:...

2014. április 14. NÉV:... VILLAMOS ENERGETIKA A CSOPORT 2014. április 14. NÉV:... NEPTUN-KÓD:... Terem és ülőhely:... 1. 2. 3. 4. 5. 1. feladat 10 pont 1.1. Az ábrán látható transzformátor névleges teljesítménye 125 MVA, százalékos

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat

Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös

Részletesebben

5.A 5.A. 5.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Nevezetes hálózatok

5.A 5.A. 5.A Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Nevezetes hálózatok 5. 5. 5. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei Nevezetes hálózatok Vezesse le az ellenállások soros párhuzamos és vegyes kapcsolásainál az eredı ellenállás kiszámítására vonatkozó összefüggéseket! Definiálja

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK HTTP://AUTOMATIZALAS.SZE.HU HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU AUTOMATIZÁLÁSI TANSZÉK HTTP://AUTOMATIZALAS.SZE.HU HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE SZÉCHENY STÁN EGYETEM HTT://N.SZE.H HÁLÓZATOK MÉRETEZÉSE Marcsa Dániel illamos gépek és energetika 2013/2014 - őszi szemeszter Kisfeszültségű hálózatok méretezése A leggyakrabban kisfeszültségű vezetékek

Részletesebben

RAKTÁROZÁSTECHNIKA. Rakodólapos állványrendszer készítése. Andó Mátyás

RAKTÁROZÁSTECHNIKA. Rakodólapos állványrendszer készítése. Andó Mátyás RAKTÁROZÁSTECHNIKA Rakodólapos állványrendszer készítése Készítette: Andó Mátyás Budapest, 2006 november 27 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK RAKODÓLAPOS ÁLLVÁNYRENDSZER TERVEZÉSE 2 ALAP ADATOK 2 2 ALAPSZÁMÍTÁSOK

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált)

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált) Valós függvények (3) (Derivált) . Legyen a belső pontja D f -nek. Ha létezik és véges a f(x) f(a) x a x a = f (a) () határérték, akkor f differenciálható a-ban. Az f (a) szám az f a-beli differenciálhányadosa.

Részletesebben

Peltier-elemek vizsgálata

Peltier-elemek vizsgálata Peltier-elemek vizsgálata Mérés helyszíne: Vegyész labor Mérés időpontja: 2012.02.20. 17:00-20:00 Mérés végrehatói: Budai Csaba Sánta Botond I. Seebeck együttható közvetlen kimérése Az adott P-N átmenetre

Részletesebben

Nem teljesen nyilvánvaló például a következı, már ismert következtetés helyessége:

Nem teljesen nyilvánvaló például a következı, már ismert következtetés helyessége: Magyarázat: Félkövér: új, definiálandó, magyarázatra szoruló kifejezések Aláhúzás: definíció, magyarázat Dılt bető: fontos részletek kiemelése Indentált rész: opcionális mellékszál, kitérı II. fejezet

Részletesebben

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c)

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) 1. - Mérőtermi szabályzat, a mérések rendje - Balesetvédelem - Tűzvédelem - A villamos áram élettani hatásai - Áramütés elleni védelem - Szigetelési

Részletesebben

Méretlánc átrendezés a gyakorlatban (Készítette: Andó Mátyás, a számonkérés az elıadás és a gyakorlat anyagára is kiterjed.)

Méretlánc átrendezés a gyakorlatban (Készítette: Andó Mátyás, a számonkérés az elıadás és a gyakorlat anyagára is kiterjed.) Andó Mátyás: Méretlánc átrendezés a gyakorlatban, 21 Gépész Tuning Kft. Méretlánc átrendezés a gyakorlatban (Készítette: Andó Mátyás, a számonkérés az elıadás és a gyakorlat anyagára is kiterjed.) 1. CNC

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA II 3 III NUmERIkUS SOROk 1 Alapvető DEFInÍCIÓ ÉS TÉTELEk Végtelen sor Az (1) kifejezést végtelen sornak nevezzük Az számok a végtelen sor tagjai Az, sorozat az (1) végtelen sor

Részletesebben