Dobos Imre Vállalati termelési-készletezési stratégiák környezetvédelem figyelembevételével: Optimális irányítási megközelítés

Átírás

1 dc_77_ Dobos Ime Vállalai emelési-készleezési saégiák könyezevédelem figyelembevéelével: Opimális iányíási megközelíés

2 dc_77_ Logiszika és Elláási Lánc Menedzsmen Tanszék Vállalagazdaságan Inéze Dobos Ime

3 dc_77_ Budapesi Covinus Egyeem Gazdálkodásudományi Ka Vállalai emelési-készleezési saégiák könyezevédelem figyelembevéelével: Opimális iányíási megközelíés MTA dokoi éekezés Dobos Ime Budapes 3

4 dc_77_ Taalomjegyzék. Előszó. A könyezei ényezők beépíése a emeléselmélebe 5.. Bevezeés 5.. A könyezei haások inegálása a vállalagazdasági emeléselmélebe 8... A emelési ényező-emék endsze könyezeoienál kibővíése... Technológiailag haékony könyezei evékenységek Gazdaságilag haékony könyezei evékenységek 4.3. A kományzai könyezevédelmi poliika haásai a vállala emelésée Közvelen és közvee könyezevédelmi szabályozás haása a vállalai emelése A szennyezési jogok haása a vállalai emelési poliikáa Az újafelhasználás haása vállalai emelése 6.4. Összefoglalás 7. A kományzai könyezevédelmi szabályozás haása a vállalai emelési-készleezési saégiáa 8.. A könyezei szabályozás haása a emelési-készleezési endszeeke egy HMMS-ípusú modellben 9... Bevezeés 9... A modell Szennyezési díjak Lineáis szennyezés Négyzees szennyezés Szennyezési nomák Kövekezeések 4.. A könyezei szabályozás haása a emelési saégiáa: Folyonos idő modell konkáv kölségekkel 4... Bevezeés 4 4

5 dc_77_... A modell Szennyezési díjak Szennyezési nomák Kövekezeés 5..F.. Függelék 5.3. A könyezei szabályozás haása a emelési saégiáa az Aow Kalin modellben Bevezeés A modell Opimális emelési saégia Kövekezeés A szennyezési jogok bevezeésének haása a vállalai emelési saégiáa Szennyezési jogok a vállalai emeléselméleben Bevezeés A vizsgál modellek A poblémák maemaikai sukúája szennyezési joggal Az új echnológiák összehasonlíása Opimális emelési saégiák a szennyezési jog bevezeése uán A vállala nem váloza a echnológián a szennyezési jog bevezeése uán A vállala a leghaékonyabb echnológiá vezei be Válson-e echnológiá a vállala a szennyezési jog bevezeése uán? Összegzés Az emisszió-keeskedelem haása a vállala emelés-készleezési saégiájáa az Aow-Kalin modellben Bevezeés A modell éékesíheő szennyezési jogokkal A modell néhány ulajdonsága 7 5

6 dc_77_ A modell megoldása és néhány ovábbi jellemzője Számpélda Kövekezeés Éékesíheő szennyezési jogok és a vállala emelés-készleezési saégiája Bevezeés A szennyezési jogokkal bővíe modell A modell megoldása Számpélda Kövekezeés Temelési-készleezési poliikák a visszuas logiszikában Temelés-készleezési saégiák lineáis visszuas logiszikai endszeekben Bevezeés A modell Segédpoblémák A lineáis újamegmunkálási modell megmunkálás és hulladékkezelés nélkül A lineáis újamegmunkálási modell megmunkálással és hulladékkezelés nélkül A lineáis újamegmunkálási modell megmunkálással és hulladékkezeléssel A modell ulajdonságai A modell megoldása Számpélda Kövekezeés 4..F.. függelék: A fodío lineáis emelés-készleezési felada 4..F.. függelék: A diek lineáis emelés-készleezési modell álalánosío keesleel 4 4..F.3. függelék: A fodío lineáis emelés-készleezési modell álalánosío keesleel Opimális emelés-készleezési saégia egy Aow-Kalin ípusú 6

7 dc_77_ visszuas logiszikai endszeben Bevezeés A modell A modell néhány ulajdonsága A modell megoldása Az opimális ajekóia aományainak a meghaáozása Egy előehaladó algoimus az opimális ajekóia megszekeszésée Kövekezeés 8 4..F.. Függelék: A fodío Aow-Kalin modell Opimális emelés-készleezési saégiák egy HMMS-ípusú visszuas logiszikai endszeben Bevezeés A modell A fodío HMMS-modell A modell megoldása A modell néhány jellemzője Számpéldák Kövekezeés F.. Függelék Összefoglalás 48 Iodalomjegyzék 49 7

8 dc_77_ Ábák jegyzéke.. ába. Inpu- és oupu kaegóiák (Dyckhoff (99)).. ába. A emelés mennyiségi kiejesze ábázolása (Kisne-Seven (993)).3. ába. A emelés éékalapú ábázolása (Kisne-Seven (993)).4. ába. A javak összgazdasági kívánaossága (Kisne-Seven (993)).5. ába. A emékek csopoosíása kívánaosság alapján (Dinkelbach-Rosenbeg (994)).6. ába. A javak csopoosíása kívánaosság szein (Dinkelbach-Rosenbeg (994)) 3... ába Az opimális emelési saégia a modellben (ρ=; 5) ába Az opimális emelési saégia a modellben lineáis díj eseén (τ=; 4) ába Az opimális emelési saégia a modellben négyzees eseben (τ=; 5) ába Az opimális emelési saégia a modellben négyzees eseben (τ=; 5) (I ()=.; P ()=.; S()=.3) ába Az opimális emelési saégia a modellben szennyezési nomák eseén 4... ába Aψ válozó egy leheséges úja ába Az opimális emelési saégia az álalános konkáv modellben ába Az opimális emelési saégia a számpéldában ába Az opimális emelési saégia szennyezési noma melle és nélkül ába Az együes kibocsáási díj-noma függvény ába Egy leheséges emelési saégia ába: Anyagáamlás a modellben ába Az anyagok és kölségek áamlása a modellben ába Az opimális emelés és keesle ába Az opimális készleszin az emisszió keeskedelem bevezeése elő és uán 77 8

9 dc_77_ ába Az anyagok és kölségek áamlása a modellben ába Az opimális emelés és keesle ába Az opimális készleszin az emisszió keeskedelem bevezeése elő és uán ába Anyag- és kölségáamlás a lineáis modellben ába Az opimaliási feléelek gafikus megjeleníése ába A ψ adjungál válozó egy leheséges úja ába A ψ adjungál válozó egy leheséges úja ába Az I ~ ( ) függvény az. példában ába Keesle és visszavéeli áa az. példában ába Az I ~ ( ) függvény a. példában ába Keesle és visszavéeli áa a. példában ába Az I ~ ( ) függvény a 3. példában 4... ába Keesle és visszavéeli áa a 3. példában 4... ába Az anyagok és kölségek áamlása a modellben ába Anyagáamlás a modellben ába A keesle és visszavéeli áa az. példában ába Az opimális megmunkálási újamegmunkálási és hulladékkezelési áa az. példában ába A készleek opimális és célszinje az. akában az. példában ába A készleek opimális és célszinje az. akában az. példában ába A keesle és visszavéeli áa a. példában ába Az opimális megmunkálási újamegmunkálási és hulladékkezelési áa a. példában ába A készleek opimális és célszinje az. akában az. példában ába A készleek opimális és célszinje az. akában az. példában 46 9

10 dc_77_ Táblázaok jegyzéke... ábláza A.. fejeze példáiban használ paaméeek 3 F... ábláza A példakén alkalmazo paaméeek leíása ábláza Az. példához használ adaok ábláza A. példához használ adaok ábláza A 3. példához használ adaok F ábláza A példákhoz használ paaméeek leíása 47

11 dc_77_. Előszó Könyezevédelmi poblémák felmeülése és kezelése valamin az ezzel kapcsolaos poblémák közgazdasági vizsgálaa minegy öven éve ekin vissza. Ezen elemzések öbbsége a könyezeszennyezés nemzegazdasági haásaia és annak kezelésée é ki. A vizsgálaok elsősoban az aglalják hogy kományzanak milyen szabályozó eszközöke kell alkalmaznia hogy elkeülje vagy legalábbis csökkense a gazdaság álal kibocsáo szennyező anyagok mennyiségé. A kuaások a vállalaok oldaláól az kísélik meg előejelezni hogy egyes mikoökonómiai modellekben milyen módon eagálnak a vállalaok meghaáozo szabályozási eszközöke. Ezek a vállalai viselkedés modellező vizsgálaok szine kizáólag a vállalaok saikus eakciói muaják be e szabályozási eszközöke és aa póbálnak meg válasz adni hogy az ado eszközzel eléheőek-e azok a célok amelyeke a kományza maga elé űzö ki. A disszeáció célja az hogy a vállalaok emelési-készlezeési saégiájában fellépő válozásoka elemezze könyezevédelmi mellékfeléelek figyelembe véele melle. Mivel a emelésevezési folyamaok időben zajlanak le ezé főkén dinamikus oldalól vizsgáljuk a vállalai eakcióka. A vállalaok a könyezevédelmi kihívásoka kéféle módon eagálhanak: passzívan és akívan. Passzív eakció eseén a vállala egy alkalmazkodási folyamao haj vége az akuálisan vizsgál kományzai könyezevédelmi szabályozása. Ez az jeleni hogy a vállalkozás ekko nem önállóan dön a sajá a szennyezési saégiájáól hanem előe megado paaméeeknek póbál megfelelni. A kományza ekko diek (közvelen nomaív) szabályozással nomák endszeével élhe ami modellezési oldalól egy kibocsáási kolá felállíásá jeleni. A másik fonosabb szabályozási módsze az indiek (közvee gazdasági) szabályozás amiko exenalizálni póbálják a szennyezés egy a kományza álal meghaáozo a kibocsáás egységée kivee adóval. (A ovábbiakban nem foglalkozunk a vállalai emissziók méésének poblémájával. Feléelezzük hogy a méheőség poblémája ökéleesen megoldo.) Akív eakciók eseén a vállala maga haáozza meg hogy mekkoa emisszióval él a endelkezése álló szennyezési mééke maga szezi be a szennyezési mennyisége (kvázi) piacon eladhaó-beszeezheő áuknak ekinve. Ez azé nevezhejük akív eakciónak me a vállala nem megfelel egy kívülől ado paaméenek hanem piaci alapon dön a evezési hoizonon az emissziók nagyságáól. Az ilyen eszközöke és az álala léehozo piaco a szennyezési jogok piacának nevezzük. Ez a gazdasági szabályozási módsze ekinheő a nomaív és gazdasági szabályozás keveékének is ugyanis a emelő vállala maga szezi be piaci áon a szennyezési kibocsáási kolájá. Akív vállalai könyezevédelmi eakciónak ekinheő a visszuas logiszika is. A visszuas logiszika soán a vállalaok visszaveszik a fogyaszási folyamaból visszaáamló használ emékeike és az szészeelve a kelekező észegységeke vagy alkaészeke a sajá vagy más vállalai folyamaaikban újahasználják. Ez azé nevezhejük akív eakciónak me az eseek jelenős észében a vállalaok piaci alapon vásáolják vissza az álaluk gyáo de fogyaszási folyamaból má kivon emékeke hulladékoka. (A dolgozaban nem foglalkozunk azzal az eseel amiko a vállalanak visszavéeli köelezesége í elő a

12 dc_77_ dönéshozó. Az ilyen poblémák modellezési szemponból nem eedményeznek szignifikánsan más modellezési feladao.) A dolgoza egésze ehá e háom vállalai könyezevédelmi eakció vizsgálja főkén dinamikus opimalizálási modellek keeében. A dinamikus opimalizálási modellek megoldásához az oosz maemaikus Lev Szemjonovics Ponjagin nevéhez fűződő maximumelve használjuk min opimalizálási módsze. A dolgoza eedményei 996 és 5 közö különböző egyeemeken folyao kuaásaim soán kelekezek. A könyezevédelmi éma fonosságáa és időszeűségée figyelmeme Pof. D. Knu Riche híva fel aki melle udományos munkaáskén dolgozam 994 és 999 közö az Euopa-Univesiä Viadina Fankfu (Ode) egyeemen s munkakapcsolaunk azóa is a. Pof. D. Klaus-Pee Kisne melle az Univesiä Bielefeld egyeemen 999--ben háom féléve ölöem el ahol főleg a visszuas logiszikai folyamaok opimális iányíással öénő modellezheőségé vizsgálam. Ezúon szeeném köszöneeme kifejezni mindkeőjüknek szakmai anácsaiké. és 5 közö a dolgoza egy fonos észének megíásá a Budapesi Közgazdaságudományi és Államigazgaási Egyeemen illeve a Budapesi Covinus Egyeemen fejezem be. Külön köszöneel aozom D. Czakó Ezsébe egyeemi docens asszonynak a Vállalagazdaságan Inéze igazgaójának azé hogy az uóbbi években kuaásaim háeének feléelei bizosíoa számoma. A disszeáció négy fejezeből evődik össze. Az első fejezeben az muaom be hogy a néme vállalagazdaságani kuaások hogyan emelék be a könyezevédelmi poblémáka a vállalai emeléselmélebe (Beiebswischafliche Podukionsheoie). Meg kell jegyeznem hogy ez egy jellegzeesen néme nyelveülee (Némeoszág Auszia és Svájc) jellemző fejlődési end amely a nyolcvanas és kilencvenes években zajlo le. Nagyon sok ekineben a mai nemzeközi kuaásoka is megelőzve zajloak ezek a vizsgálaok. Napjaink nemzeközi konfeenciáin köszön vissza az a kédéskö amelye a néme emelési-logiszikai kuaásokban má láhaunk. Meg kell jegyeznünk az is hogy a klasszikus néme felsőokaásban a emelésmenedzsmene (Podukionswischaf Podukionsplanung) úgy vezeik be hogy vállalagazdaságani emeléselmélee okanak egy félévig és csak ezuán adják elő az angolszász világban isme Opeaions Managemen-hez hasonlíó poblémakööke. Ez azé muaom be me ismeeeim szein a magya emelésilogiszikai kuaók-okaók alig ismeik a néme nyelveüle eedményei. A második fejezeben a vállalaok emelési-készleezési saégiájá elemzem a kományzai diek és indiek szabályozás eseén. I aa keesem a válasz hogy a ké szabályozási eszköz simíja-e a vállalai emelési poliiká azaz a szennyezési csúcsoka sikeül-e elkeülni amivel a könyezeszennyezés nem is összessége de kilengése flukuációja csökkenheő. Ké alfejezeben más-más kölségfüggvény feléelezve keesem a fele kédése a válasz míg a hamadik alfejeze egy kombinál eszköz működésé muaja be. Ebben a modellípusban a szennyezési noma ala nem kell fizeni kibocsáási díja (adó) de ha a vállala álépi ez a nomá akko minden egységnyi szennyezésé fizenie kell. Ez uóbbi modell Yigal Gechak izaeli kuaó javaslaáa végezem el 996-ban. A kövekező fejeze háom észmunkája a szennyezési jogok bevezeésének haásá elemzi. Aa a kédése keesünk válasz hogy ez a piackonfom könyezevédelmi eszköz simíja-e a emelési-készleezési saégiá. Meg kell jegyeznünk hogy e ké modell dinamikus könyezee éelez fel az első észanulmány kivéelével. Makoökonómiai emeléselmélei

13 dc_77_ dolgozaok eddig nem elemezék a szennyezési jogoka ezé ez új megközelíésnek ekinheő. A negyedik uolsó fejezeben a visszuas logiszika poblémái elemezük dinamikus konexusban. Ez a ész is min a megelőző ké fejeze is háom modell aalmaz. Az első alfejezeben egy olyan visszuas logiszikai modell vizsgálunk amelynek a kölségfüggvénye egy lineáis függvény. A kövekező ész egy Aow-Kalin ípusú modell vizsgál. Az uolsó észfejeze egy célpogamozási modell mua be azaz a evezési időhoizonon eléendő emelési és készleezési szinek a evezési peiódus elején ismeek. Az ilyen modelleke nevezi az iodalom HMMS- (Hol-Modigliani-Muh-Simon-)ípusú modelleknek. A háom modellből az első és a hamadik kezeli az az esee is amiko a visszaáamló anyagoka a vállala - például minőségi hibák mia nem használja fel azaz nem munkál meg úja. A disszeációba keül dolgozaok nagyobbik észe eddig angolul jelen meg így magya nyelven e dolgoza keeein belül éheő el előszö. A dolgozaba felve munkák nem egyeznek meg eljesen a folyóiaokban elfogadoakkal és megjelenekkel hanem bővebb válozaok amelyek műhelyanulmánykén keülek kiadása. Ez azé adjuk ebben a fomában köze me ezzel a poblémák sukúája jobban áekinheővé válik. A megjelen válozaok ugyanis sokszo azé leek övidebbek me a kiadók sokszo koláozzák a megjelenee dolgozaok oldalszámá. A disszeációba felve dolgozaok összes idézesége 8 míg összesíe impakfakoa 394. A disszeáció a kövekező dolgozaoka aalmazza a(z) (al)fejezeek számával együ:. fejeze. A könyezei ényezők beépíése a emeléselmélebe 93. Műhelyanulmány () BCE Vállalagazdaságan Inéze Vesenyképesség Kuaó Közpon Függelen idéző: - Impakfako: -.. alfejeze Poducion-Invenoy Conol unde Envionmenal Consains Inenaional Jounal of Poducion Economics (998) 3-3 Függelen idéző: 5 Impakfako: 66.. alfejeze Poducion saegies unde envionmenal consains: Coninuous ime model wih concave coss Inenaional. Jounal of Poducion Economics 7 () Függelen idéző: 4 Impakfako: alfejeze Poducion Saegies unde Envionmenal Consains in an Aow-Kalin Model Inenaional Jounal of Poducion Economics 59 (999) Függelen idéző: 6 Impakfako: alfejeze Szennyezési jogok haása a vállalai emelési saégiáa 5. sz. Műhelyanulmány () Vállalagazdaságan anszék Budapesi Közgazdaságudományi és Államigazgaási Egyeem Függelen idéző: Impakfako: - 3

14 dc_77_ 3.. alfejeze The effecs of emission ading on poducion and invenoies in he Aow-Kalin model Inenaional Jounal of Poducion Economics (5) Függelen idéző: Impakfako: alfejeze Tadeable pemis and poducion-invenoy saegies of he fim Inenaional Jounal of Poducion Economics 8 (7) Függelen idéző: 6 Impakfako: alfejeze Poducion-Invenoy Saegies fo a Linea Revese Logisics Sysem Discussion Pape No. 43 (999) 3 S. Fakulä fü Wischafswissenschafen Univesiä Bielefeld Függelen idéző: - Impakfako: alfejeze Opimal Poducion-Invenoy Saegies fo a Revese Logisics Sysem (wih K.-P. Kisne) In: Dockne E. J. Hal R. F. Lupáčik M. Soge G. (Eds.): Opimizaion Dynamics and Economic Analysis: Essays in Hono of Gusav Feichinge () Physica-Velag Heidelbeg New Yok Függelen idéző: 8 Impakfako: alfejeze Opimal poducion-invenoy saegies fo a HMMS-ype evese logisics sysem Inenaional Jounal of Poducion Economics 8-8 (3) Függelen idéző: 3 Impakfako: 4 Az disszeáció olvasójának alán gyakan az az ézése ámad hogy koábbi fejezeekben bizonyos észeke má olvaso. Ez valóban így van. Mivel nem kívánam a má publikál dolgozaoka egymással összemosni ezé meghagyam az egyes észek függelenségé az ismélések ellenée is ami emélem nem zavaja a dolgoza egészének éheőségé. 4

15 .. Bevezeés dc_77_. A könyezei ényezők beépíése a emeléselmélebe A fejeze célja hogy áekinés nyújson azokól a kuaásokól amelyek a néme nyelvű oszágokban (Némeoszág Auszia és Svájc) folyak a nyolcvanas és kilencvenes években és a könyezevédelme póbálák meg inegálni a emelési és logiszikai okaásba. Mindez azé űzem ki célul hogy az 994-ben elkezde kuaásaim háeé és az okoka kíséeljem meg felvázolni. A feni ké infomáció vagyis a néme nyelveüle és az 994-es év azé fonos a számoma me a bemuaandó disszeációban szeeplő dolgozaok nagy észe az 994 és 4 közöi evékenységeme epezenálja és publikációimból nyúj egy áekinés. Az emlíe időinevallumban végze evékenységem háom egyeemhez kapcsolódik: az Euopa-Univesiä Viadina Fankfu (Ode) az Univesiä Bielefeld és a Budapesi Covinus Egyeem inézményekhez. A könyezevédelem éékemekő folyamaok menedzsmenjébe (emelésbe és logiszikába) öénő beépíésével 994 májusában alálkozam előszö. 994 májusa és 999 ápilisa közö íz szemesze ölöem el Fankfu (Ode)-ben a helyi egyeem udományos munkaásakén a Pof. D. Knu Riche vezee Lehsuhl fü Allgemeine Beiebswischaflehe insb. Indusiebeiebslehe (szabad fodíásban: Álalános Vállalagazdaságan különösen Ipagazdaságan anszék) munkaásakén. Riche pofesszo híva fel aa a figyelmeme hogy a anszéke a szokásos és álalános emelésgazdaságani okaási és kuaási émák melle a könyezei poblémák emelési és logiszikai folyamaoka gyakool haásá is vizsgálja. Kuaási célkén a éma számoma eől az időponól vál édekessé. A anszéken ekko keős cél fogalmazunk meg: - egyész a kományzai könyezevédelmi szabályozás haásainak a vállalai emelési poliikáa gyakool haásainak vizsgálaá - a könyezevédelem vállalagazdaságani emeléselmélebe (Beiebswischafliche Podukionsheoie) öénő inegálásának kuaása valamin - az újafelhasználás haásainak elemzésé különös ekineel annak a vállalai emelési-készleezési poliikáa kifeje haásának elemzésé. Riche pofesszo kuaási módszeana a kvaniaív módszeeke észesíee előnyben ezé módom nyíl az egyeemünkön (akkoi Budapesi Közgazdaságudományi Egyeem) végze koábbi kuaásaima ovábbfolyani és az a könyezei émákkal kiejeszeni. Ez vol az a peemfeléel ahonnan akko elindulam. A Fankfu (Ode)-i egyeem uán ovábbi háom szemesze ölöem a Bielefeld-i egyeemen Pof. D. Klaus-Pee Kisne melle a Lehsuhl fü Beiebswischafslehe und Unenehmensfoschung (Vállalagazdaságan és Opeációkuaás) anszéken min udományos anácsos. Ebben a másfél évben ovábbfolyahaam koábbi kuaásaima és sikeül a saikus könyezeudaos emeléselmélee a dinamika iányába kiejeszeni. Mivel a magya vállalagazdaságanban a emeléselmélei kédések nem olyan hangsúlyosak min a néme nyelveüleen ezé az oani kuaásaima ihon kevéssé vol alkalmam hasznosíani. Mégis úgy gondolom hogy hasznos lehe apaszalaaim közeadása me ezzel egy másik gazdálkodásani kulúkö ismehe meg a kuaó amely elé az álalánosabban isme angolszász gondolavilágól. Hazaéésem uán a kuaásaim súlyponja az 5

16 dc_77_ újafelhasználási folyamaok maad emészeesen szoos kuaási kapcsolao fennava Riche pofesszoal. Koábbi eedményeime az 7-ben kelekeze dokoi munkámban összegezem. Ezek a kuaások az opimális éelnagyság újafelhasználással öénő kiejeszésée esek. Talán sokakban felmeül a kédés hogy a néme nyelveüleen mié is olyan hangsúlyos a vállalagazdasági emeléselméle amely a közgazdaságanban azon belül is a mikoökonómiában is okao éma. Ee a legegyszeűbb válasz alán az lehene hogy azé me ez Némeoszágban így alakul ki és a néme gondolkodás mindig is nyio vol az elmélei megközelíéseke. Ez a válasz akámilyen egyszeű is közel já a valósághoz. A néme gazdálkodásani okaása jellemző hogy az oda bekeülő hallgaóknak előszö egy áekinés adnak a gazdálkodásan minden eüleéől. Az ilyen ágyak neve majdnem minden egyeem Einfühung in die Beiebswischafslehe (Bevezeés a gazdálkodásudományba). A néme nyelveüle alán legbefolyásosabb ilyen alapművé Eich Guenbeg (95 983) publikála. Ebben közel a mai közgazdaságani emeléselméle fogalmaival íja le az ipai emelés egy modelljé. Eől lehe számíani a vállalagazdaságani emeléselméle kezdeé a néme nyelveüleen ellenében a közgazdasági emeléselméleel (Volkswischafliche Podukionsheoie). A emeléselméle ké ága közö néha nagyon nehéz haá vonni. Az alapfogalmak nagyésze egyezik a ké diszciplínában alán azzal az elééssel hogy a vállalagazdasági emeléselméleben öbb alkalmazás és empíia van. Összegezve öénei okokból maad a néme gazdálkodásudományi okaás észe a emeléselméle. Hozzá kell azonban enni hogy a legújabb néme kuaó nemzedék egye inkább elfodul eől a adícióól és kezd ameikai mináka köveni vagyis a néme vállalagazdasági emeléselméle kiszoul az okaásból és kuaásból me annak eedményei nehezebb angol nyelvű folyóiaokban publikálni. Csak apó példa ee. A néme nyelveüle vezeő gazdálkodásani folyóiaa a Zeischif fü Beiebswischaf 3 januájáól kizáólag csak angol nyelvű cikkeke fogad el publikálása és a folyóia nevé is Jounal of Business Economics-a cseéli. Ebben a dolgozaban aa eszek kísélee hogy bemuassam a emeléselméle könyezevédelemmel öénő kiejeszésé valamin az a módo ahogyan ez a néme nyelveüle kuaói eék. Alapveően háom iskola és kuaói végezék el a emeléselméle könyezeel öénő kibővíésé. Az első ilyen iányú póbálkozás Kisne (983) ee meg aki a könyezevédelme előszö épíee be a emeléselmélebe az evékenységelemzésen (aciviy analysis) keeszül. A evékenységelemzés kidolgozása Koopmans (95) nevéhez fűződik. Ez a koai munkájá folyaa azán Kisne (993) ovább 993-as emeléselmélei ankönyvében amelyben külön fejezee szenel a könyeze és a emelés kapcsolaának. Hozzá kell ennünk hogy ezen eedmények elejeszésében nagy szeep vol Maion Seven pofesszoasszonynak is aki disszeációjá majd habiliációjá is ebből a émaköből ía. (Kisne-Seven (993)) Ezuán Dyckhoff (99 993) folyaa a ké diszciplína ehá a emeléselméle és könyezevédelem összeköésé. Az ő alán legnagyobb édeme alán a emeléselméle emelési fako és emék endszeének alapos sziszemaikus vizsgálaa vol. A evékenységelemzés nála is megjelenik de az má Kisne (983) használa a emelés könyezei haásainak vizsgálaáa. Végül Dinkelbach és Rosenbeg (994) volak akik a evékenységelemzés lineáis pogamozási megoldásaia hívák fel a figyelme. Hangsúlyoznom kell hogy ami mos ismeeek az csak a jéghegy csúcsa ugyanis a - es évek elejéig számalan dokoi munka szülee a háom iskolán belül amelyeke a ejedelmi koláok mia nem udok ismeeni. 6

17 dc_77_ A vállalagazdasági emeléselméle könyezeel öénő kibővíése alapveően háom iányban éheő el anélkül hogy eljesen új elmélee kellene épíeni. Mivel a kövekező munka a emeléselmélee a evékenységelemzés szemszögéből elemzi ezé nem fogjuk a ovábbiakban külön kiemelni hogy ez egy evékenységelemzés alapú emeléselméle. A klasszikus emeléselméle alapveően háom fonos pilléen nyugszik: - a emelési ényezők és a emékek elmélee - a echnológiailag haékony evékenységek elmélee azaz a emelési függvények elmélee és - gazdaságilag haékony evékenységek elmélee ami jelenhe kölségminimális evékenységeke és nyeeségmaximális evékenységeke. Amin láhaó e háom elmélei épímény szoosan egymása épül. Előszö a vizsgála objekumá haáozza meg azaz a gazdasági szemponból figyelembe veendő emékek és szolgálaások köé valamin a echnológiailag megvalósíhaó evékenységeke majd ez a evékenységi halmaz leszűkíjük azoka a evékenységeke amelyek echnológiailag a leghaékonyabbak végül a echnológiailag haékony evékenységek (emelések) közül a bevéel-áfodíás szemponjából leghaékonyabb emeléseke válaszjuk ki. A könyezeudaos emeléselméle kidolgozásához amin koábban megállapíouk nem szükséges egy eljesen új elméle csak a má léező épíményünke kell bővíenünk hogy a könyezevédelem is kezelheő legyen benne. A dolgoza ovábbi észe ez a bővíési leheősége íja le a koábban idéze szezők munkáia alapozva. Ezzel foglalkozik a dolgoza második szakasza. A hamadik ész az fogja vizsgálni hogy a kományzai könyezei szabályozás hogyan lehe az ismeee emeléselmélei modellbe beépíeni. Ebben a észben háom iánya éünk ki hangsúlyozoan: - közvelen (nomaív) és közvee (gazdasági) szabályozások haásának vizsgálaa a emelése (Keekes-Szlávik (996) Keekes (7) vagy Wicke (993)) - szennyezési jogok haása a vállalai emelése (Dinkelbach-Rosenbeg (994) Dehloff-Seelbach (998)) és - az újahasznosíás a emelési modellekben. Végül az uolsó észben összefoglaljuk a dolgoza eedményei. A dolgoza aalmazza azoka a dolgozaoka amelyek az 994 és 4 közö a émában megjelen cikkeime aalmazza és amelyek nem keülek be a 7-es opimális éelnagyság modelljé vizsgáló visszuas logiszikával foglakozó dokoi dolgozaomba. Ezen dolgozaok jó észe maemaikailag a Ponjagin-féle maximumelvvel vagyis opimális iányíással oldja meg a dinamikusan megfogalmazo vállalai emelési-készleezési poblémáka. A dolgozaok nagy észe impakfakoos folyóiaban jelen meg és a ájuk ado hivakozások száma a készázhoz közelí... A könyezei haások inegálása a vállalagazdasági emeléselmélebe Mielő kifejenénk a emeléselméle könyezeudaos kiejeszésé öviden foglaljuk össze a lineáis evékenységelemzés (linea aciviy analysis) alapjai. A evékenységelemzés alapveően inpu-oupu emelési/szolgálaási endszeeke vizsgál ahol ismeek a endsze inpujai és oupujai is és ezen kívül a felhasznál echnológia is ado az összeaozó 7

18 dc_77_ leheséges inpuokkal és oupuokkal együ. A ovábbiakban Kisne (993) munkája alapján ismeeem a lineáis evékenységelemzés. A evékenység vagy emelés ala olyan összeaozó y = (- x) páoka éünk amelyeke az mennyiségű nemnegaív emelési ényező felhasználása melle x mennyiségű nemnegaív emék kelekezik. Feléelezzük hogy a emelési ényezők száma n a emékek száma pedig m ehá az y evékenység az n+m dimenziós ében fekszenek. Az összes leheséges összeaozó y = (- x) evékenységi pá echnológiai halmaznak nevezzük és T = {(- x) (- x) megvalósíhaó} szimbólummal jelöljük. További háom feléelezéssel élünk a echnológiai halmazzal kapcsolaban:. Feléelezés: Aányosság. Ha y T és µ > akko µ y T vagyis egy ado evékenység öbbszööse is megvalósíhaó.. Feléelezés: Addiiviás. Ha y T és y T akko y + y T vagyis ké magvalósíhaó evékenység összege is megvalósíhaó. 3. Feléelezés: A pazalás leheősége. A emelési ényező felhasználása leheséges kibocsáás nélkül: y = (- ) T. E háom feléelezés kielégíő echnológiá lineáis echnológiának vagy Leoniefechnológiának nevezzük. (A néme nyelveüleen nevezik Leonief-félének az ilyen echnológiáka.) Közponi szeepe jászik még a emelési folyama fogalma a lineáis echnológiákban. Legyen y* = (-* x*) T egy leheséges evékenysége. A π = {(y y =µ y* µ } halmaz az y* evékenységhez aozó emelési folyamanak nevezzük. Lineáis echnológiákban az ilyen emelési folyamaok száma véges így az összes eheséges evékenysége leíhajuk azok lineáis kombinációjával. Ez adja az ölee ahhoz hogy a emelési folyamaoka egy-egy kiünee elemmel jelöljük pl. y = c z = (-a b) z ahol z egy valós szám és az jelöli hogy milyen inenziással alkalmazzák az (-a b) evékenysége. Az ilyen bázisevékenységeke a ovábbiakban ismenek éelezzük fel. Egy ilyen c o bázisevékenysége haékonynak nevezünk ha nem léezik olyan c evékenység amelye c c o vagyis amelyik evékenység kisebb áfodíás melle nagyobb eedmény (emékeke) podukálna. Ez egyben az is jeleni hogy az ilyen ulajdonsággal endelkező evékenységek egyben echnológiailag is haékonyak. Tehá ebben a meszeben semmi sem mondhaunk a gazdasági haékonyságól vagyis a nyeeségességől. Ezeke a evékenységeke szokák egyszeű evékenységeknek is nevezni. Egyszeűen beláhaó hogy ké haékony evékenység lineáis kombinációja is haékony. (A bizonyíásól elekinünk az az édeklődő olvasó megalálhaja pl. Kisne (993) könyvében.) A véges haékony echnológiáka összefoghajuk egy D máixba is a kövekező módon: a D = b a b al bl ahol a haékony echnológiák száma l. Ekko a echnológiai halmaz a n + = y R m y = Dz z l kifejezéssel éelmezhejük. { } T + R+ A ovábbi vizsgálaainknál az egyszeűség kedvéé felesszük hogy csak egy végemékkel endelkezik a vizsgál vállalaunk. A öbbemékes esee is hasonlóan végezhenénk el az elemzésünke eől mos elekinünk. Ekko a echnológiai máix a kövekező lesz: 8

19 ~ a a... al A =... = a l ami az egyes echnológiák emelési ényezőigényé jelöli. Ezzel az új jelöléssel a echnológiai halmaz a kövekezőképpen definiálhajuk: amiből megalkohaó az A [ a a... ] { } n + x R Az x = T z z l T = + R+ ahol az T veco az összegző veko jelöli aminek minden eleme eggyel egyezik. Ez a jelölés leheővé eszi hogy a echnológiai haékonysághoz endelheő emelési függvény megkonsuáljuk. Az ilyen lineáis echnológia emelési függvényé az alábbi lineáis pogamozási felada megoldásakén definiálhajuk. Téelezzük fel hogy isme a endelkezése álló o emelési ényező veko. Ekko az ehhez endelheő maximális x o kibocsáás előállíó pogamo az alábbi felada megoldásakén állíhajuk elő: x o T = z max Az z. o Ezzel egy x o = F( o ) emelési függvény konsuálunk. Ennek a emelési függvénynek a ulajdonságai kíséeiesen hasonlíanak a neoklasszikus emelési függvényée azzal a különbséggel hogy az F(.) függvény csak szakaszosan diffeenciálhaó de folyonos különben a válozóiban és konkáv. (A észleek az előbb is idéze Kisne (993) könyvében alálhaóak meg.) A vállalagazdasági emeléselméle hamadik eleme a gazdaságilag haékony evékenységek felkuaása emészeesen az isme x o = F( o ) emelési függvény ismeeében. Ez az iodalom egy lépésben hajja vége. Ha adoak a emelési ényezők és a végemék áai akko az alábbi feladamegoldása adja az ado áakhoz aozó vállalagazdaságilag haékony azaz nyeeségmaximalizáló emelési eve: px q = pf( ) q max. I feléelezük hogy a emék isme piaci áa p míg a emelési ényezők áa a q vekoal jellemezheő. Mivel az F(.) emelési függvény konkáv a emelési ényezőkben ezé léezik opimális megoldás amiből má kiszámíhaó az opimális kibocsáás is. Az opimális emelési ev kélépéses meghaáozása abból indul ki hogy ado a kibocsáási szin akko ahhoz milyen minimális kölségkombináció szükséges. A felada első szakasza ehá a kövekező falada megoldásá eszi szükségessé: q min F o ( ) = x ahol az x o ado. legyen ennek a feladanak a megoldása o. Ez az o emelési ényező kombináció függ a kibocsáásól ehá o (x o ) fomában is íhaó. A második lépésben a nyeesége maximalizálhajuk de mos a kibocsáás függvényében ami a o o px q x felada megoldásá jeleni. max dc_77_ 9

20 dc_77_ Ezzel összefoglaluk a lineáis evékenységelemzéssel végezheő fonosabb elemzések keeei. A kövekező észekben ez a gondolamenee alkalmazzuk a könyezeudaos emeléselméle eseée.... A emelési ényező-emék endsze könyezeoienál kibővíése Amin a bevezeőben emlíeük alapveően háom különböző javasla szülee a könyezei haások emelési ényező és emék endszebe öénő beilleszésée. Mos ezeke ismeejük öviden. Ezek a feloszások amelyek - min láni fogjuk nagyon hajaznak egymása lényegében az az óhaj fogalmazzák meg hogy mindenféle olyan eméke eőfoás ami a vállalai evékenység éin inenalizáljunk azaz póbáljunk meg piaci alapon éékelni vagy legalábbis számolni az álala okozo kölségekkel. Előszö Dyckhoff (99 993) emelési ényező és emék endszeé muajuk be. A emelési ényezők a emelési folyama inpujai esesíik míg emékek az oupuoka. Ez a ké kaegóia a klasszikus emeléselméleben felmeül me ezeke felélenül szükség van a piacokon eladhaó emékek léehozásáa. Temészeesen minden emelési folyamaban képződnek ikeemékek de ezek kelekezése a szándékol végemék előállíásako elkeülheelen. Dyckhoff a endszeében az inpu- és oupuemékek halmazá amelyek a echnológiai folyamahoz kapcsolódnak egy másik dimenzióval is jellemzi a emelési folyama soán felhasznál emelési ényezőke és emékeke. Ez a dimenzió ágyi kaegóiának (Objekkaegoien) nevezi. Ezzel kiejeszi a hagyományos emeléselméleben alkalmazo emékek köé azokkal is amelyek a piacon nem beszeezheőek illeve eladhaóak. Az így kapo inpu- és oupukaegóiáka az. ábán szemlélejük. Az ábának ezen kívül van még egy hamadik dimenziója is amely aa ual hogy az egyes kaegóiákhoz endelheő-e valamilyen éékíéle. Ebben a hamadik dimenzióban a emék (podukum) és a megszüneendő (edukum) kíván csopook. A eméke a piacon adja el a vállala az ábevéel eményében míg a edukumon olyan emékeke kell éeni amelyeknek a feldolgozása kívánaos me ezzel a könyezeehelés csökkenheő; gondoljunk i az újafelhasználása. A nemkívánaos csopoba soolhaóak a emelési ényezők és az olyan hulladékok amelyeke nem lehe újafelhasználni. Ezeke azé ekinhejük nemkívánaosnak me kölségeke okoznak a vállalanak. Az indiffeens kaegóiába soolhaó mellékényezők és mellékemékek a vállalanak semmilyen eedmény nem hoz és ugyanakko semmilyen kölsége sem okoz. A kaegóiák éékíéle szeini feloszása ebben az éelmezésben a gazdasági acionaliáshoz kapcsolódik. Ezzel ez a csopoosíási kísélee lezáhajuk. Tágyi kaegóiák JÓSZÁG SEMLEGES ROSSZ Folyamahoz kapcsolódás INPUT Temelési ényező Mellékényezők Megszüneendő (Redukum) OUTPUT Temék (Podukum) Mellékemék Hulladék.. ába. Inpu- és oupu kaegóiák (Dyckhoff (99))

21 dc_77_ A kövekező emelési ényező és emék endszezési javasla Kisne-Seven szezőpáosól számazik. (Kisne-Seven (993)) Lényegében háom dimenzió menén bővíik ki a emeléselméle alapjai: mennyiségi szemléle szein éékek szein és összgazdasági kívánaosság szein. Felfogásukban a könyeze egyben jószág és emelési ényező is lehe egyben. A emelés mennyiség szein kiejesze válozaá az.. ába muaja. Temelési ényezők beszezése Felvéel a emészeből Hulladékok felhasználása Temelés Éékesíés a piacon Szabad kibocsáás a emészebe Szabályozo kezelés.. ába. A emelés mennyiségi kiejesze ábázolása (Kisne-Seven (993)) Az ába a emelési folyamaokban lezajló ényleges anyagáamlási folyamaoka epezenálja. Ez a klasszifikáció ebben a szemléleben semmilyen éékíélee nem aalmaz így elsősoban egy ménöki hozzáállás jelen. A emelés éékalapú ábázolása a fonosabb pénzáamlásoka szedi csokoba. (Lásd.3. ába.) Temelési ényezők beszezése Hulladékok kelekezése Temelés Temékek éékesíése Hulladékok felhasználása Minimalizálás Maximalizálás.3. ába. A emelés éékalapú ábázolása (Kisne-Seven (993)) Amin az ába is ézékelei a vállalaok a emelési ényezők beszezésée valamin a hulladékok kezelésée fodío kiadásaika akaják minimalizálni olyan mellékfeléel melle hogy az eladásoka és a hulladékok felhasználásá maximálják. A még hasznosíhaó hulladékok ugyanis a vállala számáa olyan eőfoás esesíenek meg amelyeké bevéeleke ealizálhanak. Végül a hamadik meszeben a javak összgazdasági kívánaossága szein lehe a emékeke fogyaszásuk/kelekezésük alapján csopoosíani. Ez a mesze muaja hogy az embei fogyaszása szán emékek emelésén kívül az újafelhasználás is maximalizálandó célkén jelenik meg a gazdaságban ugyanakko a emelési ényezők fogyaszás a szabad jószágok megsemmisíése a emészebe öénő bámilyen emisszió és a szabályozalan hulladékkezelés mindenképpen elkeülendő a gazdaságban.

22 dc_77_ Temelési ényezők fogyaszása Szabad javak fogyaszása Szabad kibocsáás a emészebe Szabályozalan kezelés Temelés Temékek kezelése Hulladékok éékesíése Minimalizálás Maximalizálás.4. ába. A javak összgazdasági kívánaossága (Kisne-Seven (993)) Végezeül Dinkelbach és Rosenbeg (994) ényezőendszeé muajuk be. Ők is öbb lépcsőben muaják be a emékeke alkalmazhaó könyezeudaos emeléselméle alapjául szolgáló endsze. Előszö a endszeükben feloszoák a emékeke a kívánaos és nemkívánaos kaegóiáknak megfelelően. Temészeesen hogy valamilyen emelési ényező kívánaos-e az ebben az eseben csak a szándékosan előállíandó emékekől függelenül éjük. Ez az.5. ábán muahajuk meg. Kívánaos mellékényezők Kívánaos mellékemékek Temelési ényezők Technológia Tanszfomáo Temékek Nemkívánaos mellékényezők Nemkívánaos mellékemékek.5. ába. A emékek csopoosíása kívánaosság alapján (Dinkelbach- Rosenbeg (994))

23 dc_77_ Második lépésben aól függelenül hogy mellékemékől vagy mellékényezőől van szó összevonjuk azoka a kívánaosság és nemkívánaosság szein. Ez muaja a.6. ába. Kívánaos mellékjavak Kívánaos mellékényezők Kívánaos mellékemékek Temelési ényezők Technológia Tanszfomáo Temékek Nemkívánaos mellékényezők Nemkívánaos mellékemékek Nemkívánaos mellékjavak.6. ába. A javak csopoosíása kívánaosság szein (Dinkelbach-Rosenbeg (994)) Ez a csopoosíás azé nagyon kényelmes me modellezési szemponból haól négye csökkeni a modellezni kíván emelési ényezők és emékek köé. Éékelési szemponból ugyanis a nemkívánaos emékek kezelés áfodíással azaz kölséggel jáha míg a kívánaos javak bevéel eedményezhenek.... Technológiailag haékony könyezei evékenységek A echnológiailag haékony jószágkombinációk és ezzel könyezeoienál emelési függvények konsuálásához előszö a könyezeudaos echnológiá kell meghaáoznunk. A vizsgálaainka a ovábbiakban Dinkelbach-Rosenbeg (994) munkája alapján muajuk be. Az előző fejezeben láuk hogy a ényezőke és emékeke négy csopoba lehe oszani. Téelezzük mos fel hogy csak egy szándékol végemékünk van n daab szándékol emelési ényezőnk valamin m daab nemkívánaos mellékjószágunk és o daab kívánaos mellékjószággal modellezzük a emelési folyamao. Ekko kihasználva a echnológiánk lineáis mivolá a kövekező könyezeoienál echnológiai halmaz íhajuk fel: { } n + m + o + v u x R Az Cz v Bz u x = T z z l UT = + R+ ahol egy könyezeoienál folyamao a (-a i -c i b i ) négyessel íhajuk le amelyben a vekook az A C és B máixok i-ik oszlopá jelöli. 3

24 Az UT echnológiához aozó emelési függvény a kövekező lineáis pogamozási feladaal állíhajuk elő: x o T = z max Az Cz v Bz u z. o o o Amin lájuk ez a modell lényegében megegyezik a könyezei haások nélküli modellel. A emelési függvény így a kövekező fomában áll elő: x o = F( o v o u o ). Eől a emelési függvényől is megállapíhaó hogy folyonos szakaszosan folyonosan diffeenciálhaó és konkáv. Tehá megaoa azoka a ulajdonságoka amike az eedei lineáis evékenységelemzéssel alkoo modellünk endelkeze. Mindez ugyanakko az is megengedi hogy a gazdasági haékonyságo is eljesen hasonlóan éelmezzük a modellünkben. Ezzel a könyezeudaos emeléselméle echnológiai haékonyságá eljesen bemuauk...3. Gazdaságilag haékony könyezei evékenységek A gazdaságilag haékony emelési evek előállíásáa ebben az eseben is ké ú áll endelkezésünke. I mos elemezzük a minimális kölség kombinációhoz vezeő ua me az csak növeli az opimumszámíási feladaok számá ezé csak a közvelen nyeeségmaximalizáló feladao íjuk fel. A megoldása ennek a modellnek is eljesen analóg azzal ami az előzőekben eünk. Téelezzük fel hogy a kívánaos és nem kívánaos jószágok áai ismeek mégpedig a nemkívánaos javak ávekoa q NK míg a kívánaos jószágok áa p K. Ekko a nyeesége opimalizáló felada alakja: px + p K u q q NK v max x = F( v u). dc_77_ Ennek a poblémának a megoldása adja a nyeeségmaximális könyezeoienál emelési eve..3. A kományzai könyezevédelmi poliika haásai a vállala emelésée Ebben a észben az ismeee vállalagazdasági emeléselméle alkalmazásá muajuk be a vállalai gyakolaban alkalmazo kományzai könyezevédelmi poliika ekineében. Amin a bevezeésben emlíeük háom fonosabb alkalmazási eülee ekinünk á: - alkalmazkodás a haáéék- és könyezei adók szabályozása (közvee és közvelen szabályozás) - szennyezési jogok bevezeése és haása a vállalai emelési poliikáa - újafelhasználási folyamaok. 4

25 A szennyezési jogok alkalmazásá nagyon sokszo a nomaív és gazdasági szabályozás speciális eseekén inepeálják. Mégis eljesen más megoldás szolgála a szennyezési jogok alkalmazása ugyanis amíg a haáéékszabályozás- és adók díjak endszee a kományza és megfelelő szevei álal kívülől meghaáozo paaméeeke jelenenek amie a vállalanak alkalmazkodnia kell addig a szennyezési jogok poliikája aa az előfeléelezése épül hogy a vállala maga döni el hogy mekkoa szennyezés képes beszeezni aa mennyi pénzeszköze van. Ekko a szennyezési jog áa a piacon dől el ehá piaci mechanizmus alakíja ki annak az áá. Összegezve a szennyezési jogok poliikája egy piackonfom megoldás míg a közvee és közvelen kományzai szabályozás nem piackonfom megoldás nyújanak me az ilyen szabályozási endsze eléíi a piaci áaka a beavakozás évén. Úgy is fogalmazhaunk hogy a nomaív és gazdasági szabályozása a vállala csak eagál alkalmazkodik míg a szennyezési jogok eseén a vállala akívan eagál maga dön szennyezés méékéől. Az egyelen pobléma a szennyezési jogok bevezeésével alán az hogy a gazdasága ado kvóáka a kományza adja meg az egyes vállalaoknak. (Ez a kioszási folyamao hívják gandfaheing-nek.) Ezzel a kományza megadhaja a gazdaság összes maximális szennyezési leheőségé. Azonban a ovábbiakban piacon vagy egy szennyezési anyag őzsdén folyha ovább a szennyezési jogok áazása ehá piaci módszeekkel. Az újafelhasználás alapveően egy piackonfom eszköznek ekinhejük még akko is ha a szükséges evékenységeke elég nagy kományzai szabályozás éelez fel. Az újahasznosíás gyakolailag egy piacon alakul ki ezé ez a evékenység is akív vállalai dönési szabadságo kell hogy jelensen..3.. Közvelen és közvee könyezevédelmi szabályozás haása a vállalai emelése Ennek a észfejezenek a célja a nomaív és gazdasági szabályozások beilleszése az ismeee emeléselmélei modellbe. A ké szabályozási ípus szokák még mennyiségi (nomaív) ás á- (gazdasági) szabályozásnak is nevezni. Vizsgáljuk előszö a mennyiségi szabályozás. A mennyiségi szabályozás az jelen hogy egy bizonyos kibocsáása a vállala a kományzaól egy szennyezési felső haáééke kap ehá a vállalai nyeeségmaximalizálási feladao eléíi a szennyezőanyag kibocsáása ado koláozás. Ekko a vállala a kövekező feladao kell hogy megoldja: px + p K u q q NK v max x = F( v u) v v dc_77_ ahol v a kományza álal megado szennyezési felső haáéék amelye a vállala nem léphe á. Má ebből a feladaból is láhaó hogy ezzel a koláozással a kományza eléíi a vállalai emelés a gazdasági opimumól. Ha a vállalai áképzése gondolunk akko az ilyen koláozás nem lesz piackonfom még akko sem ha a gyakolaban szélesen alkalmazo eljáás az egyszeűsége mia. Az ászabályozás az jelen hogy egy bizonyos kibocsáás uán a vállala egy adószeű befizeés eszközöl az államházaásba ehá a vállalai nyeeségmaximalizálási feladao 5

26 ebben az eseben eléíi a fizeendő összeg. (Ez a szabályozás gyakan hívják kományzai könyezevédelmi poliikának államházaási bevéel melle.) Ekko a vállala az alábbi feladao megoldja meg: px + p K u q q NK v α v max x = F( v u) ahol α a kományza álal meghaáozo szennyezési díj nevezheő adónak az ado szennyező anyaga. Ebből a feladaból is láhaó hogy ezzel a koláozással a kományza eléíi a vállalai emelés a gazdasági opimumól. Ez a szabályozás is szélesen alkalmazo eljáás az egyszeűsége mia a gyakolaban..3.. A szennyezési jogok haása a vállalai emelési poliikáa A szennyezési jogok poliikája amin megállapíouk piackonfom megoldásnak ahaó. Ekko a vállala a szennyezési jogok piacán szezi be a számáa szükséges szennyezési mennyisége aminek az áa egy piacon kialakuló éék. A vállala számáa megoldandó felada a kövekező módon áll elő: px + p K u q q NK v β v max x = F( v u) dc_77_ ahol β a szennyezőanyag kibocsáás egységének beszezési áa. Amin a nyeeségfüggvényből láhaó nem eljes mennyisége hanem egy v növekménynyi szennyezési jogo szeez be a vállala. Ebből a szemponból a szennyezési jogok poliikája egy dinamikus kaakeel is bí hiszen a má meglévő szennyezési jog mellé szeez be a vállala egy növekmény ami az ado evezési peiódusban használ fel. Könnyen úgy űnhe hogy a szennyezési jogok poliikája egy ászabályozási módsze. Ee hívja fel a figyelme Dinkelbach-Rosenbeg (994) és Dehloff-Seelbach (998). Ők úgy inepeálják a szennyezési jogo min egy oszhaalan jószágo; azaz csak egy meghaáozo egységnyi szennyezés és annak öbbszöösé lehe beszeezni de ez az egysége nem lehe ovább oszani. Ők úgy évelnek hogy a megvásáol de fel nem használ szennyezési jog egy olyan meg nem valósul szennyezés esesí meg amely a könyeze szennyezeségi szinjé csökkeni amivel javíja a könyeze állapoá. Ezzel befejezük a közvelen és közvee könyezei szabályozás valamin a szennyezési jogok haásának vizsgálaá a vállalai emelési poliikáa. A kövekező észben az úafelhasználás vagy ecycling vállalai emelése gyakool haásá muajuk be Az újafelhasználás haása vállalai emelése A szennyezési jogok poliikája amin megállapíouk piackonfom megoldásnak ahaó. Ekko a vállala a szennyezési jogok piacán szezi be a számáa szükséges szennyezési mennyisége aminek az áa egy piacon kialakuló éék. A vállala számáa megoldandó felada a kövekező módon áll elő: px + p K u + p R x R q q R R q NK v max 6

27 dc_77_ x = F(x R R v u) ahol bevezeük a ecycling folyamaoka amelyek egy újabb evékenysége jelenenek ( R x R ) jelöléssel. Az újafelhasználási folyama ekko R emelési ényező felhasználása melle x R újahasznosío anyagból készül eméke eedményez. Az újahasznosíás kölségé a q R veko jelöli míg az újahasznosíásból nye végemékek piaci áa p R lesz..4. Összefoglalás Ebben a dolgozaban összefoglaluk a néme nyelveüleen okao és kuao vállalagazdasági emeléselméle lineáis evékenységelemzésen alapul alapjai. Megmuauk hogy viszonylag kis áalakíással a lineáis evékenységelemzése épülő emeléselmélebe különösebb nehézség nélkül inegálhaóak a könyezei elemek a emelési ényező és emék endsze emészees kiejeszésével. Az ilyen jellegű álalánosíás leheővé eszi hogy a vállalai emelési poliikában vizsgálhaóvá váljon öbbek közö a kományzai könyezevédelmi szabályozás haásainak elemzése és még az újafelhasználás (ecycling) is modellezheő. Ez az alapmodell alapveően saikus amivel beuházási folyamaok nem vizsgálhaóak. Az idő valamin a készleállományok bevezeésével a gazdasági valóságo ponosabban leíó haásmechanizmusok is elemezheővé válnak a lineáis evékenységelemzési modellben. 7

28 dc_77_. A kományzai könyezevédelmi szabályozás haása a vállalai emelési-készleezési saégiáa Az előző fejezeben bemuauk hogy a diek és indiek kományzai könyezevédelmi szabályozás hogyan lehe a vállalagazdaságani emeléselmélebe beépíeni. A diek vagy nomaív szabályozás maemaikai szemponból az jeleni hogy a kibocsáásoka (emisszióka) egy felsőkoláo épíünk be a vállalai modellbe. Ezzel szemben az indiek vagy gazdasági szabályozás soán a vállala kölségfüggvényébe épül be egy pólólagos kölségelem ami lehe emékdíj ami ekinheünk aká szennyezési adónak is. A koábbi vizsgálaok e ké szabályozási eszköz vállalai emelési poliikáa gyakool haásá saikus köülmények közö elemezék. Aa nem adak válasz hogy milyen időbeli kihaása van e ké fonosabb szabályozási eszköznek. A bemuaása keülő háom modell ez az időben lezajló folyamao vizsgálja. Ha az időben ovagyűűző folyamaoka akajuk elemezni akko az a kédés ehejük fel hogy ezek a kományzai könyezevédelmi szabályozási eszközök milyen iányba eelik a vállalaok emelési saégiájá a szennyezés kibocsáási éékek időben milyen iányba ének el ezen eszközök bevezeése uán. Az ilyen ípusú vizsgálaok ehá kompaaív saikai elemzésnek is ekinheőek. A szabályozási eszköz bevezeésével a dönéshozó valamilyen cél köve eseünkben ez a kibocsáások minimalizálásá csökkenésé jeleni. Mivel i időben lezajló folyamaokól van szó ezé a kibocsáások csúcsainak lefaagása csökkenése is céllá válha. Ez nevezi a emelésmenedzsmen iodalom simíási poblémának vagyis egyféle kiegyenlíési feladanak. A emeléssimíás (poducion smoohing) a vállala célja hogy a kapaciásai időben viszonylag állandó szinen asa amivel a kapaciáskihasználság egyenleessé válik azaz jobban evezheő. A könyeze szemponjából az ilyen simíás az jeleni hogy a könyezenek leado kibocsáások válnak egyenleessé ami megkönnyíhei a könyeze emissziós felvevő képességé öniszulásá. A vállala szemponjából isme az a ény hogy mindenféle szabályozás eléíi a piacon kialakuló áaka így mos annak méékével nem foglalkozunk. A fejeze háom modellje közül az első keő a ké szabályozási eszköz működésé muaja be ké különböző célfüggvény feléelezve. Az első HMMS-ípusú modellben a célokól öénő eléés vagyis egy célpogamozási pobléma keeei közö ekinjük. A második modellben az éelezzük fel hogy a vállala a eleváns emelési kölségei minimalizálja egy konkáv modellben. A konkáv emelési kölségek feléelezése álalános a emelésmenedzsmenben de a készlegazdálkodásban is mivel egy pólólagos emék legyáásának haákölsége csökkenő a fixkölség poblemaika mia. A ké cikke emészeesen össze is lehee volna dolgozni a szabályozási eszközök azaz a haáéék- és könyezeehelési díj szabályozás szein is. Azé nem a szabályozási eszközök szein csopoosíoam a fejeze alfejezeei hogy megahassam a publikálásnak megfelelő sukúá. A hamadik alfejeze a ké szabályozási eszköz egy keveéké elemzi egy Aow-Kalin-féle konvex modell keeei közö. I azzal a feléelezéssel élünk hogy a könyezeehelési díja csak akko kell fizeni ha az előí szennyezési nomá a vállala álépi. A fejeze eedménye hogy a vállalanak ugyan öbblekölségeke okoz a szabályozási eszközöknek öénő megfelelés de a könyeze szennyezési ehelése egyenleesebb lesz vagyis a simíási ulajdonság eljesül. 8

29 .. A könyezei szabályozás haása a emelési-készleezési endszeeke egy HMMS-ípusú modellben... Bevezeés A könyezei szabályozás haásá Wil (99) és Xepapadeas (99) elemeze. Tanulmányaikban a kibocsáási díjaka és a kibocsáási nomáka vizsgálák. Wil az Aow- Kalin emelés-készleezési modell dolgoza á hogy megmuassa a könyezei szabályozások haásá. Xepapadeas kuaása a emelési funkciókon alapszik. Mindké modell a maximum szabály alkalmazza min maemaikai eszköz Tanulmányunkban Wil (99 995) eedményei fogjuk álalánosíani egy HMMS modellben ami a emelésevezési és az anyagelláás-evezési endsze közöi hasonlóságok mia válaszounk. Az MRP endszeekben megalálhaóak a jövőbeni keeslee és bizonsági készleszine vonakozó előejelzések valami az egyes egységeke vonakozó emelési evek. A célfüggvény méi a készle- és a emelési szin eléésé a megfelelő céléékől. Ebben a modellben fogjuk vizsgálni a könyezei szabályozás haásai. A második észben bevezejük a HMMS modell és megvizsgáljuk a diszkonáa haásá az opimális emelési és készleezési saégiáa. A hamadik észben elemezzük a szennyezési díjaka és bemuaunk néhány a vállala emelési saégiájáa haó feléel. A negyedik észben vizsgáljuk a kibocsáási nomáka. Végezeül összefoglaljuk eedményeinke.... A modell dc_77_ Egy homogén eméke gyáó készleei akáon aó vállalo feléelezünk. A modellhez a kövekező válozóka definiáljuk: I() P() S() T I h c ρ p(p()) τ a készle szinje időponban (állapo válozó) a emelés szinje időponban (iányíási válozó) keesle időponban (exogén válozó); poziív és folyonosan deiválhaó a evezési időszak hossza kezdei készleszin készleaási koefficiens emelési kölség koefficiens konsans nemnegaív diszkonáa szennyezési szin; konvex monoon növekvő és késze folyonosan deiválhaó lineáis szennyezési egysége juó szennyezési díj. 9