A kiszámított nyomatékok módszere (CTM - Computed Torque Method)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kiszámított nyomatékok módszere (CTM - Computed Torque Method)"

Átírás

1 A kiszámío nyomaékok módszee CM - Compued oue Mehod A obokaok D+G és ID iányíási módszeei csak a onól onig iányíás eseében gaanálják a nulla állandósul állapobeli hibá illeve csak az előí eenciapon közelében és a kis sebességek aományában íhaó elő a anziens viselkedés. A kiszámío nyomaékok módszee pályaköveése alkalmazhaó iányíási módsze, előíhaó a pálya-meni mozgás anziens viselkedése is. Legyenek adva a obo eencia pályájá leíó időfüggvény előí csuklópozíciók, csuklózsebességek és csuklógyosulások: n R Az iányíási megvalósíásához szükséges ismenünk a obo dinamikus modelljé, a modell paaméeei C, G 1 Az egyenleben a oboka eheelenségi máixa C Ceifugális és a Coiolis eők haásá leíó ag, G a gaviációs eő haásá leíó veko. A obokaon méjük a csukló pozícióka illeve a csuklósebességeke,. A nemlineáis eőhaások kompenzálása: A kiszámío nyomaékok módszee eseében az iányíási algoimus az alábbi fomában számíjuk: l C, G A l ago a lineáis észe a beavakozó jelnek, uólag evezzük meg. Ezzel a beavakozó jellel a obo dinamikus viselkedésé leíó egyenle: C, G l C, G l 3 ehá a kiszámío nyomaékok módszee kompenzálja a nemlineáis eőhaásoka, a obo ezzel a beavakozó jellel lineáis viselkedés mua. A lineáis ag meghaáozása: a l ago a pályaköveési hiba függvényében haáozzuk meg: l 4 A > és > diagonális máixok. Ezzel az iányío obo, illeve a pályaköveési hiba viselkedésé az alábbi egyenleendsze íja le: 5 A és diagonális máixok elemei úgy haáozzuk meg, hogy az alábbi kaakeiszikus polinom összes gyökének valós észe szigoúan negaív legyen.

2 s s i i Amennyiben elvá, hogy a pályaköveési hibának ne legyen úllövése, a i és i paaméeeke pgy kell megválaszani, hogy a 6 egyenle ké gyöke szigoúan negaívak és valósak legyenek. Az iányíás összefoglalása: A kiszámío nyomaékok módszee az alábbi alakban implemenálhaó: - Meghaáozzuk off-line a és máixoka. - A pályaevező szolgálaja a,, előí pályá - Mé, - iszámoljuk és alkalmazzuk a beavakozó jele az alábbi fomában: l l C, G 8 élda: é-szabadságfokú R ka pályaköveés megvalósíó iányíása. Legyen az ábán láhaó ké-szabadságfokú ka egy oációs R és egy anszlációs csuklóval. 6 Legyen a csuklópozíciók vekoa: ahol az első, oációs csukló szögelfodulása, a második, anszlációs csukló pozíciója. Legyen n a oációs csukló beavakozója álal kifeje nyomaék és f a anszlációs csukló beavakozója álal kifeje eő. Ezekkel a jelölésekkel a obo álalánosío bemenei eővekoa: n. f Legyen a obo álal mozgao ponszeű ágy ömege m, jelölje g a gaviációs gyosulás. Feléelezzük, hogy a oboszegmens ömege elhanyagolhaó m-hez képes. A obo dinamikus modelljé az 1 összefüggés adja, amelyben a agok.

3 m m, m m C sin cos mg mg G Ado az előí obopálya: A obo beavakozó jelei a pályaköveési felada megoldásához 8 összefüggés alapján számíhajuk. Legyen 1 1, ahol i>, i>, i=1, a szabályozó paaméeeke úgy kell megválaszani, hogy a 6 egyenlegyökei szigoúan negaívak és valósak kell, hogy legyenek. A beavakozó jelek: sin cos mg mg m m m m f n A kiszámío nyomaékok módszee ibővíés inegáo aggal Abban az eseben alkalmazzuk, ha a obocsuklóka meghajó áéelekben és beavakozókban a Coulomb súlódás haása nem hanyagolhaó el. Ez a súlódási eő a obo modell bemeneén egy szakaszosan konsans eheléskén jelenik meg: sgn, G C FC FC F C 9 FC=diagFCi, FCi>. A konsans bemenei ehelés elnyomásáa inegáló szabályozás alkalmazhaunk. A kiszámío nyomaékok módszee eseében a nemlineáis eőhaások kompenzálása ugyanúgy öénik 8 összefüggés, második egyenle, a lineáis beavakozó jele pedig az alábbi módon számoljuk: I l d 1 I=diagIi, i>. Az inegáló ag bizosíja a nulla állandósul állapobeli hibá nulla csuklósebességek eseén.

4 Ebben az eseben a oboiányíási endsze lineáis észének dinamikája: I d I A sabil, úllövés-menes anziens viselkedés elééséhez a szabályozó paaméeei úgy válaszjuk meg, hogy az alábbi kaakeiszikus gyökei valósak és negaívak legyenek: 3 s i s i s Ii 1 iszámío nyomaékok módszee világkoodináákban ilágkoodináákban megvalósío pályaköveő iányíás eseén a obo végbeendezésének íjuk elő a pályá és nem a obo csuklóinak, min a kiszámío nyomaékok módszee eseében. A pályaevező modul megadja vegbeendezés előí ébeli x konfiguációjá pozíciójá illeve oienációjá, sebességé és gyosulásá adja meg az iányíási algoimusnak: m x x R, m 6 x x 13 x x Az előí végbeendezés konfiguáció maximum 6 komponensű veko maximum 3 ébeli koodináá és 3, az oienáció leíó, szöge aalmaz. A módsze előnye, hogy a pályaevező modul nem kell ászámolja a pozícióka sebességeke és gyosulásoka csuklókoodináákba, ehá nem kell megoldani az invez geomeiai és kinemaikai feladao. Az iányíás megvalósíásához ménünk kell a csuklók pozíciójá és sebességé, valamin ez alapján számoljuk a végbeendezés x konfiguációjá pozíciójá és oienációjá illeve sebességé x. A csuklópozíciók alapján a végbeendezés sebességé a diek geomeiai felada segíségével számoljuk, a végbeendezés sebességé pedig a Jacobi máix segíségével kapjuk: x x x x 14 J 11 Az iányíás evezéséhez íjuk fel a végbeendezés gyosulásá: x J J 15 Felhasználva a obo dinamikus modelljé 1, felíhajuk a végbeendezés gyosulásá a beavakozó jel függvényében:

5 C, G J x 1 J 16 A kiszámío nyomaékok módszeéhez hasonlóan úgy válaszjuk meg a beavakozó jele, hogy az kompenzálja a nemlineaáások haásá, lineaizálja a oboiányíási endsze: 1 J, G xl C J A beavakozó jel csak akko megvalósíhaó, ha dej vagyis a obo nincs szinguláis konfiguációban. Ezé ennél az iányíási módszenél kiemelen fonos, hogy az előí pálya elkeülje a szinguláis konfiguációka. Ezzel a beavakozó jellel a oboiányíási endsze az alábbi modell íja le: x xl 18 A lineáis beavakozó jele olyan fomában adjuk meg min a a kiszámío nyomaékok módszee eseében, csak ez eseben xl a végbeendezés pályaköveési hibájáól fog függeni: x x x x 17 x 19 xl A sabil, úllövésmenes válaszhoz, és diagonális máixok elemei úgy haáozzuk meg, hogy az alábbi kaakeiszikus polinom összes gyökének valós észe szigoúan negaív és valós legyen. s is i Ezzel a válaszással a xl és álal megado iányíási algoimus gaanálja, hogy a végendezés konfiguációjának pályaköveési hibája úllövésmenesen nullához ason. ibid pozíció és eőiányíás Számos oboikai alkalmazásnál a végbeendezés konakusba keül a könyezeével például összeszeelési és megmunkálási feladaok. Ezeknél az alkalmazásoknál célszeű a obo munkaeének bizonyos iányaiba eőiányíás -, más iányokba pozícióiányíás végezni. éldául fúási feladaoknál a fúás iányában konsans eő kell bizosíani. Másész az iányíási algoimus úgy kell megevezni, hogy az kompenzálja a könyeze álal kifeje eő haásá a oboka dinamikus viselkedésée, mozgásáa. Eőiányíáshoz célszeű a oboka végbeendezésé felszeelni eő és nyomaékézékelőkkel felszeelni, amelyek képesek méni a könyeze álal kifeje eőhaásoka a obo végbeendezésée. A könyeze modellezése Feléelezve, hogy a obo álalában fémes felüleekkel éinkezik, a könyezee modellezhejük, min egy nagy meevségű ugó. Ennek megfelelően a könyeze álal, a obo végbeendezésée kifeje eő abszolú ééke: F E x xe 1

6 x a végbeendezés pozíciójá jelöli, E, xe pedig a könyezee jellemző paaméeek, a E meevségpaamée ismenek ekinjük. A saikus eők és nyomaékok anszfomálása Az iányíás evezéséhez fonos az ismeni, hogy a végbeendezése haó eők/nyomaékok milyen eő- illeve nyomaékhaás fejenek ki a obo egyes csuklóengelyeie. Ennek megválaszolásáa a munka definíciójából indulunk ki: egy s úon végighaladó, F sf eő kifejő eő álal végze munka az F s meni inegálja: W Fds s Fejsen ki a könyeze egy F eő a obo végbeendezésée. Így a könyeze álal infiniezimálisan kis dx elmozduláshoz a obokaon végze munka: W F dx F és dx maximum hakomponensű vekook. Ugyanez a munká felíhajuk csuklókoodináákban is infiniezimálisan kis d csuklóelmozdulása: W E d 3 I E az az eő- és nyomaékkomponenseke aalmazó veko. Ezek az eő- és nyomaékkomponensek, amelyeke a könyeze fej ki a csuklóengelyeke. E és d dimenziója DOF. Mivel ugyanaz a munkáé íuk fel csukló és világkoodináákban: W E d F dx dx E F 4 d dx együk észe, hogy a obo Jacobi máixa. ehá könyeze álal a oboa kifeje d haás csuklókoodináákban az alábbi alakban számíhaó: E J F 5

7 Ennek megfelelően, ha méjük a könyeze álal a obo végbeendezésée haó eő- és nyomaékkomponenseke, a feni összefüggéssel kiszámolhajuk, a könyezei eők haásá a obo csuklóia. A obo dinamikus modelljében a könyezei eők haása az alábbi módon jelenik meg: C, G C, G J E F 6 A hibid pozíció- és eőiányíási algoimus Az algoimus segíségével a munkaé ado iányaiban pozícióiányíás például pozíciópálya köveés más iányaiban eőiányíás például konsans eő bizosíásá udunk bizosíani. A pozíciószabályozás és eőszabályozás iányai meőlegesek kell legyenek. éldául ha ábláa íunk, akko a ábla síkjához endel xy koodináaendsze x és y iányai menén pozíciószabályozás, a ábláa meőleges z engelye eőiányíás végzünk, lásd az ábá. Számos alkalmazásnál a pozíciószabályozás és a nem felelnek meg a munkaéhez endel koodináaendsze koodinááinak. Az alábbi ábán a obo egy síkbeli dől egyenes menén végez megmunkálás. A felülee meőleges iányban eőszabályozás a felüle menén pozíciószabályozás. A obo bázis-koodináaendszee és a hibid pozíció és eőiányíáshoz alkalmazo koodináaendsze hibid koodináaendsze közöi anszfomáció: x Ro z, x 7

8 A hibid pozíció- és eőiányíás megvalósíásához mindig ismenünk kell a munkaé bázis-koodináaendszee és a hibid koodináaendsze közöi anszfomáció. x x 8 A hibid koodináák a csuklópozíciók függvényében: x x 9 A sebesség és gyosulás-összefüggés: x J 9 x J J 3 J a hibid koodináaendszehez aozó Jacobi máix. Az x egy maximum 6 komponensű veko, amelynek egyes koodináái menén pozíciópálya köveés, más koodináái menén eőszabályozás végzünk. a az i-ik koodináa menén pozíció pályaköveés szeenénk, ado az előí pozíciópálya: xi xi x i x i 31 xi xi a az i-ik koodináa menén eőszabályozás szeenénk, ado az előí eő/nyomaék: F i kons. 3

9 Felhasználva a obo dinamikus modelljé, íjuk fel a x - a beavakozó jel függvényében: x 1 G J C, J F J 33 A beavakozó jele úgy válaszjuk, hogy az lineaizálja a oboiányíási endsze: 1 J C, G J F J l 34 A beavakozó jel csak akko megvalósíhaó, ha dej. A feni beavakozó jellel az iányío obo modellje: x 35 l A beavakozó jel lineáis észének megválaszásánál figyelembe kell venni, hogy egyes koodináák menén pozíció pályaköveés, más koodináák menén eőszabályozás szeenénk I. ese: a az i-ik koodináa menén pozíció pályaköveés szeenénk, válasszuk a beavakozó jel i-ik komponensé il xi i x i x i i xi xi 36 A sabil, úllövés-menes válaszhoz a i és i szabályozópaaméeeke úgy haáozzuk meg, hogy az alábbi kaakeiszikus polinom összes gyökének valós észe szigoúan negaív és valós legyen. s i s i 37 II. ese: a az i-ik koodináa menén eőszabályozás szeenénk, válasszuk a beavakozó jel i-ik komponensé il idx i i Fi Fi 38 Felhasználva, hogy F i Ex i lásd a 1 összefüggés, kapjuk F i E idx i i Fi Fi F i EiDx i EiFi EiFi F i idf i EiFi E ifi 39 A sabil, úllövés-menes válaszhoz a i és id szabályozópaaméeeke úgy haáozzuk meg, hogy az alábbi kaakeiszikus polinom összes gyökének valós észe szigoúan negaív és valós legyen. s ids E i 4 Ezzel a válaszással lim F F i i

3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás)

3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás) Maemaika A3 gyakorla Energeika és Mecharonika BSc szakok, 6/7 avasz 3. feladasor: Görbe ívhossza, görbemeni inegrál megoldás. Mi az r 3 3 i + 6 5 5 j + 9 k görbe ívhossza a [, ] inervallumon? A megado

Részletesebben

t 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I. 248-284.o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag,

t 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I. 248-284.o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag, Hősee folyamaok ( Műv-I. 48-84.o. ) A ménöki gyakola endkívül gyakoi feladaa: - a közegek ( folyadékok, gázok ) Minden hővel kapsolaos művele veszeséges - nins ökélees hőszigeelő anyag, hűése melegíése

Részletesebben

Ezért A ortogonális transzformációval diagonalizálható, vagyis létezik olyan S ortogonális transzformáció,

Ezért A ortogonális transzformációval diagonalizálható, vagyis létezik olyan S ortogonális transzformáció, Kadaiku alakok A ( ) B( ) : V függén az B bilineái függénhez aozó kadaiku alaknak neezzük Minden kadaiku alak megadhaó a köekező fomában: T A ahol A zimmeiku mái é a kadaiku alak Miel A zimmeiku ezé a

Részletesebben

Geometria tervezés alapjai

Geometria tervezés alapjai Geomeia evezés alapjai Geomeiai evezés alapjai Koodináa endsze + + k j i i, j, k az,, koodináa engelyek iányába muaó egységvekook Objekum anszfomációk Objekum elolása az elolás veko az új helyveko az elolás

Részletesebben

A sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer

A sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer Kinemaikai egyensúly éele: Téel: zár kinemaikai lánc relaív szögsebesség-vekorrendszere egyensúlyi. Mechanizmusok sebességállapoa a kinemaikai egyensúly éelével is meghaározhaó. sebességállapo ismer, ha

Részletesebben

Matematika A3 HÁZI FELADAT megoldások Vektoranalízis

Matematika A3 HÁZI FELADAT megoldások Vektoranalízis Maemaika A HÁZI FELADAT megoldáok Vekoranalízi Nem mindenhol íram le a konkré megoldá. Ahol az jelenee volna, hogy félig én oldom meg a feladao a hallgaóág helye, o cak igen rövid megjegyzé alálnak A zh-ban

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin ÉETTSÉG VZSGA 0. május. ELEKTONKA ALAPSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám:

Részletesebben

Robotok inverz geometriája

Robotok inverz geometriája Robotok inverz geometriája. A gyakorlat célja Inverz geometriai feladatot megvalósító függvények implementálása. A megvalósított függvénycsomag tesztelése egy kétszabadságfokú kar előírt végberendezés

Részletesebben

n -alkatrészfajta r -fő termékcsoportok -az i-edik alkatrészből a j-edik főcsoportba beépülő darabszám

n -alkatrészfajta r -fő termékcsoportok -az i-edik alkatrészből a j-edik főcsoportba beépülő darabszám 13., ELŐAÁ A maemaikai modell ellegzees máixai, vekoai A leí kölségfüggvények felhasználásával elvégezheő oimálásokhoz szükséges adaoka a kövekező máixokból lehe leszámazani. ovábbá megelölheők az oimalizálandó

Részletesebben

Valek Béla. Modern Fizika Kézikönyv I. Általános Relativitáselmélet

Valek Béla. Modern Fizika Kézikönyv I. Általános Relativitáselmélet Valek Béla Moden Fizika Kézikönyv I. Álalános Relaiviáselméle Valek Béla Moden Fizika Kézikönyv I. Álalános Relaiviáselméle A dokumenum bámely észé, vagy egészé ilos anyagi haszonszezés céljából sokszoosíani,

Részletesebben

Túlgerjesztés elleni védelmi funkció

Túlgerjesztés elleni védelmi funkció Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Budapes, 2011. auguszus Túlgerjeszés elleni védelmi unkció Bevezeés A úlgerjeszés elleni védelmi unkció generáorok és egységkapcsolású ranszormáorok vasmagjainak úlzoan

Részletesebben

5. Differenciálegyenlet rendszerek

5. Differenciálegyenlet rendszerek 5 Differenciálegyenle rendszerek Elsőrendű explici differenciálegyenle rendszer álalános alakja: d = f (, x, x,, x n ) d = f (, x, x,, x n ) (5) n d = f n (, x, x,, x n ) ömörebben: d = f(, x) Definíció:

Részletesebben

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és Házi feladaok megoldása 0. nov. 6. HF. Haározza meg az f 5 ugyanabban a koordináarendszerben. Mi a leheséges legbővebb érelmezési arománya és érékkészlee az f és az f függvényeknek? ( ) = függvény inverzé.

Részletesebben

Schmitt-trigger tanulmányozása

Schmitt-trigger tanulmányozása Schmirigger anulmányozása 1. Bevezeés Analóg makroszkopikus világunkban minden fizikai mennyiség folyonos érékkészleű. Csak néhánya emlíve ilyenek a hossz, idő, sebesség, az elekromos mennyiségek (feszülség,

Részletesebben

Egyenes vonalú mozgások - tesztek

Egyenes vonalú mozgások - tesztek Egyenes onalú mozgások - eszek 1. Melyik mérékegységcsoporban alálhaók csak SI mérékegységek? a) kg, s, o C, m, V b) g, s, K, m, A c) kg, A, m, K, s d) g, s, cm, A, o C 2. Melyik állíás igaz? a) A mege

Részletesebben

CriticEl. CriticEl. CriticEl Kőzetfeszültségek és hatásuk a hullámterjedés jellemzőire nyomásfüggő kőzetfizikai modellek

CriticEl. CriticEl. CriticEl Kőzetfeszültségek és hatásuk a hullámterjedés jellemzőire nyomásfüggő kőzetfizikai modellek CiicEl Kőzefeszülségek és haásuk a hullámejedés jellemzőie nyomásfüggő kőzefizai modellek Taalom Előszó 7 Bevezeés Koninuummechanai áekinés 3 Hullámejedés ugalmas és eológiai közegben 5 A kőzefeszülségek

Részletesebben

8 A teljesítményelektronikai berendezések vezérlése és

8 A teljesítményelektronikai berendezések vezérlése és 8 A eljesíményelekronikai berendezések vezérlése és szabályzása Vezérlés ala a eljesíményelekronikában a vezérel kapcsolók vezérlõjeleinek elõállíásá érjük. Egy berendezés mûködésé egyrész az alkalmazo

Részletesebben

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat) Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE1302

Elektronika 2. TFBE1302 DE, Kísérlei Fizika Tanszék Elekronika 2. TFBE302 Jelparaméerek és üzemi paraméerek mérési módszerei TFBE302 Elekronika 2. DE, Kísérlei Fizika Tanszék Analóg elekronika, jelparaméerek Impulzus paraméerek

Részletesebben

Numerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása

Numerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása Numeikus módszeek A. Egyenletek gyökeinek numeikus meghatáozása A1) Hatáozza meg az x 3 + x = egyenlet (egyik) gyökét éintı módszeel. Kezdje a számítást az x = helyen! Megoldás: x 1, Megoldás 3 A függvény

Részletesebben

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1. Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai.). Feladat. Határozzuk meg az alábbi integrálokat: a) x x + dx d) xe x dx b) c)

Részletesebben

Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások

Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások Fizika A2E, 7. feladasor ida György József vidagyorgy@gmail.com Uolsó módosíás: 25. március 3., 5:45. felada: A = 3 6 m 2 kereszmesze rézvezeékben = A áram folyik. Mekkora az elekronok drifsebessége? Téelezzük

Részletesebben

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmaó 09 ÉETTSÉGI VIZSG 00. májs 4. ELEKTONIKI LPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ OKTTÁSI ÉS KULTUÁLIS MINISZTÉIUM

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek emel szin Javíási-érékelési úmuaó ÉETTSÉGI VIZSG 0. okóber. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIUM Elekronikai

Részletesebben

II./2. FOGASKEREKEK ÉS FOGAZOTT HAJTÁSOK

II./2. FOGASKEREKEK ÉS FOGAZOTT HAJTÁSOK II./. FOGASKEREKEK ÉS FOGAZOTT HAJTÁSOK A FOGASKEREKEK FUNKCIÓJA ÉS TÍPUSAI : Az áéel (ahol az index mindig a hajó kereke jelöli): n ω i n ω A fogszámviszony (ahol az index mindig a kisebb kereke jelöli):

Részletesebben

Infobionika ROBOTIKA. XI. Előadás. Robot manipulátorok III. Differenciális kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

Infobionika ROBOTIKA. XI. Előadás. Robot manipulátorok III. Differenciális kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében Infobionika ROBOTIKA XI. Előadás Robot manipulátorok III. Differenciális kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Tartalom A forgatási mátrix időbeli deriváltja A geometriai

Részletesebben

Járműelemek I. Tengelykötés kisfeladat (A típus) Szilárd illesztés

Járműelemek I. Tengelykötés kisfeladat (A típus) Szilárd illesztés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésmérnöki Kar Járműelemek I. (KOJHA 7) Tengelyköés kisfelada (A ípus) Szilárd illeszés Járműelemek és Hajások Tanszék Ssz.: A/... Név:...................................

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 3D számíógépes geomeia és alakzaekonsukció 3. Felülemeszések páhuzamosan elol és lekeekíő felüleek hp://cg.ii.bme.hu/poal/noe/3 hps://www.vik.bme.hu/kepzes/agak/viiima D. Váa Tamás D. Salvi Pée BME Villamosménöki

Részletesebben

Gépelemek minimum képletek GÉPÉSZMÉRNÖKI BSC SZAK, JÁRMŰMÉRNÖKI BSC SZAK, MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖK BSC SZAK. R m.

Gépelemek minimum képletek GÉPÉSZMÉRNÖKI BSC SZAK, JÁRMŰMÉRNÖKI BSC SZAK, MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖK BSC SZAK. R m. Géeleek iiu kéleek GÉÉSZMÉRNÖKI BSC SZAK, JÁRMŰMÉRNÖKI BSC SZAK, MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIARI GÉÉSZMÉRNÖK BSC SZAK. A egyes igéybevéelek haásáa kialakuló fesülségek:. A egee fesülség válasása: R eh

Részletesebben

Fizika A2E, 11. feladatsor

Fizika A2E, 11. feladatsor Fizika AE, 11. feladasor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. felada: Állandó, =,1 A er sség áram öl egy a = 5 cm él, d = 4 mm ávolságban lév, négyze alakú lapokból álló síkkondenzáor. a Haározzuk

Részletesebben

Mobilis robotok irányítása

Mobilis robotok irányítása Mobiis obotok iánítása. A gakoat céja Mobiis obotok kinematikai modeezése Matab/Simuink könezetben. Mobiis obotok Ponttó Pontig (PTP) iánításának teezése és megaósítása.. Eméeti beezet Mobiis obotok heátoztatása

Részletesebben

TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE

TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE D. Iányi Miklósné pofesso emeius. előadás PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/1 Tömegpon kinemaikája mozgásegyenleek a diek kapcsola ha helyzeeko isme -helyzeeko

Részletesebben

Bor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...

Bor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:... Bor ál Fizikaverseny 2015/201-os anév DÖNTŐ 201. április 1. 8. évfolyam Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül még a ovábbi lapokon is fel kell írnod a neved! skola:... Felkészíő anár neve:...

Részletesebben

3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása

3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása 3. Gyakorla A soros áramkör anlmányozása. A gyakorla célkiőzései Válakozó áramú áramkörökben a ekercsek és kondenzáorok frekvenciafüggı reakív ellenállással ún. reakanciával rendelkeznek. Sajáságos lajdonságaik

Részletesebben

Szilárdsági vizsgálatok eredményei közötti összefüggések a Bátaapáti térségében mélyített fúrások kızetanyagán

Szilárdsági vizsgálatok eredményei közötti összefüggések a Bátaapáti térségében mélyített fúrások kızetanyagán Mérnökgeológia-Kızemehanika 2011 (Szerk: Török Á. & Vásárhelyi B.) 269-274. Szilárdsági vizsgálaok eredményei közöi összefüggések a Báaapái érségében mélyíe fúrások kızeanyagán Buoz Ildikó BME Épíıanyagok

Részletesebben

Negyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc

Negyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc Negyedik gyakorla: Szöveges feladaok, Homogén fokszámú egyenleek Dierenciálegyenleek, Földudomány és Környezean BSc. Szöveges feladaok A zikában el forduló folyamaok nagy része széválaszhaó egyenleekkel

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin 3 ÉETTSÉG VZSG 04. május 0. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladaok Maximális ponszám: 40.)

Részletesebben

Képlékenyalakítás elméleti alapjai. Feszültségi állapot. Dr. Krállics György

Képlékenyalakítás elméleti alapjai. Feszültségi állapot. Dr. Krállics György Képlékeyalakíás elmélei alapjai Feszülségi állapo Dr. Krállics György krallics@eik.bme.hu Az előadás sorá megismerjük: A érfogai és felülei erőke, a feszülség ezor. A feszülség ezor főérékei és főiráyai;

Részletesebben

FIZIKA. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 2006 március 14. 3. előadás

FIZIKA. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 2006 március 14. 3. előadás FIZIKA Elekromágneses indukció, válakozó 6 március 14. 3. előadás FIZIKA II. 5/6 II. félév Áram ás mágneses ér egymásra haása Válakozó feszülség jellemzése FIZIKA II. 5/6 II. félév Lorenz erő mal ájár

Részletesebben

4. HÁZI FELADAT 1 szabadsági fokú csillapított lengırendszer

4. HÁZI FELADAT 1 szabadsági fokú csillapított lengırendszer Lenésan 4.1. HF BME, Mőszaki Mechanikai sz. Lenésan 4. HÁZI FELD 1 szabadsái fokú csillapío lenırendszer 4.1. Felada z ábrán vázol lenırendszer (az m öme anyai ponnak ekinheı, a 3l hosszúsáú rúd merev,

Részletesebben

A Lorentz transzformáció néhány következménye

A Lorentz transzformáció néhány következménye A Lorenz ranszformáció néhány köekezménye Abban az eseben, ha léezik egy sebesség, amely minden inercia rendszerben egyforma nagyságú, akkor az egyik inercia rendszerből az áérés a másik inercia rendszerre

Részletesebben

[ ] ELLENÁLLÁS-HİMÉRİK

[ ] ELLENÁLLÁS-HİMÉRİK endszerek Tanszék HİMÉSÉKLETFÜGGİ ELLENÁLLÁSOK Alapfogalmak és meghaározások ELLENÁLLÁS-HİMÉİK (Elmélei összefoglaló) Az ellenállás fogalma és egysége Valamely homogén, végig állandó kereszmeszeő vezeı

Részletesebben

Elektronika vizsga

Elektronika vizsga lekonka.. vzsa 8.. 5..... 5. Σ Msc Név: Nepn:. Felada ajzolja le az eneáo ellenállású mehajó fokoza és az ellenállású ehelés közö működő, mnd a meneen mnd a meneen kapacív csaolású, eyelepes (pozív elepfeszülséű)

Részletesebben

Á Á Á Á Á ö ő ü Ü ö ő ú ű ő ü ü ő ű ö ű ő ö ö ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ű ö ö ö ő ő Ü ő ő ű ö ő ő Ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ö ú ü ő ü ű ö ö ü ű ő ö ő ö ő ű ő ö ő ü ö ű ő ö ö Ü ö ö ő ő ö ő ű ő ő ü ö ő ő ú

Részletesebben

É ö í ö í í ű ö ö ú í í ú í ó Ó ö ú í ö ú í ű ö ü ó ü ó í ó ó ű ü í ű ö ó ó í ö Ü Ó í ó ű ó í ó ö ü ó í í ö ö í ó ö ú í ó ó í ó Ü ó í ü ű ö ü ó ó ö ö ö ö í ö ú Ó í í í ü ó ö ü í ó í Á Ó í ó ó ó ú Á ö í

Részletesebben

ű ü ű ű ű ű ö Á ö ö ú ú ö ö ö ü ö ö ö ű ö ú ú ű ö ö ü ö ö ú ö ü ü ö ü ö ű ö ö ü ö ö ü ö ü ü ü ö ö ö ö ű ö ű ü ö ö ü ű ö ü ö ű ü ű ö ö ú ű ö ú ö ö ü ű ű ö ű ü ö ű ö ö ö ú ö ü ö ö ö ö ú ü ü ö ö ü ö ö ö ö

Részletesebben

É á á á ö á á á á á á á á á ű á á á á á á á ű á á á ö á á á á á á á á á á á á á á á ű á ű á á á ö á á ú á á á á á ö ű á ű á á ü á á á É É ú É ü É ü Ú Á É ú Ú Á É Ü É Ú É Ú ű á ű á á ü Í Ú ü Á á É É ű á

Részletesebben

ó Ü ő É ó ó ő Ó Ó í ő ó ő Ö É ó ő ú Ü í ó Ú ő Ó Ó í ó ő ó É ó É ó ö ö ű Ö ő Ó ő ó ó Éó Ó É Ó Ó Ő ó É ó ó Ó É Ó ó ö í Ó ö í ű Ó í í ö Ü ű ó í ó ö ű Ó Ö Ö ó Ö Ó í ö ü ű ú ü ú ő ó í ó ó Ú ú í í í ó Ö ü ő

Részletesebben

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből

Részletesebben

4 utú és 5 utú útváltók: Funkciójuk visszavezetheto 2 db. egyidejuleg muködtetett 312-es útváltóra. l~ ~-J~ITLTL1\!~

4 utú és 5 utú útváltók: Funkciójuk visszavezetheto 2 db. egyidejuleg muködtetett 312-es útváltóra. l~ ~-J~ITLTL1\!~ 9 4 uú és 5 uú úválók: Funkciójuk visszavezeheo 2 db. egyidejuleg muködee 32-es úválóra. - p, --,. 5/2 2 352-kén 5 ~ muködik. 4 :"- "4 S ::z: 3 4 4/2 f~l: ::z: Alkalmazás: -kéoldali muködésu hengerek muködeése

Részletesebben

FIZIKA FELVÉTELI MINTA

FIZIKA FELVÉTELI MINTA Idő: 90 perc Maximális pon: 100 Használhaó: függvényábláza, kalkuláor FIZIKA FELVÉTELI MINTA Az alábbi kérdésekre ado válaszok közül minden eseben ponosan egy jó. Írja be a helyesnek aro válasz beűjelé

Részletesebben

Matematika III. harmadik előadás

Matematika III. harmadik előadás Matematika III. harmadik előadás Kézi Csaba Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Debrecen, 2013/14 tanév, I. félév Kézi Csaba (DE) Matematika III. harmadik előadás 2013/14 tanév, I. félév 1 / 13 tétel Az y (x)

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II.

MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ELEKTRONIKAI TANSZÉK DR. KOVÁCS ERNŐ ELEKTRONIKA II. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉNÖKI ÉS INFOMATIKAI KA ELEKTOTECHNIKAI-ELEKTONIKAI TANSZÉK D. KOVÁCS ENŐ ELEKTONIKA II. (MŰVELETI EŐSÍTŐK II. ÉSZ, OPTOELEKTONIKA, TÁPEGYSÉGEK, A/D ÉS D/A KONVETEEK) Villamosmérnö

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elekronikai alapismereek középszin Javíási-érékelési úmuaó 063 ÉETTSÉG VZSG 006. okóber 4. EEKTONK PSMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSE ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKEÉS ÚTMTTÓ OKTTÁS ÉS KTÁS MNSZTÉM Elekronikai alapismereek

Részletesebben

6 ANYAGMOZGATÓ BERENDEZÉSEK

6 ANYAGMOZGATÓ BERENDEZÉSEK Taralomjegyzék 0. BEVEZETÉS... 7. ANYAGMOZGATÓGÉPEK ÁLTALÁNOS MOZGÁSEGYENLETEI... 9.. Ado mozgásállapo megvalósíásához szükséges energia... 0.. Mozgásállapo meghaározása ado energiaforrás alapján... 5.

Részletesebben

1. Előadás: Készletezési modellek, I-II.

1. Előadás: Készletezési modellek, I-II. . Előadás: Készleezési modellek, I-II. Készleeke rendszerin azér arunk hogy, valamely szükséglee, igény kielégísünk. A szóban forgó anyag, cikk iráni igény, keresle a készle fogyásá idézi elő. Gondoskodnunk

Részletesebben

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István Ma igazán feltöltődhettek! () D. Sees István Elektomágnesesség Töltések elektomos tee Kondenzátook fft.szie.hu 2 Sees.Istvan@gek.szie.hu Elektomágnesesség, elektomos alapjelenségek Dözselektomosság Ruha,

Részletesebben

Síkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése

Síkalapok vizsgálata - az EC-7 bevezetése Szilvágyi László - Wolf Ákos Síkalapok vizsgálaa - az EC-7 bevezeése Síkalapozási feladaokkal a geoehnikus mérnökök szine minden nap alálkoznak annak ellenére, hogy mosanában egyre inkább a mélyépíés kerül

Részletesebben

7.1 ábra Stabilizált tápegység elvi felépítése

7.1 ábra Stabilizált tápegység elvi felépítése 7. Tápegységek A ápegységek az elekronikus rendezések megfelelő működéséhez szükséges elekromos energiá bizosíják. Felépíésüke és jellemzőike a áplálandó rendezés igényei haározzák meg. A legöbb elekronikus

Részletesebben

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

9. ábra. A 25B-7 feladathoz . gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,

Részletesebben

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18 Komplex számok Wettl Ferenc előadása alapján 2015.09.23. Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok 2015.09.23. 1 / 18 Tartalom 1 Számok A számfogalom bővülése 2 Algebrai alak Trigonometrikus alak Egységgyökök

Részletesebben

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR 5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbiakban külön, egymástól függetlenül vizsgáltuk a nyugvó töltések elektomos teét és az időben állandó áam elektomos és mágneses teét Az elektomágneses té pontosabb

Részletesebben

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra . Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINT. Első rész. Minden feladat helyes megoldásáért 2 pont adható.

FIZIKA KÖZÉPSZINT. Első rész. Minden feladat helyes megoldásáért 2 pont adható. FIZIKA KÖZÉPSZINT Első rész Minden felada helyes megoldásáér 2 pon adhaó. 1. Egy rakor először lassan, majd nagyobb sebességgel halad ovább egyenleesen. Melyik grafikon muaja helyesen a mozgás? v v s s

Részletesebben

Gépészeti rendszerek. RUGÓK (Vázlat) Dr. Kerényi György. Gépészeti rendszerek. Rugók. Dr. Kerényi György

Gépészeti rendszerek. RUGÓK (Vázlat) Dr. Kerényi György. Gépészeti rendszerek. Rugók. Dr. Kerényi György 0.04.. RUGÓK (Vázla) Rugók 0.04.. Rugók A rugók nagy rugalmasságú elemek, amelyek erő haására jelenős rugalmas alakválozás szenvednek. Rugalmassági jellemzőikől üggően a rugók a legkülönbözőbb eladaok

Részletesebben

6. szemináriumi. Gyakorló feladatok. Tőkekínálat. Tőkekereslet. Várható vs váratlan esemény tőkepiaci hatása. feladatok

6. szemináriumi. Gyakorló feladatok. Tőkekínálat. Tőkekereslet. Várható vs váratlan esemény tőkepiaci hatása. feladatok 6. szemináriumi Gyakorló feladaok. Tőkekínála. Tőkekeresle. Várhaó vs váralan esemény őkepiaci haása. feladaok A feladaok megoldása során ahol lehe, írjon MATLAB scripe!!! Figyelem, a MATLAB a gondolkodás

Részletesebben

[ ] Dr. Mikó Balázs Hervay Péter Tóth Georgina Nóra

[ ] Dr. Mikó Balázs Hervay Péter Tóth Georgina Nóra . CAD RENDSZEREK GEOMETRIAI ALAPJAI D. Mkó Balázs Hevay Pée Tóh Geogna Nóa A számíógéppel segíe gépésze evezés soán egy vuáls modell hozunk lée. Ez a modell ö összeevııl áll, egyész a geomea modellıl,

Részletesebben

Intraspecifikus verseny

Intraspecifikus verseny Inraspecifikus verseny Források limiálsága evolúciós (finesz) kövekezmény aszimmeria Denziás-függés Park és msai (930-as évek, Chicago) - Tribolium casaneum = denziás-függelen (D-ID) 2 = alulkompenzál

Részletesebben

2. gyakorlat: Z épület ferdeségmérésének mérése

2. gyakorlat: Z épület ferdeségmérésének mérése . gyakorla: Z épüle ferdeségének mérése. gyakorla: Z épüle ferdeségmérésének mérése Felada: Épíésellenőrzési feladakén egy 1 szines épüle függőleges élének érbeli helyzeé kell meghaározni, majd az 1986-ban

Részletesebben

A kereslet hatása az árak, a minõség és a fejlesztési döntések dinamikájára

A kereslet hatása az árak, a minõség és a fejlesztési döntések dinamikájára VERSENY ÉS SZABÁLYOZÁS Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1094 1115. o.) VÖRÖS JÓZSEF A keresle haása az árak, a minõség és a fejleszési dönések dinamikájára A anulmány egy nagyon álalános

Részletesebben

makroökonómia Szabó-Bakos Eszter Feleletválasztós kérdések

makroökonómia Szabó-Bakos Eszter Feleletválasztós kérdések makoökonómia Szabó-akos sze eleleválaszós kédések Szabó-akos sze Makoökonómia eleleválaszós kédések udapesi ovinus gyeem özgazdaságudományi a 2018 Taalom eleleválaszós kédések Makoaggegáumok 1 osszú ávú

Részletesebben

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

A Hamilton-Jacobi-egyenlet A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P

Részletesebben

Mobilszerkezetek mechatronikája

Mobilszerkezetek mechatronikája Mobilszekezetek mechatonikája A közeljövő új navigációs endszeei Ütközés-megelőzés Kocsi követés Automatikus pakolás Ütközés-megelőzés Az adaptív menetvezélés (ACC egyik alapvető feltétele a jámű megfelelő

Részletesebben

Számítógépes geometria (mester kurzus)

Számítógépes geometria (mester kurzus) 2010 sz, Debreceni Egyetem Csuklós szerkezetek animációja (Kép 1985-b l: Tony de Peltrie) Csontváz-modellek Csuklós szerkezet (robotkar) A robotkar részei: csuklók (joints) rotációs prizmatikus (transzlációs)

Részletesebben

Kvantum pr. szló BME Villamosmérn. és s Informatikai Kar

Kvantum pr. szló BME Villamosmérn. és s Informatikai Kar Kvanum p pímfakoizáció Gyöngy ngyösi LászlL szló BME Villamosmén nöki és s Infomaikai Ka Támadás s kvanumszámíógéppel Egy klasszikus algoimusnak egy U unié anszfomáci ció feleleheő meg. Minden klasszikus

Részletesebben

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK KINEMATIKA ÉS DINAMIKÁBÓL

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK KINEMATIKA ÉS DINAMIKÁBÓL ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK KINEMTIK ÉS DINMIKÁBÓL nyagi pon kinemaikája: Mi a definíciója a kövekező alapfogalmaknak: - pálya: mozgásörvény grafikonja a érben, valamilyen görbe (érgörbe), de fonos speciális eseek

Részletesebben

4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.

4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia. 4 Lneárs csllapíalan szabad rezgés Lneárs csllapío szabad rezgés Gyenge csllapíás Ger-jesze rezgés Aplúdó rezonanca Lneárs csllapíalan szabad rezgés: Téelezzük fel hogy a öegponra a kvázelaszkus vagy közel

Részletesebben

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak. Plel Álalános áekinés, jel és rendszerechnikai alapfogalmak. Jelek feloszása (folyonos idejű, diszkré idejű és folyonos érékű, diszkré érékű, deerminiszikus és szochaszikus. Előszó Anyagi világunkban,

Részletesebben

4. A szabályozás hatása az állandósult állapotra

4. A szabályozás hatása az állandósult állapotra 4. A abályoá haáa a állanóul állapoa A abályoá iníáako, ha a alapjl é a folyama kimn köö léé van, a abályoó álal kiao bavakoó jl a folyama kimné móoíja, hogy a abályoái hiba minél kibb lgyn. a a abályoo

Részletesebben

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Sajátértékek és sajátvektorok A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris transzformáció Vektorok lineáris transzformációja: általános esetben az x vektor iránya és nagysága

Részletesebben

A hőérzetről. A szubjektív érzés kialakulását döntően a következő hat paraméter befolyásolja:

A hőérzetről. A szubjektív érzés kialakulását döntően a következő hat paraméter befolyásolja: A hőérzeről A szubjekív érzés kialakulásá dönően a kövekező ha paraméer befolyásolja: a levegő hőmérséklee, annak érbeli, időbeli eloszlása, válozása, a környező felüleek közepes sugárzási hőmérséklee,

Részletesebben

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István

FIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István Ma igazán feltöltődhettek! () D. Sees István Elektomágnesesség Pontszeű töltések elektomos tee Folytonos töltéseloszlások tee Elektomos té munkája Feszültség, potenciál Kondenzátook fft.szie.hu 2 Sees.Istvan@gek.szie.hu

Részletesebben

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1) . Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol

Részletesebben

8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció

8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció Ágazai Á felkészíés a hazai LI projekel összefüggő ő képzési é és KF feladaokra" " 8. előadás Ulrarövid impulzusok mérése - auokorreláció TÁMOP-4.1.1.C-1/1/KONV-1-5 projek 1 Bevezeés Jelen fejezeben áekinjük,

Részletesebben

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31 Lineáris leképezések Wettl Ferenc 2015. március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 1 / 31 Tartalom 1 Mátrixleképezés, lineáris leképezés 2 Alkalmazás: dierenciálhatóság 3 2- és 3-dimenziós

Részletesebben

A digitális multiméterek

A digitális multiméterek A digiális muliméere A digiális muliméere - z nlóg muliméerehez hsonlón - egyen- és válozó feszülség, egyen- és válozó árm, vlmin ohmos-ellenállás mérésére llms. Szolgálásu zonbn - digiális jelfeldolgozás

Részletesebben

Készítette: Mike Gábor 1

Készítette: Mike Gábor 1 A VALÓSÁGOS FESZÜLTSÉGGENEÁTO A soros kapcsolás modellje és a vele kialakío valóságos eszülséggeneráor erhel üzemmódja lényegéen evezeője a émes vezeőjű ávielechnikai modellnek. A származaás a kövekező:

Részletesebben

y + a y + b y = r(x),

y + a y + b y = r(x), Definíció 1 A másodrendű, állandó együtthatós, lineáris differenciálegyenletek általános alakja y + a y + b y = r(x), ( ) ahol a és b valós számok, r(x) pedig adott függvény. Ha az r(x) függvény az azonosan

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (L Hospital szabály, Taylor-polinom,

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (L Hospital szabály, Taylor-polinom, Valós függvények (L Hospital szabály, Taylor-polinom, függvények közelítése) . Tegyük fel, hogy f és g differenciálható az (a, p) (p, b) halmazon, ahol a < b, g-nek és g -nek nincs gyöke ebben a halmazban.

Részletesebben

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1

α v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1 Név: Pontsám: Sámítási Módseek a Fiikában ZH 1 1. Feladat 2 pont A éjsakai pillangók a Hold fénye alapján tájékoódnak: úgy epülnek, ogy a Holdat állandó sög alatt lássák! A lepkétől a Hold felé mutató

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Valós függvények (2) (Határérték) 1. A a R szám δ > 0 sugarú környezete az (a δ, a + δ) nyílt intervallum. Ezután a valós számokat, a számegyenesen való ábrázolhatóságuk miatt, pontoknak is fogjuk hívni.

Részletesebben

Fluoreszkáló festék fénykibocsátásának vizsgálata, a kibocsátott fény időfüggésének megállapítása

Fluoreszkáló festék fénykibocsátásának vizsgálata, a kibocsátott fény időfüggésének megállapítása Fluoreszkáló fesék fénykibocsáásának vizsgálaa, a kibocsáo fény időfüggésének megállapíása A) A méréshez használ eszközök: 1. A fekee színű doboz aralmaz egy fluoreszkáló fesékkel elláo felülee, LED-eke

Részletesebben

párhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik.

párhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik. 6/1.Vezesse le az eredő ávieli üggvény soros apcsolás eseén a haásvázla elrajzolásával. az i-edi agra, illeve az uolsó agra., melyből iejezheő a sorba apcsol ago eredő ávieli üggvénye: 6/3.Vezesse le az

Részletesebben

Gáz szilárd rendszerek szétválasztása (Gáztisztítás)

Gáz szilárd rendszerek szétválasztása (Gáztisztítás) áz szilád edszeek széálaszása (áziszíás) áziszíás ala gáz halmazállapoú ayagoka le szilád agy folyékoy szeyezdések eláolíásá éjük. Az ee alkalmas készülékeke gáziszíóak agy egyszee poleálaszókak eezzük.

Részletesebben

Tiszta és kevert stratégiák

Tiszta és kevert stratégiák sza és kever sraégák sza sraéga: Az -edk áékos az sraégá és ez alkalmazza. S sraégahalmazból egyérelműen válasz k egy eknsük a kövekező áéko. Ké vállala I és II azonos erméke állí elő. Azon gondolkodnak,

Részletesebben

4. Fejezet BERUHÁZÁSI PROJEKTEK ÉRTÉKELÉSE Beruházási pénzáramok értékelése Infláció hatása a beruházási projektekre

4. Fejezet BERUHÁZÁSI PROJEKTEK ÉRTÉKELÉSE Beruházási pénzáramok értékelése Infláció hatása a beruházási projektekre . Fejeze Pénzáramok (euróban) 0. év. év. év. év. év. év 0 000 9000 900 0 000 000 000 BERUHÁZÁSI PROJEKTEK ÉRTÉKELÉSE... Saikus beruházás gazdaságossági számíások: Neó pénzáramok álaga ARR = Kezdõ pénzáram

Részletesebben

3. Lineáris differenciálegyenletek

3. Lineáris differenciálegyenletek 3. Lineáris differenciálegyenletek A közönséges differenciálegyenletek két nagy csoportba oszthatók lineáris és nemlineáris egyenletek csoportjába. Ez a felbontás kicsit önkényesnek tűnhet, a megoldásra

Részletesebben

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban! . Egyváltozós függgvények deriválása.. Feladatok.. Feladat A definíció alapján határozzuk meg a következő függvények deriváltját az x pontban! a) f(x) = x +, x = 5 b) f(x) = x + 5, x = c) f(x) = x+, x

Részletesebben

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás SZÉHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTN ÉS EHNIK TNSZÉK 6. EHNIK-STTIK GYKORLT Kidolgozta: Tiesz Péte egy. ts. Négy eő egyensúlya ulmann-szekesztés Ritte-számítás 6.. Példa Egy létát egy veembe letámasztunk

Részletesebben