Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

Átírás

1 Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből a tekintett mozgást (pl. egy eldobott) vizsgálni kívánjuk. Ez lehet a Föld felszíne, egy asztallap, amelyekre úgy tekinthetünk, mint rögzített (nem mozgó) vonatkoztatási rendszer. Ugyanezt a mozgást leírhatjuk az egyenesvonalú egyenletesen haladó villamosból, mint a Föld felszínéhez képest egyenletesen mozgó vonatkoztatási rendszerből. Sőt, ez a villamos akár egyenesvonalúan gyorsulhat is, a mozgás ebből e rendszerből is vizsgálható. Hasonlóképpen a kanyarodó villamosról is. Ez utóbbiak gyorsuló vonatkoztatási rendszerek. Ahhoz, hogy a pontok, testek helyzetét egyértelműen meghatározzuk a vonatkoztatási rendszeren belül, definiálnunk kell szabadon választható, alkalmas koordinátarendszert. A mechanikai folyamatokra vonatkozó tanulmányok elején elegendő két koordinátarendszer ismerete Descartes-féle koordinátarenszer A háromdimenziós Descartes-féle koordinátarendszert a jobbsodrású i, j, k ortonormált (= ortogonális /páronként merőleges/ és normált /egységnyi hosszú- 1

2 ságú/) bázisvektorok feszítik ki. A P pont helyzetét az r vektor hely vagy helyzet vektor adja meg, amely a bázisvektorok segítségével r = xi + yj + zk alakban írható fel. Itt az x, y, z számhármas a P ponthoz húzott vektor komponenseit jelenti. Jelölésben nagyon gyakran az r = (x,y,z) látható. A koordinátavonalakat a számhármasból úgy kapjuk, hogy kettő értékét rögzítjük, míg a harmadikat szabadon változtathatjuk. Így jutunk el három nevezetes koordináta vonalhoz az x,y = 0,z = 0; és x = 0,y,z = 0; és x = 0,y = 0,z választásokkal, amelyeket rendre x, y és z tengelyeknek nevezünk. A három tengely a (0,0,0) pontban találkozik, ezt a pontot nevezzük origónak: O. Az origó és a P pont távolsága a Pitagorasz-tétellel számolható OP = x 2 + y 2 + z 2, amely egyben az r vektor hossza (normája): r = x 2 + y 2 + z 2. Az r vektor irányába mutató egységvektor = e r = x x2 + y 2 + z 2 i + r xi + yj + zk = r x2 + y 2 + z 2 y x2 + y 2 + z 2 j + z x2 + y 2 + z 2 k Síkbeli polárkoordináta-rendszer A síkbeli polárkkordináta-rendszer bevezetéséhez vegyük a kétdimenziós Descartes-féle koordinátarendszert. Jelölje a P pont helyét az r vektor. Fejezzük ki ezt az r vektor r hosszával és a vektor irányába mutató e r = r r radiális (sugárirányú) egységvektorral, mint bázisvektorral: r = re r. Ezzel a P pont helyzete egyértelműen megadható. Az e r radiális egységvektor Descartes-féle koordinátarendszerbeli komponenseit (cos φ, sin φ), ahol φ az szeptember 28. 2

3 r vektor x tengellyel bezárt szöge. Így az (x, y) derékszögű koordináták és az újonnan bevezetett r,φ közötti (x,y) (r,φ) kapcsolat x = r cosφ, y = r sinφ, illetve r = x 2 + y 2, φ = arctg y x. A síkbeli polárkoordináta-rendszerben, mint kétdimenziós térben két bázisvektor kell, ahogy az i, j bázisvektorok a kétdimenziós Descartes-féle koordinátarendszerben. A másik bázisvektor, a transzverzális egységvektor, az e φ = ( sinφ,cosφ), amely az e r bázisvektorra merőleges. A koordinátavonalakat úgy kapjuk, hogy vagy az r sugarat, vagy a φ szöget rögzítjük és közben a másik mennyiséget változtatjuk. Így rögzített szögek esetén origóból induló félegyeneseket, rögzített sugarak esetén koncentrikus köröket kapunk Kinematikai alapfogalmak Tekintsük egy geometriai pont mozgását (lásd. az 1 ábra). A pont pályája az A út A Dr r 1 r 2 B elmozdulás pálya O 1. ábra. Kinematikai fogalmak és B pontokon is átmenő görbe. Az A és B pontok közötti ívhossz a megtett s út. A pont a t időpillanatban az A pontban, a t + t időpillanatban a B pontban van szeptember 28. 3

4 Az O origóból az A ponthoz húzott vektor az r 1 = r(t) hely- vagy helyzetvektor, míg a B ponthoz tartozó helyvektor r 2 = r(t + t). Az A pontból a B pontba mutató r vektor, vagyis a r = r 2 r 1 = r(t + t) r(t) (1.0.1) az elmozdulás vektor. Az átlagsebesség az s össz összes megtett út osztva a t össz összes eltelt idővel: v átl = s össz s t össz t, (1.0.2) amely skalár mennyiség. Azaz csak a nagyságát tudjuk. Ha a t időtartamot egyre rövidebbnek vesszük ( t 0 és létezik a matematikai határérték), akkor a s v(t) = lim t 0 t = ds dt (1.0.3) sebesség a t időpillanatbeli sebesség nagyság. (Az út idő szerinti differenciálhányadosa, deriváltja.) Az előzőhöz hasonló meggondolásokat az elmozdulásvektorra alkalmazva kapjuk a pillanatnyi sebesség vektorát r v(t) = lim t 0 t = dr dt, (1.0.4) amely az irányt is megadja. A pillanatnyi sebesség megmutatja, hogy a következő pillanatban milyen irányba és egy secundum alatt menyivel fog elmozdulni. Definíciója: időegység alatti elmozdulás. Jelölje a hely- és sebességvektor komponenseit Descartes-koordinátákban az r = (x,y,z) és v = (v x,v y,v z ). Ekkor x v x = lim t 0 t = dx dt ; v y y = lim t 0 t = dy dt ; v z z = lim t 0 t = dz dt. (1.0.5) A helyvektor kifejezhető az ívhossz szerint parametrizálva, azaz az r(s(t)) alakban. Elvégezzük a láncszabálynak megfelelő v = lim lim r s s 0 t 0 s t = e tv (1.0.6) szeptember 28. 4

5 átalakításokat. Innen leolvasható, hogy a pillanatnyi sebesség mindig a pályagörbe érintője irányába mutat. (Az e t egységvektor neve: tangenciális egységvektor.) A sebesség nagysága v = A gyorsulás időegység alatti sebességváltozás, azaz 1.5. Speciális esetek Egyenesvonalú egyenletes mozgás v 2 x + v 2 y + v 2 z. (1.0.7) v a(t) = lim t 0 t = dv dt = d2 r dt. (1.0.8) 2 Az egyenesvonalú egyenletes mozgás fogalma azt jelenti, hogy a pont sebességvektora állandó, azaz sebesség nagysága és iránya a mozgás során állandó v = v 0 = const. (1.0.9) A pont gyorsulása a pont helye a = 0, (1.0.10) r(t) = v 0 t + r 0. (1.0.11) Itt r 0 a kezdeti időponthoz tartozó helyvektor. Az x tengely mentén tekintve a mozgást x(t) = v 0 t + x 0. (1.0.12) Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás Az egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás fogalma azt jelenti, hogy a pálya egyenes, és a tömegpont sebessége azonos időközönként ugyanannyival változik, azaz gyorsulásvektora állandó, azaz gyorsulás nagysága és iránya a mozgás során állandó a = a 0 = const. (1.0.13) szeptember 28. 5

6 Ekkor a pont sebessége v(t) = a 0 t + v 0, (1.0.14) ahol v 0 a kezdeti időponthoz (t = 0) tartozó sebességvektor. A pont helyének időbeli változását a következő függvény adja meg: r(t) = 1 2 a 0t 2 + v 0 t + r 0, (1.0.15) ahol r 0 a kezdeti időponthoz tartozó sebességvektor. Az x tengely mentén tekintve a mozgást v(t) = a 0 t + v 0 (1.0.16) és x(t) = 1 2 a 0t 2 + v 0 t + x 0. (1.0.17) Ezt az összefüggést gyakran négyzetes út törvénynek nevezik szeptember 28. 6