TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE
|
|
- Márta Kocsis
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE D. Iányi Miklósné pofesso emeius. előadás PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/1
2 Tömegpon kinemaikája mozgásegyenleek a diek kapcsola ha helyzeeko isme -helyzeeko s( ) -pályagöbe ( s( ) ) a pillananyi sebesség: ( s( ) ) ( s( ) ) e e s& ( ) a gyosulás: a( s( ) ) ( s( ) ) & ( s( ) ) enan + ea & & & ( ( )) az inez kapcsola ha az a s isme a pillananyi sebesség: ( s() ) 0 + a( τ ) dτ τ 0 a helyzeeko: ( s() ) 0 + ( τ ) dτ τ 0 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/
3 Speciális eseek foonómiai göbék 1. Egyenes onalú egyenlees mozgás ( ) 0 ( ) áll. a s s 0 +. Egyenleesen gyosuló mozgás a gyosulás: a sebesség: ( ) ( ) a a áll 0 + a a mege ú: () s + a s PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/3
4 3. A hajíás d a g áll d ( ) + g ( ) 0 0 hodogáf ( ) 0 + g ( ) 0 pályagöbe 3.a. A szabadesés 3.b. A ízszines hajíás 3.c. A fede hajíás h hodogáf g g x 0 s 0 z g h x + z g PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/4 x 1 0x 1z 0z g z1 0z g
5 4. Mozgás göbe onalú pályán Emlékezeő: pályagöbe göbülei sugá ( ) a helyzeeko: s( ) a sebességeko: d s & s ds a pályagöbe éinő ekoa: e ds d ( ()) ( ( )) e ( s( ) ) a a() en + ea [m/s ] ρ a en an + ea an ρ a pályáa meőleges iányú gyosulás a a gyosuláseko: d de a( s ) & d () () d d & de { ds en ρ ( s( ) ) d ds d + e e n ρ a pályameni angenciális iányú gyosulás d d PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/5
6 4.1. Mozgás göbe onalú síkpályán kömozgás a ömegpon helyzeekoa: R e ( ( ) ) ϕ a ömegpon elmozdulása: d + d ds ( ) ( ) ( ) eϕ ( ) ( ) R dϕ( ) ds a ömegpon sebessége: d ds d ( s() ) & ϕ ( s( ) ) eϕ R eϕ Rω e ϕ ds d d keülei/pálya sebesség ω & ϕ a szögsebesség: ω & ϕ nagysága: R ω ω eϕ e z e Rω e ϕ ωe z e R ω ω ω ω e z PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/6
7 & ω dω d a ömegpon gyosulása: d a() & () d d a ω & ω + ω d ϕ () ( ) 1 1 e R () e e R () e a e a z && z && ϕ ϕ ω & ϕ & ω ε & ω e z && ϕ e z && ϕ ε e && ϕ ε ϕ ε -szöggyosulás R e ε & ω e z ϕ & a & ω ε a Rε keülei/szöggyosulás pályameni gyosulás PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/7
8 ω & ω ω ω ω 0 a ömegpon gyosulása: d a() & () R e d d a () ( ω ) & ω + ω & d Maemaika: u z u z ( ) ( ) ( u )z 1 ω ω ω ω ω R e a ω ω ω ω ( ) ( ) ( ) n ω a n ω & ω ( ω ) ω a n Rω a pályáa meőleges iányú gyosulás cenipeális gyosulás PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/8
9 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/9 a ömegpon gyosulása: ( ) n a e a e a + ϕ R R a R R a n ω ω ϕ ε & & ( ) ω ε ϕ R e R e a () ( ) a a n d d a & & + + ω ω ω a a n & & ω ω ε ω z z a e e & && & & ε ω ϕ ω ε ω ( ) n a & ω ω ω ω A kömozgás gyosulása R e
10 Egyenlees kömozgás: állandó sebességgel fogó mozgás a n a nomális iányú cenipeális gyosulás Rω ω PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék R Minhogy ds d áll. pályasebesség Rω ω áll. a szögsebesség állandó Ha a szögelfodulás egyenlees ( ) ω & ϕ ( ) ω & ϕ ( ) 0 a Rϕ& Rε 0 ω π egy eljes köülfodulás ideje a peiódus idő T a másodpecenkéni keingések száma: f 1 T ω [fod/s] π a pályasebesség állandó ϕ nincs angenciális pálya iányú gyosulás szöggyosulás T π ω [s] a pecenkéni keingések számafodulaszám: n 60 f 60 T ω 60 [fod/pec] π TFM/10//4/EA-II/10
11 4.. Mozgás égöbén pl. állandó meneemelkedésű csaaonal menén (egy henge palásján) egy kömozgás és egy haladó mozgás eedője a ömegpon helyzeekoa: ϕ ( ) ω R e a meneemelkedés szöge: () ( ) ϕ + h π h g α Rπ e z a ömegpon sebessége: & ω de R d ω e h + ω e π ( ) h dϕ π d + e z ϕ R eϕ z ϕ ϕ ω e + z e z PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/11
12 Tömegpon kineikája II. Kineika 1. Newon axiómái (öényei) 1.1. Newon I. öénye a eheelenségi öény Minden es (anyagi pon) nyugalomban maad. megaja egyenes onalú egyenlees mozgásá amíg más esek kölcsönhaásai mozgásállapoának megálozaásáa nem kényszeíik Ha egy ese ömegpona haó eők eedője zéus akko a es nyugalomban an n F k 0 0 ill. áll. k 1 Newon I öénye olyan onakozaási inecia endsze jelen amely a kölcsönhaásoka nem eszi figyelembe PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/1
13 1.. Newon II. öénye A mozgás megálozása az m ömegpon mozgásmennyiségének impulzusának/lendüleének megálozása okozza. m I m I kg s Az m ömegpon impulzusa: ( ) ( ) [ ] Az m ömegpona haó eő: di I & d di d d I & m m ma F d d d m áll. F PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék ( ) F ( ) [ F ] 1kg 1N (newon) ( ) m m& & & m s ( ) ma( ) Newon II. Ha öbb eő ha egy ese azok haásai összegződnek (a lineáis endszeen a szupepozíció éényes) n F F i k 1 TFM/10//4/EA-II/13
14 1.3. Newon III. öénye haás-ellenhaás kölcsönhaás öénye Az akció eőel együ mindig fellép egy ele azonos nagyságú de ellenées iányú eakcióeő F g F e Kiegészíések: a) Galilei-féle anszfomáció a K álló és a állandó sebességgel mozgó K' endszeekben a ömegpon gyosulás és ennek megfelelően az eő ugyanakkoa + áll. & & b) D'Alambe el kineikai egyensúlyi állapo áll fenn ha F ( ) ma( ) 0 0 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/14
15 1.4. Az eőöények alkalmazása a) Tömegpon kömozgásának kineikája a n ω ω R e A kömozgás impulzusa/lendülee: I m m F ma mε mω F + F cp Newon II cenipeális eő Fcp m an emr m ω ω emω em R Newon III a eakció eő cenifugális eő A pálya meni gyosíó eő: A kömozgásnál fellépő eők: F F m a PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/15 a ω d I & m & ω d & ω ε & ( ω ) mω + m F cp F cf mε eϕ mrε ε e R e εr e z & ϕ
16 b) Bolygómozgás dinamikája Newon-féle gaiációs öény m1m ömegonzás lép fel F γ Nm γ Caendish 1798 kg A föld felszínén 1 kg ömege haó eő m F kg m 1 F F g γ 981 N m D D ( ) F A Föld fogásából számazó cenifugális eő: F cf Fcp man m RF m RF ωf F ω F N π ad 4 óa g ( F ) 1 981m/s g F cf PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/16
17 c) Tesek súlya a súlyeő A gaiációs gyosulásból a ömegpona/eseke haó eő a súlyeő [ ] m Fg m g Fg 1kg 1N s m 1kg ömeg súlya mg N 10N d) A súlódási eő F g d/1) A csúszó súlódás a súlódási eő iánya ellenées a mozgás iányáal F µ F s ny µ mg µ -a súlódási ényező a felüle minőségéől függ d/) A apadási súlódás (nyugó súlódás) a felüleek nem csúsznak el egymáson µ > µ µ F > µ Fny ny nyugó ömeg elindíásához nagyobb eő kell min mozgaásához PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/17
18 d/3) Súlódás lejőn aló mozgásnál az m ömegű es súlya: F g mg a lejő iányú eő: F sinα l F g a lejő felüleé nyomó nyomóeő: F cosα ny F g a súlódási eő: F µ s F ny A es gyosuló mozgással lecsúszik a lejőn ha Fl F s ( sin µ cos ) ma Fgy Fl Fs mg α α a g( sinα µ cosα ) A megcsúszás haáán: F l F s mg sinα µ mg cosα sinα µ gα µ -méésének módja cosα PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/18
19 e) Rugóeő lineáis kapcsola az eő és a kiéés közö a isszaéíő eő aányos az elmozdulással F ( x) k x e x k N m - a ugóállandó A mozgásegyenle: F ( x) k xe x mxe && x m d x d ( ) e x ma () e ma x A ugómozgás gyosulása: a a () e x && xe x d x d ( ) e x kxe m x PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/19
20 . Az impulzus éel Az m ömegpon mozgásmennyiségének impulzusának megálozása a ömegpon kineikai egyenleé eedményezi. m áll. az impulzus: I ( ) m ( ) az eőhaás az impulzus di I & megálozásához eze: F ma d I ( d 0 ) m0 F ( ) ( m( ) ) () d I m m impulzuséel: F τ dτ d m m m di 0 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) 0 m0 Ha F áll. és 0 0 ( 0) 0 ( 0) 0 a mozgásegyenle: F d ( ) F m m () a m d 0 1 F 0 0 () + + m TFM/10//4/EA-II/0
21 3. Tömegpon dinamikája enegiaiszonyok 3.1. A munka az m ömegpon A ponból B ponba mozdíunk el W W W munká égzünk dw F d F d F d cosϕ AB AB W W B ( ) ( ) dw A B F A W ( ) d B W [ W ] 1 Nm 1J ( joule) AB () F( ) d B A A B A F ( ) d PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/1
22 Tömeg mozgaása egyenlees sebességgel áll. az F eő ú iányába eső komponense: F m F cosα F n F sinα az m ömeg akko mozog állandó sebességgel ha: ekko a m ömegnek s úon aló elmozdíásako égze munka: W F s F s F s m a súlódás legyőzésée a endszebe beáplál munkaégző képesség: W F s F s s a súlódási eő: Fny Fg Fn F s µ F ny F k 0 Fm F s k s PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/
23 3.. A kineikus. mozgási enegia az m ömegpon impulzusmegálozása munkaégzés eedményez: W () F ( ) d I & ( ) d I ( ) m( ) W () m( ) & d d d m d m d { d egy sebességgel mozgó ömegpon mozgási enegiája : m s m [ ] 1kg 1kg m 1Nm 1J W m W m m s I ( ) d ( ) d W m d W m m 1 1 () m m () W m 1 () () ( ) I ( ) d PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/3
24 A gyosíó eő munkája ha a húzóeő ú iányú komponense nagyobb min a súlódási eő: F m > F s F F Fs a súlódási és a mozgaó eők munkájának eedője gyosíja a ömege: W W F F s F s ma s ( ) m s s gy a ha a gyosíó eő állandó ( 0 ) 0 kezdősebességnél s a 1 W gy Wm Ws ma m( a) a 1 1 W ( ) gy m a m gy m PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/4
25 3.3. A helyzei. poenciális enegia Az m ömegű ese haó nehézségi eő: F g mg az m ömege h magassága felemele a nehézségi eő leküzdésée befekee munka: W F h mg h h g az m ömeg munkaégző képességé poenciális enegiájá nöeli meg az m ömege h magasságól leeje a nehézségi eő munká égez az m ömeg eleszi munkaégző képességé poenciális enegiájá W h 0 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/5
26 Emelés lejőn a nehézségi eő munkája az m ömeg súlyeeje: mg F g a súlyeő lejő iányú komponense: F l F g sinα a lejő hossza: l h sinα az m ömegnek a lejőn h magasságig aló emeléseko égze munka a helyzei enegia: h Wh Fe l Fg sinα mg h sin a nehézségi eő munkája a függőleges elmozdulásól függ α PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/6
27 Rugóeő munkája a ugó poenciális enegiája a ugóeő: F k x a ugó megfeszíő külső eő: F F k x W k az x áolsága megnyújo ugó ugóeejének munkája: x F 0 x x ( x) dx kx dx k 0 a ugó megfeszíéseko a külső eő álal a endszebe beáplál munka a ugó poenciális enegiája: Wk W k x PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/7
28 3.4. A belső enegia a súlódási hő 3.5. A fogaó nyomaék M F PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék a súlódási eő: F µ F mg s g µ az m ömeg állandó sebességgel mozog F F s a súlódás legyőzésée a endszebe beáplál munka/enegia hőé alakul: W F s F s W M gen F M 14 F s hő ( F + F ) F cp Fcp Fcp 0 ε ε fogaónyomaék a angenciális eőből számazik 1443 m ( ) ( ε ) m TFM/10//4/EA-II/8 ε
29 Eőáieli eszközök Az emelő: az emelő fogási középponjáa a haóeő és a súlyeő fogaónyomaéka azonos egyensúly lép fel az F eő munkája fedezi az m ömeg felemelésének munkájá: az emelő eő: F F emelő emelő x1 Fg x F g x x 1 az m ömeg függőleges elmozdulása az α fodulási szög egyenlőségéből: x g( α ) y x y1 x1 y y1 x 1 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/9
30 A csiga: súlyeő és a húzóeő nyomaéka egyenlő a csiga mindké oldalán a köélben ugyanakkoa eő ébed: F F g az emelő eő: F F g az m ömeg függőleges elmozdulása soán a munkaégzés azonos a húzóeő álal égze munkáal: WF g WF Fg h F z a ehe emelkedése : h z a mozgó csiga egyik száa a súlyeő feléel emel a köelek elágásako az álló csiga köéleeje a húzóeő a súlyeő fele: F F g az m ömeg emelkedése soán a a súlyeő és a húzóeő munkája azonos így : F g h F z h z PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/30
31 1 3 a. számú mozgó csigáa ögzíe súlyeőel a háom köéleőel a egyensúly amelyek nagysága: 3 F g a 3. számú ögzíe engely köül elfoduló csiga köeleiben a súlyeő hamada lép fel a ké köéleő fogaónyomaéka egyensúlyban an az 1. számú csiga köeleiben fellépő eők fogaónyomaékai egyenlőségéből az emelőeő: F F g 3 az elemlőeő munkája fedezi a súlyeő emeléséhez szükséges munká WF g W F a ehe emelkedése : h z 3 PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/31
32 3.6. A eljesímény az időegység ala égze munka a eljesímény: P () lim d W dw d ( ) P ( ) W& ( ) elemi úon aló elmozdulásko égze munka: dw ( ) F( ) d P d d Nm s J s [ P] 1 1 1W ( wa) () F( ) d F( ) d F( ) d F d + F d & + eljesímény az eő és P() F & ( ) d I & + ( ) d a mozgásmennyiség/impulzus időbeli megálozása eedményez Ha F ( ) F( ) időben állandó: Ha F időben állandó: P F d P F ( ) ( ) & & PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/3
33 4. A konzeaí eőé ömegpono elmozdía A-B-A mechanikai éelemben nincs munkaégzés F B A ( s1 ) ds + F A B ( s ) ds 0 F s ds 0 F B A ( s1 ) ds F A B ( s ) ds F B A ( s ) ds a égze munka nem függ az ú alakjáól csak az elmozdulás égponjaiól függ PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/33
34 5. A mechanikai enegia-megmaadás éele egy mechanikai endsze összes enegiája állandó W m + W h + W s + F d áll A mechanikai enegiaegyensúlyi egyenle egy mechanikai endszebe beáplál enegia fedezi egyész a endsze belső enegiájának megálozásá másész a endsze munkaégzése fodío enegiájá a endszebe beáplál enegia: W gen W a endsze belső enegiája: W belső a endsze munkaégző képessége: F d s gen W belső + F d s PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/34
35 5.1. A helyzei és a mozgási enegia kapcsolaa W h mgh W m enegia diagam: 1 m egy m ömegpono h magasságból leeje eleszi poenciális enegiájá a endszeben felhalmozo belső enegiájá a ömegpon a alaja sebességgel ékezik mozgási enegiáal endelkezik helyzei enegia mozgási enegia 1 h W m W mgh m a endsze össz-enegiája állandó: W h + W + 1 m mgh m áll PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/35
36 5.. A kineikai enegia és a gyosíó eő munkája egy m ömegpono 1 sebességől sebessége gyosí egy F eő enegia diagam: a ömegpon mozgási enegia megálozásá 1 dw 1 m m m 1 az F gyosíó eőnek a dx x x 1 úon égze munkája fedezi F dx F( x x 1 ) W gy dw m Wgy m gy dw + W áll a endsze összenegiája állandó W Wm m gy 1 + dw + W áll PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/36
37 5.3. A kineikai enegia és a súlódási eő munkája a ömegpona haó eő egyensúly a a súlódási eőel egyenlees a mozgás: F Fs µ Fg µ mg enegia diagam: a sebességgel mozgó es kineikai enegia megálozása fedezi az s úon fellépő súlódási eszesége: W s F s µ mg s dw 1 m 1 Ws µ mg s m 1 m a endsze össz-enegiája állandó W m1 Wm + dwm + Ws áll PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/37
38 6. Az impulzus-megmaadás éele egy mechanikai endszeben ké ömegpon kölcsönhaásba keülhe a ké ömegpon összeüközik mozgásállapoa megálozik Newon III. öénye: F1 F I & 1 I & I & 0 k k dik d I k 0 I 0 d d k az impulzus megálozása eőhaás fellépéséel já I di F di Fd di d di PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék k az impulzus-megmaadási éel: I Fd ( ) I ( ) I ( ) F( ) d 1 k k m 0 k k TFM/10//4/EA-II/38
39 Ellenőző kédések Foglalja össze a göbe onalú- és a kömozgás mozgásöényei Foglalja össze Newon öényei Ismeesse Newon öényei és az impulzus megmaadás éelé Ismeesse a munka és a eljesímény fogalmá és meghaáozásának módjá Ismeesse a helyzei- és a mozgási enegia fogalmá és meghaáozásának módjá Ismeesse a fogó mozgásnál fellépő fogaónyomaék fogalmá és meghaáozásának módjá Ismeesse a konzeaí eőé fogalmá és az enegia- és az impulzus-megmaadás éelé. PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/39
40 Iodalom Tanköny Ianyi A. Tanszpo folyamaok modellezése előadás ázla Ianyi A. Műszaki fizika infomaikusoknak Tanköny Pollack Pess 010. Alin Hudson Rex Nelson Úban a moden fizikához LSI Okaóközpon 1994 ISBN ( fejezeek) Ajánlo iodalom: M. Csizmadia Béla Nándoi Enő (szek) Mozgásan Nemzei Tankönykiadó Budapes 1997 ISBN Felhasznál iodalom: Béda Gyula Bezák Gáspá Kinemaika és dinamika Műegyeemi Kiadó ISBN Gyögyi József Dinamika Műegyeemi Kiadó 003 ISBN X Szőke Béla Fizika Előadás ázla 004. PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/40
41 Gyakoló feladaok a) Megoldandó feladaok a kömozgás émaköéből. b) Felada megoldások Newon mozgásöényének alkalmazásáal az eő a munka az enegia a eljesímény a konzeaí eők és enegia- és impulzusmegmaadás émaköéből. Tanköny Alin Hudson Rex Nelson Úban a moden fizikához LSI Okaóközpon 1994 IV. fejeze A-10 4A-11 4B-1 4C-7 feladaok V. fejeze B-15 5B-19 5B-1 5B- 5B-31 5A-9 5B-31 5A-33 5B-35 5B-38 5B-50 5B-51 5B-5 5B-55 5B-56 5B- 61 5B-64 5B-65 feladaok. VI. fejeze B-6 6B-8 6B-10 6B-14 6B-15 6A-16 6B3 6A5 6B8 6B30 6A-49 6C-6 feladaok VII. fejeze A-6 7A-10 7B-1 7B-13 7B-15 7B- 16 7B-18 7B-4 7C-46 7C-49 feladaok VIII. fejeze feladaok. Ianyi A. Műszaki fizika infomaikusoknak Tanköny Pollack Pess Feladaok A ömegpon kineikája Felada Felada. PTE PMMK Műszaki Infomaika Tanszék TFM/10//4/EA-II/41
Fizika I minimumkérdések:
Fizika I minimumkérdések: 1. Elmozdulás: r 1, = r r 1. Sebesség: v = dr 3. Gyorsulás: a = dv 4. Sebesség a gyorsulás és kezdei sebesség ismereében: v ( 1 ) = 1 a () + v ( 0 0 ) 5. Helyvekor a sebesség
RészletesebbenFizika és 6. Előadás
Fzka 5. és 6. Előadás Gejesztett, csllapított oszclláto: dőméés F s λv k F F s m F( t) Fo cos( ωt) v F (t) Mozgásegyenlet: F f o o m ma kx λ v + Fo cos( ωt) Megoldás: x( t) Acos ( ) ( ) β ωt ϕ + ae t sn
RészletesebbenRugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai
Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben
RészletesebbenFizika Előadás
Fizika 11 1. Előadás Fonos-e egy manage-nek fiziká anulnia????? Mié fonos egy manage-nek fiziká anulnia??? Az euo/usd keeszáfolyam göbéje. A legnagyobb őzsdei guuk sem udják megállapíani, melyik az öpeces,
RészletesebbenKinematikai alapfogalmak
Kineatikai alapfogalak a ozgások leíásáal foglalkozik töegpont, onatkoztatási endsze, pálya, pályagöbe, elozdulás ekto a sebesség, a gyosulás Egyenes Vonalú Egyenletes Mozgás áll. 35 3 5 5 5 4 a s [] 5
RészletesebbenFizika és 3. Előadás
Fizika. és 3. Előadás Az anyagi pont dinamikája Kinematika: a mozgás leíásaa kezdeti feltételek(kezdőpont és kezdősebesség) és a gyosulás ismeetében, de vajon mi az oka a mozgásnak?? Megfigyelés kísélet???
RészletesebbenA kiszámított nyomatékok módszere (CTM - Computed Torque Method)
A kiszámío nyomaékok módszee CM - Compued oue Mehod A obokaok D+G és ID iányíási módszeei csak a onól onig iányíás eseében gaanálják a nulla állandósul állapobeli hibá illeve csak az előí eenciapon közelében
RészletesebbenMechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)
Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai
Részletesebben1. Feladatok a dinamika tárgyköréből
1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű
RészletesebbenFIZIKA FELVÉTELI MINTA
Idő: 90 perc Maximális pon: 100 Használhaó: függvényábláza, kalkuláor FIZIKA FELVÉTELI MINTA Az alábbi kérdésekre ado válaszok közül minden eseben ponosan egy jó. Írja be a helyesnek aro válasz beűjelé
Részletesebbenrnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika
Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó
RészletesebbenMechanika. Kinematika
Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat
RészletesebbenAz inga mozgásának matematikai modellezése
Az inga mozgásának matematikai modellezése Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Természet és Matematika Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Őszi Kulturális Fesztivál, 2011. 2011.10.08.
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 017. február 13. A lejtő mint kényszer A lejtő egy ún. egyszerű gép. A következő problémában először a lejtőt rögzítjük, és egy m tömegű test súrlódás nélkül lecsúszik
Részletesebben5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR
5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbikbn külön, egymásól függelenül izsgáluk nyugó ölések elekomos eé és z időben állndó ám elekomos és mágneses eé Az elekomágneses é ponosbb modelljé kpjuk, h
RészletesebbenGyakorló feladatok Tömegpont kinematikája
Gyakorló feladatok Tömegpont kinematikája 2.3.1. Feladat Egy részecske helyzetének időfüggését az x ( t) = 3t 3 [m], t[s] pályagörbe írja le, amint a = indulva a pozitív x -tengely mentén mozog. Határozza
RészletesebbenMérnöki alapok 2. előadás
Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenEgyenes vonalú mozgások - tesztek
Egyenes onalú mozgások - eszek 1. Melyik mérékegységcsoporban alálhaók csak SI mérékegységek? a) kg, s, o C, m, V b) g, s, K, m, A c) kg, A, m, K, s d) g, s, cm, A, o C 2. Melyik állíás igaz? a) A mege
Részletesebben(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.
ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM MECHANIZMUOK ALKALMAZOTT MECHANIKA TANZÉK Elméleti kédések és válaszok egyetemi alapképzésbe (Bc képzésbe) észtvevő méökhallgatók számáa () Defiiálja a mechaizmus fogalmát! Mechaizmuso
Részletesebben. Vonatkoztatási rendszer z pálya
1. Knemaka alapfogalmak. A pála, a sebesség és a gorsulás defnícója. Sebesség, és gorsulás lokáls koordnáá. Mogás leírása különböő koordnáa-rendserekben. A knemaka a mogás maemaka leírása, a ok felárása
RészletesebbenKÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS
KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS
Részletesebbena. Egyenes vonalú mozgás esetén az elmozdulás mindig megegyezik a megtett úttal.
A ponszerű es mozgása (Kinemaika). Ellenőrző kérdések, feladaok... Mozgásani alapfogalmak. Dönsd el a köekező állíások mindegyikéről, hogy igaz agy hamis. Írj az állíás mellei kis négyzebe I agy H beű!
Részletesebbent 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I. 248-284.o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag,
Hősee folyamaok ( Műv-I. 48-84.o. ) A ménöki gyakola endkívül gyakoi feladaa: - a közegek ( folyadékok, gázok ) Minden hővel kapsolaos művele veszeséges - nins ökélees hőszigeelő anyag, hűése melegíése
RészletesebbenIrányításelmélet és technika I.
Irányításelmélet és technika I. Mechanikai rendszerek dinamikus leírása Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék amagyar@almos.vein.hu 2010
Részletesebbenα v e φ e r Név: Pontszám: Számítási Módszerek a Fizikában ZH 1
Név: Pontsám: Sámítási Módseek a Fiikában ZH 1 1. Feladat 2 pont A éjsakai pillangók a Hold fénye alapján tájékoódnak: úgy epülnek, ogy a Holdat állandó sög alatt lássák! A lepkétől a Hold felé mutató
RészletesebbenKéplet levezetése :F=m a = m Δv/Δt = ΔI/Δt
Lendület, lendületmegmaradás Ugyanakkora sebességgel mozgó test, tárgy nagyobb erőhatást fejt ki ütközéskor, és csak nagyobb erővel fékezhető, ha nagyobb a tömege. A tömeg és a sebesség együtt jellemezheti
RészletesebbenMérések állítható hajlásszögű lejtőn
A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny. 2015/2016-os tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...
Bor ál Fizikaverseny 2015/201-os anév DÖNTŐ 201. április 1. 8. évfolyam Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül még a ovábbi lapokon is fel kell írnod a neved! skola:... Felkészíő anár neve:...
RészletesebbenFelvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga- Minden tétel kötelező. Hivatalból 10 pont jár. Munkaidő 3 óra. I. Az alábbi kérdésekre adott
Részletesebben1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel
1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel Munkavégzés, teljesítmény 1.1. Feladat: (HN 6B-8) Egy rúgót nyugalmi állapotból 4 J munka árán 10 cm-rel nyújthatunk meg. Mekkora
RészletesebbenMerev testek kinematikája
Mechanka BL0E- 3. előadás 00. októbe 5. Meev testek knematkáa Egy pontendszet meev testnek tekntünk, ha bámely két pontának távolsága állandó. (f6, Eule) A meev test tetszőleges mozgása leíható elem tanszlácók
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória
. kategória.... Téli időben az állóvizekben a +4 -os vízréteg helyezkedik el a legmélyebben. I. év = 3,536 0 6 s I 3. nyolcad tonna fél kg negyed dkg = 5 55 g H 4. Az ezüst sűrűsége 0,5 g/cm 3, azaz m
RészletesebbenMechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t
Mechanika, dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség.
Részletesebben3.1. Példa: Szabad csillapítatlan rezgőrendszer. Adott: A 2a hosszúságú, súlytalan, merev
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 3. MECHANIKA-REZGÉSTAN GYAKORLAT (iolgozta: Fehé Lajos tsz. ménö; Tanai Gábo ménö taná; Molná Zoltán egy. aj. D. Nagy Zoltán egy. aj.) Egy szabaságfoú
RészletesebbenI. MECHANIKA (Klasszikus mechanika)
I. MECHANIKA (Klasszikus mechanika) I.1. A mechanika ága Klasszikus mechanika olan közelíés, amel a közönséges (mako) méeű és sebességű (fénsebességnél jóval kisebb) ágak mozgásával foglalkozik: Klasszikus
RészletesebbenELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK KINEMATIKA ÉS DINAMIKÁBÓL
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK KINEMTIK ÉS DINMIKÁBÓL nyagi pon kinemaikája: Mi a definíciója a kövekező alapfogalmaknak: - pálya: mozgásörvény grafikonja a érben, valamilyen görbe (érgörbe), de fonos speciális eseek
RészletesebbenFIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
RészletesebbenFIZIKA. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 2006 március 14. 3. előadás
FIZIKA Elekromágneses indukció, válakozó 6 március 14. 3. előadás FIZIKA II. 5/6 II. félév Áram ás mágneses ér egymásra haása Válakozó feszülség jellemzése FIZIKA II. 5/6 II. félév Lorenz erő mal ájár
RészletesebbenSíkbeli polárkoordináta-rendszerben a test helyvektora, sebessége és gyorsulása általános esetben: r = r er
Fizika Mechanika óai felaatok megolása 5. hét Síkbeli polákooináta-enszeben a test helyvektoa, sebessége és gyosulása általános esetben: = e Ha a test köpályán mozog, akko = konst., tehát sebessége : éintő
Részletesebben5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR
5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbiakban külön, egymástól függetlenül vizsgáltuk a nyugvó töltések elektomos teét és az időben állandó áam elektomos és mágneses teét Az elektomágneses té pontosabb
RészletesebbenEgy mozgástani feladat
1 Egy mozgástani feladat Előző dolgozatunk melynek jele és címe: ED ~ Ismét az ellipszis egyenleteiről folytatásának tekinthető ez az írás. Leválasztottuk róla, mert bár szorosan kapcsolódnak, más a céljuk.
Részletesebben28. Nagy László Fizikaverseny Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, Kazincbarcika február 28. március osztály
1. feladat a) A négyzet alakú vetítővászon egy oldalának hossza 1,2 m. Ahhoz, hogy a legnagyobb nagyításban is ráférjen a diafilm-kocka képe a vászonra, és teljes egészében látható legyen, ahhoz a 36 milliméteres
RészletesebbenA nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p
Jedlik 9-10. o. reg feladat és megoldás 1) Egy 5 m hosszú libikókán hintázik Évi és Peti. A gyerekek tömege 30 kg és 50 kg. Egyikük a hinta végére ült. Milyen messze ült a másik gyerek a forgástengelytől,
RészletesebbenTömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások
2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (112A) Név: 1 Műszaki Mechanikai Tanszék január 11. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3
BME Gépészmérnöki Kar 3. vizsga (2A) Név: Műszaki Mechanikai Tanszék 2. január. Neptun: 2 Szilárdságtan Aláírás: 3. feladat (2 pont) A vázolt befogott tartót a p intenzitású megoszló erőrendszer, az F
RészletesebbenA Maxwell-féle villamos feszültségtenzor
A Maxwell-féle villamos feszültségtenzo Veszely Octobe, Rétegezett síkkondenzátoban fellépő (mechanikai) feszültségek Figue : Keesztiányban étegezett síkkondenzáto Tekintsük a. ábán látható keesztiányban
RészletesebbenMunka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása
Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
Részletesebben3. feladatsor: Görbe ívhossza, görbementi integrál (megoldás)
Maemaika A3 gyakorla Energeika és Mecharonika BSc szakok, 6/7 avasz 3. feladasor: Görbe ívhossza, görbemeni inegrál megoldás. Mi az r 3 3 i + 6 5 5 j + 9 k görbe ívhossza a [, ] inervallumon? A megado
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3
Hatvani István fizikaverseny 016-17. 1. kategória 1..1.a) Két eltérő méretű golyó - azonos magasságból - ugyanakkora végsebességgel ér a talajra. Mert a földfelszín közelében minden szabadon eső test ugyanúgy
Részletesebben9. ábra. A 25B-7 feladathoz
. gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,
RészletesebbenFizika példák a döntőben
Fizika példák a döntőben F. 1. Legyen két villamosmegálló közötti távolság 500 m, a villamos gyorsulása pedig 0,5 m/s! A villamos 0 s időtartamig gyorsuljon, majd állandó sebességgel megy, végül szintén
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő, a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenKinematika. fontos!), pontosabban a helyvektor változási gyorsasága, vagyis idő szerinti deriváltja
Kinemaika A kinemaika a mozgás maemaikai leírása, az ok felárása nélkül. Tekinsünk a ovábbiakban ömegponoka. A ömegpon olyan es, melynek jellemző méreei kicsik a pálya méreeihez képes. Egy ömegpon vagy
Részletesebben17. tétel A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi szög, középponti szög, látószög.
17. tétel kö és észei, kö és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometiai tágyalásban). Keületi szög, középponti szög, látószög. Def: Kö: egy adott ponttól egyenlő távolsága levő pontok halmaza a síkon.
RészletesebbenMérnöki alapok 2. előadás
Mérnöki alapok. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenMozgás centrális erőtérben
Mozgás centális eőtében 1. A centális eő Válasszunk egy olyan potenciális enegia függvényt, amely csak az oigótól való távolságtól függ: V = V(). A tömegponta ható eő a potenciális enegiája gaiensének
RészletesebbenTRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE
RANSZPOR FOLYAMAOK MODELLEZÉSE Dr. Iányi Miklósné egyetemi tanár 6. előadás PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/ I. Alafogalmak Hőtan ermodinamika. Hőmérséklet meleg-hideg érzékelés mérése:
RészletesebbenMerev testek kinematikája
Merev testek kinematikája Egy pontrendszert merev testnek tekintünk, ha bármely két pontjának távolsága állandó. (f=6, Euler) A merev test tetszőleges mozgása leírható elemi transzlációk és elemi rotációk
Részletesebben(Gauss-törvény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 div E (Gauss-Osztrogradszkij-tételből) r 3. (d 2 + ρ 2 ) 3/2
. Elektosztatika. Alapképletek (a) E a = össz (Gauss-tövény), ebből következik, hogy ρössz = ɛ 0 iv E (Gauss-Osztogaszkij-tételből) ɛ 0 (b) D = ɛ 0 E + P, P = p V, ez spec. esetben P = χɛ 0E. Tehát D =
RészletesebbenKinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek
Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből
RészletesebbenModern fizika és alkalmazásai
Moden fizika és alkalmazásai.előadás Fizika Tsz. h előadás http://fizipedia.bme.hu/inde.php/moden_fizika_ és_alkalmazásai Miét éppen fizika? Fizikai kutatások Alkalmazások Számítógépes hálózat Intenet
RészletesebbenA fény diszperziója. Spektroszkóp, spektrum
A éy diszpeziója. Speoszóp, speum Iodalom [3]: 5, 69 Newo, 666 Tiszább, élesebb szíépe ad a öveező eledezés A speum szíe ovább má em boaó. A speum szíee úja egyesíve eé éy apu. Sziváváy Newo Woolsope-i
RészletesebbenBiológiai molekulák számítógépes szimulációja Balog Erika
Bológa molekulák számíógépes szmulácóa Balog Eka Semmelwes Egyeem, Bofzka és Sugábológa Inéze SZEKVENCIA ALA THR SER THR LYS LYS LEU HSD LYS GLU PRO ALA ILE LEU LYS ALA ILE ASP ASP THR TYR VAL LYS PRO
RészletesebbenKomplex természettudomány 3.
Komplex természettudomány 3. 1 A lendület és megmaradása Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének a szorzata. Jele: I. Képlete: II = mm vv mértékegysége: kkkk mm ss A lendület származtatott
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
SZÉHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTN ÉS EHNIK TNSZÉK 6. EHNIK-STTIK GYKORLT Kidolgozta: Tiesz Péte egy. ts. Négy eő egyensúlya ulmann-szekesztés Ritte-számítás 6.. Példa Egy létát egy veembe letámasztunk
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István
Ma igazán feltöltődhettek! () D. Sees István Elektomágnesesség Pontszeű töltések elektomos tee Folytonos töltéseloszlások tee Elektomos té munkája Feszültség, potenciál Kondenzátook fft.szie.hu 2 Sees.Istvan@gek.szie.hu
RészletesebbenFIZIKA. Ma igazán feltöltődhettek! (Elektrosztatika) Dr. Seres István
Ma igazán feltöltődhettek! () D. Sees István Elektomágnesesség Töltések elektomos tee Kondenzátook fft.szie.hu 2 Sees.Istvan@gek.szie.hu Elektomágnesesség, elektomos alapjelenségek Dözselektomosság Ruha,
RészletesebbenFizika A2E, 7. feladatsor megoldások
Fizika A2E, 7. feladasor ida György József vidagyorgy@gmail.com Uolsó módosíás: 25. március 3., 5:45. felada: A = 3 6 m 2 kereszmesze rézvezeékben = A áram folyik. Mekkora az elekronok drifsebessége? Téelezzük
RészletesebbenFizika 1i. 1.előadás. Fizika Tsz. 3 h előadás + 1 h gyakorlat
Fizik 1i 1.elődás Fizik Tsz. 3 h elődás 1 h gykol Mié éppen fizik? Fiziki kuások Alklmzások Számíógépes hálóz Inene (www. ) Tnziszo Nemlin. Egyenleek (ámlásn) GPS (omó, el. elm.) Félvezeő elekonik Számíógép
RészletesebbenFizika A2E, 11. feladatsor
Fizika AE, 11. feladasor Vida György József vidagyorgy@gmail.com 1. felada: Állandó, =,1 A er sség áram öl egy a = 5 cm él, d = 4 mm ávolságban lév, négyze alakú lapokból álló síkkondenzáor. a Haározzuk
RészletesebbenA LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN
A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN Egy testre ható erő a más testekkel való kölcsönhatás mértékére jellemző fizikai mennyiség. A légkörben ható erők Külső erők: A Föld tömegéből következő
RészletesebbenA lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje az anyagi pont mozgásának jellemzőit.
1 modul: Kinemaika Kineika 11 lecke: Anagi pon mogása A lecke célja: A ananag felhasnálója megismerje a anagi pon mogásának jellemői Köveelmének: Ön akkor sajáíoa el megfelelően a ananago ha: meg udja
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú
RészletesebbenDr. Beszeda Imre 2008
D. Beszeda Ime 008 t a t a l o m j e gy z é k a fizika tágya, helye a tem.tudományok köében, a fizikai megismeés folyamata és módszeei, a fizikai mennyiségek jellege, métékendszeek, alapmennyiségek mechanika
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenDinamika. p = mυ = F t vagy. = t
Dinamika Mozgás, alakváltozás és ennek háttere Newton: a mozgás természetes állapot. A témakör egyik kulcsfontosságú fizikai mennyisége az impulzus (p), vagy lendület, vagy mozgásmennyiség. Klasszikus
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenA Lorentz transzformáció néhány következménye
A Lorenz ranszformáció néhány köekezménye Abban az eseben, ha léezik egy sebesség, amely minden inercia rendszerben egyforma nagyságú, akkor az egyik inercia rendszerből az áérés a másik inercia rendszerre
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenTestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor
gészítsd ki a mondatot! egyenes vonalú egyensúlyban erő hatások mozgást 1. 2:57 Normál Ha a testet érő... kiegyenlítik egymást, azt mondjuk, hogy a test... van. z egyensúlyban lévő test vagy nyugalomban
RészletesebbenTestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor
gészítsd ki a mondatokat Válasz lehetőségek: (1) a föld középpontja felé mutató erőhatást 1. fejt ki., (2) az alátámasztásra vagy a felfüggesztésre hat., (3) két 4:15 Normál különböző erő., (4) nyomja
RészletesebbenDifferenciálegyenletek a mindennapokban
Differenciálegyenletek a mindennapokban Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Kutatók éjszakája Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája 2011. 2011.09.23. 1 / 15 Pénz, pénz,
RészletesebbenOsztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ
Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?
RészletesebbenA sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer
Kinemaikai egyensúly éele: Téel: zár kinemaikai lánc relaív szögsebesség-vekorrendszere egyensúlyi. Mechanizmusok sebességállapoa a kinemaikai egyensúly éelével is meghaározhaó. sebességállapo ismer, ha
RészletesebbenFolyadékok Mechanikája Válogatott Példatár
Budaesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Géészménöki Ka 4 D. Blahó Miklós Folyadékok Mechanikája álogatott Példatá Hidosztatika... Kinematika... 8 Benoulli egyenlet... 4 Imulzustétel... Csısúlódás...
RészletesebbenMérnöki alapok 9. előadás
érnök alapk 9. előadá Kézíee: dr. Várad Sándr Budape űzak é Gazdaágudmány Egyeem Gépézmérnök Kar Hdrdnamka Rendzerek Tanzék, Budape, űegyeem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fax: 463-30-9 hp://www.zgep.bme.hu
RészletesebbenMechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó
Mechanika Kinematika A mechanika a fizika része mely a testek mozgásával és egyensúlyával foglalkozik. A klasszikus mechanika, mely a fénysebességnél sokkal kisebb sebességű testekre vonatkozik, feloszlik:
RészletesebbenTömegvonzás, bolygómozgás
Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test
RészletesebbenDINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő
DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban
RészletesebbenMechanika I-II. Példatár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanika Tanszék Mechanika I-II. Példatár 2012. május 24. Előszó A példatár célja, hogy támogassa a mechanika I. és mechanika II. tárgy oktatását
Részletesebben1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből
1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből Forgatónyomaték, impulzusmomentum, impulzusmomentum tétel 1.1. Feladat: (HN 13B-7) Homogén tömör henger csúszás nélkül gördül le az α szög alatt hajló
RészletesebbenTRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE
TRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE D. Iáni Miklóné pofo miu. lődá PTE PMMK Műki Infomik Tnék TFM///4/EA-I/ Tnpo folmok modllé Tá: ni ilá objkí uljdonáink mimé moábn léő n öénűéink mimé Mód: - mfilé - kíél
RészletesebbenFizika és 14. Előadás
Fizika 11 13. és 14. Előadás Kapacitás C Q V fesz. méő Métékegység: F C, faad V Jelölés: Síkkondenzáto I. Láttuk, hogy nagy egyenletesen töltött sík tee: E σ ε o E ε σ o Síkkondenzáto II. E σ ε o σ Q A
RészletesebbenHARMONIKUS REZGŐMOZGÁS
HARMONIKUS REZGŐMOZGÁS A es ké szélső helze közö periodikus mozás éez. Kérdés: a kiérés az időnek milen füéne:? f Eensúli helze: Eszerű leírás: a harmonikus rezőmozás az eenlees körmozás merőlees eülee.
RészletesebbenLássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben
Feladat: A háromtest probléma speciális megoldásai Arra vagyunk kiváncsiak, hogy a bolygó mozgásnak milyen egyszerű egyensúlyi megoldásai vannak három bolygó esetén. Az így felmerülő három-test probléma
RészletesebbenMérnöki alapok 10. előadás
Mérnöki alapok 10. előadás Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334.
Részletesebben2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek
Keresés (http://wwwtankonyvtarhu/hu) NVDA (http://wwwnvda-projectorg/) W3C (http://wwww3org/wai/intro/people-use-web/) A- (#) A (#) A+ (#) (#) English (/en/tartalom/tamop425/0027_fiz2/ch01s03html) Kapcsolat
Részletesebben