Differenciálegyenletek a mindennapokban
|
|
- Sára Kisné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Differenciálegyenletek a mindennapokban Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Kutatók éjszakája Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
2 Pénz, pénz, pénz Valaki T 0 forintot (például 1 forintot) p%-os éves kamatra elhelyez a bankban. Mennyi pénze lesz egy év múlva? L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
3 Pénz, pénz, pénz Valaki T 0 forintot (például 1 forintot) p%-os éves kamatra elhelyez a bankban. Mennyi pénze lesz egy év múlva? T 0 (1 + p 100 ) L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
4 Pénz, pénz, pénz Valaki T 0 forintot (például 1 forintot) p%-os éves kamatra elhelyez a bankban. Mennyi pénze lesz egy év múlva? T 0 (1 + p 100 ) Amennyiben havonta tőkésítik a kamatot, úgy egy év alatt több pénz gyűlik össze, hiszen L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
5 Pénz, pénz, pénz Valaki T 0 forintot (például 1 forintot) p%-os éves kamatra elhelyez a bankban. Mennyi pénze lesz egy év múlva? T 0 (1 + p 100 ) Amennyiben havonta tőkésítik a kamatot, úgy egy év alatt több pénz gyűlik össze, hiszen 1. hónap végén: T 0 (1 + q 12 ), q = p/100; L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
6 Pénz, pénz, pénz Valaki T 0 forintot (például 1 forintot) p%-os éves kamatra elhelyez a bankban. Mennyi pénze lesz egy év múlva? T 0 (1 + p 100 ) Amennyiben havonta tőkésítik a kamatot, úgy egy év alatt több pénz gyűlik össze, hiszen 1. hónap végén: T 0 (1 + q 12 ), q = p/100; 2. hónap végén: T 0 (1 + q 12 )2 ; L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
7 Pénz, pénz, pénz Valaki T 0 forintot (például 1 forintot) p%-os éves kamatra elhelyez a bankban. Mennyi pénze lesz egy év múlva? T 0 (1 + p 100 ) Amennyiben havonta tőkésítik a kamatot, úgy egy év alatt több pénz gyűlik össze, hiszen 1. hónap végén: T 0 (1 + q 12 ), q = p/100; 2. hónap végén: T 0 (1 + q 12 )2 ;. 12. hónap végén: T 0 (1 + q 12 )12. L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
8 Pénz, pénz, pénz Valaki T 0 forintot (például 1 forintot) p%-os éves kamatra elhelyez a bankban. Mennyi pénze lesz egy év múlva? T 0 (1 + p 100 ) Amennyiben havonta tőkésítik a kamatot, úgy egy év alatt több pénz gyűlik össze, hiszen 1. hónap végén: T 0 (1 + q 12 ), q = p/100; 2. hónap végén: T 0 (1 + q 12 )2 ;. 12. hónap végén: T 0 (1 + q 12 )12. Például T 0 = 1, p = 7 esetén az első esetben az számlán lévő összeg 1, 07, míg a második esetben 1, L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
9 Vágyálom Osszuk az egy évet n egyenlő részre és írjuk jóvá ezen időszakonként a kamatot, mert ekkor L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
10 Vágyálom Osszuk az egy évet n egyenlő részre és írjuk jóvá ezen időszakonként a kamatot, mert ekkor L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
11 Vágyálom Osszuk az egy évet n egyenlő részre és írjuk jóvá ezen időszakonként a kamatot, mert ekkor Az év végén, azaz az n. időszak végén a pénzösszeg: T 0 (1 + q n )n. L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
12 Még, még még! L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
13 Még, még még! Minden határon túl sűrítjük azon idők számát, amikor kamatjóváírás történik, azaz n T 0 (1 + q n )n? L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
14 A valóság L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
15 A valóság L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
16 A valóság lim (1 + 1 n n )n = e L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
17 A valóság lim (1 + 1 n n )n = e L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
18 A változás sebessége Folytonos tőkésítés mellett T (t): a tőke nagysága a t. időpillanatban L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
19 A változás sebessége Folytonos tőkésítés mellett T (t): a tőke nagysága a t. időpillanatban T = T (t + h) T (t), t = h L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
20 A változás sebessége Folytonos tőkésítés mellett T (t): a tőke nagysága a t. időpillanatban T = T (t + h) T (t), t = h A tőke nagyságának változási sebessége: lim h 0 T (t + h) T (t) h L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
21 A változás sebessége Folytonos tőkésítés mellett T (t): a tőke nagysága a t. időpillanatban T = T (t + h) T (t), t = h A tőke nagyságának változási sebessége: lim h 0 T (t + h) T (t) h Derivált sebesség L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
22 A változás sebessége Folytonos tőkésítés mellett T (t): a tőke nagysága a t. időpillanatban T = T (t + h) T (t), t = h A tőke nagyságának változási sebessége: lim h 0 T (t + h) T (t) h Derivált sebesség T (t) = dt (t) dt L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
23 A változás sebessége Folytonos tőkésítés mellett T (t): a tőke nagysága a t. időpillanatban T = T (t + h) T (t), t = h A tőke nagyságának változási sebessége: lim h 0 T (t + h) T (t) h Derivált sebesség T (t) = kezdeti érték feladatot: dt (t) dt így a feladatunk megoldani az alábbi L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
24 A változás sebessége Folytonos tőkésítés mellett T (t): a tőke nagysága a t. időpillanatban T = T (t + h) T (t), t = h A tőke nagyságának változási sebessége: lim h 0 T (t + h) T (t) h Derivált sebesség T (t) = kezdeti érték feladatot: dt (t) dt így a feladatunk megoldani az alábbi T = p T, T (0) = T 0 L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
25 A változás sebessége Folytonos tőkésítés mellett T (t): a tőke nagysága a t. időpillanatban T = T (t + h) T (t), t = h A tőke nagyságának változási sebessége: lim h 0 T (t + h) T (t) h Derivált sebesség T (t) = kezdeti érték feladatot: dt (t) dt így a feladatunk megoldani az alábbi T = p T, T (0) = T 0 Megoldás: T (t) = T 0 e pt. L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
26 Forró nyomon Egy nyári napon valaki talált egy holttestet. A helyszínen rögzített adatok szerint: L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
27 Forró nyomon Egy nyári napon valaki talált egy holttestet. A helyszínen rögzített adatok szerint: T h = 25 C - a holttest hőmérséklete T k = 23 C - a levegő hőmérséklete Vajon mióta halott az illető? L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
28 Forró nyomon Egy nyári napon valaki talált egy holttestet. A helyszínen rögzített adatok szerint: T h = 25 C - a holttest hőmérséklete T k = 23 C - a levegő hőmérséklete Vajon mióta halott az illető? L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
29 A nyomozás Bones: A hulla 4 óra alatt hül 36 C-ról 30 C-ra." L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
30 A nyomozás Bones: A hulla 4 óra alatt hül 36 C-ról 30 C-ra." Both: Newton lehülési törvénye:t arányos a (T T k ) értékkel." L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
31 A nyomozás Bones: A hulla 4 óra alatt hül 36 C-ról 30 C-ra." Both: Newton lehülési törvénye:t arányos a (T T k ) értékkel." Azaz: T = λ(t T k ). L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
32 A nyomozás Bones: A hulla 4 óra alatt hül 36 C-ról 30 C-ra." Both: Newton lehülési törvénye:t arányos a (T T k ) értékkel." Azaz: T = λ(t T k ). Ennek megoldása: T (t) = T k + ce λt. L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
33 A nyomozás Bones: A hulla 4 óra alatt hül 36 C-ról 30 C-ra." Both: Newton lehülési törvénye:t arányos a (T T k ) értékkel." Azaz: T = λ(t T k ). Ennek megoldása: T (t) = T k + ce λt. A kezdeti értékek figyelembevételével: t = 0 (a halál beálta) T h = 36 C c = 13. L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
34 A nyomozás Bones: A hulla 4 óra alatt hül 36 C-ról 30 C-ra." Both: Newton lehülési törvénye:t arányos a (T T k ) értékkel." Azaz: T = λ(t T k ). Ennek megoldása: T (t) = T k + ce λt. A kezdeti értékek figyelembevételével: t = 0 (a halál beálta) T h = 36 C c = óra múlva T h = 30 C e λ = 4 7/13 = 0, L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
35 A nyomozás Bones: A hulla 4 óra alatt hül 36 C-ról 30 C-ra." Both: Newton lehülési törvénye:t arányos a (T T k ) értékkel." Azaz: T = λ(t T k ). Ennek megoldása: T (t) = T k + ce λt. A kezdeti értékek figyelembevételével: t = 0 (a halál beálta) T h = 36 C c = óra múlva T h = 30 C e λ = 4 7/13 = 0, Tehát a test hőmérséklete az idő függvényeként: T (t) = 23 C + 13 (0, 8566) t. L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
36 A nyomozás Bones: A hulla 4 óra alatt hül 36 C-ról 30 C-ra." Both: Newton lehülési törvénye:t arányos a (T T k ) értékkel." Azaz: T = λ(t T k ). Ennek megoldása: T (t) = T k + ce λt. A kezdeti értékek figyelembevételével: t = 0 (a halál beálta) T h = 36 C c = óra múlva T h = 30 C e λ = 4 7/13 = 0, Tehát a test hőmérséklete az idő függvényeként: T (t) = 23 C + 13 (0, 8566) t. Jelenleg T h = 25 C, ezért kb. t = 12, 09 órával ezelőtt hunyt el. L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
37 Egy furcsa pár Anna és Béla egy furcsa pár. Béla nehéz természetű: amikor Anna szereti őt, akkor ő kezdi kevésbé szeretni Annát. Anna normális: ha Béla szereti őt, akkor ő is egyre jobban kedveli, ugyanakkor barátságtalanná válik, ha Béla nem szereti. Milyen jövőt jósolunk kettejük kapcsolatának? L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
38 Jósoljunk t = 0 találkozásuk pillanata a(t) Anna Béla iránti szeretete a t. időpillanatban b(t) Béla Anna iránti szeretete a t. időpillanatban L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
39 Jósoljunk t = 0 találkozásuk pillanata a(t) Anna Béla iránti szeretete a t. időpillanatban b(t) Béla Anna iránti szeretete a t. időpillanatban a és b is legalább kétszer differenciálható függvények L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
40 Jósoljunk t = 0 találkozásuk pillanata a(t) Anna Béla iránti szeretete a t. időpillanatban b(t) Béla Anna iránti szeretete a t. időpillanatban a és b is legalább kétszer differenciálható függvények a (t) b(t)-vel arányos, azaz a = A b, L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
41 Jósoljunk t = 0 találkozásuk pillanata a(t) Anna Béla iránti szeretete a t. időpillanatban b(t) Béla Anna iránti szeretete a t. időpillanatban a és b is legalább kétszer differenciálható függvények a (t) b(t)-vel arányos, azaz a = A b, b (t) a(t)-vel arányos, azaz b = B a, ahol A, B konstansok, legyen mindkettő 1. L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
42 Jósoljunk t = 0 találkozásuk pillanata a(t) Anna Béla iránti szeretete a t. időpillanatban b(t) Béla Anna iránti szeretete a t. időpillanatban a és b is legalább kétszer differenciálható függvények a (t) b(t)-vel arányos, azaz a = A b, b (t) a(t)-vel arányos, azaz b = B a, ahol A, B konstansok, legyen mindkettő 1. Kezdeti érték feltételek: a(0) = a 0, b(0) = b 0 L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
43 A megoldandó egyenletrendszer: a = b b = a a(0) = a 0 b(0) = b 0 L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
44 A megoldandó egyenletrendszer: a = b b = a a(0) = a 0 b(0) = b 0 Ennek megoldása: a(t) = a 0 cos t + b 0 sin t L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
45 A megoldandó egyenletrendszer: a = b b = a a(0) = a 0 b(0) = b 0 Ennek megoldása: a(t) = a 0 cos t + b 0 sin t b(t) = b 0 cos t a 0 sin t L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
46 A megoldandó egyenletrendszer: a = b b = a a(0) = a 0 b(0) = b 0 Ennek megoldása: a(t) = a 0 cos t + b 0 sin t b(t) = b 0 cos t a 0 sin t a 0 = b 0 = 1/ 2 esetén a(t) = sin(t + π 4 ), b(t) = cos(t + π 4 ) L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
47 A megoldandó egyenletrendszer: a = b b = a a(0) = a 0 b(0) = b 0 Ennek megoldása: a(t) = a 0 cos t + b 0 sin t b(t) = b 0 cos t a 0 sin t a 0 = b 0 = 1/ 2 esetén a(t) = sin(t + π 4 ), b(t) = cos(t + π 4 ) L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
48 a = 2a + b b = a a(0) = a 0 b(0) = b 0 L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
49 a = 2a + b b = a a(0) = a 0 b(0) = b 0 a 0 = b 0 = 1 választással a megoldások: a(t) = (1 + 2t)e t, L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
50 a = 2a + b b = a a(0) = a 0 b(0) = b 0 a 0 = b 0 = 1 választással a megoldások: a(t) = (1 + 2t)e t, illetve b(t) = (1 2t)e t L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
51 a = 2a + b b = a a(0) = a 0 b(0) = b 0 a 0 = b 0 = 1 választással a megoldások: a(t) = (1 + 2t)e t, illetve b(t) = (1 2t)e t L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
52 a = 2a + b b = a a(0) = a 0 b(0) = b 0 a 0 = b 0 = 1 választással a megoldások: a(t) = (1 + 2t)e t, illetve b(t) = (1 2t)e t Ez a kapcsolat nem működőképes. L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
53 Newton Másodrendű differenciálegyenlet L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
54 Newton Másodrendű differenciálegyenlet fizika L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
55 Newton Másodrendű differenciálegyenlet fizika Newton II. axiómája F = m a L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
56 Newton Másodrendű differenciálegyenlet fizika Newton II. axiómája F = m a a = dv dt = d 2 s dt 2 F = ms L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
57 Newton Másodrendű differenciálegyenlet fizika Newton II. axiómája F = m a Egy szép példa a = dv dt = d 2 s dt 2 F = ms L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
58 Matematikai inga Mozgásegyenlet: ϕ + g l sin ϕ = 0 L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
59 Matematikai inga Mozgásegyenlet: ϕ + g l sin ϕ = 0 g - gravitációs állandó, l - az inga hossza. L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
60 Matematikai inga Mozgásegyenlet: ϕ + g l sin ϕ = 0 g - gravitációs állandó, l - az inga hossza. Amennyiben a közegellenállás fékezi (súrlódás), és annak nagysága a sebességgel arányos. L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
61 Matematikai inga Mozgásegyenlet: ϕ + g l sin ϕ = 0 g - gravitációs állandó, l - az inga hossza. Amennyiben a közegellenállás fékezi (súrlódás), és annak nagysága a sebességgel arányos. A mozgásegyenlet: ml ϕ = mg sin ϕ kl ϕ L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
62 Matematikai inga Mozgásegyenlet: ϕ + g l sin ϕ = 0 g - gravitációs állandó, l - az inga hossza. Amennyiben a közegellenállás fékezi (súrlódás), és annak nagysága a sebességgel arányos. A mozgásegyenlet: ml ϕ = mg sin ϕ kl ϕ pendulum/index.html L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
63 Búcsú Az inga mindennapjaink sokrétűen használt tárgya: L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
64 Búcsú Az inga mindennapjaink sokrétűen használt tárgya: Köszönöm a figyelmet! L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája / 15
Az inga mozgásának matematikai modellezése
Az inga mozgásának matematikai modellezése Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Természet és Matematika Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Őszi Kulturális Fesztivál, 2011. 2011.10.08.
RészletesebbenFeladatok matematikából 3. rész
Debreceni Egyetem Matematikai Intézet Feladatok matematikából 3. rész fizika és villamosmérök alapszakos hallgatók részére Debrecen, 6 ősz Határozatlan integrál. Számítsuk ki a következő integrálokat!
RészletesebbenDifferenciálegyenletek
DE 1 Ebben a részben I legyen mindig pozitív hosszúságú intervallum DE Definíció: differenciálegyenlet Ha D n+1 nyílt halmaz, f:d folytonos függvény, akkor az y (n) (x) f ( x, y(x), y'(x),..., y (n-1)
RészletesebbenMeghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.
Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független
RészletesebbenAkkor én most bölcsész vagyok?! Avagy: híd, amit matematikának hívunk
Akkor én most bölcsész vagyok?! Avagy: híd, amit matematikának hívunk Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Egyetemi tavasz Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Egyetemi tavasz 2013. 2013.04.20.
RészletesebbenMatematika A3 1. ZH+megoldás
Matematika A3 1. ZH+megoldás 2008. október 17. 1. Feladat Egy 10 literes kezdetben tiszta vizet tartalmazó tartályba 2 l/min sebesséeggel 0.3 kg/l sótartalmú víz Áramlik be, amely elkeveredik a benne lévő
RészletesebbenBaran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek
Matematika Mérnököknek 2. Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Gyakorlat Differenciálegyenletek Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Matematika Mérnököknek 2. 1.-2. Gyakorlat 1 / 42 Numerikus differenciálás
RészletesebbenDifferenciál egyenletek (rövid áttekintés)
Differeniál egyenletek (rövid áttekintés) Differeniálegyenlet: olyan matematikai egyenlet, amely egy vagy több változós ismeretlen függvény és deriváltjai közötti kasolatot írja le. Fontosabb tíusok: közönséges
RészletesebbenDifferenciálegyenletek
a Matematika mérnököknek II. című tárgyhoz Differenciálegyenletek Példák differenciálegyenletekre Newton második törvénye Egy tömegpont gyorsulása egyenesen arányos a rá ható erővel és fordítottan arányos
Részletesebben3. Fékezett ingamozgás
3. Fékezett ingamozgás A valóságban mindig jelen van valamilyen csillapítás. A gázban vagy folyadékban való mozgásnál, kis sebesség esetén a csillapítás arányos a sebességgel. Ha az vagy az ''+k sin =0,
RészletesebbenDifferenciálegyenletek december 13.
Differenciálegyenletek 2018. december 13. Elsőrendű DE Definíció. Az elsőrendű differenciálegyenlet általános alakja y = f (x, y), ahol f (x, y) adott kétváltozós függvény. Minden y = y(x) függvény, amire
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 6. Differenciálegyenletekről röviden Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Elsőrendű differenciálegyenletek Definíciók Kezdetiérték-probléma
RészletesebbenFizika alapok. Az előadás témája
Az előadás témája Körmozgás jellemzőinek értelmezése Általános megoldási módszer egyenletes körmozgásnál egy feladaton keresztül Testek mozgásának vizsgálata nem inerciarendszerhez képest Centripetális
Részletesebben4. Laplace transzformáció és alkalmazása
4. Laplace transzformáció és alkalmazása 4.1. Laplace transzformált és tulajdonságai Differenciálegyenletek egy csoportja algebrai egyenletté alakítható. Ennek egyik eszköze a Laplace transzformáció. Definíció:
RészletesebbenIrányításelmélet és technika I.
Irányításelmélet és technika I. Mechanikai rendszerek dinamikus leírása Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék amagyar@almos.vein.hu 2010
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 017. február 13. A lejtő mint kényszer A lejtő egy ún. egyszerű gép. A következő problémában először a lejtőt rögzítjük, és egy m tömegű test súrlódás nélkül lecsúszik
RészletesebbenPopulációdinamika kurzus, projektfeladat. Aszimptotikus viselkedés egy determinisztikus járványterjedési modellben. El adó:
Populációdinamika kurzus, projektfeladat Aszimptotikus viselkedés egy determinisztikus járványterjedési modellben El adó: Unger Tamás István okleveles villamosmérnök matematika B.Sc. szakos hallgató Szeged
Részletesebben8n 5 n, Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás,
3... Kalkulus I. NÉV:... A csoport EHA:... FELADATOK:. Definíció szerint és formálisan is határozzuk meg az f() = 4 deriváltját az = helyen.pt. Határozzuk meg a következő határértékeket: pt lim n 8n 5
RészletesebbenKalkulus I. NÉV: Határozzuk meg a következő határértékeket: 8pt
27.2.2. Kalkulus I. NÉV:... A csoport KÓD:.... Adjuk meg a b n = 3n 7 9 2n sorozat infimumát, szuprémumát. 8pt 2. Határozzuk meg a következő határértékeket: 8pt (a) ( lim n 2 3n n 2 n 3) n ( ) 3n 5 3 2n,
RészletesebbenMatematika A1. 8. feladatsor. Dierenciálás 2. Trigonometrikus függvények deriváltja. A láncszabály. 1. Határozzuk meg a dy/dx függvényt.
Matematika A 8. feladatsor Dierenciálás Trigonometrikus függvények deriváltja. Határozzuk meg a dy/d függvényt. a) y = 0 + 3 cos 0 3 sin b) y = sin 4 + 7 cos sin c) y = ctg +ctg sin )+ctg ) d) y = tg cos
RészletesebbenFeladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb
RészletesebbenDIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
016.03.1. BSC MATEMATIKA II. ELSŐ ÉS MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC AZ ELSŐRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLET FOGALMA Az elsőrendű közönséges differenciálegyenletet
RészletesebbenA brachistochron probléma megoldása
A brachistochron probléma megoldása Adott a függőleges síkban két nem egy függőleges egyenesen fekvő P 0 és P 1 pont, amelyek közül a P 1 fekszik alacsonyabban. Azt a kérdést fogjuk vizsgálni. hogy van-e
RészletesebbenÉrdekességek az elemi matematika köréből
Érdekességek az elemi matematika köréből Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Kutatók éjszakája Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája 2011. 2011.09.23. 1 / 17 Társasház
RészletesebbenODE SOLVER-ek használata a MATLAB-ban
ODE SOLVER-ek használata a MATLAB-ban Mi az az ODE? ordinary differential equation Milyen ODE megoldók vannak a MATLAB-ban? ode45, ode23, ode113, ode15s, ode23s, ode23t, ode23tb, stb. A részletes leírásuk
RészletesebbenMátrix-exponens, Laplace transzformáció
2016. április 4. 2016. április 11. LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLET RENDSZEREK ÉS A MÁTRIX-EXPONENS KAPCSOLATA Feladat - ismétlés Tegyük fel, hogy A(t) = (a ik (t)), i, k = 1,..., n és b(t) folytonos mátrix-függvények
Részletesebbenn 2 2n), (ii) lim Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, (ii) 3 t 2 2t dt,
205.05.9. Kalkulus I. NÉV:... A csoport EHA:... FELADATOK:. Definíció szerint és formálisan is határozzuk meg a h() = 3 2 függvény deriváltját az = 2 helyen. 8pt 2. Határozzuk meg a következő határértékeket:
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 30 Egy
RészletesebbenRekurzív sorozatok. SZTE Bolyai Intézet nemeth. Rekurzív sorozatok p.1/26
Rekurzív sorozatok Németh Zoltán SZTE Bolyai Intézet www.math.u-szeged.hu/ nemeth Rekurzív sorozatok p.1/26 Miért van szükség közelítő módszerekre? Rekurzív sorozatok p.2/26 Miért van szükség közelítő
RészletesebbenLendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.
Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg
RészletesebbenDifferenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.
Differenciálegyenletek numerikus integrálása 2018. április 9. Differenciálegyenletek Olyan egyenletek, ahol a megoldást függvény alakjában keressük az egyenletben a függvény és deriváltjai szerepelnek
RészletesebbenFIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
Részletesebbenrnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika
Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó
RészletesebbenHamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek
Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek Sokszor nem lehetséges, hogy a tanult linearizációs módszerrel meghatározzuk
Részletesebben1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor
. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor Vizsgálja meg a következő végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle belső konvergenciakritérium) A a n végtelen sor akkor és csakis
RészletesebbenFeladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.
Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz 1 Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel (a) y 3y 4y = 3e t (b) y 3y 4y = sin t (c) y 3y 4y = 8t
Részletesebben3. Lineáris differenciálegyenletek
3. Lineáris differenciálegyenletek A közönséges differenciálegyenletek két nagy csoportba oszthatók lineáris és nemlineáris egyenletek csoportjába. Ez a felbontás kicsit önkényesnek tűnhet, a megoldásra
Részletesebben1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy
/. Házi feladat. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy mindig igaz. (p (( p) q)) (( p) ( q)). Igazoljuk, hogy minden A, B és C halmazra A \ (B C) = (A \ B) (A \ C) teljesül.
RészletesebbenInga. Szőke Kálmán Benjamin SZKRADT.ELTE május 18. A jegyzőkönyv célja a matematikai és fizikai inga szimulációja volt.
Inga Szőke Kálmán Benjamin SZKRADT.ELTE 2012. május 18. 1. Bevezetés A jegyzőkönyv célja a matematikai és fizikai inga szimulációja volt. A program forráskódját a labor honlapjáról lehetett elérni, és
RészletesebbenFirst Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Többváltozós függvények (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Egyváltozós függvények esetén a differenciálhatóságból következett a folytonosság. Fontos tudni, hogy abból, hogy egy
RészletesebbenHatározatlan integrál, primitív függvény
Határozatlan integrál, primitív függvény Alapintegrálok Alapintegráloknak nevezzük az elemi valós függvények differenciálási szabályainak megfordításából adódó primitív függvényeket. ( ) n = n+ n+ + c,
RészletesebbenÉrtelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, x x 2 dx = arctg x + C = arcctgx + C,
25.2.8. Kalkulus I. NÉV:... A csoport EHA:... FELADATOK:. Lineáris transzformációk segítségével ábrázoljuk az f() = ln(2 3) függvényt. 7pt 2. Határozzuk meg az f() = 2 3 + 2 2 2 + függvény szélsőértékeit
Részletesebben5. fejezet. Differenciálegyenletek
5. fejezet Differenciálegyenletek 5.. Differenciálegyenletek 5... Szeparábilis differenciálegyenletek 5.. Oldjuk meg az alábbi differenciálegyenleteket, és ábrázoljunk néhány megoldást. a) y = x. b) y
RészletesebbenKinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek
Kinematika 2014. szeptember 28. 1. Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek 1.1. Vonatkoztatási rendszerek A test mozgásának leírása kezdetén ki kell választani azt a viszonyítási rendszert, amelyből
RészletesebbenGazdasági Információs Rendszerek
Gazdasági Információs Rendszerek 1. előadás Bánhelyi Balázs Alkalmazott Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem 2009 A pénz időértéke Mit jelent a pénz időértéke? Egy forint (dollár, euró, stb.) ma
RészletesebbenMatematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,
Matematika II előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II képletek Határozatlan Integrálszámítás x n dx =, sin 2 x dx = sin xdx =, ch 2 x dx = sin xdx =, sh 2 x dx = cos xdx =, + x 2
RészletesebbenPÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE
PÉLÁ ERŐTÖRVÉNYERE Szabad erők: erőtörvénnyel megadhatók, általában nem függenek a test mozgásállapotától (sebességtől, gyorsulástól) Példák: nehézségi erő, súrlódási erők, rugalmas erők, felhajtóerők,
Részletesebben2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?
= komolyabb bizonyítás (jeleshez) Ellenőrző kérdések 2006 ősz 1. Definiálja a komplex szám és műveleteinek fogalmát! 2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve
RészletesebbenGÉPEK DINAMIKÁJA 9.gyak.hét 1. és 2. Feladat
Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Mechanika Műszaki Tudományi Kar Tanszék GÉPEK DINAMIKÁJA 9.gyak.hét 1. és 2. Feladat (kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus) y k c S x x m x Adatok m kg c
Részletesebben2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések
. REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós
Részletesebben1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel
1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel Munkavégzés, teljesítmény 1.1. Feladat: (HN 6B-8) Egy rúgót nyugalmi állapotból 4 J munka árán 10 cm-rel nyújthatunk meg. Mekkora
RészletesebbenA Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Függvények. Függvények A Föld középpontja felé szabadon eső test sebessége növekszik, azaz, a szabadon eső test sebessége az idő függvénye. Konstans hőmérsékleten
RészletesebbenDifferenciálegyenletek numerikus megoldása
a Matematika mérnököknek II. című tárgyhoz Differenciálegyenletek numerikus megoldása Fokozatos közeĺıtés módszere (1) (2) x (t) = f (t, x(t)), x I, x(ξ) = η. Az (1)-(2) kezdeti érték probléma ekvivalens
Részletesebben2.4. Coulomb-súrlódással (száraz súrlódással) csillapított szabad rezgések
58. FEJEZET. EGY SZABADSÁGI FOKÚ LENGŐRENDSZEREK.4. Coulomb-súrlódással (száraz súrlódással) csillapított szabad rezgések.4.1. Súrlódási modell A Coulomb-féle súrlódási modellben a súrlódási erő a felületeket
RészletesebbenMatematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat!
RészletesebbenFeladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra
Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,,3.(a),(b),(), 6.(a) feladatokra 1. Oldjuk meg a következő kezdeti érték feladatot: y 1 =, y(0) = 3, 1 x y (0) = 1. Ha egy
RészletesebbenDifferenciál és integrálszámítás diszkréten
Differenciál és integrálszámítás diszkréten Páles Zsolt Debreceni Egyetem, Matematikai Intézet MAFIÓK, Békéscsaba, 010. augusztus 4-6. Páles Zsolt (Debreceni Egyetem) Diff. és int.-számítás diszkréten
RészletesebbenDifferenciálegyenletek megoldása Laplace-transzformációval. Vajda István március 21.
Analízis előadások Vajda István 2009. március 21. A módszer alkalmazásának feltételei: Állandó együtthatós, lineáris differenciálegyenletek megoldására használhatjuk. A módszer alkalmazásának feltételei:
RészletesebbenDIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
BSC MATEMATIKA II. MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC MÁSODRENDŰ DIFFERENCIÁLEGYENLETEK Egy explicit közönséges másodrendű differenciálegyenlet általános
RészletesebbenDebreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz Határozatlan integrál. z alapintegrálok, elemi átalakítások és lineáris helyettesítések segítségével számítsuk
RészletesebbenKiegészítő feladatok a Többváltozós analízis 2. tárgyhoz tavaszi félév
Kiegészítő feladatok a Többváltozós analízis 2. tárgyhoz 218. tavaszi félév 1. Közönséges differenciálegyenletek 1.1 Oldjuk meg a következő szétválasztható változójú differenciálegyenleteket! a) (x + 1)y
Részletesebbeny + a y + b y = r(x),
Definíció 1 A másodrendű, állandó együtthatós, lineáris differenciálegyenletek általános alakja y + a y + b y = r(x), ( ) ahol a és b valós számok, r(x) pedig adott függvény. Ha az r(x) függvény az azonosan
RészletesebbenHÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok
Figyelem! A feladatok megoldása legyen áttekinthet és részletes, de férjen el az arra szánt helyen! Ha valamelyik HÁZI FELADATOK. félév. konferencia Komple számok Értékelés:. egység: önálló feladatmegoldás
Részletesebben1 2. Az anyagi pont kinematikája
1. Az anyagi pont kinematikája 1. Ha egy P anyagi pont egyenes vonalú mozgását az x = 1t +t) egyenlet írja le x a megtett út hossza m-ben), határozzuk meg a pont sebességét és gyorsulását az indulás utáni
RészletesebbenRENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT
RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT ÜTEMTERV VÁLTOZÁS Gyakorlat Hét Dátum Témakör Házi feladat Egyéb 1 1. hét 02.09 Ismétlés, bevezetés Differenciálegyenletek mérnöki 2 2. hét 02.16 szemmel 1. Hf kiadás 3 3.
Részletesebben1. gyakorlat. Egyenletes és egyenletesen változó mozgás. 1. példa
1. gyakorlat Egyenletes és egyenletesen változó mozgás egyenletes mozgás egyenletesen változó mozgás gyorsulás a = 0 a(t) = a = állandó sebesség v(t) = v = állandó v(t) = v(0) + a t pályakoordináta s(t)
RészletesebbenA mechanika alapjai. A pontszerű testek kinematikája. Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz szeptember 29.
A mechanika alapjai A pontszerű testek kinematikája Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. 2006. szeptember 29. 2 / 35 Több alapfogalom ismerős lehet a középiskolából. Miért tanulunk erről mégis? 3 /
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 8 VIII Elsőrendű DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk Elsőrendű differenciálegyenlet általános és partikuláris megoldása Az vagy (1) elsőrendű differenciálegyenlet
RészletesebbenSpeciális mozgásfajták
DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális
RészletesebbenMegoldások MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!
MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!) 2016. JANUÁR 21. Elérhető pontszám: 50 pont Megoldások 1. 6. 2. 7. 3. 8. 4. 9. 5. Össz.:
RészletesebbenMárkus Zsolt Tulajdonságok, jelleggörbék, stb BMF -
Márkus Zsolt markus.zsolt@qos.hu Tulajdonságok, jelleggörbék, stb. 1 A hatáslánc részegységekből épül fel, melyek megvalósítják a jelátvitelt. A jelátviteli sajátosságok jellemzésére (leírására) létrehozott
Részletesebben2.1. Másodrendű homogén lineáris differenciálegyenletek. A megfelelő másodrendű homogén lineáris differenciálegyenlet általános alakja
2. Másodrendű skaláris differenciálegyenletek 19 2. Másodrendű skaláris differenciálegyenletek Legyen I R egy nyílt intervallum, p, q, f : I R. Az explicit másodrendű inhomogén lineáris skaláris differenciálegyenlet
RészletesebbenSCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET
SCHRÖDINGER-EGYENLET A Scrödinger-egyenlet a kvantummecanika mozgásegyenlet, Newton II. törvényével analóg. Nem vezetető le korábbi elvekből, de intuitívan bevezetető. Egy atározott energiával és impulzussal
RészletesebbenCsillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás
Csillapított rezgés Csillapított rezgés: A valóságban a rezgések lassan vagy gyorsan, de csillapodnak. A rugalmas erőn kívül, még egy sebességgel arányos fékező erőt figyelembe véve: a fékező erő miatt
RészletesebbenBevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek
Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E
RészletesebbenMatematikai háttér. 3. Fejezet. A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot.
3. Fejezet Matematikai háttér A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot René Descartes Számtalan kiváló szakirodalom foglalkozik a különféle differenciálegyenletek
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenEuleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai
Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai Mona Tamás Időjárás előrejelzés speci 3. előadás 2014 Differenciál, differencia Mi a különbség f x és df dx között??? Differenciál, differencia
RészletesebbenValószínűségszámítás összefoglaló
Statisztikai módszerek BMEGEVGAT Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
Részletesebben1. Bevezetés Differenciálegyenletek és azok megoldásai
. Bevezetés.. Differenciálegyenletek és azok megoldásai Differenciálegyenlet alatt olyan függvény egyenleteket értünk, melyekben független változók, függvények és azok deriváltjai szerepelnek. Legegyszerűbb
RészletesebbenDINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő
DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban
RészletesebbenDifferenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel
Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel Ez még nem a végleges változat, utoljára módosítva: 2012. április 9.19:38. Elsőrendű egyenletek Legyen adott egy elsőrendű lineáris állandó együtthatós
RészletesebbenTömegvonzás, bolygómozgás
Tömegvonzás, bolygómozgás Gravitációs erő tömegvonzás A gravitációs kölcsönhatásban csak vonzóerő van, taszító erő nincs. Bármely két test között van gravitációs vonzás. Ez az erő nagyobb, ha a két test
RészletesebbenDinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.
Dinamika A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása. Newton törvényei: I. Newton I. axiómája: Minden nyugalomban lévő test megtartja nyugalmi állapotát, minden mozgó test
Részletesebbene (t µ) 2 f (t) = 1 F (t) = 1 Normális eloszlás negyedik centrális momentuma:
Normális eloszlás ξ valószínűségi változó normális eloszlású. ξ N ( µ, σ 2) Paraméterei: µ: várható érték, σ 2 : szórásnégyzet (µ tetszőleges, σ 2 tetszőleges pozitív valós szám) Normális eloszlás sűrűségfüggvénye:
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,
Részletesebben6. Differenciálegyenletek
312 6. Differenciálegyenletek 6.1. A differenciálegyenlet fogalma Meghatározni az f függvény F primitív függvényét annyit jelent, mint találni egy olyan F függvényt, amely differenciálható az adott intervallumon
RészletesebbenFázisátalakulások vizsgálata
Fázisátalakulások vizsgálata Mérő neve: Márkus Bence Gábor Mérőpár neve: Székely Anna Krisztina Szerda délelőtti csoport Mérés ideje: 10/12/2011 Beadás ideje: 10/19/2011 1 1. A mérés rövid leírása Mérésem
RészletesebbenA mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája
A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton
Részletesebben{ } x x x y 1. MATEMATIKAI ÖSSZEFOGLALÓ. ( ) ( ) ( ) (a szorzás eredménye:vektor) 1.1. Vektorok közötti műveletek
1. MAEMAIKAI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. Vektorok közötti műveletek Azok a fizikai mennyiségek, melyeknek nagyságukon kívül irányuk is van, vektoroknak nevezzük. A vektort egyértelműen megadhatjuk a hosszával és
Részletesebbensin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Analízis II Határozatlan integrálszámítás g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén
RészletesebbenA kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata.
A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata. Eszközszükséglet: Mechanika I. készletből: kiskocsi, erőmérő, súlyok A/4-es írólap, smirgli papír gyurma
RészletesebbenFigyelem, próbálja önállóan megoldani, csak ellenőrzésre használja a következő oldalak megoldásait!
Elméleti kérdések: Második zárthelyi dolgozat biomatematikából * (Minta, megoldásokkal) E. Mit értünk hatványfüggvényen? Adjon példát nem invertálható hatványfüggvényre. Adjon példát mindenütt konkáv hatványfüggvényre.
RészletesebbenHatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3
Hatvani István fizikaverseny 016-17. 1. kategória 1..1.a) Két eltérő méretű golyó - azonos magasságból - ugyanakkora végsebességgel ér a talajra. Mert a földfelszín közelében minden szabadon eső test ugyanúgy
RészletesebbenNegyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc
Negyedik gyakorla: Szöveges feladaok, Homogén fokszámú egyenleek Dierenciálegyenleek, Földudomány és Környezean BSc. Szöveges feladaok A zikában el forduló folyamaok nagy része széválaszhaó egyenleekkel
RészletesebbenFeladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását!
Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását! (a) (b) 2. Tekintsük az differenciálegyenletet. y y = e x.
RészletesebbenKalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1.
. Ábrázoljuk a következő halmazokat a síkon! {, y) R 2 : + y < }, b) {, y) R 2 : 2 + y 2 < 4}, c) {, y) R 2 : 2 + y 2 < 4, + y < }, {, y) R 2 : + y < }. Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/.. gyakorlat
RészletesebbenGazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10
Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, 204. június 0 A dolgozatírásnál íróeszközön kívül más segédeszköz nem használható. A dolgozat időtartama: 90 perc. Ha a dolgozat első részéből szerzett
RészletesebbenLagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását
Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális
Részletesebben