SCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET
|
|
- Mátyás Szőke
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SCHRÖDINGER-EGYENLET A Scrödinger-egyenlet a kvantummecanika mozgásegyenlet, Newton II. törvényével analóg. Nem vezetető le korábbi elvekből, de intuitívan bevezetető. Egy atározott energiával és impulzussal mozgó részecskét a kvantummecanikában síkullámmal írunk le: πi ikr t pr Et ( rt, ) e e Egyelőre foglalkozzunk az egydimenziós esettel: πi i kx t px Et ( xt, ) e e SCHRÖDINGER-EGYENLET ( xt, ) e πi px Et Az E = p / (m) feltétel korlátozza a ullámfüggvény alakját. Ennek ellenőrzéséez a ullámfüggvényből leolvassuk az energiát és impulzust. A szuperpozíció elve miatt a leolvasásnak lineárisnak kell lennie! 1. próba: deriválás idő szerint πi px Et ( x, t) πi πi Ee E( x, t) t. próba: deriválás kétszer a elykoordináta szerint ( x, t) πi 4π p p x x πi πi px Et px Et e e 4π p ( x, t)
2 ( xt, ) 4π x SCHRÖDINGER-EGYENLET p ( x, t) Osszuk egymással a két egyenletet, nem feledve ogy me = p. ( x, t ) π i E ( x, t ) t ( xt, ) 4π p ( x, t) x a szabad mozgás ( x, t) πi Scrödinger-egyenlete E ( x, t ) t i x t x t π t 8mπ x (, ) (, ) SCHRÖDINGER-EGYENLET Három dimenzióban: i π t 8mπ x y z Klasszikus ullámegyenlet: v t x y z i t 4mπ x y z
3 SCHRÖDINGER-EGYENLET Erőtérben (potenciál jelenlétében, ld. Hamiltonmecanika a klasszikus fizikában): i V ( x, y, z) π t 8mπ x y z Másodrendű parciális differenciálegyenlet A megoldást alapvetően megszabják: peremfeltételek kezde feltétel ( x, y, z,0) ( x, y, z, t) ( x, y, z ) perem a tér néány kiválasztott pontjára időfüggetlen értékek a tér minden pontjában megadott érték a nulla időpontban A SCHRÖDINGER-EGYENLET TULAJDONSÁGAI i V ( x, y, z) π t 8mπ x y z Mindenképpen komplex függvény és időben változik: Ha a kezde értéke (t = 0) valós, a teljes jobb oldal valós szám marad. A bal oldalon viszont az időbeli derivált meg van szorozva a képzetes egységgel (i), így t > 0 esetében a értékei mindenképpen komplex számok lesznek Ha csak egyetlen egy pont van a térben, aol a jobb oldal nem nulla, akkor nem leet időtől független.
4 A SCHRÖDINGER-EGYENLET TULAJDONSÁGAI i V ( x, y, z) π t 8mπ x y z Linearitás: t t t 1 x x x A SCHRÖDINGER-EGYENLET TULAJDONSÁGAI i V ( x, y, z) π t 8mπ x y z Linearitás: i π t 8mπ x mπ y z V ( x, y, z) 1 1
5 A SCHRÖDINGER-EGYENLET TULAJDONSÁGAI i V ( x, y, z) π t 8mπ x y z Linearitás: i 1 i π t π t 8mπ x 8mπ x 1 1 8mπ y 8mπ y 8mπ z 8mπ z 1 1 V ( x, y, z) V ( x, y, z) 1 1 Ha 1 és a Scrödinger-egyenlet megoldása, akkor az lineáris kombináció is megoldás Ezen állítás megfordítása nem igaz!!! A szuperpozíció elve A SCHRÖDINGER-EGYENLET TULAJDONSÁGAI i V ( x, y, z) π t 8mπ x y z Normálásmegőrzés: teljes t teljes 3 ( r, t) * ( r, t)d r 1 Normálás x, y, z, t * x, y, z, t dxdydz 0 Ha a kezde időpillanatban normált, akkor bármely időpillanatban is normált marad.
6 IDŐTŐL FÜGGETLEN SCHRÖDINGER- EGYENLET az eddigiek szerint semmiképpen nem leet független az időtől. Klasszikus fizikai analógia: az állóullámok esetében sem független az amplitúdó az időtől, anem a klasszikus ullámfüggvény előállítató egy csak időfüggő (és periodikus) és egy csak elyfüggő tag szorzataként: x, y, z, t t x, y, z idő ely (Emlékeztető) Mértékinvariancia: egy ullámfüggvény fizikai tartalmát nem változtatja meg, a szorozzuk egy e i taggal IDŐTŐL FÜGGETLEN SCHRÖDINGER- EGYENLET Mértékinvariancia: egy ullámfüggvény fizikai tartalmát nem változtatja meg, a szorozzuk egy e i taggal Ha a kvantummecanikai ullámfüggvény x, y, z, t e x, y, z alakú, akkor semelyik fizikai sajátság nem függ majd az időtől. Legyen = (= E / ), vagyis éppen a rezgés körfrekvenciája, vagyis: πe x, y, z, t e x, y, z
7 IDŐTŐL FÜGGETLEN SCHRÖDINGER- EGYENLET πe x, y, z, t e x, y, z Írjuk be ezt a Scrödinger-egyenletbe: πe πe e x, y, z e x, y, z i π t 8mπ x πe πe e x, y, z e x, y, z 8mπ y 8mπ z πe V ( x, y, z)e x, y, z IDŐTŐL FÜGGETLEN SCHRÖDINGER- EGYENLET πe πe e x, y, z e x, y, z i π t 8mπ x πe πe e x, y, z e x, y, z 8mπ y 8mπ z πe V ( x, y, z)e x, y, z πe πe πe i πe e e i π 8mπ x πe πe e e 8mπ y 8mπ z V ( x, y, z)e
8 IDŐTŐL FÜGGETLEN SCHRÖDINGER- EGYENLET πe πe i πe e e i π 8mπ x πe πe e e 8mπ y 8mπ z V ( x, y, z)e πe E 8mπ x y z V ( x, y, z) IDŐTŐL FÜGGETLEN SCHRÖDINGER- EGYENLET E 8mπ x y z V ( x, y, z) E V ( x, y, z) 8mπ x y z Időtől független Scrödinger-egyenlet, kvantummecanikai állóullám
9 IDŐTŐL FÜGGETLEN SCHRÖDINGER- EGYENLET E V ( x, y, z) 8mπ x y z A kémia részecskék elektronszerkezetének leírására legasznosabb forma: nem mozgásegyenlet, anem állapotegyenlet már nem feltétlenül komplex függvény, leet valós is normáltságmegőrzés: nem értelmes, normált a peremfeltételek még mindig fontosak, kezde feltételek nincsenek a linearitás még mindig (nagyon) fontos OPERÁTOROK függvényekez másik függvényt rendelő függvények Példa: differenciálányados (független változó: t) f t d f dt lim f t 0 f d dt at b a at b 4at 4 3 sin a cos bt ab bt
10 OPERÁTOROK Más jelölés a differenciálányadosra: d ˆ dt t ˆ f t df t dt Nevezetes operátorok a matemakában: ˆ,, x y z Nabla operátor: többváltozós függvényből vektorértékű függvény más név: gradiens operátor ˆ ˆ x y z Laplace-operátor: többváltozós függvényből skalárértékű függvény OPERÁTOROK Nevezetes operátorok a matemakában, áromváltozós, vektorértékű függvények esetében: f fx, fy, fz f f z y f f x f z y fx rot f,, y z z x x y divf rotáció operátor f f fz x y z x y divergencia operátor
11 OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN A kvantummecanikában a ullámfüggvényből fizikai mennyiségekez operátorok segítségével jutatunk el: i i pˆ,, ˆ π x y z π az impulzus operátora ˆ H V ( x, y, z) 8mπ x y z az energia operátora, Hamilton-operátor egyszerű szorzás Analógia a Hamilton-függvénnyel (Hamilton-mecanika): ˆ ˆ p H V ( x, y, z) m OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN ˆx x az x elykoordináta operátora (szorzás) rˆ r x, y, z a elyvektor operátora (szorzás) ˆ L y z, z x, x y iπ z y x z y x az impulzusmomentum operátora A szuperpozíció elve miatt a kvantummecanika operátorai csak lineárisak leetnek H ˆ H ˆ H ˆ pˆ pˆ pˆ
12 OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN i V ( x, y, z) π t 8mπ x y z Scrödinger-egyenlet ˆ H V ( x, y, z) 8mπ x y z A Scrödinger-egyenlet rövidített jelölésekkel: i ˆ Hˆ π t Hamilton-operátor OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN E V ( x, y, z) 8mπ x y z az időtől független Scrödinger-egyenlet E Hˆ szorzás az energiával az operátor at a függvényre Nevezetes matemakai jelenség: egy operátor at egy függvényre, s eredményként az erede függvényt kapjuk egy állandóval megszorozva, ekkor: az állandó az operátor egy sajátértéke a függvény az operátor egy sajátfüggvénye
13 OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN Az időtől független Scrödinger-egyenlet Ĥ E A Hamilton-operátor (azaz energiaoperátor) sajátérték-egyenlete Más példa sajátérték-egyenletre: ˆ tf df t dt kf kf t A differenciálányados-operátor sajátérték-egyenlete Az exponenciális függvény (e kt ) a differenciálányadosoperátor sajátfüggvénye! OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN Egy térkoordináta (x) sajátérték-egyenlete: x a A sajátfüggvény nem folytonos: Dirac-delta függvény x a x 0 0 a x 0 x dx 1
14 OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN Egy térkoordináta (x) sajátérték-egyenlete: x a A sajátfüggvény nem folytonos: Dirac-delta függvény az adott a sajátértékez: a x x a A Dirac-delta függvény a normál eloszlás atárértéke nulla szórásra: OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN Képzeljük el az időtől független Scrödinger-egyenlet két különböző energiáoz tartozó megoldását: E H ˆ E H ˆ Ha E 1 E, akkor 1 és két különböző egyenlet megoldása, ezért lineáris kombinációjuk nem lesz feltétlenül az időtől független Scrödinger-egyenlet megoldása. De legyen: πe πe 1 x, y, z, t e x, y, z e x, y, z 1 1
15 OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN E H ˆ E ˆ H πe πe 1 x, y, z, t e x, y, z e x, y, z 1 1 A Scrödinger-egyenletbe beírva: πe1 πe πe1 πe i ˆ ˆ t 1e 1 e H 1e 1 e π i πe i πe ˆ ˆ π π π E1 π π 1 π e E e E E 1e i i H1 e H πe1 πe πe1 ˆ πe ˆ 1e E11 e E 1e H1 e H πe1 πe1 ˆ 1e E11 1e H1 πe πe ˆ e E e H OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN πe1 πe πe1 ˆ πe ˆ 1e E11 e E 1e H1 e H Ha E 1 E, akkor 1 és lineáris kombinációja nem feltétlenül az időtől független Scrödinger-egyenlet megoldása, de az időtől függő Scrödinger-egyenletnek még mindig megoldása! Így 1 és lineáris kombinációja a Hamiltonoperátornak nem sajátfüggvénye, de még mindig tükröze a megfigyelt valóságot. A lineáris kombináció két állapot szuperpozíciója: az energiának nincs atározott értéke, E 1 és E is leet bizonyos valószínűséggel.
16 OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN Több operátor egymás után is asználató. Itt általában az alkalmazás sorrendje fontos, vagyis az operátorok nem felcseréletők. Visszatérve az egydimenziós példáoz: ˆ ˆ i ix xpx x π x π x i x i ˆ ˆ px x x π x π x Két operátor kommutátora a két különböző sorrendben alkalmazott változat különbsége: i p ˆ, ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ x x px x xpx π OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN i p ˆ, ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ x x px x xpx π i p ˆ, ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ y y py y ypy π i p ˆ, ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ z z pzz zpz π Azonban: pˆ xˆ xp ˆˆ y y p ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ ˆ y, x py x xpy i x i x 0 π y π y
17 OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN minden megmérető fizikai mennyiségez tartozik egy operátor ennek sajátfüggvényei azok a ullámfüggvények, aol az adott mennyiségnek atározott értéke van általában egy részecskét jellemző ullámfüggvény nem sajátfüggvénye egyetlen fizikai mennyiség operátornak sem a ullámfüggvény mindig előállítató bármely fizikai mennyiség sajátfüggvényeinek lineáris kombinációjaként az alapvető fizikai mennyiségek sajátfüggvényei teljes rendszert alkotnak, vagyis lineáris kombinációjukkal a legkülönlegesebb függvény is előállítató (teljes rendszert alkotnak pl. a Fourier-transzformáció alapfüggvényei), s az előállítás egyértelmű OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN fizikai mennyiség: A, operátora  az A mennyiség várató értéke (kb. átlagértéke) tetszőleges ullámfüggvény esetén: 3 A * ( r, t) A( r, t)d r teljes normált sajátfüggvényei 1 (x,y,z), (x,y,z),... (végtelen sok), az egyes sajátfüggvényekez tartozó sajátértékek a 1, a... ˆ a n n n A ˆ előállítató a sajátfüggvények lineáris kombinációjaként: n n n1
18 OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN n n normált: n1 n n1 * 1 az A mennyiség várató értéke: A n1 n * a n n n annak a valószínűsége, ogy az A mennyiség egy mérése éppen a n -t ad eredményül: p * a n n n OPERÁTOROK A KVANTUMMECHANIKÁBAN A fizikai mennyiségek leetséges értekei: Folytonos: egy intervallumból bármilyen érték leet a da a Diszkrét: csak különálló, egyedi értékek leetnek n n n1 Diszkrét értékek: a két különböző sajátfüggvényez azonos sajátérték tartozik, akkor a sajátértéket elfajultnak (degeneráltnak) mondjuk
KVANTUMJELENSÉGEK ÚJ FIZIKA
KVANTUMJELENSÉGEK ÚJ FIZIKA 196 Erwin Scrödinger HULLÁMMECHANIKA 197 Werner Heisenberg MÁTRIXMECHANIKA A két különböző fizikai megközelítésről később Paul Dirac bebizonyította, ogy EGYENÉRTÉKŰEK. Erwin
RészletesebbenKvantummechanikai alapok I.
Kvantummechanikai alapok I. Dr. Berta Miklós bertam@sze.hu 2017. szeptember 21. 1 / 41 Állapotfüggvény. Dinamikai egyenlet. Ψ(r, t) 2 / 41 Állapotfüggvény. Dinamikai egyenlet. Ψ(r, t) Ψ(r, t)-csak a hely
Részletesebben1 A kvantummechanika posztulátumai
A kvantummechanika posztulátumai October 29, 2006 A kvantummechanika posztulátumai Célunk felépíteni a kvantummechanikát posztulátumok segítségével úgy ahogy az elemi hullámmechanika során eljártunk. Arra
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (b) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: 2013. november 9. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (b) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2013. november 9. 1 A legkisebb hatás elve (1) A legkisebb hatás elve (Hamilton-elv): S: a hatás L: Lagrange-függvény 2 A
RészletesebbenJanuary 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,
Közelítő módszerek January 16, 27 1 A variációs módszer A variációs módszer szintén egy analitikus közelítő módszer. Olyan esetekben alkalmazzuk mikor ismert az analitikus alak amelyben keressük a sajátfüggvényt,
RészletesebbenKvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje
Kvantummechanika gyakorlat 015 1. Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje 1. Mutassuk meg, hogy A és B tetsz leges operátorokra igaz, hogy e B A e B = A + [B, A] + 1![ B, [B, A] ] +....
RészletesebbenAz elméleti mechanika alapjai
Az elméleti mechanika alapjai Tömegpont, a továbbiakban részecske. A jelenségeket a háromdimenziós térben és időben játszódnak le: r helyzetvektor v dr dt ṙ, a dr dt r a részecske sebessége illetve gyorsulása.
RészletesebbenA spin. November 28, 2006
A spin November 28, 2006 1 A spin a kvantummechanikában Az elektronnak és sok más kvantummechanikai részecskének is van egy saját impulzusnyomatéka amely független a mozgásállapottól. (Úgy is mondhatjuk,
RészletesebbenMátrix-exponens, Laplace transzformáció
2016. április 4. 2016. április 11. LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLET RENDSZEREK ÉS A MÁTRIX-EXPONENS KAPCSOLATA Feladat - ismétlés Tegyük fel, hogy A(t) = (a ik (t)), i, k = 1,..., n és b(t) folytonos mátrix-függvények
RészletesebbenRENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT
RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT ÜTEMTERV VÁLTOZÁS Gyakorlat Hét Dátum Témakör Házi feladat Egyéb 1 1. hét 02.09 Ismétlés, bevezetés Differenciálegyenletek mérnöki 2 2. hét 02.16 szemmel 1. Hf kiadás 3 3.
RészletesebbenFeladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb
RészletesebbenDifferenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.
Differenciálegyenletek numerikus integrálása 2018. április 9. Differenciálegyenletek Olyan egyenletek, ahol a megoldást függvény alakjában keressük az egyenletben a függvény és deriváltjai szerepelnek
RészletesebbenNéhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása
Néhány ozgás kvantuechanikai tárgyalása Mozzanatok: A Schrödinger-egyenlet felírása ĤΨ EΨ Hailton-operátor egállapítása a kinetikus energiaoperátor felírása, vagy 3 dienziós ozgásra, Descartes-féle koordinátarendszerben
RészletesebbenAz egydimenziós harmonikus oszcillátor
Az egydimenziós harmonikus oszcillátor tárgyalása az általános formalizmus keretében November 7, 006 Példaképpen itt megmutatjuk, hogyan lehet a kvantumos egydimenziós harmonikus oszcillátort tárgyalni
RészletesebbenValószínűségi változók. Várható érték és szórás
Matematikai statisztika gyakorlat Valószínűségi változók. Várható érték és szórás Valószínűségi változók 2016. március 7-11. 1 / 13 Valószínűségi változók Legyen a (Ω, A, P) valószínűségi mező. Egy X :
RészletesebbenI. Fejezetek a klasszikus analízisből 3
Tartalomjegyzék Előszó 1 I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3 1. Topológia R n -ben 5 2. Lebesgue-integrál, L p - terek, paraméteres integrál 9 2.1. Lebesgue-integrál, L p terek................... 9
RészletesebbenMegoldások MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!
MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!) 2016. JANUÁR 21. Elérhető pontszám: 50 pont Megoldások 1. 6. 2. 7. 3. 8. 4. 9. 5. Össz.:
Részletesebben4. Laplace transzformáció és alkalmazása
4. Laplace transzformáció és alkalmazása 4.1. Laplace transzformált és tulajdonságai Differenciálegyenletek egy csoportja algebrai egyenletté alakítható. Ennek egyik eszköze a Laplace transzformáció. Definíció:
RészletesebbenA Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
RészletesebbenVektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek Vektorok A rendezett valós számpárokat kétdimenziós valós vektoroknak nevezzük. Jelölésükre latin kisbetűket használunk.
RészletesebbenAnalízis III Parciális differenciálegyenletek
Analízis III Parciális differenciálegyenletek Lineáris, másodrendű PDE-k 2012. január 20. 1. Bevezető A parciális differemciálegyenlet egy olyan összefüggés, ahol az ismeretlen egy többváltozós valós függvény.
RészletesebbenTárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,
Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus
RészletesebbenDifferenciálegyenletek
DE 1 Ebben a részben I legyen mindig pozitív hosszúságú intervallum DE Definíció: differenciálegyenlet Ha D n+1 nyílt halmaz, f:d folytonos függvény, akkor az y (n) (x) f ( x, y(x), y'(x),..., y (n-1)
RészletesebbenMatematika III. harmadik előadás
Matematika III. harmadik előadás Kézi Csaba Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Debrecen, 2013/14 tanév, I. félév Kézi Csaba (DE) Matematika III. harmadik előadás 2013/14 tanév, I. félév 1 / 13 tétel Az y (x)
RészletesebbenFolytonos rendszeregyenletek megoldása. 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja
Folytonos rendszeregyenletek megoldása 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja A folytonos rendszeregyenletek megoldásakor olyan rendszerekkel foglalkozunk, amelyeknek egyetlen u = u(t)
Részletesebben3. Lineáris differenciálegyenletek
3. Lineáris differenciálegyenletek A közönséges differenciálegyenletek két nagy csoportba oszthatók lineáris és nemlineáris egyenletek csoportjába. Ez a felbontás kicsit önkényesnek tűnhet, a megoldásra
RészletesebbenParciális dierenciálegyenletek
Parciális dierenciálegyenletek 2009. május 25. A félév lezárásaként néhány alap-deníciót és alap-példát szeretnék adni a Parciális Dierenciálegynletek (PDE) témaköréb l. Épp csak egy kis izelít t. Az alapfeladatok
RészletesebbenMeghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.
Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független
Részletesebben1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények
1. Komplex függvények dierenciálhatósága, Cauchy-Riemann egyenletek. Hatványsorok, elemi függvények 1.1. Dierenciálhatóság 1.1. deníció. Legyen a z 0 pont az f(z) függvény értelmezési tartományának torlódási
RészletesebbenFirst Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Többváltozós függvények (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Egyváltozós függvények esetén a differenciálhatóságból következett a folytonosság. Fontos tudni, hogy abból, hogy egy
RészletesebbenAtomok és molekulák elektronszerkezete
Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre
RészletesebbenDIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
016.03.1. BSC MATEMATIKA II. ELSŐ ÉS MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC AZ ELSŐRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLET FOGALMA Az elsőrendű közönséges differenciálegyenletet
Részletesebben2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések
. REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós
RészletesebbenDIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
BSC MATEMATIKA II. MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC MÁSODRENDŰ DIFFERENCIÁLEGYENLETEK Egy explicit közönséges másodrendű differenciálegyenlet általános
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.
KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 10 X PARCIÁLIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Elsőrendű kvázilineáris parciális DIFFERENCIÁLEGYENLETEk Elméleti alapok Elsőrendű kvázilineáris parciális differenciálegyenlet általános
RészletesebbenDifferenciálegyenletek a mindennapokban
Differenciálegyenletek a mindennapokban Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Kutatók éjszakája Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája 2011. 2011.09.23. 1 / 15 Pénz, pénz,
RészletesebbenLagrange és Hamilton mechanika
Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája
RészletesebbenSzámítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája
Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája Tasnádi Tamás 2014. szeptember 11. Kivonat A tárgy a BME Fizika BSc szak kötelező, alapozó tárgya a képzés 1. félévében. A tárgy
Részletesebben1.9. B - SPLINEOK B - SPLINEOK EGZISZTENCIÁJA. numerikus analízis ii. 34. [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet. = r (m 1) n = r m + n 1
numerikus analízis ii 34 Ezért [ a, b] - n legfeljebb n darab gyöke lehet = r (m 1) n = r m + n 1 19 B - SPLINEOK VOLT: Ω n véges felosztás S n (Ω n ) véges dimenziós altér A bázis az úgynevezett egyoldalú
RészletesebbenRészecskék hullámtermészete
Részecskék ullámtermészete Bevezetés A sugárzás és az anyag egyaránt mutat részecskejellegű és ullámjellegű tulajdonságokat. Atommodellek A Tomson modell J.J. Tomson 1898 A negatív töltésű elektronok pozitív
RészletesebbenAbszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás)
Abszolút folytonos valószín ségi változó (4. el adás) Deníció (Abszolút folytonosság és s r ségfüggvény) Az X valószín ségi változó abszolút folytonos, ha van olyan f : R R függvény, melyre P(X t) = t
Részletesebben3. Fékezett ingamozgás
3. Fékezett ingamozgás A valóságban mindig jelen van valamilyen csillapítás. A gázban vagy folyadékban való mozgásnál, kis sebesség esetén a csillapítás arányos a sebességgel. Ha az vagy az ''+k sin =0,
RészletesebbenFELVÉTELI VIZSGA, július 21. Írásbeli próba MATEMATIKÁBÓL A. RÉSZ
BABE -BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA KAR FELVÉTELI VIZSGA, 9. július. Írásbeli próba MATEMATIKÁBÓL FONTOS MEGJEGYZÉS: ) Az A. részben megjelen feleletválasztós feladatok esetén
RészletesebbenPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak
PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak MATEMATIKA (A tantárgy tartalma és a tananyag elsajátításának időterve.) Összeállította: Kis Miklós adjunktus Tankönyvek Megegyeznek az 1. és 2. félévben
RészletesebbenFeladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra
Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,,3.(a),(b),(), 6.(a) feladatokra 1. Oldjuk meg a következő kezdeti érték feladatot: y 1 =, y(0) = 3, 1 x y (0) = 1. Ha egy
RészletesebbenSajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István
Sajátértékek és sajátvektorok A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris transzformáció Vektorok lineáris transzformációja: általános esetben az x vektor iránya és nagysága
Részletesebbeny = y 0 exp (ax) Y (x) = exp (Ax)Y 0 A n x n 1 (n 1)! = A I + d exp (Ax) = A exp (Ax) exp (Ax)
III Az exp (Ax mátrixfüggvény módszere Ha y = ay, y( = y, a = állandó y = y exp (ax d dx [exp (Ax] = Y = AY, Y ( = Y, Y (x = exp (AxY exp (Ax = I + n= A n x n (n! = A A n x n, n! ] A n x n I + = A exp
Részletesebbendifferenciálegyenletek
Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y
RészletesebbenMatematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Differenciálhatóság H607, EIC 2019-03-14 Wettl
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 30 Egy
RészletesebbenFourier-sorok. néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól. Vizsgán. k=1. 1 k = j.
Fourier-sorok Bevezetés. Az alábbi anyag a vizsgára való felkészülés segítése céljából készült. Az alkalmazott jelölések vagy bizonyítás részletek néhány esetben eltérhetnek az előadáson alkalmazottaktól.
RészletesebbenBevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek
Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E
RészletesebbenFourier transzformáció
a Matematika mérnököknek II. című tárgyhoz Fourier transzformáció Fourier transzformáció, heurisztika Tekintsük egy 2L szerint periodikus függvény Fourier sorát: f (x) = a 0 2 + ( ( nπ ) ( nπ )) a n cos
RészletesebbenIpari matematika 2. gyakorlófeladatok
Ipari matematika. gyakorlófeladatok. december 5. A feladatok megoldása általában többféle úton is kiszámítató. Interpoláció a. Polinom-interpoláció segítségével adjunk közelítést sin π értékére a sin =,
Részletesebben12. előadás - Markov-láncok I.
12. előadás - Markov-láncok I. 2016. november 21. 12. előadás 1 / 15 Markov-lánc - definíció Az X n, n N valószínűségi változók sorozatát diszkrét idejű sztochasztikus folyamatnak nevezzük. Legyen S R
RészletesebbenDifferenciálegyenletek december 13.
Differenciálegyenletek 2018. december 13. Elsőrendű DE Definíció. Az elsőrendű differenciálegyenlet általános alakja y = f (x, y), ahol f (x, y) adott kétváltozós függvény. Minden y = y(x) függvény, amire
RészletesebbenMATEMATIKAI ÉS FIZIKAI ALAPOK
MATEMATIKAI ÉS FIZIKAI ALAPOK F:\EGYJEGYZ\20\alapok.doc 4 Feb 20 www.rmki.kfki.hu/~szego/egyjegyz. A Dirac-delta 2. Elektrodinamika mozgó közegekben 3. Függvénytranszformációk (Fourier transzformáció)
RészletesebbenWavelet transzformáció
1 Wavelet transzformáció Más felbontás: Walsh, Haar, wavelet alapok! Eddig: amplitúdó vagy frekvencia leírás: Pl. egy rövid, Dirac-delta jellegű impulzus Fourier-transzformált: nagyon sok, kb. ugyanolyan
RészletesebbenMatematika I. NÉV:... FELADATOK:
24.2.9. Matematika I. NÉV:... FELADATOK:. A tanult módon vizsgáljuk az a = 3, a n = 3a n 2 (n > ) rekurzív sorozatot. pt 2n 2 + e 2. Definíció szerint és formálisan is igazoljuk, hogy lim =. pt n 3 + n
Részletesebben1. Generátorrendszer. Házi feladat (fizikából tudjuk) Ha v és w nem párhuzamos síkvektorok, akkor generátorrendszert alkotnak a sík vektorainak
1. Generátorrendszer Generátorrendszer. Tétel (Freud, 4.3.4. Tétel) Legyen V vektortér a T test fölött és v 1,v 2,...,v m V. Ekkor a λ 1 v 1 + λ 2 v 2 +... + λ m v m alakú vektorok, ahol λ 1,λ 2,...,λ
RészletesebbenSamu Viktória. A Helmholtz-egyenlet
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Samu Viktória A Helmholtz-egyenlet BSc Szakdolgozat Témavezet : Dr. Tóth Árpád Analízis Tanszék Budapest, 2014 Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni
RészletesebbenMatematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat!
RészletesebbenAZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.
AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA Mágneses dipólmomentum: m H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat. M = m H sinϕ (Elektromos töltés, q: monopólus
RészletesebbenA Schrödinger-egyenlet és egyszerű alkalmazásai
Jelen dokumentumra a Creative Commons Nevezd meg! Ne add el! Ne változtasd meg! 3. licenc feltételei érvényesek: a művet a felhasználó másolhatja, többszörözheti, továbbadhatja, amennyiben feltünteti a
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 1. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
Részletesebbensin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Analízis II Határozatlan integrálszámítás g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén
RészletesebbenMatematika szigorlat június 17. Neptun kód:
Név Matematika szigorlat 014. június 17. Neptun kód: 1.. 3. 4. 5. Elm. Fel. Össz. Oszt. Az eredményes szigorlat feltétele elméletből legalább 0 pont, feladatokból pedig legalább 30 pont elérése. A szigorlat
RészletesebbenDiszkrét matematika I. gyakorlat
Diszkrét matematika I. gyakorlat 2. ZH 2014. november 28. A csoport 1. Feladat. (5 pont) Határozza meg a z 1 = 2 + 2i komplex szám trigonometrikus alakját, majd adja meg a z 1 z 2 és z 1 z 2 komplex számok
RészletesebbenBiomatematika 2 Orvosi biometria
Biomatematika 2 Orvosi biometria 2017.02.13. Populáció és minta jellemző adatai Hibaszámítás Valószínűség 1 Esemény Egy kísérlet vagy megfigyelés (vagy mérés) lehetséges eredményeinek összessége (halmaza)
Részletesebben1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.
. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.. Az x exp x + t )) függvény az x, t tartományon folytonos, és nem negatív, ezért alkalmazható rá a Fubini-tétel. I x exp x + t )) dxdt + t dt π 4. [ exp x +
Részletesebben2015/16/1 Kvantummechanika B 2.ZH
2015/16/1 Kvantummechanika B 2.ZH 2015. december 10. Információk 0. A ZH ideje minimum 90 perc, maximum 180 perc. 1. Az összesen elérhet pontszám 270 pont. 2. A jeles érdemjegy eléréséhez nem szükséges
Részletesebben1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor
. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor Vizsgálja meg a következő végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle belső konvergenciakritérium) A a n végtelen sor akkor és csakis
RészletesebbenA kémiai kötés eredete; viriál tétel 1
A kémiai kötés ereete; viriál tétel 1 Probléma felvetés Ha egy molekula atommagjai közötti távolság csökken, akkor a közöttük fellép elektrosztatikus taszításhoz tartozó energia n. Ugyanez igaz az elektronokra
Részletesebben3. előadás Stabilitás
Stabilitás 3. előadás 2011. 09. 19. Alapfogalmak Tekintsük dx dt = f (t, x), x(t 0) = x 0 t (, ), (1) Jelölje t x(t; t 0, x 0 ) vagy x(.; t 0, x 0 ) a KÉF megoldását. Kívánalom: kezdeti állapot kis megváltozása
RészletesebbenVektoranalízis Vektor értékű függvények
VS Vektor értékű üggvények VS A korábbi ejezetekben tanulmányoztuk azokat a üggvényeket, amelyek értékkészlete a valós számok halmazának egy részhalmaza. Ezek egyrészt az R R típusú egyváltozós, valós
RészletesebbenHatározatlan integrál
Határozatlan integrál Boros Zoltán Debreceni Egyetem, TTK Matematikai Intézet, Anaĺızis Tanszék Debrecen, 207. február 20 27. Primitív függvény, határozatlan integrál A továbbiakban legyen I R intervallum.
RészletesebbenTartalom. Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás
Tartalom Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás 2018 1 Állapottér reprezentációk tulajdonságai Általánosan egy lineáris, SISO dinamikus rendszer
RészletesebbenAz egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:
Bevezető matematika kémikusoknak., 04. ősz. feladatlap. Ábrázoljuk számegyenesen a következő egyenlőtlenségek megoldáshalmazát! (a) x 5 < 3 5 x < 3 x 5 < (d) 5 x
RészletesebbenA kvantummechanika alapjai
A kvantummechanika alapjai A kvantummechanika néhány alapelve A kvantummechanikában vizsgált fizikai rendszerek állapotát adott tulajdonságú matematikai objektumokkal írhatjuk le. Ezeknek megfelelően kell
Részletesebbenλx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)
Matematika A3 gyakorlat Energetika és Mechatronika BSc szakok, 016/17 ősz 10 feladatsor: Magasabbrendű lineáris differenciálegyenletek (megoldás) 1 Határozzuk meg az e λx, xe λx, x e λx,, x k 1 e λx függvények
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA II 7 VII VEkTORANALÍZIS 1 ELmÉLETI ALAPOk Az u függvényt skalár-vektor függvénynek nevezzük, ha értelmezési tartománya a háromdimenziós tér vektorainak halmaza, a függvényértékek
RészletesebbenVektoranalízis Vektor értékű függvények
Vektoranalízis VS Vektoranalízis Vektor értékű üggvények A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK engedélyével használhatók el! Vektoranalízis VS A korábbi ejezetekben tanulmányoztuk
Részletesebben1. zárthelyi,
1. zárthelyi, 2009.10.20. 1. Írjuk fel a tér P = (0,2,4) és Q = (6, 2,2) pontjait összekötő szakasz felezőmerőleges síkjának egyenletét. 2. Tekintsük az x + 2y + 3z = 14, a 2x + 6y + 10z = 24 és a 4x+2y
RészletesebbenDifferenciálegyenletek gyakorlat december 5.
Differenciálegyenletek gyakorlat Kocsis Albert Tihamér Németh Adrián 05 december 5 Ismétlés Integrálás Newton Leibniz-formula Integrálás és alapműveletek wwwwolframalphacom Alapintegrálok sin x dx = cos
RészletesebbenNumerikus integrálás április 20.
Numerikus integrálás 2017. április 20. Integrálás A deriválás papíron is automatikusan elvégezhető feladat. Az analitikus integrálás ezzel szemben problémás vannak szabályok, de nem minden integrálható
RészletesebbenGazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10
Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, 204. június 0 A dolgozatírásnál íróeszközön kívül más segédeszköz nem használható. A dolgozat időtartama: 90 perc. Ha a dolgozat első részéből szerzett
RészletesebbenFizikai mennyiségek, állapotok
Fizikai mennyiségek, állapotok Atomok és molekulák zikai mennyiségeihez rendelt operátorok A kvantummechanika mint matematikai modell alapvet épít elemei a rendszer leírására szolgáló zikai mennyiségekhez
Részletesebben1. Bevezetés Differenciálegyenletek és azok megoldásai
. Bevezetés.. Differenciálegyenletek és azok megoldásai Differenciálegyenlet alatt olyan függvény egyenleteket értünk, melyekben független változók, függvények és azok deriváltjai szerepelnek. Legegyszerűbb
RészletesebbenKézirat a Bevezetés a modern fizika fejezeteibe c. tárgyhoz írta: Márkus Ferenc (BME Fizika Tanszék) (utolsó módosítás: november 9.) 4.
Kézirat a Bevezetés a modern fizika fejezeteibe c. tárgyhoz írta: Márkus Ferenc (BME Fizika Tanszék) (utolsó módosítás: 2013. november 9.) 4. szakasz Kísérleti előzmények: Az atomok színképe Kvantummechanika
RészletesebbenDiszkrét matematika 1.
Diszkrét matematika 1. Nagy Gábor nagy@compalg.inf.elte.hu nagygabr@gmail.com ELTE IK Komputeralgebra Tanszék 014. ősz 014-15 őszi félév Gyakorlat: 1. ZH tervezett időpontja: október 1.,. ZH tervezett
RészletesebbenJelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék
Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006
RészletesebbenFourier sorok február 19.
Fourier sorok. 1. rész. 2018. február 19. Függvénysor, ismétlés Taylor sor: Speciális függvénysor, melynek tagjai: cf n (x) = cx n, n = 0, 1, 2,... Állítás. Bizonyos feltételekkel minden f előállítható
RészletesebbenSzámítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox
Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox Bevezetés A gyakorlatok célja az irányítási rendszerek korszerű számítógépes vizsgálati és tervezési módszereinek bemutatása, az alkalmazáshoz szükséges
Részletesebben(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,
Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és kidolgozott megoldásokkal. Oldjuk meg az alábbi másodrend lineáris homogén d.e. - et, tudva, hogy egy megoldása az y = x! x y xy + y = 0.. Oldjuk meg a következ
RészletesebbenLagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását
Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális
RészletesebbenLNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei
Legkisebb négyzetek módszere, folytonos eset Folytonos eset Legyen f C[a, b]és h(x) = a 1 φ 1 (x) + a 2 φ 2 (x) +... + a n φ n (x). Ekkor tehát az n 2 F (a 1,..., a n ) = f a i φ i = = b a i=1 f (x) 2
RészletesebbenDifferenciál egyenletek (rövid áttekintés)
Differeniál egyenletek (rövid áttekintés) Differeniálegyenlet: olyan matematikai egyenlet, amely egy vagy több változós ismeretlen függvény és deriváltjai közötti kasolatot írja le. Fontosabb tíusok: közönséges
RészletesebbenDifferenciálegyenlet rendszerek
Differenciálegyenlet rendszerek (A kezdeti érték probléma. Lineáris differenciálegyenlet rendszerek, magasabb rendű lineáris egyenletek.) Szili László: Modellek és algoritmusok ea+gyak jegyzet alapján
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria 2016.02.22. Valószínűségi változó Véletlentől függő számértékeket (értékek sokasága) felvevő változókat valószínűségi változóknak nevezzük(jelölés: ξ, η, x). (pl. x =
Részletesebben