állórész forgórész Háromfázisú, négypólusú csúszógyűrűs aszinkron motor metszetvázlatai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "állórész forgórész Háromfázisú, négypólusú csúszógyűrűs aszinkron motor metszetvázlatai"

Átírás

1 5 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) A villaos hajtások közel /3 észe aszinkon otoos hajtás Az egyszeű kivitelű, kalickás fogóészű aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú táphálózata, ne igényelnek kiegészítő tápfoást (nincs gejesztése), vagy az áane átalakítását (int az egyenáaú gép), - felépítése (így gyátása is) egyszeű, ezét viszonylag olcsó, - súlya és tehetetlenségi nyoatéka kicsi, - ne kíván különleges kabantatást (pl kefe, koutáto) Ne szabályozott hajtásokban döntően aszinkon otookat használnak A szabályozott hajtásokban észaányuk növekszik a á a váosi közlekedésben és a vasúti vontatásban is hódítanak köszönhetően a teljesítényelektonikai eszközök (inveteek) tejedésének A soozatban gyátott 3 fázisú aszinkon otook teljesítény tatoánya pá száz W-tól pá W-ig tejed A otook többségét 400 V és 660 V névleges feszültsége készítik, a nagyobb teljesítényűeket 1000 V, 3000 V és 6000 V feszültsége A 3 fázisú aszinkon gép felépítése Az állóészen 3 fázisú, p póluspá száú tekecsendsze van, ai 3 fázisú enegiafoásól táplálva a tébeli felhaonikusokat elhanyagolva, a légésben szinuszos ezőeloszlású w 1 echanikai szögsebességgel fogó pólusendszet hoz léte állóész fogóész Háofázisú, négypólusú csúszógyűűs aszinkon oto etszetvázlatai A fogóészen 3 fázisú, p póluspá száú, zát áaköt képező tekecsendsze van, kialakítása lehet tekecselt, vagy kalickás A tekecselt fogóész csillag kapcsolású, a szabad tekecsvégek 1-1 csúszógyűűhöz csatlakoznak, a övidzáást ezeken keesztül valósítják eg Aszinkon oto tekecselt fogóésze

2 KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 Csúszógyűűs fogóészeknél biztosítani kell, hogy a pólusszá egegyezzen az állóész pólusszáával, kalickás fogóészeknél ez autoatikusan kialakul a) b) Kalickás fogóész a) udazott b) öntött (vasag nélkül) A kalickás fogóész honyaiba vagy úd-vezetőket helyeznek, aiket áhegesztett gyűűkkel zának, vagy a udazást ötvözött aluíniu öntvényből alakítják ki a záógyűűkkel és ventilláto lapátokkal együtt Öntött kalickás fogóész Nagy aszinkon gép kalickás fogóésze

3 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) Nagy aszinkon gép állóésze Nagy aszinkon gép etszetajza 3

4 KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 Zát házkialakítású kis aszinkon oto Kis aszinkon oto álló- és fogóész vastestének leezajza Az aszinkon gép űködési elve πf1 Az állóész tekecselés által létehozott fogó ező, etszve a fogóész w w1 p echanikai szögsebességgel fogó tekecselésének a vezetőit, azokban feszültséget indukál A zát áaköben létejövő áa iatt a vezetőke eő hat v vezető I B v ező Az egyes vezetőkben indukálódó feszültség: ( ) i l B v, az egyes vezetőke ható eő: F l I B A ező és a vezető viszonylagos ozgásako keletkező indukált feszültség és eőhatás 4

5 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) A fogóész szietikus tekecseiben folyó szietikus 3 fázisú áaok (a fogóészhez képest) fogó ágneses ezőt hoznak léte A fogóészben indukálódó feszültség f fekvenciája aányos a szögsebesség különbség (w 1 - w ), illetve fodulatszá különbség (n 1 - n) állóész ezőhöz képesti viszonylagos étékével: w1 w n1 n f f1 f1 w1 n1 A viszonylagos szögsebesség különbséget (viszonylagos fodulatszá különbséget) szlipnek nevezik és -el jelölik A szlip a villaos szögsebességekkel és a (echanikai) fodulatszáokkal is kifejezhető: w1 w w1 w n1 n w w n w 1 w ellenáaú otoos geneátoos A szlip és a szögsebesség összefüggése Ezzel f f 1, a fogóész indukált feszültségének és áaának fekvenciája az állóész tápfekvencia szlipszeese A fogóész áa egy olyan fogó ezőt létesít, ainek echanikai szögsebessége a fogóészhez képest πf f w w π 1 1 w1 w1 w p p p Tehát álló koodináta endszeben a fogóész által létehozott fogó ező szögsebessége: w w w 1, egegyezik az állóész által létehozott ező echanikai szögsebességével, az álló- és fogóész tekecsendszee által létehozott ágneses pólusendsze echanikai szögsebessége egyaánt w 1 (villaos szögsebessége w 1 ) Így a fogóész pólusendszee kapcsolódni tud az állóész ágneses pólusendszeével, ai a nyoatékképzés előfeltétele ivel a fogóészben csak akko indukálódik feszültség, ha a vezetőit etszik az állóész ágneses eővonalai, az aszinkon gépnek szinkon fodulatszáon nincs nyoatéka, a űködés feltétele az állóész fogó ezője és a fogóész vezetői közötti szögsebesség különbség űködési elve alapján az aszinkon gépet indukciós otonak is nevezik 5

6 KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 w 1 f1 π p I 1 (f 1 ) w a w f π p állóész k-ben állóész k-ben fogóész k-ben I (f ) w1 w w w p πf1 πf w p p 1 A szlip: w1 w w w w 1 1 w 1 w 1 -w w b c w1 w w1 w 1 w 1 -w f 1 f w 1 az állóész tekecselés által létehozott ágneses ező villaos szögsebessége az állóészhez képest, w 1 az állóész tekecselés által létehozott ágneses ező echanikai szögsebessége az állóészhez képest, w a fogóész villaos szögsebessége álló koodináta endszeben, w a fogóész echanikai szögsebessége álló koodináta endszeben, w a fogóész tekecselés által létehozott ágneses ező echanikai szögsebessége a fogóészhez képest, az állóész tápfeszültségének alaphaonikus fekvenciája, f 1 f a fogóész indukált feszültségének alaphaonikus fekvenciája a szlip (csúszás) a szinkon szögsebességhez viszonyított szögsebesség különbség, a fogóész viszonylagos leaadása Az aszinkon gép alapegyenletei Az egyenletek a gép felépítése és áaköei alapján könnyen felíhatók Az állóész paaéteei és változói index nélkül, a fogóész paaéteei és változói indexel állnak Az állóész feszültség egyenlete állóészhez ögzített koodináta endszeben hasonlóan alakulnak, int a szinkon gép állóészénél, a Pak-vektoos alakhoz a fázisegyenletek definíció szeinti szozásával és összeadásával jutunk: u i d a a a Ψ 3 u i d b b b Ψ 3 a u i d c c c Ψ a 3 u i dψ 6

7 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) a b c a u a dψ a i a i b i c L a állóész u a dψ a L a i a i b i c fogóész a Az aszinkon gép álló- és fogóészének áaköi vázlata A fogóész feszültség egyenlete fogóészhez ögzített koodináta endszeben: d a ua ia Ψ 3 d b ub ib Ψ 3 a d c uc ic Ψ a 3 dψ u 0 i ivel ua u b u c Az egyenletek átalakítása Az aszinkon gép egységes ateatikai leíásához az állóészt és a fogóészt azonos koodináta endszeben kell szelélni Az állóész egyenlet változóinak tanszfoálása közös koodináta endszebe Az állóész változói közötti kapcsolatot az álló koodináta endszeben felít állóész feszültség egyenlet utatja: u i dψ e (állóész) e (fogóész) e (közös) x i * ie jx k i α-x k x k α I (állóész) Az állóész változók tanszfoálása a közös koodináta endszebe 7

8 KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 Ha pl az állóész áa Pak-vektoa egy adott pillanatban az állóészhez ögzített koodináta endszeben i ie jα alakú, akko ugyanez a vekto egy tetszőleges közös koodináta endszeben (csillaggal jelölve): i * j α xk jxk ie ie, ahol x k a közös koodináta endsze szög- ( ) helyzete a vizsgált pillanatban Az i állóész áa Pak-vektoa álló koodináta endszeben, a közös koodináta endszebeli i * vektoal felíva: i i e jx k * Az fogóész egyenlet változóinak tanszfoálása közös koodináta endszebe A fogóész változói közötti kapcsolatot a fogóészhez ögzített koodináta endszeben felít dψ fogóész feszültség egyenlet utatja: u 0 i Ha pl a fogóész áa Pak-vektoa fogóészhez ögzített koodináta endszeben j i ie α alakú, akko ugyanez a vekto egy tetszőleges közös koodináta endszeben (csillaggal jelölve): ( ) [ ] ( ) i * j α xk x j xk x ie ie, ahol x a fogóészhez ögzített koodináta endsze szöghelyzete a vizsgált pillanatban e (fogóész) e (állóész) i * i e ( x) jx k e (közös) α -(x k -x) x x k i α I (állóész) A fogóész változók tanszfoálása a közös koodináta endszebe Az i fogóész áa Pak-vekto fogóészhez ögzített koodináta endszeben, a közös koodináta endszebeli i * vektoal felíva: * ( x) j xk i i e Az állóész feszültség egyenlete a közös koodináta endszeben ételezett változók Pakvektoával: * * jx d d dx k * jxk * jxk * jx jx Ψ k k * jxk k ue ie ( Ψ e ) i e e jψ e, e jx k -val töténő egyszeűsítés után * * * dψ * u i jψ w k A fogóész feszültség egyenlete a közös koodináta endszeben felít változók Pakvektoával: * * j( x ) ( ) d ( ) ( ) ( ) d ( ) dx ( x) k x * j xk x * j xk x * j xk x j xk x Ψ * j xk x k u e ie ( Ψ e ) ie e jψ e, ( x ) e j x k -val töténő egyszeűsítés után 8

9 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) * * * dψ * u 0 i jψ ( wk w) indkét egyenletben egjelenik egy fogási indukált feszültség jellegű tag, aelynek nagysága a koodináta endsze szögsebességétől függ Az aszinkon gép feszültég egyenletei (közös koodináta endszeben, csillagozás nélkül): dψ u i jw k Ψ dψ u 0 i jw ( k w) Ψ A jw k ψ tag azét keült az állóész feszültség egyenletébe, et a koodináta endsze w k szögsebességgel foog, és ha ebben a koodináta endszeben az állóész fluxus állandó, akko az az állóészben jw k ψ nagyságú feszültséget indukál gyanez a fizikai agyaázata a fogóész feszültség egyenlet jw ( k w) ψ tagjának A echanikai egyenlet a szokásos, független a villaos és ágneses ennyiségek koodináta endszeétől: dw Θ dw t d Θ, p itt a oto, t a tehelés nyoatéka, d a dinaikai nyoaték, Θ a hajtás (oto Θ és tehelés Θ t összegezett) tehetetlenségi nyoatéka Általában w k 0-t használnak állóész, w k w-t fogóész aszietia esetében (pl félvezetős táplálás, eghibásodás), w k w 1 szinkon fogó koodinátaendszet pedig az állandósult állapot vizsgálatánál A közös koodináta endsze szögsebességének egválasztása a) Állóész aszietia (pl félvezetős táplálás) esetén w k 0-t álló koodináta endszet használnak A feszültség egyenletek: d u i Ψ, dψ u 0 i jwψ b) Fogóész aszietia (pl félvezető a fogóész áaköben, egyenáaú gejesztés) w k w fogóészhez ögzített koodináta endsze a célszeű A feszültség egyenletek: dψ u i jwψ dψ u 0 i c) zietikus esetben és állandósult állapotban szokásos a w k w 1 szinkon szögsebességgel fogó koodináta endsze A feszültség egyenletek ebben az esetben: dψ u i jw1 Ψ dψ dψ u 0 i jw ( 1 w) Ψ i jw1ψ 9

10 KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 Állandósult állapotban, szinkon fogó koodináta endszeben d Ψ dψ 0 és 0, így I jw1ψ, ha az állóész ellenállás elhanyagolható, 0, akko jw1ψ, ( ) I j w wψ I jwψ ( endszeint ne elhanyagolható) A fogóész egyenletből adódóan 0 I jw1ψ, vagyis állandósult állapotban az I otoáa vektoa eőleges a Ψ otofluxus vektoának iányáa Állandósult állapota évényes egyenletendsze és helyettesítő áakö Az állóész fluxus felbontása főezőe és szót fluxusa Ψ Ψ s Ψ illetve Ψ Ψs Ψ, ahol Ψ s IL s, Ψ s I L s, az állóész szót fluxusát az állóész áa, a fogóészét a fogóész áa hozza léte egy egfelelő szóási induktivitáson A Ψ ésψ tekecsfluxusok az álló- és fogóésszel egyfoán kapcsolódó Φ (kölcsönös vagy főező) fluxusból száíthatók: Ψ NΦ, Ψ N Φ, itt N és N az álló- és a fogóész fázistekecsek enetszáa Állandósult állapotban d Ψ dψ 0 és 0, így a feszültség egyenletek I jwkψ I jwklsi jwkψ, 0 I j( wk w) Ψ I j( wk w) LsI j( wk w) Ψ zinkon szögsebességgel fogó koodináta endszeben, w k w 1 választással: X s w 1 L s és X s w 1 L s helyettesítéssel: I jx si jw1ψ I jx si 0 I j( w1 w) LsI j( w1 w) Ψ I jx I jw I jx I s 1Ψ s és a Ψ és Ψ (főező) fluxus által indukált feszültség az álló- és a fogóész tekecsekben Az egyenletekben szeeplő X s fogóészköi szóási eaktanciát az L s fogóészköi szóási induktivitásból a névleges w 1 köfekvenciával és ne a fogóész aktuális w köfekvenciájával definiálják Ezét a tényleges, f fogóész fekvenciától függést az szozó jelzi: πf L s X s ivel Ψ N Ψ Ψ N a, ezét ( ) Ψ j w w jw Ψ 1 1, a a a N ahol a az állóész és a fogóész fázis tekecsei közötti enetszá áttétel N A fogóész egyenlet ezekkel az átalakításokkal I jx I 0 s a 10

11 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) Az egyenletek alapján felajzolható az álló- és a fogóész állandósult állapoti áaköi vázlata (w k w 1 koodináta endszeben) I jx s jx s I jwψ a 1 0 Az aszinkon gép álló- és fogóészének áaköi vázlata állandósult állapota A fogóész feszültség egyenletét az szlippel osztva egszűnik a fekvencia különbség az álló- és fogóész ennyiségek között, ainek következénye az egyenletben egjelenő /, a szlipfüggő ellenállás I jx I 0 s a Az álló és a fogóész helyettesítő áaköi vázlata akko kapcsolható össze, ha az indukált és feszültségek egegyeznek, ait a fogóész feszültségének az a enetszá áttétellel való koekciója (állóésze edukálása) útján éünk el A teljesítény, a veszteség és a viszonylagos feszültségesések változatlanságának (invaianciájának) biztosítása édekében a feszültségegyenlet a -el való szozása iatt az I áaot a - el osztani kell, ezét szeepel az áaot tatalazó tagokban a edukákási tényező négyzete Vesszővel jelölve a edukált ennyiségeket: a a I ja X I 0 s, a a 0 I jx I s, vagyis a fogóész állóésze edukált ennyiségei és paaéteei: 'a 'a X s 'a I X s I a A továbbiakban a 1-et feltételezünk és a edukálást ne jelöljük a ennyiségek vesszőzésével ivel az átalakítás eedényeként az álló- és fogóész egyenletben is ugyanaz az szeepel, továbbá a fogóész változók fekvenciája egegyezik az állóész változókéval, a két áakö összeköthető, ezzel létejön az egyesített Pak-vektoos helyettesítő áaköi vázlat állandósult állapota I jx s jx s I I ψ jw1ψ jx ψ jw 1 Ψ 0 Az aszinkon gép egyesített áaköi vázlata állandósult állapota 11

12 KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 Az áaköben az állóész tekecsveszteséget, a fogóész tekecsveszteséget epezentálja A vázlatban szeeplő felbontható két összetevőe 1, utóbbi a echanikai teljesítényt képviseli A helyettesítő áaköben ne jelenik eg a vasveszteség, a jáulékos veszteség (pl a felhaonikusok által okozott veszteségek) valaint a súlódási és a ventilációs veszteség A közülük legjelentősebb állóész vasveszteséget egy külön v ellenállással vehetjük figyelebe az áthidaló ágban A helyettesítő áakö paaéteeit ééssel lehet közelítően eghatáozni: - ww 1 (0) szinkon szögsebesség ellett (hajtó otoal) névleges feszültségen végzett éésnél a kapcsok felől éhető (üesjáási) ipedancia Z 0 jx s jx (a fogóész áaköe szaka, ivel ) A hatásos teljesítény ilyenko az állóész tekecs- és vasveszteségének összege: P 0 P Cu P Fe Ezt a éést gyakan üesjáási ééssel ( 0) közelítik - w0 (1) álló állapotban (övidzáás) névleges áanál végzett éésnél a kapcsok felöl éhető (övidzáási) ipedancia nagysága Z z jx s jx s, ha feltételezzük, hogy X»(X s X s ) és így az áthidaló (ágnesező ág) áaa I 0 étékkel közelíthető További közelítési lehetőség, ha feltételezzük a szóási eaktanciák egyenlőségét: X s X s övidzáási éésnél a hatásos teljesítény az állóész- és a fogóész tekecsveszteségének öszszege: P z P Cu P Cu Az egyenletek és az áaköi vázlat alapján is felajzolható az aszinkon gép állandósult állapota évényes Pak-vektoábája I Ψ jix s ji X s I Ψ ϕ I Ψ j I Ψ IL s I Ψ IL s Az aszinkon gép állandósult állapoti Pak-vektoábája Fluxus Pak-vekto egyenletek A tekecsfluxusokat a helyettesítő áaköi odell szeint az áaok hozzák léte az egyes induktivitásokon Az állóész tekecselés L teljes háofázisú induktivitását a szóásnak és a főfluxusnak egfelelő L s és L észe bonthatjuk L L s L 1

13 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) Hasonlóan a fogóész teljes induktivitása: L L s L A fluxus egyenletek állóésze edukált fogóész paaéteekkel, tetszőleges közös koodináta endszeben felít, pillanatétékeke is évényes alakja: ( ) ( ) ψ ψ s ψ Li s L i i Li Li, ψ ψ ψ Li L i i Li Li, s s ψ Li Li Li Az egyenletek alapján felajzolható a fluxusok Pak-vektoos helyettesítő áaköe: L s i i L s i ψ ψ ψ L A fluxusegyenetek helyettesítő áaköi vázlata Csatolt tekecsek ateatikai leíásánál többféle teinológiát használnak Nevezzük ost k (és k ) kapcsolódási (vagy csatolási) tényezőnek azt az aányt, hogy az állóész (vagy a fogóész) teljes ψ (vagy ψ ) fluxusának ekkoa ψ (vagy ψ ) hányada vesz észt az állóés fogóész közötti ágneses kapcsolatban Ennek kopleentua a σ szóási tényező, a szót ψ s (vagy ψ s ) fluxus aánya a teljes fluxushoz Az állóésze edukált endszeben L Ls L L az állóésze: k és σ s 1 k, L L L L Ls L L a fogóésze: k és σ s 1 k L L L L Az eedő kapcsolódási tényező k kk, LL L az eedő szóási tényező σ 1 k 1 LL ivel az eedő csatolási tényező k(1-σ s ) (1-σ s )1σ s σ s -σ s -σ s alakban is íható, az eedő szóási tényező σ σ s σ - σ s σ A szóás (szóási tényező) a szót ágneses tében felhalozott enegiából is száítható Tanziens eaktanciák és időállandók Áteneti folyaatok (indítás, fékezés, szögsebesség- vagy nyoatékváltozás) ideje alatt tanziens egyenáaú koponensek is keletkeznek az álló- és a fogóészben íg az alaphaonikus feszültséggel egy (vagy egy eedő) indukált feszültség tat egyensúlyt, az egyenáaú összetevőkkel szeben nincs ilyen ellenfeszültség, ez a tanziens egyenáaok szepontjából övidzát jelent Az állóész egyenáaú fluxuskoponense (váltakozó) feszültséget indukál a w szögsebességgel fogó fogóészben, és fodítva, a fogóész egyenáaú fluxuskoponense is (váltakozó) feszültséget indukál az állóész tekecseiben Az állóész egyenáaú fluxuskoponense és az általa indukált feszültség csillapodását az állóész eedő ohos el- 13

14 KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 lenállása és az ún tanziens induktivitása hatáozza eg észletes száítások alapján az állóész L' tanziens induktivitása egegyezik a gép övidzáási induktivitásával L s L s L s L s L' L L L ' Álló- és fogóész tanziens eaktancia a helyettesítő áaköi vázlaton A fogóészen a fogóész paaéteei a eghatáozók, a szietia iatt a fogóész L ' tanziens induktivitása az állóész övidezát állapotának egfelelő induktivitással egyenlő A tanziens paaéteeket vesszőzéssel jelöljük LL L ( L L ) L L L L L s L s s L 1 Lσ, L L L L LL LL s L Ls L L s s ( ) L L L Ls L L L L L 1 Lσ L LL A helyettesítő áakö nyitott kapcsaival száíthatók az üesjáási (T 0, T 0 ), a tanziens induktivitásokkal pedig a tanziens (T', T' ) időállandók: állóész fogóész üesjáási tanziens időállandó L L T0 T L L T 0 T 14

15 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) Az aszinkon oto teljesítényei, veszteségei és nyoatéka A helyettesítő áaköben a vasveszteség, a jáulékos veszteségek (pl a felhaonikusok által okozott veszteségek) valaint a súlódási és ventilációs veszteség ne jelenik eg A közülük legjelentősebb állóész vasveszteséget külön ellenállással lehet figyelebe venni az áthidaló ágban felvett villaos teljesítény légés teljesítény leadott echanikai teljesítény I jx s jx s I I v I g I 1 v jx állóész tekecsveszteség állóész vasveszteség fogóész tekecsveszteség Áaköi vázlat osztott fogóész ellenállással és az állóész vasveszteségét figyelebe vevő ellenállással, teljesítények és veszteségek A fogóész vasvesztesége az alacsony névleges üzei otofekvencia (-5 %) iatt, általában elhanyagolható A légés teljesítény szétválasztható egy -el aányos fogóész tekecsvesztesége és egy -el aányos echanikai teljesíténye, utóbbi a súlódási veszteség elhanyagolásával egegyezik a leadott tengelyteljesíténnyel légésteljesítény felvett villaos teljesítény leadott echanikai teljesítény állóész ézveszteség állóész vasveszteség fogóész ézveszteség súlódási veszteség Az aszinkon oto teljesítényei és veszteségei a helyettesítő vázlat közelítésével 15

16 KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 A légés teljesítény szétválasztását a fogóészköi ellenállás egosztásával lehet szeléltetni: 1 Az összes veszteség százalékában A felvett teljesítény százalékában állóész tekecsveszteség 40% 6,1% fogóész tekecsveszteség 5% 3,6% vasveszteség 0% 3,0% súlódási és ventilációs veszteség 5% 0,7% jáulékos veszteségek 10% 1,4% összes veszteség 100% 14,8% Egy 3 fázisú, 4 pólusú, 5 HP teljesítényű, η0,85 hatásfokú oto tipikus enegia- és veszteségi viszonyai Teljesítények és veszteségek Az állóész által a táphálózatból felvett P fel hatásos teljesítényből a P l légésteljesítény jut a fogóészbe, ahol az veszteséggé és a tengelyen leadott echanikai teljesíténnyé alakul Pfel PCu PFe Pl I, Pl PCu Pe ch Pj á I I Az állóész és fogóész tekecsveszteség (ézveszteség) a helyettesítő áakönek egfelelően: PCu 3 3 I, PCu I Pl Az állóész vasveszteség az áthidaló ág feszültségével száítható, a echanikai teljesítény a légésteljesíténynek a fogóész tekecsveszteségével csökkentett észe: PFe 3 3 1, Pech Pteng Ps úl ( 1 ) Pl I v A oto nyoatéka közelíthető az egyszeűen száítható légésnyoatékkal : ( ) ( ) P teng P P P P p P ech l 1 l 1 l l, w w w w1( 1 ) w1 w1 a légésteljesítény behelyettesítésével: p w I 3 1 Az aszinkon gép állandósult állapoti nyoatéka A oto nyoatéka a P echanikai teljesítény és a w fogóész echanikai szögsebességének a hányadosa: ( ) P P ech l 1 Pl, w w1( 1 ) w1 egegyezik a légésteljesítény és a echanikai szinkon szögsebesség hányadosával 3 I 3 p w w I 1 1 A helyettesítő vázlat alapján a fogóész áa: 16

17 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) jx I I j( X Xs) Az állóész áa kifejezése állóész feszültséghez ögzített () valós tengely esetén: I jx jx s jxs j( X Xs) A fogóész áa Pak-vektoa, behelyettesítve az állóész áa képletét, kisebb átalakítások után: jx I jx jx j( X X s s) jxs j( X Xs) jxs ( ) jx X jx jx s s jxs jxs jx s jx s jx jxs jxs jxs 1 jx jxs X s σ közelítéssel és azt feltételezve, hogy: L» L s : jx X 1 1 I 1 σ X s j jx s 1 σ X s j Xs 1 σ 1 σ 1 σ 1 σ és 1 σ X s X s X s X s 1 σ X 1 X s X s I XsX X X s XsX X s X 1 1 σ jx ' X ' közelítéssel: A oto nyoatéka ezzel: I 3 w 1 17

18 KAXVH1BNE Villaos hajtások p w ( ) 1 1 σ w ' 1 ( 1 σ ) X Az összefüggésből egállapítható, hogy - ~ a nyoaték aányos a tápfeszültség négyzetével, - áll esetén a nyoaték (állandó ellett) állandó, X ' - ha nagy, akko kicsi, ezét ~ 1 a jelleggöbe asziptotája a szlip nagyobb étékeinél hipebola, - ha kicsi, akko nagy, ezét ~ a jelleggöbe asziptotája a szlip kisebb étékeinél egyenes Az aszinkon gép statikus () jelleggöbéje A nyoték-szlip göbe jellező étékei: b a oto üzei axiális (billenő) nyoaték, bg a geneáto (fék) üzei axiális (billenő) nyoaték, b a oto, bg a geneáto (fék) üzei billenő szlip, i az álló állapothoz tatozó indítónyoaték (zálati nyoaték) 18

19 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) b i bg b Az aszinkon gép nyoaték-szlip jelleggöbéje a jellező étékekkel A echanikai jelleggöbét gyakan w- koodináta endszeben ábázolják w bg w 1 bg i b Az aszinkon gép szögsebesség-nyoaték jelleggöbéje A axiális (billenő) nyoaték száítása: A nyoatéknak a szlip függvényében szélső étékei vannak b ( b ), X ' d p 3 0 d w ( ) 1 1 σ ' X A szélső étékek helyét a száláló zéus étékéből kapjuk: X ' 0, 19

20 KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 X ' 0, ' X 0, ' ' X 0, ebből ( X ) 0, b ± b >0 a oto, b <0 a féküzei billenő szlip X ' b aányos -el, külső fogóészköi ellenállás beiktatásako a billenő szlip nő, a echanikai jelleggöbe lágyul A billenő szlip független a tápfeszültségtől A billenő nyoaték b nagyságát a billenő szlip b étékének behelyettesítésével kapjuk: b ' 3 p ± X w1 ( 1 σ) ± X X X ' ' ' ' 3 p ± X w1 ( 1 σ) ' X ± X ' 3 p 1 ( oto, - féküzeben) w1 ( 1 σ ) ' ± X A billenő nyoaték nagysága eősen függ a tápfeszültségtől, de független a fogóész ellenállástól A oto- és féküzei billenő nyoaték ne egyfoa, aányuk: 1 ' ' X X b ε 1, ' bg X 1 ε 1 ' X itt ε X ' Példa: a) 0,05; X '0,5; ezzel ε0,099 0,1 09, 08,, b bg 11, b) 0,1; X '0,5; ezzel ε0,196 0, 08, 067,, b bg 1, c) 0,05; X '0,1; ezzel ε0,447 0, , b bg 1447, Az adatokból láthatóan növelésével vagy X ' csökkentésével nő a nyoaték aszietia tóbbi fodulhat elő a tápfekvencia csökkenéseko pl invetees táplálásnál 0

21 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) 1 b w t b b1 A tápfeszültség változtatás hatása a echanikai jellegöbée és a szlipe (Y/ átkapcsolásnál) A billenő szlip eősen függ a fogóész kö ellenállásától w w 1 w t0 w t1 w t k1 k > k1 k bg t b A külső ellenállás hatása a echanikai jelleggöbée A nyoatéknak a billenő nyoatékhoz viszonyított aánya: ' ± X b ' X ± 1 ' ' ± X X ( ) X ' b ' b X 1

22 KAXVH1BNE Villaos hajtások 018 Ezt az aányt legeltejeebb foában a Kloss 1 képlet fejezi ki: ε ± 1 ( oto, - féküzeben) b b ε b Összeállította: Kádá István 018 októbe 1 Kloss, ax néet pofesszo,

23 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) Ellenőző kédések 1 ilyen ágneses teet hoz léte az aszinkon gép álló- és fogóésze? elyek a fogóész legfontosabb kialakítási típusai, i az eltéés közöttük? 3 i a csúszógyűű szeepe? 4 ilyen áaal gejesztik az álló- és a fogóész tekecselését? 5 i a szlip, hogyan száítható, ábázolja a szlip-szögsebesség összefüggést 6 Állandósult állapotban ekkoa a fogóész áa fekvenciája? 7 ilyen kapcsolat van az aszinkon oto pólusszáa és szinkon fodulatszáa között? 8 Íja fel az aszinkon gép állóészének és fogóészének Pak-vektoos feszültség egyenletét 9 Hogyan alakíthatók át az állóész- és a fogóész egyenletek közös koodináta endszeben felít egyenletekké? 10 Íja fel az aszinkon gép Pak-vektoos feszültség egyenleteit közös koodináta endszeben 11 elyek a közös koodináta endsze szögsebességének egválasztási szepontjai? 1 ajzolja fel állandósult állapota az álló- és fogóész egyesített áaköi vázlatát és vektoábáját 13 Hogyan száítható az álló- és a fogóész tanziens eaktanciája, üesjáási és tanziens időállandója? 14 Állandósult állapotban hogyan száítható az aszinkon oto felvett- légés- és echanikai teljesíténye a helyettesítő áakö alapján? 15 Állandósult állapotban hogyan száítható az aszinkon oto álló- és fogóész tekecsvesztesége, állóész vasvesztesége a helyettesítő áakö alapján? 16 Hogyan száítható az aszinkon oto állandósult állapoti nyoatéka a légésteljesítényből? 17 ajzolja fel az aszinkon gép névleges üzei statikus () és w() jelleggöbéjét, elyek a göbék a jellező étékei? 18 Hogyan függ a billenő szlip a tápfeszültségtől és a fogóész kö ellenállásától? 19 Hogyan függ a billenő nyoaték a tápfeszültségtől és a fogóész kö ellenállásától? 3

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének Villaos hajtások AZNKON OTOO HAJTÁOK 4. AZNKON OTOO HAJTÁOK A villaos hajtások /3 észe aszinkon otoos hajtás. Az aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú táphálózata,

Részletesebben

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének 4. AZNKON OTOO HAJTÁOK A villaos hajtások /3 észe aszinkon otoos hajtás. Az aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú táphálózata, ne igényelnek külön tápfoást (int

Részletesebben

Az aszinkron gépek modellezése

Az aszinkron gépek modellezése Az asznkon gépek odellezése Az asznkon gép felépítése Az állóész fázsú szetkus p póluspá száú tekecsendsze a a tébel felha onkusokat elhanyagolva a légésben sznuszos ezőeloszlást feltételezve echanka szögsebességgel

Részletesebben

Az aszinkron gépek modellezése

Az aszinkron gépek modellezése Az asznkon gépek odellezése Az asznkon gép felépítése Az állóész 3 fázsú szetkus p póluspá száú tekecsendszee a a tébel felhaonkusokat elhanyagolva a légésben sznuszos ezőeloszlást feltételezve e- p chanka

Részletesebben

Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához

Mérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Mérési útutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező eghatározása Az Elektrotechnika

Részletesebben

ψ m Az állórész fluxus Park-vektorának összetevői

ψ m Az állórész fluxus Park-vektorának összetevői 5. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK (. ész) Közvetlen nyoatékszabályozás Közvetlen nyoatékszabályozásnál a feszültséginvete egfelelő állapotának kiválasztásával közvetlenül az állóész fluxust és a nyoatékot

Részletesebben

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN Bevezetés. Ha (a külső áaok által vákuuban létehozott) ágneses tébe anyagot helyezünk, a ágneses té egváltozik, és az anyag ágnesezettsége tesz szet. Az anyag ágnesezettségének

Részletesebben

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű árakörök áraa, feszültsége, teljesíténye A szokásos előjelek Általában az ún fogyasztói pozitív irányokat használják, ezek szerint: - a ϕ fázisszög az ára helyzete a feszültség szinusz hullá szöghelyzetéhez

Részletesebben

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése A szállítócsigák néhány eléleti kédése DR BEKŐJÁOS GATE Géptani Intézet Bevezetés A szállítócsigák néhány eléleti kédése A tanulány tágya az egyik legégebben alkalazott folyaatos üzeűanyagozgató gép a

Részletesebben

Elektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i

Elektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i 0. Elektoos polaizáció, polaizáció vekto, elektoos indukció vekto. Elektoos fluxus. z elektoos ező foástövénye. Töltéseloszlások. Hatáfeltételek az elektosztatikában. Elektoos polaizáció: Szokás bevezetni

Részletesebben

1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r

1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r A VAÓÁO TEKE É A VAÓÁO KONDENÁTO A JÓÁ A soos -modell vizsgálata A veszteséges tekecs egy tiszta induktivitással, valamint a veszteségi teljesítményből számaztatható ellenállással modellezhető. Ez utóbbi

Részletesebben

1.9. Feladatok megoldásai

1.9. Feladatok megoldásai Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té 1.9. Feadatok egodásai 1. feadat: Mennyive vátozik eg a ágneses téeősség, az indukció és a ágneses fuxus, ha egy 1 beső átéőjű, 1 enetbő áó, 75 hosszú tekecstestbe

Részletesebben

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor A Maxwell-féle villamos feszültségtenzo Veszely Octobe, Rétegezett síkkondenzátoban fellépő (mechanikai) feszültségek Figue : Keesztiányban étegezett síkkondenzáto Tekintsük a. ábán látható keesztiányban

Részletesebben

Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet

Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet A hallgatói útmutatóban vázolt program a csoport felkészültsége

Részletesebben

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR

5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR 5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbiakban külön, egymástól függetlenül vizsgáltuk a nyugvó töltések elektomos teét és az időben állandó áam elektomos és mágneses teét Az elektomágneses té pontosabb

Részletesebben

Aszinkron motoros hajtások néhány fordulatszám becslési lehetősége

Aszinkron motoros hajtások néhány fordulatszám becslési lehetősége Asznkon otoos hajtások néhány folatszá becslés lehetősége A tengelye szeelt folatszá ézékelő csökkent a szabályozott asznkon otoos hajtás obsztsságát, et echankalag séülékeny, ezgése és szennyezőése kényes,

Részletesebben

Kinematikai alapfogalmak

Kinematikai alapfogalmak Kineatikai alapfogalak a ozgások leíásáal foglalkozik töegpont, onatkoztatási endsze, pálya, pályagöbe, elozdulás ekto a sebesség, a gyosulás Egyenes Vonalú Egyenletes Mozgás áll. 35 3 5 5 5 4 a s [] 5

Részletesebben

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben

Részletesebben

Hajtástechnika. F=kv. Határozza meg a kocsi sebességének v(t) idıfüggvényét, ha a motorra u(t)=5 1(t) [V] kapocsfeszültséget kapcsolunk!

Hajtástechnika. F=kv. Határozza meg a kocsi sebességének v(t) idıfüggvényét, ha a motorra u(t)=5 1(t) [V] kapocsfeszültséget kapcsolunk! Hajtástechnika Példa Az ábán egy nyotató odellje látható, ely két azonos szíjtácsából, alaint töegő kocsiból áll. A szíj tökéletesen hajlékony, nyújthatatlan és elhanyagolható töegő. A kocsia sebességaányos

Részletesebben

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű váltakozó áraú körök áraa, feszültsége, teljesíténye Feszültség előállítása indukcióval Hoogén ágneses térben forgó vezetőben és enetben indukálódó feszültség Az órán elhangzottak szerint dőben

Részletesebben

1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)

1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.) Elektotechnikai alapismeetek Mágneses té 14 Mintapéldák 1 feladat: Az ába szeinti homogén anyagú zát állandó keesztmetszetű köben hatáozzuk meg a Φ B és étékét! Ismet adatok: a = 11 cm A = 4 cm μ = 8 I

Részletesebben

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet)

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet) 3. oán-magyar Előolipiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló 2. ájus 2. péntek MÉÉ NAPELEMMEL (zász János, PE K Fizikai ntézet) Ha egy félvezető határrétegében nok nyelődnek el, akkor a keletkező elektron-lyuk

Részletesebben

Kényszerrezgések, rezonancia

Kényszerrezgések, rezonancia TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 13 Kényszeezgése, ezonancia Gyaolatilag is igen fontos eset az, aio egy ezgése épes endsze ezgései valailyen ülső, peiodius hatás (énysze űödése özben zajlana le Az

Részletesebben

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret

Részletesebben

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

9. ábra. A 25B-7 feladathoz . gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,

Részletesebben

Egyfázisú aszinkron motor

Egyfázisú aszinkron motor AGISYS Ipari Keverés- és Hajtástecnika Kft. Egyfázisú aszinkron otor 1 Egy- és árofázisú otorok főbb jellegzetességei 1.1 Forgórész A kalickás aszinkron otorok a forgórész orony alakjának kialakításától

Részletesebben

Mozgás centrális erőtérben

Mozgás centrális erőtérben Mozgás centális eőtében 1. A centális eő Válasszunk egy olyan potenciális enegia függvényt, amely csak az oigótól való távolságtól függ: V = V(). A tömegponta ható eő a potenciális enegiája gaiensének

Részletesebben

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás SZÉHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTN ÉS EHNIK TNSZÉK 6. EHNIK-STTIK GYKORLT Kidolgozta: Tiesz Péte egy. ts. Négy eő egyensúlya ulmann-szekesztés Ritte-számítás 6.. Példa Egy létát egy veembe letámasztunk

Részletesebben

Fogaskerekek II. fogaskerekek geometriai jellemzői. alaptulajdonságai és jellemzői

Fogaskerekek II. fogaskerekek geometriai jellemzői. alaptulajdonságai és jellemzői Fogaskeekek II. fogaskeekek geoetiai jellezői Az evolvensfogazat alaptulajdonságai és jellezői Fogpofilalakok Foggöbének inden olyan pofilgöbe használható, aelyeke évényes az előzőekben isetetett fogeőlegességől

Részletesebben

Vízműtani számítás. A vízműtani számítás készítése során az alábbi összefüggéseket használtuk fel: A csapadék intenzitása: i = a t [l/s ha]

Vízműtani számítás. A vízműtani számítás készítése során az alábbi összefüggéseket használtuk fel: A csapadék intenzitása: i = a t [l/s ha] Vízűtani száítás A vízűtani száítás készítése során az alábbi összefüggéseket használtuk fel: A csapadék intenzitása: i = a t [l/s ha] ahol ip a p visszatérési csapadék intenzitása, /h a a 10 perces időtartaú

Részletesebben

EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?

EGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása? EGYENÁRAM 1. Mit utat eg az áraerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása? Ω 2 3. Mit jelent az, hogy a vas fajlagos ellenállása 0,04? 4. Írd le Oh törvényét! 5. Milyen félvezetı eszközöket isersz?

Részletesebben

V. Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

V. Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye V Egyszerű váltakozó áraú körök áraa, feszültsége, teljesíténye Feszültség előállítása indukcióval Forgási (ozgási) indukció: forgási indukált feszültség keletkezik, aikor egy vezető és a ágneses tér között

Részletesebben

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ. 5.A 5.A 5.A Szinszos mennyiségek ezgıköök Ételmezze a ezgıköök ogalmát! ajzolja el a soos és a páhzamos ezgıköök ezonanciagöbéit! Deiniálja a ezgıköök hatáekvenciáit, a ezonanciaekvenciát, és a jósági

Részletesebben

4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR

4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR 4. STACONÁRUS MÁGNESES TÉR Az időben állandó sebességgel mozgó töltések keltette áam nemcsak elektomos, de mágneses teet is kelt. 4.1. A mágneses té jelenléte 4.1.1. A mágneses dipólus A tapasztalat azt

Részletesebben

Háromfázisú aszinkron motorok

Háromfázisú aszinkron motorok Háromfázisú aszinkron motorok 1. példa Egy háromfázisú, 20 kw teljesítményű, 6 pólusú, 400 V/50 Hz hálózatról üzemeltetett aszinkron motor fordulatszáma 950 1/min. Teljesítmény tényezője 0,88, az állórész

Részletesebben

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)

A Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r) Villamosságtan A Coulomb-tövény : F 1 = 1 Q1Q 4π ahol, [ Q ] = coulomb = 1C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 1 4π 9 { k} = = 9 1 elektomos téeősség : E ponttöltés tee : ( ) F E = Q = 1 Q

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

3 1, ( ) sorozat általános tagjának képletét, ha

3 1, ( ) sorozat általános tagjának képletét, ha Gyakolatok és feladatok. Hatáozd eg a kvetkező, ekuzíva ételezett soozatok általáos tagját: a), = = " ³, ; (felvételi feladat,99., Teesvá), b),, =, = " ³ ; (felvételi feladat, 99., Teesvá) c) =, = 4 =

Részletesebben

Néhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása

Néhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása Néhány ozgás kvantuechanikai tárgyalása Mozzanatok: A Schrödinger-egyenlet felírása ĤΨ EΨ Hailton-operátor egállapítása a kinetikus energiaoperátor felírása, vagy 3 dienziós ozgásra, Descartes-féle koordinátarendszerben

Részletesebben

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)

Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1) 3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)

Részletesebben

Bé ni. Barna 5. Benc e. Boton d

Bé ni. Barna 5. Benc e. Boton d Egy asztalon háom halomban 009 db kavics van Egyet eldobok belőle, és a többit két kupacba osztom Ezután megint eldobok egyet az egyik halomból (amelyikben egynél több kavics van) és az egyik halmot ismét

Részletesebben

2010. március 27. Megoldások 1/6. 1. A jégtömb tömege: kg. = m 10 m = 8,56 10 kg. 4 pont m. tengervíz

2010. március 27. Megoldások 1/6. 1. A jégtömb tömege: kg. = m 10 m = 8,56 10 kg. 4 pont m. tengervíz 00. ácius 7. Megoldások /6.. jégtöb töege: kg 6 6 jég = ρ jég jég jég = 90 9000 0 0 = 8,56 0 kg. Kiszoított víz téfogata: 6 jég 8,56 0 kg Vk = = = 8, 5 0. ρ kg tengevíz 07,4 Vízszint-eelkedés: Vk 8, 5

Részletesebben

ELEKTROMECHANIKUS MŰSZEREK

ELEKTROMECHANIKUS MŰSZEREK ELEKTROECHANKUS ŰSZEREK VLLAOS ENNYSÉGEK ÉRÉSÉRE ALKALAS ECHANKUS SZERKEZETEK ÉRŐŰSZEREK Csopoosíás: Felépíésü szein éési elv szein -eleomechnis -eleonis -nlóg -digiális Ponosság lpján - üzemi( 0,5; 1;

Részletesebben

A 2004. ÉVI EÖTVÖS-VERSENY FELADATA: A KEPLER-PROBLÉMA MÁGNESES TÉRBEN

A 2004. ÉVI EÖTVÖS-VERSENY FELADATA: A KEPLER-PROBLÉMA MÁGNESES TÉRBEN Debecen DEBRECENI EGYETEM Eléleti Fizika Tanszék (Saile Konél MTA oktoa) Izotópalkalazási Tanszék (Kónya József ké. tu. oktoa) KLTE ATOMKI Közös Tanszék (Kiss Ápá Zoltán fiz. tu. oktoa) Kíséleti Fizikai

Részletesebben

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q

0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q 1. Az ábrában látható kapcsolási vázlat szerinti berendezés két üzemállapotban működhet. A maximális vízszint esetében a T jelű tolózár nyitott helyzetben van, míg a minimális vízszint esetén az automatikus

Részletesebben

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT Fizikai zele MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Matheatikai és Teészettudoányi Étesítõt az Akadéia 88-ben indította A Matheatikai és Physikai Lapokat ötvös Loánd 89-ben alapította LXII évfolya 4 szá 0 ápilis A

Részletesebben

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész Rugalas egtáasztású erev test táaszreakióinak eghatározása I. rész Bevezetés A következő, több dolgozatban beutatott vizsgálataink tárgya a statikai / szilárdságtani szakirodalo egyik kedvene. Ugyanis

Részletesebben

Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez

Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T = 4 t = 4 = 4ms 6 f = = =,5 Hz = 5

Részletesebben

A rezgések dinamikai vizsgálata, a rezgések kialakulásának feltételei

A rezgések dinamikai vizsgálata, a rezgések kialakulásának feltételei A rezgések dinaikai vizsgálata a rezgések kialakulásának feltételei F e F Rezgés kialakulásához szükséges: Mozgásegyenlet: & F( & t kezdeti feltételek: ( v t & v( t & ( t Ha F F( akkor az erőtér konzervatív.

Részletesebben

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében TÓTH A.: Mágnesség anyagban (kibővített óavázlat) 1 A magnetosztatika tövényei anyag jelenlétében Eddig: a mágneses jelenségeket levegőben vizsgáltuk. Kimutatható, hogy vákuumban gyakolatilag ugyanolyanok

Részletesebben

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18

Komplex számok. Wettl Ferenc előadása alapján Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok / 18 Komplex számok Wettl Ferenc előadása alapján 2015.09.23. Wettl Ferenc előadása alapján Komplex számok 2015.09.23. 1 / 18 Tartalom 1 Számok A számfogalom bővülése 2 Algebrai alak Trigonometrikus alak Egységgyökök

Részletesebben

Merev testek kinematikája

Merev testek kinematikája Mechanka BL0E- 3. előadás 00. októbe 5. Meev testek knematkáa Egy pontendszet meev testnek tekntünk, ha bámely két pontának távolsága állandó. (f6, Eule) A meev test tetszőleges mozgása leíható elem tanszlácók

Részletesebben

Numerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása

Numerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása Numeikus módszeek A. Egyenletek gyökeinek numeikus meghatáozása A1) Hatáozza meg az x 3 + x = egyenlet (egyik) gyökét éintı módszeel. Kezdje a számítást az x = helyen! Megoldás: x 1, Megoldás 3 A függvény

Részletesebben

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY Hódezőásáhely, 04. ácius 8-0. 9. éfolya 9/. feladat: Adatok: a /s, t 6 s, a 0, t 5 s, a - /s, édések: s?, t?, átl?, a átl? [/s] 0 0 0 40 Az

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei 10. tétel Milyen mérési feladatokat kell elvégeznie a kördiagram megszerkesztéséhez? Rajzolja meg a kördiagram felhasználásával a teljes nyomatéki függvényt! Az aszinkron gép egyszerűsített kördiagramja

Részletesebben

TARTÓSZERKEZETEK I gyakorlat

TARTÓSZERKEZETEK I gyakorlat Nyírási vasalás tervezése NYOMOTT ÖV (beton) HÚZOTT RÁCSRUDAK (felhajlított hosszvasak) NYOMOTT RÁCSRUDAK (beton) HÚZOTT ÖV (hosszvasak) NYOMOTT ÖV (beton) HÚZOTT RÁCSRUDAK (kengyelek) NYOMOTT RÁCSRUDAK

Részletesebben

17. tétel A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi szög, középponti szög, látószög.

17. tétel A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi szög, középponti szög, látószög. 17. tétel kö és észei, kö és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometiai tágyalásban). Keületi szög, középponti szög, látószög. Def: Kö: egy adott ponttól egyenlő távolsága levő pontok halmaza a síkon.

Részletesebben

Sugárzás és szórás. ahol az amplitúdófüggvény. d 3 x J(x )e ikˆxx. 1. Számoljuk ki a szórási hatáskeresztmetszetet egy

Sugárzás és szórás. ahol az amplitúdófüggvény. d 3 x J(x )e ikˆxx. 1. Számoljuk ki a szórási hatáskeresztmetszetet egy Sugázás és szóás I SZÓRÁSOK A Szóás dielektomos gömbön Számoljuk ki a szóási hatáskeesztmetszetet egy ε elatív dielektomos állandójú gömb esetén amennyiben a gömb R sugaa jóval kisebb mint a beeső fény

Részletesebben

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere : Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye

Részletesebben

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 3 októbe 7 technológia és a költségek dualitása oábban beláttuk az alábbi összefüggéseket: a) Ha a munka hatáteméke nő akko a hatáköltség csökken

Részletesebben

A Föld-Hold rendszer stabilitása

A Föld-Hold rendszer stabilitása A Föld-Hold endsze stabilitása Föhlich Geogina Tudoányos Diákköi Dolgozata Eötvös Loánd Tudoányegyete Teészettudoányi Ka Fizika, csillagász szak Téavezető : D. Édi Bálint tanszékvezető egyetei taná ELTE

Részletesebben

GEGET057N DIAGNOSZTIKA ÉS KARBANTARTÁS. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR GÉPELEMEK TANSZÉKE 3515 Miskolc-Egyetemváros

GEGET057N DIAGNOSZTIKA ÉS KARBANTARTÁS. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR GÉPELEMEK TANSZÉKE 3515 Miskolc-Egyetemváros MSKOC EGYETEM GÉÉSZMÉRÖK ÉS FORMTK KR GÉEEMEK TSZÉKE 355 Miskolc-Egyeteváos TTÁRGY DOSSZÉ GEGET57 DGOSZTK ÉS KRBTRTÁS Tágyfelelős Saka Feenc Előadó Saka Feenc Gyakolatvezető Miskolc, 7. szeptebe GEGET57

Részletesebben

Hősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?

Hősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között? Hősugázás. Milyen hőtejedési fomát nevezünk hőmésékleti sugázásnak? Minden test bocsát ki elektomágneses hullámok fomájában enegiát a hőméséklete által meghatáozott intenzitással ( az anyag a molekulái

Részletesebben

VI. fejezet. Az alapvető elektromechanikai átalakítók működési elvei

VI. fejezet. Az alapvető elektromechanikai átalakítók működési elvei VI. fejezet Az alapvető elektromechanikai átalakítók működési elvei Aszinkron gépek Gépfajták származtatása #: ω r =var Az ún. indukciós gépek forgórészében indukált feszültségek által létrehozott rotoráramok

Részletesebben

A FÖLD PRECESSZIÓS MOZGÁSA

A FÖLD PRECESSZIÓS MOZGÁSA A ÖLD PRECEZIÓ MOZGÁA Völgyesi Lajos BME Általános- és elsőgeodézia Tanszék A öld bonyolult fogási jelenségeinek megismeéséhez pontos fizikai alapismeetek szükségesek. A fogalmak nem egységes és hibás

Részletesebben

1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Trigonometria, vektoralgebra

1. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) Trigonometria, vektoralgebra SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM LKLMZOTT MECHNIK TNSZÉK. MECHNIK-STTIK GYKORLT (kidolgozta: Tiesz Péte eg. ts.; Tanai Gábo ménök taná) Tigonometia vektoalgeba Tigonometiai összefoglaló c a b b a sin = cos = c

Részletesebben

= 1, , = 1,6625 = 1 2 = 0,50 = 1,5 2 = 0,75 = 33, (1,6625 2) 0, (k 2) η = 48 1,6625 1,50 1,50 2 = 43,98

= 1, , = 1,6625 = 1 2 = 0,50 = 1,5 2 = 0,75 = 33, (1,6625 2) 0, (k 2) η = 48 1,6625 1,50 1,50 2 = 43,98 1. Egy vasbeton szerkezet tervezése során a beton nelineáris tervezési diagraját alkalazzuk. Kísérlettel egállapítottuk, hogy a beton nyoószilárdságának várható értéke fc = 48 /, a legnagyobb feszültséghez

Részletesebben

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A A 37. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak egoldása Döntő - Gináziu 0. osztály Pécs 08. feladat: a) Az első esetben eelési és súrlódási unkát kell végeznünk: d W = gd + μg cos sin + μgd, A B d d C

Részletesebben

Tranziens jelenségek rövid összefoglalás

Tranziens jelenségek rövid összefoglalás Tranziens jelenségek rövid összefoglalás Átmenet alakul ki akkor, ha van energiatároló (kapacitás vagy induktivitás) a rendszerben, mert ezeken a feszültség vagy áram nem jelenik meg azonnal, mint az ohmos

Részletesebben

Elektromechanika. 4. mérés. Háromfázisú aszinkron motor vizsgálata. 1. Rajzolja fel és értelmezze az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlatát.

Elektromechanika. 4. mérés. Háromfázisú aszinkron motor vizsgálata. 1. Rajzolja fel és értelmezze az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlatát. Elektromechanika 4. mérés Háromfázisú aszinkron motor vizsgálata 1. Rajzolja fel és értelmezze az aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlatát. U 1 az állórész fázisfeszültségének vektora; I 1 az állórész

Részletesebben

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.

(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük. ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM MECHANIZMUOK ALKALMAZOTT MECHANIKA TANZÉK Elméleti kédések és válaszok egyetemi alapképzésbe (Bc képzésbe) észtvevő méökhallgatók számáa () Defiiálja a mechaizmus fogalmát! Mechaizmuso

Részletesebben

A hajlított fagerenda törőnyomatékának számításáról II. rész

A hajlított fagerenda törőnyomatékának számításáról II. rész A ajlított fagerenda törőoatékának száításáról II. rész Bevezetés Az I. részben egbeszéltük a úzásra ideálisan rugalas, oásra ideálisan rugalas - tökéletesen képléke aag - odell alapján álló törőoaték

Részletesebben

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T) - 1 - FIZIKA - SEGÉDANYAG - 10. osztály I. HŐTAN 1. Lineáris és térfogati hőtágulás Alapjelenség: Ha szilárd vagy folyékony halazállapotú anyagot elegítünk, a hossza ill. a térfogata növekszik, hűtés hatására

Részletesebben

8. előadás. Kúpszeletek

8. előadás. Kúpszeletek 8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v

- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v - III. 1- ALAKÍTÁSTECHNIKA Előadásjegyzet Prof Ziaja György III.rész. ALAKÍTÓ GÉPEK Az alakítási folyaatokhoz szükséges erőt és energiát az alakító gépek szolgáltatják. Az alakképzés többnyire az alakító

Részletesebben

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása. Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen

Részletesebben

IV x. 2,18 km magasan van a hôlégballon.

IV x. 2,18 km magasan van a hôlégballon. 8 Hegyesszögû tigonometiai alapfeladatok 8 9 8,8 km magasan van a hôlégballon Egyészt = tg és = tg 0, másészt a Pitagoasz-tételt alkalmazva kapjuk, hogy a b a + b = Ezen egyenletendszebôl meghatáozhatjuk

Részletesebben

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é É Ö É Á í É Ó Á ö é é ö ö é é é é ó ü ö ü ö ö ő é ó é ó á í í á ó Í é á ö é ü é ó ő ő ő á é á é é í é é í á ö é é í é é á í ú é á á ő í é á é Í é é ü ö ö ő ű á á á ó á Íü é é í é ü ő ö é é ó ó í á á á

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Villamos gépek és hajtások csoport EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató

Részletesebben

Villamos gépek I. Egyfázisú transzformátor 3 1. A vasmag funkciói 3 2. Növekedési törvények 4 3. Felépítés: vasmag kialakítása (lemezelés,

Villamos gépek I. Egyfázisú transzformátor 3 1. A vasmag funkciói 3 2. Növekedési törvények 4 3. Felépítés: vasmag kialakítása (lemezelés, Villamos gépek I. Egyfázisú transzformátor 3 1. A vasmag funkciói 3 2. Növekedési törvények 4 3. Felépítés: vasmag kialakítása (lemezelés, lépcsőzés), tekercselések (hengeres, tárcsás) 9 4. Fő- és szórt

Részletesebben

2011. november 2. Dr. Vincze Szilvia

2011. november 2. Dr. Vincze Szilvia 20. novembe 2. D. Vincze Szilvia Tatalomjegyzék.) Számtani és métani soozatok Métani soozatok alkalmazásai: 2.) Kamatos kamat számítás a.) Egyszeű kamatszámítás b.) Kamatos kamat számítás c.) Kamatszámítás

Részletesebben

Reakciókinetika és katalízis

Reakciókinetika és katalízis Reakciókinetika és katalízis 5. előadás: /22 : Elemi reakciók kapcsolódása. : Egy reaktánsból két külön folyamatban más végtermékek keletkeznek. Legyenek A k b A kc B C Írjuk fel az A fogyására vonatkozó

Részletesebben

Megoldási útmutató. Elektrosztatika

Megoldási útmutató. Elektrosztatika Megoás útutató Eektosztatka. Meghatáozzuk az E és E téeősség-ektook nagyságát küön-küön (függetenség e) az E = k képet aapján, és beajzojuk a egaott pontokba. Me nkét pontban két eentétes ányú ekto an,

Részletesebben

III. Differenciálszámítás

III. Differenciálszámítás III. Diffeenciálszámítás A diffeenciálszámítás számunka elsősoban aa való hogy megállaítsuk hogyan változnak a (fizikai) kémiában nagy számban előfoló (többváltozós) függvények. A diffeenciálszámítás megadja

Részletesebben

(KOJHA 125) Kisfeladatok

(KOJHA 125) Kisfeladatok GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Közlekedésménöki Ka Jámű- és hajtáselemek I. (KOJHA 25) Kisfeladatok Jáműelemek és Hajtások Ssz.:...... Név:......................................... Neptun kód.:......... ADATVÁLASZTÉK

Részletesebben

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai

Négypólusok helyettesítő kapcsolásai Transzformátorok Magyar találmány: Bláthy Ottó Titusz (1860-1939), Déry Miksa (1854-1938), Zipernovszky Károly (1853-1942), Ganz Villamossági Gyár, 1885. Felépítés, működés Transzformátor: négypólus. Működési

Részletesebben

Megoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne:

Megoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne: 3. gyakorlat 3.. Feladat: (HN 27A-2) Becsüljük meg azt a legnagyo potenciált, amelyre egy 0 cm átmérőjű fémgömöt fel lehet tölteni, anélkül, hogy a térerősség értéke meghaladná a környező száraz levegő

Részletesebben

2. Rugalmas állandók mérése

2. Rugalmas állandók mérése . Rugalas állandók érése PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolya 00.10.7. Beadva: 00.1.1. 1. A -ES, AZAZ AZ ABLAK FELLI MÉRHELYEN MÉRTEM. Ezen a laboron a férudak Young-oduluszát értük, pontosabban

Részletesebben

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat) Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai

Részletesebben

Érzékelők és beavatkozók

Érzékelők és beavatkozók Érzékelők és beavatkozók DC motorok 1. rész egyetemi docens - 1 - Főbb típusok: Elektromos motorok Egyenáramú motor DC motor. Kefenélküli egyenáramú motor BLDC motor. Indukciós motor AC motor aszinkron

Részletesebben

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2

1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2 1. feladat = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V U 1 R 2 R 3 R t1 R t2 U 2 R 2 a. Számítsd ki az R t1 és R t2 ellenállásokon a feszültségeket! b. Mekkora legyen az U 2

Részletesebben

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU VILLAMOS FORGÓGÉPEK Forgó mozgás létesítése Marcsa Dániel Villamos gépek és energetika 203/204 - őszi szemeszter Elektromechanikai átalakítás Villamos rendszer

Részletesebben

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája M A TTA? Ujfalussy Balázs degsejtek biofizikája Második rész A nyugali potenciál A sorozat előző cikkében nekiláttunk egfejteni az idegrendszer alapjelenségeit. Az otivált bennünket, hogy a száítógépeink

Részletesebben

q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)

q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n) ERMOKÉMIA A vzsgált általános folyaatok és teodnaka jellezésük agyjuk egy pllanata az egysze D- endszeeket, s tekntsük azokat a változásokat, elyeket kísé entalpa- (ll. bels enega-) változásokkal á koább

Részletesebben

Az előadás vázlata:

Az előadás vázlata: 18..19. Az előadás vázlata: I. eokéiai egyenletek. A eakcióhő teodinaikai definíciója. II. A standad állapot. Standad képződési entalpia. III. ess-tétel. IV. Reakcióentalpia száítása képződési entalpia

Részletesebben

Modulációk. Modulációk. Modulációk fajtái.

Modulációk. Modulációk. Modulációk fajtái. Modulációk Ebben a éésben a háo alapvető odulációs eljáással isekedünk eg. A éés célja a koábban egiset jelalakoknak és egy gyakolatban egvalósított áakönek a vizsgálata. A valósághoz hasonló köülényeket

Részletesebben

Elektrokémia 03. (Biologia BSc )

Elektrokémia 03. (Biologia BSc ) lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető

Részletesebben

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAM JELLEMZŐI

VÁLTAKOZÓ ÁRAM JELLEMZŐI VÁLTAKOZÓ ÁA JELLEZŐI Ohmos fogyasztók esetén - a feszültség és az áramerősség fázisban van egymással Körfrekvencia: ω = π f I eff = 0,7 max I eff = 0,7 I max Induktív fogyasztók esetén - az áramerősség

Részletesebben