Kényszerrezgések, rezonancia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kényszerrezgések, rezonancia"

Átírás

1 TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 13 Kényszeezgése, ezonancia Gyaolatilag is igen fontos eset az, aio egy ezgése épes endsze ezgései valailyen ülső, peiodius hatás (énysze űödése özben zajlana le Az ilyen ezgéseet szeben a oábban tágyalt szabad ezgéseel ényszeezgésene nevezi A ülső énysze soféle lehet, itt a legegyszeűbb esetet vizsgálju, aio a ülső hatás étée időben szinusz vagy oszinusz függvény szeint változi Kényszeezgés echaniai ezgő endszeben A ényszeezgés jellegzetességei, a ezonanciafevencia A legegyszeűbb eset egy pontszeűne teinthető test ényszeezgése, ait egy egyszeű íséleti elendezéssel odellezhetün KÍSÉRLET: A ísélet vázlata az ábán látható A ét függőleges ugó özött elhelyezedő töeget az egyensúlyi helyzetéből itéítve és elengedve a töeg szabad ezgése jön léte Kényszeezgést úgy tudun egvalósítani, hogy az ábán látható excente fogatásával az R udat és így az alsó ugó végét peiodiusan fel-le ozgatju Ezáltal a endszee áényszeítjü a úd végéne ezgését, és az töeg ényszeezgést végez A ugóhoz éintett súlódó testtel a ezgést csillapítani is tudju Ha az excente szögsebességét, vagyis a ényszeezgés (öfevenciáját növeljü, ao jól egfigyelhető, hogy ezdetben az töeg ezgéséne aplitúdója icsi, ajd egye nő, és soszoosan eghaladja a ezgető úd végéne aplitúdóját Egy bizonyos szögsebességnél az aplitúdóna axiua van, a szögsebesség további növelésével az töeg ezgéséne aplitúdója csöen, és igen nagy szögsebességenél gyaolatilag á nincs ezgés Jól egfigyelhető a csillapítás hatása is: inél eősebben szoítju a ugóhoz a csillapító testet, annál isebb lesz a axiális aplitúdó Ha a csillapítás icsi, ao a axiális aplitúdó a töegpont szabad ezgéséhez özeli fevencián övetezi be Hasonló íséletet végezhetün el egy toziós ezgést végző testtel

2 TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 14 KÍSÉRLET: Az alábbi ábán látható, ézből észült, fogatható oonga (az ábán feete egy spiálugó van szeelve, ai iatt a oong az egyensúlyi helyzetéből (az ábán a utató M helyzete való itéítéso szabad toziós (fogási ezgésbe jön Kényszeített toziós ezgést itt is egy excentees egoldással az R úd segítségével tudun létehozni A csillapítást itt az E eletoágnes ágneses eőteével tudju szabályozni, aely a ozgó ézoongban övényáaoat elt, és ezzel féezi a oong ozgását, vagyis csillapítja a ezgést Az excente fevenciájána növelésével itt is az előző íséletben á tapasztalt jellegzetességeet találju: az aplitúdó függ a énysze fevenciájától, és egy bizonyos fevenciánál axiua van A csillapítás növelése csöenti a axiális aplitúdót, is csillapításnál a axiu itt is a oong szabad ezgéséne fevenciája özelében van Bá a észletee vonatozóan evés infoációt ad, egyszeűsége és szeléletessége iatt édees egnézni ég az alábbi, ingáal egvalósított íséletet is KÍSÉRLET: Közös fonála felfüggesztün ülönböző hosszúságú, önnyű ingáat (ües öö, és egy nagyobb töegű ingát (A, aelyne hosszúsága tehát lengési fevenciája egegyezi a többi inga egyiével (B Ha a nehéz A ingát lengésbe hozzu, ao az a ötél özvetítésével eglengeti a többi ingát is Azt tapasztalju, hogy jelentős aplitúdóval csa az azonos hosszúságú B inga leng, vagyis az, aelyne a sajátfevenciája egegyezi a ényszeítő inga fevenciájával A B A fenti ísélete özös tanulsága az, hogy a ezgése ényszeített endsze aplitúdója függ a énysze fevenciájától, és axiua van a endsze sajátfevenciája özelében A axiu léte azt utatja, hogy egy bizonyos a endsze adataitól függő fevencián a endsze ezonál a ülső ényszee, ezét ezt a jelenséget ezonanciána nevezi Eze után nézzü eg, hogy hogyan lehet a ezonancia jelenségét a fiziai tövénye segítségével ételezni

3 TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 15 Az egyszeűség edvéét tegyü fel, hogy egy csillapodó ezgést végző töegponta egy F F sint ülső ényszeítő (gejesztő eő hat Eo ozgásegyenlete így ódosul: d x( t dx( t Dx( t + F sint Az töeggel osztva és alalazva a csillapodó ezgésnél használt jelöléseet, a itéés időfüggését egadó x(t függvénye az alábbi egyenletet apju: d x( t dx( t F + β + x( t sint Az egyenlet ég a csillapodó ezgés egyenleténél is bonyolultabb, de a tapasztalato alapján itt is egpóbálhatju italálni a egoldást A tapasztalat szeint egy ilyen endsze egy bonyolult beezgési folyaat után a gejesztő eő fevenciáján ezeg, a gejesztő eő tehát áényszeíti a endszee a fevenciáját A beezgési folyaat oa az, hogy ha egy endszet az egyensúlyi helyzetéből iozdítun, indig elindul a endsze sajátezgése is, ai összetevődi a ényszeezgéssel A sajátezgés azonban a csillapítás iatt egy idő után elhal, és csa az állandósult ényszeezgés aad Mateatiailag ez azt jelenti, hogy az egyenlet általános egoldása ét ezgést leíó függvény összege lesz, aelyene egyie az egyszeű csillapodó ezgés fevenciáját, a ási pedig a gejesztő eő fevenciáját tatalazza A beezgési folyaat elhalása után a töegpont haonius ezgést végez a gejesztő eő öfevenciájával, tehát a itéés időfüggését haonius függvénnyel íhatju le Ilyen lehet például az x( t Asin( t ϕ függvény Itt egyelőe iseetlen a ezgés A aplitúdója, továbbá a ezgő endszeés a gejesztő eő ezgése özötti ϕ fázisülönbség (a fázisszög negatív előjele azét célszeű, et a ezgés általában ési a gejesztő eőhöz épest Az iseetlen állandóat ugyanúgy hatáozhatju eg, int a csillapodó ezgés esetén tettü: a feltételezett egoldást behelyettesítjü a ezgés diffeenciálegyenletébe, és egvizsgálju, hogy ez az elített ennyisége ilyen étéeinél lesz valóban egoldás A száolást a deiválta iszáításával ezdjü: dx( t A cos( Kt ϕ d x( t A sin( Kt ϕ F Behelyettesítés és a b jelölés bevezetése után az alábbi egyenletet apju A sin( t ϕ + βa cos( t ϕ + Asin( t ϕ bsin t K K

4 TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 16 Az t ϕ ülönbség szögfüggvényeit ezután iset tigonoetiai összefüggése segítségével olyan alaa hozzu, hogy indenütt a sin t és a cos t jelenjen eg: A sinkt + A cost + βa coskt + + βa sinkt + A sinkt A cost b sint Rendezés után az egyenlet az alábbi alaot ölti: ( A + βa A cos t ( A βa A + b sint Mivel az egyenletne indig teljesülnie ell, az időfüggő észe együtthatóina ell nullána lenni, azaz A + βa A A + βa + A b A fenti egyenletendsze lehetőséget ad a eesett ét iseetlen (A és ϕ eghatáozásáa A ϕ fázisszögne csa egy szögfüggvénye (tgϕ hatáozható eg (úgy hogy az 1 egyenletet elosztju -vel, az A aplitúdó ezután hosszabb száolással özvetlenül egapható a egyenletből A száolást itt ne végezzü el, a végeedényt alább egadju A száolásból ideül, hogy a fent feltételezett x( t Asin( t ϕ ifejezés csa ao egoldása az egyenletne, ha az aplitúdó és a fázisülönbség is függ az ényszefevenciától, az alábbi ódon A A( β tgϕ F ( K + 4β A apott eedény első tanulsága az, hogy a gejesztő eő öfevenciáját változtatva, változi a ezgés A aplitúdója (ez egyezi a íséleti tapasztalatoal Az aplitúdó a öfevencia csöentéseo az F F A( étéhez tat, ai D ugóállandó esetén egfelel az F eő által D oozott sztatius itéésne Az igazi édeesség azonban ao deül i, ha észletesebben is egvizsgálju az aplitúdó fevenciafüggését egadó fenti A függvényt A énysze fevenciájána növeléseo az aplitúdó előszö növeszi, ajd igen nagy fevenciáon nullához tat (utóbbi anna a övetezénye, hogy a töeg á ne épes övetni az eő változásait A függvény vizsgálatából ideül, hogy az aplitúdóna egy bizonyos öfevenciánál axiua van (ába, ai egybevág a íséleti tapasztalatoal A ezonancia jelensége tehát a fiziai tövénye segítségével szászeűen is leíható, és felajzolható az aplitúdó fevenciafüggését egadó göbe, ait ezonanciagöbéne-, a axiális A( ( F /D, β >β 1 β 3 >β 3 1 β 1

5 TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 17 aplitúdóhoz tatozó öfevenciána egfelelő f fevenciát pedig a π endsze ezonanciafevenciájána nevezi A ísélete azt utatjá, hogy ha a β csillapítás icsi, ao az aplitúdó igen eedeen változi a ezonancia helyénél (a ezonancia éles, a ezonancia a endsze sajátfevenciája özelében övetezi be (, és a ezgés aplitúdója igen nagy lehet A csillapítás növelésével csöen a ezonanciafevencia, csöen az aplitúdó axiua, és a ezonanciagöbe laposabbá váli (ez is látszi a fenti ábán Mindezeet a tapasztalatoat száítással is alátáaszthatju Az aplitúdófüggvény axiuához tatozó öfevenciát a ateatiából iset ódon, a da( d összefüggésből aphatju eg A száolás eedénye az, hogy ezonancia az β 1 öfevenciánál (vagyis az f β fevenciánál van A fenti π összefüggéseből látszi, hogy a β csillapítás növeléseo a ezonanciafevencia a száításo szeint is csöen Az aplitúdó axiuát a ezonanciafevencia behelyettesítésével apju: F F Aax A( 4 ( + 4β 4β + 4β ( β F 4 4β 4β β F β Kis csillapításnál β <<, ezét ilyeno az aplitúdó axiua özelítőleg az F Aax β ifejezéssel adható eg, vagyis az aplitúdó axiuát (adott ényszeeőnél lényegében a csillapítás hatáozza eg A csillapítás növelésével az aplitúdó-axiu csöenthető, ha viszont a csillapítást csöentjü, ao az aplitúdó-axiu nő Ez az oa anna, hogy is csillapítású ezgő endszeeet a ezonanciafevencián ezgetve igen nagy ezgési aplitúdó alaulhat i, ai bizonyos eseteben hasznos, de néha atasztófához is vezethet Hasznos a ezonancia pl ao, ha egy gyenge ezgést aaun feleősíteni, pl azét, hogy egéjü a fevenciáját A ezonancia áos lehet ezgő vagy fogó alatészeet tatalazó gépenél, hiszen a nagy aplitúdójú ezgés a gép defoációjához vagy töéséhez vezethet Ezét ügyelni ell aa, hogy a fogás vagy ezgés fevenciája a gép ezonanciafevenciáitól 1 távol legyen A ezonancia áos hatásána talán legeghöentőbb esete az észa aeiai Tacoa folyó felett átívelő völgyhíd összeolása a széllöése által oozott ezonancia iatt 1 Kiteje testene több ezonanciafevenciája van

6 TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 18 A ényszeítő eő és a ezgés özötti ϕ fázisülönbsége apott π β tgϕ π/ összefüggésből látszi, hogy a fázisszög függ a gejesztő eő fevenciájától Adott csillapításnál a fevenciát csöentve tg ϕ és egyúttal ϕ is nullához tat, vagyis lassú ényszenél a endsze ég szinte ésedele nélül övetni tudja a ényszet, a fevencia növeléseo azonban a endsze egye jobban leaad a ényszetől: tg ϕ és ϕ π növeszi, -nál ϕ, a fevencia további növeléseo pedig a fázisülönbség π-hez tat (ába Utóbbi esetben a endsze és a énysze ellentétes fázisban ezeg, ai a íséletenél is egfigyelhető A ezonanciafevenciát egadó összefüggésből látszi, hogy a fenti egoldás ne lehet évényes, ha a csillapítás olyan nagy, hogy fennáll a β > feltétel, hiszen eo a ezonanciafevenciáa épzetes étéet apun, ai fiziailag ne lehetséges A észletes ateatiai elezés azt utatja, hogy ilyeno nincs ezonancia, hane az aplitúdó a fevencia növelésével onoton csöen A sebességezonancia A ényszeezgést végző töegpont itééséne eghatáozása után önnyen egaphatju a sebessége vonatozó összefüggést is: dx( t π vx( t A( cos( t ϕ v sin( t ϕ + Itt bevezettü v ( A( sebességaplitúdót, aely szintén függ a énysze fevenciájától: F v( ( + 4β Ha ezt a függvényt a F v( ( + 4β alaba íju, ao ögtön látszi, hogy axiua van az öfevencián (itt van iniua a nevezőne A v sebességaplitúdó tehát a endsze sajátfevenciáján a legnagyobb Ezt a jelenséget gyaan sebességezonanciána nevezi A félété-szélesség A ezonanciagöbéből látható, hogy a ezonanciafevencia özelében a endsze aplitúdójána növeedése és csöenése ne egy eghatáozott fevencián

7 TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 19 övetezi be, hane egy fevenciaintevalluban Enne a fevenciaintevalluna a szélessége a endsze adataitól függ, és igen fontos szeepet játszi Rezonancia útján töténő fevenciaéésnél pl az a jó, ha a éőűsze csa egyetlen fevenciáa de legalábbis csa egy nagyon szű fevenciaintevallua eagál, vagyis a ezonanciagöbe éles Ha viszont ne aaun jelentős beezgéseet, ao a széles, lapos göbe a ívánatos Ez indoolja egy olyan ennyiség bevezetését, ai a ezonancia élességét, a göbe alaját jellezi Mivel a ezonancia soán a ezgő töeg enegiája is változi, és ez a változás a ezgő töeg és a önyezet özötti enegiaátadást jellezi, a ezonancia szepontjából igen fontos a ezgő töeg enegiájána a énysze fevenciájától 1 1 való függése Ez a függés az E ( v ( DA ( összefüggésből apható eg: 1 F E( v( ( + 4β A függvény vizsgálatából egállapítható, hogy a ezgő töeg enegiája a itéés aplitúdójához hasonlóan szintén ezonanciaszeűen függ a énysze fevenciájától Az összefüggésből látszi, hogy a töegpont enegiája az öfevencián legnagyobb Eo a ezgési enegia étée F Eax E( 8β Az enegia-ezonanciagöbe szélességét, vagyis a ezonancia élességét úgy szoás jelleezni, hogy az E ax agasságú ezonanciagöbén (ába egadjá anna a E( ét öfevenciána ( 1 és a ülönbségét, ahol a függvény étée E ax E ax / Ezt a Δ f 1 Δ f 1,5E öfevencia-tatoányt a ezonanciagöbe ax félété-szélességéne nevezi A félété-szélességet eghatáozó ét öfevencia-étéet az 1 1 E( E( egyenletből száíthatju i Kis csillapításnál ( β << ebből azt apju, hogy 1 β és + β, aiből a félété-szélesség Q ~ Δ f 1 β Látható, hogy a félété-szélesség annál isebb, inél isebb a β csillapítás, illetve inél nagyobb a endsze Q ~ jósági tényezője (Ebből az összefüggésből az is látható, hogy a jósági tényező a félété-szélességgel a Q ~ alaba íható Ezt Δ f

8 TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat azét édees egelíteni, et néha ezt az összefüggést használjá a jósági tényező bevezetésée Ha a csillapítást ifejezzü a endsze adataival, ao a félété-szélessége azt apju, hogy Δ f Megjegyezzü, hogy ugyanezt az eedényt apju, ha az aplitúdóezonancia göbéjéne szélességét az A ax / éténél száítju i Enne az az oa, hogy az enegia aányos az aplitúdó négyzetével, így az enegia- és az aplitúdó axiális étéei özött fennáll az E összefüggés (c egy állandóenne egfelelően az / ax ca ax c ( Aax /,5cAax A ax,5 Eax enegia-aplitúdóna felel eg aplitúdóété Paaetius ezonancia Egy endszeben ne csa úgy növelhető a ezgés aplitúdója, hogy egy ülső hatással özvetlenül a ezgés aplitúdóját növeljü eg, hane úgy is, hogy a ezgő endsze egy paaéteét peiodiusan változtatju Ez töténi pl ao, ha egy inga hosszát egfelelő üteben változtatju A elléelt ábán látható elendezésben az inga fonala egy csigán van átvetve, így a fonál hossza az F vég eghúzásával illetve visszaengedésével önnyen változtatható Nyilvánvaló, hogy ez a beavatozás ne özvetlenül a itéést változtatja, hiszen a létehozott elozdulás aa eőleges (A F l' l itéés özvetlen változtatása az lenne, ha az inga töegét változatlan fonálhossz ellett inden peiódusban eglönén 1 3 az éppen atuális ozgásiányban 4 A íséletezés soán ideül, hogy az inga is lengéseit csa ao tudju növelni, ha a fonál hosszát egfelelő üteben változtatju, például az inga szélső helyzetében visszaengedjü, egyensúlyi helyzetében pedig eghúzzu Az inga hosszváltozásaina enetét az ábán láthatju, ahol az egyás utáni lépéseet egszáoztu Mivel ilyeno a iválasztott paaéte (itt az inga hossza peiodius változásána az inga lengési fevenciájához ell igazodnia, ez tulajdonéppen a ezonancia egy sajátos esete, ait paaetius ezonanciána nevezne A onét esetben aól van szó, hogy a fonál eghúzásao és visszaengedéseo az inga töegén ellentétes előjelű unát végzün Mivel pedig az egyensúlyi helyzetben a fonáleő nagyobb, a fonál eghúzásao végzett a ezgő töeg enegiáját növelő una nagyobb, int a visszaengedésnél végzett ellenező előjelű a töeg enegiáját csöentő una Eiatt a fonál hosszána változtatásao a ezgési enegia és így az aplitúdó is nő A paaéte változtatásána fevenciája ebben az esetben étszeese a endsze sajátfevenciájána, hiszen egy peiódusban étsze húzzu eg- és engedjü vissza a fonalat A paaetius ezonancia ási példája a hintázás Anélül, hogy a hintázás echaniájána bonyolult észleteibe beleennén, egállapíthatju, hogy itt a testhelyzetün (pontosabban a töegözéppontun helyzeténe egfelelő üteben

9 TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 1 töténő változtatásával a endsze pedületét változtatju peiodiusan, ai szintén a ezgési enegia növeedését eedényezi (A itéés özvetlen változtatása itt az az eset, aio a hintán ülő ne ozog, hane a hinta itéését egfelelő üteű, a pálya éintőjéne iányába utató löéseel ívülől növeljü eg A ét esetben az a özös, hogy a endsze egy paaéteéne egfelelő üteű változtatásával növelni tudju a ezgési enegiát

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése A szállítócsigák néhány eléleti kédése DR BEKŐJÁOS GATE Géptani Intézet Bevezetés A szállítócsigák néhány eléleti kédése A tanulány tágya az egyik legégebben alkalazott folyaatos üzeűanyagozgató gép a

Részletesebben

következô alakúra: ax () = 4 2 P 1 . L $ $ + $ $ 1 1 2$ elsô két tagra a számtani és mértani közép közötti egyenlôtlenséget, kapjuk hogy + cos x

következô alakúra: ax () = 4 2 P 1 . L $ $ + $ $ 1 1 2$ elsô két tagra a számtani és mértani közép közötti egyenlôtlenséget, kapjuk hogy + cos x Tigonoetius egenlôtlensége II ész 7 90 a) a in = ezt ao veszi fel ha = Hozzun özös nevezôe alaítsu át a övetezô alaúa: a () = sin cos sin cos + = sin + sin bin = ezt ao veszi fel ha = Mivel b ()> 0 a egadott

Részletesebben

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN Bevezetés. Ha (a külső áaok által vákuuban létehozott) ágneses tébe anyagot helyezünk, a ágneses té egváltozik, és az anyag ágnesezettsége tesz szet. Az anyag ágnesezettségének

Részletesebben

Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -1

Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -1 Készlete - Rendelési tételnagyság számítása -1 A endelési tételnagyság meghatáozása talán a legészletesebben tágyalt édésö a észletgazdálodási szaiodalomban. Enne nagyészt az az oa, hogy mind az egyszee

Részletesebben

A rezgések dinamikai vizsgálata, a rezgések kialakulásának feltételei

A rezgések dinamikai vizsgálata, a rezgések kialakulásának feltételei A rezgések dinaikai vizsgálata a rezgések kialakulásának feltételei F e F Rezgés kialakulásához szükséges: Mozgásegyenlet: & F( & t kezdeti feltételek: ( v t & v( t & ( t Ha F F( akkor az erőtér konzervatív.

Részletesebben

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása. Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen

Részletesebben

Rezgések. x(t) x(t) TÓTH A.: Rezgések/1 (kibővített óravázlat) 1

Rezgések. x(t) x(t) TÓTH A.: Rezgések/1 (kibővített óravázlat) 1 TÓTH A.: Rezgések/1 (kibővített óravázlat) 1 Rezgések A rezgés általános érteleben valailyen ennyiség értékének bizonyos határok közötti periodikus vagy ne periodikus ingadozását jelenti. Mivel az ilyen

Részletesebben

Elektromos áramkörök és hálózatok, Kirchhoff törvényei

Elektromos áramkörök és hálózatok, Kirchhoff törvényei TÓTH : Eletroos ára/ (ibővített óravázlat) Eletroos áraörö és hálózato, Kirchhoff törvényei gyaorlatban az eletroos ára ülönböző vezetőrendszereben folyi gen fontos, hogy az áraot fenntartó telepe iseretében

Részletesebben

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű árakörök áraa, feszültsége, teljesíténye A szokásos előjelek Általában az ún fogyasztói pozitív irányokat használják, ezek szerint: - a ϕ fázisszög az ára helyzete a feszültség szinusz hullá szöghelyzetéhez

Részletesebben

Néhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása

Néhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása Néhány ozgás kvantuechanikai tárgyalása Mozzanatok: A Schrödinger-egyenlet felírása ĤΨ EΨ Hailton-operátor egállapítása a kinetikus energiaoperátor felírása, vagy 3 dienziós ozgásra, Descartes-féle koordinátarendszerben

Részletesebben

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY Hódezőásáhely, 04. ácius 8-0. 9. éfolya 9/. feladat: Adatok: a /s, t 6 s, a 0, t 5 s, a - /s, édések: s?, t?, átl?, a átl? [/s] 0 0 0 40 Az

Részletesebben

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben

Részletesebben

Kinematikai alapfogalmak

Kinematikai alapfogalmak Kineatikai alapfogalak a ozgások leíásáal foglalkozik töegpont, onatkoztatási endsze, pálya, pályagöbe, elozdulás ekto a sebesség, a gyosulás Egyenes Vonalú Egyenletes Mozgás áll. 35 3 5 5 5 4 a s [] 5

Részletesebben

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek

Exponenciális és logaritmusos kifejezések, egyenletek Gyaorló feladato Eponenciális és logaritmusos ifejezése, egyenlete. Hatványozási azonosságo. Számítsd i a övetező hatványo pontos értéét! g) b) c) d) 7 e) f) 9 0, 9 h) 0, 6 i) 0,7 j), 6 ), l). A övetező

Részletesebben

A 2004. ÉVI EÖTVÖS-VERSENY FELADATA: A KEPLER-PROBLÉMA MÁGNESES TÉRBEN

A 2004. ÉVI EÖTVÖS-VERSENY FELADATA: A KEPLER-PROBLÉMA MÁGNESES TÉRBEN Debecen DEBRECENI EGYETEM Eléleti Fizika Tanszék (Saile Konél MTA oktoa) Izotópalkalazási Tanszék (Kónya József ké. tu. oktoa) KLTE ATOMKI Közös Tanszék (Kiss Ápá Zoltán fiz. tu. oktoa) Kíséleti Fizikai

Részletesebben

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret

Részletesebben

Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 4. rész 1

Drótos G.: Fejezetek az elméleti mechanikából 4. rész 1 Drótos G.: Fejezete az elméleti mechaniából 4. rész 4. Kis rezgése 4.. gyensúlyi pont, stabilitás gyensúlyi pontna az olyan r pontoat nevezzü valamely oordináta-rendszerben, ahol a vizsgált tömegpont gyorsulása

Részletesebben

SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI

SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI Dr. Pásztor Endre SZÁLLÍTÓ REPÜLŐGÉPEK GÁZTURBINÁS HAJTÓMŰVEI NYOMÁSVISZONYA NÖVELÉSÉNEK TERMIKUS PROBLÉMÁI A probléma felvetése, bevezetése. Az ideális termius hatáso (η tid ) folytonosan növeszi a ompresszor

Részletesebben

Acélcsövek szilárdsági számítása (írta: Bokros István)

Acélcsövek szilárdsági számítása (írta: Bokros István) célcsöe sziládsági száíása (ía: oos Isán). eezeés. Véonyfalú egyenes cs éeezése els úlnyoása. Csíe éeezése els úlnyoása 4. Hfeszülsége éonyfalú csöeen 5. Vasagfalú cs iszán ugalas állaoa 6. Vasagfalú cs

Részletesebben

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész

Rugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész Rugalas egtáasztású erev test táaszreakióinak eghatározása I. rész Bevezetés A következő, több dolgozatban beutatott vizsgálataink tárgya a statikai / szilárdságtani szakirodalo egyik kedvene. Ugyanis

Részletesebben

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató Otatási Hivatal A 015/016 tanévi Országos Középisolai Tanulmányi Verseny másodi forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értéelési útmutató 1 Egy adott földterület felásását három munás

Részletesebben

A harmonikus rezgőmozgás

A harmonikus rezgőmozgás Esszé a rezgőozgásról A haronikus rezgőozgás A környezetünkben sok periodikus (isétlődő) jelenséggel találkozunk. Ezen jelenségek egy része a rezgések közé sorolható. Például: rezgő gitárhúr, billegő teáscsésze,

Részletesebben

AZ ÉGIG ÉRŐ PASZULY JACK AND THE BEANSTALK

AZ ÉGIG ÉRŐ PASZULY JACK AND THE BEANSTALK AZ ÉGIG ÉŐ PASZULY JAC AND HE BEANSAL Honyek Gyula ELE adnóti Miklós Gyakolóiskola ÖSSZEFOGLALÁS Csodálkoznunk kellene, a a Föld valaely pontján eglátnánk egy kötelet, aelynek az alja ajdne leé a talaja,

Részletesebben

3. előadás Reaktorfizika szakmérnököknek TARTALOMJEGYZÉK. Az a bomlás:

3. előadás Reaktorfizika szakmérnököknek TARTALOMJEGYZÉK. Az a bomlás: beütésszám. előadás TARTALOMJEGYZÉK Az alfa-bomlás Az exponenciális bomlástörvény Felezési idő és ativitás Poisson-eloszlás Bomlási sémá értelmezése Bomlási soro, radioatív egyensúly Az a bomlás: A Z X

Részletesebben

Kiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számok, nevezetes konstansok

Kiegészítő részelőadás 2. Algebrai és transzcendens számok, nevezetes konstansok Kiegészítő részelőadás. Algebrai és transzcendens számo, nevezetes onstanso Dr. Kallós Gábor 04 05 A valós számo ategorizálása Eml. (óori felismerés): nem minden szám írható fel törtszámént (racionálisént)

Részletesebben

3. 1 dimenziós mozgások, fázistér

3. 1 dimenziós mozgások, fázistér Drótos G.: Fejezetek az eléleti echanikából 3. rész 3. dienziós ozgások, fázistér 3.. Az dienziós ozgások leírása, a fázistér fogala dienziós ozgás alatt egy töegpont olyan ozgását értjük ebben a jegyzetben,

Részletesebben

Hajtástechnika. F=kv. Határozza meg a kocsi sebességének v(t) idıfüggvényét, ha a motorra u(t)=5 1(t) [V] kapocsfeszültséget kapcsolunk!

Hajtástechnika. F=kv. Határozza meg a kocsi sebességének v(t) idıfüggvényét, ha a motorra u(t)=5 1(t) [V] kapocsfeszültséget kapcsolunk! Hajtástechnika Példa Az ábán egy nyotató odellje látható, ely két azonos szíjtácsából, alaint töegő kocsiból áll. A szíj tökéletesen hajlékony, nyújthatatlan és elhanyagolható töegő. A kocsia sebességaányos

Részletesebben

AXIÁL VENTILÁTOROK MÉRETEZÉSI ELJÁRÁSÁNAK KORREKCIÓJA

AXIÁL VENTILÁTOROK MÉRETEZÉSI ELJÁRÁSÁNAK KORREKCIÓJA DEBECENI MŰSZAKI KÖZLEMÉNYEK 7/ AXIÁL VENTILÁTOOK MÉETEZÉSI ELJÁÁSÁNAK KOEKCIÓJA MOLNÁ Ildió*, SZLIVKA Feenc** Szent Istán Egyetem, Géészmén Ka Könyezetiai endszee Intézet Gödöllő Páte Káoly út. *Ph.D

Részletesebben

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny

Szakács Jenő Megyei Fizikaverseny Szaác Jenő Megyei Fiziavereny 05/06. tanév I. forduló 05. noveber 0. . Egy cillagdában a pihenő zobából a agaabban lévő távcőzobába cigalépcő vezet fel. A ét helyiég özött,75 éter a zintülönbég. A cigalépcő

Részletesebben

9. ábra. A 25B-7 feladathoz

9. ábra. A 25B-7 feladathoz . gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,

Részletesebben

Harmonikus rezgőmozgás

Harmonikus rezgőmozgás Haronikus rezgőozgás (Vázat). A rezgőozgás fogaa. Rezgőozgás eírását segítő ennyiségek 3. Kapcsoat az egyenetes körozgás és a haronikus rezgőozgás között 4. A haronikus rezgőozgás kineatikai egyenetei

Részletesebben

A feladatok megoldása

A feladatok megoldása A feladato megoldása A hivatozáso C jelölései a i egyenleteire utalna.. feladat A beérezési léps felszíne fölött M magasságban indul a mozgás, esési ideje t = M/g. Ezalatt a labda vízszintesen ut utat,

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 81 ÉRETTSÉGI VIZSGA 9. ájus 1. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai szerint,

Részletesebben

Speciális függvénysorok: Taylor-sorok

Speciális függvénysorok: Taylor-sorok Speciális függvénysoro: Taylor-soro Állítsu elő az alábbi függvénye x 0 0 helyhez tartozó hatványsorát esetleg ülönféle módszereel és állapítsu meg a hatványsor onvergenciatartományát! A cos 5x függvény

Részletesebben

3.1. Példa: Szabad csillapítatlan rezgőrendszer. Adott: A 2a hosszúságú, súlytalan, merev

3.1. Példa: Szabad csillapítatlan rezgőrendszer. Adott: A 2a hosszúságú, súlytalan, merev SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 3. MECHANIKA-REZGÉSTAN GYAKORLAT (iolgozta: Fehé Lajos tsz. ménö; Tanai Gábo ménö taná; Molná Zoltán egy. aj. D. Nagy Zoltán egy. aj.) Egy szabaságfoú

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének

4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének Villaos hajtások AZNKON OTOO HAJTÁOK 4. AZNKON OTOO HAJTÁOK A villaos hajtások /3 észe aszinkon otoos hajtás. Az aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú táphálózata,

Részletesebben

Függvények hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, konvergenciatartomány

Függvények hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, konvergenciatartomány Függvénye hatványsorba fejtése, Maclaurin-sor, onvergenciatartomány Taylor-sor, ) Állítsu elő az alábbi függvénye x helyhez tartozó hatványsorát esetleg ülönféle módszereel) éa állapítsu meg a hatványsor

Részletesebben

Mozgás centrális erőtérben

Mozgás centrális erőtérben Mozgás centális eőtében 1. A centális eő Válasszunk egy olyan potenciális enegia függvényt, amely csak az oigótól való távolságtól függ: V = V(). A tömegponta ható eő a potenciális enegiája gaiensének

Részletesebben

körsugár kapcsolata: 4 s R 8 m. Az egyenletből a B test pályakörének sugara:

körsugár kapcsolata: 4 s R 8 m. Az egyenletből a B test pályakörének sugara: 8 évi Mikola forduló egoldásai: 9 gináziu ) Megoldás Mivel azonos és állandó nagyságú sebességgel történik a ozgás a egtett utak egyenlők: sa sb vat vbt 4 π s 4π 57 s Ha a B testnek ne nulla a gyorsulása

Részletesebben

VEGYIPARI ALAPISMERETEK

VEGYIPARI ALAPISMERETEK Vegyipari alapiseretek eelt szint 08 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. ájus 6. VEGYIPARI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Fontos

Részletesebben

Oktatási Hivatal. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

Oktatási Hivatal. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 05/06. tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny ásodik forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útutató. feladat: Vékony, nyújthatatlan fonálra M töegű, R sugarú karikát

Részletesebben

Mechanikai rezgések = 1 (1)

Mechanikai rezgések = 1 (1) 1. Jellemző fizikai mennyiségek Mechanikai rezgések Mivel a harmonikus rezgőmozgást végző test leírható egy egyenletes körmozgást végző test vetületével, a rezgőmozgást jellemző mennyiségek megegyeznek

Részletesebben

q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)

q=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n) ERMOKÉMIA A vzsgált általános folyaatok és teodnaka jellezésük agyjuk egy pllanata az egysze D- endszeeket, s tekntsük azokat a változásokat, elyeket kísé entalpa- (ll. bels enega-) változásokkal á koább

Részletesebben

A mágneses kölcsönhatás

A mágneses kölcsönhatás TÓTH A.: Mágneses erőtér/1 (kibővített óravázlat) 1 A ágneses kölcsönhatás Azt a kölcsönhatást, aelyet később ágnesesnek neveztek el, először bizonyos ásványok darabjai között fellépő a gravitációs és

Részletesebben

Bevezető fizika (infó), 3. feladatsor Dinamika 2. és Statika

Bevezető fizika (infó), 3. feladatsor Dinamika 2. és Statika Bevezető fizika (infó),. feladatsor Dinaika. és Statika 04. október 5., 4:50 A ai órához szükséges eléleti anyag: ipulzus, ipulzusegaradás forgatónyoaték egyensúly és feltétele Órai feladatok:.5. feladat:

Részletesebben

- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v

- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v - III. 1- ALAKÍTÁSTECHNIKA Előadásjegyzet Prof Ziaja György III.rész. ALAKÍTÓ GÉPEK Az alakítási folyaatokhoz szükséges erőt és energiát az alakító gépek szolgáltatják. Az alakképzés többnyire az alakító

Részletesebben

Rezgőmozgás, lengőmozgás

Rezgőmozgás, lengőmozgás Rezgőmozgás, lengőmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus mozgást

Részletesebben

1. Egyensúlyi pont, stabilitás

1. Egyensúlyi pont, stabilitás lméleti fizia. elméleti összefoglaló. gyensúlyi pont, stabilitás gyensúlyi pontna az olyan pontoat nevezzü, ahol a tömegpont gyorsulása 0. Ha a tömegpont egy ilyen pontban tartózodi, és nincs sebessége,

Részletesebben

Ú Á Ü É ő ö ó ó ő Ü ö Ó ő ú ó ö ő ú ű ű ö ú ö ó ü ö ő öü ő Ú ö Ü ű ó ü ű ő ö ő óü ó ó ő Á Á ó ó Ü ó ó ü Ü ö Á ő ő ó ö ó ü ő ö ó ö ő ó ú ú ó ő ó ó ú ü Ú Á Á É Ü É Ú ü Á É ő ü ÉÉ É Ü ó Ö ó ó ö ö ő óü ó ü

Részletesebben

Az enzimkinetika alapjai

Az enzimkinetika alapjai 217. 2. 27. Dr. olev rasziir Az enziinetia alapjai 217. árcius 6/9. Mit ell tudni az előadás után: 1. 2. 3. 4. 5. Miért van szüség inetiai odellere? A Michaelis-Menten odell feltételrendszere A inetiai

Részletesebben

Mechanika FBL101E előadás. Dr. Geretovszky Zsolt október 1.

Mechanika FBL101E előadás. Dr. Geretovszky Zsolt október 1. Mechana BL0E-. előadás D. Geetoszy Zsolt 00. otóbe. Kényszeeő A szabad ozgásoal (haítás, ezgőozgás, stb.) szeben a ényszeozgásonál a testne ozgása soán egy eene tenthető felületen agy göbén ell aadna (geoeta

Részletesebben

I. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL

I. A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL A primitív függvény és a határozatlan integrál 5 I A PRIMITÍV FÜGGVÉNY ÉS A HATÁROZATLAN INTEGRÁL Gyaorlato és feladato ( oldal) I Vizsgáld meg, hogy a övetező függvényene milyen halmazon van primitív

Részletesebben

6. Bizonyítási módszerek

6. Bizonyítási módszerek 6. Bizonyítási módszere I. Feladato. Egy 00 00 -as táblázat minden mezőjébe beírju az,, 3 számo valamelyiét és iszámítju soronént is, oszloponént is, és a ét átlóban is az ott lévő 00-00 szám öszszegét.

Részletesebben

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A A 37. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak egoldása Döntő - Gináziu 0. osztály Pécs 08. feladat: a) Az első esetben eelési és súrlódási unkát kell végeznünk: d W = gd + μg cos sin + μgd, A B d d C

Részletesebben

6. HMÉRSÉKLETMÉRÉS. A mérés célja: ismerkedés a villamos elven mköd kontakthmérkkel; exponenciális folyamat idállandójának meghatározása.

6. HMÉRSÉKLETMÉRÉS. A mérés célja: ismerkedés a villamos elven mköd kontakthmérkkel; exponenciális folyamat idállandójának meghatározása. 6. HMÉRSÉKLETMÉRÉS A mérés célja: ismeredés a villamos elven möd ontathmérel; exponenciális folyamat idállandójána meghatározása. Elismerete: ellenállás hmérséletfüggése; ellenállás és feszültség mérése;

Részletesebben

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á

ö á á á í á áá í ü í á á öá ü á í á á á ö ü áí á ó í á í ő í ü á ö ú á á á ö ó ó á í á á í á ü á ö ó ö ő í á ü í á ü á ó í ó á ü í ű á á á á á á áá á ö á ó á ö Ö á á ő ü ö á ó ó ó ó üá á á á ö ö á á í á á ö í á Á á ö á ö ü ő ó ö ö ó ü ó á ü ü á á á á ó á ü á á á á á ó á ó óá ü áí á ü á ö ü ő á á í á í á ö ü á á ö ü á ü ö ö ú á ö á á ö ö á ú ö ü ü á

Részletesebben

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű váltakozó áraú körök áraa, feszültsége, teljesíténye Feszültség előállítása indukcióval Hoogén ágneses térben forgó vezetőben és enetben indukálódó feszültség Az órán elhangzottak szerint dőben

Részletesebben

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT Fizikai zele MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Matheatikai és Teészettudoányi Étesítõt az Akadéia 88-ben indította A Matheatikai és Physikai Lapokat ötvös Loánd 89-ben alapította LXII évfolya 4 szá 0 ápilis A

Részletesebben

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás

6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás SZÉHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTN ÉS EHNIK TNSZÉK 6. EHNIK-STTIK GYKORLT Kidolgozta: Tiesz Péte egy. ts. Négy eő egyensúlya ulmann-szekesztés Ritte-számítás 6.. Példa Egy létát egy veembe letámasztunk

Részletesebben

1. Fourier-sorok. a 0 = 1. Ennek a fejezetnek a célja a 2π szerint periodikus. 1. Ha k l pozitív egészek, akkor. (a) cos kx cos lxdx = 1 2 +

1. Fourier-sorok. a 0 = 1. Ennek a fejezetnek a célja a 2π szerint periodikus. 1. Ha k l pozitív egészek, akkor. (a) cos kx cos lxdx = 1 2 + . Fourier-soro. Bevezet definíció Enne a fejezetne a célja, hogy egy szerint periodius függvényt felírjun mint trigonometrius függvényeből épzett függvénysorént. Nyilván a cos x a sin x függvénye szerint

Részletesebben

Merev testek kinematikája

Merev testek kinematikája Mechanka BL0E- 3. előadás 00. októbe 5. Meev testek knematkáa Egy pontendszet meev testnek tekntünk, ha bámely két pontának távolsága állandó. (f6, Eule) A meev test tetszőleges mozgása leíható elem tanszlácók

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 08 ÉRESÉGI VIZSGA 008. ájus 4. FIZIKA KÖZÉPSZINŰ ÍRÁSBELI ÉRESÉGI VIZSGA JAVÍÁSI-ÉRÉKELÉSI ÚMUAÓ OKAÁSI ÉS KULURÁLIS MINISZÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai szerint, jól követhetően

Részletesebben

Á ü ü Á Á Á ü Á ű ű ű Ö ü ü ü ü ü ü ü ű É É É É Ö Á ű ű ű Á ű ű Á ű Ö Í ű ü ü ü ü Í ü Í Ü Ö ü Ü ü ű ű Ö Ö Ü ü ü ű ü Í ü ü ü Ő Ő Ü ü Í ű Ó ü ű Ú ü ü ü ü ü Ö ü Ű Á Á ű É ü ü ü ü ű ü ü ü ű Ö Á Í Ú ü Ö Í Ö

Részletesebben

Bor Pál Fizikaverseny 2016/17. tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...

Bor Pál Fizikaverseny 2016/17. tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:... Bor Pál Fizikaverseny 2016/17. tanév DÖNTŐ 2017. április 22. 8. évfolya Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül ég a további lapokon is fel kell írnod a neved! Iskola:... Felkészítő tanár neve:...

Részletesebben

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :

A Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere : Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye

Részletesebben

Oktatási Hivatal FIZIKA I. KATEGÓRIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló. Javítási-értékelési útmutató

Oktatási Hivatal FIZIKA I. KATEGÓRIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 13/14. tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny ásodik forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útutató 1.) Hőszigetelt tartályban légüres tér (vákuu) van, a tartályon kívüli

Részletesebben

É Á Á Á Ö Á Á Á É É Á Á É É Á Á Á ő ő É É Á Á ő ú ő ö ú Á ú ő ü ő ö ő ö É Á É É Ú ú É Á Á Á Á Ú Ü É É Ü Ú É É Ö ú ü ű Á É É É Á Ú É É É É öú É É Á É Á ÁÉ ú Ú ö ü Á ő ő ő Ú ö É Á Á ő Ü É É Á Á Ó É É Ú ú

Részletesebben

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája Első rész MI A TITA? Ez a négyrészes sorozat azt a célt szolgálja, hogy az idegsejtek űködéséről ateatikai, fizikai odellekkel alkossunk képet középiskolás iseretekre

Részletesebben

XL. Felvidéki Magyar Matematikaverseny Oláh György Emlékverseny Galánta 2016 Megoldások 1. évfolyam. + x = x x 12

XL. Felvidéki Magyar Matematikaverseny Oláh György Emlékverseny Galánta 2016 Megoldások 1. évfolyam. + x = x x 12 XL. Felvidéi Magyar Matematiaverseny Oláh György Emléverseny Galánta 016 Megoldáso 1. évfolyam 1. Oldju meg az egész számo halmazán az egyenletet. x 005 11 + x 004 1 = x 11 005 + x 1 004 Az egyenlet mindét

Részletesebben

di dt A newtoni klasszikus mechanikában a mozgó test tömege időben állandó, így:

di dt A newtoni klasszikus mechanikában a mozgó test tömege időben állandó, így: IMPULZUS, MUNKA, ENERGIA A ozgáok leíáa, a jelenégek ételezée zepontjából fonto fogalak. Ipulzu ( lendület), ipulzu egaadá Az ipulzu definíciója: I Az ipulzu ektoennyiég, a ebeég iányába utat. Newton II.

Részletesebben

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor

A Maxwell-féle villamos feszültségtenzor A Maxwell-féle villamos feszültségtenzo Veszely Octobe, Rétegezett síkkondenzátoban fellépő (mechanikai) feszültségek Figue : Keesztiányban étegezett síkkondenzáto Tekintsük a. ábán látható keesztiányban

Részletesebben

FAIPARI ALAPISMERETEK

FAIPARI ALAPISMERETEK Faipari alapiseretek középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 212. ájus 25. FAIPARI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIM Fontos tudnivalók

Részletesebben

Változó tömegű test dinamikája

Változó tömegű test dinamikája Dr. Cvetityanin Lívia Változó töegű test inaikája Bevezetés Az iőben változó paraéteres rezgésék eghatározásával sok tuós foglalkozott lás pl. Meshchersky Bessonov Cveticanin 34. A változó paraéteres rezgésék

Részletesebben

Tizenegyedik gyakorlat: Parciális dierenciálegyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc

Tizenegyedik gyakorlat: Parciális dierenciálegyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc Tizenegyedi gyaorlat: Parciális dierenciálegyenlete Dierenciálegyenlete, Földtudomány és Környezettan BSc A parciális dierenciálegyenlete elmélete még a özönséges egyenleteénél is jóval tágabb, így a félévben

Részletesebben

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat) Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai

Részletesebben

ÜTKÖZÉSEK. v Ütközési normális:az ütközés

ÜTKÖZÉSEK. v Ütközési normális:az ütközés ÜTKÖZÉSK A egaadási tételek alkalazásának legjobb példái Definíciók ütközési sík n n Ütközési noális:az ütközés síkjáa eőleges Töegközépponti sebességek Centális ütközés: az ütközési noális átegy a két

Részletesebben

ELLIPSZISLEMEZ MÁSODRENDŰ RÖGZÍTÉSE. Írta: Hajdu Endre

ELLIPSZISLEMEZ MÁSODRENDŰ RÖGZÍTÉSE. Írta: Hajdu Endre ELLIPSZISLEMEZ MÁSODRENDŰ RÖGZÍTÉSE Íta: Hajdu Ende Egy pénzémének vagy egyéb lemezidomnak saját síkjában töténő elmozgathatósága meggátolható oly módon, hogy a lemez peeme mentén, alkalmasan megválasztott

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat október 17. A technológia és a költségek dualitása Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 3 októbe 7 technológia és a költségek dualitása oábban beláttuk az alábbi összefüggéseket: a) Ha a munka hatáteméke nő akko a hatáköltség csökken

Részletesebben

állórész forgórész Háromfázisú, négypólusú csúszógyűrűs aszinkron motor metszetvázlatai

állórész forgórész Háromfázisú, négypólusú csúszógyűrűs aszinkron motor metszetvázlatai 5 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) A villaos hajtások közel /3 észe aszinkon otoos hajtás Az egyszeű kivitelű, kalickás fogóészű aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú

Részletesebben

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007)

Dr. Tóth László, Kombinatorika (PTE TTK, 2007) A Fibonacci-sorozat általános tagjára vontozó éplet máséppen is levezethető A 149 Feladatbeli eljárás alalmas az x n+1 ax n + bx, n 1 másodrendű állandó együtthatós lineáris reurzióal adott sorozato n-edi

Részletesebben

1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)

1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.) Elektotechnikai alapismeetek Mágneses té 14 Mintapéldák 1 feladat: Az ába szeinti homogén anyagú zát állandó keesztmetszetű köben hatáozzuk meg a Φ B és étékét! Ismet adatok: a = 11 cm A = 4 cm μ = 8 I

Részletesebben

1. Az ezekhez tartozó. egyenlet megoldásai: k 360. forgásszögek a. Két különböz egységvektor van, amelyek els koordinátája

1. Az ezekhez tartozó. egyenlet megoldásai: k 360. forgásszögek a. Két különböz egységvektor van, amelyek els koordinátája 8. modu: EGYSERBB TRIGONOMETRIKUS EGYENLETEK, EGYENLTLENSÉGEK 5 III. Trigonometrius egyenete Azoat az egyeneteet és egyentenségeet, ameyeben az ismereten vaamiyen szögfüggvénye szerepe, trigonometrius

Részletesebben

2.2.36. AZ IONKONCENTRÁCIÓ POTENCIOMETRIÁS MEGHATÁROZÁSA IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSÁVAL

2.2.36. AZ IONKONCENTRÁCIÓ POTENCIOMETRIÁS MEGHATÁROZÁSA IONSZELEKTÍV ELEKTRÓDOK ALKALMAZÁSÁVAL 01/2008:20236 javított 8.3 2.2.36. AZ IONKONCENRÁCIÓ POENCIOMERIÁ MEGHAÁROZÁA IONZELEKÍ ELEKRÓDOK ALKALMAZÁÁAL Az onszeletív eletród potencálja (E) és a megfelelő on atvtásána (a ) logartmusa özött deáls

Részletesebben

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein.

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein. Fzka I. Dr. Gugolya Zoltán egyete adjunktus Pannon Egyete Fzka Intézet N. ép. II. e. 39. szoba E-al: gug006@alos.ven.hu Tel: 88/64-783 Fzka I. Ajánlott rodalo: Vondervszt-Néeth-Szala: Fzka I. Veszpré Egyete

Részletesebben

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája

Ujfalussy Balázs Idegsejtek biofizikája M A TTA? Ujfalussy Balázs degsejtek biofizikája Második rész A nyugali potenciál A sorozat előző cikkében nekiláttunk egfejteni az idegrendszer alapjelenségeit. Az otivált bennünket, hogy a száítógépeink

Részletesebben

Milyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás?

Milyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás? VALÓDI FOLYADÉKOK A alódi folyadékokban a belső súrlódás ne hanyagolható el. Kísérleti tapasztalat: állandó áralási keresztetszet esetén is áltozik a nyoás p csökken Az áralási sebesség az anyagegaradás

Részletesebben

Segédlet a Tengely gördülő-csapágyazása feladathoz

Segédlet a Tengely gördülő-csapágyazása feladathoz Segélet a Tengely göülő-csaágyazása felaathoz Összeállította: ihai Zoltán egyetemi ajunktus Tengely göülő-csaágyazása Aott az. ábán egy csaágyazott tengely kinematikai vázlata. A ajz szeint az A jelű csaágy

Részletesebben

Gimnázium 9. évfolyam

Gimnázium 9. évfolyam 4 MIKOLA SÁNDOR FIZIKAVERSENY ásodik fordulójának egoldása 5 árcius 7 Gináziu 9 éfolya ) Egy test ízszintes talajon csúszik A test és a talaj közötti csúszási súrlódási együttható µ Egy ásik test α o -os

Részletesebben

Harmonikus rezgések összetevése és felbontása

Harmonikus rezgések összetevése és felbontása TÓTH.: Rezgésösszetevés (kibővített óravázlat) 30 005.06.09. Harmonikus rezgések összetevése és felbontása Gyakran előfordul hogy egy rezgésre képes rendszerben több közelítőleg harmonikus rezgés egyszerre

Részletesebben

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.

( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ. 5.A 5.A 5.A Szinszos mennyiségek ezgıköök Ételmezze a ezgıköök ogalmát! ajzolja el a soos és a páhzamos ezgıköök ezonanciagöbéit! Deiniálja a ezgıköök hatáekvenciáit, a ezonanciaekvenciát, és a jósági

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II.

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II. Oktatási Hivatal A 010/011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első fordulójának feladatai és egoldásai fizikából II. kategória A dolgozatok elkészítéséhez inden segédeszköz használható.

Részletesebben

Ö É Á ÚÖ É É É É Ü É Ú Ü Ü ű ű ú ú ő ő ő ű ő ő Á É Ú Á Á Á Á ÓÁ Á É Á Á ő ő ö É Á Á É ú ú ü ö ü É Ó ö ü ö ö ö ő Á É Ó Ó Á Ű Ó É Á ű ö ú ő ú ú ú ő ő ű ú ü ő ő Ú Ó ö ú ű Á ö ő ö ő ü ö ő ő ő ü ö ö ő ú ü ö

Részletesebben

Legfontosabb bizonyítandó tételek

Legfontosabb bizonyítandó tételek Legfontosabb bizonyítandó tétele 1. A binomiális tétel Tetszőleges éttagú ifejezés (binom) bármely nem negatív itevőj ű hatványa polinommá alaítható a övetez ő módon: Az nem más, mint egy olyan n tényezős

Részletesebben

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések . REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós

Részletesebben

Furfangos fejtörők fizikából

Furfangos fejtörők fizikából Furfangos fejtörő fiziából Vigh Máté ELTE Komple Rendszere Fiziája Tanszé Az atomotól a csillagoig 03. április 5. . Fejtörő. A,,SLINKY-rugó'' egy olyan rugó, melyne nyújtatlan hossza elhanyagolhatóan icsi,

Részletesebben

Ó Á Ö Á Ó ü Á Ü Á ü Ú Í Ó Á É Á Á Á Á Á Á Á É Ó ű ö Á Á Á Á Ó Á Á Á Á Á Ó É É Ö Á Ö ü Á Ó Á Í É Ú Ó ü Á Á Á Á Á Á Ó É É Á Á Á Á Á Á ü Á Á ö ö ü ö ü ü ú Ú Á ú Á Ó ü É Á ö ú ü É É ü ö ö ü Ó ü É Ó Á Áö Á

Részletesebben

Az elektromágneses indukció

Az elektromágneses indukció TÓTH A: Elektroágneses ukció/ Az elektroágneses ukció Elektroágneses ukció néen azokat a jelenségeket szokás összefoglalni, aelyekben egy ezető hurokban ágneses erőtér jelenlétében, a szokásos telepek

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 4 ÉRETTSÉGI VIZSGA 04. október 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útutató utasításai szerint,

Részletesebben