Az elektromágneses indukció
|
|
- Teréz Barnané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TÓTH A: Elektroágneses ukció/ Az elektroágneses ukció Elektroágneses ukció néen azokat a jelenségeket szokás összefoglalni, aelyekben egy ezető hurokban ágneses erőtér jelenlétében, a szokásos telepek nélkül elektroos ára (elektrootoros erő) jön létre A jelenségeket létrejöttük körülényeinek egfelelően két csoportra oszthatjuk: ha az elektrootoros erő ágneses erőtérben ozgó ezetőben keletkezik, akkor ozgási ukcióról-, ha pedig nyugó ezetőben, áltozó ágneses erőtér hatására jön létre, akkor nyugali ukcióról beszélünk Az elektroágneses ukció két esete egyszerű kísérletekkel beutatható KÍSÉRLET_: Árakört állítunk össze, aelyben nincs telep csak egy érzékeny áraérő (galanoéter) Az árakörnek an egy olyan U-alakú szakasza, ai szabadon lengeni tud (ábra) Az U-alakú ezető ízszintes részét egy patkó alakú ágnes két szára között helyezzük el, és kiozdítjuk az egyensúlyi állapotából (az U két szára eredetileg függőleges helyzetű) Ekkor az áraérő a ezető ozgásának ideje alatt áraot utat Ezt az ún ukált áraot az ábrán I szibólual jelöltük Ha a kitérés irányát egfordítjuk, akkor az ukált ára ellenkező irányú lesz (a galanoéter ellenkező irányban tér ki) Az ukált ára nagysága függ a ezető kiozdításának sebességétől: a sebesség nöelésekor I nöekszik I I ozgás I I KÍSÉRLET_: Téglalap alakú árakört állítunk össze, aelyben nincs telep csak egy érzékeny áraérő (galanoéter) Az árakör-téglalap egyik oldala csúsztatható a két erőleges oldal által képezett sínen (ábra) A ezető hurkot a síkjára erőleges ágneses erőtérbe (pl egy patkóágnes rúdjai közé) helyezzük, ajd a ozgatható oldalt gyorsan elozdítjuk Ekkor az árakörben ukált ára ( I ) jön létre: az áraérő a ezető ozgásának ideje alatt áraot utat Ha a ozgás irányát egfordítjuk, akkor az ukált ára ellenkező irányú lesz (a galanoéter ellenkező irányban tér ki) Az ukált ára nagysága függ a ezető elozdításának sebességétől: a sebesség nöelésekor I nöekszik V V V V I befelé KÍSÉRLET_3: Hajlékony ezetőből készült hurokba bekötünk egy érzékeny áraérőt, és az árahurkot a síkjára erőleges ágneses erőtérbe helyezzük Ezután a hurok két átellenes pontját gyors ozdulattal széthúza, a hurok által körülzárt felületet közel nullára csökkentjük Ekkor az árakörben ukált ára jön létre: az áraérő a ezető ozgásának ideje alatt áraot utat
2 TÓTH A: Elektroágneses ukció/ KÍSÉRLET_4: Sok enetet tartalazó tekercshez érzékeny áraérőt kapcsolunk, ajd a tekercset egy patkóágnes pólusai között forgatni kezdjük Ekkor az áraérő a forgással azonos periódusú áltakozó irányú áraot jelez Ez tulajdonképpen a áltóáraú generátor egyszerű odellje Ezek a kísérletek a ozgási ukció jelenségét utatják be: ágneses erőtérben ozgó ezetőben elektrootoros erő ébred, aely egy árakörben ukált áraot hoz létre Indukált elektroos ára rögzített ezető hurokban is létrehozható, ha a ezető hurok környezetében áltozik a ágneses erőtér Ezt deonstrálják az alábbi kísérletek KÍSÉRLET_5: Sok enetet tartalazó tekercshez érzékeny áraérőt kapcsolunk, ajd a tekercs közepén léő hengeres üregbe erős ágnes egyik pólusát betoljuk Az áraérő a ozgás ideje alatt áraot utat, agyis a ágnes ozgatásáal ukált áraot hoztunk létre Ha a ágnesnek ugyanezt a pólusát kihúzzuk a tekercsből, akkor ellenkező irányú ára ukálódik Itt is egfigyelhető, hogy az ukált ára nagysága a ágnes ozgatásának sebességéel nő KÍSÉRLET_6: Sok enetet tartalazó tekercshez érzékeny áraérőt kapcsolunk, ajd a tekercs közepén léő hengeres üregbe egy ásik tekercset tolunk be, aelyet egy kapcsolón keresztül egy áraforráshoz kapcsolunk Ezzel a tekerccsel ágneses erőteret tudunk létrehozni a külső tekercs belsejében Ha a belső tekercsben bekapcsoljuk az áraot, akkor a külső tekercshez kapcsolt áraérő röid ideig áraot utat, agyis a ágneses erőtér bekapcsolásáal a külső tekercsben ukált áraot hoztunk létre Ha a belső tekercsben az ára állandósul, akkor az ukált ára egszűnik Ha ost a belső tekercsben az áraot kikapcsoljuk, akkor a külső tekercsben isét ukált áralökés jön létre, aely ellentétes irányú, int a bekapcsoláskor észlelt ukált ára Itt azt figyelhetjük ég eg, hogy az ukált ára annál nagyobb, inél nagyobb a kapcsoláskor létrejött áraáltozás Ezek a kísérletek azt utatják, hogy ha egy ezető hurokban egáltozik a ágneses erőtér, akkor abban ukált ára jön létre függetlenül attól, hogy a ágneses tér áltozását állandó ágnes ozgatásáal agy elektroágnes áraának áltoztatásáal értük el A kísérletekből az is látszik, hogy ukált áraot csak a ágneses erőtér áltozása idején tapasztalunk, és az ukált ára annál nagyobb, inél gyorsabban áltozik a ágneses erőtér Most egpróbáljuk a tapasztalt jelenségeket értelezni, illete az ukált áraot szászerűen jelleezni Mozgó ezető ágneses erőtérben, a ozgási ukció Az ukált ára létrejötte egyszerűen értelezhető ágneses erőtérben ozgó ezetők esetén, ezért az elektroágneses ukció jelenségeinek tárgyalását a ozgási ukcióal kezdjük Ha elektroos töltés (q) ágneses erőtérben ozog, akkor arra erő hat, aely erőleges a ozgás sebességére () és a ágneses ukció-ektorra () Korábban egállapítottuk, hogy ezt az F erőt aelyet gyakran Lorentz-erőnek neeznek az
3 TÓTH A: Elektroágneses ukció/ 3 F = q összefüggés adja eg Ennek az erőnek a hatására a ozgó töltés eltérül eredeti ozgásirányától Miel az erő iránya pozití- és negatí töltésekre ellentétes, a ágneses erőtér a kétféle töltést egyással ellentétes irányban téríti el (baloldali ábra) q - -q F F - V V - V befelé V V V V E - V V V befelé V Ha egy ezetőt ágneses erőtérben ozgatunk, akkor a benne léő ozgásképes töltésekre is hat ez az erő, és az ellentétes előjelű töltéseket szétálasztja A jobboldali ábrán ezt egy ezető rúd esetében utatjuk be A ágneses erőhatás köetkeztében a ezető rúd átellenes oldalain ellentétes töltések halozódnak fel, a ezetőben elektroos erőtér keletkezik, és a rúd két ége között potenciálkülönbség jön létre Az ábrán pusztán a szeléltetés céljából berajzoltunk néhány szaggatott elektroos térerősségonalat A töltések felhalozódása egészen addig folytatódik, aíg a létrejött elektroos erőtér isszatérítő ereje (ás szóal: a ár felhalozott töltések taszító hatása) egyenlő ne lesz a ágneses erőtér által kifejtett erőel Ekkor beáll az egyensúly, és kialakul a felhalozódott egyensúlyi töltésennyiségnek egfelelő egyensúlyi elektroos térerősség Ennek az a feltétele, hogy a ezető adott pontjában léő q töltésre ható F e =qe elektroos erő és az F = q ágneses erő eredője nulla legyen: Fe F = qe q = 0 Így a ezető adott helyén létrejött elektroos térerősség E = Az ábrán látható egyszerű esetben a sebesség, a ágneses erőtér és a ozgatott ezető rúd egyásra páronként erőlegesek, ezért az elektroos erőtér párhuzaos a rúddal Ekkor a ezető adott helyén létrejött elektroos térerősség nagysága: E =, irányát a ágneses erőre agy a térerősségre onatkozó ektori összefüggésből állapíthatjuk eg Ha ég azt is feltételezzük, hogy a ágneses erőtér hoogén, agyis a ezető en pontjában ugyanaz, a rúddal párhuzaos, hoogén elektroos térerősség jön létre, akkor könnyen kiszáíthatjuk a ezető égei között létrejött feszültséget (potenciálkülönbséget) is: U = El = l, ahol l a ezető rúd hossza Ezt a jelenséget, aelynek során a ozgó ezetőben elektroos feszültség lép fel, ozgási ukciónak, agát a feszültséget pedig ukált feszültségnek neezik A rúdban kialakult elektrosztatikus feszültséget a ágneses erőtér által kifejtett, ne elektrosztatikus jellegű idegen erő tartja fenn Ez a töltésszétálasztó idegen hatás elektrootoros erőt hoz létre, aelyet az elektroos árakörök tárgyalásánál egy fiktí elektroos térerősséggel jelleeztünk Ezt a fiktí elektroos térerősséget idegen térerősségnek neeztük, és E -gal jelöltük Esetünkben ehelyett az E jelölést használjuk, ert az idegen térerősség oka a ozgási ukció Miel az egyensúly a két térerősség együttes fellépésének köetkezénye, az ukált térerősség E = E =
4 TÓTH A: Elektroágneses ukció/ 4 A fenti ábra alapján könnyen kiszáíthatjuk az ukált térerősség által létrehozott ukált elektrootoros erőt Ha a ezető negatí égétől a pozitíig haladunk, akkor = Edr = Edr = U U Ez azt jelenti, hogy egyensúlyi helyzetben az idegen hatás által keltett elektrootoros erő egegyezik a létrejött elektrosztatikus feszültséggel ****************** ********************** ********************** Ha ne tételezzük fel, hogy a ezető sebessége, a ágneses erőtér és a ezető rúd speciális helyzetű, akkor a tárgyalásnál a sebességektor és a ágneses ukció ektor ellett a ezető rúd helyzetét is eg kell adnunk Ennek érdekében ezettük be az ábrán látható u T egységektort, aely a ezetőel párhuzaos Az egyensúly feltételét ost is az E = összefüggés adja eg, de aint az az ábrán is látható a térerősség általában ne párhuzaos a ezető rúddal A rúd két ége közti potenciálkülönbséget az U = Edr = ( ) u dr kifejezés adja eg Itt felhasználtuk, hogy u T dr, ezért dr = drut Ha a ágneses erőtér hoogén, a rúd- és a sebességének iránya is állandó, akkor ahol l a ezető rúd hossza U = ( ) u dr = ( ) u dr = ( ) u l T T T, Ha a háro irány (ezető, sebesség és ágneses erőtér) egyásra erőleges, akkor ( ) u = T T, és az általános tárgyalás speciális eseteként egkapjuk korábbi eredényünket: U = l ****************** ******************** ************************ A ezetőnek ágneses erőtérben történő ozgatásánál létrejött ukált feszültséget ára keltésére is felhasználhatjuk, az ábrán látható elrendezés segítségéel Párhuzaos ezető sínpár egyik égét ezetőel összekötjük, és a sínpáron egy ozgatható ezető szakaszt fektetünk keresztbe A sínpárt a síkjára erőleges ágneses erőtérbe tesszük (az erőteret jellező befelé ágneses ukció-ektor az ábrán a rajz síkjára erőlegesen V V befelé utat), és a keresztbefektetett ezetődarabot ozgásba hozzuk Ekkor a ozgó rúdban a töltésekre fellép a korábban ár V tárgyalt ágneses erő (Lorentz- erő) és az ellenkező előjelű töltések l szétálnak A ozgó rúd tehát olyan telepként űködik, aelyben az idegen hatás a ágneses erőhatás, és az általa létrehozott I elektrootoros erő az árakörben az órautató járásáal ellentétes irányú ukált áraot ( I ) hoz létre Korábbi száításunkból tudjuk, hogy a rúdban létrejött ukált elektrootoros erő (illete ukált l feszültség) nagysága = l, a körben folyó ára pedig I = =, ahol R a kör elektroos R R ellenállása Az ukált elektrootoros erő kifejezése egy kis átalakítással ás alakba is átírható, ai a jelenség általánosabb leírására is lehetőséget ad Az átalakításhoz használjuk fel, hogy =, ahol a rúd elozdulása t idő alatt Ezt beíra az ukált elektrootoros erő kifejezésébe, azt kapjuk, hogy u T E
5 TÓTH A: Elektroágneses ukció/ 5 A ( A) Φ = l = l = = = Itt felhasználtuk, hogy A = l az árahurok területének egáltozása (a fenti ábrán a besatírozott rész), és állandó ellett A az árahurok területére ett ukciófluus egáltozása Az előjelek részletesebb izsgálata azt utatja, hogy a törény előjelhelyes alakja: Φ = Vegyük észre, hogy az ukált elektrootoros erő itt a fluus nöekedéséel an kapcsolatban, a keletkezett ukált ára ágneses erőtere iszont az eredeti erőtérrel ellentétes irányú Vagyis az ukált ára a hurokra ett fluust csökkenti Ezt a tapasztalatot általánosabban úgy fogalazhatjuk eg, hogy az ukált feszültség ig olyan, hogy az őt létrehozó hatást csökkenteni igyekszik Ez a Lenz-törény, befelé aiel később ég találkozunk V V Ahhoz, hogy a körben áraot hozzunk létre, unkát kell égezni A V unkaégzés közetlen oka pedig az, hogy a rúdban folyó ukált u T árara a ágneses erőtér l F F F = I lut erőt fejt ki (ábra), ahol u Τ az ára irányába utató egységektor Ez I az erő a rúd ozgásirányáal ellentétes, ezért ahhoz, hogy a rudat egyenletes ozgásban tartsuk F = F erőt kell kifejtenünk, agyis unkát kell égeznünk Ez a jelenség szintén a Lenz-törény egnyilánulása: az ukált feszültség oka az, hogy a ezetőt ozgatjuk, ezért az ukált feszültség olyan áraot kelt, aire ható ágneses erőhatás fékezi a ozgást Láttuk, hogy a ozgási ukció segítségéel a fenti ódszerrel elektrootoros erőt lehet létrehozni, agyis elileg ezt a jelenséget feszültségforrásként lehet használni Ez a ódszer azonban praktikusan ne nagyon használható, hiszen a feszültség fenntartásához igen hosszú sínre lenne szükség Ezt a nehézséget úgy lehet kiküszöbölni, hogy egy ezető keretet forgatunk ágneses erőtérben Ekkor a keretben áltakozó irányú feszültség keletkezik, aely egfelelő technikai egoldással áltóáraú generátorként használható A áltakozó feszültség létrejöttét, ás szóal a generátor űködési elét, két ódon is értelezhetjük Az egyik értelezés közetlenül a Lorentz-erő töltésszétálasztó hatásán alapul, aellyel eddig is agyaráztuk a ozgási ukció jelenségét Az a) ábrán a generátor egyszerű odellje látható: egy ezető keret (az egyszerűség kedéért függőleges és ízszintes oldalakból álló, téglalap) ω szögsebességgel forog a ízszintes irányú, ágneses ukciójú, hoogén ágneses erőtérben ω b A keletkező ukált feszültség kiszáításához a b ugyanezt a keretet a b) ábrán felülnézetben ábrázoltuk α (felülről az l hosszúságú, ízszintes, ab oldalt látjuk) l l A ezető keret egyes oldalaiban létrejött ukált ω elektroos térerősséget az - E = összefüggésből száíthatjuk ki Az l hosszúságú, ízszintes szakaszokon (ab és cd) ez az ukált térerősség erőleges a ezetőre, ezért a) b) az a és b pontok között, illete a c és d pontok között ne lesz potenciálkülönbség A ágneses ukcióra erőleges l hosszúságú szakaszokon (ad és bc) a térerősség párhuzaos lesz a ezető szakaszokkal, ezért az a és d illete a b és c pontok között lesz potenciálkülönbség A fenti d c a
6 TÓTH A: Elektroágneses ukció/ 6 képletből kiderül, hogy az ad szakaszon az ukált térerősség felfelé utat, a bc szakaszon pedig lefelé Eiatt a ezetőt körbejára a két szakaszon fellépő potenciálkülönbség összeadódik Ha a körbejárásnál a térerősséggel szeben haladunk, akkor a térerősség nagysága a keretnek az ábrán berajzolt helyzeténél E = sinα Így az elektrootoros erő nagysága az egyik függőleges szakaszon = El = l sinα, a két szakaszon, tehát a teljes keretben létrejött ukált elektrootoros erő pedig = = bl sinα Miel a függőleges ezeték-szakaszok ω szögsebességű körozgást égeznek, a kerületi sebesség és a szögsebesség toábbá a szögelfordulás és szögsebesség összefüggését = rω = ω α = ωt felhasznála, az ukált feszültségre azt kapjuk, hogy = l ω sinωt = Aω sinωt, ahol A = l a keret felülete Látható, hogy a keretben időben szinuszosan áltozó feszültség jön létre Ha a keretet egszakítjuk, és két kiezetését a keret tengelyére szerelt csúszó érintkezőkre isszük (ábra), akkor az ukált feszültség egy külső árakörben áltóáraú generátorként hasznosítható Az ukált feszültség száításának ásik ódja az, hogy felhasználjuk az ukált feszültség és a fluusáltozás között fennálló ω b dφ = a dt A b összefüggést A Az ábrán látható helyzetben a keret felületére ω α onatkozó fluus Φ da cosα da A = u N = = cosα c a u N d A N A A áltozó a szög időfüggését az α = ωt összefüggés a) b) adja eg, így a fluus időbeli áltozása Φ = Acosωt Ezzel az ukált feszültség dφ = = Aω sinωt, dt ai egegyezik a Lorentz-erő felhasználásáal kapott eredénnyel Ez az eredény egerősíti azt a felteésünket, hogy az ukált elektrootoros erő a fluusáltozással hozható kapcsolatba
A mágneses kölcsönhatás
TÓTH A.: Mágneses erőtér/1 (kibővített óravázlat) 1 A ágneses kölcsönhatás Azt a kölcsönhatást, aelyet később ágnesesnek neveztek el, először bizonyos ásványok darabjai között fellépő a gravitációs és
RészletesebbenEGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?
EGYENÁRAM 1. Mit utat eg az áraerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása? Ω 2 3. Mit jelent az, hogy a vas fajlagos ellenállása 0,04? 4. Írd le Oh törvényét! 5. Milyen félvezetı eszközöket isersz?
RészletesebbenGyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)
2. Gyakorlat 30B-14 Az Egyenlítőnél, a földfelszín közelében a mágneses fluxussűrűség iránya északi, nagysága kb. 50µ T,az elektromos térerősség iránya lefelé mutat, nagysága; kb. 100 N/C. Számítsuk ki,
RészletesebbenElektromágnesség tesztek
Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk onzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához asdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez asdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
RészletesebbenHullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.
Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen
RészletesebbenA szinuszosan váltakozó feszültség és áram
A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret
Részletesebben35. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny. III. forduló május 1. Gyöngyös, 9. évfolyam. Szakközépiskola
5 Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaerseny III forduló 06 ájus Gyöngyös, 9 éfolya Szakközépiskola feladat Soa, aikor a d = 50 széles folyón a partra erőlegesen eez, akkor d/ táolsággal sodródik
RészletesebbenMérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Mérési útutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező eghatározása Az Elektrotechnika
RészletesebbenA magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében
TÓT A.: Mágnesség anyagban (kibővített óravázlat) 1 A agnetosztatika törvényei anyag jelenlétében Eddig: a ágneses jelenségeket levegőben vizsgáltuk. Kiutatható, hogy vákuuban gyakorlatilag ugyanolyanok
RészletesebbenAz elektromágneses indukció jelensége
Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér
Részletesebben3.1. ábra ábra
3. Gyakorlat 28C-41 A 28-15 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető 3.1. ábra. 28-15 ábra réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség
Részletesebben1. fejezet. Gyakorlat C-41
1. fejezet Gyakorlat 3 1.1. 28C-41 A 1.1 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség bármely,
RészletesebbenEgyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye
Egyszerű árakörök áraa, feszültsége, teljesíténye A szokásos előjelek Általában az ún fogyasztói pozitív irányokat használják, ezek szerint: - a ϕ fázisszög az ára helyzete a feszültség szinusz hullá szöghelyzetéhez
RészletesebbenKlasszikus Fizika Laboratórium V.mérés. Fajhő mérése. Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE. Mérés időpontja:
Klasszikus Fizika Laboratóriu V.érés Fajhő érése Mérést égezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE Mérés időpontja: 2012.10.11. 1. Mérés röid leírása A érés során egy inta fajhőjét kellett eghatározno. Ezt legkönnyebben
RészletesebbenGimnázium 9. évfolyam
4 MIKOLA SÁNDOR FIZIKAVERSENY ásodik fordulójának egoldása 5 árcius 7 Gináziu 9 éfolya ) Egy test ízszintes talajon csúszik A test és a talaj közötti csúszási súrlódási együttható µ Egy ásik test α o -os
RészletesebbenTÓTH A.: Elektromágneses indukció/2 10 (kibővített óravázlat) Indukált elektromotoros erő mágneses erőtérben mozgó vezetőben
TÓTH A: lektroágneses ukió/ 0 (kiővített órvázlt) Inukált elektrootoros erő ágneses erőtéren ozgó vezetően H egy vezető hurok vgy nnk egyes szkszi ágneses erőtéren ozognk kkor kören áltlán ár jön létre
Részletesebben1. Feladatok a dinamika tárgyköréből
1. Feladatok a dinamika tárgyköréből Newton három törvénye 1.1. Feladat: Három azonos m tömegű gyöngyszemet fonálra fűzünk, egymástól kis távolságokban a fonálhoz rögzítünk, és az elhanyagolható tömegű
Részletesebbent [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m
XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY Hódezőásáhely, 04. ácius 8-0. 9. éfolya 9/. feladat: Adatok: a /s, t 6 s, a 0, t 5 s, a - /s, édések: s?, t?, átl?, a átl? [/s] 0 0 0 40 Az
Részletesebben= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t
4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy
RészletesebbenRezgések. x(t) x(t) TÓTH A.: Rezgések/1 (kibővített óravázlat) 1
TÓTH A.: Rezgések/1 (kibővített óravázlat) 1 Rezgések A rezgés általános érteleben valailyen ennyiség értékének bizonyos határok közötti periodikus vagy ne periodikus ingadozását jelenti. Mivel az ilyen
RészletesebbenRugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész
Rugalas egtáasztású erev test táaszreakióinak eghatározása I. rész Bevezetés A következő, több dolgozatban beutatott vizsgálataink tárgya a statikai / szilárdságtani szakirodalo egyik kedvene. Ugyanis
RészletesebbenA 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II.
Oktatási Hivatal A 010/011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első fordulójának feladatai és egoldásai fizikából II. kategória A dolgozatok elkészítéséhez inden segédeszköz használható.
RészletesebbenFIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata
Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T = Vs/m 2 ) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér:
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint Jaítási-értékelési útutató 0623 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. ájus 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Jaítási-értékelési
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenVI. A tömeg növekedése.
VI A tömeg nöekedése Egyszerű tárgyalás A tehetetlenség a test egy tlajdonsága, egy adata A tömeg az adott test tehetetlenségének kantitatí mértéke A tömeg meghatározásának módszere: meg kell izsgálni,
Részletesebbenazonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra
4. Gyakorlat 31B-9 A 31-15 ábrán látható, téglalap alakú vezetőhurok és a hosszúságú, egyenes vezető azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra. 31-15 ábra
RészletesebbenMit nevezünk nehézségi erőnek?
Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt
RészletesebbenMágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja
Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben
Részletesebben1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés
Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenElektrotechnika. Ballagi Áron
Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 007/008. tanévi Országos özépiskolai Tanulányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útutatója FIZIÁBÓ I. kategóriában A 007/008. tanévi Országos özépiskolai Tanulányi
RészletesebbenVILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU VILLAMOS FORGÓGÉPEK Forgó mozgás létesítése Marcsa Dániel Villamos gépek és energetika 203/204 - őszi szemeszter Elektromechanikai átalakítás Villamos rendszer
RészletesebbenMérések állítható hajlásszögű lejtőn
A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra
RészletesebbenMágneses mező jellemzése
pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenMechanika. Kinematika
Mechanika Kinematika Alapfogalmak Anyagi pont Vonatkoztatási és koordináta rendszer Pálya, út, elmozdulás, Vektormennyiségek: elmozdulásvektor Helyvektor fogalma Sebesség Mozgások csoportosítása A mozgásokat
RészletesebbenKÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS
KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS
RészletesebbenAz aszinkron és a szinkron gépek külső mágnesének vasmagja, -amelyik általában az
8 FORGÓMEZŐS GÉPEK. Az aszinkron és a szinkron géek külső mágnesének vasmagja, -amelyik általában az állórész,- hengergyűrű alakú. A D átmérőjű belső felületén tengelyirányban hornyokat mélyítenek, és
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 4 ÉRETTSÉGI VIZSGA 04. október 7. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útutató utasításai szerint,
RészletesebbenVontatás III. A feladat
Vontatás III Ebben a részben ázoljuk a ontatási feladat egy lehetséges numerikus megoldási módját Ezt az I részben ismertetett alapegyenletre építjük fel Itt az egy ontatott kerékpár esetét izsgáljuk feladat
Részletesebben1. feladat R 1 = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V. Megoldás. R t1 R 3 R 1. R t2 R 2
1. feladat = 2 W R 2 = 3 W R 3 = 5 W R t1 = 10 W R t2 = 20 W U 1 =200 V U 2 =150 V U 1 R 2 R 3 R t1 R t2 U 2 R 2 a. Számítsd ki az R t1 és R t2 ellenállásokon a feszültségeket! b. Mekkora legyen az U 2
RészletesebbenAz anyagi pont mozgástörvénye az x,y,z vonatkoztatási rendszerben
Mozgástörény összefüggései Az anyagi pont mozgástörénye az,y,z onatkoztatási rendszerben u w r = at i + bt j + ct k Határozzuk meg a pont pillanatnyi - helyzetét, sebességét és gyorsulását tetszőleges
RészletesebbenMegoldás: A feltöltött R sugarú fémgömb felületén a térerősség és a potenciál pontosan akkora, mintha a teljes töltése a középpontjában lenne:
3. gyakorlat 3.. Feladat: (HN 27A-2) Becsüljük meg azt a legnagyo potenciált, amelyre egy 0 cm átmérőjű fémgömöt fel lehet tölteni, anélkül, hogy a térerősség értéke meghaladná a környező száraz levegő
RészletesebbenMechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)
Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenBor Pál Fizikaverseny 2016/17. tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...
Bor Pál Fizikaverseny 2016/17. tanév DÖNTŐ 2017. április 22. 8. évfolya Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül ég a további lapokon is fel kell írnod a neved! Iskola:... Felkészítő tanár neve:...
Részletesebben2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!)
1 A XXII. Öveges József fizika tanulányi verseny első fordulójának feladatai és azok egoldásának pontozása 2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!) 1. Egy odellvasút ozdonya egyenletesen
RészletesebbenElektromos áram, egyenáram
Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,
RészletesebbenFIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika eelt szint 171 ÉRETTSÉGI VIZSGA 017. október 7. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A dolgozatokat az útutató utasításai szerint, jól
RészletesebbenFELÜLETI FESZÜLTSÉG. Jelenség: A folyadék szabad felszíne másképp viselkedik, mint a folyadék belseje.
Jelenség: A folyadék szabad felszíne másképp iselkedik, mint a folyadék belseje. A felületen leő molekulákra a saját részecskéik onzása csak alulról hat, a felülettel érintkező leegő molekulái által kifejtett
RészletesebbenMágneses mező jellemzése
pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi
RészletesebbenMágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.
Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
RészletesebbenMágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált
Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték
Részletesebbenrnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika
Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó
RészletesebbenElektromágneses indukció kísérleti vizsgálata
A kísérlet célkitűzései: Kísérleti úton tapasztalja meg a diák, hogy mi a különbség a mozgási és a nyugalmi indukció között, ill. milyen tényezőktől függ az indukált feszültség nagysága. Eszközszükséglet:
RészletesebbenHobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás
Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába
RészletesebbenMÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ
Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses
RészletesebbenFizika minta feladatsor
Fizika minta feladatsor 10. évf. vizsgára 1. A test egyenes vonalúan egyenletesen mozog, ha A) a testre ható összes erő eredője nullával egyenlő B) a testre állandó értékű erő hat C) a testre erő hat,
RészletesebbenEgy kinematikai feladat
1 Egy kinematikai feladat Valami geometriai dologról ötlött eszembe az alábbi feladat 1. ábra. 1. ábra Adott az a és b egyenes, melyek α szöget zárnak be egymással. A b egyenesre ráfektetünk egy d hosszúságú
RészletesebbenElektromágnesség tesztek
Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához
RészletesebbenAz egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az egyenes vonalú egyenletes ozgás Az egyenes vonalú ozgások egy egyenes entén ennek végbe. (Ki hitte volna?) Ha a ozgás egyenesét választjuk az egyik koordináta- tengelynek, akkor a hely egadásához elég
RészletesebbenIdőben állandó mágneses mező jellemzése
Időben állandó mágneses mező jellemzése Mágneses erőhatás Mágneses alapjelenségek A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonzó és taszító erő Mágneses pólusok északi pólus: a mágnestű
RészletesebbenVillamos gépek. A villamos gépek működésének alapelvei
A illamos gépek működésének alapelei A illamos gépekben - generátorokban, motorokban és transzformátorokban egyaránt -feszültség indukálódik. A generátorban indukált feszültségről tápláljuk a fogyasztókat,
Részletesebben4. MECHANIKA-MECHANIZMUSOK ELŐADÁS (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.)
SZÉHNYI ISTVÁN YTM LKLMZOTT MHNIK TNSZÉK. MHNIK-MHNIZMUSOK LŐÁS (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) yalugép sebességábrája: F. ábra: yalugép kulisszás mechanizmusának onalas ázlata dott: az ábrán látható
Részletesebben3. mérés. Villamos alapmennyiségek mérése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudoányi Egyete Autoatizálási és Alkalazott Inforatikai Tanszék Elektrotechnika Alapjai Mérési Útutató 3. érés Villaos alapennyiségek érése Dr. Nagy István előadásai alapján
RészletesebbenMágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás
Mágneses oentu, ágneses szuszceptibilitás A olekuláknak (atooknak, ionoknak) elektronszerkezetüktől függően lehet állandóan eglévő, azaz peranens ágneses oentua (ha van bennük párosítatlan elektron, azaz
RészletesebbenFrekvenciamoduláció (FM) Frekvencia moduláció esetén a vivő hullám pillanatnyi frekvenciája a moduláló jel pillanatnyi amplitúdójával arányos.
Frekenciaoduláció (FM) Frekencia oduláció esetén a iő hullá pillanatnyi frekenciája a oduláló jel pillanatnyi aplitúdójáal arányos. Az frekenciaoduláció előállítása A frekenciaoduláció a szögodulációk
RészletesebbenV. Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye
V Egyszerű váltakozó áraú körök áraa, feszültsége, teljesíténye Feszültség előállítása indukcióval Forgási (ozgási) indukció: forgási indukált feszültség keletkezik, aikor egy vezető és a ágneses tér között
Részletesebben-2σ. 1. A végtelen kiterjedésű +σ és 2σ felületi töltéssűrűségű síklapok terében az ábrának megfelelően egy dipól helyezkedik el.
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Össz Energetikai mérnöki alapszak Mérnöki fizika 2. ZH NÉV:.. 2018. május 15. Neptun kód:... g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus
RészletesebbenFizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések
Fizika 1 Elektrodinamika beugró/kis kérdések 1.) Írja fel a 4 Maxwell-egyenletet lokális (differenciális) alakban! rot = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ : elektromos térerősség : mágneses térerősség D : elektromos
RészletesebbenFizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein.
Fzka I. Dr. Gugolya Zoltán egyete adjunktus Pannon Egyete Fzka Intézet N. ép. II. e. 39. szoba E-al: gug006@alos.ven.hu Tel: 88/64-783 Fzka I. Ajánlott rodalo: Vondervszt-Néeth-Szala: Fzka I. Veszpré Egyete
Részletesebbena) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A
A 37. Mikola Sándor Fizikaverseny feladatainak egoldása Döntő - Gináziu 0. osztály Pécs 08. feladat: a) Az első esetben eelési és súrlódási unkát kell végeznünk: d W = gd + μg cos sin + μgd, A B d d C
RészletesebbenA TÖMEG LORENTZ- INVARIANCIÁJA LORENTZ INVARIANCE OF MASS
A TÖMEG LORENTZ- INVARIANCIÁJA LORENTZ INVARIANCE OF MASS Vető Balázs Eötös Loránd Tudoányegyete, Terészettudoányi Kar, Anyagfizikai Tanszék ÖSSZEFOGLALÁS Különböző szerzők eltérő szelélettel írják le
RészletesebbenA 2008/2009. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai. II. kategória
Oktatási Hivatal A 008/009. tanévi IZIKA Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első fordulójának feladatai és egoldásai II. kategória A dolgozatok elkészítéséez inden segédeszköz asználató. Megoldandó
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, december 05. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 NÉV: Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika 2. ZH, 2017. december 05. Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 ; ε 0 = 8.85 10 12 F/m; μ 0 = 4π 10 7 Vs/Am; c = 3 10 8 m/s Előadó: Márkus /
RészletesebbenVillamos tér. Elektrosztatika. A térnek az a része, amelyben a. érvényesülnek.
III. VILLAMOS TÉR Villamos tér A térnek az a része, amelyben a villamos erőhatások érvényesülnek. Elektrosztatika A nyugvó és időben állandó villamos töltések által keltett villamos tér törvényeivel foglalkozik.
Részletesebben7. L = 100 mh és r s = 50 Ω tekercset 12 V-os egyenfeszültségű áramkörre kapcsolunk. Mennyi idő alatt éri el az áram az állandósult értékének 63 %-át?
1. Jelöld H -val, ha hamis, I -vel ha igaz szerinted az állítás!...két elektromos töltés között fellépő erőhatás nagysága arányos a két töltés nagyságával....két elektromos töltés között fellépő erőhatás
Részletesebben36. Mikola verseny 2. fordulójának megoldásai I. kategória, Gimnázium 9. évfolyam
6 Mikola verseny fordulójának egoldásai I kategória Gináziu 9 évfolya ) Adatok: = 45 L = 5 r = M = 00 kg a) Vizsgáljuk a axiális fordulatszáú esetet! r F L f g R Az egyenletes körozgás dinaikai alapegyenletét
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
TÓTH : Folyadékok és gázok áralása/ Folyadékok és gázok áralása yugó folyadékok és gázok esetén egtehettük azt, hogy a kétféle közeget a tárgyalás során ne különböztettük eg egyástól Ez az egyszerűsítés
RészletesebbenTömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások
2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel
RészletesebbenA mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét.
MÁGNESES MEZŐ A mágneses tulajdonságú magnetit ásvány, a görög Magnészia városról kapta nevét. Megfigyelések (1, 2) Minden mágnesnek két pólusa van, északi és déli. A felfüggesztett mágnes - iránytű -
RészletesebbenSzökőkút - feladat. 1. ábra. A fotók forrása:
Szökőkút - feladat Nemrégen Gyulán jártunk, ahol sok szép szökőkutat láttunk. Az egyik különösen megtetszett, ezért elhatároztam, hogy megpróbálom elemi módon leírni a ízsugarak, illete az általuk leírt
RészletesebbenTornyai Sándor Fizikaverseny 2009. Megoldások 1
Tornyai Sánor Fizikaerseny 9. Megolások. Aatok: á,34 m/s, s 6,44 km 644 m,,68 m/s,,447 m/s s Az első szakasz megtételéez szükséges iő: t 43 s. pont A másoik szakaszra fennáll, ogy s t pont s + s t + t
RészletesebbenMilyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás?
VALÓDI FOLYADÉKOK A alódi folyadékokban a belső súrlódás ne hanyagolható el. Kísérleti tapasztalat: állandó áralási keresztetszet esetén is áltozik a nyoás p csökken Az áralási sebesség az anyagegaradás
RészletesebbenFIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika eelt szint 0803 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. noveber 3. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai
Részletesebben3. Egy repülőgép tömege 60 tonna. Induláskor 20 s alatt gyorsul fel 225 km/h sebességre. Mekkora eredő erő hat rá? N
Dinaika feladatok Dinaika alapegyenlete 1. Mekkora eredő erő hat a 2,5 kg töegű testre, ha az indulástól száított 1,5 úton 3 /s sebességet ér el? 2. Mekkora állandó erő hat a 2 kg töegű testre, ha 5 s
RészletesebbenA rezgések dinamikai vizsgálata, a rezgések kialakulásának feltételei
A rezgések dinaikai vizsgálata a rezgések kialakulásának feltételei F e F Rezgés kialakulásához szükséges: Mozgásegyenlet: & F( & t kezdeti feltételek: ( v t & v( t & ( t Ha F F( akkor az erőtér konzervatív.
RészletesebbenBevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2.
evezető fizika (infó), 8 feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 04 november, 3:9 mai órához szükséges elméleti anyag: Kirchhoff törvényei: I Minden csomópontban a befolyó és kifolyó áramok előjeles
RészletesebbenNewton törvények, lendület, sűrűség
Newton törvények, lendület, sűrűség Newton I. törvénye: Minden tárgy megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja
RészletesebbenVezetők elektrosztatikus térben
Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)
RészletesebbenHatvani István Fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória
1. kategória 1.2.1. 1. Newton 2. amplitúdó 3. Arkhimédész 4. Kepler 5. domború 6. áram A megfejtés: ATOMKI 7. emelő 8. hang 9. hősugárzás 10. túlhűtés 11. reerzibilis 1.2.2. Irányok: - x: ízszintes - y:
RészletesebbenDINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő
DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban
RészletesebbenFIZIKA. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 2006 március 14. 3. előadás
FIZIKA Elekromágneses indukció, válakozó 6 március 14. 3. előadás FIZIKA II. 5/6 II. félév Áram ás mágneses ér egymásra haása Válakozó feszülség jellemzése FIZIKA II. 5/6 II. félév Lorenz erő mal ájár
RészletesebbenElektromos áram, áramkör, kapcsolások
Elektromos áram, áramkör, kapcsolások Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az
RészletesebbenMagnesia. Itt találtak már az ókorban mágneses köveket. Μαγνησία. (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket)
Mágnesség Schay G. Magnesia Μαγνησία Itt találtak már az ókorban mágneses köveket (valószínű villámok áramának a tere mágnesezi fel őket) maghemit Köbös Fe 2 O 3 magnetit Fe 2 +Fe 3 +2O 4 mágnesvasérc
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 05/06. tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny ásodik forduló FIZIKA I. KATEGÓRIA Javítási-értékelési útutató. feladat: Vékony, nyújthatatlan fonálra M töegű, R sugarú karikát
Részletesebben