Az elektromágneses indukció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az elektromágneses indukció"

Átírás

1 TÓTH A: Elektroágneses ukció/ Az elektroágneses ukció Elektroágneses ukció néen azokat a jelenségeket szokás összefoglalni, aelyekben egy ezető hurokban ágneses erőtér jelenlétében, a szokásos telepek nélkül elektroos ára (elektrootoros erő) jön létre A jelenségeket létrejöttük körülényeinek egfelelően két csoportra oszthatjuk: ha az elektrootoros erő ágneses erőtérben ozgó ezetőben keletkezik, akkor ozgási ukcióról-, ha pedig nyugó ezetőben, áltozó ágneses erőtér hatására jön létre, akkor nyugali ukcióról beszélünk Az elektroágneses ukció két esete egyszerű kísérletekkel beutatható KÍSÉRLET_: Árakört állítunk össze, aelyben nincs telep csak egy érzékeny áraérő (galanoéter) Az árakörnek an egy olyan U-alakú szakasza, ai szabadon lengeni tud (ábra) Az U-alakú ezető ízszintes részét egy patkó alakú ágnes két szára között helyezzük el, és kiozdítjuk az egyensúlyi állapotából (az U két szára eredetileg függőleges helyzetű) Ekkor az áraérő a ezető ozgásának ideje alatt áraot utat Ezt az ún ukált áraot az ábrán I szibólual jelöltük Ha a kitérés irányát egfordítjuk, akkor az ukált ára ellenkező irányú lesz (a galanoéter ellenkező irányban tér ki) Az ukált ára nagysága függ a ezető kiozdításának sebességétől: a sebesség nöelésekor I nöekszik I I ozgás I I KÍSÉRLET_: Téglalap alakú árakört állítunk össze, aelyben nincs telep csak egy érzékeny áraérő (galanoéter) Az árakör-téglalap egyik oldala csúsztatható a két erőleges oldal által képezett sínen (ábra) A ezető hurkot a síkjára erőleges ágneses erőtérbe (pl egy patkóágnes rúdjai közé) helyezzük, ajd a ozgatható oldalt gyorsan elozdítjuk Ekkor az árakörben ukált ára ( I ) jön létre: az áraérő a ezető ozgásának ideje alatt áraot utat Ha a ozgás irányát egfordítjuk, akkor az ukált ára ellenkező irányú lesz (a galanoéter ellenkező irányban tér ki) Az ukált ára nagysága függ a ezető elozdításának sebességétől: a sebesség nöelésekor I nöekszik V V V V I befelé KÍSÉRLET_3: Hajlékony ezetőből készült hurokba bekötünk egy érzékeny áraérőt, és az árahurkot a síkjára erőleges ágneses erőtérbe helyezzük Ezután a hurok két átellenes pontját gyors ozdulattal széthúza, a hurok által körülzárt felületet közel nullára csökkentjük Ekkor az árakörben ukált ára jön létre: az áraérő a ezető ozgásának ideje alatt áraot utat

2 TÓTH A: Elektroágneses ukció/ KÍSÉRLET_4: Sok enetet tartalazó tekercshez érzékeny áraérőt kapcsolunk, ajd a tekercset egy patkóágnes pólusai között forgatni kezdjük Ekkor az áraérő a forgással azonos periódusú áltakozó irányú áraot jelez Ez tulajdonképpen a áltóáraú generátor egyszerű odellje Ezek a kísérletek a ozgási ukció jelenségét utatják be: ágneses erőtérben ozgó ezetőben elektrootoros erő ébred, aely egy árakörben ukált áraot hoz létre Indukált elektroos ára rögzített ezető hurokban is létrehozható, ha a ezető hurok környezetében áltozik a ágneses erőtér Ezt deonstrálják az alábbi kísérletek KÍSÉRLET_5: Sok enetet tartalazó tekercshez érzékeny áraérőt kapcsolunk, ajd a tekercs közepén léő hengeres üregbe erős ágnes egyik pólusát betoljuk Az áraérő a ozgás ideje alatt áraot utat, agyis a ágnes ozgatásáal ukált áraot hoztunk létre Ha a ágnesnek ugyanezt a pólusát kihúzzuk a tekercsből, akkor ellenkező irányú ára ukálódik Itt is egfigyelhető, hogy az ukált ára nagysága a ágnes ozgatásának sebességéel nő KÍSÉRLET_6: Sok enetet tartalazó tekercshez érzékeny áraérőt kapcsolunk, ajd a tekercs közepén léő hengeres üregbe egy ásik tekercset tolunk be, aelyet egy kapcsolón keresztül egy áraforráshoz kapcsolunk Ezzel a tekerccsel ágneses erőteret tudunk létrehozni a külső tekercs belsejében Ha a belső tekercsben bekapcsoljuk az áraot, akkor a külső tekercshez kapcsolt áraérő röid ideig áraot utat, agyis a ágneses erőtér bekapcsolásáal a külső tekercsben ukált áraot hoztunk létre Ha a belső tekercsben az ára állandósul, akkor az ukált ára egszűnik Ha ost a belső tekercsben az áraot kikapcsoljuk, akkor a külső tekercsben isét ukált áralökés jön létre, aely ellentétes irányú, int a bekapcsoláskor észlelt ukált ára Itt azt figyelhetjük ég eg, hogy az ukált ára annál nagyobb, inél nagyobb a kapcsoláskor létrejött áraáltozás Ezek a kísérletek azt utatják, hogy ha egy ezető hurokban egáltozik a ágneses erőtér, akkor abban ukált ára jön létre függetlenül attól, hogy a ágneses tér áltozását állandó ágnes ozgatásáal agy elektroágnes áraának áltoztatásáal értük el A kísérletekből az is látszik, hogy ukált áraot csak a ágneses erőtér áltozása idején tapasztalunk, és az ukált ára annál nagyobb, inél gyorsabban áltozik a ágneses erőtér Most egpróbáljuk a tapasztalt jelenségeket értelezni, illete az ukált áraot szászerűen jelleezni Mozgó ezető ágneses erőtérben, a ozgási ukció Az ukált ára létrejötte egyszerűen értelezhető ágneses erőtérben ozgó ezetők esetén, ezért az elektroágneses ukció jelenségeinek tárgyalását a ozgási ukcióal kezdjük Ha elektroos töltés (q) ágneses erőtérben ozog, akkor arra erő hat, aely erőleges a ozgás sebességére () és a ágneses ukció-ektorra () Korábban egállapítottuk, hogy ezt az F erőt aelyet gyakran Lorentz-erőnek neeznek az

3 TÓTH A: Elektroágneses ukció/ 3 F = q összefüggés adja eg Ennek az erőnek a hatására a ozgó töltés eltérül eredeti ozgásirányától Miel az erő iránya pozití- és negatí töltésekre ellentétes, a ágneses erőtér a kétféle töltést egyással ellentétes irányban téríti el (baloldali ábra) q - -q F F - V V - V befelé V V V V E - V V V befelé V Ha egy ezetőt ágneses erőtérben ozgatunk, akkor a benne léő ozgásképes töltésekre is hat ez az erő, és az ellentétes előjelű töltéseket szétálasztja A jobboldali ábrán ezt egy ezető rúd esetében utatjuk be A ágneses erőhatás köetkeztében a ezető rúd átellenes oldalain ellentétes töltések halozódnak fel, a ezetőben elektroos erőtér keletkezik, és a rúd két ége között potenciálkülönbség jön létre Az ábrán pusztán a szeléltetés céljából berajzoltunk néhány szaggatott elektroos térerősségonalat A töltések felhalozódása egészen addig folytatódik, aíg a létrejött elektroos erőtér isszatérítő ereje (ás szóal: a ár felhalozott töltések taszító hatása) egyenlő ne lesz a ágneses erőtér által kifejtett erőel Ekkor beáll az egyensúly, és kialakul a felhalozódott egyensúlyi töltésennyiségnek egfelelő egyensúlyi elektroos térerősség Ennek az a feltétele, hogy a ezető adott pontjában léő q töltésre ható F e =qe elektroos erő és az F = q ágneses erő eredője nulla legyen: Fe F = qe q = 0 Így a ezető adott helyén létrejött elektroos térerősség E = Az ábrán látható egyszerű esetben a sebesség, a ágneses erőtér és a ozgatott ezető rúd egyásra páronként erőlegesek, ezért az elektroos erőtér párhuzaos a rúddal Ekkor a ezető adott helyén létrejött elektroos térerősség nagysága: E =, irányát a ágneses erőre agy a térerősségre onatkozó ektori összefüggésből állapíthatjuk eg Ha ég azt is feltételezzük, hogy a ágneses erőtér hoogén, agyis a ezető en pontjában ugyanaz, a rúddal párhuzaos, hoogén elektroos térerősség jön létre, akkor könnyen kiszáíthatjuk a ezető égei között létrejött feszültséget (potenciálkülönbséget) is: U = El = l, ahol l a ezető rúd hossza Ezt a jelenséget, aelynek során a ozgó ezetőben elektroos feszültség lép fel, ozgási ukciónak, agát a feszültséget pedig ukált feszültségnek neezik A rúdban kialakult elektrosztatikus feszültséget a ágneses erőtér által kifejtett, ne elektrosztatikus jellegű idegen erő tartja fenn Ez a töltésszétálasztó idegen hatás elektrootoros erőt hoz létre, aelyet az elektroos árakörök tárgyalásánál egy fiktí elektroos térerősséggel jelleeztünk Ezt a fiktí elektroos térerősséget idegen térerősségnek neeztük, és E -gal jelöltük Esetünkben ehelyett az E jelölést használjuk, ert az idegen térerősség oka a ozgási ukció Miel az egyensúly a két térerősség együttes fellépésének köetkezénye, az ukált térerősség E = E =

4 TÓTH A: Elektroágneses ukció/ 4 A fenti ábra alapján könnyen kiszáíthatjuk az ukált térerősség által létrehozott ukált elektrootoros erőt Ha a ezető negatí égétől a pozitíig haladunk, akkor = Edr = Edr = U U Ez azt jelenti, hogy egyensúlyi helyzetben az idegen hatás által keltett elektrootoros erő egegyezik a létrejött elektrosztatikus feszültséggel ****************** ********************** ********************** Ha ne tételezzük fel, hogy a ezető sebessége, a ágneses erőtér és a ezető rúd speciális helyzetű, akkor a tárgyalásnál a sebességektor és a ágneses ukció ektor ellett a ezető rúd helyzetét is eg kell adnunk Ennek érdekében ezettük be az ábrán látható u T egységektort, aely a ezetőel párhuzaos Az egyensúly feltételét ost is az E = összefüggés adja eg, de aint az az ábrán is látható a térerősség általában ne párhuzaos a ezető rúddal A rúd két ége közti potenciálkülönbséget az U = Edr = ( ) u dr kifejezés adja eg Itt felhasználtuk, hogy u T dr, ezért dr = drut Ha a ágneses erőtér hoogén, a rúd- és a sebességének iránya is állandó, akkor ahol l a ezető rúd hossza U = ( ) u dr = ( ) u dr = ( ) u l T T T, Ha a háro irány (ezető, sebesség és ágneses erőtér) egyásra erőleges, akkor ( ) u = T T, és az általános tárgyalás speciális eseteként egkapjuk korábbi eredényünket: U = l ****************** ******************** ************************ A ezetőnek ágneses erőtérben történő ozgatásánál létrejött ukált feszültséget ára keltésére is felhasználhatjuk, az ábrán látható elrendezés segítségéel Párhuzaos ezető sínpár egyik égét ezetőel összekötjük, és a sínpáron egy ozgatható ezető szakaszt fektetünk keresztbe A sínpárt a síkjára erőleges ágneses erőtérbe tesszük (az erőteret jellező befelé ágneses ukció-ektor az ábrán a rajz síkjára erőlegesen V V befelé utat), és a keresztbefektetett ezetődarabot ozgásba hozzuk Ekkor a ozgó rúdban a töltésekre fellép a korábban ár V tárgyalt ágneses erő (Lorentz- erő) és az ellenkező előjelű töltések l szétálnak A ozgó rúd tehát olyan telepként űködik, aelyben az idegen hatás a ágneses erőhatás, és az általa létrehozott I elektrootoros erő az árakörben az órautató járásáal ellentétes irányú ukált áraot ( I ) hoz létre Korábbi száításunkból tudjuk, hogy a rúdban létrejött ukált elektrootoros erő (illete ukált l feszültség) nagysága = l, a körben folyó ára pedig I = =, ahol R a kör elektroos R R ellenállása Az ukált elektrootoros erő kifejezése egy kis átalakítással ás alakba is átírható, ai a jelenség általánosabb leírására is lehetőséget ad Az átalakításhoz használjuk fel, hogy =, ahol a rúd elozdulása t idő alatt Ezt beíra az ukált elektrootoros erő kifejezésébe, azt kapjuk, hogy u T E

5 TÓTH A: Elektroágneses ukció/ 5 A ( A) Φ = l = l = = = Itt felhasználtuk, hogy A = l az árahurok területének egáltozása (a fenti ábrán a besatírozott rész), és állandó ellett A az árahurok területére ett ukciófluus egáltozása Az előjelek részletesebb izsgálata azt utatja, hogy a törény előjelhelyes alakja: Φ = Vegyük észre, hogy az ukált elektrootoros erő itt a fluus nöekedéséel an kapcsolatban, a keletkezett ukált ára ágneses erőtere iszont az eredeti erőtérrel ellentétes irányú Vagyis az ukált ára a hurokra ett fluust csökkenti Ezt a tapasztalatot általánosabban úgy fogalazhatjuk eg, hogy az ukált feszültség ig olyan, hogy az őt létrehozó hatást csökkenteni igyekszik Ez a Lenz-törény, befelé aiel később ég találkozunk V V Ahhoz, hogy a körben áraot hozzunk létre, unkát kell égezni A V unkaégzés közetlen oka pedig az, hogy a rúdban folyó ukált u T árara a ágneses erőtér l F F F = I lut erőt fejt ki (ábra), ahol u Τ az ára irányába utató egységektor Ez I az erő a rúd ozgásirányáal ellentétes, ezért ahhoz, hogy a rudat egyenletes ozgásban tartsuk F = F erőt kell kifejtenünk, agyis unkát kell égeznünk Ez a jelenség szintén a Lenz-törény egnyilánulása: az ukált feszültség oka az, hogy a ezetőt ozgatjuk, ezért az ukált feszültség olyan áraot kelt, aire ható ágneses erőhatás fékezi a ozgást Láttuk, hogy a ozgási ukció segítségéel a fenti ódszerrel elektrootoros erőt lehet létrehozni, agyis elileg ezt a jelenséget feszültségforrásként lehet használni Ez a ódszer azonban praktikusan ne nagyon használható, hiszen a feszültség fenntartásához igen hosszú sínre lenne szükség Ezt a nehézséget úgy lehet kiküszöbölni, hogy egy ezető keretet forgatunk ágneses erőtérben Ekkor a keretben áltakozó irányú feszültség keletkezik, aely egfelelő technikai egoldással áltóáraú generátorként használható A áltakozó feszültség létrejöttét, ás szóal a generátor űködési elét, két ódon is értelezhetjük Az egyik értelezés közetlenül a Lorentz-erő töltésszétálasztó hatásán alapul, aellyel eddig is agyaráztuk a ozgási ukció jelenségét Az a) ábrán a generátor egyszerű odellje látható: egy ezető keret (az egyszerűség kedéért függőleges és ízszintes oldalakból álló, téglalap) ω szögsebességgel forog a ízszintes irányú, ágneses ukciójú, hoogén ágneses erőtérben ω b A keletkező ukált feszültség kiszáításához a b ugyanezt a keretet a b) ábrán felülnézetben ábrázoltuk α (felülről az l hosszúságú, ízszintes, ab oldalt látjuk) l l A ezető keret egyes oldalaiban létrejött ukált ω elektroos térerősséget az - E = összefüggésből száíthatjuk ki Az l hosszúságú, ízszintes szakaszokon (ab és cd) ez az ukált térerősség erőleges a ezetőre, ezért a) b) az a és b pontok között, illete a c és d pontok között ne lesz potenciálkülönbség A ágneses ukcióra erőleges l hosszúságú szakaszokon (ad és bc) a térerősség párhuzaos lesz a ezető szakaszokkal, ezért az a és d illete a b és c pontok között lesz potenciálkülönbség A fenti d c a

6 TÓTH A: Elektroágneses ukció/ 6 képletből kiderül, hogy az ad szakaszon az ukált térerősség felfelé utat, a bc szakaszon pedig lefelé Eiatt a ezetőt körbejára a két szakaszon fellépő potenciálkülönbség összeadódik Ha a körbejárásnál a térerősséggel szeben haladunk, akkor a térerősség nagysága a keretnek az ábrán berajzolt helyzeténél E = sinα Így az elektrootoros erő nagysága az egyik függőleges szakaszon = El = l sinα, a két szakaszon, tehát a teljes keretben létrejött ukált elektrootoros erő pedig = = bl sinα Miel a függőleges ezeték-szakaszok ω szögsebességű körozgást égeznek, a kerületi sebesség és a szögsebesség toábbá a szögelfordulás és szögsebesség összefüggését = rω = ω α = ωt felhasznála, az ukált feszültségre azt kapjuk, hogy = l ω sinωt = Aω sinωt, ahol A = l a keret felülete Látható, hogy a keretben időben szinuszosan áltozó feszültség jön létre Ha a keretet egszakítjuk, és két kiezetését a keret tengelyére szerelt csúszó érintkezőkre isszük (ábra), akkor az ukált feszültség egy külső árakörben áltóáraú generátorként hasznosítható Az ukált feszültség száításának ásik ódja az, hogy felhasználjuk az ukált feszültség és a fluusáltozás között fennálló ω b dφ = a dt A b összefüggést A Az ábrán látható helyzetben a keret felületére ω α onatkozó fluus Φ da cosα da A = u N = = cosα c a u N d A N A A áltozó a szög időfüggését az α = ωt összefüggés a) b) adja eg, így a fluus időbeli áltozása Φ = Acosωt Ezzel az ukált feszültség dφ = = Aω sinωt, dt ai egegyezik a Lorentz-erő felhasználásáal kapott eredénnyel Ez az eredény egerősíti azt a felteésünket, hogy az ukált elektrootoros erő a fluusáltozással hozható kapcsolatba

A mágneses kölcsönhatás

A mágneses kölcsönhatás TÓTH A.: Mágneses erőtér/1 (kibővített óravázlat) 1 A ágneses kölcsönhatás Azt a kölcsönhatást, aelyet később ágnesesnek neveztek el, először bizonyos ásványok darabjai között fellépő a gravitációs és

Részletesebben

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása. Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen

Részletesebben

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret

Részletesebben

35. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny. III. forduló május 1. Gyöngyös, 9. évfolyam. Szakközépiskola

35. Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaverseny. III. forduló május 1. Gyöngyös, 9. évfolyam. Szakközépiskola 5 Mikola Sándor Országos Tehetségkutató Fizikaerseny III forduló 06 ájus Gyöngyös, 9 éfolya Szakközépiskola feladat Soa, aikor a d = 50 széles folyón a partra erőlegesen eez, akkor d/ táolsággal sodródik

Részletesebben

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében

A magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében TÓT A.: Mágnesség anyagban (kibővített óravázlat) 1 A agnetosztatika törvényei anyag jelenlétében Eddig: a ágneses jelenségeket levegőben vizsgáltuk. Kiutatható, hogy vákuuban gyakorlatilag ugyanolyanok

Részletesebben

Az elektromágneses indukció jelensége

Az elektromágneses indukció jelensége Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér

Részletesebben

TÓTH A.: Elektromágneses indukció/2 10 (kibővített óravázlat) Indukált elektromotoros erő mágneses erőtérben mozgó vezetőben

TÓTH A.: Elektromágneses indukció/2 10 (kibővített óravázlat) Indukált elektromotoros erő mágneses erőtérben mozgó vezetőben TÓTH A: lektroágneses ukió/ 0 (kiővített órvázlt) Inukált elektrootoros erő ágneses erőtéren ozgó vezetően H egy vezető hurok vgy nnk egyes szkszi ágneses erőtéren ozognk kkor kören áltlán ár jön létre

Részletesebben

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű árakörök áraa, feszültsége, teljesíténye A szokásos előjelek Általában az ún fogyasztói pozitív irányokat használják, ezek szerint: - a ϕ fázisszög az ára helyzete a feszültség szinusz hullá szöghelyzetéhez

Részletesebben

Gimnázium 9. évfolyam

Gimnázium 9. évfolyam 4 MIKOLA SÁNDOR FIZIKAVERSENY ásodik fordulójának egoldása 5 árcius 7 Gináziu 9 éfolya ) Egy test ízszintes talajon csúszik A test és a talaj közötti csúszási súrlódási együttható µ Egy ásik test α o -os

Részletesebben

Klasszikus Fizika Laboratórium V.mérés. Fajhő mérése. Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE. Mérés időpontja:

Klasszikus Fizika Laboratórium V.mérés. Fajhő mérése. Mérést végezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE. Mérés időpontja: Klasszikus Fizika Laboratóriu V.érés Fajhő érése Mérést égezte: Vanó Lilla VALTAAT.ELTE Mérés időpontja: 2012.10.11. 1. Mérés röid leírása A érés során egy inta fajhőjét kellett eghatározno. Ezt legkönnyebben

Részletesebben

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m

t [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY Hódezőásáhely, 04. ácius 8-0. 9. éfolya 9/. feladat: Adatok: a /s, t 6 s, a 0, t 5 s, a - /s, édések: s?, t?, átl?, a átl? [/s] 0 0 0 40 Az

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II.

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II. Oktatási Hivatal A 010/011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első fordulójának feladatai és egoldásai fizikából II. kategória A dolgozatok elkészítéséhez inden segédeszköz használható.

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata

FIZIKA II. Az áram és a mágneses tér kapcsolata Az áram és a mágneses tér kapcsolata Mágneses tér jellemzése: Mágneses térerősség: H (A/m) Mágneses indukció: B (T = Vs/m 2 ) B = μ 0 μ r H 2Seres.Istvan@gek.szie.hu Sztatikus terek Elektrosztatikus tér:

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint Jaítási-értékelési útutató 0623 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. ájus 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Jaítási-értékelési

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra

Részletesebben

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező vonalak Tartalom, erőhatások pólusok dipólus mező, szemléltetése meghatározása forgatónyomaték méréssel Elektromotor nagysága különböző

Részletesebben

Az anyagi pont mozgástörvénye az x,y,z vonatkoztatási rendszerben

Az anyagi pont mozgástörvénye az x,y,z vonatkoztatási rendszerben Mozgástörény összefüggései Az anyagi pont mozgástörénye az,y,z onatkoztatási rendszerben u w r = at i + bt j + ct k Határozzuk meg a pont pillanatnyi - helyzetét, sebességét és gyorsulását tetszőleges

Részletesebben

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése

VILLAMOS FORGÓGÉPEK. Forgó mozgás létesítése SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU VILLAMOS FORGÓGÉPEK Forgó mozgás létesítése Marcsa Dániel Villamos gépek és energetika 203/204 - őszi szemeszter Elektromechanikai átalakítás Villamos rendszer

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

3. mérés. Villamos alapmennyiségek mérése

3. mérés. Villamos alapmennyiségek mérése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudoányi Egyete Autoatizálási és Alkalazott Inforatikai Tanszék Elektrotechnika Alapjai Mérési Útutató 3. érés Villaos alapennyiségek érése Dr. Nagy István előadásai alapján

Részletesebben

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat) Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai

Részletesebben

2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!)

2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!) 1 A XXII. Öveges József fizika tanulányi verseny első fordulójának feladatai és azok egoldásának pontozása 2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!) 1. Egy odellvasút ozdonya egyenletesen

Részletesebben

Elektromos áram, egyenáram

Elektromos áram, egyenáram Elektromos áram, egyenáram Áram Az elektromos töltések egyirányú, rendezett mozgását, áramlását, elektromos áramnak nevezzük. (A fémekben az elektronok áramlanak, folyadékokban, oldatokban az oldott ionok,

Részletesebben

V. Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

V. Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye V Egyszerű váltakozó áraú körök áraa, feszültsége, teljesíténye Feszültség előállítása indukcióval Forgási (ozgási) indukció: forgási indukált feszültség keletkezik, aikor egy vezető és a ágneses tér között

Részletesebben

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika

rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó

Részletesebben

Mágneses mező jellemzése

Mágneses mező jellemzése pólusok dipólus mező mező jellemzése vonalak pólusok dipólus mező kölcsönhatás A mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőhatást fejtenek ki. vonalak vonzó és taszító erő pólusok dipólus mező pólusok északi

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált ércek, amelyek vonzzák a vasat. Ezeket mágnesnek nevezték

Részletesebben

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük.

Mágneses mező tesztek. d) Egy mágnesrúd északi pólusához egy másik mágnesrúd déli pólusát közelítjük. Mágneses mező tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába

Részletesebben

Elektromágneses indukció kísérleti vizsgálata

Elektromágneses indukció kísérleti vizsgálata A kísérlet célkitűzései: Kísérleti úton tapasztalja meg a diák, hogy mi a különbség a mozgási és a nyugalmi indukció között, ill. milyen tényezőktől függ az indukált feszültség nagysága. Eszközszükséglet:

Részletesebben

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ

MÁGNESES TÉR, INDUKCIÓ Egy vezetéket 2 cm átmérőjű szigetelő testre 500 menettel tekercselünk fel, 25 cm hosszúságban. Mekkora térerősség lép fel a tekercs belsejében, ha a vezetékben 5 amperes áram folyik? Mekkora a mágneses

Részletesebben

Frekvenciamoduláció (FM) Frekvencia moduláció esetén a vivő hullám pillanatnyi frekvenciája a moduláló jel pillanatnyi amplitúdójával arányos.

Frekvenciamoduláció (FM) Frekvencia moduláció esetén a vivő hullám pillanatnyi frekvenciája a moduláló jel pillanatnyi amplitúdójával arányos. Frekenciaoduláció (FM) Frekencia oduláció esetén a iő hullá pillanatnyi frekenciája a oduláló jel pillanatnyi aplitúdójáal arányos. Az frekenciaoduláció előállítása A frekenciaoduláció a szögodulációk

Részletesebben

4. MECHANIKA-MECHANIZMUSOK ELŐADÁS (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.)

4. MECHANIKA-MECHANIZMUSOK ELŐADÁS (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) SZÉHNYI ISTVÁN YTM LKLMZOTT MHNIK TNSZÉK. MHNIK-MHNIZMUSOK LŐÁS (kidolgozta: Szüle Veronika, egy. ts.) yalugép sebességábrája: F. ábra: yalugép kulisszás mechanizmusának onalas ázlata dott: az ábrán látható

Részletesebben

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás Mágneses oentu, ágneses szuszceptibilitás A olekuláknak (atooknak, ionoknak) elektronszerkezetüktől függően lehet állandóan eglévő, azaz peranens ágneses oentua (ha van bennük párosítatlan elektron, azaz

Részletesebben

Egy kinematikai feladat

Egy kinematikai feladat 1 Egy kinematikai feladat Valami geometriai dologról ötlött eszembe az alábbi feladat 1. ábra. 1. ábra Adott az a és b egyenes, melyek α szöget zárnak be egymással. A b egyenesre ráfektetünk egy d hosszúságú

Részletesebben

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein.

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein. Fzka I. Dr. Gugolya Zoltán egyete adjunktus Pannon Egyete Fzka Intézet N. ép. II. e. 39. szoba E-al: gug006@alos.ven.hu Tel: 88/64-783 Fzka I. Ajánlott rodalo: Vondervszt-Néeth-Szala: Fzka I. Veszpré Egyete

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika eelt szint 0803 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. noveber 3. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai

Részletesebben

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hiatal A 215/216. tanéi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA Jaítási-értékelési útmutató 1. feladat. Az ábrán látható ék tömege M = 3 kg, a rá helyezett

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása TÓTH : Folyadékok és gázok áralása/ Folyadékok és gázok áralása yugó folyadékok és gázok esetén egtehettük azt, hogy a kétféle közeget a tárgyalás során ne különböztettük eg egyástól Ez az egyszerűsítés

Részletesebben

Tornyai Sándor Fizikaverseny 2009. Megoldások 1

Tornyai Sándor Fizikaverseny 2009. Megoldások 1 Tornyai Sánor Fizikaerseny 9. Megolások. Aatok: á,34 m/s, s 6,44 km 644 m,,68 m/s,,447 m/s s Az első szakasz megtételéez szükséges iő: t 43 s. pont A másoik szakaszra fennáll, ogy s t pont s + s t + t

Részletesebben

Milyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás?

Milyen erőtörvénnyel vehető figyelembe a folyadék belsejében a súrlódás? VALÓDI FOLYADÉKOK A alódi folyadékokban a belső súrlódás ne hanyagolható el. Kísérleti tapasztalat: állandó áralási keresztetszet esetén is áltozik a nyoás p csökken Az áralási sebesség az anyagegaradás

Részletesebben

FIZIKA. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 2006 március 14. 3. előadás

FIZIKA. Elektromágneses indukció, váltakozó áram 2006 március 14. 3. előadás FIZIKA Elekromágneses indukció, válakozó 6 március 14. 3. előadás FIZIKA II. 5/6 II. félév Áram ás mágneses ér egymásra haása Válakozó feszülség jellemzése FIZIKA II. 5/6 II. félév Lorenz erő mal ájár

Részletesebben

Bevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2.

Bevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2. evezető fizika (infó), 8 feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 04 november, 3:9 mai órához szükséges elméleti anyag: Kirchhoff törvényei: I Minden csomópontban a befolyó és kifolyó áramok előjeles

Részletesebben

Vezetők elektrosztatikus térben

Vezetők elektrosztatikus térben Vezetők elektrosztatikus térben Vezető: a töltések szabadon elmozdulhatnak Ha a vezető belsejében a térerősség nem lenne nulla akkor áram folyna. Ha a felületen a térerősségnek lenne tangenciális (párhuzamos)

Részletesebben

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN

X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN Bevezetés. Ha (a külső áaok által vákuuban létehozott) ágneses tébe anyagot helyezünk, a ágneses té egváltozik, és az anyag ágnesezettsége tesz szet. Az anyag ágnesezettségének

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű váltakozó áraú körök áraa, feszültsége, teljesíténye Feszültség előállítása indukcióval Hoogén ágneses térben forgó vezetőben és enetben indukálódó feszültség Az órán elhangzottak szerint dőben

Részletesebben

XXIII. ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY 2013. M E G O L D Á S A I ELSŐ FORDULÓ. A TESZTFELADATOK MEGOLDÁSAI (64 pont) 1. H I I I 2.

XXIII. ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY 2013. M E G O L D Á S A I ELSŐ FORDULÓ. A TESZTFELADATOK MEGOLDÁSAI (64 pont) 1. H I I I 2. XXIII. ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY 01. ELSŐ FORDULÓ M E G O L D Á S A I A TESZTFELADATOK MEGOLDÁSAI (64 pont) 1. H I I I. H H I H. H I H 4. I H H 5. H I I 6. H I H 7. I I I I 8. I I I 9.

Részletesebben

Gáztörvények. (vázlat)

Gáztörvények. (vázlat) . Gázhalazállaot jellezése. Ideális gázok odellje. Állaotjelzők Nyoás érfogat Hőérséklet Anyagennyiség öeg 4. Hőérséklet kinetikai értelezése 5. Nyoás kinetikai értelezése 6. Állaotegyenlet Gáztörények

Részletesebben

Fluidizált halmaz jellemzőinek mérése

Fluidizált halmaz jellemzőinek mérése 1. Gyakorlat célja Fluidizált halaz jellezőinek érése A szecsés halaz tulajdonságainak eghatározása, a légsebesség-nyoásesés görbe és a luidizációs határsebesseg eghatározása. A érésekböl eghatározott

Részletesebben

Az inga mozgásának matematikai modellezése

Az inga mozgásának matematikai modellezése Az inga mozgásának matematikai modellezése Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Természet és Matematika Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Őszi Kulturális Fesztivál, 2011. 2011.10.08.

Részletesebben

Hajtástechnika. F=kv. Határozza meg a kocsi sebességének v(t) idıfüggvényét, ha a motorra u(t)=5 1(t) [V] kapocsfeszültséget kapcsolunk!

Hajtástechnika. F=kv. Határozza meg a kocsi sebességének v(t) idıfüggvényét, ha a motorra u(t)=5 1(t) [V] kapocsfeszültséget kapcsolunk! Hajtástechnika Példa Az ábán egy nyotató odellje látható, ely két azonos szíjtácsából, alaint töegő kocsiból áll. A szíj tökéletesen hajlékony, nyújthatatlan és elhanyagolható töegő. A kocsia sebességaányos

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Áralástani alaptörények A köetelényodul egneezése: Kőolaj- és egyipari géprendszer üzeeltetője és egyipari technikus feladatok A köetelényodul száa: 07-06 A tartaloele azonosító száa és célcsoportja:

Részletesebben

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04.

1.feladat. Megoldás: r r az O és P pontok közötti helyvektor, r pedig a helyvektor hosszának harmadik hatványa. 0,03 0,04. .feladat A derékszögű koordinátarendszer origójába elhelyezünk egy q töltést. Mekkora ennek a töltésnek a 4,32 0 nagysága, ha a töltés a koordinátarendszer P(0,03;0,04)[m] pontjában E(r ) = 5,76 0 nagyságú

Részletesebben

Harmonikus rezgőmozgás

Harmonikus rezgőmozgás Haronikus rezgőozgás (Vázat). A rezgőozgás fogaa. Rezgőozgás eírását segítő ennyiségek 3. Kapcsoat az egyenetes körozgás és a haronikus rezgőozgás között 4. A haronikus rezgőozgás kineatikai egyenetei

Részletesebben

M13/III. javítási-értékelési útmutatója. Fizika III. kategóriában. A 2006/2007. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny

M13/III. javítási-értékelési útmutatója. Fizika III. kategóriában. A 2006/2007. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny M/III A 006/007 tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útutatója Fizika III kategóriában A 006/007 tanévi Országos Középiskolai Tanulányi Verseny

Részletesebben

Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések

Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések 1) Maxwell-egyenletek lokális (differenciális) alakja rot H = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ H D : mágneses térerősség : elektromos megosztás B : mágneses indukció

Részletesebben

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése

A szállítócsigák néhány elméleti kérdése A szállítócsigák néhány eléleti kédése DR BEKŐJÁOS GATE Géptani Intézet Bevezetés A szállítócsigák néhány eléleti kédése A tanulány tágya az egyik legégebben alkalazott folyaatos üzeűanyagozgató gép a

Részletesebben

A harmonikus rezgőmozgás

A harmonikus rezgőmozgás Esszé a rezgőozgásról A haronikus rezgőozgás A környezetünkben sok periodikus (isétlődő) jelenséggel találkozunk. Ezen jelenségek egy része a rezgések közé sorolható. Például: rezgő gitárhúr, billegő teáscsésze,

Részletesebben

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS!

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS! Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS! 1. példa Vasúti kocsinak a 6. ábrán látható ütközőjébe épített tekercsrugóban 44,5 kn előfeszítő erő ébred. A rugó állandója 0,18

Részletesebben

A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS-

A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS- A K É T V É G É N A L Á T Á M A S Z T O T T T A R T Ó S T A T I K A I V IZS- Forgatónyomaték meghatározása G Á L A T A Egy erő forgatónyomatékkal hat egy pontra, ha az az erővel össze van kötve. Például

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.

4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia. 4 Lneárs csllapíalan szabad rezgés Lneárs csllapío szabad rezgés Gyenge csllapíás Ger-jesze rezgés Aplúdó rezonanca Lneárs csllapíalan szabad rezgés: Téelezzük fel hogy a öegponra a kvázelaszkus vagy közel

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA 1. A kinematika és a dinamika tárgya. Egyenes onalú egyenletes mozgás a) Kísérlet és a belőle leont köetkeztetés b) A mozgás jellemző grafikonjai

Részletesebben

1. Kinematika feladatok

1. Kinematika feladatok 1. Kineatika feladatok 1.1. Egyenes vonalú, egyenletes ozgások 1. A kézilabdacsapat átlövője 60 k/h sebességgel lövi kapura a labdát a hatéteresvonal előtt állva. Mennyi ideje van a kapusnak a labda elkapására?

Részletesebben

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T) - 1 - FIZIKA - SEGÉDANYAG - 10. osztály I. HŐTAN 1. Lineáris és térfogati hőtágulás Alapjelenség: Ha szilárd vagy folyékony halazállapotú anyagot elegítünk, a hossza ill. a térfogata növekszik, hűtés hatására

Részletesebben

7. Mágneses szuszceptibilitás mérése

7. Mágneses szuszceptibilitás mérése 7. Mágneses szuszceptibilitás mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Mérés időpontja: 2012. 10. 25. I. A mérés célja: Egy mágneses térerősségmérő műszer

Részletesebben

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás

Elektrosztatika. 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés taszítja egymást 10 m távolságból 100 N nagyságú erővel? megoldás Elektrosztatika 1.1. Mekkora távolságra van egymástól az a két pontszerű test, amelynek töltése 2. 10-6 C és 3. 10-8 C, és 60 N nagyságú erővel taszítják egymást? 1.2. Mekkora két egyenlő nagyságú töltés

Részletesebben

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet)

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet) 3. oán-magyar Előolipiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló 2. ájus 2. péntek MÉÉ NAPELEMMEL (zász János, PE K Fizikai ntézet) Ha egy félvezető határrétegében nok nyelődnek el, akkor a keletkező elektron-lyuk

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika eelt szint Javítási-értékelési útutató 063 ÉRETTSÉGI VIZSGA 006. ájus 5. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Fizika eelt szint Javítási-értékelési

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 81 ÉRETTSÉGI VIZSGA 9. ájus 1. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai szerint,

Részletesebben

Tiszta anyagok fázisátmenetei

Tiszta anyagok fázisátmenetei Tiszta anyagok fázisátenetei Fizikai kéia előadások 4. Turányi Taás ELTE Kéiai Intézet Fázisok DEF egy rendszer hoogén, ha () nincsenek benne akroszkoikus határfelülettel elválasztott részek és () az intenzív

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

2010/2011. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló. FIZIKA II. kategória FELADATLAP ÉS MEGOLDÁS

2010/2011. tanév Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló. FIZIKA II. kategória FELADATLAP ÉS MEGOLDÁS Oktatási Hiatal 2010/2011. tané Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. kategória FELAATLAP MEGOLÁ Feladatok: Mérések függőleges alumínium, illete sárgaréz csőben eső mágnessel.

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben Feladat: A háromtest probléma speciális megoldásai Arra vagyunk kiváncsiak, hogy a bolygó mozgásnak milyen egyszerű egyensúlyi megoldásai vannak három bolygó esetén. Az így felmerülő három-test probléma

Részletesebben

33. MIKOLA SÁNDOR ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TEHETSÉGKUTATÓ FIZIKAVERSENY HARMADIK FORDULÓ 9. osztály Gyöngyös, május 4-6. Megoldások.

33. MIKOLA SÁNDOR ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TEHETSÉGKUTATÓ FIZIKAVERSENY HARMADIK FORDULÓ 9. osztály Gyöngyös, május 4-6. Megoldások. 33. MIKOLA SÁNDOR ORSZÁGOS KÖZÉPISKOLAI TEHETSÉGKUTATÓ FIZIKAVERSENY HARMADIK FORDULÓ 9. osztály Gyöngyös, 4. ájus 4-6. Megoldások Gináziu. Egy adott pillanatban két őhold halad el egyás ellett. Az elhaladás

Részletesebben

Bevezető fizika (infó), 3. feladatsor Dinamika 2. és Statika

Bevezető fizika (infó), 3. feladatsor Dinamika 2. és Statika Bevezető fizika (infó),. feladatsor Dinaika. és Statika 04. október 5., 4:50 A ai órához szükséges eléleti anyag: ipulzus, ipulzusegaradás forgatónyoaték egyensúly és feltétele Órai feladatok:.5. feladat:

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

2. Rugalmas állandók mérése

2. Rugalmas állandók mérése . Rugalas állandók érése PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolya 00.10.7. Beadva: 00.1.1. 1. A -ES, AZAZ AZ ABLAK FELLI MÉRHELYEN MÉRTEM. Ezen a laboron a férudak Young-oduluszát értük, pontosabban

Részletesebben

Elektrosztatikai jelenségek

Elektrosztatikai jelenségek Elektrosztatikai jelenségek Ebonit vagy üveg rudat megdörzsölve az az apró tárgyakat magához vonzza. Két selyemmel megdörzsölt üvegrúd között taszítás, üvegrúd és gyapjúval megdörzsölt borostyánkő között

Részletesebben

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1.feladat: 20 1 kω Határozzuk meg az R jelű ellenállás értékét! 10 5 kω R z ellenállás értéke meghatározható az Ohm-törvény alapján. Ehhez ismernünk kell

Részletesebben

Villamos mérések. Analóg (mutatós) műszerek. Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz

Villamos mérések. Analóg (mutatós) műszerek. Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz Villamos mérések Analóg (mutatós) műszerek Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz rodalom UrayVilmos Dr. Szabó Szilárd: Elektrotechnika o.61-79 1 Alapfogalmak Mutatós műszerek Legegyszerűbbek Közvetlenül

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

Elektrotechnika- Villamosságtan

Elektrotechnika- Villamosságtan Elektrotechnika- Villamosságtan Általános áramú hálózatok 1 Magyar Attila Tömördi Katalin Alaptörvények-áttekintés Alaptörvények Áram, feszültség, teljesítmény, potenciál Források Ellenállás Kondenzátor

Részletesebben

Mágneses szuszceptibilitás mérése

Mágneses szuszceptibilitás mérése KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 7. MÉRÉS Mágneses szuszceptibilitás mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 5. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja Az

Részletesebben

SZEIZMOLÓGIA. Alapfogalmak

SZEIZMOLÓGIA. Alapfogalmak SZEIZMOLÓGIA A szeizmológia a természetes eredetű földrengések megfigyeléséel és feldolgozásáal foglalkozó tudomány. A becslések szerint Földünkön mintegy háromszázezer földrengés pattan ki éente, ebből

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek emelt szint ÉETTSÉG VZSG 0. május. ELEKTONK LPSMEETEK EMELT SZNTŰ ÍÁSEL ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTTÓ EME EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám:

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

Hullámok. v=d/t 1 d d

Hullámok. v=d/t 1 d d TÓTH A.: Hullámok/ (kibőítet óraázlat) Utolsó módosítás: 006..0 Hullámok A különböző fizikai mennyiségek áltozása pl. egy rezgés igen gyakran a létrehozásának helyétől táolabb is kiált hatásokat: a létrehozott

Részletesebben

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben.

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. 1 1. z adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb eleel, a legegyszerűbben. F függvény 4 változós. MEGOLÁS: legegyszerűbb alak egtalálása valailyen egyszerűsítéssel lehetséges algebrai,

Részletesebben