Az aszinkron gépek modellezése
|
|
- Fanni Soósné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az asznkon gépek odellezése Az asznkon gép felépítése Az állóész fázsú szetkus p póluspá száú tekecsendsze a a tébel felha onkusokat elhanyagolva a légésben sznuszos ezőeloszlást feltételezve echanka szögsebességgel fogó pólusendszet hoz léte p a b c a u a a b c d a a dt állóész u d a dt a a b c fogóész Az asznkon gép álló- és fogóészének áakö vázlata A fogóészen fázsú p póluspá száú zát áaköt képező tekecsendsze van Az állóész ező etszve a szögsebességgel fogó fogóész tekecselésének a vezetőt azokban feszültséget ndukál a a zát áaköben áaot hoz léte A fogóész szetkus fázsú áaa a szetkus fogóész tekecsekben fogó ágneses ezőt hoznak léte A fogóész pólusendszee kapcsolódk az állóész ágneses pólusendszeével vel a fogóészben csak akko ndukálódk feszültség ha a vezetőt etszk az állóész ágneses eővonala az asznkon gépnek sznkon fodulatszáon nncs nyoatéka a űködés feltétele az állóész fogó ezeje és a fogóész vezető között szögsebesség különbség űködés elve alapján ndukcós otonak s nevezk zetkus táplálásnál állandósult állapotban az állóész ező állóészhez képest vllaos szögsebessége így az állóész fluxus Pak-vektoa álló koodnáta endszeben e j t a szögsebességgel fogó fogóész áaa által létehozott fogó ező fogóészhez vszonyított vllaos szögsebessége - ezét a fogóész fluxus Pak-vektoa fogóészhez ögzített koodnáta endszeben e ( ) j t A fogóész ező fogóészhez képest szögsebessége -szeese az állóész ező állóészhez vszonyított szögsebességének aből következően a létehozó fogóészkö áaok
2 VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 fekvencája s -szeese az állóész áa fekvencájának: f f a fogóészben a szlpfekvencás ndukált feszültség szlpfekvencás áaot létesít a szlpfekvencás fogóész fluxust hoz léte A fogóész áaa által keltett ágneses ező vllaos szögsebessége álló koodnátaendszeben: ( -) tehát egegyezk az álóész áaa által létehozott ező vllaos szögsebességével állóész k-ben I (f ) a állóész k-ben p p fogóész k-ben f π πf πf f p π p p p b I (f ) c szlp: - - f f az állóész által létehozott ágneses ező vllaos szögsebessége az állóészhez képest az állóész által létehozott ágneses ező echanka szögsebessége az állóészhez képest a fogóész vllaos szögsebessége az állóészhez képest a fogóész echanka szögsebessége az állóészhez képest a fogóész által létehozott ágneses ező vllaos szögsebessége a fogóészhez képest a fogóész által létehozott ágneses ező echanka szögsebessége a fogóészhez képest az állóész tápfeszültségének alaphaonkus fekvencája f f a fogóész ndukált feszültségének alaphaonkus fekvencája a szlp (csúszás) a sznkon szögsebességhez vszonyított szögsebesség különbség a fogóész vszonylagos leaadása A fogóész lehet csúszógyűűs (tekecselt) és lehet kalckás (öntött vagy udazott) A kalckás fogóész autoatkusan alkalazkodk az állóész ezejéhez felvesz annak fázs- és pólusszáát Konstukcós és gyátástechnológa szepontból a (kalckás) asznkon gép a legegyszeűbb ezét a legolcsóbb Üzeeltetése soán ne gényel kabantatást A hajtások kb /-észe asznkon otoos
3 Az asznkon gépek odellezése Az asznkon gép leíása Pak-vektoos egyenlete Az állóész feszültségegyenlete állóészhez ögzített (álló) koodnátaendszeben: u d ahol s dt A fogóész feszültségegyenlete fogóészhez ögzített ( -el fogó) koodnátaendszeben: u d 0 dt ahol s Az állóész változónak tanszfoálása közös koodnáta endszebe Ha pl az állóész áa Pak-vektoa álló koodnáta endszeben: e jα ugyanez a vekto ( ) egy fogó közös koodnáta endszeben (csllaggal jelölve): * j α xk jxk e e Valaely állóész ennység álló koodnáta endszeben a közös koodnáta endszebel vektoal felíva az áa példáján: e jx k * e (állóész) e (fogóész) e (közös) x * e jx k α-x k x k α I (állóész) Az állóész változók tanszfoálása a közös koodnáta endszebe A fogóész változónak tanszfoálása a közös koodnáta endszebe j Ha pl a fogóész áa Pak-vektoa fogó koodnáta endszeben: e α ugyanez a vekto egy közös fogó koodnáta endszeben (csllaggal jelölve): [ α ( k )] j( xk x) * e e j x x * e ( x) jx k e (fogóész) e (közös) α -(x k -x) x e (állóész) x k α I (állóész) A fogóész változók tanszfoálása a közös koodnáta endszebe
4 VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 Valaely fogóész ennység fogóész koodnáta endszeben a közös koodnáta endszebel vektoal felíva: * e ( x) j x k Az asznkon gép alapegyenlete (közös koodnáta endszeben) A feszültség egyenletek a változók tanszfoácója után egy tetszóleges k szögsebességgel fogó közös koodnáta endszeben felít változókkal (csllagozás nélkül): u d j k dt d u 0 j ( k ) dt A j k tag azét keült az állóész feszültség egyenletébe et a koodnáta endsze k szögsebességgel foog és ha ebben a koodnáta endszeben az állóész fluxus állandó akko az az állóészben j k nagyságú feszültséget ndukál gyanez a fzka agyaázata a fogóész feszültség egyenlet j ( k ) tagjának A echanka egyenlet: d Θ d t d Θ dt p dt tt a oto t a tehelés nyoatéka d a dnaka nyoaték Θ a hajtás tehetetlenség nyoatéka A közös koodnáta endsze szögsebességének egválasztása Általában k 0-t használnak állóész k -t fogóész aszeta esetében (pl félvezetős táplálás eghbásodás) k sznkon fogó koodnátaendszet pedg állandósult állapot vzsgálatánál Fluxus Pak-vekto egyenletek A tekecsfluxusokat az áaok hozzák léte Az állóész tekecselés teljes háofázsú nduktvtását a szóásnak és a főfluxusnak egfelelő s és észe bontva s Hasonlóan a fogóésze: s A fluxus egyenletek állóésze edukált fogóész paaéteekkel tetszőleges közös koodnáta endszeben felít pllanatétékeke s évényes alakja: s s ahol Az egyenletek alapján felajzolható a fluxus Pak-vektooka vonatkozó helyettesítő áakö: s s A fluxus Pak-vekto egyenletek helyettesítő áakö vázlata 4
5 Az asznkon gépek odellezése Csatolt tekecsek ateatka leíásánál különböző tenológát használnak Nevezzük ost k (és k ) kapcsolódás tényezőnek azt az aányt hogy az állóész (vagy a fogóész) áaa által létehozott teljes (vagy ) fluxus ekkoa (vagy ) hányada vesz észt az állóés fogóész között ágneses kapcsolatban Ennek kopleentua a σ szóás tényező a szót s (vagy s ) fluxus aánya a teljes fluxushoz Az állóésze edukált endszeben s az állóésze: k és σ s k s a fogóésze: k és σ s k Az eedő kapcsolódás tényező k k k σ k vagys σ σ s σ - σ s σ az eedő szóás tényező Tanzens eaktancák és dőállandók Átenet folyaatok (ndítás fékezés szögsebesség- vagy nyoatékváltozás) deje alatt tanzens egyenáaú koponensek keletkeznek az álló- és a fogóészben Az állóész egyenáaú fluxuskoponense (váltakozó) feszültséget ndukál a szögsebességgel fogó fogóészben és fodítva a fogóész egyenáaú fluxuskoponense s (váltakozó) feszültséget ndukál az állóész tekecseben Az állóész egyenáaú fluxuskoponense és az általa ndukált feszültség csllapodását az állóész ohos ellenállása és tanzens nduktvtása hatáozza eg észletes száítások alapján az állóész ' tanzens nduktvtása egegyezk a gép övdzálat nduktvtásával A fogóészen a fogóész paaétee a eghatáozók a szeta att a fogóész ' tanzens nduktvtása az állóész övdezát állapotának nduktvtásával egyenlő s s s s ' ' Álló- és fogóész tanzens eaktanca a helyettesítő áakö vázlat alapján s s s s s s ( ) s ( ) s σ σ A helyettesítő áakö nytott kapcsavan száíthatók az üesjáás a tanzens nduktvtásokkal a tanzens dőállandók: 5
6 VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 állóész fogóész üesjáás tanzens dőállandó T 0 T T T 0 T T σ 0 σ 0 A nyoaték száítása A nyoaték az álló- és fogóész között ágneses kölcsönhatás eedénye pllanatétéke az áa és a ágneses té pllanatétékétől függ záítható a vezetőke ható eőkből a teljesítényből vagy az enega egváltozásából Háofázsú p póusszáú gépe: p Ez az összfüggés a fluxusegyenletek felhasználásával átalakítható az áaok és a fluxusok különböző kobnácóval s felíható pl p p p p A szóás eaktanca elnálása Az egyenletek átalakítása (álló- vagy fogóésze edukálás) útján az asznkon gép odellje egyszeűsíthető az állóész vagy a fogóész szóásának kktatásával edukálás az állóésze Egy fktív a f edukáló tényezőt alkalazva a fogóésze a fogóész fluxusegyenletét a f -el szoozva a edukált ennységeket *-al jelölve: a a a a f f f f tt a f a f és af a f Ksebb átalakításokkal: ( ) ( ) s tt s A edukált paaéteek az állóész fluxus egyenletében s egjelennek: af ( ) s a f tt s 6
7 Az asznkon gépek odellezése otokö szóás nélkül fluxusegyenletek és helyettesítő áakö s 0 ha azaz a a Ebből a a étékét helyettesítve a f helyée a s s 0 a s 0 A otokö szóás nélkül fluxusegyenletek helyettesítő áakö vázlata Állóész szóás nélkül fluxusegyenletek és helyettesítő áakö s 0 ha azaz a Ebből a a étékét helyettesítve a f helyée a σ s σ σ s σ A otokö szóás nélkül fluxusegyenletek helyettesítő áakö vázlata 7
8 VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 a a Az egyenletek hasonlóan edukálhatók a fogóésze Állandósult állapota évényes odell: egyenletendsze és helyettesítő áakö k választással állandósult állapotban d d 0 és 0 így a feszültség egyenletek: dt dt I j I j si j ha s és s I s ( ) ( ) ( ) I j 0 I j I j 0 s ha s és s I s X s s és X s s jelöléssel I jx I j I jx I s s ( ) ( ) 0 I j I j I jx I s s és a és fluxus által ndukált feszültség j j( ) N vel N Φ N Φ és a enetszá áttétel a N N ezzel j( ) j N a a a a Így a fogóész feszültség egyenlete: I jx I 0 s a és ne csak nagyságában de fekvencájában s különbözk ( szlpfekvencás) Az egyenletek alapján az álló- és a fogóész áakö vázlata: I jx s jx s I j a 0 Az asznkon gép álló- és fogóészének áakö vázlata állandósult állapota A fogóész feszültség egyenletét az szlppel osztva egszűnk a fekvenca különbség az álló- és fogóész ennységek között I jx I 0 s a 8
9 Az asznkon gépek odellezése Az álló és a fogóész áakö helyettesítő vázlata akko kapcsolható össze ha az ndukált feszültségek egegyeznek ( helyett feszültség szeepel) at az a enetszá áttétellel való koekcó (állóésze való edukálás) útján éünk el A teljesítény a veszteség és a vszonylagos feszültségesések változatlanságának bztosítása édekében a feszültségegyenlet a -el való szozása ellett az I áaot a -el osztan kell Ennek fgyelebevételével az átalakított egyenlet vesszővel jelölve a edukált ennységeket: a a I ja X I 0 s a a ' ' 0 I ' jx I ' s ' A továbbakban a -el száolunk vagy a edukálást ne jelöljük a ennységek vesszőzésével vel az átalakítás eedényeként az álló- és fogóész egyenletben s ugyanaz az szeepel a két áakö összeköthető avel létejön egyesített Pak-vektoos helyettesítő áakö vázlat állandósult állapota I jx s jx s I I j jx j 0 Az asznkon gép egyesített áakö vázlata állandósult állapota Az áaköben az állóész tekecsveszteséget a fogóész tekecsveszteséget a echanka teljesítényt epezentálja I jix s ji X s I ϕ I j I I s I I s Az asznkon gép Pak-vektoábája 9
10 VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 A helyettesítő áaköben a vasveszteség a jáulékos veszteségek (pl a felhaonkusok által okozott veszteségek) valant a súlódás és a ventlácós veszteség ne jelenk eg A közülük legjelentősebb vasveszteséget külön ellenállással lehet fgyelebe venn az áthdaló ágban Az áakö vázlat alapján s felajzolható az asznkon gép állandósult állapota évényes Pak-vektoábája Az asznkon oto teljesíténye vesztesége és nyoatéka állandósult állapotban Pfel PCu PFe Pl I P P P l Cu ech P I I P Cu I PCu I Pl PFe P P ( Púl) ( ) Pl I v P teng P P P ( ) p P l l l l légésnyoaték p I ( já ) ech teng s Az asznkon gép statkus echanka jelleggöbéje A nyoaték a légésteljesítényből száítható: P p P l l p I Az állandósult állapota vonatkozó odell a helyettesítő vázlat alapján a fogóész I áaa: I σ ' jx az alább közelítésekkel: jx s Xs X s ' σ és X s X σ jx X σ X ( σ ) ' ( σ ) p X Az összefüggésből az asznkon gép echanka (-) jelleggöbéjéől egállapthatók legfontosabb sajátossága: - a jelleggöbe eősen nelneás - az üesjáás (és a sznkon) szögsebesség tápfekvenca-függő - a nyoaték aányos a tápfeszültség négyzetével - áll esetén a nyoaték állandó ' 0
11 Az asznkon gépek odellezése - ha nagy - ha kcs kcs ezét aszptota nagy szlpnél nagy ezét aszptota ks szlpnél b bg b z Az asznkon gép nyoaték-szlp és szögsebesség-nyoaték jelleggöbéje Az () nyoatékgöbe szélsőétéket az b ( b ) és az bg (- b ) pontok adják Az ábán b és bg a oto- és a fék- (vagy geneáto) üze bllenő nyoték b a bllenő szlp az ndító (vagy z a övdzáás) nyoaték Fodulatszá változtatás az állóész f tápfekvencájának változtatásával znuszos táplálás esetén valaelyk (pl az állóész) fluxus által ndukált feszültség u u j jπf aből jπf Általában célszeű a fluxust állandó (névleges) étéken tatan egyészt a telítődés ásészt a khasználatlanság elkeülése édekében A fluxus állandó ha f állandó I jx s jx s I I jx áll áll f áll f áll f áll A fekvenca változtatás néhány vezélés ódja
12 VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 A szabályozás egoldások kalakításának egyk kédése hogy a gép elyk fluxusát tatsuk állandónak? Az kapocsfeszültséghez ne tatozk közvetlenül fluxus az ohos feszültségesés att I j j és j A változó fekencájú tápfeszültséget általában félvezetős egoldással tkán fogógépes táplálással bztosítják Invetees hajtásnál a feszültség- és az áa dőbel változása eltéhet a sznusztól A továbbakban ost csak az alaphaonkusokkal (pl ) száolunk A feszültség-nveteeknél leggyakabban alkalazott vezélő algotusok: a) /f áll a kapocsfeszültség alaphaonkus és a fekvenca hányadosa állandó b) /f áll áll az állóész fluxus alaphaonkusa állandó c) /f áll áll a fogóész fluxus alaphaonkusa állandó Az asznkon gép nyoatéka állandósult állapotban /f áll esetén Egyszeű ódsze de kedvezőtlen jelleggöbét ad A tápfekvenca csökkenésével nő a geneátoos és csökken a otoos üze bllenő nyoaték ezáltal jelentősen csökken a tehelhetőség alacsony fodulatszáon p ( ) σ ' X b ± b >0 otoos b <0 féküze bllenő szlp X ' f 50 Hz f 0 Hz A echanka jelleggöbe változása /f áll esetén
13 Az asznkon gépek odellezése b p ( b) ± X ( otoos - féküzeben) ( σ) ' ( π) p f ± f ' π f π Az asznkon gép állandó állóész fluxusú táplálása ( áll) áll f Az állóész ellenállás ögött feszültség áll ez úgy tágyalható ntha 0 lenne I kopenzácónak nevezett egoldásnál az aktuáls kapocsfeszültség étékét úgy kapják hogy a szükséges -hez hozzáadják az ellenálláson eső I feszültséget kalás és vektoos változata s használatos I ϕ } I cosϕ ϕ } ( Isnϕ) I j k 0 koodnáta endszeben: Az I kopenzácó vektoos egoldása A nyoaték: b I j p ( σ ) X b ± X ' p p ± ± σ X π σ ' ( ) f ( ) ' '
14 VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 A otoos- és a féküze bllanő nyoaték nagysága egegyezk a () jelleggöbe alakja független a tápfekvencától páhuzaos eltolással adódk f 50 Hz f 0 Hz A echanka jelleggöbe változása /f áll esetén Az asznkon gép állandó ágnesező fluxusú táplálása ( áll) áll f A szóás nduktvtások elnálásával egyenlővé tehető aká -vel vagy -el Úgy s felfogható hogy a áll vagy a áll a áll specáls esete Az asznkon gép állandó fogóész fluxusú táplálása ( áll) f áll k koodnáta endsze választással 0 I j( ) ( ) I -j I ( ) p I p ( ) p p ( ) p ( ) 4
15 Az asznkon gépek odellezése f 50 Hz f 0 Hz A echanka jelleggöbe változása /f áll esetén A téához kapcsolódó odalo: ette Gy: Vllaosenega átalakítók I-II kötet ûszak Könyvkadó Budapest 987 Halász (szek): Autoatzált vllaos hajtások I Egyete tankönyv Tankönyvkadó Budapest 989 Halász : Vllaos Hajtások Egyete tankönyv OTE Kft Budapest 99 Összeállította: Kádá István 009 ápls 5
16 VIVG467 odellezés és szulácó a echatonkában 009 Ellenőző kédések (zetkus sznuszos táplálást feltételezve) t fejez k az asznkon és az ndukcós jelző a oto elnevezésében? lyen ágneses teet hoz léte az asznkon gép álló- és fogóésze? elyek a fogóész legfontosabb kalakítás típusa az eltéés közöttük? 4 lyen ozgást végez az állóész fluxus Pak-vektoa az állóészhez képest? 5 lyen ozgást végez a fogóész fluxus Pak-vektoa a fogóészhez képest? 6 a szlp hogyan száítható? 7 Állandósult állapotban ekkoa fekvencájú a fogóészben ndukált feszültség az állóész tápfekvencájához képest? 8 lyen kapcsolat van az asznkon oto pólusszáa és sznkon fodulatszáa között? 9 Íja fel az állóész Pak-vektoos feszültség-egyenletét álló és k szögsebességgel fogó koodnáta endszeben 0 Íja fel a fogóész Pak-vektoos feszültség-egyenletét fogóészhez ögzített és k szögsebességgel fogó koodnáta endszeben a célja a feszültség-egyenletek közös koodnáta endszebe tanszfoálásának? Hogyan választják eg a koodnáta endsze szögsebességét? Íja fel az álló- és a fogóész állandósult állapota vonatkozó Pak-vektoos feszültségegyenletét álló koodnáta endszeben 4 Íja fel az álló- és a fogóész állandósult állapota vonatkozó Pak-vektoos feszültségegyenletét sznkon fogó koodnáta endszeben 5 lyen átalakítása van szükség az állandósult állapota vonatkozó egységes áakö odell kalakításához? 6 ajzolja fel a feszültségek és fluxusok állandósult állapot Pak-vektoábáját 7 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg az álló- és a fogóész tekecsvesztesége? 8 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg az állóész vasvesztesége? 9 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg a légésteljesítény? 0 Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg közelítően a echanka teljesítény? Hogyan száítható az asznkon oto állandósult állapot nyoatéka a légésteljesítényből? ajzolja fel az asznkon gép névleges üze statkus () és () jelleggöbéjét elyek a göbék a jellező étéke? Az állandósult állapot odell alapján hogyan hatáozható eg közelítően a nyoaték? 4 Hogyan száítható az álló- és a fogóész tanzens eaktancája üesjáás és tanzens dőállandója? 5 az I kopenzácó célja? 6 lyen a fekvenca változtatás hatása az asznkon gép echanka jelleggöbéjée /f áll vezélésnél? 7 lyen a fekvenca változtatás hatása az asznkon gép echanka jelleggöbéjée áll vezélésnél? 8 lyen a fekvenca változtatás hatása az asznkon gép echanka jelleggöbéjée áll vezélésnél? 6
Az aszinkron gépek modellezése
Az asznkon gépek odellezése Az asznkon gép felépítése Az állóész 3 fázsú szetkus p póluspá száú tekecsendszee a a tébel felhaonkusokat elhanyagolva a légésben sznuszos ezőeloszlást feltételezve e- p chanka
Részletesebbenállórész forgórész Háromfázisú, négypólusú csúszógyűrűs aszinkron motor metszetvázlatai
5 AZINKON OTOO HAJTÁOK (1 ész) A villaos hajtások közel /3 észe aszinkon otoos hajtás Az egyszeű kivitelű, kalickás fogóészű aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú
Részletesebben4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének
4. AZNKON OTOO HAJTÁOK A villaos hajtások /3 észe aszinkon otoos hajtás. Az aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú táphálózata, ne igényelnek külön tápfoást (int
Részletesebben4. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK A villamos hajtások 2/3 része aszinkron motoros hajtás. Az aszinkron motorok elterjedésének
Villaos hajtások AZNKON OTOO HAJTÁOK 4. AZNKON OTOO HAJTÁOK A villaos hajtások /3 észe aszinkon otoos hajtás. Az aszinkon otook eltejedésének okai: - közvetlenül csatlakoztathatók háo fázisú táphálózata,
Részletesebbenψ m Az állórész fluxus Park-vektorának összetevői
5. ASZINKRON MOTOROS HAJTÁSOK (. ész) Közvetlen nyoatékszabályozás Közvetlen nyoatékszabályozásnál a feszültséginvete egfelelő állapotának kiválasztásával közvetlenül az állóész fluxust és a nyoatékot
RészletesebbenAszinkron motoros hajtások néhány fordulatszám becslési lehetősége
Asznkon otoos hajtások néhány folatszá becslés lehetősége A tengelye szeelt folatszá ézékelő csökkent a szabályozott asznkon otoos hajtás obsztsságát, et echankalag séülékeny, ezgése és szennyezőése kényes,
RészletesebbenMérési útmutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika c. tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Mérési útutató Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező eghatározása Az Elektrotechnika
RészletesebbenX. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN
X. MÁGNESES TÉR AZ ANYAGBAN Bevezetés. Ha (a külső áaok által vákuuban létehozott) ágneses tébe anyagot helyezünk, a ágneses té egváltozik, és az anyag ágnesezettsége tesz szet. Az anyag ágnesezettségének
RészletesebbenIII. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök
. Árakör száítás ódszerek, egyenáraú körök A vllaos ára a vllaos töltések rendezett áralása (ozgása) a fellépő erők hatására. Az áralás ránya a poztív töltéshordozók áralásának ránya, aelyek a nagyobb
RészletesebbenHajtástechnika. F=kv. Határozza meg a kocsi sebességének v(t) idıfüggvényét, ha a motorra u(t)=5 1(t) [V] kapocsfeszültséget kapcsolunk!
Hajtástechnika Példa Az ábán egy nyotató odellje látható, ely két azonos szíjtácsából, alaint töegő kocsiból áll. A szíj tökéletesen hajlékony, nyújthatatlan és elhanyagolható töegő. A kocsia sebességaányos
RészletesebbenA szállítócsigák néhány elméleti kérdése
A szállítócsigák néhány eléleti kédése DR BEKŐJÁOS GATE Géptani Intézet Bevezetés A szállítócsigák néhány eléleti kédése A tanulány tágya az egyik legégebben alkalazott folyaatos üzeűanyagozgató gép a
RészletesebbenEgyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye
Egyszerű árakörök áraa, feszültsége, teljesíténye A szokásos előjelek Általában az ún fogyasztói pozitív irányokat használják, ezek szerint: - a ϕ fázisszög az ára helyzete a feszültség szinusz hullá szöghelyzetéhez
Részletesebbenq=h(termékek) H(Kiindulási anyagok) (állandó p-n) q=u(termékek) U(Kiindulási anyagok) (állandó V-n)
ERMOKÉMIA A vzsgált általános folyaatok és teodnaka jellezésük agyjuk egy pllanata az egysze D- endszeeket, s tekntsük azokat a változásokat, elyeket kísé entalpa- (ll. bels enega-) változásokkal á koább
Részletesebben1. ábra. r v. 2. ábra A soros RL-kör fázorábrái (feszültség-, impedancia- és teljesítmény-) =tg ϕ. Ez a meredekség. r
A VAÓÁO TEKE É A VAÓÁO KONDENÁTO A JÓÁ A soos -modell vizsgálata A veszteséges tekecs egy tiszta induktivitással, valamint a veszteségi teljesítményből számaztatható ellenállással modellezhető. Ez utóbbi
Részletesebben1.9. Feladatok megoldásai
Eektotechnikai aapiseetek Mágneses té 1.9. Feadatok egodásai 1. feadat: Mennyive vátozik eg a ágneses téeősség, az indukció és a ágneses fuxus, ha egy 1 beső átéőjű, 1 enetbő áó, 75 hosszú tekecstestbe
Részletesebben(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)
Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű
RészletesebbenKinematikai alapfogalmak
Kineatikai alapfogalak a ozgások leíásáal foglalkozik töegpont, onatkoztatási endsze, pálya, pályagöbe, elozdulás ekto a sebesség, a gyosulás Egyenes Vonalú Egyenletes Mozgás áll. 35 3 5 5 5 4 a s [] 5
RészletesebbenMerev testek kinematikája
Mechanka BL0E- 3. előadás 00. októbe 5. Meev testek knematkáa Egy pontendszet meev testnek tekntünk, ha bámely két pontának távolsága állandó. (f6, Eule) A meev test tetszőleges mozgása leíható elem tanszlácók
RészletesebbenA szinuszosan váltakozó feszültség és áram
A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret
RészletesebbenElektromos polarizáció: Szokás bevezetni a tömegközéppont analógiájára a töltésközéppontot. Ennek definíciója: Qr. i i
0. Elektoos polaizáció, polaizáció vekto, elektoos indukció vekto. Elektoos fluxus. z elektoos ező foástövénye. Töltéseloszlások. Hatáfeltételek az elektosztatikában. Elektoos polaizáció: Szokás bevezetni
RészletesebbenELEKTROMECHANIKUS MŰSZEREK
ELEKTROECHANKUS ŰSZEREK VLLAOS ENNYSÉGEK ÉRÉSÉRE ALKALAS ECHANKUS SZERKEZETEK ÉRŐŰSZEREK Csopoosíás: Felépíésü szein éési elv szein -eleomechnis -eleonis -nlóg -digiális Ponosság lpján - üzemi( 0,5; 1;
RészletesebbenMegoldási útmutató. Elektrosztatika
Megoás útutató Eektosztatka. Meghatáozzuk az E és E téeősség-ektook nagyságát küön-küön (függetenség e) az E = k képet aapján, és beajzojuk a egaott pontokba. Me nkét pontban két eentétes ányú ekto an,
RészletesebbenMozgás centrális erőtérben
Mozgás centális eőtében 1. A centális eő Válasszunk egy olyan potenciális enegia függvényt, amely csak az oigótól való távolságtól függ: V = V(). A tömegponta ható eő a potenciális enegiája gaiensének
RészletesebbenGEGET057N DIAGNOSZTIKA ÉS KARBANTARTÁS. MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR GÉPELEMEK TANSZÉKE 3515 Miskolc-Egyetemváros
MSKOC EGYETEM GÉÉSZMÉRÖK ÉS FORMTK KR GÉEEMEK TSZÉKE 355 Miskolc-Egyeteváos TTÁRGY DOSSZÉ GEGET57 DGOSZTK ÉS KRBTRTÁS Tágyfelelős Saka Feenc Előadó Saka Feenc Gyakolatvezető Miskolc, 7. szeptebe GEGET57
Részletesebben5. Pontrendszerek mechanikája. A kontinuumok Euler-féle leírása. Tömegmérleg. Bernoulli-egyenlet. Hidrosztatika. Felhajtóerő és Arhimédesz törvénye.
5 Pontrenszerek echankája kontnuuok Euler-féle leírása Töegérleg Bernoull-egyenlet Hrosztatka Felhajtóerő és rhéesz törvénye Töegpontrenszerek Töegpontok eghatározott halaza, ng ugyanazok a pontok tartoznak
RészletesebbenKényszerrezgések, rezonancia
TÓTH A: Rezgése/ (ibővített óavázlat 13 Kényszeezgése, ezonancia Gyaolatilag is igen fontos eset az, aio egy ezgése épes endsze ezgései valailyen ülső, peiodius hatás (énysze űödése özben zajlana le Az
RészletesebbenEgyfázisú aszinkron motor
AGISYS Ipari Keverés- és Hajtástecnika Kft. Egyfázisú aszinkron otor 1 Egy- és árofázisú otorok főbb jellegzetességei 1.1 Forgórész A kalickás aszinkron otorok a forgórész orony alakjának kialakításától
Részletesebben( X ) 2 összefüggés tartalmazza az induktív és a kapacitív reaktanciát, amelyek értéke a frekvenciától is függ.
5.A 5.A 5.A Szinszos mennyiségek ezgıköök Ételmezze a ezgıköök ogalmát! ajzolja el a soos és a páhzamos ezgıköök ezonanciagöbéit! Deiniálja a ezgıköök hatáekvenciáit, a ezonanciaekvenciát, és a jósági
Részletesebben5. IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR
5 IDŐBEN VÁLTOZÓ ELEKTROMÁGNESES TÉR A koábbiakban külön, egymástól függetlenül vizsgáltuk a nyugvó töltések elektomos teét és az időben állandó áam elektomos és mágneses teét Az elektomágneses té pontosabb
Részletesebben6. MECHANIKA-STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Triesz Péter egy. ts. Négy erő egyensúlya, Culmann-szerkesztés, Ritter-számítás
SZÉHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTN ÉS EHNIK TNSZÉK 6. EHNIK-STTIK GYKORLT Kidolgozta: Tiesz Péte egy. ts. Négy eő egyensúlya ulmann-szekesztés Ritte-számítás 6.. Példa Egy létát egy veembe letámasztunk
RészletesebbenA magnetosztatika törvényei anyag jelenlétében
TÓTH A.: Mágnesség anyagban (kibővített óavázlat) 1 A magnetosztatika tövényei anyag jelenlétében Eddig: a mágneses jelenségeket levegőben vizsgáltuk. Kimutatható, hogy vákuumban gyakolatilag ugyanolyanok
RészletesebbenEgyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye
Egyszerű váltakozó áraú körök áraa, feszültsége, teljesíténye Feszültség előállítása indukcióval Hoogén ágneses térben forgó vezetőben és enetben indukálódó feszültség Az órán elhangzottak szerint dőben
RészletesebbenHősugárzás. 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?
Hősugázás. Milyen hőtejedési fomát nevezünk hőmésékleti sugázásnak? Minden test bocsát ki elektomágneses hullámok fomájában enegiát a hőméséklete által meghatáozott intenzitással ( az anyag a molekulái
Részletesebben2010. március 27. Megoldások 1/6. 1. A jégtömb tömege: kg. = m 10 m = 8,56 10 kg. 4 pont m. tengervíz
00. ácius 7. Megoldások /6.. jégtöb töege: kg 6 6 jég = ρ jég jég jég = 90 9000 0 0 = 8,56 0 kg. Kiszoított víz téfogata: 6 jég 8,56 0 kg Vk = = = 8, 5 0. ρ kg tengevíz 07,4 Vízszint-eelkedés: Vk 8, 5
RészletesebbenRugalmas megtámasztású merev test támaszreakcióinak meghatározása I. rész
Rugalas egtáasztású erev test táaszreakióinak eghatározása I. rész Bevezetés A következő, több dolgozatban beutatott vizsgálataink tárgya a statikai / szilárdságtani szakirodalo egyik kedvene. Ugyanis
RészletesebbenRugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai
Rugalmas hullámok tejedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai Milyen hullámok alakulhatnak ki ugalmas közegben? Gázokban és folyadékokban csak longitudinális hullámok tejedhetnek. Szilád közegben
RészletesebbenEGYENÁRAM. 1. Mit mutat meg az áramerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása?
EGYENÁRAM 1. Mit utat eg az áraerısség? 2. Mitıl függ egy vezeték ellenállása? Ω 2 3. Mit jelent az, hogy a vas fajlagos ellenállása 0,04? 4. Írd le Oh törvényét! 5. Milyen félvezetı eszközöket isersz?
RészletesebbenFizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein.
Fzka I. Dr. Gugolya Zoltán egyete adjunktus Pannon Egyete Fzka Intézet N. ép. II. e. 39. szoba E-al: gug006@alos.ven.hu Tel: 88/64-783 Fzka I. Ajánlott rodalo: Vondervszt-Néeth-Szala: Fzka I. Veszpré Egyete
RészletesebbenA Maxwell-féle villamos feszültségtenzor
A Maxwell-féle villamos feszültségtenzo Veszely Octobe, Rétegezett síkkondenzátoban fellépő (mechanikai) feszültségek Figue : Keesztiányban étegezett síkkondenzáto Tekintsük a. ábán látható keesztiányban
Részletesebben1.4. Mintapéldák. Vs r. (Használhatjuk azt a közelítő egyenlőséget, hogy 8π 25.)
Elektotechnikai alapismeetek Mágneses té 14 Mintapéldák 1 feladat: Az ába szeinti homogén anyagú zát állandó keesztmetszetű köben hatáozzuk meg a Φ B és étékét! Ismet adatok: a = 11 cm A = 4 cm μ = 8 I
RészletesebbenIII. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök
. Árakör száítás ódszerek, egyenáraú körök vllaos ára a vllaos töltések rendezett áralása (ozgása) a fellépő erők hatására. töltések valalyen vllaos vezetőben áralanak (fé, folyadék, gáz), a vezető határa
RészletesebbenElektrokémia 03. (Biologia BSc )
lektokéma 03. (Bologa BSc ) Cellaeakcó potencálja, elektódeakcó potencálja, Nenst-egyenlet Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék ötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Cellaeakcó Közvetlenül nem méhető
Részletesebben4. STACIONÁRIUS MÁGNESES TÉR
4. STACONÁRUS MÁGNESES TÉR Az időben állandó sebességgel mozgó töltések keltette áam nemcsak elektomos, de mágneses teet is kelt. 4.1. A mágneses té jelenléte 4.1.1. A mágneses dipólus A tapasztalat azt
RészletesebbenIII. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök
. Árakör száítás ódszerek, egyenáraú körök A vllaos ára a vllaos töltések rendezett áralása (ozgása) a fellépő erők hatására. Az áralás ránya a poztív töltéshordozók áralásának ránya, aelyek a nagyobb
Részletesebben1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?
.. Ellenőrző kérdések megoldásai Elméleti kérdések. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? Az ábrázolás történhet vonaldiagramban. Előnye, hogy szemléletes.
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 522 01
RészletesebbenFizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT
Fizikai zele MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Matheatikai és Teészettudoányi Étesítõt az Akadéia 88-ben indította A Matheatikai és Physikai Lapokat ötvös Loánd 89-ben alapította LXII évfolya 4 szá 0 ápilis A
RészletesebbenVályogos homoktalaj terepprofil mérése
Vályogos hooktalaj terepprofl érése Pllnger György Szent István Egyete, Gépészérnök Kar Folyaatérnök Intézet, Járűtechnka Tanszék PhD hallgató, pllnger.gyorgy@gek.sze.hu Összefoglalás A terepen haladó
Részletesebben4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.
4 Lneárs csllapíalan szabad rezgés Lneárs csllapío szabad rezgés Gyenge csllapíás Ger-jesze rezgés Aplúdó rezonanca Lneárs csllapíalan szabad rezgés: Téelezzük fel hogy a öegponra a kvázelaszkus vagy közel
RészletesebbenAz állandómágneses hibrid léptetőmotor vezérlése csúszómódban működő szabályozóval
Az állandóágneses hbrd léptetőotor vezérlése csúszóódban űködő szabályozóval Dr. Szász Csaba Kolozsvár Műszak Egyete, Vllaosérnök Kar Abstract Ths paper presents a robust control strategy for the two-phase
Részletesebben7.2 Az infláció okozta jóléti veszteség
7.2 Az infláció okozta jóléti veszteség Elemezésünk kiindulópontja a pénzügytanból jól ismet Fishe-tétel, amelynek ételmében a nominális kamatláb () megközelítőleg egyenlő a eálkamatláb ( ) és az inflációs
RészletesebbenA ferromágneses anyagok jellemző tulajdonságai, a mágneses körök számítási
A ferromágneses anyagok jellemző tulajdonsága a mágneses körök számítás elve A ferromágneses anyagok Az egyes anyagok eltérő makroszkopkus mágneses tulajdonságot mutatnak eltérően reagálnak a külső mágneses
RészletesebbenFizika és 6. Előadás
Fzka 5. és 6. Előadás Gejesztett, csllapított oszclláto: dőméés F s λv k F F s m F( t) Fo cos( ωt) v F (t) Mozgásegyenlet: F f o o m ma kx λ v + Fo cos( ωt) Megoldás: x( t) Acos ( ) ( ) β ωt ϕ + ae t sn
Részletesebben13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet)
3. oán-magyar Előolipiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló 2. ájus 2. péntek MÉÉ NAPELEMMEL (zász János, PE K Fizikai ntézet) Ha egy félvezető határrétegében nok nyelődnek el, akkor a keletkező elektron-lyuk
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Fizika középszint 81 ÉRETTSÉGI VIZSGA 9. ájus 1. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai szerint,
RészletesebbenDFTH november
Kovács Ernő 1, Füves Vktor 2 1,2 Elektrotechnka és Elektronka Tanszék Mskolc Egyetem 3515 Mskolc-Egyetemváros tel.: +36-(46)-565-111 mellék: 12-16, 12-18 fax : +36-(46)-563-447 elkke@un-mskolc.hu 1, elkfv@un-mskolc.hu
RészletesebbenA Coulomb-törvény : 4πε. ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) elektromos térerősség : ponttöltés tere : ( r)
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F 1 = 1 Q1Q 4π ahol, [ Q ] = coulomb = 1C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 1 4π 9 { k} = = 9 1 elektomos téeősség : E ponttöltés tee : ( ) F E = Q = 1 Q
RészletesebbenSzámítási feladatok megoldással a 6. fejezethez
Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T = 4 t = 4 = 4ms 6 f = = =,5 Hz = 5
RészletesebbenIII. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök
. Árakör száítás ódszerek, egyenáraú körök A vllaos ára A vllaos töltések áralása (ozgása) a fellépő erők hatására. Az áralás ránya a poztív töltéshordozók áralásának ránya, aelyek a nagyobb potencálú
RészletesebbenTARTÓSZERKEZETEK I gyakorlat
Nyírási vasalás tervezése NYOMOTT ÖV (beton) HÚZOTT RÁCSRUDAK (felhajlított hosszvasak) NYOMOTT RÁCSRUDAK (beton) HÚZOTT ÖV (hosszvasak) NYOMOTT ÖV (beton) HÚZOTT RÁCSRUDAK (kengyelek) NYOMOTT RÁCSRUDAK
Részletesebben9. ábra. A 25B-7 feladathoz
. gyakolat.1. Feladat: (HN 5B-7) Egy d vastagságú lemezben egyenletes ρ téfogatmenti töltés van. A lemez a ±y és ±z iányokban gyakolatilag végtelen (9. ába); az x tengely zéuspontját úgy választottuk meg,
RészletesebbenAz önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet
Az önindukciós és kölcsönös indukciós tényező meghatározása Az Elektrotechnika tárgy 7. sz. laboratóriumi gyakorlatához Mérésvezetői segédlet A hallgatói útmutatóban vázolt program a csoport felkészültsége
RészletesebbenA ferromágneses anyagok jellemző tulajdonságai, a mágneses körök számítási
ferromágneses anyagok jellemző tulajdonsága a mágneses körök számítás elve ferromágneses anyagok z egyes anyagok eltérő makroszkopkus mágneses tulajdonságot mutatnak eltérően reagálnak a külső mágneses
Részletesebben= 1, , = 1,6625 = 1 2 = 0,50 = 1,5 2 = 0,75 = 33, (1,6625 2) 0, (k 2) η = 48 1,6625 1,50 1,50 2 = 43,98
1. Egy vasbeton szerkezet tervezése során a beton nelineáris tervezési diagraját alkalazzuk. Kísérlettel egállapítottuk, hogy a beton nyoószilárdságának várható értéke fc = 48 /, a legnagyobb feszültséghez
RészletesebbenSugárzás és szórás. ahol az amplitúdófüggvény. d 3 x J(x )e ikˆxx. 1. Számoljuk ki a szórási hatáskeresztmetszetet egy
Sugázás és szóás I SZÓRÁSOK A Szóás dielektomos gömbön Számoljuk ki a szóási hatáskeesztmetszetet egy ε elatív dielektomos állandójú gömb esetén amennyiben a gömb R sugaa jóval kisebb mint a beeső fény
RészletesebbenFogaskerekek II. fogaskerekek geometriai jellemzői. alaptulajdonságai és jellemzői
Fogaskeekek II. fogaskeekek geoetiai jellezői Az evolvensfogazat alaptulajdonságai és jellezői Fogpofilalakok Foggöbének inden olyan pofilgöbe használható, aelyeke évényes az előzőekben isetetett fogeőlegességől
RészletesebbenOlvassa el figyelmesen a következő kérdéseket, állításokat, s karikázza be a helyesnek vélt választ.
Feleletválasztós kédések 1. Hosszú távú modell Pénz Olvassa el figyelmesen a következő kédéseket, állításokat, s kaikázza be a helyesnek vélt választ. 1. Kédés A pénz olyan pénzügyi eszköz, amely betölti
Részletesebben17. tétel A kör és részei, kör és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometriai tárgyalásban). Kerületi szög, középponti szög, látószög.
17. tétel kö és észei, kö és egyenes kölcsönös helyzete (elemi geometiai tágyalásban). Keületi szög, középponti szög, látószög. Def: Kö: egy adott ponttól egyenlő távolsága levő pontok halmaza a síkon.
RészletesebbenMarcsa Dániel Transzformátor - példák 1. feladat : Egyfázisú transzformátor névleges teljesítménye 125kVA, a feszültsége U 1 /U 2 = 5000/400V. A névleges terheléshez tartozó tekercsveszteség 0,06S n, a
RészletesebbenRezgések I. y = A sinω t 2π y = A sin t. y = A sin2π f t
1. Rezgések A vátakozó feszütségő áafoása kapcsot fées vezetıben vátakozó áa jön éte. A tötéshodozók, a szabad eektonok eozdunak a féács entén, a panatn poztív póus ánába, aztán póusvátás töténk, a tötéshodozók
RészletesebbenA Coulomb-törvény : ahol, = coulomb = 1C. = a vákuum permittivitása (dielektromos álladója) k 9 10 F Q. elektromos térerősség : ponttöltés tere :
Villamosságtan A Coulomb-tövény : F QQ 4 ahol, Q = coulomb = C = a vákuum pemittivitása (dielektomos álladója) 4 9 k 9 elektomos téeősség : E F Q ponttöltés tee : E Q 4 Az elektosztatika I. alaptövénye
RészletesebbenA Föld-Hold rendszer stabilitása
A Föld-Hold endsze stabilitása Föhlich Geogina Tudoányos Diákköi Dolgozata Eötvös Loánd Tudoányegyete Teészettudoányi Ka Fizika, csillagász szak Téavezető : D. Édi Bálint tanszékvezető egyetei taná ELTE
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenII. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés
II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés Nagyon könnyen megfigyelhetjük, hogy akármilyen két számmal elindítunk egy Fibonacci sorozatot, a sorozat egymást követő tagjainak
RészletesebbenV. Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye
V Egyszerű váltakozó áraú körök áraa, feszültsége, teljesíténye Feszültség előállítása indukcióval Forgási (ozgási) indukció: forgási indukált feszültség keletkezik, aikor egy vezető és a ágneses tér között
RészletesebbenZárthelyi dolgozat 2014 C... GEVEE037B tárgy hallgatói számára
Záthely dlgzat 4 C.... GEVEE37B tágy hallgató számáa Név, Nept ód., Néháy ss övd léyege töő válaszat adj az alább édésee! (5xpt a Ss és páhzams mmácós ptll felslása és legftsabb jellemző. Páhzams ptll
RészletesebbenElektrosztatika (Vázlat)
lektosztatika (Vázlat). Testek elektomos állapota. lektomos alapjelenségek 3. lektomosan töltött testek közötti kölcsönhatás 4. z elektosztatikus mezőt jellemző mennyiségek a) elektomos téeősség b) Fluxus
RészletesebbenKÚPKERÉKPÁR TERVEZÉSE
MISKOLCI EGYETEM GÉPELEMEK TANSZÉKE OKTATÁSI SEGÉDLET a GÉPELEMEK III. c. tantárgyhoz KÚPKERÉKPÁR TERVEZÉSE Összeállította: Dr. Szente József egyetei docens Miskolc, 007. Geoetriai száítások. A kiskerék
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) és a 29/2016 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 522 01
RészletesebbenEGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató
BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK Villamos gépek és hajtások csoport EGYENÁRAMÚ GÉP VIZSGÁLATA Laboratóriumi mérési útmutató
RészletesebbenElektrokémia 02. (Biologia BSc )
Elektokéma 02. (Bologa BSc ) Elektokéma cella, Kapocsfeszültség, Elektódpotencál, Elektomotoos eő Láng Győző Kéma Intézet, Fzka Kéma Tanszék Eötvös Loánd Tudományegyetem Budapest Temodnamka paaméteek TERMODINAMIKAI
Részletesebben(1) Definiálja a mechanizmus fogalmát! Mechanizmuson gépek, berendezések mechanikai elven működő részeinek együttesét értjük.
ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM MECHANIZMUOK ALKALMAZOTT MECHANIKA TANZÉK Elméleti kédések és válaszok egyetemi alapképzésbe (Bc képzésbe) észtvevő méökhallgatók számáa () Defiiálja a mechaizmus fogalmát! Mechaizmuso
RészletesebbenA rezgések dinamikai vizsgálata, a rezgések kialakulásának feltételei
A rezgések dinaikai vizsgálata a rezgések kialakulásának feltételei F e F Rezgés kialakulásához szükséges: Mozgásegyenlet: & F( & t kezdeti feltételek: ( v t & v( t & ( t Ha F F( akkor az erőtér konzervatív.
Részletesebben3. GYAKORLATI ELEKTROMOSSÁGTAN
3. GYKORLI ELEKROMOSSÁGN 1. lapfogalmak z elektomos töltés z anyagi testek általában elektomosan semlegesek, de egyszeű fizikai módszeel (pl. dözselektomosság) pozitív vagy negatív töltésűvé tehetők. z
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9
TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha
Részletesebben21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú
1. laboratóriumi gyakorlat Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú kismintán 1 Elvi alapok Távvezetékek villamos számításához, üzemi viszonyainak vizsgálatához a következő
Részletesebben5. AZ "A" HÍDFÕ VIZSGÁLATA
statikai száítás Tsz.: 51.89/506 5. AZ "A" HÍDFÕ VIZSGÁLATA Hogy az alépítény szerkezetét a felszerkezet által kitáasztottnak, avagy egyszerûen csak alul befogottnak tételezhetjük fel, a ne tudjuk eldönteni,
Részletesebben3. mérés. Villamos alapmennyiségek mérése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudoányi Egyete Autoatizálási és Alkalazott Inforatikai Tanszék Elektrotechnika Alapjai Mérési Útutató 3. érés Villaos alapennyiségek érése Dr. Nagy István előadásai alapján
RészletesebbenGAMMA-SPEKTRUMOK KIÉRTÉKELÉSÉNEK MATEMATIKAI MÓDSZEREI IV. A MAXIMUM LIKELIHOOD MÓDSZER ÉS A VÁRHATÓ ÉRTÉK MAXIMALIZÁLÁSÁNAK ELVE
TERMÉSZETTUDOMÁNY HANKA LÁSZLÓ VINCZE ÁRPÁD GAMMA-SPEKTRUMOK KIÉRTÉKELÉSÉNEK MATEMATIKAI MÓDSZEREI IV. A MAXIMUM LIKELIHOOD MÓDSZER ÉS A VÁRHATÓ ÉRTÉK MAXIMALIZÁLÁSÁNAK ELVE MATHEMATICAL METHODS OF GAMMA
RészletesebbenNéhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása
Néhány ozgás kvantuechanikai tárgyalása Mozzanatok: A Schrödinger-egyenlet felírása ĤΨ EΨ Hailton-operátor egállapítása a kinetikus energiaoperátor felírása, vagy 3 dienziós ozgásra, Descartes-féle koordinátarendszerben
RészletesebbenNumerikus módszerek. A. Egyenletek gyökeinek numerikus meghatározása
Numeikus módszeek A. Egyenletek gyökeinek numeikus meghatáozása A1) Hatáozza meg az x 3 + x = egyenlet (egyik) gyökét éintı módszeel. Kezdje a számítást az x = helyen! Megoldás: x 1, Megoldás 3 A függvény
RészletesebbenAUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
ATOMATKA ÉS ELEKTONKA SMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40. Egy A=,5 mm keresztmetszetű alumínium (ρ= 0,08 Ω mm /m)
RészletesebbenModulációk. Modulációk. Modulációk fajtái.
Modulációk Ebben a éésben a háo alapvető odulációs eljáással isekedünk eg. A éés célja a koábban egiset jelalakoknak és egy gyakolatban egvalósított áakönek a vizsgálata. A valósághoz hasonló köülényeket
RészletesebbenA hajlított fagerenda törőnyomatékának számításáról II. rész
A ajlított fagerenda törőoatékának száításáról II. rész Bevezetés Az I. részben egbeszéltük a úzásra ideálisan rugalas, oásra ideálisan rugalas - tökéletesen képléke aag - odell alapján álló törőoaték
RészletesebbenElektromos töltés helyzeti energiája, elektromos potenciál, az elektrosztatika I. alaptörvénye
TÓTH : lektosztatka/ (kbővített óavázlat) lektomos töltés helyzet enegája, elektomos potencál, az elektosztatka I alaptövénye mechankában láttuk, hogy konzevatív eőtében helyzet enega vezethető be zt a
RészletesebbenSegédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból
Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból 1 Átviteli tényező számítása: Lineáris rendszer: Pl1.: Egy villanymotor 100V-os bemenő jelre 1000 fordulat/perc kimenő jelet ad.
Részletesebbent [s] 4 pont Az út a grafikon alapján: ρ 10 Pa 1000 Pa 1400 Pa 1, 024 10 Pa Voldat = = 8,373 10 m, r h Vösszfolyadék = 7,326 10 m
XVIII. TORNYAI SÁNDOR ORSZÁGOS FIZIAI FELADATMEGOLDÓ VERSENY Hódezőásáhely, 04. ácius 8-0. 9. éfolya 9/. feladat: Adatok: a /s, t 6 s, a 0, t 5 s, a - /s, édések: s?, t?, átl?, a átl? [/s] 0 0 0 40 Az
RészletesebbenMECHANIKA 1. félév 2006
MECHANIKA. félév 006 Munka-,, tűz-,, polgá-,, vagyonvédelm oktatás t a t a l o m j e gy z é k Bevezetés a fzka tágya, helye a tem.tudományok köében, a fzka megsmeés folyamata és módszee, a fzka mennységek
RészletesebbenTirisztorok - négyrétegű félvezető 3 záróréteg (I.; II.; III.) - Teljesítmény elektronikai eszköz - Nagy teljesítményű kapcsoló
Tsztook - négyétegű félezető 3 záóéteg (.;.;. - Teljesítmény elektonka eszköz - Nagy teljesítményű kapcsoló Felépítés jelőlés P nód N G P Gate Katód N K Működés G P + + + + + + + + N + + + + + + + + P
RészletesebbenMegjegyzések a mesterséges holdak háromfrekvenciás Doppler-mérésének hibaelemzéséhez
H E L L E R MÁRTA DR. FERENCZ CSABA Megjegyzések esteséges holdk háofekvencás Dopple-éésének hbelezéséhez ETO 62.396.962.33.8.46: 629.783: 88.3.6 Mnt z á előző ckkünkből [] s set, kuttás bn és esteséges
Részletesebben