3. mérés. Villamos alapmennyiségek mérése

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3. mérés. Villamos alapmennyiségek mérése"

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudoányi Egyete Autoatizálási és Alkalazott Inforatikai Tanszék Elektrotechnika Alapjai Mérési Útutató 3. érés Villaos alapennyiségek érése Dr. Nagy István előadásai alapján és vezetésével írta Dr. Rakos Balázs 1

2 Tartalojegyzék 3.1 A érés célja Kötelező irodalo Ajánlott irodalo A felkészültség ellenőrzése A érés során használt alapösszefüggések rövid összefoglalása A érés eléleti alapjai Villaos érőűszerek csoportosítása Általános jellezők Periodikus jelek és jellezőik Alapűszerek Mérési feladatok Feszültségérő űszerek összehasonlítása Ellenállásérés egyenáraú körben Ellenállásérés váltakozóáraú körben Ellenőrző kérdések...20 MELLÉKLET M A érés érőűszerei M.1 Digitális ultiéter M.2 Tápegységek M.3 Univerzális űszer M.4 Mérőűszereken alkalazott jelölések

3 3.1 A érés célja Néhány alapvető elektroechanikus (utatós) űszer űködésének és alkalazásának egiserése. Alapvető villaos ennyiségek érése. Áraérő, feszültségérő éréshatárának bővítése. Mérési hibák, becslésük, száításuk, korrekciójuk. 3.2 Kötelező irodalo Jelen Mérési Útutató. Más nincs. 3.3 Ajánlott irodalo Varsányi P.: Villaos űszerek és érések, Műegyetei kiadó, Bp., 1997, sz. Szűcs T.,Ziányi P.:Elektronikus űszerek (érési segédlet), Műegyetei Kiadó, Bp.1997, sz. 3.4 A felkészültség ellenőrzése A felkészültség ellenőrzésének alapját a jelen érési leírás tartalazza, beleértve ind a érés eléleti alapjait, ind a érés során elvégzendő feladatok iseretét. 3.5 A érés során használt alapösszefüggések rövid összefoglalása Oh törvény egyenáraú árakörben: U = RI Oh törvény váltakozóáraú árakörben: U=ZI A Z koplex ipedancia R-L körben: Z=R+jωL=R+jX L Villaos teljesítény: P=UI=RI 2 Lorentz erőtörvény (B és l egyásra erőleges): F=Bil Mágneses energiasűrűség: w =B 2 /2µ 0 3

4 L induktivitás ágneses energiája: Li w = 2 2 Jelölések: Nagy betű időben állandó, kis betű időben változó ennyiséget jelöl. U, U feszültség, [U]=volt, U = U effektív érték, U koplex effektív érték I, I áraerősség, [I]=apere R ellenállás, [R]=oh 2 2 Z koplex ipedancia, Z = R + X L L induktivitás, [L]=henry X L =ωl induktív reaktancia, [X L ]=oh ω=2πf körfrekvencia, [ω -1 ]=s -1 ahol f a frekvencia P teljesítény, [P]=watt F erő, [F]=newton Vs B ágneses indukció, [ B] = 2 l vezeték hossz, [l]= w ágneses energiasűrűség, [w ]=watt s/ A érés eléleti alapjai Villaos érőűszerek csoportosítása Csoportosítás felépítés szerint: A villaos érőűszereket alapvetően a digitális- és az analóg űszerek csoportjára oszthatjuk. Digitális érőűszerek A digitális űszerek a érendő jel nagyságát szászerűen jelzik ki. A legkisebb érhető ennyiség ( x) a űszer felépítésétől függ. Ennél nagyobb érendő jel esetén a űszer azt vizsgálja, hogy a érendő ennyiség hányszorosa (n) a legkisebb érhető ennyiségnek. A kijelzőn a két szá szorzata (n x) jelenik eg. Analóg érőűszerek Analóg űszerekben a érés eredénye folytonos elozdulás vagy elfordulás. Elektroechanikus kivitel esetén a érendő ennyiség által létesített villaos nyoaték vagy erő rugóerő ellenében hoz létre elozdulást. Az elektronikus kivitel egyik képviselője az oszcilloszkóp, aelyben a érendő jel egy elektronsugarat térít el, aely az ernyőn egfigyelhető, és elozdulása érhető. Az analóg érőűszereket négy csoportra oszthatjuk: - utatós-, vagy fényutatós űszerek - rezonancia űszerek - regisztráló űszerek és - oszcilloszkópok. 4

5 Csoportosítás a ért ennyiség szerint: A ért ennyiség szerint egkülönböztetünk: - feszültségérőket - áraerősség-érőket - teljesítényérőket - frekvenciaérőket és - egyéb speciális célú űszereket (fázissorrendérők, ipedanciaérők, ellenállásérők stb.). A ért ennyiség jellege szerint egkülönböztetünk: - egyenáraú - váltakozóáraű és - univerzális űszereket Általános jellezők Mért érték és pontos érték: A ért érték (x ért ) az a ennyiség, aelyet a űszeren leolvasunk. Elektroechanikus (utatós) űszereken ez a skálaosztás és a űszerállandó szorzata. A ért érték általában eltér a pontos értéktől (x pontos ). Méréshatár: A éréshatár a űszer végkitéréséhez tartozó ennyiség (pl hoz 300 V tartozik). A éréshatár gyakran változtatható. Műszerállandó és érzékenység: A utató kitérése α, az x érendő ennyiség függvénye: α = f ( x ). A űszer dα α 1 x érzékenysége: E =. A űszerállandó: c = =. dx x E α Hiba: Az elektroechanikus űszerek hibái: Abszolút hiba: H = x x, ahol x a érendő ennyiség, x p annak pontos értéke. p H-t gyakran a űszer éréshatárára adják eg. Ez úgy határozható eg, hogy a űszerre a éréshatárhoz tartozó x p =x h pontos értéket kapcsolják és leolvassák x -et. Ilyenkor H = x x. h H H Relatív hiba: h = 100 % 100 %. x x Mivel x p -t ne iserjük, x -re adjuk eg a p relatív hibát, aely csak csekély értékben tér el az x p -re egadottól. Osztálypontosság: Osztálypontosság (op) a végkitéréshez (éréshatár) tartozó relatív hiba (ez egyben általában a H relatív hiba iniua): op = 100 %. Az osztálypontosság az elektroechanikus űszer xh jellezője, elyet a gyártók egadnak (a űszeren leolvasható). 5

6 op x Az osztálypontosság iseretében eghatározható az abszolút hiba: H = h, továbbá 100 H a érés relatív hibája: h = 100 %, és az a tartoány, aibe a pontos érték esik: x x x H, tehát x H x x + H. A érés pontossága érdekében olyan éréshatáron p p kell érni, aelyben a utató a legjobban kitér. 1. Példa: Áraerősséget érünk. A következő adatokat iserjük: x h =10 A op=1 x =6 A Határozzuk eg az abszolút hibát (H), a relatív hibát (h), és a pontos érték tartoányát. A egoldás: op 1 H 0.1 H = xh = 10 = 0.1 A ; h = 100 % = 100 % = 1.67 %; x H xp x + H, x 6 tehát 5.9 A x p 6.1 A. 2. Példa: Feszültséget érünk. A következő adatokat iserjük: x h =1000 V op=1.5 x =230 V Határozzuk eg az abszolút hibát (H), a relatív hibát (h), és a pontos érték tartoányát. A egoldás: op 1.5 H 15 H = xh = 1000 = 15 V; h = 100 % = 100 % = 6.52 %; x H xp x + H, x 230 tehát 215 V x p 245 V. Fogyasztás: Az egyenáraú elektroechanikus űszerek fogyasztásán a űszer kitéréséhez szükséges villaos teljesítényt értjük. A űszer jellezője a belső ellenállás (R b ). A fogyasztás ezen R b -n eső teljesítény, 2 2 U aely aperérő esetén P = I Rb, voltérő esetén P =, ahol I és U a ért Rb értékek. A űszer belső ellenállása egy éréshatáron belül érteleszerűen állandó. Aperérő belső ellenállása kicsi (ideális értéke zérus), voltérőjé nagy (ideális értéke végtelen nagy). Az aperérő esetén egadják a éréshatárhoz tartozó feszültségesést, aiből R b U éréshatáron száolható: Rb =. Voltérő esetén egadnak egy úgynevezett Ω/V értéket, I h aelyet egszorozva a éréshatárral egkapjuk az R b -t: R = " Ω / V " U. b h 6

7 Megjegyzés: Előfordulnak olyan űszerek, ahol közvetlenül egadják az R b -t, illetve voltérőknél is (az aperérőkhöz hasonlóan) egadják a végkitérésen (U h ) átfolyó áraot. 1. Példa: Mekkora egy egyenáraú aperérő tényleges és a éréshatárhoz tartozó fogyasztása, ha I h =10 A-es éréshatáron a feszültség esés U=0.1 V, a ért érték I =6 A? Megoldás: U 0.1 Rb 0.01, 2 2 = = = Ω P = I Rb = = 0.36 W. I 10 h 2. Példa: Mekkora egy egyenfeszültséget érő voltérő tényleges fogyasztása, ha U h =1000 V, Ω/V =10 kω, és U =230 V? Megoldás: U 230 Rb = " Ω / V " U h = = 10 Ω = 1 M Ω, P = = = W. 6 Rb 10 Mérési frekvenciatartoány: A váltakozó áraú űszereken gyakran feltüntetik az ún. referencia frekvenciatartoányt, aelyben az osztálypontosságot garantálják. Aennyiben a határok nincsenek feltüntetve, akkor a referencia tartoány Hz. Skálahiba és leolvasási hiba: Olcsóbb űszerek skálájának csak néhány pontját - leggyakrabban végkitérését - hitelesítik összehasonlító éréssel. Precíziós űszereken is csak pontot határoznak így eg, a többit pedig a skála bizonyos törvényszerűség szerinti (pl. egyenletes) felosztásával nyerik. Ez hibát okozhat ég akkor is, ha a hiteles űszerrel felvett pontok pontosak. Ha a utatóra ne a skálára erőleges irányból tekintünk, akkor leolvasási- vagy parallaxishiba lép fel. Ezt kiküszöbölendő, késél alakúra képezik ki a utatók végét, és tükröt helyeznek el alatta. Az ilyen űszert úgy kell leolvasni, hogy a utató teljes egészében elfedje a tükörképét. Mechanikai hibák és beállási viszonyok: Az elektroechanikus űszerekben a vizsgált ennyiség olyan hatásait használjuk fel, aelyek a űszer lengőrészére erőt, vagy nyoatékot képesek kifejteni. Ez a hatás leggyakrabban az ára ágneses hatása. A lengőrész lehet egy vagy több tekercs (lengőtekercses űszerek), lágyvas (lágyvasas űszerek), ritkán kis állandó ágnes (lengőágneses űszer). Forgó utatós egytekercses űszerekben a lengőrészre a súrlódáson kívül két nyoaték hat: a érendő ennyiséggel valailyen (pl. arányos) kapcsolatban lévő villaos nyoaték (M v ) és a rugóerőből eredő nyoaték (M r ). Egyensúlyban e két nyoaték eredője zérus. Mozgás közben ezeken kívül ég két dinaikus nyoatékösszetevő lép fel. A ozgásegyenlet: 2 d α dα M v ( α) = Θ + k + M ( ), 2 r α (3.6.1) dt dt ahol: α a kitérés, Θ a lengőrész tehetetlenségi nyoatéka, k a csillapítási állandó. Ugrásszerű M nyoatékváltozás esetén a beállás periodikusan csillapodó, vagy aperiodikus lehet (3.6.1 ábra). Az α = f ( t) időfüggvényt a fenti differenciálegyenlet egoldása szolgáltatja. M v és M r különbségét beállító-nyoatéknak nevezzük. Az egyensúlyi helyzet közelében ez egyre kisebb, ezért a lengőrész tűcsapágyának állandó súrlódási nyoatéka 7

8 kitérési hibát okoz. Mutatós űszerekben a lengőrész tengelye általában üvegkeényre edzett acélkúpban végződik ábra Periodikus jelek és jellezőik A vizsgálat szepontjából legegyszerűbb az időben állandó jel, aelynek pillanatértéke egegyezik időbeli átlagával. Egyszerű periodikus jelek például az időben szinuszosan változó, a négyszög (3.6.2a ábra), a hároszög (3.6.2b ábra) és a fűrészfog (3.6.2c ábra) alakú jel. Egy periodikus jel alakja azonban általában bárilyen lehet. A továbbiakban definiált jellezők a jelalaktól függetlenül jellezik az adott jelet. A periodikus jel pillanatértékét x(t)- vel, csúcsértékét X -el, periódusidejét pedig T p -vel jelöljük. A periódusidő reciproka a frekvencia (f), aelynek 2π-szerese a körfrekvencia (ω). Az x(t) szinuszos jelet pl. x( t) = X cos( ωt) alakban adhatjuk eg. A T p periódusidő alatt egy teljes periódus játszódik le, aelyhez radiánban 2π szög tartozik, vagyis ωt p = 2π. Innen ω=2π/t p =2πf ábra. A periodikus jeleket különböző időbeli átlagértékükkel szokás jelleezni. Egyrészt azért, ert ezeknek fizikai tartalo adható, ásrészt, ert a űszerek felépítésüktől függően ezek egyikét érik. A definíció ellett az egyes átlagértékek szeléletes fizikai jelentését is egadjuk. A felsorolt jellezőket alkalazhatjuk tetszőleges x(t) periodikus ennyiségekre, pl. feszültségre, fluxusra, indukcióra stb. Az x(t) ennyiséget az alábbiakban i(t) áranak tekintjük. 8

9 Átlagérték (egyszerű középérték): A definíció I 0 T p 1 = i( t) dt. T (3.6.2) p 0 Szinuszos ára, i( t) = I cos( ωt) esetén I 0 = 0. Mateatikai szepontból egegyezik a periodikus jel Fourier-sorának első tagjával, fizikai oldalról az i(t) egyenáraú összetevőjével. Szokás elektrolitikus középértéknek is nevezni, ert hatása elektrolízis alkalával egyenértékű a kivált anyag ennyiségének szepontjából az I 0 nagyságú egyenáraéval. Abszolút-középérték (röviden középérték): A definíció I k T p 1 = i( t) dt. T (3.6.3) p 0 2 Szinuszos ára esetén I. k = I π Ez az egyenirányítás után kapott időben változó ennyiség időbeli átlaga. Az egyenirányított váltakozó ára egyszerű és abszolút középértéke egegyezik, vagyis ebben az esetben az abszolút középérték egegyezik az elektrolitikus középértékkel (pl. egyenirányítós Deprezűszer által érzékelt ennyiség, ld. később). Effektív érték (négyzetes középérték): A definíció I T p 1 2 Ieff I i t dt Tp 0 = = ( ). (3.6.4) Szinuszos ára esetén I =. 2 Az ára effektív értéke azt adja eg, hogy egy periodikus ára ekkora egyenértékű egyenáraal helyettesíthető a hőhatás szepontjából. Mivel a pillanatnyi teljesítény az ára négyzetével arányos, így az R ellenálláson átfolyó i(t) ára átlagteljesíténye egy periódus alatt 1 T teljesítényével. T p 2 2 Ri ( t) dt = RI, vagyis egegyezik az I egyenáraal átjárt R ellenállás p 0 Az effektív értéket a továbbiakban index nélküli nagybetűvel jelöljük: Alaktényezők: A csúcstényező definíció szerint k cs I, (3.6.5) I Szinuszos ára esetén k cs = 2. 9

10 A foratényező definíciója: Szinuszos ára esetén k f = 1,11. k f I =. (3.6.6) I k 3.7 Alapűszerek Deprez-űszer (lengő- vagy forgótekercses űszer): ábra. Vázlatos felépítése az ábrán látható. A lengőtekercset (2) - aelyet, egy álló ferroágneses henger (3) alkotója irányában csévélnek fel - egy állandó ágnes (1) fogja körül. Az áraot általában a visszatérítő rugókon (4) át vezetik be a tekercsbe. A tekercs közel hoogén ágneses térben van, így az egy vezetőre ható erő integrálás nélkül száítható a Lorentz törvényből: F = B I l, ahol: B az állandó ágnes által létesített indukció, I a tekercsben folyó érendő egyenára, l a hatásos vezetőhossz. Egy négyzetalapú hasábra tekercselt cséve esetén azok az egyással szeben fekvő oldalon lévő vezetők tekintendők hatásosaknak, aelyek ozgásuk közben az indukcióvonalakra indig erőlegesek. A villaos nyoaték: M v =2NBIlr=k 1 I, ahol N a tekercs enetszáa, r a tekercs közepes sugara. Legyen a rugó nyoatéka: M r =k 2 α, így a kitérés: 10

11 k2 I, α = (3.7.1) k1 ahol k 1, k 2 a felépítéstől függő állandók. Mivel a kitérés arányos az áraal, a skála beosztása egyenletes. A Deprez-űszer tehát egyenára vagy váltakozóára átlagértékének (egyenáraú összetevőjének) érésére alkalas. Ez utóbbi esetben vigyázni kell arra, hogy a tekercset az ára effektív értéke elegíti, de a kitérés az átlagértékkel arányos. Ha az effektív érték lényegesen eghaladja a éréshatárt, akkor a tekercs tönkreehet, annak ellenére, hogy az átlagértékkel arányos kitérés kicsi, ert a nyoaték váltakozó koponensét a űszer - a lengőrész tehetetlensége iatt - ne követi. Egyenirányítós Deprez-űszer: A Deprez-űszert váltakozóára érésére úgy teszik alkalassá, hogy egyenirányítással az ára abszolútértékét képezik. A űszer az abszolút középértékkel arányosan tér ki, ert a lengőrész tehetetlensége iatt, a nyoaték-középértékre szuperponált váltakozó összetevőket a utató ne tudja követni. Mivel a érendő jel általában szinuszos, a űszert a szinuszos jel foratényezőjének (k f =1,11) figyelebevételével, annak effektív értékére skálázzák. Szinuszostól eltérő jelalakok esetén a következő száítással határozhatjuk eg az effektív értéket (x eff ): x xeff = k f, ahol x a ért érték, k f a ért jel foratényezője a leolvasott értéket 1,11-gyei osztva, egkapjuk a jel középértékét, ajd aennyiben iserjük a ért jel foratényezőjét, azzal szorozva a középértéket, egkapjuk a ért jel effektív értékét. A űszert az egyenirányítók szibóluával (egy dióda jelképével) különböztetik eg az egyenáraú kiviteltől. Lágyvasas űszer 1 : A lágyvasas űszer elvi felépítése a ábrán látható. Működése azon alapszik, hogy ha egy tekercs (1) ágneses terébe vasdarabot (2) helyezünk, akkor arra erő hat. Egy vasdarab felületén a ágneses erőhatásból szárazó felületegységre ható p erő egegyezik a felülethez kapcsolódó levegő térfogategységében tárolt w ágneses energiával: 1 2 p = w = B, ahol B a vas felületére erőleges indukció, µ 0 a vákuu pereabilitása. 2µ 0 [p ]=N/ 2. 1 A űködési leírás az előadási jegyzet 3, 4 és 5 fejezeteinek iseretében ég jobban érthető. 11

12 3.7.2 ábra. A tekercs belsejében nagyobb az indukció, így a lágyvas tekercs felöli oldalán nagyobb a ágneses erőhatás is, aely indig a ferroágneses anyagból a levegő felé irányul. Ezért az eredő nyoaték a lágyvasat be akarja forgatni a tekercs belsejébe. Ekkor az elrendezés L(α) induktivitása növekszik, ahol α a utató szögelfordulása. Az ehhez szükséges energiát a űszer a érendő hálózatból veszi fel. A nyoaték-száításhoz induljunk ki a teljes ágneses energiából. A teljes érőrendzer induktivitása L(α) a vasleez helyzetétől függ és így a ágneses energia a helyzet függvénye: 1 ( ) 2 W = wdv = L α i. (3.7.2) 2 V A űszer dα elei elfordulásakor a rugó ellenében végzett unkát a ágneses energia elei változása fedezi: 1 ( ) 2 vdα = d L α i. 2 (3.7.3) A nyoaték, v az i ára négyzetével arányos, az arányossági tényező pedig a kitérés függvénye: 1 dl( α ) 2 2 v = i = f ( α ) i, (3.7.4) 2 dα Váltakozóára érésekor a űszer - ne bírván követni a nyoaték gyors változásait α k szöggel kitér, f(α k ) tehát az időben állandó. A közepes nyoaték T p p 1 1 M dt f ( ) i dt f ( ) I. ( α 2 2 ) = = α = α v k v k k Tp T 0 p 0 T (3.7.5) A fenti egyenlet szerint tehát az M v kitérőnyoaték, és így a űszer kitérése az ára effektív értékének négyzetével arányos, skálája ne egyenletes osztású. A űszer egyenára érésére is alkalas. Elektrodinaikus űszer: Ha egy űszer lengőtekercse ne egy állandó ágnes terében, hane egy ásik tekercs áraa által létesített ágneses térben ozog, akkor elektrodinaikus űszerről beszélünk. Alapvetően két típust különböztetünk eg: - vasagos elektrodinaikus (ferrodinaikus) űszerről beszélünk, ha az állórészben gerjesztett ágneses tér nagyrészt vasban záródik; 12

13 Elektrotechnika alapjai - vasentesnek (röviden elektrodinaikusnak) nevezzük a űszert akkor, ha a ágneses erővonalak kizárólag levegőben záródnak ábra. A vasentes űszer tekercsei olyanok (3.7.3 ábra), hogy az állótekercs által létrehozott indukcióvonalak inden helyzetben közelítőleg erőlegesen essék a forgó tekercs vezetőit. A villaos nyoaték az indukció és a forgó tekercs áraának szorzatával arányos. Végső soron a villaos nyoaték pillanatértéke a két ára pillanatértékének szorzatával arányos: (3.7.6) v=k1i1i2. Elektrodinaikus ára- és feszültségérőkben a két tekercset sorba kötik és így pl. ára érésekor i1 =i2. A kitérés a villaos nyoaték időbeli átlagértékével arányos, így (3.7.7) α = ki 2. Váltakozó ára érésekor a kitérés az effektív érték négyzetével arányos, így az elektrodinaikus űszer egyen- és tetszőleges alakú periodikusan váltakozó ára érésére egyaránt alkalas (egy adott frekvenciasávon belül). A ábra szerinti indukcideloszlás esetén a skála négyzetes. Más elrendezésben a skála akár egyenletes osztású is lehet. 13

14 3.8 Mérési feladatok Feszültségérő űszerek összehasonlítása A ábra szerinti érési elrendezésben egvizsgáljuk különböző rendszerű feszültségérő űszereknek különböző foratényezőjű jelekre utatott hibáit. A érési feladatot a érésvezető irányítása ellett kell elvégezni ábra. Különböző rendszerű feszültségérő űszerek összehasonlítása. 1. Ellenőrizze az ábra szerint összeállított érési kapcsolást! A toroid transzforátor két beenő (R és N) és két kienő (R' és N) kapoccsal rendelkezik. A beenő (R-N) kapcsok közé állandó (esetünkben 220 V-os) váltakozó feszültséget kapcsolunk. A kienő (R'-N) kapcsok között a váltakozó feszültség a csúszka állásától függően folyaatosan változtatható, és pl. ha a csúszka a legalsó helyzetben van, U ki = 0, a csúszkát ebből a helyzetből felfelé elozdítva U ki nő. A D dióda olyan villaos ele, aely a berajzolt nyíl irányában vezet csak áraot, ellenkező irányban ne. Figyeljen az oszcilloszkóp helyes bekötésére! Mivel a toroid transzforátorra kapcsolt hálózat földelt N pontja az oszcilloszkóp csatlakozódugójának védőérintkezőjén át az oszcilloszkóp testjére kerül, a rajzzal ellentétes polaritású bekötés zárlatot eredényez! 2. Válassza eg a feszültségérő űszerek alkalas éréshatárát, ha a érendő feszültség U = 130 V. Zárt K 2 és K 1 ellett, a toroid transzforátor segítségével növelje az U ki feszültséget 0-ról 130 V-ra. K 1 kapcsoló isételt nyitásával és zárásával vizsgálja eg a űszerek beállását! Aperiodikus vagy periodikus a folyaat? Válasz: I. Egyenirányítós Deprez:... II. Lágyvasas:... III. Elektrodinaikus: Zárt K 2 kapcsoló (szinuszos jel) esetében jegyezze fel a táblázat egfelelő sorába a feszültségérők által utatott értékeket! Ha a legkisebb hibaosztályú űszer által 14

15 utatott értéket tekintjük a pontos értéknek, akkor ekkora a érés abszolút és relatív hibája az egyes űszereken? A száítás eredényeit írja be az táblázatba! Műszer Egyenirányítós Deprez Lágyvasas Elektrodinaikus Rendszer rajzjele Száa Osztálypontossága Jelalak SZINUSZ Méréshatár......V......V......V Műszerállandó...V/...V/...V/ Mért érték [ ] Mért érték [V] Hiba [V] Rel. hiba [%] Jelalak FÉLSZINUSZ Méréshatár......V......V......V Műszerállandó...V/...V/...V/ Mért érték [ ] Mért érték [V] Hiba [V] Rel. hiba [%] Táblázat 4. Nyissa a K 2 kapcsolót (félszinusz jel)! Rajzolja le az oszcilloszkópon látható jelalakot az ábrába! Jegyezze fel a feszültségérők által utatott értékeket a táblázat egfelelő sorába! Magyarázza eg, iért ne utatnak azonos értéket a űszerek! ábra 15

16 5. A félszinusz alakú feszültség foratényezőjével korrigálja a kiugróan nagy eltérést adó űszer érési eredényét! Száítás: A... űszer korrigált érési eredénye:... Vesse össze a korrigált értéket a pontosnak tekintett űszer érési eredényével: A hiba:... A relatív hiba : Ellenállásérés egyenáraú körben 1. A vizsgált két alkatrészt R-rel, ill. Z-vel jelöljük. Az eredények összehasonlíthatósága érdekében a és érésben ugyanazt az R, ill. Z alkatrészt kell vizsgálni! R névleges adatai: R n =...Ω ±... % P n =...W Mérje eg az alkatrészek ellenállásértékét digitális ultiéterrel! A ultiéterrel ért értékek: R =...Ω R z =...Ω A érést végezzük el a többi R, ill. Z ele esetére is! 2. R érése feszültség-áraérős ódszerrel. A éréshez egy darab univerzális űszer használata szükséges, elyet először állítsunk be áraérésre és kössük be az ellenállással sorosan. Ezután elvégezhető a feszültségérés is, elyhez a űszert feszültségérésre kell beállítani, és az ellenállással párhuzaosan kell bekötni. Az U=20 V-os egyenfeszültségű tápegységet használjuk. Állítsa össze a fenti elrendezést először az áraéréshez, ajd a feszültségéréshez! Állítsa be a űszerek szükséges éréshatárát! A feszültség bekapcsolása után jegyezze fel a táblázatba a érési adatokat! A űszerek adatai Mérési adatok Száa Rendszerjele Oszt. pont. Méréshatár [ ] [V], [A] Fesz. érő......v Áraérő......V táblázat: R érése egyenáraú körben. 16

17 A érési adatokból száított ellenállásérték: R =...=...Ω Vesse össze a kapott R értéket a ért (pontosnak tekinthető) R ellenállásértékkel! Száítsa ki a érési adatokból száított ellenállásérték hibáját! A hiba értéke a hibaterjedésre vonatkozó szabályok alapján az alábbi képlet segítségével száítható ki: 2 2 V I R = R +, V I ahol V a feszültségérés, I az áraérés hibája (lásd fejezet). Az R érték hibája: R=...Ω A érést végezzük el a többi R ele esetére is! 3. R z érése feszültség-árarnérős ódszerrel. Állítsa össze az előző pontban ár isertetett érési elrendezést! A feszültség bekapcsolása után jegyezze fel a táblázatba a ért értékeket! (3.8.1) A űszerek adatai Mérési adatok Száa Rendszerjele Oszt. pont. Méréshatár [ ] [V], [A] Fesz. érő......v Áraérő......V táblázat. R z érése egyenáraú körben R z =...=...Ω Vesse össze a kapott eredényt a ért (pontosnak tekinthető) R értékkel! Száítsa ki a érési adatokból száított R z érték hibáját! A száított hiba: R z =...Ω A érést végezzük el a többi Z ele esetére is! 17

18 3.8.3 Ellenállásérés váltakozóáraú körben A vizsgálandó alkatrészek a érésben alkalazott R és Z. 1. R érése feszültség-áraérős ódszerrel. A érést a pontban isertetett ódon kell elvégezni, a érőűszert váltakozó áraú üzeódban kell használni. A éréshez a érőasztalban található 24 V-os, 50 Hz-es szinuszos feszültségforrást használjuk! Állítsa össze az elrendezést először az áraéréshez, ajd a feszültségéréshez! Állítsa be a űszerek szükséges éréshatárát! A feszültség bekapcsolása után jegyezze fel a táblázatba a érési adatokat! A űszerek adatai Mérési adatok Száa Rendszerjele Oszt. pont. Méréshatár [ ] [V], [A] Fesz. érő......v Áraérő......V táblázat. R érése váltakozó áraú körben. A érési adatokból száított ellenállás értéke: R =...=...Ω Megegyezik-e a érés eredénye az egyenáraú körben eghatározott R értékkel? Indokolja tapasztalatát! Vesse össze a kapott R értéket a ért (pontosnak tekinthető) R ellenállás értékkel! Száítsa ki a érési adatokból száított ellenállásérték hibáját! A száított hiba: R=...Ω A érést végezzük el a többi R ele esetére is! 2. Z érése feszültség-áraérős ódszerrel. A érést a pontban isertetett ódon kell elvégezni, a érőűszert váltakozó áraú üzeódban kell használni. Állítsa össze a érési elrendezést először az áraéréshez, ajd a feszültségéréshez! Állítsa be a űszerek szükséges éréshatárát! A feszültség bekapcsolása után jegyezze fel a táblázatba a érési adatokat! Száa A űszerek Rendszerjele adatai Oszt. pont. Méréshatár Mérési adatok [ ] [V], [A] 18

19 Fesz. érő......v Áraérő......V táblázat. Z érése váltakozó áraú körben. A érési adatokból száított váltakozó áraú ellenállás (ipedancia) értéke: Z =...=...Ω Megegyezik-e a érés eredénye az egyenáraú körben eghatározott R z (egyenáraú ellenállás) értékkel? Indokolja tapasztalatát! Száítsa ki a érési adatokból száított ipedanciaérték hibáját! A száolt hiba: Z=...Ω A érést végezzük el a többi Z ele esetére is! A és érés eredényelnek tanulsága szerint ne tisztán ohos ellenállású, illetve iseretlen felépítésű alkatrészek ohos ellenállásának érésére egyenáraú érési ódszert kell alkalazni. 19

20 3.9 Ellenőrző kérdések 1. Isertesse a villaos érőűszerek különböző csoportosításait! 2. Definiálja a ért érték, pontos érték, éréshatár, űszerállandó, érzékenység, az abszolút és relatív hiba fogalát! 3. Definiálja az osztálypontosság, fogyasztás, skálahiba, leolvasási hiba, illetve echanikai hibák fogalát! 4. Definiálja az átlagérték, abszolút középérték, effektív érték, és alaktényező fogalát! 5. Isertesse a Deprez űszer felépítését és űködési elvét! 6. Isertesse az egyenirányítós Deprez űszer felépítését és űködési elvét! 7. Isertesse a lágyvasas űszer felépítését és űködési elvét! 8. Isertesse az elektrodinaikus űszer felépítését és űködési elvét! 9. Isertesse a Feszültségérő űszerek összehasonlítása c. érés enetét! 10. Isertesse az Ellenállásérés egyenáraú körben c. érés enetét! 11. Isertesse az Ellenállásérés váltakozó áraú körben c. érés enetét! 12. Isertesse az Oh törvényt egyenáraú, illetve váltakozóáraú körben! Definiálja a koplex ipedancia fogalát! 13. Isertesse a Lorentz erőtörvényt! Definiálja a villaos teljesítény száítását egyenáraú árakörben! 20

21 MELLÉKLET 3.M A érés érőűszerei 3.M.1 Digitális ultiéter A digitális ultiéterek többnyire egyen- és váltakozó feszültség, illetve -ára, valaint ellenállás érésére alkalasak. Működésük legtöbbször azon az elven alapul, hogy a beenő feszültséggel arányos időintervalluot állítanak elő és ezt az időintervalluot érik. Ára- illetve ellenállásérés esetén, először az áraal, illetve az ellenállással arányos feszültséget állítanak elő. A digitális ultiéterek általában csúcsegyenirányítást végeznek, és a csúcsérték szeresét jelzik ki, így biztosítjuk, hogy szinuszos jel érése esetén a űszer az effektív értéket utassa. Ne szinuszos jel érése esetén a csúcstényezővel korrigálni kell a érési eredényt. Ennél a űszernél is, int inden digitális elvű érőűszernél, a lehető legtöbb szájegyes kijelzésre kell törekedni. A TR 1667 típusú digitális ultiéter: A űszer kezelőszervei a 3.M.1 ábrán láthatók M.1 ábra. A TP 1667 típusú digitális ultiéter kezelőszervei. Mérhető ennyiségek értéktartoánya: Feszültség: 100 µv-1000 V (DC), ill. 500 V eff (AC); Ára: 0,1 µa - 2 A; Ellenállás: 0, 1 Ω - 2 MΩ; 21

22 Váltakozó jelek: 30 Hz - 2 MHz tartoányban érhetők hitelesen. A POWER ON-OFF a hálózati be- és kikapcsoló. A érési ód beállító nyoógobokkal választjuk ki a érni kívánt ennyiséget: az U - feszültségérést; az I - áraérést; az R - ellenállásérést; a DC - egyenjelet; az AC - váltakozó jelet jelent. A űszer DC állásban csak a jel egyenáraú összetevőjét, AC állásban pedig csak a váltakozó koponenseket éri. A éréshatár beállító gobok felirata a axiálisan kijelezhető ennyiséget jelzi. Ha ezt a határt túllépjük, a kijelzett száok üteesen villognak. Megjegyzés: 2000 V éréshatáron csak ax V egyen-, illetve 500 V váltakozó feszültség érhető. Feszültség- illetve ellenállás érésekor a érendő pontokat az U, illetve R és a COMMON (közös) feliratú beenetekhez csatlakoztatjuk. Áraérést az I és a COMMON beenetek segítségével végzünk. 22

23 3.M.2 Tápegységek 3.M.2 ábra. Az OE 71 típusú egyenfeszültségű tápegység kezelőszervei. A nyoógobok benyoott állapotához (itt a felső) kiengedett állapotához (itt az alsó) feliratok tartoznak. *Csak akkor hatásos, ha a fix 5 V feszültség nincs kiválasztva. 23

24 3.M.3 ábra. A TR 9162 típusú egyenfeszültségű tápegység kezelőszervei. 24

25 3.M.3 Univerzális űszer 3.M.4 ábra. A Ganzuniv univerzális űszer kezelőszervei. 1. Nullpont beállítás. 2. Védőkapcsoló nyoógobja. A gobot "be" állásba kell nyoni, aennyiben "ki" állásban (felső állás) lenne. 3. A nyoógobos kapcsolót szükség szerint egyenáraú állásba (...), továbbá a polaritástól függően "+", vagy "-" állásba, váltakozó áranál "~" állásba, ellenállásérésnél pedig "Ω" állásba kapcsoljuk. Az átkapcsolást érés közben is elvégezhetjük. Átkapcsolás közben a érőkör ne szakad eg. A nyoógobos kapcsolóval beállított polaritás pozitív kitérésnél a jobboldali csatlakozóra érvényes. 4. A éréshatár kapcsolót állítsuk a kívánt éréshatárra. Áraerősség, vagy feszültség érését a agasabb éréshatáron kezdjük és azután kapcsoljuk a kedvezőbb alacsonyabb éréshatárra. A érés befejezése után a éréshatár kapcsolót indig a legagasabb feszültség éréshatárra állítsuk. 5. A űszer csatlakoztatása a érendő árakörhöz. Feszültségérés esetén a érendő árakört a baloldali (föld) és a középcső csatlakozó közé kell kötni. Áraérés esetén a 3 A 30 µa éréstartoány esetén a baloldali és a középső, 10 A-es éréstartoány esetén pedig a baloldali és jobboldali csatlakozók közé kell bekötni a érendő árakört. 6. Az Ω -gobot ellenállásérés esetén használhatjuk (itt ne térünk ki a használatára). Egy rövid kezelési utautató a űszer fenéklapján található. 7. Hordfül (betolható). 25

26 3.M.4 Mérőűszereken alkalazott jelölések 26

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű árakörök áraa, feszültsége, teljesíténye A szokásos előjelek Általában az ún fogyasztói pozitív irányokat használják, ezek szerint: - a ϕ fázisszög az ára helyzete a feszültség szinusz hullá szöghelyzetéhez

Részletesebben

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret

Részletesebben

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű váltakozó áraú körök áraa, feszültsége, teljesíténye Feszültség előállítása indukcióval Hoogén ágneses térben forgó vezetőben és enetben indukálódó feszültség Az órán elhangzottak szerint dőben

Részletesebben

Lehetséges minimumkérdések laboratóriumi mérések előtt Villamos mérések c. tárgyból

Lehetséges minimumkérdések laboratóriumi mérések előtt Villamos mérések c. tárgyból Leetséges iniukérdések laboratóriui érések előtt Villaos érések c. tárgyból (A válaszok inden esetben 1-1 soros rövid válaszok, a száolások 1-1 képletes, könnyen száolató feladatok, a rajzok egyszerű,

Részletesebben

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

A mágneses kölcsönhatás

A mágneses kölcsönhatás TÓTH A.: Mágneses erőtér/1 (kibővített óravázlat) 1 A ágneses kölcsönhatás Azt a kölcsönhatást, aelyet később ágnesesnek neveztek el, először bizonyos ásványok darabjai között fellépő a gravitációs és

Részletesebben

Villamos mérések. Analóg (mutatós) műszerek. Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz

Villamos mérések. Analóg (mutatós) műszerek. Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz Villamos mérések Analóg (mutatós) műszerek Készítette: Füvesi Viktor doktorandusz rodalom UrayVilmos Dr. Szabó Szilárd: Elektrotechnika o.61-79 1 Alapfogalmak Mutatós műszerek Legegyszerűbbek Közvetlenül

Részletesebben

Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika

Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika Elektromechanika 6. mérés Teljesítményelektronika 1. Rajzolja fel az ideális és a valódi dióda feszültségáram jelleggörbéjét! Valódi dióda karakterisztikája: Ideális dióda karakterisztikája (3-as jelű

Részletesebben

Fluidizált halmaz jellemzőinek mérése

Fluidizált halmaz jellemzőinek mérése 1. Gyakorlat célja Fluidizált halaz jellezőinek érése A szecsés halaz tulajdonságainak eghatározása, a légsebesség-nyoásesés görbe és a luidizációs határsebesseg eghatározása. A érésekböl eghatározott

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása.

Hullámtan. A hullám fogalma. A hullámok osztályozása. Hullátan A hullá fogala. A hulláok osztályozása. Kísérletek Kis súlyokkal összekötött ingasor elején keltett rezgés átterjed a többi ingára is [0:6] Kifeszített guikötélen keltett zavar végig fut a kötélen

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

Ohm törvénye. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel.

Ohm törvénye. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel. Eszközszükséglet: Elektromos áramkör készlet (kapcsolótábla, áramköri elemek) Digitális multiméter Vezetékek, krokodilcsipeszek Tanulói tápegység

Részletesebben

V. Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

V. Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye V Egyszerű váltakozó áraú körök áraa, feszültsége, teljesíténye Feszültség előállítása indukcióval Forgási (ozgási) indukció: forgási indukált feszültség keletkezik, aikor egy vezető és a ágneses tér között

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés

1 kérdés. Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Személyes kezdőlap Villamos Gelencsér Géza Simonyi teszt 2017. május 13. szombat Teszt feladatok 2017 Előzetes megtekintés Kezdés ideje 2017. május 9., kedd, 16:54 Állapot Befejezte Befejezés dátuma 2017.

Részletesebben

11/1. Teljesítmény számítása szinuszos áramú hálózatokban. Hatásos, meddô és látszólagos teljesítmény.

11/1. Teljesítmény számítása szinuszos áramú hálózatokban. Hatásos, meddô és látszólagos teljesítmény. 11/1. Teljesítén száítása szinuszos áraú álózatokban. Hatásos, eddô és látszólagos teljesítén. Szinuszos áraú álózatban az ára és a feszültség idıben változik. Íg a pillanatni teljesítén is változik az

Részletesebben

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

Elektronikai alapgyakorlatok

Elektronikai alapgyakorlatok Elektronikai alapgyakorlatok Mőszerismertetés Bevezetés a szinuszos váltakozó feszültség témakörébe Alkalmazott mőszerek Stabilizált ikertápegység Digitális multiméter Kétsugaras oszcilloszkóp Hanggenerátor

Részletesebben

Házi Feladat. Méréstechnika 1-3.

Házi Feladat. Méréstechnika 1-3. Házi Feladat Méréstechnika 1-3. Tantárgy: Méréstechnika Tanár neve: Tényi V. Gusztáv Készítette: Fazekas István AKYBRR 45. csoport 2010-09-18 1/1. Ismertesse a villamos jelek felosztását, és az egyes csoportokban

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

Digitális multiméterek

Digitális multiméterek PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FIZIKAI INTÉZET Fizikai mérési gyakorlatok Digitális multiméterek Segédlet környezettudományi és kémia szakos hallgatók fizika laboratóriumi mérési gyakorlataihoz)

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet)

13. Román-Magyar Előolimpiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló május 21. péntek MÉRÉS NAPELEMMEL (Szász János, PTE TTK Fizikai Intézet) 3. oán-magyar Előolipiai Fizika Verseny Pécs Kísérleti forduló 2. ájus 2. péntek MÉÉ NAPELEMMEL (zász János, PE K Fizikai ntézet) Ha egy félvezető határrétegében nok nyelődnek el, akkor a keletkező elektron-lyuk

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

Egyfázisú aszinkron motor

Egyfázisú aszinkron motor AGISYS Ipari Keverés- és Hajtástecnika Kft. Egyfázisú aszinkron otor 1 Egy- és árofázisú otorok főbb jellegzetességei 1.1 Forgórész A kalickás aszinkron otorok a forgórész orony alakjának kialakításától

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-2-0171/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-2-0171/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nezeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-2-0171/2015 nyilvántartási száú akkreditált státuszhoz Az ISD DUNAFERR Dunai Vasű Zrt. Anyagvizsgáló és Kalibráló Laboratóriuok Igazgatósága (2400 Dunaújváros,

Részletesebben

Rezgésdiagnosztika. 1. Bevezetés. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com

Rezgésdiagnosztika. 1. Bevezetés. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com Rezgésdiagnoszika. Bevezeés rezgésdiagnoszika a űszaki diagnoszika egy eghaározo erülee. gépek állapovizsgálaánál alán a legelerjedebb vizsgálai ódszer a rezgésérés. Ebben a jegyzeben először a rezgésérés

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!)

2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!) 1 A XXII. Öveges József fizika tanulányi verseny első fordulójának feladatai és azok egoldásának pontozása 2012 február 7. (EZ CSAK A VERSENY UTÁN LEGYEN LETÖLTHETŐ!!!) 1. Egy odellvasút ozdonya egyenletesen

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek

Méréselmélet és mérőrendszerek Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o

Részletesebben

Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.

Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás Mágneses oentu, ágneses szuszceptibilitás A olekuláknak (atooknak, ionoknak) elektronszerkezetüktől függően lehet állandóan eglévő, azaz peranens ágneses oentua (ha van bennük párosítatlan elektron, azaz

Részletesebben

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra A soros RC-kör Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros RC-körben egyértelművé vált, hogy a kondenzátoron a késik az áramhoz képest. Váltakozóáramú körökben ez a késés, pontosan 90 fok. Ezt figyelhetjük

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését

Részletesebben

ELLENÁLLÁSMÉRÉS. A mérés célja. Biztonságtechnikai útmutató. Mérési módszerek ANALÓG UNIVERZÁLIS MŰSZER (MULTIMÉTER) ELLENÁLLÁSMÉRŐ MÓDBAN.

ELLENÁLLÁSMÉRÉS. A mérés célja. Biztonságtechnikai útmutató. Mérési módszerek ANALÓG UNIVERZÁLIS MŰSZER (MULTIMÉTER) ELLENÁLLÁSMÉRŐ MÓDBAN. ELLENÁLLÁSMÉRÉS A mérés célja Az egyenáramú hidakkal, az ellenállásmérő műszerekkel, az ellenállásmérő módban is használható univerzális műszerekkel végzett ellenállásmérés módszereinek, alkalmazási sajátosságainak

Részletesebben

Méréstechnikai alapfogalmak

Méréstechnikai alapfogalmak Méréstechnikai alapfogalmak 1 Áttekintés Tulajdonság, mennyiség Mérés célja, feladata Metrológia fogalma Mérıeszközök Mérési hibák Mérımőszerek metrológiai jellemzıi Nemzetközi mértékegységrendszer Munka

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Mágneses erőtér Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja Magnetosztatikai mező: nyugvó állandó mágnesek és egyenáramok időben

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Áramlástani alaptörvények. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Áralástani alaptörények A köetelényodul egneezése: Kőolaj- és egyipari géprendszer üzeeltetője és egyipari technikus feladatok A köetelényodul száa: 07-06 A tartaloele azonosító száa és célcsoportja:

Részletesebben

Áramerősség, feszültség és ellenállásmérés eszközei

Áramerősség, feszültség és ellenállásmérés eszközei Áramerősség, feszültség és ellenállásmérés eszközei (áramerősség, feszültség, ellenállás, fáziseltolás, teljesítmény) A villamos mérőműszereket működésük elve alapján az alábbi csoportokba oszthatjuk.

Részletesebben

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T)

A megnyúlás utáni végső hosszúság: - az anyagi minőségtől ( - lineáris hőtágulási együttható) l = l0 (1 + T) - 1 - FIZIKA - SEGÉDANYAG - 10. osztály I. HŐTAN 1. Lineáris és térfogati hőtágulás Alapjelenség: Ha szilárd vagy folyékony halazállapotú anyagot elegítünk, a hossza ill. a térfogata növekszik, hűtés hatására

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 81 ÉRETTSÉGI VIZSGA 9. ájus 1. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dolgozatokat az útutató utasításai szerint,

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

Leica Lino L360, L2P5, L2+, L2G+, L2, P5, P3

Leica Lino L360, L2P5, L2+, L2G+, L2, P5, P3 Leica Lino L360, L25, L2+, L2G+, L2, 5, 3 Használati útutató Version 757665i agyar Gratulálunk a Leica Lino egvásárlásához!. A biztonsági előírások a készülék használatát leíró rész után olvashatók. A

Részletesebben

Mûveleti erõsítõk I.

Mûveleti erõsítõk I. Mûveleti erõsítõk I. 0. Bevezetés - a mûveleti erõsítõk mûködése A következõ mérésben az univerzális analóg erõsítõelem, az un. "mûveleti erõsítõ" mûködésének alapvetõ ismereteit sajátíthatjuk el. A nyílthurkú

Részletesebben

1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját!

1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját! 1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját! A villamos áram a villamos töltések rendezett mozgása. A villamos áramerősség egységét az áramot vivő vezetők közti

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat) Mechanikai unka, energia, eljesíény (Vázla). Mechanikai unka fogala. A echanikai unkavégzés fajái a) Eelési unka b) Nehézségi erő unkája c) Gyorsíási unka d) Súrlódási erő unkája e) Rugóerő unkája 3. Mechanikai

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE1302

Elektronika 2. TFBE1302 Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

2. Rugalmas állandók mérése

2. Rugalmas állandók mérése . Rugalas állandók érése PÁPICS PÉTER ISTVÁN csillagász, 3. évfolya 00.10.7. Beadva: 00.1.1. 1. A -ES, AZAZ AZ ABLAK FELLI MÉRHELYEN MÉRTEM. Ezen a laboron a férudak Young-oduluszát értük, pontosabban

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

MaxiCont. MOM690 Mikroohm mérő

MaxiCont. MOM690 Mikroohm mérő MOM690 Mikroohm mérő A nagyfeszültségű megszakítók és szakaszolók karbantartásának fontos része az ellenállás mérése. A nagy áramú kontaktusok és egyéb átviteli elemek ellenállásának mérésére szolgáló

Részletesebben

MUNKAANYAG. Danás Miklós. Váltakozó áramú hálózatok. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

MUNKAANYAG. Danás Miklós. Váltakozó áramú hálózatok. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása Danás Miklós Váltakozó áramú hálózatok A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások

1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ

Részletesebben

A mérés. A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell

A mérés. A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell A mérés A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell törekedni, minél közelebb kerülni a mérés során a valós mennyiség megismeréséhez. Mérési

Részletesebben

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben.

1. Az adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb elemmel, a legegyszerűbben. 1 1. z adott kifejezést egyszerűsítse és rajzolja le a lehető legkevesebb eleel, a legegyszerűbben. F függvény 4 változós. MEGOLÁS: legegyszerűbb alak egtalálása valailyen egyszerűsítéssel lehetséges algebrai,

Részletesebben

XXIII. ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY 2013. M E G O L D Á S A I ELSŐ FORDULÓ. A TESZTFELADATOK MEGOLDÁSAI (64 pont) 1. H I I I 2.

XXIII. ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY 2013. M E G O L D Á S A I ELSŐ FORDULÓ. A TESZTFELADATOK MEGOLDÁSAI (64 pont) 1. H I I I 2. XXIII. ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY 01. ELSŐ FORDULÓ M E G O L D Á S A I A TESZTFELADATOK MEGOLDÁSAI (64 pont) 1. H I I I. H H I H. H I H 4. I H H 5. H I I 6. H I H 7. I I I I 8. I I I 9.

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nezeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT ( a NAT20256/2013 nyilvántartási száú akkreditált státuszhoz D.E.Á.K. Irányítástechnikai Kft. Kalibráló Laboratóriu (2459 Rácalás, 1309/ hrsz.)

Részletesebben

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele

Áramköri elemek. 1 Ábra: Az ellenállások egyezményes jele Áramköri elemek Az elektronikai áramkörök áramköri elemekből épülnek fel. Az áramköri elemeket két osztályba sorolhatjuk: aktív áramköri elemek: T passzív áramköri elemek: R, C, L Aktív áramköri elemek

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)

Részletesebben

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások

Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Hálózati egyenirányítók, feszültségsokszorozók Egyenirányító kapcsolások Egyenirányítás: egyenáramú komponenst nem tartalmazó jelből egyenáramú összetevő előállítása. Nemlineáris áramköri elemet tartalmazó

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Szemcsés szilárd anyag porozitásának mérése. A sűrűség ismert definíciója szerint meghatározásához az anyag tömegét és térfogatát kell ismernünk:

Szemcsés szilárd anyag porozitásának mérése. A sűrűség ismert definíciója szerint meghatározásához az anyag tömegét és térfogatát kell ismernünk: Szecsés szilárd anyag porozitásának érése. Eléleti háttér A vegyipar alapanyagainak és terékeinek több int fele szilárd szecsés, ún. ölesztett anyag. Alapanyag pl. a szén, szilikonok, szees terények stb.,

Részletesebben

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c)

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) 1. - Mérőtermi szabályzat, a mérések rendje - Balesetvédelem - Tűzvédelem - A villamos áram élettani hatásai - Áramütés elleni védelem - Szigetelési

Részletesebben

Műveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez?

Műveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez? Műveleti erősítők Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez? Milyen kimenő jel jelenik meg a műveleti erősítő bemeneteire adott jel hatására? Nem invertáló bemenetre

Részletesebben

Harmonikus rezgőmozgás

Harmonikus rezgőmozgás Haronikus rezgőozgás (Vázat). A rezgőozgás fogaa. Rezgőozgás eírását segítő ennyiségek 3. Kapcsoat az egyenetes körozgás és a haronikus rezgőozgás között 4. A haronikus rezgőozgás kineatikai egyenetei

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II.

A 2010/2011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. II. Oktatási Hivatal A 010/011. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulányi Verseny első fordulójának feladatai és egoldásai fizikából II. kategória A dolgozatok elkészítéséhez inden segédeszköz használható.

Részletesebben

* Egyes méréstartományon belül, a megengedett maximális érték túllépését a műszer a 3 legkisebb helyi értékű számjegy eltűnésével jelzi a kijelzőn.

* Egyes méréstartományon belül, a megengedett maximális érték túllépését a műszer a 3 legkisebb helyi értékű számjegy eltűnésével jelzi a kijelzőn. I. Digitális multiméter 1.M 830B Egyenfeszültség 200mV, 2, 20,200, 1000V Egyenáram 200μA, 2, 20, 200mA, 10A *!! Váltófeszültség 200, 750V 200Ω, 2, 20, 200kΩ, 2MΩ Dióda teszter U F [mv] / I F =1.5 ma Tranzisztor

Részletesebben

- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v

- III. 1- Az energiakarakterisztikájú gépek őse a kalapács, melynek elve a 3.1 ábrán látható. A kalapácsot egy m tömegű, v - III. 1- ALAKÍTÁSTECHNIKA Előadásjegyzet Prof Ziaja György III.rész. ALAKÍTÓ GÉPEK Az alakítási folyaatokhoz szükséges erőt és energiát az alakító gépek szolgáltatják. Az alakképzés többnyire az alakító

Részletesebben

2.11. Feladatok megoldásai

2.11. Feladatok megoldásai Elektrotechnikai alaismeretek.. Feladatok megoldásai. feladat: Egy szinuszosan változó áram a olaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T 4 t 4 4µ s f,5 Hz 5 khz

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA

TARTALOMJEGYZÉK JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA TARTALOMJEGYZÉK JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1 A rendelet hatálya 1 Szabályozási eleek 1 Sajátos jogintézények 2 Fogalo eghatározás

Részletesebben

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola. GVT-417B AC voltmérő

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola. GVT-417B AC voltmérő Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Elektronikus anyag a gyakorlati képzéshez GVT-417B AC voltmérő magyar nyelvű használati útmutatója 2010. Budapest Tartalomjegyzék

Részletesebben

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők

Passzív és aktív aluláteresztő szűrők 7. Laboratóriumi gyakorlat Passzív és aktív aluláteresztő szűrők. A gyakorlat célja: A Micro-Cap és Filterlab programok segítségével tanulmányozzuk a passzív és aktív aluláteresztő szűrők elépítését, jelátvitelét.

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA

EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS 1 EGYENLETES KÖRMOZGÁS Pálya kör Út ív Definíció: Test körpályán azonos irányban haladva azonos időközönként egyenlő íveket tesz meg. Periodikus mozgás 2 PERIODICITÁS

Részletesebben

Régi műszerek a MIT-60 kiállításon Varga Sándor Dudás József Tóth Csaba

Régi műszerek a MIT-60 kiállításon Varga Sándor Dudás József Tóth Csaba Régi műszerek a MIT-60 kiállításon 2014.05.22-23. Varga Sándor Dudás József Tóth Csaba Galvanométer Függesztőszálas tükrös galvanométer Thomson galvanométer A függesztőszál helyettesíti a lengőtekercs

Részletesebben

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein.

Fizika I. Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus. Pannon Egyetem Fizika Intézet N. ép. II. em. 239. szoba E-mail: gug006@almos.vein. Fzka I. Dr. Gugolya Zoltán egyete adjunktus Pannon Egyete Fzka Intézet N. ép. II. e. 39. szoba E-al: gug006@alos.ven.hu Tel: 88/64-783 Fzka I. Ajánlott rodalo: Vondervszt-Néeth-Szala: Fzka I. Veszpré Egyete

Részletesebben

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő

Műveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok

Részletesebben

MUNKAANYAG. Hegedűs József. Villamos műszerek. A követelménymodul megnevezése: Villamos készülékeket szerel, javít, üzemeltet

MUNKAANYAG. Hegedűs József. Villamos műszerek. A követelménymodul megnevezése: Villamos készülékeket szerel, javít, üzemeltet Hegedűs József Villamos műszerek A követelménymodul megnevezése: Villamos készülékeket szerel, javít, üzemeltet A követelménymodul száma: 1398-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30

Részletesebben

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök

III. Áramkör számítási módszerek, egyenáramú körök . Árakör száítás ódszerek, egyenáraú körök A vllaos ára a vllaos töltések rendezett áralása (ozgása) a fellépő erők hatására. Az áralás ránya a poztív töltéshordozók áralásának ránya, aelyek a nagyobb

Részletesebben

2. ábra Változó egyenfeszültségek

2. ábra Változó egyenfeszültségek 3.5.. Váltakozó feszültségek és áramok Időben változó feszültségek és áramok Az (ideális) galvánelem által szolgáltatott feszültség iránya és nagysága az idő múlásával nem változik. Ha az áramkörben az

Részletesebben

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006

Részletesebben

Az elektromágneses indukció jelensége

Az elektromágneses indukció jelensége Az elektromágneses indukció jelensége Korábban láttuk, hogy az elektromos áram hatására mágneses tér keletkezik (Ampère-féle gerjesztési törvény) Kérdés, hogy vajon ez megfordítható-e, és a mágneses tér

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ ELEKTROTECHNIKÁBA

BEVEZETÉS AZ ELEKTROTECHNIKÁBA Széchenyi stván Eyete Műszaki Tudoányi Kar Autoatizálási Tanszék Torda Béla BEVEZETÉS AZ ELEKTOTECHNKÁBA. EGYENÁAMÚ HÁLÓZATOK KÉZAT Feleséenek ELŐSZÓ Az elektrotechnika rejteleibe bevezető olvasányt tart

Részletesebben

Váltakozó áram. A váltakozó áram előállítása

Váltakozó áram. A váltakozó áram előállítása Váltakozó áram A váltakozó áram előállítása Mágneses térben vezető keretet fogatunk. A mágneses erővonalakat metsző vezetőpárban elektromos feszültség (illetve áram) indukálódik. Az indukált feszültség

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei 10. tétel Milyen mérési feladatokat kell elvégeznie a kördiagram megszerkesztéséhez? Rajzolja meg a kördiagram felhasználásával a teljes nyomatéki függvényt! Az aszinkron gép egyszerűsített kördiagramja

Részletesebben

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Egyenáramú hálózatok vizsgálata ellenállások, generátorok, belső ellenállások

Részletesebben