Matematika A3 1. ZH+megoldás

Hasonló dokumentumok
DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

Matematika III. harmadik előadás

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek

6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás)

HÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

3. Lineáris differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.

Debreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál

5. fejezet. Differenciálegyenletek

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

y + a y + b y = r(x),

λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)

Differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek megoldása Laplace-transzformációval. Vajda István március 21.

Differenciálegyenletek megoldása próbafüggvény-módszerrel

Differenciálegyenletek gyakorlat december 5.

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek

Feladatok Differenciálegyenletek II. témakörhöz. 1. Határozzuk meg a következő elsőrendű lineáris differenciálegyenletek általános megoldását!

Feladatok matematikából 3. rész

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

Reakciókinetika és katalízis

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.

Differenciálegyenletek december 13.

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,

Definíció Függvényegyenletnek nevezzük az olyan egyenletet, amelyben a kiszámítandó ismeretlen egy függvény.

4. Laplace transzformáció és alkalmazása

cos 2 (2x) 1 dx c) sin(2x)dx c) cos(3x)dx π 4 cos(2x) dx c) 5sin 2 (x)cos(x)dx x3 5 x 4 +11dx arctg 11 (2x) 4x 2 +1 π 4

7. feladatsor: Laplace-transzformáció (megoldás)

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

Differenciálegyenlet rendszerek

Megoldások MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!

Bevezetés az algebrába 2

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Differenciálegyenletek

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Abszolútértékes és gyökös kifejezések

Differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek Oktatási segédanyag

Tamás Réka. Másodrendű közönséges differenciálegyenletek és szerepük a numerikus modellezésben

6. Differenciálegyenletek

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

(!), {z C z z 0 < R} K (K: konv. tart.) lim cn+1

Differenciálegyenletek alkalmazásai: feladatok

Bevezetés az állapottér-elméletbe Dinamikus rendszerek állapottér reprezentációi

egyenlőtlenségnek kell teljesülnie.

Tartalom. 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció)

Segédanyag az A3 tárgy gyakorlatához

Differenciál egyenletek (rövid áttekintés)

Határozatlan integrál, primitív függvény

IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Megoldások november

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

1. feladatsor, megoldások. y y = 0. y h = C e x

y = y 0 exp (ax) Y (x) = exp (Ax)Y 0 A n x n 1 (n 1)! = A I + d exp (Ax) = A exp (Ax) exp (Ax)

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

1 1 y2 =lnec x. 1 y 2 = A x2, ahol A R tetsz. y =± 1 A x 2 (A R) y = 3 3 2x+1 dx. 1 y dy = ln y = 3 2 ln 2x+1 +C. y =A 2x+1 3/2. 1+y = x.

Közönséges differenciálegyenletek

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek numerikus megoldása

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

2.7. Fourier-sor Gyakorló feladatok... 84

Többváltozós analízis gyakorlat, megoldások

Folytonos rendszeregyenletek megoldása. 1. Folytonos idejű (FI) rendszeregyenlet általános alakja

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések

Differenciálegyenletek a mindennapokban

ANALÍZIS II. Példatár

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Matematika mérnököknek 2. Ismétlés Numerikus dierenciálás Diegyenletek Fourier Matlab Projekt Desc Linkek

5. Differenciálegyenlet rendszerek

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10

Polinomok maradékos osztása

Differenciálegyenletek gyakorlat Matematika BSc II/2, elemző szakirány

Matematikai háttér. 3. Fejezet. A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot.

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Energiatételek - Példák

Modellek és Algoritmusok - 2.ZH Elmélet

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

Gyakorlatok. Tartalomjegyzék tavasz

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

= x2. 3x + 4 ln x + C. 2. dx = x x2 + 25x. dx = x ln 1 + x. 3 a2 x +a 3 arctg x. 3)101 + C (2 + 3x 2 ) + C. 2. 8x C.

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 29.

Elhangzott gyakorlati tananyag óránkénti bontásban. Mindkét csoport. Rövidítve.

Dierenciálegyenletek zikai alkalmazásai

3. Elsőrendű differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek numerikus megoldása

Egyszabadságfokú grejesztett csillapított lengõrendszer vizsgálata

Differenciálegyenletek gyakorlat Földtudomány szak III/1 Mincsovics Miklós Emil

MODELLEK ÉS ALGORITMUSOK ELŐADÁS

Közönséges differenciálegyenletek megoldása Mapleben

Matematika A1. 8. feladatsor. Dierenciálás 2. Trigonometrikus függvények deriváltja. A láncszabály. 1. Határozzuk meg a dy/dx függvényt.

Differenciaegyenletek

Differenciálegyenletek gyakorlat Matematika BSc II/2, elemző szakirány

Átírás:

Matematika A3 1. ZH+megoldás 2008. október 17. 1. Feladat Egy 10 literes kezdetben tiszta vizet tartalmazó tartályba 2 l/min sebesséeggel 0.3 kg/l sótartalmú víz Áramlik be, amely elkeveredik a benne lévő oldattal. A keverék a tartály alján ugyanekkora sebességgel folyik ki. Mennyi só lesz a tartályban 5 perc múlva, illetve hosszú idő múlva? A befolyó tömegáram: 0.3 kg l 2 l kg = 0.6 min min. A V=10l térfogatra vonatkoztatott kifolyó tömegáram sebességegyütthatója: Tehát az össz tömegáram: k=2 l min 1 10l = 0.2 1 min. ṁ(t)= 0.6 0.2m(t)=0.2(3 m(t)). Mivel m(0)=0, ígyω:= [0,3[ megfelelő tartomány. A megoldás ezen a tartományon: ṁ(t) 3 m(t) dt= 0.2dt 1 3 s ds=0.2t+ K ln(3 m(t))=0.2t+ K, Amiből c := e K helyettesítéssel az általános megoldás: Figyelembe véve a kezdeti értéket: m(t)=3 ce 0.2t. m(0)=0=3 c c= 3, így a megoldás: m(t)=3(1 e 0.2t ) (t ). 1

3.0 2.5 2.0 1.5 1.0 0.5 5 10 15 20 25 30 1. ábra. Illusztráció a megoldásához. Öt perc elteltével tehát m(5)=3(1 e 1 ) 1.89636kg só lesz a tartályban. Hosszú idő múlva pedig lim m(t)= 3kg t + só lesz a tartályban. Az 1. ábrán látható a tartályban lévő só tömegének alakulása az időben, illetve külön bejelöltük az 5 perchez és hosszú időhöz tartozó értékeket. 2. Feladat Oldjuk meg az ẋ(t)=(1+ x(t))(1+ t 2 ) differenciálegyenletet az x(0)=2 kezdeti feltétellel. A kezdeti értéket figyelembe véveω := ] 1,+ [ megfelelő tartomány. A megoldás ezen a tartományon: ẋ(t) (1+ x(t)) dt= 1+ t 2 dt ln(1+ x(t))= t+ t3 3 + C, amiből az általános megoldás a k := e C helyettesítéssel Figyelembe véve a kezdeti értéket: így a megoldás (2. ábra): x(t)= ke t+ t3 3 1. x(0)=2= k 1 k= 3, x(t)=3e t+ t3 3 1 (t ). 2

10 8 6 4 2 3 2 1 1 2. ábra. Illusztráció a megoldásához. 3. Feladat Oldjuk meg a t ẋ(t) = 2x(t) + t differenciálegyenletet. Egy megfelelő tartomány példáulω := +. Itt a fenti egyenletet átalakíthatjuk a következőképpen: Alkalmazva az ẋ(t)=2 x(t) t + 1. u(t) := x(t), ẋ(t)= u(t)t+ u(t) t helyettesítést az alábbi differenciálegyenletet kapjuk az u függvényre: u(t)t+ u(t)=2u(t)+1 t u(t)=u(t)+1 1 u(t) u(t)+1 dt= ln(u(t)+1)=ln(t)+ C, dt, u(t)> 1(x(t)> t) t amiből a C := ln(k) helyettesítéssel az u függvényre vonatkozó megoldás: u(t)= kt 1. Alkalmazva a korábbi helyettesítést az eredeti differenciálegyenlet megoldása: x(t)= kt 2 t (t ). Megjegyzés. A feladat megoldható elsőrendő inhomogén lineáris differenciálegyenletként is. 3

4. Feladat Oldjuk meg az ẋ(t)+ x(t)=e t sin(t) differenciálegyenletet az x(0)=1kezdeti feltétellel. A homogén rész megoldása: ẋ h (t)+ x h (t)=0 x h (t)= ke t. A partikuláris megoldás az állandó variálásának módszerével határozható meg: x p (t) := k(t)e t, ẋ p (t)= k(t)e t k(t)e t, amit behelyettesítve az eredeti egyenletbe: ẋ p (t)+ x p (t)= k(t)e t = e t sin(t) k(t)= cos(t), így a partikuláris megoldás x p (t)= e t cos(t). A teljes általános megoldás: A kezdeti értéket figyelembe véve: x(t)= x h (t)+ x p (t)= e t (k cos(t)). x(0)=1= k 1 k= 2, tehát a kezdetiérték-probléma megoldása (3. ábra): x(t)= e t (2 cos(t)) (t ). 2.0 1.5 1.0 0.5 1 1 2 3 4 5 3. ábra. Illusztráció a megoldásához. Megjegyzés. A partikuláris megoldás meghatározható a próbafüggvény módszerével is. Legyen x p (t) := e t (Asin(t)+B cos(t)), amiből ẋ p (t)= e t ( (A+B) sin(t)+ (A B) cos(t)). Elvégezve a helyettesítést: ẋ p (t)+ x p (t)= e t ( B sin(t)+acos(t))= e t sin(t), amiből A = 0, B = 1, tehát a partikuláris megoldás ismét: x p (t)= e t cos(t). 4

5. Feladat Oldjuk meg a 2t x(t)+(1+ t 2 )ẋ(t)=0differenciálegyenletet az x(0)= 1 kezdeti feltétellel. A feladat egzakt egyenletként oldható meg, ekkor a szokásos jelölé- sekkel P(t, x) := 2t x, Q(t, x) := 1+ t 2. Az egzaktság ellenőrizhető a keresztbe vett parciális deriváltak meghatározásával: A megoldás F(t, x)= amiből c(x) = x, és így x P(t, x)=2t, figyelembe véve a kezdeti feltételt: P(t, x)dt= t Q(t, x)=2t. 2t xdt=t 2 x+ c(x). x F(t, x)= Q(t, x) t 2 + c (x)=1+ t 2, F(t, x)= x(t 2 + 1), F(0, 1)= 1(0+1)= 1. Tehát a differenciálegyenlet (explicit) megoldása (4. ábra): x(t)= 1 t 2 + 1 (t ). 4 2 2 4 0.2 0.4 0.6 0.8 1.0 4. ábra. Illusztráció a megoldásához. Megjegyzés. Sokkal gyorsabban eredményre jutunk, ha észrevesszük, hogy 2t x(t)+(1+ t 2 )ẋ(t)= d (1+ t 2 )x(t) = 0, dt amit integrálva kapjuk, hogy x(t)(1+ t 2 )= k. 5

6. Feladat Keressük meg az ẍ(t) 2ẋ(t)+5x(t) = 0 differenciálegyenlet x(0) = 1, x(π/4) = e π/4 peremfeltételt kielégítő megoldását. A differenciálegyenlethez tartozó karakterisztikus egyenlet: λ 2 2λ+5=0, melynek gyökeiλ 1,2 = 1±2i, így az általános megoldás: x(t)= e t (c 1 cos(2t)+ c 2 sin(2t)). Figyelembevéve a peremfeltételt: x(0)= 1=c 1, x(π/4)= e π/4 = e π/4 (c 1 cos(π/2)+c 2 sin(π/2))= e π/4 c 2, tehát c 1 = 1, c 2 = 1 és így a megoldás (5. ábra): x(t)= e t (sin(2t) cos(2t)) (t ). 10 5 3 2 1 1 2 3 5 10 5. ábra. Illusztráció a megoldásához. Megjegyzés. Az 5. ábrán a szaggatott vonal a t ± 2e t burkológörbét jelöli. Ez azt jelenti, hogy x(t) 2e t minden t esetén. 6