5. SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAPOTOK

Hasonló dokumentumok
6. SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAPOTOK

5. modul: Szilárdságtani Állapotok lecke: A feszültségi állapot

1. RUGALMASSÁGTANI ALAPFOGALMAK

8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

2. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár)

8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

I nyílt intervallum, ( ) egyenletet közönséges (elsõrendû explicit) differenciálegyenletnek nevezzük. Az

2. A SZILÁRDSÁGTAN ÉS A RUGALMASSÁGTAN ALAPJAI

Máté: Számítógépes grafika alapjai

10. TERMOMECHANIKAI FELADATOK VÉGESELEM MEGOLDÁSA

5. A SZILÁRDSÁGTAN 2D FELADATAI

A szelepre ható érintkezési erő meghatározása

A felépítés elvi alapjait az ÁSF és Reissner-Mindlin-féle lemezhajlítási elmélet alkotja. pontjának elmozdulás koordinátái,

4. A VÉGESELEM MÓDSZER ELMOZDULÁS MODELLJE

A központos furnérhámozás néhány alapösszefüggése

Dr. Égert János Dr. Molnár Zoltán Dr. Nagy Zoltán ALKALMAZOTT MECHANIKA

TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor. 3. Lineáris háromszög elem

EUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei

Feladatok megoldással

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

forgási hiperboloid (két köpenyű) Határérték: Definíció (1): Az f ( x, y) függvénynek az ( x, y ) pontban a határértéke, ha minden

Országos Szilárd Leó fizikaverseny feladatai

12. Laboratóriumi gyakorlat MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA

1. FELADATLAP TUDNIVALÓ

4. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár)

PONTRENDSZEREK MECHANIKÁJA. A pontrendszert olyan tömegpontok alkotják, amelyek nem függetlenek egymástól, közöttük kölcsönhatás van (belső erők).

Széchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék

l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DERIVÁLÁSA ÉS LOKÁLIS SZÉLSŐÉRTÉKEI

5. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár)

Mezőszimuláció végeselem-módszerrel házi feladat HANGSZÓRÓ LENGŐTEKERCSÉRE HATÓ ERŐ SZÁMÍTÁSA

12. Kétváltozós függvények

Néhány pontban a függvény értéke: x f (x)

Széchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás

M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE

Mágneses anyagok elektronmikroszkópos vizsgálata

5. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár)

Mechanika. III. előadás március 11. Mechanika III. előadás március / 30

SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL

Császár Attila: Példatár (kezdemény) gyakorlathoz

Az F er A pontra számított nyomatéka: M A = r AP F, ahol

SOROK, FÜGGVÉNYSOROK SIMON ANDRÁS. m n=0 ca n = lim c m

1. Vizsgazárthelyi megoldásokkal 1997/98 tél I. évf tk.

Integrált Intetnzív Matematika Érettségi

7. Térbeli feladatok megoldása izoparametrikus elemekkel

KOD: B , egyébként

S x, SZELEPEMEL MECHANIZMUS Témakör: Kinematika, merev test, síkmozgás, relatív

Rácsrezgések.

Robotok irányítása. főiskolai jegyzet javított változat. írta: Tukora Balázs

3.5. Rácsos szerkezet vizsgálata húzott-nyomott rúdelemekkel:

Valós változós komplex függvények. y 0 görbe egyenlete komplex alakban: f x, y 0. Komplex változós komplex függvények y, ahol z x.

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉPSZINT Koordináta-geometria

(5) Mit értünk a szilárdságtanban a dinamikán? A szilárdságtanban a dinamika leírja a terhelés hatására a testben fellépő belső erőrendszert.

1. Testmodellezés Drótvázmodell. Testmodellezés 1

8. MECHANIKA-MOZGÁSTAN GYAKORLAT (kidolgozta: Németh Imre óraadó tanár, Bojtár Gergely egyetemi ts., Szüle Veronika, egy. ts.)

Dr. Égert János Dr. Nagy Zoltán ALKALMAZOTT RUGALMASSÁGTAN

3. Sztereó kamera. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (

Villámvédelmi felülvizsgáló Villanyszerelő

Szilárdságtan. Miskolci Egyetem GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

13. gyakorlat Visszacsatolt műveletierősítők. A0=10 6 ; ω1=5r/s, ω2 =1Mr/s R 1. Kérdések: uki/ube=?, ha a ME ideális!

3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra

Kozák Imre Szeidl György FEJEZETEK A SZILÁRDSÁGTANBÓL

Koordinátageometria. 3 B 1; Írja fel az AB szakasz felezőpontjának 2 ( ) = vektorok. Adja meg a b vektort a

2. A geometria alapfogalmai A geometria alapfogalmai: pont, vonal, egyenes, sík, tér.

Végeselem analízis (óravázlat)

Lineáris egyenletrendszerek. Készítette: Dr. Ábrahám István

3. MÉRETEZÉS, ELLENŐRZÉS STATIKUS TERHELÉS ESETÉN

Szerkezetek numerikus modellezése az építőmérnöki gyakorlatban

A szilárdságtani rúdelmélethez

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus. 17. feladat: Kéttámaszú tartó (rúd) hajlító rezgései (kontinuum modell)

b) A tartó szilárdsági méretezése: M

GÉPÉSZMÉRNÖKI, INFORMATIKAI ÉS VILLAMOSMÉRNÖKI KAR

6. RUDAK ÖSSZETETT IGÉNYBEVÉTELEI

A hőmérsékleti sugárzás

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Kétváltozós függvények

1. AZ MI FOGALMA. I. Bevezetés ELIZA. Első szakasz (60-as évek) Második szakasz (70-es évek) Harmadik szakasz (80-as évek)

A Mozilla ThunderBird levelezőprogram haszálata (Készítette: Abonyi-Tóth Zsolt, SZIE ÁOTK, , Version 1.1)

2. Koordináta-transzformációk

Végeselem analízis (óravázlat)

Cikória szárítástechnikai tulajdonságainak vizsgálata modellkísérlettel

FIZIKAI KÉMIA III FÉNY. szerda 10:00-11:30 Általános és Fizikai Kémiai Tanszék, szemináriumi terem. fehér fénynyaláb

y x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja: z x iy,

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

y x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja:, z x iy x

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

Koordinátageometria összefoglalás. d x x y y

NÉMETH LÁSZLÓ VÁROSI MATEMATIKA VERSENY 2013 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY OSZTÁLY ÁPRILIS 8.

A kötéstávolság éppen R, tehát:

Az elektromágneses sugárzás kölcsönhatása az anyaggal

Villamos érintésvédelem

2, 1. annyi, hogy merőleges legyen a másik két vektorra, például választható egész koordinátájú vektor is:

A szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése

RSA. 1. Véletlenszerűen választunk két "nagy" prímszámot: p1, p2

- 1 - A következ kben szeretnénk Önöknek a LEGO tanítási kultúráját bemutatni.

LEMEZ KIHAJLÁS VIZSGÁLATA

DOMUSLIFT KATALÓGUS IV. RESET homeliftek

ISO 9000 és ISO 20000, minőségmenedzsment és információtechnológiai szolgáltatások menedzsmentje egy szervezeten belül

Átírás:

5 SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAOTOK 5 Alapfogalmak Silárdságta: a trhlés lőtt és utá is tartós ugalomba lvő alakváltoásra képs tstk kimatikája diamikája és aagsrkti vislkdés Trhlés: ismrt külső rőrdsr Tartós ugalom: - a tstr ható rőrdsr gsúli - a tst mgtámastása m gd mg mrvtstsrű lmodulásokat Alakváltoás: trhlés hatására - a tst potjai gmásho képst lmodulak - a tst aagi gomtriai alakatai (hoss sög flült térfogat) mgváltoak Kimatika a silárdságtaba: lírja a trhlés hatására bkövtkő lmodulásokat és alakváltoásokat Diamika a silárdságtaba: lírja a trhlés hatására a tstb fllépő rőrdsrt Aagsrkti vislkdés a silárdságtaba: mgadja a alakváltoást jllmő miségk és a blső rőrdsr köötti kapcsolatot Rugalmas alakváltoás: A trhlés hatására alakváltoott tst a trhlés mgsüttés (lvétl) utá vissari rdti alakját Képlék alakváltoás: A tst thrmtsítés utá m ri vissa rdti alakját Kis lmodulás: a tst potjaiak lmodulása agságrdkkl kisbb a tst jllmő gomtriai mértiél Kis alakváltoás: a tst alakváltoását jllmő miségk légs kisbbk mit ε Csak kis lmodulásokkal kis alakváltoásokkal foglalkouk Elmi kört / lmi tömg / tömgpot: Tömgpotokho vag lmi tömgkh úg jutuk hog a tstt godolatba végtl sok kis résr botjuk Tömgpot a silárdságtaba g ola kis tstrés amlk mérti a tst mértih képst lhaagolhatóa kicsik Elmi kört: g potot illtv a lmi triédrt magába foglaló lmi tömg 5 A lmodulási állapot r r u A trhlés utái állapotot vssővl külöböttjük mg A ttsőlgs pot lmodulása: u u + v + w Tst lmodulása (a tst össs potjáak lmodulása) lmodulás-mő: u ( ) u ( ) + v ( ) + w ( ) 67

A lmodulás-mő skaláris koordiátái: ur ( ) u ( ) vr ( ) v ( ) wr ( ) w ( ) 63 A alakváltoási állapot a) Alapfogalmak: Elmi triédr: A potba flvtt a trhlés lőtt gmásra kölcsöös mrőlgs gségvktor-hármas Fltétlük hog a gségvktorok a pot lmi körté blül hlkdk l A lmi triédr gségvktoraiak végpotjait A B C jlöli Elmi kört dformációja: A A B C potok lmodulása három résből áll: párhuamos ltolás + mrvtstsrű forgás + alakváltoás árhuamos ltolás: midhárom pot lmodulása aoos Mrvtstsrű forgás: a három pot lmodulása külöböő d a hossak és sögk m váltoak Alakváltoás: a hossak és a sögk mgváltoása b) Elmi kört alakváltoási állapota: ( + ε ) * A * C ( + ε ) α π A α C π ( + ε ) π B * B α A mgváltoott hossak: A B C + ε + ε + ε A mgváltoott sögk: π π π A sögváltoások a értlmésből kövtkő: Alakváltoási jllmők: - fajlagos úlások: ε ε ε - fajlagos sögtorulások (sögváltoások): A alakváltoási jllmők lőjl: - ε > mgúlás ε < rövidülés - > : a rdti π /-s sög csökk < : a rdti π /-s sög övksik mm A alakváltoási jllmők mértékgség: rad mm 5 5 Kis alakváltoások sté: ε 68

A alakváltoási jllmők általáosítása: ( ) ( + ε ) M + ε m αm π N M m m α N A m gmásra mrőlgs gségvktorok: m m ε - a iráú fajlagos úlás m m - a trhlés lőtt gmásra mrőlgs m iráokho tartoó sögváltoás A pot lmi körték alakváltoási állapotát a alakváltoási tor jllmi gértlmű A alakváltoási tor: - Diadikus lőállítás: A α + α + α ε - Mátrios lőállítás: A ε - simmtrikus tor ε A alakváltoási tor oslopai a α α α alakváltoási vktorok koordiátáit tartalmaák A alakváltoási vktorok koordiátái: α ε + + α + ε + α + + ε A alakváltoási állapot smlélttés: a lmi triédr végpotjaiba flmérjük a alakváltoási vktorok koordiátáit ε ε ε 69

Adott iráokho tartoó alakváltoási jllmők mghatároása a alakváltoási torból: α A ε α A m m m A A m 54 A fsültségi állapot a) A fsültségvktor: a tst g mtstflülté mgosló blső rőrdsr sűrűségvktora (ititásvktora) Jlölés: ρ ρ( r ) r - aak potak hlvktora aml a mtstflült va - a poto átmő mtstflültk a tstből kiflé mutató ormális gségvktora b) otbli fsültségi állapot (lmi kört fsültségi állapota): A adott potra illskdő össs lmi flült fllépő fsültségvktorok össsség (halmaa) ρ ρ ρ tulajdosága: ρ ( ) ρ Ha rögíttt: ( ) A fsültségvktor össtvői koordiátái: m da m l ρ l a lmi flült ormális gségvktora l m a lmi flült síkjába ső gmásra mrőlgs gségvktorok A l m gségvktorok jobbsodratú dréksögű koordiáta-rdsrt alkotak A fsültségvktor össtvői (vktorok): - a ormál fsültségvktor: ( ρ) ρ ρ - a csústató fsültségvktor: ( ) A fsültségvktor koordiátái (skalárok): - a ormál fsültségi koordiáta: ρ - a csústató fsültségi koordiáták: m m ρ m l ρ l l Mértékgség: SI alap mértékgség: N/m a (ascal kijtés paskál) A méröki gakorlatba sokásos mértékgség: N/mm MN/m Ma 7

A fsültségi tor: A pot lmi körték fsültségi állapotát a fsültségi tor jllmi gértlmű A ρ fsültségvktor a homogé liáris függvé tor - Diadikus lőállítás: F ρ + ρ + ρ - Mátrios lőállítás: F - simmtrikus tor ρ ρ ρ A fsültségi tor oslopai a l ρ - a ormálisú lmi flült ébrdő fsültségvktor - a ormálisú síko fllépő ormálfsültség fsültség vktorok koordiátáit tartalmaák - a ormálisú síko fllépő iráú csústató fsültség Simmtria: A F fsültségi tor hat gmástól függtl skaláris miséggl adható mg A ormálisú flült fllépő fsültségvktorok koordiátái: ρ F + + ρ F + + ρ F + + A fsültségi állapot smlélttés: A ρ ρ ρ fsültségvktorok koordiátáit ábráoljuk a potbli három gmásra mrőlgs síko (a pot körtéből kiragadott lmi kocka látható oldallapjai) Más iráokho tartoó fsültségkoordiáták lőállítása a fsültségi torból: ρ F ρ F m ρ m F F m m c) Fsültségi főtglk főfsültségk: Dfiíció: Ha a gségvktorra mrőlgs lmi flült aa ρ akkor a fsültségi főirá (főtgl) főfsültség a -r mrőlgs lmi flült főfsültségi sík 7

Mgjgés:- Mid potba létik lgalább három főirá amlk gmásra kölcsöös mrőlgsk lht érus is: ρ - Fsültségi tor a főiráok koordiáta-rdsréb F 3 3 3 3 Mgállapodás a jlölésr és sorsámoásra: 3 7 Főtglprobléma (sajátérték fladat): Fladat: aokak a főiráokak és főfsültségkk a mghatároása amlk lgt tsk a dfiícióba mgadott fltétlkk A főtglprobléma (sajátérték fladat) aoos módo írható fl a fsültségi és a alakváltoási állapotra ρ α ε F I A ε ( F I ) I ( A I ) ε A fti gltkb: I - gségtor (idmtor) ε - főúlás - főfsültség - fsültségi / alakváltoási főirá E midkét stb g homogé liáris algbrai gltrdsr a vktor skaláris koordiátáira A mátriokat réslts kiírva: ( ) ( ) ( ε ε ) ( ) ( ) ε ε ( ε ε ) Mgjgés: - Midig va lgalább három főirá amlk kölcsöös mrőlgsk gmásra - A főfsültség / ε főúlás ulla is lht

A liáris algbrai gltrdsr mtriviális (m ulla) mgoldásáak fltétl a hog a liáris algbrai gltrdsr güttható mátriáak lmiből álló dtrmiásak ulláak kll li: dt F I dt A εi Réslts kiírva: ( ε ε ) ( ) dt ( ) dt ( ε ε ) ( ) ( ε ε ) A mgoldás további lépésit csak a fsültségi állapotra mutatjuk b A dtrmiást kifjtv kapjuk a karaktristikus gltt: 3 FI + FII FIII A karaktristikus glt g harmadfokú algbrai glt a főfsültségkr A főfsültségk mghatároása: Karaktristikus glt mgoldásai: a 3 főfsültségk A karaktristikus glt gütthatói a fsültségi tor skaláris ivariásai: F + + + + - a fsültségi tor lső skaláris ivariása F F I II 3 3 3 + + + + - a második skalár ivariás 3 - a fsültségi tor harmadik skalár ivariása III Ivariás: koordiáta trasformációval smb álladó (koordiáta-rdsr válastásától függtlül ugaa a érték) A fsültségi főiráok mghatároása: Vissahlttsítés a liáris algbrai gltrdsrb: 3 3 3 3 főirá főirá 3 főirá A 3 főfsültségkt a liáris algbrai gltrdsrb külö-külö bhlttsítv at tapastaljuk hog a gltk m függtlk gmástól (a három köül g glt a másik kttő liáris kombiációja ls) Eért a mgoldást úg kapjuk hog a ismrtl i i i (i 3) koordiáták köül gt ismrtk tkitük és a másik kttőt pdig a két függtl gltből a ismrtk 73

tkittt koordiáta függvééb mghatárouk A ismrtk tkittt koordiáta végül abból a fltétlből sámítható hog a gségvktor: + + 55 Gakorló fladatok silárdságtai állapotokra 55 fladat: pot lmi körték alakváltoási állapota Adott: A pot lmi körtéb a alakváltoási jllmők és g irá gségvktora: ε 5 ε 4 ε 8 + 6 Fladat: a) A A alakváltoási tor mátriáak a flírása és a potbli alakváltoási állapot smlélttés a lmi triédr b) A ε fajlagos úlás és fajlagos sögtorulás mghatároása Kidolgoás: a) A A alakváltoási tor mátriáak a flírása és a potbli alakváltoási állapot smlélttés a lmi triédr: A alakváltoási tor: A alakváltoási állapot smlélttés: ε A ε ε 5 5 A 4 5 5 A 5 b) A ε fajlagos úlás és fajlagos sögtorulás mghatároása: α A 5 5 8 4 3 [ α ] A [ ] 4 [ α ] 5 6 4+ 6 ε 3 α [ 8 6 ] ( 8 + ) α 55 fladat: pot lmi körték fsültségi állapota 5 3 4 Adott: a potba a irá F fsültségi tor és három gmásra kölcsöös mrőlgs 74

5 4 F 8 3 Ma 4 3 + + m + l + 3 3 3 3 3 3 3 3 3 m l m l m l Fladat: a) A potba a ρ ρ ρ fsültségvktorok mghatároása b) A potbli fsültségi állapot smlélttés a lmi kocká c) A potba a ρ fsültségvktor és a m l fsültség koordiáták mghatároása Kidolgoás: a) A potba a ρ ρ ρ fsültségvktorok mghatároása: 5 4 5 [ ρ] F [ ] 8 3 Ma [ Ma] 4 3 4 ρ + + (5 + 4 5 ) Ma 4 5 4 [ ρ ] F [ ] 8 3 8 Ma 4 3 3 ρ + + ( + 8 + 3 )Ma 3 8 [ Ma] 5 4 4 [ ρ] F [ ] 8 3 3 Ma 4 3 ρ + + ( 4 + 3 )Ma 4 [ Ma] 3 b) fsültségi állapot smlélttés a lmi kocká: A lmi kocka ormálisú lapjára a ρ koordiátáit a ormálisú lapra a ρ koordiátáit a ormálisú lapra pdig a ρ koordiátáit rajoljuk fl 4 5 3 8 75

c) A potba a ρ fsültségvktor és a m l fsültség koordiáták mghatároása: [ ρ ] [ F ] [ ] 5 4 / 3 8 3 / 3 4 3 / 3 5/3+ 4/3 8/3 / 3 6 / 3 6 / 3 + + 4/3+ 6/3 4/3 / 3 8 Ma / 3 ρ /3 8 / 3 6 4 3 3 + 5Ma 9 3 9 /3 ρ l l /3 8 / 3 3 3 /3 6 6 Ma 9 3 9 3 /3 ρ 8 / 3 8 4 3 3 Ma 9 3 9 3 /3 m m 553 fladat: pot lmi körték fsültségi állapota Adott: m 6Ma 6Ma 6Ma + m + 85Ma 5Ma m Fladat: a) A ormál fsültség és a csústató fsültség mghatároása b) A csústató fsültség mghatároása Kidolgoás: a) A ormál fsültség és a csústató fsültség mghatároása: 6 6 A fsültségi tor a ismrt és ismrtl koordiátákkal: F Ma 6 6 A gltk amiből a ismrtlk mghatárohatók: ρ ρ m m Résltsámítások a lső glt flírásáho: 6 + 6 6 [ ρ ] F [ ] + 6 6 6 76

( ) ( ) ρ / + / 6 / + / + + ( / + / ) + 6 / 3 + + Résltsámítások a második glt flírásáho: m m ρ ( / + / ) ( 6 / + / ) + + ( / + / ) + 6 / 3 + 5 A mgoldadó gltrdsr és mgoldása: + 3 85 3 Ma 4 Ma 3 + 5 A fsültségi tor mátria: 5 6 4 6 F 4 3 Ma 6 6 5 4 4 3 6 6 b) A csústató fsültség mghatároása: ρ + ( 6 + 5) 3 4 3 Ma 554 fladat: A potba a főfsültségk és a fsültségi főiráok mghatároása Adott: F 3 4 Ma 4 9 Fladat: A potbli főfsültségk és fsültségi főiráok mghatároása Kidolgoás: Sajátérték fladat: ρ F I ( F I) Liáris algbrai gltrdsr: ( ) + + + (3 ) 4 4 + (9 ) A mtriviális mgoldás fltétl karaktristikus glt: dt F I Résltv: ( + ) (3 )(9 ) 4 77

A karaktristikus glt mgoldása: 3 Ma Ehh a gökhö tartoó fsültségi főirá: 3 A karaktristikus glt további göki: (3 )(9 ) 4 + ± 44 44 ± Ma Ma A fsültségi főiráok mghatároása a főfsültségkt vissahlttsítjük a liáris algbrai gltrdsrb főirá: A gltrdsr mgoldása: 8 4 + 5 4 5 ( ) 5 főirá: 3 ( ) ( + ) 5 5 555 fladat: A pot lmi körték fsültségi állapota ρ Adott: ρ ( 4 + 3 + ) Ma 8 + 6 Fladat: a) A ormál fsültség koordiáta mghatároása b) A csústató fsültségi vktor mghatároása Kidolgoás: a) A ormál fsültség mghatároása: ρ 4 + 3 + 8 + 6 Ma ( ) ( ) b) A csústató fsültségi vktor mghatároása: A kétsrs vktoriális sorást a kifjtési sabállal sámítjuk ki ( ρ) ( ) ρ ( ρ) ρ ( 4 + 3 + ) ( )( 8 + 6 ) 4 + 3 + 3 ( ) Ma 78

556 fladat: A pot lmi körték fsültségi állapota ρ Adott: l ρ 58 + 5 + 5 + l m m m 5 5 + l Fladat: a) A ormál fsültség mghatároása b) A m csústató fsültség mghatároása c) A l csústató fsültség mghatároása ( ) Ma Mgoldás: a) 38 9 Ma b) m 99 8 Ma c) l 48 5 Ma 557 fladat: A pot lmi körték alakváltoási állapota Adott: 4 A pot alakváltoási állapota a ábrá látható módo és 4 A + m 3 Fladat: a) A pot alakváltoási toráak flírása b) A ε alakváltoási jllmők mghatároása c) A ε εm m alakváltoási jllmők mghatároása Mgoldás: ε 3 4 a) A ε ε 4 b) c) 4 ε 4 ε 5 4 ε m 5 4 4 4 m 7 79

558 fladat: A pot lmi körték alakváltoási állapota Ismrt: Silárd tst trhltl flülté lvő potba a alakváltoási tor ég skaláris koordiátával adható mg Adott a alakváltoási torba srplő három fajlagos úlás és a flült éritősíkjába ső ξ iráho tartoó fajlagos úlás ε 4 ε ξ ε A ε ε 5 α ε εξ 5 o α 3 Fladat: a) A potbli A alakváltoási tor sámsrű flírása b) A potbli alakváltoási állapot smlélttés a lmi triédr Mgoldás: a) A potbli A alakváltoási tor sámsrű flírása: 3 ξ cosα + siα + 866 + 5 ε 4 A ε ε 5 ε α A ξ ξ ξ ξ ξ 3 3 3 8 3 3 5 5 + 46 4 3 4 A 3 5 b) A potbli alakváltoási állapot smlélttés a lmi triédr: 5 A 4 3 8