5. A SZILÁRDSÁGTAN 2D FELADATAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5. A SZILÁRDSÁGTAN 2D FELADATAI"

Átírás

1 5 A SZILÁDSÁGAN D FELADAAI A slárdságta (rugalasságta) kétdós vag kétértű (D) fladata köréb háro fladatcsoportot sokás sorol: - a sík alakváltoás fladatokat (SA) - a általáosított síkfsültség állapot fladatat (ÁSF) és - a forgásstrkus vag tglstrkus fladatokat (FSZ) 5 A fladatok értlés 5 A sík alakváltoás fladat (SA) Dfícó: sík alakváltoásról bsélük ha a vsgált tstk va g ktütttt síkja alll párhuaos vala sík alakváltoása aoos és a síkok távolsága s váltok P u b P u A ábrá látható stb a alakváltoás a síkkal párhuaos síkokba aoos A alakváltoás sorá a -al párhuaos síkok távolsága váltok Ebb a stb a gés tst alakváltoása g sík (pl a sík) alakváltoásával jllhtő Il alakváltoás általába ola tstkél fordul lő ahol a b ért a tst több értéh képst ag Például vastag falú cső alagút stb A l srktk chaka odllj a lgagobb értr rőlgs gség vastagságú tst A u u v w loduláső koordátá: u u v v w A ttsőlgs P pot odul l rába és a síkkal párhuaos lodulása függk a pot hlkoordátájától A alakváltoás állapot: u v w A u v A fsültség állapot (a általáos Hook-törvéből): F E E E 67

2 A alakváltoás és fsültség állapot s háro gástól függtl koordátával jllhtő és d koordáta csak a és függvé A alakváltoás állapot függtl jllő: A fsültség állapot függtl jllő: 5 Általáosított sík-fsültség fladat (ÁSF) Elvés: általáosított sík-fsültség fladat tárcsa fladat saját síkjába trhlt l fladata árcsa: ola tst alk gk ért légs ksbb t a ásk kttő értlhtő köépsík és a trhlés vastagság té vtt rdőj a köépsíkba sk b köépsík Kduló fltétlésk: - b << a tst ás jllő értél - a köépflült a köépflült sík - a külső trhlésb csk ráú rők a síkkal párhuaos rők rdőj a síkba sk - a b flültk trhltlk A fsültségkr voatkoó fltétlésk: b - A flültk trhltlk b - Ha b kcs akkor csak a flültk ha a több hl s - A a hlkoordáta páros függvé - A a hlkoordáta páratla függvé b A vastagságra voatkotatott átlagos fsültségk bvtés: Átlagos fsültség tor: F ahol d b d b d b b b b d b d b d b b b b Mchaka odll: a tstt (tárcsát) a köépflültévl hlttsítjük és a chaka jllőkt (a vastagság té képtt átlagértékkt) a köépsíkho kötjük 68

3 Aagtörvé a átlagos ségkr (általáos Hook-törvé): E E E Ola általáos alakváltoása jllőkt kapuk alk sté csak a hlkoordáták függvé: b b Átlagos alakváltoás jllők: d b b A d b b Átlagos lodulások (a köépsík potjaak lodulása): Például: d u u v u v u v u ud b b v vd b b w d w w wd b b f f A fsültség és alakváltoás állapot tt s háro gástól függtl koordátával jllhtő alk csak függvé A alakváltoás állapot függtl jllő: A fsültség állapot függtl jllő: 5 Forgásstrkus fladat (FSZ) Elvés: forgásstrkus fladat tglstrkus fladat Dfícó: forgásstrkus vag ás sóval tglstrkus gotrájú és trhlésű tstk fladata 69

4 A forgásstrkus alakú alkatrésk a gépéstb gakra lőfordulak (pl: strgálás) A ábrá q a térfogat trhlés sűrűségvktora p a flült trhlés sűrűségvktora és f a voalt trhlés sűrűségvktora A dfícóból kövtkő s a tst gotrája (alakja) s a tst trhlés függ a koordátától A chaka ségk függk a koordátától Koordáta rdsr: (HK görbvoalú koordáta-rdsr!) Eloduláső: u u v A tst potja a rdá síkba odulak l u u v v p w p q q f f P rdátst P P Alakváltoás állapot alakváltoás tor: u v u u A u v Fsültség állapot (általáos Hook törvéből): F E E E 7 E A alakváltoás és a fsültség állapot ég-ég gástól függtl koordátával jllhtő A alakváltoás állapot függtl jllő:

5 A fsültség állapot függtl jllő: 5 A D fladatok köös jllő - Mdháro fladatba d chaka ség két hlkoordátától függ - Mdháro fladatba két gástól függtl loduláső va: u u v v SA u u v v ÁSF u u v v FSZ - Két függtl skalárs lodulásőből a tst d chaka jllőj (alakváltoás és fsültség állapot) lőállítható 55 A D fladatok külöböőség - A vsgált tstkb fladattípustól függő ás és ás chaka (alakváltoás fsültség) állapot alakul k - A általáos Hook törvéből fladattól függő külöböő aaggltk adódak 5 A oparatrkus kölítés (trpolácó) Dfícó: oparatrkusak aokat a kölítéskt vük alkél a l gotrájáak (alakjáak) lírására és a l blül a loduláső kölítésér ugaaokat a függvékt hasáljuk A l gotrájáak lírása/gadása - oparatrkus lképés Eg görbékkl határolt égoldalú síktartoát g két gség oldalhossúságú égtr képük l A gk tartoá d P potjáho kölcsöös gértlű hoárdljük a ásk tartoá d potját P A hoárdlésk oda-vssa űköd kll Lképés: S S S A P( ) ( ) S lképés h h - a tartoá határát gadó S potok (csoópotok) sáa - a S pot hlkoordátá h - a alakfüggvék kölítő függvék A alakfüggvék lőállítása: A A A Kövtlé: a lképést gadó függvékapcsolatak a S A potokra s űköd kll 7

6 ha j Eért: h j j ha j Ebből a tulajdoságból kdulva a alakfüggvék rghatárohatók A lképés gfordíthatósága drválások: f Lg: adott srt függvé Állítsuk lő a f függvé lltv srt parcáls drváltjat: f f f f f f f f f f J Jacob-fél függvé átr A lképés kölcsöös gértlű (gfordítható vags oda-vssa űködk) ha J vrtálható A vrtálhatóság fltétl: dt J A vr Jacob átr (a urkus lőállításho sükségs alakba): J dt J A l lfajuló (a lképés kölcsöös gértlű) ha: - a tartoá alakja kov (ég a ábra bal oldalá látható határst s ggdtt) - kvadratkus (ásodfokú) lél a páros sorsáú potok a oldal köépső haradába sk a) Nég csoópotú (lárs) égsögl Alakfüggvék / Approácós függvék: (Md alakfüggvé tartala g ásodfokú tagot s) Carl Gustav Jacob Jacob (8-85) ét atatkus 7

7 h h h h h h h h b) Nolc csoópotú (égts/kvadratkus) égsögl Alakfüggvék/Approácós függvék: (Md alakfüggvé tartala lgalább g haradfokú tagot) h h6 h8 h h h h 5 h7 h h h h 5 7 h h h6 h 8 7

8 c) Hárosög alakú lk lőállítása égsöglkből dgrácóval Előfordulhat hog a vsgált tst (tartoá) fdhtő l jól égsöglkkl Sükség lht hárosög alakú lk alkalaására Dgrácó: a égsögl sarokpotjaak gbjtésévl (g oldal hossáak ullára sugorításával) hárosög lt állítuk lő Kövtké: ódosul fogak a alakfüggvék - Háro csoópotú (lárs) hárosögl Lképés: Dgrácó: A dgrácóval lőállított lárs hárosögl alakfüggvé: h h h h h h h - Hat csoópotú (kvadratkus) hárosögl A kvadratkus égsögl alakfüggvé: h 57 h 68 Dgrácó: 7

9 A dgrácóval lőállított kvadratkus hárosög alakú l alakfüggvé: h h 5 h h6 h h h h h h h h h h h h h 5 7 ahol h A loduláső otrópájáak btosításáho (ahho hog a sorsáoást ttsőlgs sarokpotba lkdhssük) va sükség a 5 potokba a alakfüggvék korrkcójára 5 Itrpolácós ljárások Itrpolácó: adott (dskrét) potokba vtt függvéértékkr (és drváltakra) llskdő függvé flírása alk sgítségévl a adott potok köött függvéértékkt lht gbcsül A lggakrabba alkalaott trpolácós ljárásokat tktjük át 5 A Lagrag-fél trpolácó Isrjük a Eg ola a f függvét kölítő f függvé hlttsítés értékt a p hlk p f f f függvéértékkkl gadott potoko függvét akaruk flír al átg a P f P Pp f f p f p A kölítő függvé: Ljf j p j p - aokak a potokak a sáa ahol a függvéértékk rdlkésr állak A Lagrag-fél trpolácós polook általáos alakja: L j j j p j j j j j p 75

10 5 A Hrt-fél trpolácó A Hrt -fél (rt) trpolácóál srjük a f lső drváltjáak hlttsítés értékt a p hlk f függvé és a f f f f p f függvé f f f p Eg ola a f függvét kölítő p függvét akaruk flír al átg a p függvéértékkl gadott potoko és kb a potokba f f f p f f f a drváltja p A kölítő függvé: Hj f j Hj f j j j A Hrt-fél trpolácós polook: H L L Mgjgésk: H p j j j j j L j j j - A rúdsrktkél Lagrag- és Hrt-fél trpolácót alkalatuk - A oparatrkus kölítésél kárólag Lagrag trpolácót alkalauk 5 A hagoáos"és a oparatrkus végslk össhasolítása A hagoáos lk jllő: - A lhatár gs voal vag sík flült - A tgrálás lvégésék gköítésér lh köttött hl koordáta-rdsrt (K-t) vsük fl - A lodulásőt a hl koordáta-rdsrb hatvásorral kölítjük- a hatvásor gütthatóak cs fka tartala - A gütthatókat kfjük a hl koordáta-rdsrb vtt csoópot paraétrkkl (a lk stjé gltrdsrt kll golda) - A l rvség átrát és a csoópot trhlésvktorát hl koordáta-rdsrb állítjuk lő (a tgrálás árt alakba ég hl koordáta-rdsrb gs/sík oldalak sté s gsrű) - A lk össkapcsolásáho a rvség átrokat és a csoópot trhlésvktorokat g globáls koordáta-rdsrb kll trasforál Célktűés: - N kllj lkét gltrdsrt golda - N kllj koordáta trasforácót lvég - Lg gsrű a tgrálás A oparatrkus lk jllő: - A lhatár lht görb voal vag görbült flült s - A l gotrájáak lírását lképéssl végük l - a lh llskdő trésts koordáta-rdsrt vsük fl Charls Hrt (8-9) fraca atatkus 76

11 - A lodulásőkt lkét a globáls koordáta-rsrb kölítjük - A lodulásők kölítésér a lképésél hasált függvékt alkalauk - A kölítő függvékb kövtlül a globáls koordáta-rdsrb vtt csoópot paraétrk jlk g - A tgrálást a trésts váltoók srt végük l g kocka/égt tartoára - A tgrálást árt alakba ha urkusa végük l 55 Lárs és kvadratkus végslk D (SA ÁSF FSZ) fladatok goldására a) Sík (SA ÁSF) lk: Lárs lk: Kvadratkus lk: b) Forgásstrkus (gűrű) lk: Lárs lk: Kvadratkus lk:

12 Gűrűlkél a csoópotot sokás csoókörk s v c) A gotra lírása: Sík-alakváltoás (SA) általáosított sík-fsültség állapot (ÁSF): Forgásstrkus (tglstrkus) (FSZ) fladat: d) A loduláső: h h h h SA ÁSF: u( ) u( ) v( ) FSZ: u( ) u( ) v( ) u h u - A loduláső kölítés: v h v A lodulásőt ugaaokkal a függvékkl kölítjük t a gotrát A kölítés átr alakba: A l approácós átra: A u A q A l csoópot/csoókör lodulásvktora: u - a csoópot / ráú lodulása v - a csoópot / ráú lodulása h h h h h h q u v u v u v - A ooto kovrgca krtérua (a tljsség fltétl): A lodulásők tartalaa kll g tljs lárs poloot: u a a a v b b b ahol Ebből a lodulásőből sáított csoópot (csoókör) lodulások: u u a a a v v b b b Ekt bhlttsítv a loduláső oparatrkus kölítéséb: u h u a h a h a h hát a v h v b h b h b h h alak/approácós függvékk k kll légít a alább fltétlt s: 78

13 ) A l alakváltoás jllő: SA ÁSF: éslts kírva: h 79 D u D A q B u h h h v u v h h h h h h u v FSZ: éslts kírva: u h h h v D u D A q B h h h u v h h h u u v v h h h h u h h h h h v A B átrok lőállításáál a a probléa hog a h függvék aokak a / váltoókak a függvé ak srt drvál kll f) A Jacob-fél függvéátr bvtés: Lg f f f Állítsuk lő a f függvé és váltoók srt drváltja köött kapcsolatot: Mátr alakba: J a Jacob-fél átr f f f f f f f f f J f f f J

14 A Jacob-fél átr ksáítása (lőállítása): h h SA ÁSF: J h h 8 h h FSZ: J h h A alakváltoás jllők ksáításáho a h függvék / és / srt drváltjat kll lőállíta (a vr Jacob átrra va sükség): SA ÁSF: h h h J h h dt J h FSZ: h h h J h h dt J h Látható hog a vr Jacob átrot s lő tudjuk állíta a függvék srtéb g) A l fsültség: SA ÁSF: éslts kírva: A aagálladók átráak l: SA: c E G C c c c c c c E G lltv G ÁSF: c E G FSZ: éslts kírva: A aagálladók átráak l: c E G c E G C c c c c c c c c c c c E G c E c G c E E G

15 h) A l / K-b vtt rvség átra: K B C B dv V A l térfogat: SA: dv dd dt J dd ÁSF: dv bdd bdt J dd FSZ: dv dd dt J dd A lőő háro sort általáosa írva: dv c dd A l / K-b vtt rvség átrtáak ksáítása: K B C B c dd A tgrácós tartoá alakja égt! A tgradus boolultsága att urkus tgrálást alkalauk: j - tgrácós potok (talppotok) sáa - a tgrácós potok hlkoordátá j w w - tgrácós súltéők j ) A l / K-b vtt trhlés vktora: - A térfogato gosló trhlésből: K w w j B j C B j c j ahol V f A q dv A q c dd q Nurkus tgrálás: f w w j A j q j c j q j Példa: a forgásstrkus tst tgl körül forgása A térfogat trhlés sűrűségvktora: q ahol - a aag tögsűrűség - a tst (alkatrés) sögsbsség A forgásból sáraó csoópot trhlésvktor: - A flült gosló trhlésből: f w wj A j j dt J q j j p k 8

16 A A approácós átrot lokalál kll arra a oldalra ahol a A oldal té d csak a váltoótól függ: A A q u h u u A q j 6 v h v q k 6 p trhlés hat A lokalált approácós átr: A alakfüggvék: h h j hk h hj hk A h hj h k j k hj h j k j k hk Csoópot trhlésvktor a oldal té gosló trhlésből: A l flült: p ahol p A f A p da p p vag p p SA: d d da ds d d d ÁSF: d d da bds b d d d FSZ: d d da ds d d d A l ívhoss: ds dr d d d d d d d d ds d d d Általáosa: ds c d O r ds 8

17 A csoópot trhlésvktor ksáítása: 56 Nurkus tgrálás p f A p c d w A p c A f függvé tgrálja urkusa kölítőlg össg alakjába állítható lő A össg d tagja g tgrálás súltéő és g függvéérték sorata b f f d w f a hba f a a b h f b a) A Nwto-Cots (kots) forulák w - a jlű tgrácós potho tartoó súltéő - a jlű tgrácós pot hlkoordátája Fladat: A w és értékk ghatároása Vgük fl a tgrácós potokat a tgrácós tartoáo gástól glő távolságra: b a Hlttsítsük a f függvét g Lagrag-trpolácóval lőállított függvél: f f L f f - a függvé hlttsítés érték a hl a b h A Lagrag-fél trpolácós polook: L b b Hlttsítsük b a kölítő függvét: b a f d L f d a b f d L d f a Átalakítások: a b a f d b a c f A Nwto-Cots-fél tgrálás gütthatók (tgrálás súltéők) a ft két össfüggésből a f téők gütthatóak össvtéséből adódak: ogr Cots (68-76) agol atatkus 8

18 c c c c c b a f 5 IV b a f 7 VI b a f A sté ugaakkora a hba t -él és 5 sté s ugaakkora a hba t -él ért a 5 forulákat sokták hasál Spcáls stk: rapé forula (sabál) : f b a f f Spso b a (spso) forula: f f f f 6 b a b a rapé sabál Spso sabál f f b a f f f b a b) A Gauss-kvadratúrák A tgrálás potokat gástól glő távolságra ha optáls távolságra vssük fl Ettől a tgrálás potosságáak javulását várjuk A kölítő függvé a lőő stb: f L f Itt a hlkt s srtlk tktjük (A lőő stb a hlk srtk voltak) Vgük fl poloot göktéős alakba: P E a polo a hl P értékt vs fl Vgük fl a kölítő függvét tt a alább alakba: f L f P Itt g ola kölítő poloot vttük fl a potra alk rdj b b b j A lőő godolatt alapjá: f d L d f j Pd a a j a w Optálás fltétl: a ásodk sua tűjö l b k Pd k a optáls tgrálás potok k hoas Spso (7-76) agol atatkus 8

19 A w tgrálás súlok függk a ab trvallu agságától Ha a és b akkor a Gauss-fél tgrálás potok és tgrálás gütthatók: w Mgjgésk: - A tgrálás potú Gauss forula lgfljbb -d fokú polog bárólag adja g a tgrál potos értékét - Aoos sáú tgrálás pot sté a Gauss-forula potosabb rdét solgáltat t a Nwto- Cots - Javasolt tgrálás foksáok D fladatokál: Csoópotok sáa Itgrálás foksáa Kgésítő gjgésk D fladatokho a) Prfltétlk fglbvétl D fladatokál Csuklós gfogás g potba u v a jlű csoópotba koctrált táastórő lép fl F F Csuklós gfogás több gás lltt potba u v A loduláső a pr: u h u u v h v v Ncsak a csoópotokba ha a csoópotok köött prsakas d potjába ulla ls a lodulás A l gtáastás a prgörb rv gfogását rdé E a valóságba rtká fordul lő ért a gtáastás ód krüldő Görgős gfogás g potba v a potbl koctrált táastórők csak koordátája ls F Görgős gtáastás gs lévő több gás lltt csoópotba v v h v v A pr gs arad 85

20 b) Lárs fladatok trhlés st Lárs probléák sté a gs trhléskh tartoó goldások (slárdság állapotok) suprpoálhatók Lárs fladat: pl lárs rugalasság fladat Ha ugaarra a alkatrésr (aoos végsl hálóat sté) külöböő trhlésk hatak akkor a alább gltrdsrkt kapjuk: Kq f Kq f Kq f Elvés: f f f trhlés stk Átrdés: K q q q f f f Mgoldás: q q q K f f f Lárs fladatokál g prografutásba gsrr több trhlés st s ksáítható A f trhlés stk ttsőlgs c f c f c f lárs kobácójáho tartoó goldás (suprpoícó): q cq cq c q ahol c c c skalárs gütthatók c) Optáls fsültségsáítás kvadratkus oparatrkus lkél A kölítés jllg: A lodulások ásodfokú polook A fsültségk lárs polook (drválás) A drválás kövtktéb a fsültségk g agságrddl agobb hbával trhltk t a lodulások Célktűés: ola fsültség értékk ghatároása alk potossága a lodulások potosságával aoos agságrdű A goldás godolatt: A lodulásőt kétfélképp kölítjük: tljs ásodfokú és tljs haradfokú poloal Krssük aokat a potokat ahol a kétfél köíltésből sáraó fsültségk ggk Ek a potok a -s Gauss kvadratúra tgrácós potja I j II k IV I III II 86

21 A I II III és IV Gauss tgrácós potokba sáított fsültségk hbájáak agságrdj ola tha haradfokú kölítést alkalatuk vola Kvadratkus oparatrkus lkél a (csoópot) lodulások és a -s Gauss tgrácós potokba sáított fsültségk potossága aoos agságrdű 58 glstrkus gotrájú tglstrkus trhlésű tstk fladata A gotra forgásstrkus A trhlésk cs ráú koordátája d függht a -től Flült trhlés: érfogat trhlés: p( ) p p p q q p A trhlést srt trgootrkus sorba fjtjük a -től való függést külö válastjuk: Flült trhlés: p p cos p p cos p( r ) érfogat trhlés: q q cos q q cos A loduláső koordátá: A -től való függést külöválastjuk: u u v u u cos v v cos A -től való függés lválastásával a fladatot darab tglstrkus trhlésű fladatra vttük vssa A lodulásők apltúdóak oparatrkus kölítés: u h u v h v Példák példa: Négsög l csoópot trhlésvktoráak lőállítása - Lárs l (ÁSF) Adott: a b c q q áll b a l vastagság ért c q Fladat: a csoópot trhlésvktor ghatároása Erdő rő: F q V q acb a 87

22 a a Lképés: ac c J dt J c A térfogat trhlésből sáraó csoópot trhlésvktor: f f f f f q ac F f q h d d b A lárs approácó a álladó trhlést glts ostja sét a csoópotokra - Kvadratkus l (ÁSF) Adott: a b c q q áll b a l vastagság ért c 8 q Fladat: a csoópot trhlésvktor ghatároása f f f f8 q A alakfüggvé tgrálja: h dd ac dt J F F Erdő rő (llőrés): f F f abc f q h d d abc F q ha 5 7 abc F q ha =68 A gosló rőrdsrt a csoópotokba hlttsítő rők a rdt trhléssl statkalag gértékűk (ugaat a oaték trt hoák létr) példa: D lárs lképés Jacob dtrása a 5 5 Lképés Vsgáljuk g hog ég csoópotú lárs l sté kölcsöös gértlű- a lképés a alább stkb: a) Ha háro csoópot g gs va b) Ha a l a ábrá látható kokáv alakú A lképés alakfüggvé: h h 88

23 A a) st vsgálata: háro csoópot g gsr sk h h 5 A gotra lképés: h h 5 A kjlölt űvltkt lvégv: A lképés Jacob átra: J dt J A Jacob átr dtrása: A lképés akkor lfajuló ha dt J E at jlt hog a lképés a bal oldal ábra g potjába a jlű csoópotba lfajuló A b) st vsgálata: kokáv l alak A gotra lképés: h h A kjlölt űvltkt lvégv: A lképés Jacob átra: J dt J A lképés akkor lfajuló ha dt J E at jlt hog a lképés a sraffoott tartoáo lfajuló Mgjgés: A végsl flostásba l lk srplhtk rt bb a stb hbás sáítás rdékt kapuk 89

24 példa: D fladat végsl goldása Adott: a furatos tárcsa gotrája aaga trhlés Fladat: g lhtségs végsl odll lőállítása A tgl a gotra a trhlés és a gtáastás spotjából s stratgl Eg lhtségs végsl flostás: A srkt rvség átra: Példa éhá blokk flépítésér a l rvség átrokból: K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K K s K K K K K K A srkt csoópot trhlésvktora: f f 9 f Példa éhá blokk flépítésér a l csoópot trhlésvktorokból: f f f f f Prfltétl: Stra: v v6 v9 v5 v6 v9 Bfogás: u v u u u u5 A odll lhtségs foítása: a 5 csoópotokba a prfltétlk hltt ráú rugók lhlés 9

5. modul: Szilárdságtani Állapotok. 5.3. lecke: A feszültségi állapot

5. modul: Szilárdságtani Állapotok. 5.3. lecke: A feszültségi állapot 5 modul: Silárdságtai Állapotok 53 lck: A fsültségi állapot A lck célja: A taaag flhasálója mgismrj a fsültségi állapot fogalmait valamit mg tudja határoi g lmi pot körték fsültségi állapotát Kövtlmék:

Részletesebben

8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár. 8 MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgota: dr Nag Zoltán g adjunktus; Bojtár Grgl g Ts; Tarnai Gábor mérnöktanár) 8 Fsültségi állapot smlélttés Adott: Ismrt g silárd tst pontjában a fsültségi állapot

Részletesebben

A szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése

A szilárdságtan 2D feladatainak az feladatok értelmezése A silárdságtan D feladatainak a feladatok értelmeése Olvassa el a ekedést! Jegee meg a silárdságtan D feladatainak csoportosítását! A silárdságtan (rugalmasságtan) kétdimeniós vag kétméretű (D) feladatai

Részletesebben

6. SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAPOTOK

6. SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAPOTOK 6 SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAOTOK 6 Alapfogalmak Silárdságta: a trhlés lőtt és utá is tartós ugalomba lvő alakváltoásra képs tstk kimatikája diamikája és aagsrkti vislkdés Trhlés: ismrt külső rőrdsr Tartós ugalom:

Részletesebben

12. Laboratóriumi gyakorlat MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA

12. Laboratóriumi gyakorlat MÉRÉSEK FELDOLGOZÁSA . Laoratórum gakorlat MÉRÉSK FLDOLGOZÁSA. A gakorlat célja Lgks égztk LS) módszré alapuló polom-llsztés proléma mutatása és a módszr alkalmazása mérés rdmék fldolgozására, lltv érzéklő karaktrsztkák aaltkus

Részletesebben

1. RUGALMASSÁGTANI ALAPFOGALMAK

1. RUGALMASSÁGTANI ALAPFOGALMAK RUGALMASSÁGTANI ALAFOGALMAK Silárdságta: a trhlés lőtt és utá is tartós ugalomba lévő alakváltoásra képs tstk kimatikája diamikája és aagsrkti vislkdés A értlmésb lőforduló kifjésk magaráata: Trhlés: a

Részletesebben

EUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei

EUKLIDESZI TÉR. Euklideszi tér, metrikus tér, normált tér, magasabb dimenziós terek vektorainak szöge, ezek következményei Eukldes tér, metrkus tér, ormált tér, magasabb dmeós terek vektoraak söge, eek követkemée Metrkus tér Defícó. A H halmat metrkus térek eveük, ha va ola, metrkáak eveett m: H H R {0} függvé, amelre a követkeők

Részletesebben

5. SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAPOTOK

5. SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAPOTOK 5 SZILÁRDSÁGTANI ÁLLAOTOK 5 Alapfogalmak Silárdságta: a trhlés lőtt és utá is tartós ugalomba lvő alakváltoásra képs tstk kimatikája diamikája és aagsrkti vislkdés Trhlés: ismrt külső rőrdsr Tartós ugalom:

Részletesebben

Valós változós komplex függvények. y 0 görbe egyenlete komplex alakban: f x, y 0. Komplex változós komplex függvények y, ahol z x.

Valós változós komplex függvények. y 0 görbe egyenlete komplex alakban: f x, y 0. Komplex változós komplex függvények y, ahol z x. Valós váltoós omplx üggvéy, t x t yt rt cost st r t t, t dt b Ft C, t dt F t FbFa a t x t y t b. x, y görb gylt omplx alaba: x, y. a Komplx váltoós omplx üggvéy u x, y v x, y, ahol x y, Drválás: ( ) lm

Részletesebben

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE ALKALAZOTT ECHANIKA TANSZÉK. ECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Trisz Pétr, g. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) Síkbli rőrndszr rdő vktorkttős, vonal mntén mgoszló rőrndszrk..

Részletesebben

I nyílt intervallum, ( ) egyenletet közönséges (elsõrendû explicit) differenciálegyenletnek nevezzük. Az

I nyílt intervallum, ( ) egyenletet közönséges (elsõrendû explicit) differenciálegyenletnek nevezzük. Az 8 Közöségs diffriálgltk umrikus mgoldása 8 Dfiíió g Ω IR tartomá IR I ílt itrvallum f : I Ω IR foltoos függvé Az : I IR diffriálató függvékr voatkozó f ( ( I gltt közöségs (lsõrdû pliit diffriálgltk vzzük

Részletesebben

A felépítés elvi alapjait az ÁSF és Reissner-Mindlin-féle lemezhajlítási elmélet alkotja. pontjának elmozdulás koordinátái,

A felépítés elvi alapjait az ÁSF és Reissner-Mindlin-féle lemezhajlítási elmélet alkotja. pontjának elmozdulás koordinátái, Lm- és héjlmk modllés éknség: Olassa l a bkdést! Gűjts k/tanulja mg a oparamtrkus lmlm flépítésénk jllmőt! 63 Ioparamtrkus lmlm A flépítés l alapjat a ÁSF és Rssnr-Mndln-fél lmhajlítás lmélt alkotja +

Részletesebben

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait.

A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a rugalmasságtan 2D feladatainak elméleti alapjait. 9 modul: A rugalmasságtan D feladatai 9 lecke: A D feladatok definíciója és egenletei A lecke célja: A tananag felhasnálója megismerje a rugalmasságtan D feladatainak elméleti alapjait Követelmének: Ön

Részletesebben

Az állandósult áramlás leírása során levezettük az ágegyenlet általános alakját:

Az állandósult áramlás leírása során levezettük az ágegyenlet általános alakját: Koctrált araétrű rdsrlk A álladósult áralás lírása sorá lttük a áylt általáos alakát: A B C D, ahol a yoás a á éé, a yoás a á lé, a á térfoatáraa A, B, C, D a ára llő yütthatók Stacoárus stb a yütthatók

Részletesebben

Mezőszimuláció végeselem-módszerrel házi feladat HANGSZÓRÓ LENGŐTEKERCSÉRE HATÓ ERŐ SZÁMÍTÁSA

Mezőszimuláció végeselem-módszerrel házi feladat HANGSZÓRÓ LENGŐTEKERCSÉRE HATÓ ERŐ SZÁMÍTÁSA Mősimuláció végslm-módsl hái fladat HNGSZÓRÓ LENGŐTEKERCSÉRE HTÓ ERŐ SZÁMÍTÁS Késíttt: Gaamvölgyi Zsolt, 2007 visgált nds ábán látható fogássimmtikus nds komponnsi a kövtkők: állandómágns gyűű fémlmk tkcs

Részletesebben

M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE

M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE M3 ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE HATÓ ERŐ MÉRÉSE. A mérés élja A mérés fladat égyzt krsztmtsztű satorába bépíttt, az áramlás ráyára mrőlgs szmmtratglyű, külöböző átmérőjű hgrkr ható ( x, y ) rő

Részletesebben

Automatikus fedélzeti irányítórendszerek előadás Bauer Péter / 2.

Automatikus fedélzeti irányítórendszerek előadás Bauer Péter / 2. Atoatiks fdélti iránítórndsrk lőadás Bar étr /.. lináris ogásgnltk. inariált ogásgnltk 3. -6 rpülőgép lináris hossdinaikai odllj riálás forgó rndsrbn (diffrntiation in rotating oord. ss.) d dt absolút

Részletesebben

(1) Milyen esetben beszélünk tartós nyugalomról? Abban az esetben, ha a (vizsgált) test a helyzetét hosszabb időn át nem változtatja meg.

(1) Milyen esetben beszélünk tartós nyugalomról? Abban az esetben, ha a (vizsgált) test a helyzetét hosszabb időn át nem változtatja meg. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MECHNIK - STTIK LKLMZTT MECHNIK TNSZÉK Elmélet kérdések és válaszok egetem alapképzésbe (Sc képzésbe) résztvevő mérökhallgatók számára () Mle esetbe beszélük tartós ugalomról?

Részletesebben

(2) A d(x) = 2x + 2 függvénynek van véges határértéke az x0 = 1 helyen, így a differenciálhányados: lim2x

(2) A d(x) = 2x + 2 függvénynek van véges határértéke az x0 = 1 helyen, így a differenciálhányados: lim2x DIFFERENCIÁLSZÁMÍTÁS MINTAPÉLDÁK.. Példa. Határozzuk mg az f = függvénnk az = hlhz tartozó diffrnciahánados függvénét, majd vizsgáljuk mg, hog f diffrnciálható- az -ban adjuk mg az = hlhz tartozó diffrnciálhánadost.

Részletesebben

A központos furnérhámozás néhány alapösszefüggése

A központos furnérhámozás néhány alapösszefüggése A közpotos furérhámozás éháy alapösszfüggés 1. ábra: A hámozás jllmző myiségi Az 1. ábra forrása: Dr. Lugosi Armad ( szrk. ) : Faipari szrszámok és gépk kéziköyv Műszaki Köyvkiadó, Budapst, 1987, 57. oldal.

Részletesebben

SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL

SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL SIKALAKVÁLTOZÁSI FELADAT MEGOLDÁSA VÉGESELEM-MÓDSZERREL ADOTT: Az ábrán látható db végslmből álló tartószrkzt gomtriája, mgfogása és trhlés. A négyzt alakú síkalakváltozási végslmk mért 0 X 0 mm. p Anyagjllmzők:

Részletesebben

A szelepre ható érintkezési erő meghatározása

A szelepre ható érintkezési erő meghatározása A szlpr ható érintkzési rő mghatározása Az [ 1 ] műbn az alábbi fladatot találtuk. A fladat: Adott az ábra szrinti szlpmlő szrkzt. Az a xcntricitással szrlt R sugarú bütyök / körtárcsa ω 1 állandó szögsbsséggl

Részletesebben

2. Koordináta-transzformációk

2. Koordináta-transzformációk Koordnáta-transformácók. Koordnáta-transformácók Geometra, sámítógép graka feladatok során gakran van arra sükség, hog eg alakatot eg ú koordnáta-rendserben, vag a elenleg koordnáta rendserben, de elmogatva,

Részletesebben

y x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja: z x iy,

y x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja: z x iy, SZÉCHENYI ISVÁN EGYEEM ALKALMAZO MECHANIKA ANSZÉK MECHANIKA-REZGÉSAN GYAKORLA (kdolgota: Fehér Lajos, eg ts; ara Gábor, mérök taár; Molár Zoltá, eg adj) Komle meségek, Mátr- és Vektoralgebra, Dfferecálegeletek

Részletesebben

y x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja:, z x iy x

y x Komplex mennyiségek tulajdonságai, műveletei Komplex mennyiség komplex szám komplex vektor. a) Komplex mennyiség algebrai alakja:, z x iy x SZÉCHENYI ISVÁN EGYEEM LKLMZO MECHNIK NSZÉK MECHNIK-REZGÉSN GYKORL (kdolgota: Fehér Lajos, tas m; ara Gábor, mérök taár; Molár Zoltá, eg adj) Komle meségek, Mátr- és Vektoralgebra, Dfferecálegeletek Komle

Részletesebben

forgási hiperboloid (két köpenyű) Határérték: Definíció (1): Az f ( x, y) függvénynek az ( x, y ) pontban a határértéke, ha minden

forgási hiperboloid (két köpenyű) Határérték: Definíció (1): Az f ( x, y) függvénynek az ( x, y ) pontban a határértéke, ha minden Kétváltozós függvéek Defiíció: f: R R vag z f(,) Szeléltetés:,,z koordiátaredszerbe felülettel Pl z + forgási paraboloid z R ( + ) félgöb z + + forgási iperboloid (két köpeű) z + forgási iperboloid (eg

Részletesebben

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár)

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnöktanár) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE ALKALAZOTT ECHANIKA TANSZÉK. ECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (idolgozt: Trisz Pétr, g. ts.; Trni Gábor, mérnötnár) Erőrndszr rdő vtorttős, vonl mntén mgoszló rőrndszr.. Péld Adott: z

Részletesebben

PONTRENDSZEREK MECHANIKÁJA. A pontrendszert olyan tömegpontok alkotják, amelyek nem függetlenek egymástól, közöttük kölcsönhatás van (belső erők).

PONTRENDSZEREK MECHANIKÁJA. A pontrendszert olyan tömegpontok alkotják, amelyek nem függetlenek egymástól, közöttük kölcsönhatás van (belső erők). PONTRENDSZEREK ECHANIKÁJA A potrdszrt olya tögpotok alkotják, alyk függtlk gyástól, közöttük kölcsöhatás va (blső rők). F F F F F F F F Blső rők: F Külső rők: F F Nwto III.: rő-llrő párok F F F F A potrdszr

Részletesebben

Robotok irányítása. főiskolai jegyzet javított változat. írta: Tukora Balázs

Robotok irányítása. főiskolai jegyzet javított változat. írta: Tukora Balázs Robotok ránítása főskola jgt javított váltoat írta: Tukora Balás Pécs, 4 . Bvtés Jln jgt a Pécs Tudomángtm Pollack Mhál Műsak Főskola Karán foló Műsak Informatka képés Robotránítás rndsrk I-II. tantárgaho

Részletesebben

4. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár)

4. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT (kidolgozta: Triesz Péter, egy. ts.; Tarnai Gábor, mérnök tanár) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE ALKALAZTT ECHANIKA TANSZÉK 4. ECHANIKA STATIKA GYAKRLAT (kdolgozta: Trsz Pétr, g. ts.; Tarna Gábor, mérnök tanár) Erő, nomaték, rőrndszr rdő, rőrndszrk gnértékűség 4.. Példa: z

Részletesebben

7. Térbeli feladatok megoldása izoparametrikus elemekkel

7. Térbeli feladatok megoldása izoparametrikus elemekkel 7 ébl fladatok mgoldása zoaamtkus lmkkl ébl fladat: A tst (alkatész) alakjáa (gomtájáa) és thlésé nézv nncs smmln kolátozó fltétlzés 7 Összfoglaló smétlés Elmozdulásmző: u ux v wz Elmozdulás koodnáták:

Részletesebben

FORGÓRÉSZ DINAMIKUS KIEGYENSÚLYOZÁSA I. Laboratóriumi gyakorlat elméleti útmutató

FORGÓRÉSZ DINAMIKUS KIEGYENSÚLYOZÁSA I. Laboratóriumi gyakorlat elméleti útmutató ZÉCHENYI ITVÁN EGYETEM MŐZKI TUDOMÁNYI KR LKLMZOTT MECHNIK TNZÉK 1. tög-kgnsúlozatlanság FORGÓRÉZ DINMIKU KIEGYENÚLYOZÁ I. Laoratóru gakorlat lélt útutató gépk rzgésénk okozóa sok stn a rndzés forgórészénk

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék

Széchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék Széchnyi István Egytm Alkalmazott Mchanika Tanszék Végslm analízis Elmélti kérdésk gytmi mstrképzésbn (MSc) résztvv járm mérnöki, mchatronikai mérnök és logisztikai mérnök szakos hallgatók számára 0. októbr

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés .5.. _. tés Végslm-mósr Végslm-mósr. A gomtra tartomán (srkt) flostása (égs)lmkr.. okáls koornáta-rnsr flétl kacsolat a lokáls és globáls koornátarnsrk köött.. A bás függénk flétl fnálása lmnként.. A mrség

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék

Széchenyi István Egyetem. Alkalmazott Mechanika Tanszék Széchnyi István Egytm Alkalmazott Mchanika Tanszék Végslm analízis Elmélti kérdésk gytmi mstrképzésbn MSc) résztvv járm mérnöki, mchatronikai mérnök és logisztikai mérnök szakos hallgatók számára. Mit

Részletesebben

3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra

3. Lokális approximáció elve, végeselem diszkretizáció egydimenziós feladatra SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM AAMAZOTT MECHANIA TANSZÉ 5. MECHANIA-VÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szül Vronika g. ts.) V. lőadás. okális aroimáció lv végslm diszkrtizáció gdimnziós fladatra Amint azt

Részletesebben

4. A VÉGESELEM MÓDSZER ELMOZDULÁS MODELLJE

4. A VÉGESELEM MÓDSZER ELMOZDULÁS MODELLJE 4 VÉGESEEM MÓDSZER EMOZDUÁS MODEJE végslm módsr numrus lárás mérnö fa fladato ölítő mgoldására módsr a sámítástchna flődésévl párhuamosan alault Jlnlg unvráls nagon sofél fladat mgoldására alalmas végslm

Részletesebben

12. Kétváltozós függvények

12. Kétváltozós függvények . Kétváltoós üggvénk Értlmés: a = képlt g kétváltoós üggvént ad mg ha a sík bárml pontjáho és üggtln váltoók a üggő váltoó lgljbb g érték tartoik. Ha g sm akkor a üggvén nm értlmtt abban a pontban ha g

Részletesebben

Integrált Intetnzív Matematika Érettségi

Integrált Intetnzív Matematika Érettségi tgrált ttzív Matmatika Érttségi. Adott az f : \ -, f függvéy. a) Számítsd ki az f függvéy driváltját! b) Határozd mg az f függvéy mootoitási itrvallumait! c) gazold, hogy f ( ) bármly sté!. Adott az f

Részletesebben

Kettős és többes integrálok

Kettős és többes integrálok Kettős és többes integrálok ) f,) + + kettős integrálja az, tartománon Megoldás: + + dd 6 + 6 + 8 + 9 + ] + + ] d 8 + 8 + ) f,) sin + ) integrálja a, tartománon Megoldás: ] d + 9 + d + + 68 8 7,5 + sin

Részletesebben

A hőmérsékleti sugárzás

A hőmérsékleti sugárzás A hőmérséklt sugárzás (Dr. Parpás Béla lőadása alapján ljgyzték a Mskolc gytm harmadévs nformatkus hallgató) Alapjlnségk Mndnnap tapasztalat, hogy a mlgíttt tstk hősugárzást (nfravörös sugárzást) bocsátanak

Részletesebben

A lᔗ卧 ᔗ卧 s l ok l pj h f él om s k s és, v g m s s v l ᔗ卧kö p lés g ol ol g om f l, m l síkm s és g képsíko k ll vég h j s l ok s v l. A m g o s vo l

A lᔗ卧 ᔗ卧 s l ok l pj h f él om s k s és, v g m s s v l ᔗ卧kö p lés g ol ol g om f l, m l síkm s és g képsíko k ll vég h j s l ok s v l. A m g o s vo l ᔗ卧 ), 2012 A f él om s k s és ol g om g po os s l ok l pj lé ho o ᔗ卧fo m m gs k s ésé j l ví s s, f lül é ) o. K ul ké ᔗ卧 s vo l sm jük, m s fo m c cs s ükség. hh cs k k ll l, hog ᔗ卧 f lül é m l ᔗ卧h jl

Részletesebben

Mintavételes rendszerek szabályozása Irányítástechnika II. PE MIK VI BSc 1

Mintavételes rendszerek szabályozása Irányítástechnika II. PE MIK VI BSc 1 Mintvétls rndsrk sbályoás 23..2. Irányítástchnik II. PE MIK VI BSc Bvtés Mintvétls sbályoás sáítógéps folytirányítás gyéb rndsrk kritéri: folyt időállndói és intvétlési idő össérhtőség Pillntsrű, lináris

Részletesebben

10. TERMOMECHANIKAI FELADATOK VÉGESELEM MEGOLDÁSA

10. TERMOMECHANIKAI FELADATOK VÉGESELEM MEGOLDÁSA 1 ERMOMECHNIKI FELDOK VÉGESELEM MEGOLDÁS V, m dv rr dm dv d n hr trmodnama I főtétlén ntgrál alaa a V térfogatú (m tömgű) és flültű tstr: d dt u dm F dv r dm h d, m V m n d a tst blső a blső rő a hőforráso

Részletesebben

2. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár)

2. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ALKALMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgota: dr Nag Zoltá eg adjuktus; Bojtár Gergel eg ts; Tarai Gábor éröktaár) Silárd test potjáak alakváltoási

Részletesebben

Szervomotor sebességszabályozása

Szervomotor sebességszabályozása Srvootor sbsségsabályoása. A gyaorlat célja Egynáraú srvootor sbsségsabályoásána trvés. A otorsabályoás prograváána flépítés. A sbsség rányítás algorts gvalósítása valós dőbn. 2. Elélt bvtő A otor sbsségsabályoásána

Részletesebben

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Szabó Tamás egy. doc., Triesz Péter egy. ts.

5. MECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Szabó Tamás egy. doc., Triesz Péter egy. ts. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETE GÉPSZERKEZETTAN ÉS ECHANIKA TANSZÉK. ECHANIKA STATIKA GYAKORLAT Kidolgozta: Szabó Tamás g. doc., Trisz Pétr g. ts. Erőrndszr rdő vtorttős, párhuzamos rőrndszr, vonal mntén mgoszló

Részletesebben

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás

Mágneses momentum, mágneses szuszceptibilitás Mágnss ontu, ágnss szuszcptibilitás A olkuláknak (atooknak, ionoknak) lktronszrkztüktől függőn lht pranns (állandóan glévő) ágnss ontua. Ha ágnss térb krülnk, a tér hatására indig ágnss ontu jön létr az

Részletesebben

TARTALMAZÓ TECHNIKAI RENDSZEREK DINAMIKAI MODELLEZÉSE

TARTALMAZÓ TECHNIKAI RENDSZEREK DINAMIKAI MODELLEZÉSE GIÁTOT TTLMZÓ TEHNIKI ENDSZEEK DINMIKI MODELLEZÉSE IEZOELEKTOMOS GYOSULÁSÉZ ZÉKELŐ LÉGUGÓ HIDULIKUS ÉS S NEUMTIKUS MUNKHENGE KIEGÉSZÍTÉS MEHTONIK I. T NYGHOZ ENEGI ÁTLKÍTÓ ODÍTÓ ÁLTÓ (GIÁTO) IEZOELEKTOMOS

Részletesebben

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása

Tuzson Zoltán A Sturm-módszer és alkalmazása Tuzso Zoltá A turm-módszer és alalmazása zámtala szélsérté probléma megoldása, vag egeltleség bzoítása ago gara, már a matemata aalízs eszözere szorítoz, mt például a Jese-, Hölder-féle egeltleség, derválta

Részletesebben

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK Függvéek és tulajdoságaik 69 III FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK 6 Gakorlatok és feladatok ( oldal) Írd egszerűbb alakba: a) tg( arctg ) ; c) b) cos( arccos ) ; d) Megoldás a) Bármel f : A B cos ar

Részletesebben

Kényszereknek alávetett rendszerek

Kényszereknek alávetett rendszerek Kéyszerekek alávetett redszerek A koordátákak és sebességekek előírt egyeleteket kell kelégítee a mozgás olyamá. (Ezeket a eltételeket, egyeleteket s ayag kölcsöhatások bztosítják, de ezek a kölcsöhatások

Részletesebben

6. A végeselem közelítés pontosságának javítása Fokszám növelés (p-verziós elemek)

6. A végeselem közelítés pontosságának javítása Fokszám növelés (p-verziós elemek) 6 A végslm közlítés pontosságánk jvítás Fokszám növlés (p-vrzós lmk) A végslm közlítés pontosság jvíthtó: - végslm hálózt sűrűségénk növlésévl több lm, több csomópont, szbdságfok növlés (hvrzó, h-konvrgnc)

Részletesebben

Megjegyzés: Amint már előbb is említettük, a komplex számok

Megjegyzés: Amint már előbb is említettük, a komplex számok 1 Komplex sámok 1 A komplex sámok algeba alakja 11 Defícó: A komplex sám algeba alakja: em más, mt x y, ahol x, y R és 1 A x -et soktuk a komplex sám valós éséek eve, míg y -t a komplex sám képetes (vagy

Részletesebben

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10 2 4 9 2 / 1 9 74. BELSŐ HASZNÁLATRA! 19 Sorszám: SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1975 ÁBTL - 4.2-10 - 2492/1974 /1 BELÜGYMINISZTÉRIUM TITKÁRSÁGA 10-2492/

Részletesebben

HÜBNER Tervező KFT Munkaszám:/00. * Pécs, Mogyorós köz. ( /- HÜBNER Tervező KFT Munkaszám: /00. * Pécs, Mogyorós köz. ( /- S Z É K E S F E H É R V Á R R Á C H E G Y HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI

Részletesebben

LEGYEN MÁS A SZENVEDÉLYED!

LEGYEN MÁS A SZENVEDÉLYED! E g y ü t t m z k ö d é s i a j á n l a t L E G Y E N M Á S A S Z E N V E D É L Y E D! 2. E F O P - 1. 8. 9-1 7 P á l y á z a t i t e r v e z e t 3. 0 ( F o r r á s : w w w. p a l y a z a t. g o v. h u

Részletesebben

Aktív lengéscsillapítás. Másodfokú lengrendszer tesztelése.

Aktív lengéscsillapítás. Másodfokú lengrendszer tesztelése. Aktív lgécillapítá. Máodfokú lgrdzr tztlé.. A gyakorlat célja Jármvk aktív lgé cillapítááak modllzé máodfokú lgrdzrkét. Szoftvrfjlzté a rdzr való idj tztléér, a tztrdméyk kiértéklé.. Elmélti bvzt. A máodfokú

Részletesebben

1. Vizsgazárthelyi megoldásokkal 1997/98 tél I. évf tk.

1. Vizsgazárthelyi megoldásokkal 1997/98 tél I. évf tk. . Vizsgazárthlyi mgoldásokkal 997/98 tél I. évf..-8.tk.. Döts l, hogy fáll mid A és B halmaz sté a A B) \ B A összfüggés! Ha m, adjo szükségs és légségs fltétlt arra, hogy mikor áll f! A B) \ B A iff A

Részletesebben

Példa: 5 = = negatív egész kitevő esete: x =, ha x 0

Példa: 5 = = negatív egész kitevő esete: x =, ha x 0 Ha mást em moduk, szám alatt az alábbiakba, midig alós számot értük. Műeletek összeadás: Példa: ++5 tagok: amiket összeaduk, az előző éldába a, az és az 5 szorzás: Példa: 5 téezők: amiket összeszorzuk,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ALACSONY ENERGIFELHASZNÁLÁSÚ LAKÓÉPÜLETEK ÉPÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA A++ az Energia Unió Zrt és a ProKoncept Építési Rendszer támogatásával Energiatudatos, Klímabarát élhetőbb Otthon, legyen

Részletesebben

Feladatok megoldással

Feladatok megoldással Fladatok mgoldással. sztmbr 6.. Halmazrdszrk. Igazoljuk! A \ B A r (A r B) (A [ B) r ((A r B) [ (B r A)) Mgoldás. A r (A r B) A \ A \ B A \ A [ B A \ A [ (A \ B) A \ B (A [ B) r ((A r B) [ (B r A)) (A

Részletesebben

1. Testmodellezés. 1.1. Drótvázmodell. Testmodellezés 1

1. Testmodellezés. 1.1. Drótvázmodell. Testmodellezés 1 Tstmodllzés 1 1. Tstmodllzés Egy objktum modlljén az objktumot rprzntáló adatrndszrt értjük. Egy tstmodll gy digitális rprzntációja gy létz vagy lképzlt objktumnak. trvzés, a modllzés során mgadjuk a objktum

Részletesebben

13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai

13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai Tárcsák számítása A felületszerkezetek A felületszerkezetek típusa A tartószerkezeteket geometra méretek alapjá osztálozzuk Az eddg taulmáakba szereplı rúdszerkezetek rúdjara az a jellemzı hog a hosszuk

Részletesebben

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I.

D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k t u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y. I I I. D r.u J J A n d r i s ő r n a g y, f ő i s k o l a i a d ju n k u s A G O N D O L A T T O L A M E G V A L Ó S U L A S IG, A V A G Y A S E M L E G E S S É G > d A L A K U L Á S Á N A K F O L Y A M A T A

Részletesebben

26 Győri István, Hartung Ferenc: MA1114f és MA6116a előadásjegyzet, 2006/2007

26 Győri István, Hartung Ferenc: MA1114f és MA6116a előadásjegyzet, 2006/2007 6 Győri Istvá, Hartug Ferec: MA4f és MA66a előadásjegyet, 006/007. A -trasformált.. Egy iformációátviteli probléma Legye adott egy üeetátviteli redserük, amelybe a üeeteket két alapjel modjuk a és b segítségével

Részletesebben

A primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be,

A primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be, 6 A primitív üggvéy létezése A primitív üggvéy létezése Kitűzött eladatok. Határozd meg az a és b valós paraméterek értékét úgy hogy az : R ae + b üggvéyek létezze primitív üggvéye! >. Az : [ + [ + olytoos

Részletesebben

A projekt keretében elkészült tananyagok:

A projekt keretében elkészült tananyagok: VÉGESEEM-MÓDSZER A pojt tébn lésült tananago: Anagtchnológá Matals tchnolog Anagtdomán Áamlástchna gép CAD tanönv CAD Boo CAD/CAM/CAE ltons példatá CAM tanönv Mééstchna Ménö optmalácó Engnng Optmaton Végslm-analís

Részletesebben

SZÁMELMÉLET. Szigeti Jenő

SZÁMELMÉLET. Szigeti Jenő SZÁMELMÉLET Sigeti Jeő. OSZTHATÓSÁG A osthatósággal kapcsolatba égy alapvető eredméyt kölük bioyítás élkül. Jelölje φ() a {,,..., } halmaból ao elemek sámát, amelyek relatív prímek a -he. Ha például p

Részletesebben

Héj / lemez hajlítási elméletek, felületi feszültségek / élerők és élnyomatékok

Héj / lemez hajlítási elméletek, felületi feszültségek / élerők és élnyomatékok Héj / leme hajlítási elméletek felületi fesültségek / élerők és élnomatékok Tevékenség: Olvassa el a bekedést! Jegee meg a héj és a leme definícióját! Tanulja meg a superpoíció elvét és a membrán állapot

Részletesebben

108. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 30., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125 Ft. Oldal

108. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2009. jú li us 30., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1125 Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapst, 2009. jú l us 30., csütörtök 108. szám Ára: 1125 Ft TARTALOMJEGYZÉK 158/2009. (VII. 30.) Korm. rn d lt A mzõgazdaság trmékk és az éllmszrk, valamnt a szszs

Részletesebben

Többváltozós analízis gyakorlat, megoldások

Többváltozós analízis gyakorlat, megoldások Többváltozós analízis gakorlat, megoldások Általános iskolai matematikatanár szak 7/8. őszi félév. Differenciál- és integrálszámítás alkalmazásai. Határozzuk meg az alábbi differenciálegenletek összes,

Részletesebben

Egzakt következtetés (poli-)fa Bayes-hálókban

Egzakt következtetés (poli-)fa Bayes-hálókban gakt követketetés pol-fa Baes-hálókban Outlne Tpes of nference B method: exact, stochastc B purpose: dagnostc sngle-step, sequental DSS, explanaton generaton Hardness of exact nference xact nference n

Részletesebben

MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)

MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) O k t a t á s i H i v a t a l A 5/6 taévi Országos Középiskolai Taulmáyi Versey első forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató A 5 olya égyjegyű szám, amelyek számjegyei

Részletesebben

l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DERIVÁLÁSA ÉS LOKÁLIS SZÉLSŐÉRTÉKEI

l.ch TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK DERIVÁLÁSA ÉS LOKÁLIS SZÉLSŐÉRTÉKEI l.ch TÖBBVÁLTOZÓS ÜGGVÉNYEK DERIVÁLÁSA ÉS LOKÁLIS SZÉLSŐÉRTÉKEI A kétváltoós üggvénk úg működnk hog két valós sámho rndk hoá g harmadik valós sámot másként ogalmava sámpárokho rndk hoá g harmadik sámot.

Részletesebben

3.5. Rácsos szerkezet vizsgálata húzott-nyomott rúdelemekkel:

3.5. Rácsos szerkezet vizsgálata húzott-nyomott rúdelemekkel: SZÉCHENYI ISTÁN EGYETEM AKAMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 7. MECHANIKA-ÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szül ronika, g. ts.) II. lőadás.. Rácsos szrkzt vizsgálata húzott-nomott rúdlmkkl: F x m m. ábra: Rácsos

Részletesebben

EGY FÁZISÚ TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK: AZ ELEGYEK KÉPZDÉSE

EGY FÁZISÚ TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK: AZ ELEGYEK KÉPZDÉSE EG FÁZISÚ ÖBBOMPONENS RENDSZERE: AZ ELEGE ÉPZDÉSE AZ ELEGÉPZDÉS ERMODINAMIÁJA: GÁZO Általáos megfotolások ülöböz kéma mség komoesek keveredésekor változás törték a molekulárs kölcsöhatásokba és a molekulák

Részletesebben

KOD: B377137. 0, egyébként

KOD: B377137. 0, egyébként KOD: 777. Egy csomagológép kilogrammos zacskókat tölt. A zacskóba töltött cukor mnnyiség normális loszlású valószínûségi változó kg várható értékkl és.8 kg szórással. A zacskó súlyra nézv lsõ osztályú,

Részletesebben

Országos Szilárd Leó fizikaverseny feladatai

Országos Szilárd Leó fizikaverseny feladatai Országos Szilárd Ló fizikavrsny fladatai I katgória döntő, 5 április 9 Paks A fladatok mgoldásáoz 8 prc áll rndlkzésr Mindn sgédszköz asználató Mindn fladatot külön lapra írjon, s mindn lapon lgyn rajta

Részletesebben

8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár.

8. MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgozta: dr. Nagy Zoltán egy. adjunktus; Bojtár Gergely egy. Ts.; Tarnai Gábor mérnöktanár. 8 MECHANIKA-SZILÁRDSÁGTAN GYAKORLAT (kidolgota: dr Nag Zoltá eg adjuktus; Bojtár Gergel eg Ts; Tarai Gábor méröktaár) 8 Fesültségi állapot semléltetése Adott: Ismert eg silárd test potjába a fesültségi

Részletesebben

Néhány pontban a függvény értéke: x -4-2 -1-0.5 0.5 1 2 4 f (x) -0.2343-0.375 0 6-6 0 0.375 0.2343

Néhány pontban a függvény értéke: x -4-2 -1-0.5 0.5 1 2 4 f (x) -0.2343-0.375 0 6-6 0 0.375 0.2343 Házi ladatok mgoldása 0. nov.. HF. Elmzz az ( ) = üggvényt (értlmzési tartomány, olytonosság, határérték az értlmzési tartomány véginél és a szakadási pontokban, zérushly, y-tnglymtszt, monotonitás, lokális

Részletesebben

Rácsrezgések.

Rácsrezgések. ácsrzgésk http://physics-imtis.cm/physics/glish/ph_txt.htm ácsrzgésk gitális hllám rúb Nwt II F x x F x V t F F x A x V x x x x x x A hllámszám értlmzési trtmáy végs mért prióiks htárfltétl Br-Kármá t

Részletesebben

E F O P

E F O P E g y ü t t m z k ö d é s i a j á n l a t K ö z ö s é r t é k e i n k s o k s z í n z t á r s a d a l o m E F O P - 1.3.4-1 6 P á l y á z a t i t e r v e z e t 2. 0 ( F o r r á s : w w w. p a l y a z a

Részletesebben

Méréselmélet: 5. előadás,

Méréselmélet: 5. előadás, 5. Modllllsztés folt. Méréslmélt: 5. lőadás, 4.3.. Út az adaptív lárásokhoz: 85 és 88 alapá: R P, R P. Ez utóbb mdkét oldalát mgszorozva az R mátrxszal: R. 9 Fltétlzv, hog cs tökélts smrtük az R mátrxról,

Részletesebben

(arcsin x) (arccos x) ( x

(arcsin x) (arccos x) ( x ALAPDERIVÁLTAK ( c ) (si ) cos ( ) (cos ) si ( ) ( ) ( tg) cos ( e ) e ( ctg ) si ( a ) a l a ( sh) ch (l ) ( ch) sh (log a ) ( th) l a ch (arcsi ) (arccos ) ( arctg ) DERIVÁLÁSI SZABÁLYOK. ( c ) c. c

Részletesebben

3. Sztereó kamera. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (http://www.inf.u-szeged.hu/~kato/teaching/)

3. Sztereó kamera. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (http://www.inf.u-szeged.hu/~kato/teaching/) 3. Sztereó kamera Kató Zoltá Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika taszék SZTE (http://www.if.u-szeged.hu/~kato/teachig/) Sztereó kamerák Az emberi látást utáozza 3 Sztereó kamera pár Két, ugaazo 3D látvát

Részletesebben

Többváltozós függvények Riemann integrálja

Többváltozós függvények Riemann integrálja Többváltozós üggvének Riemann integrálja Többváltozós üggvének Riemann integrálja Többváltozós üggvének Riemann integrálja Az integrál konstrukciója tetszőleges változószám esetén Deiníció: n dimenziós

Részletesebben

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára

MATEMATIKA FELADATLAP a 8. évfolyamosok számára 2008. jnuár 31. MATEMATIKA FELADATLAP 8. évfolymosok számár 2008. jnuár 31. 15:00 ór M 2 fltlp NÉV: SZÜLETÉSI ÉV: HÓ: NAP: Tolll olgozz! Zsszámológépt nm hsználhtsz. A fltokt ttszés szrinti sorrnn olhto

Részletesebben

FIZIKAI KÉMIA III FÉNY. szerda 10:00-11:30 Általános és Fizikai Kémiai Tanszék, szemináriumi terem. fehér fénynyaláb

FIZIKAI KÉMIA III FÉNY. szerda 10:00-11:30 Általános és Fizikai Kémiai Tanszék, szemináriumi terem. fehér fénynyaláb FIZIKAI KÉMIA III szrda 10:00-11:30 Általános és Fizikai Kémiai Tanszék, szmináriumi trm FÉNY fhér fénynyaláb FÉNY fhér fénynyaláb prizma színs fénynyalábok fény = hullám (mint a víz flszínén látható hullámok)

Részletesebben

TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor. 3. Lineáris háromszög elem

TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI Előadás jegyzet Dr. Goda Tibor. 3. Lineáris háromszög elem TERMÉKTERVEZÉS NUMERIKUS MÓDSZEREI Előadás jgyzt Dr. Goda Tibor 3. Lináris háromszög lm - A végslms mgoldás olyan approximációs függvénykn alapul, amlyk az gys lmk vislkdését írják l (lmozdulás függvény

Részletesebben

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2009.(XII.21.) sz. önkormányzati rendelete

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 46/2009.(XII.21.) sz. önkormányzati rendelete A khrdtés módja: kfüggsztés A khrdtés napja: 2009. dcmbr 21. dr. Xantus Judt jgyző Budapst Főváros VIII. krült Józsfváros Önkormányzat Képvslő-tstülténk 46/2009.(XII.21.) sz. önkormányzat rndlt a Budapst

Részletesebben

SOROK, FÜGGVÉNYSOROK SIMON ANDRÁS. m n=0 ca n = lim c m

SOROK, FÜGGVÉNYSOROK SIMON ANDRÁS. m n=0 ca n = lim c m SOROK, FÜGGVÉNYSOROK SIMON ANDRÁS TARTALOMJEGYZÉK. Numrikus sorok.. limsup és limif 3.. Gyök- és háyadoskritérium 4.3. További kovrgciakritériumok 5.4. Példák 6.5. Zárójl, átrdzés 8. Függvéysorozatok,

Részletesebben

Alt. Tenor. Bass 1,2. Organ S.1,2 B.1,2. Org. 74 Andantino. Trumpet in C ad lib. Sopran 1,2. "Az üdvözítõt régenten, mint megígérte az Isten"

Alt. Tenor. Bass 1,2. Organ S.1,2 B.1,2. Org. 74 Andantino. Trumpet in C ad lib. Sopran 1,2. Az üdvözítõt régenten, mint megígérte az Isten Trumpet in C d lib. Soprn 1,2 74 Andntino Krácsonyi ének - kóruskntát Gárdonyi Géz: Krácsonyi ének címû verse, Krácsonyi álom címû színmûvének részletei, és régi mgyr egyházi dllmok felhsználásávl - Lczó

Részletesebben

4. Izoparametrikus elemcsalád

4. Izoparametrikus elemcsalád SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM AKAMAZOTT MECHANIKA TANSZÉK 8. MECHANIKA-VÉGESEEM MÓDSZER EŐADÁS (kidolgozta: Szül Vronika, g. ts.) VIII. lőadás 4. Izoparamtriks lmcsalád A krskdlmi szoftvrkbn lggakrabban ún.

Részletesebben

Külső konzulens: Maza Gábor /E-ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt./

Külső konzulens: Maza Gábor /E-ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt./ Péc Tudoángt Pollack Mhál Műzak é Inoratka Kar Műzak Inoratka é llao Intézt Tudoáno Dákkör Dolgozat Középzültégű zabadvztékk lktroo trénk záítáa a gakorlatban / Practcal calculaton o th lctrc ld trngth

Részletesebben

g o ú j n é t s z s 1. s Életvezetés

g o ú j n é t s z s 1. s Életvezetés -! KIE B Kjü 4 8370425--0 Eül ú j f I Kr 205 B j K VII fl Él E ről ó rül l l r l Ú l l l l A l ól r rülr l: r jrű l Il l ll (jrű) l (r l l l) A r rről ü jí A jrű flől ű Pl r fllő rlrű lr ll lí frl l ó

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

A szilárdságtani rúdelmélethez

A szilárdságtani rúdelmélethez A slárságtan rúlmélth Már mgnt találtn a ntrntn g anagot [ ], ml lnított valamt. Most rről ls só. A történt, hog [ ] - b blolvasva fltűnt a [ 2 ] Sgr Fal - fél, valamnt a [ 3 ] Lana ~ Lfsc - fél tárgalásmóho

Részletesebben

33 522 04 0001 33 10 Villámvédelmi felülvizsgáló Villanyszerelő

33 522 04 0001 33 10 Villámvédelmi felülvizsgáló Villanyszerelő A 10/007 (II. 7.) SzMM rndlttl módosított 1/006 (II. 17.) OM rndlt Országos Képzési Jgyzékről és az Országos Képzési Jgyzékb történő flvétl és törlés ljárási rndjéről alapján. Szakképsítés, szakképsítés-lágazás,

Részletesebben