Y speciális feltételeket kielégítő függvények. Keressük azon y x peremeket kielégítő függvényt, melyre Φ y(x) = extrémális (minimális)

Hasonló dokumentumok
MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

Tizenegyedik gyakorlat: Parciális dierenciálegyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

y = y 0 exp (ax) Y (x) = exp (Ax)Y 0 A n x n 1 (n 1)! = A I + d exp (Ax) = A exp (Ax) exp (Ax)

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3

Kalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat

Boros Zoltán február

Végeselem modellezés alapjai 1. óra

differenciálegyenletek

A CSOPORT 4 PONTOS: 1. A

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x

Határozatlan integrál, primitív függvény

r a sugara, h a magassága a hengernek a maximalizálandó függvényünk a V (r, h) = πr 2 h. Az érintkezési pontokban x 2 + y 2 = r 2 és z = h/2.

Simított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH)

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

Energiatételek - Példák

Differenciálegyenletek

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

3. Lineáris differenciálegyenletek

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.

Analízis III. gyakorlat október

(x + 1) sh x) (x 2 4) = cos(x 2 ) 2x, e cos x = e

Differenciálegyenletek

5. fejezet. Differenciálegyenletek

Differenciálegyenlet rendszerek

Matematika III. harmadik előadás

Matematika A1a Analízis

Matematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.

3. előadás Stabilitás

Differenciálegyenletek

y + a y + b y = r(x),

Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10

Matematika III előadás

Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel

Analízis III Parciális differenciálegyenletek

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

TERMÉKSZIMULÁCIÓ. Dr. Kovács Zsolt. Végeselem módszer. Elıadó: egyetemi tanár. Termékszimuláció tantárgy 6. elıadás március 22.

λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)

I. feladatsor i i i i 5i i i 0 6 6i. 3 5i i

Matematika I. NÉV:... FELADATOK:

Differenciálegyenletek december 13.

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

1.7. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek

6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás)

Kétváltozós függvények differenciálszámítása

1. Bevezetés Differenciálegyenletek és azok megoldásai

DIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC

Lagrange és Hamilton mechanika

(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Parciális dierenciálegyenletek

Differenciálegyenletek. Vajda István március 4.

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Kalkulus I. NÉV: Határozzuk meg a következő határértékeket: 8pt

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

HÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok

1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Állapottér modellek tulajdonságai PTE PMMK MI BSc 1

Ipari matematika 2. gyakorlófeladatok

Alapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka

T obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.

Polinomok maradékos osztása

LNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei

4. Laplace transzformáció és alkalmazása

Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai

VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag

1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek

6. Differenciálegyenletek

Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

1. Egyensúlyi pont, stabilitás

I. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)

n 2 2n), (ii) lim Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, (ii) 3 t 2 2t dt,

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

Differenciálegyenletek a mindennapokban

Segédanyag az A3 tárgy gyakorlatához

Differenciálegyenletek Oktatási segédanyag

(!), {z C z z 0 < R} K (K: konv. tart.) lim cn+1

Koszinusz hiperbolikusz és társai

1. Oldja meg a z 3 (5 + 3j) (8 + 2j) 2. Adottak az A(1,4,3), B(3,1, 1), C( 5,2,4) pontok a térben.

Az elméleti mechanika alapjai

A hullámegyenlet megoldása magasabb dimenziókban

Példatár Lineáris algebra és többváltozós függvények

egyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk

Megoldások MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!

Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

Bevezetés az algebrába 2

Átírás:

.3. Variációszámítás.3.. A funcionál fogalma X tetszőleges halmaz f: X R leépezés funcionál.3.. Variációszámítás fogalma Y speciális feltételeet ielégítő függvénye f: Y R leépezéseivel foglalozi. egyen Φ y(x) = x x f x, y x, dy(x) dx y y dx x x y x = y, y x = y dy(x) pl. = dx f x (x, y x ) x Keressü azon y x peremeet ielégítő függvényt, melyre Φ y(x) = extrémális (minimális) dy(x) dx f (x, y x ) dx

.3.3. Az Euler-agrange féle differenciálegyenlet Segédtétel F x C 0 x,x és tetszőleges η x C x,x és η x = η x = 0 x Ha aármilyen η x esetén x F(x) η x dx = 0 aor F x 0 Keressü az y(x) peremeet ielégítő függvényt! x Φ y(x) = x f x, y x, y x dx és y x = y, y x = y ami extrémálissá teszi az integrált egyen Y(x) a peremeet ielégítő Y x = y x + ε η x, Y x = y, Y x = y, η x = η x = 0 alaú, így Y x = y x + ε η x így Φ ε x = x f x, Y x, Y x extrémum, ha derivált minimális az ε = 0 helyen dφ(ε) = 0 dε ε=0 y y x dx = x f x, y x + ε η x, y x + ε η x x x η(x) y(x) x x dx

dφ(ε) dε dφ(ε) dε ε=0 ε=0 = = x x x x f Y Y ε + f Y Y ε Y x = y x + ε η x Y x = y x + ε η x Φ Y(x) = dx ε=0 = 0 Y = η x, Y = ε ε η x, f f η x + y y η x dx = 0 x f x, Y x, Y x dx x f x, y x + ε η x, y x + ε η x f = f, Y ε=0 y dφ(ε) dε f = f Y ε=0 y ε=0 = 0 x f y η x = f η x y x x x x f x x x d f η x dx dx y u v uv =0 u v mert η x = η x = 0 f y d f dx y y d dx f y = 0 η x dx A segédtétel miatt Euler agrange diff. egyenlet 3

.3.4. Két pont özött a legrövidebb görbe f y d f dx y = 0 d f dx y = f x y + f y y y + f y y f f f y x y y y y f y = 0 y lin., változó együtthatós y (x,y ) (x,y ) Φ = x x + y dx f x, y, y = + y y f y = 0, f y = y +y, f x y = 0, f y y = 0, x f y = + y 3 = 0, y = 0, y x = mx + b, mx + b = y, mx + b = y +y y +y = +y +y 3 4

.3.4 Másodfajú agrange egyenlete d q j, q j q j, q j = Q dt q j q j j Mozgási energia A potenciálos erő ülön Rayleigh féle disszipációs fv. D d dt q j, q j = T q j, q j q j, q j q j W q j q j, q j q j T = W q j = q j m j= W q j = m i m q i j= m j=,i= m = j= = Q j D q j m j g q j h rugó,i,j q i,j m = C j, f y d f dx y = 0 q j q 5

.3.4. Példa Két tömeg T = m q + m q μ m m W = q q h = T W q h q D = μ ( q q ) d dt q i + D = 0 q i q j m q μ ( q q ) q q h = 0 m q + μ ( q q ) + q q h = 0 q = p q = r p = q q h m r = q q h m + μ ( q m q ) μ m ( q q ) 6

funcprot(0); clear; function dpq=f(t, x); m=; =0.5; h=; g=9.8; mu=0.3; q = p q = r p = q q h m r = q q h m + μ ( q m q ) μ m ( q q ) dpq() = x(3) // x()= q x()= q dpq() = x(4); // x(3)= p x(4)= r dpq(3) =*(x()-x()-h)/m+mu/m*(x(4)-x(3)); dpq(4) =-*(x()-x()-h)/m-mu/m*(x(4)-x(3)); endfunction t = 0:0.0:0 ; y=ode ( [ 0 ;.5; 0; 0], 0, t, f ); clf; plot(t', y(,:),'b'); plot(t', y(,:),'r'); show_window(); ode0.sci 7

.3.4. Pl. Kettős inga guruló ocsin nincs surlódás T = M x + M l Mm m l + m x + l q cos q + l q sin q + q q x + m x l q cos q + l q sin q T = M x + m x + l q cosq + + m l q sinq + + m x l q cosq + + m l q sinq W = m g l cosq m g l cosq 8

T = M x + m W = m g l cosq m g l cosq x + l q cosq + m l q sinq + m x l q cosq + m l q sinq = T W = M x + + m x + l q cosq + l q sinq + + m x l q cosq + l q sinq m g l cosq + m g l cosq = M + m + m x + + m l m l x q cosq + + m l + m l q + sin q + cos q = +(m l m l ) g cosq 9

= M + m + m x + m l m l x q cosq + m l + m l q + (m l m l ) g cosq d dt d dt x x = d dt x = 0 M + m + m x + m l q cosq m l q cosq = = M + m + m x + m l ( q cosq q sinq) m l ( q cosq q sinq) x = 0 d dt x x = 0 M + m + m x + m l ( q cosq q sinq) m l ( q cosq q sinq) = 0 0

= M + m + m x + m l m l x q cosq + m l + m l q + (m l m l ) g cosq d dt d dt q q = 0 q = d dt m l m l x cosq + d dt m l + m l q = = m l m l x cosq m l m l x q sinq + + m l + m l q q = m l m l x q sinq (m l m l ) g sinq m l m l x cosq + + m l + m l q + +(m l m l ) g sinq = 0

M + m + m x + m l ( q cosq q sinq) m l ( q cosq q sinq) = 0 m l m l x cosq + m l + m l q + (m l m l ) g sinq = 0 q + m l m l cosq m l x + m l m l g sinq + m l m l = 0 + m l x + m l cosq m l cosq M + m + m q = p x = r p = m l m l cosq m l r m l m l g sinq + m l m l + m l r = (m l m l ) cosq M + m + m q + + m l sinq m l sinq M + m + m p + (m l m l ) sinq M + m + m q = 0 p

q = p x = r p = m l m l cosq m l r m l m l g sinq + m l m l + m l r = (m l m l ) cosq M + m + m p + (m l m l ) sinq M + m + m MM = m + m + m M = m l m l M = m l + m l AA = BB = M cosq M M g sinq M p = AA r BB () / AA () r = CC p + DD () / CC () p CC = DD = M cosq MM M sinq MM p BB AA DD p = ( AA CC) CC BB + DD r = ( CC AA) 3

funcprot(0) clear; function dpq=f(t, x) m=; m=; m=; l=; l=; g=9.8; MM=m+m+m; M=m*l-m*l; M=m*l*l-m*l*l; AA=M*cos(x())/M; BB=M*g*sin(x()); CC=M*cos(x())/MM; DD=-M*sin(x())/MM*x(3)*x(3); dpq() = x(3); // x()=q x()=x dpq() = x(4); // x(3)= p x(4)= r dpq(3) =(-BB-AA*DD)/(-AA*CC); dpq(4) =(CC*BB-DD)/(-AA*CC); endfunction t = 0:0.0:0 ; y=ode ( [ 0. ; -0.5; 0; 0], 0, t, f ); clf; plot(t', y(,:),'b'); plot(t', y(,:),'r'); show_window(); ode4.sci 4

.4. Eletro-mechanius agrange egyenlet Kirchoff (indutivítás, apacítás, ellenállás) T di dt + Q + R I = U(t) C / Idt energia egyenletet eredményez T I di dt dt + Q C Idt + R I dt = U t I dt A mágneses tér energiája + ondenzátor energiája+ hő = Feszültségnövelés energiája T.4. A teercs energiája I 0T W = IdI 0 W = T I = T Q Mozgási energia jellegű (I = dq dt ) 5

.4. A ondenzátorban tárolt energia W C = 0 t Q Q Q I di dt dt + Q C Idt + R I dt = U t I dt C I dt = 0 C dq míg a ondenzátort 0 ról Q ra töltjü W c = Q C Potenciális energia jellegű.4.3 Joule törvény W hő = 0 t R I dt I di dt dt + Q C Idt + R I dt = U t I dt 6

.4.4 A feszültség mint általános erő W = I = Q W C = Q C d dt W Q = T d Q dt = T di dt = U W C Q = Q C = U T di dt + Q C = R I + U(t) I di dt dt + Q C Idt + R I dt = U t I dt /Idt U és R I Általános erő jellegű mennyisége F = R I + U = R Q + U 7

.4.5 Kondenzátor apacitása ε 0 = As 4 π 9 0 9 Vm C = ε 0 A c t c.4.6 Teercs indutivitása T = μ 0 μ r A T n l T μ 0 =,5 0 6 Vs Am influencia onstans tc lt Coulomb törvény n F = váuum permeabilítás Q Q 4 π ε 0 r 8

.4.7 Az egyenlet d helyett b d dt T + W W c W q j d dt q j, q j q j q j, q j q j q = x, q = Q + D = F q j j = T + W W C W T + W W c W q j F = R Q + U(t) + D = F q j j T = m W = (x) I x = (x) Q = μ 0 μ r A T n l T W = μ 0 μ r A T l T x n l T x Q W c = Q C(x) C = ε 0 A c t c x W c = Q (t c x) ε 0 A C W = x D = d x F = R I + U = R Q + U 9

d dt q j, q j q j q j, q j q j + D = F q j j = T + W W C W T = m x W = μ 0 μ r A T l T x n Q W c = Q (t c x) x W = ε 0 A C F = R I + U = R Q + U d dt x = m x D x = d x d dt Q = μ 0 μ r A T l T x n x = μ 0 μ r A T n Q Q + Q = Q l c x ε 0 A C Q ε 0 A C x F Q = R Q + U(t) m x + μ 0 μ r A T n Q μ 0 μ r A T l T x n Q ε 0 A C + x = d Q + Q l c x ε 0 A C = R x Q + U(t) 0

m x + μ 0 μ r A T n μ 0 μ r A T l T x n x = p Q = r Q p = μ 0 μ r A T n m r = μ 0 μ r A T l T x Q + x = d x ε 0 A C Q + Q l c x = R Q + U(t) ε 0 A C Q Q + x d ε 0 A C m x n Q l c x R r + U(t) ε 0 A C

funcprot(0) clear; function dpq=f(t, x) m=00; d=; mu=e6; ac=0.0; at=0.000; n=00; =000; lc=0.; lt=0.; e0=e-; MD=m; NA=mu*at*n*n; EE=//e0/ac; R=00; NSZ=/mu/at/n/n/(lt-x()); dpq() = x(3) ; // x()= x x()=q dpq() = x(4); // x(3)= p x(4)= r dpq(3) =-NA//MD*x(4)*x(4)+EE/MD*x()*x()-/MD*x()-d/MD*x(3); dpq(4) =NSZ*(-x()*(lc-x())/e0/ac-R*x(4)-*sin(*t)); endfunction t = 0:0.000:0 ; y=ode ( [ 0.0 ; 0.0; 0.0; 0.0], 0, t, f ) ; clf; plot(t', y(,:),'b'); plot(t', y(3,:),'r'); show_window(); ode6.sci

3. Peremérté problémá 3. Célbalövés x 0 = 0 x = u cos(α) y 0 = 0 y = g α=? g = y = d dt d y = y dx dx dt = d y dx u cos α = = u cos α d dx y = u cos α d dx = u cos α d dy u cos α dx dx dy dx dx dt = = u cos (α) d y dx d y dx = g u cos (α) y 0 = 0 y = 0 3

d y dx = g u cos (α) A megoldás y 0 = 0 y = 0 g x y x = u cos (α) ( x) tan α = sin(α) cos(α) = dy(0) dx = g u cos (α) g sin α = α = arcsin u g u u sin α t g t = 0 u cos α t = u sin α g t t = 0 t = u cos(α) u sin α u sin α = g g sin α = u α = arcsin g u g 4

3.. Koncentrált erőel terhelt többtámaszú tartó, a természetes spline Koncentrált erőel terhelt többtámaszú tartó, a nyomatéi ábra szaaszonént lineáris d w( x) dx dw dx 3 M ( x) I E dw( x) 0 dx d w( x) dx M ( x) I E Kis elforduláso 5

a nyomatéi ábra szaaszonént lineáris d y( t) dt M ( t) I E P P P 0 φ(t) C P m- P m- P m (t 0,x 0 ), (t,x ),..., (t m,x m ) ponto x=x(t) függvény 6

7 0,..., ) ( ) (,..., ), ( ) (,..., ), ( ) ( feltétele illeszedési érvényese az alábbi ahol db m ) ( ), ( )... ( ), ( azinterpolációs feltétele,...,, ), ( ) ( azismeretlen függvénye 0 0 0 m m m m m m m g g m g t dt d t dt d m t dt d t dt d m t t t y t y t y t y m t t t t t y

m t t t t g t t t t g t dt d,... * * ) ( y t y t ) ( ) ( A harmadfoú görbé másodi deriváltja lineáris étszer integrálva és az integrálási állandó: m- egyenletet írhatun fel az m- ismeretlen (h =t -t - ), a Clapeyron egyenletrendszer y (t) görbé harmadfoú polinomo. 4*m ismeretlen együttható -- m+ peremfeltétel, m- apcsolati feltétel, m- érintő apcsolati feltétel, m+ másodrendű feltétel. 8

9 természetesspline függényre. a minimális (extremális) funcionál ) ( aor a 0,..., ) ( és ) : ( 0 0 ], [ t t t t dt t F dt d m x t f C f t f F m 3.. Holliday tétele... ) 6( ) ( m h y y h y y g h g h h g h Mit tegyün, ha nincs általános megoldásun?

3.3. Peremérté problémá numerius megoldása 3.3. Másodrendű peremérté feladat visszavezetése ezdetiérté problémára 3.3.. A lineáris eset d y dy + p x + q x y = r x dx dx y a = A y(b) = B K K Helyette ét ezdetiérté feladat d u du + p x + q x u = 0 dx dx u a = 0 d v dv + p x + q x v = r(x) dx dx v a = A du a dx = dv a dx = 0 30

d y dx + p x K d u dx + p x dy + q x y = r x y a = A y(b) = B dx du dx + q x u = 0 u a = 0 du a dx = d v dv dx + p x dx + q x v = r(x) v a = A dv a K dx = 0 y x = v x + dy dx = dv dx B v(b) u(b) + B v(b) u(b) d y dx = d v B v(b) + dx u(b) u x Visszahelyettesítve megoldás du dx d u dx a peremérté fa. megoldása d v B v(b) + d u + p x dx u(b) dx dv B v b + dx u b B v b +q x v x + u x = r(x) u b du dx + 3

d y dx K + p x d v B v(b) + dx u(b) dy + q x y = r x y a = A y(b) = B dx du dx + q x u = 0 u a = 0 du a d u dx + p x y x = v x + B v(b) u(b) u x d u + p x dx dv B v b + dx u b dx = d v dv dx + p x dx + q x v = r(x) v a = A dv a K dx = 0 du dx + q x v x + B v b u b u x = r(x) K d = r x v dv + p x + q x v x + dx dx B v b + d u du + p x + q x u x = r x u b dx dx K = 0 Megoldás Visszahelyettesítve ielégíti a peremeet y a B v(b) = v a + u a u(b) = 0 = v a = A y b B v(b) = v b + u b u(b) = B 3

3.3.. A nemlineáris eset d y dx = f K d y dy x, y, dx Helyette ét ezdetiérté feladat y a = A y(b) = B = f dy dy(a) x, y, y a = A = c dx dx dx 0 y x, a, A, c 0 a ezdetiérté feladat megoldása K d y dx = f y x, a, A, c dy x, y, dx y a = A dy(a) dx = c a ezdetiérté feladat megoldása Olyan c ezdetiérté feladatot ellene megoldani, hogy az ielégítse a b peremet 33

A ét megoldás b helyen felvett értéét mint a c paraméter u c függvényét teintve eressü c t, hogy u c (lineáris interpoláció) = B legyen u c = y b, a, A, c A dy(a) dx = c u c c c 0 c c 0 = B u c 0 u c u c 0 B dy(a) dx = c 0 a dy(a) dx = c =? B u c 0 b c = c 0 + c c 0 B u c 0 u c u c 0 c n = c n + c n c n B u c n u c n u c n y x, a, A, c n a özelítő megoldás 34

3.3.3 Próbafüggvénye módszere F x, y, dy dx, d y dx = 0 y a = A y b = B egyene u 0 x, u x,, u n x lineárisan függetlene u 0 a = A u 0 b = B u a = 0 u b = 0 =,, n Keresssü a megoldást az alábbi alaban u x = u 0 x + n = c u 3.3.3. Kolloáció u x a megadott x, x, x n helyeen elégítse i a x F x, u x, du x dx, d u x dx = 0 =,, n özönséges egyenletrendszert c n db ismeretlenere 35

F x, y, dy dx, d y dx = 0 y a = A y b = B u x = u 0 x + 3.3.3. egisebb négyzete módszere n = c u x F c, c, c n = a b F x, u(c), du(c) dx, d u(c) dx dx = min 36

4 Parciális differenciálegyenlete 4. Néhány egyenlet 4... Hővezetés u t = u, x, y, z u= u, x, y, z u + u + u x y z u hőmérsélet eloszlás függvény hővezetési tényző 4... Hullámegyenlet u t = c(u) u = c u u + u + u x y z u elmozdulás c terjedési sebesség 37

4..3. aplace egyenlet Φ = 0 Φ x + Φ y + Φ z = 0 Φ hőmérsélet (iegyenlítődés) 4..4. Poisson egyenlet Φ = ρ Φ + Φ + Φ = ρ ε 0 x y z ε 0 Φ eletrosztatius potenciál, ρ töltéssűrüség ε 0 váum permittivítás Φ = 4 π G ρ Φ + Φ + Φ x y z Φ gravitációs potenciál, ρ tömegsűrüség G gravitációs onstans = 4 π G ρ 38

4.. Általános D-s másodrendű lineáris PDE a x, y u x + b x, y u x y + c x, y u y + +d x, y u u + e x, y + g x, y u = f(x, y) x y (x, y)εω Elliptius, ha b a c < 0, (x, y)εω aplace u x + u y = 0 Poisson u x + u = f(x, y) y Parabolius, ha b a c = 0, (x, y)εω Hiperbolius, ha b a c > 0, (x, y)εω Kevert, ha b a c? 0, (x, y)εω u x, y = f x, y x, y Ω Dirichlet peremfeltétel u x, y = f x, y x, y Ω Neumann peremfeltétel 39 n

4.3. PDE analitius megoldása Változó szétválasztása ODE sajátérté, sajátvetor probléma 4.3.. Az egydimenziós parabolius egyenlet (hővezetés) u t = u, t u(x, t) x u hőmérsélet eloszlás függvény hővezetési tényző u x, 0 = f x ezdeti érté u 0, t = u 0 (= 0) u, t = u = 0 pereme Próbálju szétválasztani! u x, t = X x T t T 0 = X x = f x ezdeti érté u x, 0 X 0 = u 0 (=0) X = u (= 0) pereme (T(t) 0) = f x u 0, t = u 0 (= 0) u, t = u = 0 40

u = u, x t u(x, t) x u x, t = X x T t egyen = állandó! X x x T t T t X x = X x t x T(t) t T(t) = X x Csa aor lehet, ha mindét oldal onstans (-α) T t t T(t) = α T t X x x X x = α X x = e αt = A sin T t t X x x = α T t = α X x α x + B cos α x 4

X x = A sin A peremeből X 0 = u 0 = 0 B = 0 X = u = 0 A sin A 0 α x + B cos α x α = n π α = n π α = 0 n =,,0,, Csa a pozitív indexeet használva X n x = a n sin n π x n =,, X n x = a n sin n π x n =, 4

T t = e αt α = n π T n t = e n π t X n x = a n sin n = 0,, n π x n = 0,, u n x, t = a n sin n π u x, t = u n x, t n=0 Kezdeti érté x e n π u x, 0 = u n x, 0 = a n sin n=0 n=0 a n = n π x f x sin dx 0 t n π n =,, x = f(x) 43

4.3.. Példa u = u(x,t) u 0, t = 0, u, t = 0 f x = 4 x x t x funcprot(0); clear; // a ezdeti fv. deff('[w]=f(x)','w=4*x/*(-x/)'); // integrandus a Fourier egyutthatohoz deff('[w]=g(x)','w=f(x)*sin(n*%pi*x/)'); // Fourier egyutthato deff('[bb]=b(n)','bb=/*intg(0,,g,0.00)'); =; =; bb=[]; for n=:40 bb=[bb b(n)]; end a n = 0 f x sin n π x pde.sci deff('[uu]=u(x,t)',['uu=0';'for j=:40';... 'uu=uu+bb(j)*sin(j*%pi*x/)*exp(-j^*%pi^**t/^)';'end']); xx=[0:0.05:]; tt=[0:0.05:0.5]; uu=feval(xx,tt,u); plot3d(xx,tt,uu,45,45,'x@t@u(x,t)'); show_window(); dx u n x, t = a n sin n π x e n π t 44

4.3.. Hullámegyenlet egy dimenzióban u x, t t = c u x, t x c T rugalmas szál esetén, μ T állandó nyomás a szálban μ a vonalmenti sűrűség g E longitudinális rezgésnél ρ g nehézségi gyorsulás E rugalmassági modulus ρ sűrűség u x, 0 = f x ezdeti érté u(x, 0) = g x ezdeti sebesség t u 0, t = u 0 (= 0) u, t = u = 0 pereme 45

Próbálju szétválasztani! u x, t = X x T t X x T t t = c X x x u t, x t T t = c u u, x x u x, t vel osztva T t t c X x = x T t X x Csa aor lehet, ha mindét oldal onstans ( α ) T t t + α T t = 0 X x x + α X x = 0 c 46

T t t + α T t = 0 T t X x x + α X x = 0 c = C T sin α t + C T cos(α t) X x = C X sin α c x + C X cos( α c x) u 0, t = u 0 (= 0) u, t = u = 0 pereme X 0 = X = 0 C X = 0 C X sin α c = 0 α c n π c α = n π x X n x = sin = n π n = 0,, n = 0,,, 47

T n t n π c T t = C T sin α t + C T cos α t α = = C T n n π x u x, 0 = f x ezdeti érté; n π c t sin X(x) = sin n π x u n x, t = sin n π c t C T n sin f x = g x = i=0 i=0 sin C T n sin n π x n π c C T n cos g x = i=0 u(x, 0) t C T n sin + C T n + C T n = g x ezdeti sebesség n π x n π c t n π x C T n π c t cos(n ) π c t cos(n ) n π c n = 0,, n = 0,, n π c t sin( ) n π c 48

u x, t = sin f x = C T sin g x = n=0 n=0 n π x u x, t = sin n=0 n π c t a n cos f x = n π x C T sin n π x a n sin b n n π c t n π c n π x sin g x = C T sin n π x n π x a n = n π x f x sin 0 b n = n π c n π x g x sin + C T cos n π c t n = 0,, + b n sin n π c n π c t n = 0,, n = 0,, 49

4.3.. Példa u x, t t = c u x, t x u x, 0 = X x u x, 0 t = X x funcprot(0); clear; deff('[w]=f(x)','w=x/*(-x/)'); // a ezdeti fv. deff('[w]=ff(x)','w=f(x)*sin(n*%pi*x/)'); // integrandus a Fourier egyutthatohoz deff('[aa]=a(n)','aa=(/)*intg(0,,ff,0.00)'); // a Fourier egyutthato deff('[w]=g(x)','w=(x/)^*(-x/)'); // a ezdeti seb fv. deff('[w]=gg(x)','w=g(x)*sin(n*%pi*x/)'); // integrandus a Fourier egyutthatohoz deff('[bb]=b(n)','bb=(/(n*%pi*c))*intg(0,,gg,0.00)'); // a Fourier egyutthato c = = 50

=; c=; aa=[]; for n=:0 aa = [aa, a(n)]; end; bb=[]; for n=:0 bb = [bb, b(n)]; end; deff('[uu]=u(x,t)',['uu=0';'for n=:0'; 'uu=uu+sin(n*%pi*x/)*(aa(n)*cos(n*%pi*c*t/)+bb(n)*sin(n*%pi*c*t/))'; 'end'] ); x=[0:0.05:]; t=[0:0.:4]; uu=feval(x,t,u); plot3d(x,t,uu,45,45,'x@t@u(x,t)'); show_window(); pde.sci 5

4.3.3. aplace egyenlet (állandósult hőmérséleteloszlás) u x, y x + u x, y y = 0 u x, 0 = 0 u 0, y = 0 u x, H = g x u, y = 0 pereme u x, y = X x Y y X(x) x Y y = Y y y X(x) x X(x) = Y y y Y y X(x) Csa aor lehet, ha mindét oldal onstans ( λ ) X(x) x + λ Y y X x = 0 y λ Y y = 0 5

X(x) x + λ X x = 0 Y y y λ Y y = 0 X x = C sin λ x + C cos λ x X 0 = 0 X = 0 C = 0 C sin(λ ) = 0 λ = C tetszőleges pl. n π x X x = sin n π y Y y = C 3 cosh Y 0 = 0 C 3 = 0 Y y = C 4 sinh Y y = a n sinh n π y n π y u 0, y = 0 u, y = 0 n = 0,,, + C 4 sinh n π n π y 53

v n x, y u x, y = u x, y = = a n sin n= n= u x, H = g x = a n = sinh v n x, y a n sin n= n π H n π x n π x a n sin 0 sinh sinh n π x g x sin n π y n π y sinh n π x n π H dx 54

4.3.3. Példa u x, y x + u x, y y = 0 =, H = u x, 0 = 0 u 0, y = 0 u x, H = g x = 00 x x 3 u, y = 0 pde.sci funcprot(0); clear; deff('[w]=g(x)','w=00*x*(-x)^3'); // a ezdeti fv. deff('[w]=gg(x)','w=g(x)*sin(n*%pi*x/)'); // integrandus a Fourier egyutthatohoz deff('[aa]=a(n)','aa=*intg(0,,gg,0.000)/(*sinh(n*%pi*h/))'); // a Fourier egyutthato =; H=; aa=[] ; for n=:0 aa = [aa, a(n)] ; end; deff('[uu]=u(x,y)',['uu=0';'for n=:0'; 'uu=uu+aa(n)*sin(n*%pi*x/)*sinh(n*%pi*y/)';'end'] ); x=[0:/0:]; y=[0:h/0:h]; uu=feval(x,y,u); plot3d(x,y,uu,45,45,'x@y@u(x,y)'); 55 show_window();

4.4 Véges differencia módszer 4.4. Magasabbrendű deriválta özelítése Előremenő. diff. h f x = f x + h f(x) Hátramenő. diff. h f x = f x f(x h) Centrális. diff. δ h f x = f x + h f(x h ) Előremenő. diff. h f x = hf x + h h f x = = f x + h f x + h + f(x) Hátremenő. diff. f x = f x f x h + h +f(x h) Centrális. diff. δ f x = f x + h f x + h +f(x h) 56

lőremenő n. diff. n h f x = i=0 átremenő n. diff. n h f x = i=0 n i n i f x + n i h n i n i f x i h n Centrális n. diff. δ n h f x = i n i f x + n i h i=0 d n dx n f x δn h f x h n = = i=0 n i n i f x + n i h h n 57

4.4. Vegyes másodrendű deriválta özelítése f(x + h, y) f(x h, y) f(x, y) y y x y h f(x + h, y) f x + h, y + h f(x + h, y h) y h f(x h, y) f x h, y + h f(x h, y h) y h f(x, y) x y f x + h, y + h f x + h, y h 4 h f x h, y + h f x h, y h 4 h 58

4.4.3 A véges differencia módszer lin. egyenletrendszere a x, y u x + b x, y u x y + c x, y u y + +d x, y u u + e x, y + g x, y u = f(x, y) x y (x i, y j ) a i,j u i+,j u i,j +u i,j h c i,j u i,j+ u i,j +u i,j h u i,j = u(x i, y j ) a i,j = a(x i, y j ) c i,j = c(x i, y j ) b i,j = b(x i, y j ) x = y = h d i,j = d(x i, y j ) e i,j = e(x i, y j ) f i,j = f(x i, y j ) g i,j = g(x i, y j ) + b i,j u i+,j+ u i+,j u i,j+ +u i,j 4 h + + d i,j u i+,j u i,j + h + c i,j u i,j = f i,j i =.. n, j =.. m +e i,j u i,j+ u i,j h u x, y = f x, y x, y Ω Dirichlet peremfeltétel u n x, y = f x, y x, y Ω Neumann peremfeltétel 59

4.4.4. A hővezetés egyenlet numerius megoldása u(x, t) = u, x u(x, t) t x u x, 0 = f x ezdeti érté u 0, t = u 0 (t) u, t = u t pereme A pereme nem t től független onstanso! A másodi derivált centrális, az elsőt előremenő özelítéssel u i,j+ u i,j t u i,j+ = u i,j + A stabilitáshoz α<0.5 ell = K u i,j u i,j + u i+,j x u i,j u i,j + u i+,j α = t t j x i 60 x

funcprot(0) function [u]=heatpde(xrange, trange, uinit, u0bound, ubound, K) n=length(xrange); m=length(trange); u=zeros(n,m); Dx=(xrange(n)-xrange())/(n-); Dt=(trange(m)-trange())/(m-); u(:,)=uinit'; u(,:)=u0bound; u(n,:)=ubound; alpha=k*dt/(dx)^; for j=:m- for i=:n- u(i,j+)=u(i,j)+alpha*(u(i-,j)-*u(i,j)+u(i+,j)); end end endfunction K=.0; x=[0:0.:]; t=[0:0.005:.5]; u=zeros(x); u0=sin(3*t); u=0.*sin(3*t); [u]=heatpde(x,t,u,u0,u,k); plot3d(x,t,u,45,45,'x@t@u(x,t)'); show_window(); HeatPDE.sci 6

4.4.5. A Hullámegyenlet numerius megoldása u(x, t) t = c u(x, t) x u x, 0 = f x ezdeti értée u(x, 0) = g(x) t u 0, t = u 0 (t) u, t = u t pereme (nem 0!) A másodi derivált centrális, az elsőt előremenő özelítéssel u i,j u i,j + u i,j+ t = = c u i,j u i,j + u i+,j x α = c t egyen x 6

u i,j u i,j + u i,j+ t = c u i,j u i,j + u i+,j x α = c t x u i,j+ = α u i,j + u i+,j + α u i,j u i,j t j u i, = α u i,0 + u i+,0 + α u i,0 u i, Nem ismert u i, u i, u(x, 0) = g(x) = g(x) t t u i, = t g x + u i, i x u i, = α u i,0 + u i+,0 + α u i,0 + t g x u i, u i, = α u i,0 + u i+,0 + α u i,0 + t g x 63

funcprot(0) function [u]=wavepde(xrange, trange, uinit, duinit, u0bound, ubound, c) n=length(xrange); m=length(trange); u=zeros(n,m); Dx=(xrange(n)-xrange())/(n-); Dt=(trange(m)-trange())/(m-); u(:,)=uinit'; u(,:)=u0bound; u(n,:)=ubound; alpha=c^*dt^/(dx)^; //elso lepes for i=:n- u(i,)=alpha*(u(i-,)-u(i+,))/+(-alpha)*u(i,)+dt*duinit(i); end //a tobbi lepes for j=:m- for i=:n- u(i,j+)=alpha*(u(i-,j)+u(i+,j))+*(-alpha)*u(i,j)-u(i,j-); end end endfunction x=[0:0.:]; t=[0:0.0:.5]; uinit=x.*(-x) duinit=0.*ones(x) u0=zeros(t); u=zeros(t); c=; [u]=wavepde(x,t,uinit,duinit,u0,u,c); plot3d(x,t,u,45,45,'x@t@u(x,t)'); WavePDE.sci 64 show_window();

4.4.6. aplace egyenlet numerius megoldása u x, y x + u x, y y = 0 u x, 0 = g 0 (x) u 0, y = h 0 (y) u x, H = g H x u, y = h (y) pereme A másodi derivált centrális özelítéssel u i+,j u i,j + u i,j x + + c u i,j+ u i,j + u i,j y = 0 y j i x u i,j = x u i,j + u i,j+ + y u i,j + u i+,j x + y 65

funcprot(0); clear; function [u, ]=aplacepde(xrange, yrange, ux, uxn, uy, uym, epsilon, nmax) n=length(xrange); m=length(yrange); Dx=(xrange(n)-xrange())/(n-); Dy=(yrange(m)-yrange())/(m-); u=ones(n,m); u=ones(n,m); u(:,)=uy'; u(:,m)=uym'; u(,:)=ux; u(n,:)=uxn; for =:nmax //Iteracio e=0; =; for i=:n- for j=,m- u(i,j)=(dx^*(u(i,j-)+u(i,j+))+dy^*(u(i-,j)+u(i+,j)))/(*(dx^+dy^)); if (abs(u(i,j)-u(i,j))>epsilon) then e=e+; end u(i,j)=u(i,j); end; end; if (e==0) then brea; end end; endfunction; x=[0:0.05:]; y=[0:0.05:]; ux=-y^; uxn=-y^; uy=-x^; uym=zeros(x); epsilon=0.000000; nmax=00000; [u,]=aplacepde(x,y,ux,uxn,uy,uym,epsilon,nmax); plot3d(x,y,u,45,45,'x@y@u(x,y)'); 66 show_window(); aplacepde.sci

5. A végeselem módszer 5. Energia salárszorzat, energia norma Definíció. egyen H Hilbert téren értelmezett A operátor folytonos, orlátos, lineáris és szigorúan pozitív operátor (A:H H). Eor az x, y A = Ax, y salárszorzatot az A operátorhoz tartozó energia-salárszorzatna, az induált normát pedig energianormána nevezzü. x A = 5. Gyenge megoldás Ax, x Definíció. egyen H Hilbert-tér, f H adott vetor és A szimmetrius operátor! Az x H vetort az Ax = f feladat gyenge megoldásána nevezzü ha Ax, y = f, y Ha x az A operátor értelmezési tartományában található, aor a gyenge megoldás egyúttal megoldás is. 67

5. A végeselem módszer 5. ineáris, szimmetrius operátoregyenlete energia funcionálja Teintsü az Ax = f differenciálegyenletet! A differenciálegyenletenél A differenciáloperátor Φ(x)= Ax,x - f,x szimmetrius, szigorúan pozitív, lineáris operátor. A függvénye terében a saláris szorzat f, g = f x g x dx Az egyenlethez tartozó vadratius energiafuncionál az alábbi Φ (x) R funcionál: Φ x = Ax, x f, x Tétel: Φ-ne pontosan egy minimumhelye van, és ez éppen az Ax=f megoldása Az Kifejezés az A operátor energia normája. x A = Ax, x 68

5. Rugalmas szál f x d y dx = f x x (0,) y x Ay = f y Ψ y = y A < f, y > n < i c i φ i,φ i c i φ i > < i c i φ i,f > = min potenciális energia y x = c i φ i x i= Ψ y =< Ay, y > < f, y > n n Ψ y = A c i φ i x, c j φ j x i= j= n f, c i φ i x i= Ψ y = n n i= j= n Ψ c c = i= c i c j Aφ i x, φ j x f, n i= c i φ i x c i Aφ i x, φ x f, φ x = 0 69

Ψ c c = n i= c i Aφ i x, φ x f, φ x = 0 Parciális 0 d φ i x dx φ x dx = 0 dφ i x dx dφ x dx dx = dφ i x dx 0 φ x f x φ i 0 x dx 0 dφ i x y dx dφ x dx dx n c i u= 0 dφ i dx dφ dx dx = f x φ x dx, 0 =,, n A lehajlásfüggvény özelítése 70

y x = c i φ i x az alapfüggvénye lin. ombináció φ x = i= x x, x x x x, x x + x, x x x + x, x + 0, egyébént dy dz dx dx dx = f x z x dx 0 0 egyen x x = h, =,, n Ha i=, aor a dφ i dφ i dx dx dx = 0 d dx x x i h + d dx x i+ x h h = h, i =,, n Ha i- =, aor a 0 dφ i dx dφ i+ dx dx = d dx x i+ x h d dx x x i+ h h = h, i =,, n Egyébént ha i > 0 dφ i dx dφ dx dx = 0 i, =,, n 7

A merevségi mátrix tehát 0 dφ i dx dφ dx dx = /h /h /h /h 0 /h 0 0 0 0 0 /h /h 0 0 0 0 /h 0 /h /h /h /h egyen például az f(x) függvény! A jobboldal b = f x φ x dx = x h x x x + x + x h h 0 b = x h x x h b = x h x h + x h x x h x + x x h + x + h + x + h x + h + x h x + x h x x +, h x x + x h + x h =,, n b = x x + x + x h h helyettesítsü x + -x = x -x - = h-val! 0 f x φ x dx = h 7

A megoldandó egyenletrendszer h h 0 h h h 0 h 0 0 h 0 0 0 0 h h h 0 0 0 h h c c c n = h h h clear; clf db=00; h=/db; for i = ::db for j = ::db if i == j then a(i,j) = /h; elseif abs(i - j)== then a(i,j) = -/h; else a(i,j) = 0; end end end disp(a) for i=::db b(i)=h end disp(b); er=linsolve(a,-b); disp(er); function y=fi(, x) if (x>(-)*h)&(x<=*h) then y=(x-(-)*h)/h; elseif ((x>*h)&(x<(+)*h)) then y=((+)*h-x)/h; else y=0; end endfunction function fv=leh(x) fv=0; for i=::db fv=fv+er(i)*fi(i,t) end endfunction for i=::0 t=(i-)/00 xx(i)=t yy(i)=leh(t) disp (yy(i)) end 73 plot(xx,yy)