MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ"

Átírás

1 Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált) MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ 1

2 1 Merev testek kinematikája 1.1 Mozgásleírás adatokkal 6 szabadságfok pl. 3 pozíció, 3 szög 1. Forgatás térben 1..1 Euler szögek z-x-z konvenció: α az x tengely és az N csomóvonal közötti szög (z körül). β a z tengely és a Z tengely közötti szög (x körül). γ az X tengely és az N csomóvonal közötti szög (z körül). R = cosα sin α 0 sin α cos α cos β sin β 0 sin β cos β 1.. Y-P-R z-y-x konvenció: α a z tengely körül - Yaw fordul γ az y tengely körül - Pitch - bukdácsol β az x tengely körül - Roll - dülöngél Térbeli pozíciót ír le (R) Minden pozíció leírható - probléma a sorrend rögzíteni kell - nem mindig egyértelmű cosγ sin γ 0 sin γ cos γ

3 1.. Rodrigues képlet Bármely r vektort elforgatja α szöggel az origón átmenő w tengely körül r -be. (abs(w)=1) r r r r r w φ w r α r w r r = r = w (w r) r = r r = r w (w r) w r w r abs w r = abs w abs r sin(φ) abs w r = abs w abs r abs r = abs r sin φ abs w r = abs w abs r sin(φ) α r r = r + r = r cosα + w r sinα + w w r r = r = r w (w r) cosα + w r sinα + w w r r = r cosα + w r sinα + w w r 1 cosα 3

4 w = w 1, w, w 3 W = 0 w 3 w w 3 0 w 1 w w 1 0 W r = w r r = r cosα + w r sinα + w w r 1 cosα k i w 1 r 1 j w r k w 3 r 3 r = r cosα + W r sinα + w w r 1 cosα r = r + W r sinα + w w r r 1 cosα w w r r w w = w w r a b c = b a c c a b Lagrange formula a b: = w c: = r w w r r = W r r = r + W r sinα + W r 1 cosα r = R r R = I + W sinα + W 1 cosα A forgatási mátrix 4

5 1..3 Kvaternió - Komplex számok általánosítása q = s, x, y, z = s, v = s + x i + y j + z k q 1 + q = s 1 + s, x 1 +x, y 1 + y, z 1 + z α q = α s, α x, α y, α z q = s + x + y + z s, v t, w = s t v w, s w + t v + v w q = s, v q q 1 = 1,0,0,0 q 1 = s, v q i j = k, j k = i, k i = j jobbsodrású j i = k, k j = i, i k = j 5

6 Forgatás w tengely körül (abs(w)=1) szöggel forgat a 0, v elforgatott = q 0, v q 1 q = cos α, w sin α x z α v elforgatott y v A forgatás mátrixa v elforgatott = x y z = R v = r 11 r 1 r 13 r 1 r r 3 r 31 r 3 r 33 x y z q = cos α, w sin α 0, r 11, r 1, r 31 = q 0, 1,0,0 q 1 0, r 1, r, r 3 = q 0, 0,1,0 q 1 0, r 13, r 3, r 33 = q 0, 0,0,1 q 1 6

7 Példa 1 w = 0,0,1 q = cos π, w sin π α = π = 0, w = 0, 0,0,1 x w z α x y q = s + x + y + z = 1 q 1 s, v = q = 0, w = 0, 0,0, 1 x = 1,1,0 x = 0, w 0, 1,1,0 0, w = = 0, 0,0,1 * 0, 1,1,0 * 0, 0,0, 1 i j k , 1,1,0 x = 0, 1, 1,0 i j k , 1, 1,0 s, v t, w = s t v w, s w + t v + v w 7

8 Példa w z q = cos π, w sin π = 0, w = 0, 0,0,1 q 1 s, v = q = 0, w = 0, 0,0, 1 0, r 11, r 1, r 31 = q 0, 1,0,0 q 1 0, r 1, r, r 3 = q 0, 0,1,0 q 1 0, r 13, r 3, r 33 = q 0, 0,0,1 q 1 s, v t, w = s t v w, s w + t v + v w x α v y 0, r 11, r 1, r 31 = 0, 0,0,1 0, 1,0,0 0, 0,0, 1 i j k , 0,1,0 i j k , 1,0,0 0, r 1, r, r 3 = 0, 0,0,1 0, 0,1,0 0, 0,0, 1 i j k , 1,0,0 i j k , 0, 1,0 0, r 13, r 3, r 33 = 0, 0,0,1 0, 0,0,1 0, 0,0, 1 i j k , 0,0,0 i j k , 0,0,0 R v = =

9 1.3 A mozgást leíró adatok Állapottér modell (mechatronikai) Pozíció r Sebesség v Gyorsulás a Szögsebesség ω Szöggyorsulás β z r c C ω ρ P r p = r c + ρ v p = v c + ωxρ a p = a c + βxρ x y 9

10 1.4 Gép - merev testek összekapcsolása kényszerekkel Kényszerek : csapágy, vezeték, y 0 q fogaskerék Homogén koordináták D z (λx,λy,λ) 1 (x,y,1) y x, y x, y, 1 q 1 q 3 x, y, z x, y, 1 perspektív geometria z z x 0 x Az eltolás T x y x + a y + b 1 0 a 0 1 b x y 1 = x + a y + b 1 10

11 3D x, y, z x, y, z, 1 x, y, z, w x w, y w, z w, 1 Perspektív transzformáció y η P y P Π y P k z x d z x z d, y z y d z d, d,1 x, y, z, z d C O Π x x P xy s ξ P x z d x y z 1 11

12 1.4. Robotelemek csatolása - Denavit-Hartenberg transzformáció Az ízületek: Csúszó Forgó α i- a i-1 z i-1 y i-1 x i-1 b i a i ϴ i y i z i x i α i z i-1 tengely az i. ízület forgás- vagy csúszó tengelye. x i-1 tengely a z i-1 és a z i tengely közös normálisában Az i. koordináta-rendszer origója a z i-1 és a z i közös normálisa és a z i metszéspontja Párhuzamos forgástengelyek esetén a normális a megelőző ízülethez rendelt koordináta-rendszer origóján halad át. Egymást metsző tengelyeknél a koordináta-rendszer origója a tengelyek metszéspontja, az x i tengely irányultsága pedig a (z i-1 xz i ) vektoriális szorzattal párhuzamos. α i-1 1

13 *Csavar mozgás = *(elmozdulás + elfordulás) z i-1 y i-1 x i-1 a i y i z i x i Elmozdulás z i-1 mentén b i -vel H b i = b i Elfordulás z i-1 körül ϴ i szöggel H θ i = Elmozdulás x i-1 mentén a i -vel cosθ i sinθ i 0 0 sinθ i cosθ i α i- a i-1 b i α i-1 ϴ i α i H a i = Elfordulás x i-1 körül α i -vel H α i = a i cosα i sinα i 0 0 sinα i cosα i Csukló Csúszka cosθ i sinθ i cosα i sinθ i sinα i a i cosθ i sinθ H b i H θ i H a i H α i = i cosθ i cosα i cosθ i sinα i a i sinθ i 0 sinα i cosα i b i cosθ i sinθ i cosα i sinθ i sinα i 0 sinθ H b i H θ i H α i = i cosθ i cosα i cosθ i sinα i 0 0 sinα i cosα i b i

14 1.4.3 Általános koordináták Mozgásleírás egyéb általános koordinátákkal (pl. relatív szöghelyzet) q i (t) i=1..n Egyértelmű kapcsolat a fizikai koordinátákkal. r p = r p (q) p=1..n Általános sebesség Összetett függvény deriválása, Jacobi mátrix. v p = dr p n dt = k=1 r p dq k q k dt p = 1.. n v = J q = r 1 q 1 r 1 q n r n q 1 r n q n q 1 q n 14

15 , cos cos x l l , sin sin y l l , d x, d x x d dt dt dt 1, d y, d y y d dt dt dt 1 x d x x 1, 1, d 1 dt dt dy y y dt dt 1 1, 1, d v = J φ 1 15

16 Dinamikai egyenletek.1 Newton-Euler egyenletek r c = v c.1.1 Newton.1. Euler Perdület v c = a c Inercia tenzor Θ = m v c = F = L = m r x v L = Θ ω I xx I xy I xz I yx I yy I yz I zx I zy I zz F i Tömegpont Merev test x I xx = y + z ρ x, y, z dxdydz I yy = I zz = z V V V x + z ρ x, y, z dxdydz x + y ρ x, y, z dxdydz I xy = I yx = xy ρ x, y, z dxdydz I xz = I zx = r c V V e 1 C ρ e ω e 1 P y xz ρ x, y, z dxdydz I yz = I zy = yz ρ x, y, z dxdydz Szimmetrikus V valós sajátérték, sajátvektor (tehetetlenségi főtengelyek) 16

17 pl. főtengely kr.-ban L c = I c ω = I 1c ω 1 e 1 + I c ω e + I 3c ω 3 e 3 Euler egyenlet L c = M c Newton-Euler egyenletek 6 szabadságfok 6 másodrendű lineáris differenciálegyenlet m v c = F = F i L c = M c Főtengely kr.-ban (a forgó koordinátarendszer miatt) M 1c = I 1c ω 1 + I 3c I c ω ω 3 M c = I c ω + I 1c I 3c ω 3 ω 1 M 3c = I 3c ω 3 + I c I 1c ω 1 ω 17

18 .1.3 Példa, kettős inga Θ = m 1 l 1 + m l Θ q = m 1 g l 1 sin q m g l sin q c sgn Θ q + c sgn L c = M c Elhanyagolás m R m 1 ; m R m I. Nem lineáris - Coulomb surlódás L = Θ ω q m 1 g l 1 m g l sin q = 0 q m 1 l1 q m R q+ M+ l mm g II. Lineáris - kis elmozdulás, viszkózus surlódás sin q ~ q c sgn q ~μ Θ Θ q + μ q III. Surlódásmentes q m 1 g l 1 m g l q = 0 q m 1 g l 1 m g l q = 0 18

19 A lineáris, surl.mentes egyenlet zárt alakú megold. (III) Θ q t q m 1 g l 1 m g l q = 0 = e rt Θ r m 1 g l 1 m g l = 0 r 1, = ± m 1 g l 1 m g l Θ m 1 l 1 < m l ω r = m 1 g l 1 m g l Θ e r 1 t = e +iω r t = cos ω r t q t = c 1 cos ω r t + c sin ω r t + i sin ω r t e r t = e iω r t = cos ω r t i sin ω r t r 1 t = er 1 t r +e t = cos ω r t r t = er 1 t r e t = sin ω i r t 19

20 .1.3. A lineáris, viszkózus surl. egy. zárt alakú megold. (II) Θ q + μ q m 1 g l 1 m g l q = 0 q t = e rt Θ r + μ r m 1 g l 1 m g l = 0 r 1, = μ ± μ + 4 I m 1 g l 1 m g l Θ μ + 4 Θ m 1 g l 1 m g l < 0 ρ = μ Θ ω r = 4 I m g l m 1 g l 1 μ Θ 0

21 e r 1 t = e ρ t+iω r t = e ρ t cos ω r t + i sin ω r t e r t = e ρ t iω r t = e ρ t cos ω r t i sin ω r t r 1 t = er 1 t r +e t = e ρ t cos ω r t r t = er 1 t r e t = e ρ t sin ω i r t q t = c 1 e ρ t cos ω r t + c e ρ t sin ω r t 1

22 A nem lineáris surl.mentes egyenlet szétválasztható Θ q m 1 g l 1 m g l sin q = 0 Legyen ismeretlen függvény az ω(t)! ω = q = dq dt q = d q dt = dω dt = dω dq dq dt = dω dq ω dω dq ω = m 1 g l 1 m g l Θ ω = dq dt sin q

23 ω ω dω = m 1 g l 1 m g l Θ = m g l m 1 g l 1 Θ cos q + c 1 ω = ± m g l m 1 g l 1 cos q Θ sin q dq + c 1 dq dt = ± m g l m 1 g l 1 cos q Θ + c 1 ± Θ m g l m 1 g l 1 cos q + Θ c 1 dq = dt? ± Θ m 1 g l 1 m g l cos q + Θ c 1 dq = t + c 3

24 .1..4 A nem lineáris Coulomb surlódásos egyenlet Θ q + c sgn q m 1 g l 1 m g l sin q = 0 p = q q = p p = m 1 g l 1 m g l sin q c sgn p Θ? 4

25 . Numerikus megoldások..1 Numerikus deriválás integrálás..1.1 Az első deriváltak közelítése y n 1 y n f x = y n y n 1 x n x n 1 (x x n 1 ) + y n 1 x n 1 x n h = x n x n 1 df(x) dx y n y n 1 h 5

26 ..1. Az első derivált másodrendű közelítése Lagrange féle súlyfüggvények f x = y n 1 x x n x x n+1 x n 1 x n x n 1 x n+1 + y n 1 y n y n+1 y n x x n 1 x x n+1 x n x n 1 x n x n+1 + x n 1 x n x n+1 y n+1 x x n 1 x x n x n+1 x n 1 x n+1 x n f x = f i s i (x) df x n dx = y n 1 x n (x n +x n+1 ) x n 1 x n x n 1 x n+1 + i y n x n (x n 1 +x n+1 ) x n x n 1 x n x n+1 + y n+1 x n (x n 1 +x n ) x n+1 x n 1 x n+1 x n 6

27 df x n dx = y n 1 x n (x n +x n+1 ) +y x n 1 x n x n 1 x n x n (x n 1 +x n+1 ) +y n+1 x n x n 1 x n x n+1 n+1 x n (x n 1 +x n ) x n+1 x n 1 x n+1 x n df x n dx = y n 1 x n x n+1 x n 1 x n x n 1 x n+1 + y n y n+1 x n x n 1 +x n x n+1 x n x n 1 x n x n+1 + x n x n 1 x n+1 x n 1 x n+1 x n h = x n x n 1 =x n+1 x n y n 1 y n y n+1 x n 1 x n x n+1 Az első derivált másodrendű közelítése df x dx = y n+1 y n 1 h Hiba a Taylor polinom maradéktagja Ο(h n ) g=numdiff(fun,x [,dx]) fun - SciLab függvény x - a függvény független változója (vektor) dx - a differencia vektor g - a közelítő gradiens (derivált) 7

28 ..1.3 Kvadratúrák (területszámítás szóból ered) h (f i + f i+1 ) trapéz Elsőfokú interpoláció. A hiba: h3 1 f (ξ) Simpson Newton 3/8 h (f i f i + f i+1 ) Másodfokú interpoláció Illetve súlyozott átlag. A hiba: a középpont trapéz m = h f x i t = h I i = m+t 3 Harmadfokú interpoláció. A hiba: 3 f x i 1 +f x i+1 h f (ξ) 3 h (f i + 3 f i f i+ + f i+3 ) h f (ξ) 8 8

29 inttrap([x,] y) Mérési adatok integrálása trapéz szabállyal x - növekvő független változók vektora (def:1:size(y,'*') matrix 1*m) y - a függő (mért változók) integrate("fvstr","valtstr",tol,ig[,ah[,rh]]) Definiált függvény (fvstr) integrálása kvadratúrával valtstr - a változó az fv-ben ah - abszolút hibahatár (def: 1.e-8 ) rh - relatív hibahatár (def:1.e-14) intg(tol,ig,fv) Külső függvény (fv) integrálása kvadratúrával intsplin([x,] y) Mérési adatok integrálása spline interpolációval x - növekvő független változók vektora (def: 1:size(y,'*') y - a függő (mért változók) deff("y=f(x)", "y=sin(x)") inx=integrate("f(x)","x",0,6.8) disp (inx)

30 .. Differenciálegyenletek megoldása...1 Sorozatos közelítés (Szukcesszív approximáció) dy i dx = f i x, y 1, y y n i = 1,, n y i x 0 = y i,0 kezdeti feltétel dy i = f i x, y 1, y y n dx y i (x) dy i = y i,0 x 0 y i x y i,0 = y i x = y i,0 + x f i x f i x 0 x f i x 0 x, y 1, y y n dx x, y 1, y y n dx x, y 1, y y n dx 30

31 y i x 0 = y 0 y i,m x = y i,0 + x x 0 y i x = y i,0 + f i x, y 1,m 1, y,m 1 y n,m 1 dx x x 0 f i x, y 1, y y n dx Ha K x0,y i,0 környezetben f i εc 0 Ha f i x, y 1, y y n < M és K > 0 folytonos f i x, y 1 + y 1, y + y, y n + y n K y 1 + y + + y n Lipschitz y i,m x x = y i,0 + fi x0 ξ, y 1,m 1 ξ, y n1,m 1 ξ dξ y i,0 x y i,0 31 Abszolút és egyenletesen konvergál az y i x megoldáshoz Ο(h n )

32 Példa dy = y y 0 = 1 kezdetiérték feladat dx y 0 (x) 1 x y 1 x = 1 + 1dx = 1 + x y x = 1 + y 3 x = 1 + y n x = x 0 x x dx = 1 + x + x 1 + x + x y i,m x = y i,0 + x0 x fi ξ, y 1,m 1 ξ, y n1,m 1 ξ dξ y i,0 x y i,0 dx = 1 + x + x + x3 3 x y n 1 x dx = 1 + x + x + + xn n! ex Az e x Taylor sora a 0 körül 3

33 ... Euler-Cauchy féle törtvonal módszer y(t) = f t, y y t 0 = y 0 t i = t 0 + i h y i = y t i y t i y i+1 y i h = f t i, y i y i+1 = y i + h f t i, y i y f(t) t 33

34 ...1. Első javítás f i = f t i, y i Prediktor-korrektor módszerek y i+1 = y i + h f i t i, y i y i+1 y i+1 első közelítése f i+1 = f t i+1, y i+1 itt f i+1 f korrigált értéke y i+1 = y i + h f i + f i+1 y f(t) t 34

35 ... Második javítás y i+1 (0) = y i + h f t i, y i f többször is korrigálható y (k) i+1 = y i + h f t i, y i + f t i+1, y k 1 i+1 k = 1, m ameddig y (m) i+1 y (m+1) i+1 > ε 35

36 ...3. Például Euler-Cauchy dy = y y 0 = 1 h = 0.1 ex dx y 0 = 1 y 1 = y 0 + h y 0 = = y = y 1 + h y 1 = = y 3 = y + h y = = y 4 = y 3 + h y 3 = = Euler-Cauchy 1.javítás y 0 = 1 y 1 = y 0 + h y 0 = = 1.1 y 1 = y 0 + h y 0 + y 1 = = y = y 1 + h y 1 = = y = y 1 + h y 1 + y = = y 3 = y + h y = = y 3 = y + h y + y = =

37 ...3 Runge-Kutta féle módszer RK4 y = f t, y y t 0 = y 0 t i = t 0 + i h k 1 (i) = h f k (i) = h f k 3 (i) = h f k 4 (i) = h f t i, y i y i = y t i t i + h, y i + k 1 (i) t i + h, y i + k (i) (i) t i + h, y i + k 3 y i+1 = y i k 1 (i) + k i + k 3 i + k 4 (i) ha f C 5 hiba = θ h 5 37

38 Explicit Runge-Kutta (i) y i+1 = y i + h b j k j s j=1 k (i) 1 = h f t i, y i k (i) = h f (i) t i + c h, y i + a,1 h k 1 k (i) 3 = h f k s (i) = h f Butcher tábla t i + c 3 h, y i + a 3,1 h k 1 i t i + c s h, y i + a s,1 h k 1 i + a 3, h k i + a s, h k i 0 c a,1 c 3 a 3,1 a 3, c s a s,1 a s, a s,s-1 b 1 b b s-1 b s RK4 0 1/ 1/ 1/ 0 ½ /6 1/3 1/3 1/6 + + a s,s 1 h k s 1 i i 1 j=1 s a i,j = c i b i = 1 i =,, s j=1 38

39 ...3. Például RK4 y = f t, y 0 1/ 1/ 1/ 0 ½ /6 1/3 1/3 1/6 y t 0 = y 0 t i = t 0 + i h k (i) 1 = h f t i, y i k (i) = h f k 3 (i) = h f k 4 (i) = h f t i + h, y i + k 1 (i) t i + h, y i + k (i) (i) t i + h, y i + k 3 dy y dx = y y 0 = y i+1 = y i h = 0.1 e x t 0 = 0 y 0 = 1 k (0) 1 = h y 0 = 0.1 k (0) = h (y 0 + k 1 0 ) = k (0) 3 = h (y 0 + k 0 ) = k 4 0 = h (y 0 +k 0 3 ) = t 1 = 0,1 y 1 = = k (1) 1 = h y 1 = k (1) = h (y 1 + k 1 1 ) = k (1) 3 = h (y 1 + k 1 ) = k 4 0 = h (y 0 +k 0 3 ) = 0.1 k 1 (i) + k i + k 3 i + k 4 (i) t 1 = 0, y = =

40 ..3 A nem lineáris Coulomb surlódásos egyenlet Θ q + c sgn q m 1 g l 1 m g l sin q = 0 q = p p = m 1 g l 1 m g l sin q c sgn p Θ y=ode([mstr,]y0,t0,t,f) mstr - opcionális - rkf speciális Runge-Kutta y0 - valós vektor (matrix) a kezdeti értékek t0 - valós a kezdő idő t - valós vektor az időpontok a számításhoz f - a bal oldal függvénye. function dpq=f(t, x) m1=1; m=; l1=1; l=; g=9.81; teta=9; c=0.; dpq(1) = x() //q=x(1), p=x() dpq() =((m1*g*l1-m*g*l)*sin(x(1))-c*sign(x()))/teta; endfunction t = 0:0.01:4*%pi ; y=ode ("rkf", [ 0 ; -1/], 0, t, f ) ; plotd(t', y(1,:)); Mm m 1 l 1 l m R q g ode.sci 40

41 .3. Variációszámítás.3.1. A funkcionál fogalma X tetszőleges halmaz f: X R leképezés funkcionál.3.. Variációszámítás fogalma Y speciális feltételeket kielégítő függvények f: Y R leképezéseivel foglalkozik. Legyen Φ y(x) = x1 x f x, y x, dy(x) dx y y 1 dx x 1 x y x 1 = y 1, y x = y dy(x) pl. = dx f x (x, y x ) x1 Keressük azon y x peremeket kielégítő függvényt, melyre Φ y(x) = extrémális (minimális) dy(x) dx f (x, y x ) dx 41

42 .3.3. Az Euler-Lagrange féle differenciálegyenlet Segédtétel F x C 0 x 1,x és tetszőleges η x C 1 x 1,x és η x 1 = η x = 0 x Ha akármilyen η x esetén x1 F(x) η x dx = 0 akkor F x 0 Keressük az y(x) peremeket kielégítő függvényt! x Φ y(x) = x1 f x, y x, y x dx és y x 1 = y 1, y x = y ami extrémálissá teszi az integrált Legyen Y(x) a peremeket kielégítő Y x = y x + ε η x, Y x 1 = y 1, Y x = y, η x 1 = η x = 0 alakú, így Y x = y x + ε η x így Φ ε x = x1 f x, Y x, Y x extrémum, ha derivált minimális az ε = 0 helyen dφ(ε) dε ε=0 = 0 y y 1 x dx = x1 f x, y x + ε η x, y x + ε η x x 1 x 1 η(x) y(x) x x 4 dx

43 dφ(ε) dε dφ(ε) dε ε=0 ε=0 = = x x 1 x x 1 f Y Y ε + f Y Y ε f y Y x = y x + ε η x Y x = y x + ε η x Φ Y(x) = dx ε=0 = 0 Y = η x, Y = ε ε η x, η x + f y η x dx = 0 x f x, Y x, Y x dx x 1 f = f, Y ε=0 y dφ(ε) dε f = f Y ε=0 y ε=0 = 0 x f y η x = f η x y x x 1 x x 1 f x 1 x 1 x 1 d f η x dx dx y u v uv =0 u v mert η x 1 = η x = 0 f y d f dx y y d dx f y = 0 η x dx A segédtétel miatt Euler Lagrange diff. egyenlet 43

44 .3.4 Másodfajú Lagrange egyenletek d T q j, q j T q j, q j = Q dt q j q j j Mozgási energia A potenciálos erők külön Rayleigh féle disszipációs fv. D L d dt q j, q j = T L q j, q j q j, q j L q j W q j q j, q j q j T = W q j = q j m j=1 W q j = m i m q i j=1 m 1 j=1,i=1 m = 1 j=1 + D = Q q j j m j g q j h k rugó,i,j q i,j m k=1 C j,k f y d f dx y = 0 q j q k 44

45 Példa Két tömeg T = 1 m q m q k μ m 1 m W = 1 k q q 1 h L = T W q 1 h q D = 1 μ ( q q 1 ) d dt L q i L + D = 0 q i q j m q 1 μ ( q q 1 ) k q q 1 h = 0 m q + μ ( q q 1 ) + k q q 1 h = 0 q 1 = p q = r p = k q q 1 h m r = k q q 1 h m + μ ( q m q 1 ) μ m ( q q 1 ) 45

46 funcprot(0); clear; function dpq=f(t, x); m=1; k=0.5; h=1; g=9.81; mu=0.3; q 1 = p q = r p = k q q 1 h m r = k q q 1 h m + μ ( q m q 1 ) μ m ( q q 1 ) dpq(1) = x(3) // x(1)= q 1 x()= q dpq() = x(4); // x(3)= p x(4)= r dpq(3) =k*(x()-x(1)-h)/m+mu/m*(x(4)-x(3)); dpq(4) =-k*(x()-x(1)-h)/m-mu/m*(x(4)-x(3)); endfunction t = 0:0.01:10 ; y=ode ( [ 0 ; 1.5; 0; 0], 0, t, f ); clf; plot(t', y(1,:),'b'); plot(t', y(,:),'r'); show_window(); ode0.sci 46

47 .3.4. Pl. Kettős inga guruló kocsin nincs surlódás T = 1 M x + M l Mm m 1 l m x + l q cos q + l q sin q + q q x + 1 m 1 x l 1 q cos q + l 1 q sin q T = 1 M x + 1 m x + l q cosq m l q sinq m 1 x l 1 q cosq m 1 l 1 q sinq W = m 1 g l 1 cosq m g l cosq 47

48 T = 1 M x + 1 m W = m 1 g l 1 cosq m g l cosq x + l q cosq + 1 m l q sinq + 1 m 1 x l 1 q cosq + 1 m 1 l 1 q sinq L = T W L = 1 M x m x + l q cosq + l q sinq m 1 x l 1 q cosq + l 1 q sinq m 1 g l 1 cosq + m g l cosq L = 1 M + m 1 + m x + + m l m 1 l 1 x q cosq m 1 l 1 + m l q + sin q + cos q = 1 +(m l m 1 l 1 ) g cosq 48

49 L = 1 M + m 1 + m x + m l m 1 l 1 x q cosq + 1 m 1 l 1 + m l q + (m l m 1 l 1 ) g cosq 1 d dt d dt L x L x = d dt L x = 0 M + m 1 + m x + m l q cosq m 1 l 1 q cosq = = M + m1 + m x + m l ( q cosq q sinq) m 1 l 1 ( q cosq q sinq) L x = 0 d L dt x L x = 0 1 M + m1 + m x + m l ( q cosq q sinq) m 1 l 1 ( q cosq q sinq) = 0 49

50 L = 1 M + m 1 + m x + m l m 1 l 1 x q cosq + 1 m 1 l 1 + m l q + (m l m 1 l 1 ) g cosq d dt d dt L q L q = 0 L q = d dt m l m 1 l 1 x cosq + d dt m 1 l 1 + m l q = = m l m 1 l 1 x cosq m l m 1 l 1 x q sinq + + m 1 l 1 + m l q L q = m l m 1 l 1 x q sinq (m l m 1 l 1 ) g sinq m l m 1 l 1 x cosq + + m 1 l 1 + m l q + +(m l m 1 l 1 ) g sinq = 0 50

51 1 M + m1 + m x + m l ( q cosq q sinq) m 1 l 1 ( q cosq q sinq) = 0 m l m 1 l 1 x cosq + m 1 l 1 + m l q + (m l m 1 l 1 ) g sinq = 0 q + m l m 1 l 1 cosq m 1 l x + m l m 1 l 1 g sinq 1 + m l m 1 l = m l x + m l cosq m 1 l 1 cosq M + m1 + m q = p x = r p = m l m 1 l 1 cosq m 1 l r m l m 1 l 1 g sinq 1 + m l m 1 l 1 + m l r = (m l m 1 l 1 ) cosq M + m1 + m q + + m l sinq m 1 l 1 sinq M + m1 + m p + (m l m 1 l 1 ) sinq M + m1 + m q = 0 p 51

52 q = p x = r p = m l m 1 l 1 cosq m 1 l r m l m 1 l 1 g sinq 1 + m l m 1 l 1 + m l r = (m l m 1 l 1 ) cosq M + m1 + m p + (m l m 1 l 1 ) sinq M + m1 + m MM = m + m 1 + m ML = m l m 1 l 1 MLL = m l + m 1 l 1 AA = BB = ML cosq MLL ML g sinq MLL p = AA r BB (1) / AA () r = CC p + DD () / CC (1) p CC = DD = ML cosq MM ML sinq MM p BB AA DD p = (1 AA CC) CC BB + DD r = (1 CC AA) 5

53 funcprot(0) clear; function dpq=f(t, x) m=1; m1=1; m=; l1=1; l=; g=9.81; MM=m+m1+m; ML=m*l-m1*l1; MLL=m*l*l-m1*l1*l1; AA=ML*cos(x(1))/MLL; BB=ML*g*sin(x(1)); CC=ML*cos(x(1))/MM; DD=-ML*sin(x(1))/MM*x(3)*x(3); dpq(1) = x(3); // x(1)=q x()=x dpq() = x(4); // x(3)= p x(4)= r dpq(3) =(-BB-AA*DD)/(1-AA*CC); dpq(4) =(CC*BB-DD)/(1-AA*CC); endfunction t = 0:0.01:10 ; y=ode ( [ 0. ; -0.15; 0; 0], 0, t, f ); clf; plot(t', y(1,:),'b'); plot(t', y(,:),'r'); show_window(); ode4.sci 53

54 .4. Elektro-mechanikus Lagrange egyenlet Kirchoff (induktivítás, kapacítás, ellenállás) L T di dt + Q + R I = U(t) C / Idt energia egyenletet eredményez L T I di dt dt + Q C Idt + R I dt = U t I dt A mágneses tér energiája + kondenzátor energiája+ hő = Feszültségnövelés energiája.4.1 A tekercs energiája W L = 0 W L = L T I I 0LT IdI = L T Q Mozgási energia jellegű.4. A kondenzátorban tárolt energia W C = 0 t Q C Idt = 0 Q Q C dq T (I = dq dt ) W c = Q C Potenciális energia jellegű 54

55 .4.3 Joule törvény W hő = 0 t R I dt.4.4 A feszültség mint általános erő L I di dt dt + Q C Idt + R I dt = U t W L = L I = L Q I dt W C = Q C d dt W L Q = L T d Q dt = L T di dt = U W C Q = Q C = U L T di dt + Q C = R I + U(t) Kirchoff L T di dt + Q + R I = U(t) C T U és R I Általános erő jellegű mennyiségek F = R I + U = R Q + U 55

56 .4.5 Kondenzátor kapacitása ε 0 = 1 As 4 π Vm C = ε 0 A c l c.4.6 Tekercs induktivitása L T = μ 0 μ r A T n l T μ 0 = 1, Vs Am influencia konstans lc lt Coulomb törvény n F = vákuum permeabilítás 1 Q 1 Q 4 π ε 0 r 56

57 .4.7 Az egyenlet d helyett b d dt T + W L W c W q j d dt L q j, q j L q j q j, q j q j q 1 = x, q = Q + D = F q j j L = T + W L W C W T + W L W c W q j F = R Q + U(t) + D = F q j j T = m W L = L(x) I x = L(x) Q L = μ 0 μ r A T n l T W L = μ 0 μ r A T l T x l T l T x n Q Q W c = C(x) W = k x C = ε 0 A c l c x W c = Q (l c x) ε 0 A C D = d x F = R I + U = R Q + U 57

58 d dt L q j, q j L q j q j, q j q j + D = F q j j L = T + W L W C W T = m x W L = μ 0 μ r A T l T x n Q W c = Q (t c x) k x W = l T ε 0 A C F = R I + U = R Q + U d L dt x = m x d L dt Q = μ 0 μ r A T l T x n Q l T D x = d x F Q = R Q + U(t) L x = μ 0 μ r A T n + l T Q Q ε 0 A C k x L Q = Q l c x ε 0 A C Q m x + μ 0 μ r A T n l T μ 0 μ r A T l T x n Q l T Q ε 0 A C + k x = d + Q l c x ε 0 A C = R x Q + U(t) 58

59 x = p Q = r Q m x + μ 0 μ r A T n l T μ 0 μ r A T l T x n Q p = μ 0 μ r A T n + k x d m l t ε 0 A C m x l T r = μ 0 μ r A T l T x n Q l c x R r + U(t) ε 0 A C Q l T Q Q + k x = d x ε 0 A C + Q l c x = R Q + U(t) ε 0 A C 59

60 funcprot(0) clear; function dpq=f(t, x) m=100; d=1; mu=e6; ac=0.01; at=0.0001; n=100; k=1000; lc=0.1; lt=0.; e0=1e-11; MD=m; NA=mu*at*n*n/lt/lt; EE=1//e0/ac; R=100; NSZ=lt*lt/mu/at/n/n/(lt-x(1)); dpq(1) = x(3) ; // x(1)= x x()=q dpq() = x(4); // x(3)= p x(4)= r dpq(3) =-NA//MD*x(4)*x(4)+EE/MD*x()*x()-k/MD*x(1)-d/MD*x(3); dpq(4) =NSZ*(-x()*(lc-x(1))/e0/ac-R*x(4)-*sin(*t)); endfunction t = 0:0.0001:0 ; y=ode ( [ 0.01 ; 0.0; 0.0; 0.0], 0, t, f ) ; clf; plot(t', y(1,:),'b'); plot(t', y(3,:),'r'); show_window(); ode6.sci 60

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált)

Részletesebben

Y speciális feltételeket kielégítő függvények. Keressük azon y x peremeket kielégítő függvényt, melyre Φ y(x) = extrémális (minimális)

Y speciális feltételeket kielégítő függvények. Keressük azon y x peremeket kielégítő függvényt, melyre Φ y(x) = extrémális (minimális) .3. Variációszámítás.3.. A funcionál fogalma X tetszőleges halmaz f: X R leépezés funcionál.3.. Variációszámítás fogalma Y speciális feltételeet ielégítő függvénye f: Y R leépezéseivel foglalozi. egyen

Részletesebben

Robotika. Kinematika. Magyar Attila

Robotika. Kinematika. Magyar Attila Robotika Kinematika Magyar Attila amagyar@almos.vein.hu Miről lesz szó? Bevezetés Merev test pozíciója és orientációja Rotáció Euler szögek Homogén transzformációk Direkt kinematika Nyílt kinematikai lánc

Részletesebben

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

A Hamilton-Jacobi-egyenlet A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P

Részletesebben

Lagrange és Hamilton mechanika

Lagrange és Hamilton mechanika Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája

Részletesebben

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független

Részletesebben

Pere Balázs október 20.

Pere Balázs október 20. Végeselem anaĺızis 1. előadás Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2014. október 20. Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)?

Részletesebben

Matematika (mesterképzés)

Matematika (mesterképzés) Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,

Részletesebben

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan! Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Analízis II Határozatlan integrálszámítás g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén

Részletesebben

Az elméleti mechanika alapjai

Az elméleti mechanika alapjai Az elméleti mechanika alapjai Tömegpont, a továbbiakban részecske. A jelenségeket a háromdimenziós térben és időben játszódnak le: r helyzetvektor v dr dt ṙ, a dr dt r a részecske sebessége illetve gyorsulása.

Részletesebben

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor . Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor Vizsgálja meg a következő végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle belső konvergenciakritérium) A a n végtelen sor akkor és csakis

Részletesebben

DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév)

DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév) DINAMIKA A minimum teszt kérdései a gépészmérnöki szak hallgatói részére (2004/2005 tavaszi félév) Dinamika Pontszám 1. A mechanikai mozgás fogalma (1) 2. Az anyagi pont pályája (1) 3. A mozgástörvény

Részletesebben

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31 Lineáris leképezések Wettl Ferenc 2015. március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 1 / 31 Tartalom 1 Mátrixleképezés, lineáris leképezés 2 Alkalmazás: dierenciálhatóság 3 2- és 3-dimenziós

Részletesebben

Differenciálegyenletek numerikus megoldása

Differenciálegyenletek numerikus megoldása a Matematika mérnököknek II. című tárgyhoz Differenciálegyenletek numerikus megoldása Fokozatos közeĺıtés módszere (1) (2) x (t) = f (t, x(t)), x I, x(ξ) = η. Az (1)-(2) kezdeti érték probléma ekvivalens

Részletesebben

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia, Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus

Részletesebben

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx = Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat!

Részletesebben

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20

Utolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék,   Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20 Utolsó el adás Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, http://www.math.bme.hu/~wettl 2013-12-09 Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás 2013-12-09 1 / 20 1 Dierenciálegyenletek megoldhatóságának elmélete 2 Parciális

Részletesebben

Haladó lineáris algebra

Haladó lineáris algebra B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Haladó lineáris algebra BMETE90MX54 Lineáris leképezések 2017-02-21 IB026 Wettl Ferenc

Részletesebben

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek numerikus megoldása

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek numerikus megoldása Matematika Mérnököknek 2. Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Gyakorlat Differenciálegyenletek numerikus megoldása Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Matematika Mérnököknek 2. Gyakorlat 1 / 18 Fokozatos

Részletesebben

Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében Infobionika ROBOTIKA X. Előadás Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Tartalom Direkt kinematikai probléma Denavit-Hartenberg konvenció

Részletesebben

Robotok inverz geometriája

Robotok inverz geometriája Robotok inverz geometriája. A gyakorlat célja Inverz geometriai feladatot megvalósító függvények implementálása. A megvalósított függvénycsomag tesztelése egy kétszabadságfokú kar előírt végberendezés

Részletesebben

Irányításelmélet és technika I.

Irányításelmélet és technika I. Irányításelmélet és technika I. Mechanikai rendszerek dinamikus leírása Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék amagyar@almos.vein.hu 2010

Részletesebben

Végeselem analízis. 1. el adás

Végeselem analízis. 1. el adás Végeselem analízis 1. el adás Pere Balázs Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2016. szeptember 7. Mi az a VégesElem Analízis (VEA)? Parciális dierenciálegyenletek (egyenletrendszerek)

Részletesebben

1. Vektorterek és lineáris leképezések

1. Vektorterek és lineáris leképezések 1. Vektorterek és lineáris leképezések 1.1. Feladat. Legyenek A, B : R 2 R 2 az A(x, y) = (2x y, y) B(x, y) = ( x, x + y) módon definiált leképezések. Ellenőrizzük, hogy lineárisak és írjuk fel a mátrixukat

Részletesebben

Gyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid

Gyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid Szilárdságtani számítások Gyakorlati példák Dr. Gönczi Dávid I. Bevezető ismeretek I.1 Definíciók I.2 Tenzoralgebrai alapismeretek I.3 Bevezetés az indexes jelölésmódba I.4 A lineáris rugalmasságtan általános

Részletesebben

Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása

Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása Példa: Háromszög síkidom másodrendű nyomatékainak számítása Készítette: Dr. Kossa Attila kossa@mm.bme.hu) BME, Műszaki Mechanikai Tanszék. február 6. Határozzuk meg az alábbi ábrán látható derékszögű háromszög

Részletesebben

7. GRAVITÁCIÓS ALAPFOGALMAK

7. GRAVITÁCIÓS ALAPFOGALMAK 7. GRAVITÁCIÓS ALAPFOGALMAK A földi nehézségi erőtérnek alapvetően fontos szerepe van a geodéziában és a geofizikában. A geofizikában a Föld szerkezetének tanulmányozásában és különféle ásványi nyersanyagok

Részletesebben

Alkalmazott algebra. Lineáris leképezések EIC. Wettl Ferenc ALGEBRA TANSZÉK BMETE90MX57 (FELSŐBB MATEMATIKA INFORMATIKUSOKNAK )

Alkalmazott algebra. Lineáris leképezések EIC. Wettl Ferenc ALGEBRA TANSZÉK BMETE90MX57 (FELSŐBB MATEMATIKA INFORMATIKUSOKNAK ) B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Alkalmazott algebra BMETE90MX57 (FELSŐBB MATEMATIKA INFORMATIKUSOKNAK ) Lineáris leképezések

Részletesebben

Ipari matematika 2. gyakorlófeladatok

Ipari matematika 2. gyakorlófeladatok Ipari matematika. gyakorlófeladatok. december 5. A feladatok megoldása általában többféle úton is kiszámítató. Interpoláció a. Polinom-interpoláció segítségével adjunk közelítést sin π értékére a sin =,

Részletesebben

Numerikus matematika vizsga

Numerikus matematika vizsga 1. Az a = 2, t = 4, k = 3, k + = 2 számábrázolási jellemzők mellett hány pozitív, normalizált lebegőpontos szám ábrázolható? Adja meg a legnagyobb ábrázolható számot! Mi lesz a 0.8-hoz rendelt lebegőpontos

Részletesebben

Matematika III előadás

Matematika III előadás Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,

Részletesebben

Differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek DE 1 Ebben a részben I legyen mindig pozitív hosszúságú intervallum DE Definíció: differenciálegyenlet Ha D n+1 nyílt halmaz, f:d folytonos függvény, akkor az y (n) (x) f ( x, y(x), y'(x),..., y (n-1)

Részletesebben

Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra

Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra Budapesti M szaki És Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar M szaki Mechanikai Tanszék Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás

Részletesebben

n n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 )

n n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 ) Matek szigorlat Komplex számok Sorozat határérték., a legnagyobb taggal egyszerűsítünk n n 3 3n 2 + 2 3n 2 n n + 2 25 n 3 9 n 2 + + 3) 2n 8 n 3 2n 3,, n n5 + n 2 n 2 5 2n + 2 3n 2) n+ 2. e-ados: + a )

Részletesebben

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika 1. előadás Vonatkoztatási rendszer Hely-idő-tömeg standardok 3-dimenziós

Részletesebben

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4. Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont

Részletesebben

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság. 2. Közönséges differenciálegyenlet megoldása, megoldhatósága Definíció: Az y függvényt a valós számok H halmazán a közönséges differenciálegyenlet megoldásának nevezzük, ha az y = y(x) helyettesítést elvégezve

Részletesebben

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális

Részletesebben

Bevezetés az elméleti zikába

Bevezetés az elméleti zikába Bevezetés az elméleti zikába egyetemi jegyzet Merev test mozgása Lázár Zsolt, Lázár József Babe³Bolyai Tudományegyetem Fizika Kar 011 TARTALOMJEGYZÉK 0.1. Alapfogalmak,jelölések............................

Részletesebben

Koordinátarendszerek

Koordinátarendszerek Koordinátarendszerek KO 1 Koordinátarendszerek Ponthalmazok előállításai Koordinátarendszerek KO Két gyakran alkalmazott síkbeli koordinátarendszer Derékszögű (Descartes féle) koordinátarendszer Síkbeli

Részletesebben

ANALÍZIS II. Példatár

ANALÍZIS II. Példatár ANALÍZIS II. Példatár Többszörös integrálok 3. április 8. . fejezet Feladatok 3 4.. Kett s integrálok Számítsa ki az alábbi integrálokat:...3. π 4 sinx.. (x + y) dx dy (x + y) dy dx.4. 5 3 y (5x y y 3

Részletesebben

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =, Matematika II előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II képletek Határozatlan Integrálszámítás x n dx =, sin 2 x dx = sin xdx =, ch 2 x dx = sin xdx =, sh 2 x dx = cos xdx =, + x 2

Részletesebben

8. előadás. Kúpszeletek

8. előadás. Kúpszeletek 8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =

Részletesebben

differenciálegyenletek

differenciálegyenletek Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y

Részletesebben

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika I Vektorok, egyenesek, síkok a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok szögét? a) Hogyan számítjuk

Részletesebben

Megjegyzés: jelenti. akkor létezik az. ekkor

Megjegyzés: jelenti. akkor létezik az. ekkor . Hármas Integrál. Bevezetés és definíciók A bevezetés első részében egy feladaton keresztül jutunk el a hármasintegrál definíciójához. Feladat: Legyen R korlátos test, és a testnek legyen az f(x, y, z

Részletesebben

5. fejezet. Differenciálegyenletek

5. fejezet. Differenciálegyenletek 5. fejezet Differenciálegyenletek 5.. Differenciálegyenletek 5... Szeparábilis differenciálegyenletek 5.. Oldjuk meg az alábbi differenciálegyenleteket, és ábrázoljunk néhány megoldást. a) y = x. b) y

Részletesebben

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx Integrálszámítás II. Parciális integrálás. g) i) l) o) e ( + )(e e ) cos h) e sin j) (sin 3 cos) m) arctg p) arcsin e (3 )e sin f) cos ( )(sin cos 3) e cos k) e sin cos ln n) ( + ) ln. e 3 e cos 3 3 cos

Részletesebben

= e i1 e ik e j 1. tenzorok. A k = l = 0 speciális esetben e az R egységeleme. A. e q 1...q s. = e j 1...j l q 1...q s

= e i1 e ik e j 1. tenzorok. A k = l = 0 speciális esetben e az R egységeleme. A. e q 1...q s. = e j 1...j l q 1...q s 3. TENZORANALÍZIS Legyen V egy n-dimenziós vektortér, V a duális tere, T (k,l) V = V V V V a (k, l)-típusú tenzorok tere. Megállapodás szerint T (0,0) V = R (általában az alaptest). Ha e 1,..., e n V egy

Részletesebben

Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra

Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,,3.(a),(b),(), 6.(a) feladatokra 1. Oldjuk meg a következő kezdeti érték feladatot: y 1 =, y(0) = 3, 1 x y (0) = 1. Ha egy

Részletesebben

1. feladatsor: Vektorfüggvények deriválása (megoldás)

1. feladatsor: Vektorfüggvények deriválása (megoldás) Matematika A gyakorlat Energetika és Mechatronika BSc szakok 016/17 ősz 1. feladatsor: Vektorfüggvények deriválása megoldás) 1. Tekintsük azt az L : R R lineáris leképezést ami az 1 0) vektort az 1 0 )

Részletesebben

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső Kényszerek Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy kényszerek. Példák: 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső felületén mozog. Kényszerek Geometriai vagy

Részletesebben

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag 2019. március 21. Mátrix rangja 1. Számítsuk ki az alábbi mátrixok rangját! (d) 1 1 2 2 4 5 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 0 1 1 2 1 0 1 1 1 1 2 3 1 3

Részletesebben

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód: Név Matematika szigorlat 014. június 17. Neptun kód: 1.. 3. 4. 5. Elm. Fel. Össz. Oszt. Az eredményes szigorlat feltétele elméletből legalább 0 pont, feladatokból pedig legalább 30 pont elérése. A szigorlat

Részletesebben

A brachistochron probléma megoldása

A brachistochron probléma megoldása A brachistochron probléma megoldása Adott a függőleges síkban két nem egy függőleges egyenesen fekvő P 0 és P 1 pont, amelyek közül a P 1 fekszik alacsonyabban. Azt a kérdést fogjuk vizsgálni. hogy van-e

Részletesebben

Differenciálegyenletek

Differenciálegyenletek Differenciálegyenletek Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Debrecen, 2011/12 tanév, I. félév Losonczi László (DE) Differenciálegyenletek 2011/12 tanév, I. félév 1 /

Részletesebben

1. ábra. 24B-19 feladat

1. ábra. 24B-19 feladat . gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,

Részletesebben

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2013. jan. 10. Név: Neptun kód: Idő: 180 perc Elm.: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. Fel. össz.: Össz.: Oszt.: Az elérhető pontszám 40 (elmélet) + 60 (feladatok)

Részletesebben

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban! . Egyváltozós függgvények deriválása.. Feladatok.. Feladat A definíció alapján határozzuk meg a következő függvények deriváltját az x pontban! a) f(x) = x +, x = 5 b) f(x) = x + 5, x = c) f(x) = x+, x

Részletesebben

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9. Differenciálegyenletek numerikus integrálása 2018. április 9. Differenciálegyenletek Olyan egyenletek, ahol a megoldást függvény alakjában keressük az egyenletben a függvény és deriváltjai szerepelnek

Részletesebben

LNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei

LNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei Legkisebb négyzetek módszere, folytonos eset Folytonos eset Legyen f C[a, b]és h(x) = a 1 φ 1 (x) + a 2 φ 2 (x) +... + a n φ n (x). Ekkor tehát az n 2 F (a 1,..., a n ) = f a i φ i = = b a i=1 f (x) 2

Részletesebben

Lineáris algebra numerikus módszerei

Lineáris algebra numerikus módszerei Hermite interpoláció Tegyük fel, hogy az x 0, x 1,..., x k [a, b] különböző alappontok (k n), továbbá m 0, m 1,..., m k N multiplicitások úgy, hogy Legyenek adottak k m i = n + 1. i=0 f (j) (x i ) = y

Részletesebben

(kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus)

(kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus) Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Alkalmazott Mechanika Tanszék GÉPEK DINAMIKÁJA 2.gyak.hét 1. és 2. Feladat (kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus) Gépek dinamikája - 2. gyakorlat

Részletesebben

Serret-Frenet képletek

Serret-Frenet képletek Serret-Frenet képletek Vizsgáljuk meg az e n normális- és e b binormális egységvektorok változását. e n = αe t + βe n + γe b, e t e n e n = 1 e n e n = 0 β = 0 e n e t = e n e t illetve a α = 1/R. Ugyanakkor

Részletesebben

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek Sokszor nem lehetséges, hogy a tanult linearizációs módszerrel meghatározzuk

Részletesebben

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra

A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra . Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától

Részletesebben

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)

Q 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1) . Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés 1_5. Bevezetés Végeselem-módszer Végeselem-módszer 1. A geometriai tartomány (szerkezet) felosztása (véges)elemekre.. Lokális koordináta-rendszer felvétele, kapcsolat a lokális és globális koordinátarendszerek

Részletesebben

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája Tasnádi Tamás 2014. szeptember 11. Kivonat A tárgy a BME Fizika BSc szak kötelező, alapozó tárgya a képzés 1. félévében. A tárgy

Részletesebben

T obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.

T obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19. Többváltozós függvények integrálja. 3. rész. 2018. április 19. Kettős integrál Kettős integrál téglalap alakú tartományon. Ismétlés Ha = [a, b] [c, d] téglalap-tartomány, f : I integrálható függvény, akkor

Részletesebben

Csuklós mechanizmus tervezése és analízise

Csuklós mechanizmus tervezése és analízise Csuklós mechanizmus tervezése és analízise Burmeister Dániel 1. Feladatkitűzés Megtervezendő egy többláncú csuklós mechanizmus, melynek ABCD láncában található hajtórúd (2-es tag) mozgása során három előírt

Részletesebben

Numerikus módszerek II. zárthelyi dolgozat, megoldások, 2014/15. I. félév, A. csoport. x 2. c = 3 5, s = 4

Numerikus módszerek II. zárthelyi dolgozat, megoldások, 2014/15. I. félév, A. csoport. x 2. c = 3 5, s = 4 Numerikus módszerek II. zárthelyi dolgozat, megoldások, 204/5. I. félév, A. csoport. Feladat. (6p) Alkalmas módon választva egy Givens-forgatást, határozzuk meg az A mátrix QR-felbontását! Oldjuk meg ennek

Részletesebben

2014/2015. tavaszi félév

2014/2015. tavaszi félév Hajder L. és Valasek G. hajder.levente@sztaki.mta.hu Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar 2014/2015. tavaszi félév Tartalom Geometria modellezés 1 Geometria modellezés 2 Geometria modellezés

Részletesebben

Differenciálegyenletek gyakorlat december 5.

Differenciálegyenletek gyakorlat december 5. Differenciálegyenletek gyakorlat Kocsis Albert Tihamér Németh Adrián 05 december 5 Ismétlés Integrálás Newton Leibniz-formula Integrálás és alapműveletek wwwwolframalphacom Alapintegrálok sin x dx = cos

Részletesebben

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb

Részletesebben

YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II.

YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II. YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II. Tantárgyfelelős: Dr. Joós Antal Tárgyelőadó: Dr. Joós Antal Tantárgyi leírás Oktatási cél: Azoknak a matematikai alapoknak a megszerzése, melyek a szaktárgyak elsajátításához

Részletesebben

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk Fraktálok Kontrakciók Affin leképezések Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék TARTALOMJEGYZÉK 1 of 71 A Lipschitz tulajdonság ÁTMÉRŐ, PONT ÉS HALMAZ TÁVOLSÁGA Definíció Az (S, ρ) metrikus tér

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA II 8 VIII Elsőrendű DIFFERENCIÁLEGYENLETEk 1 Alapvető ÖSSZEFÜGGÉSEk Elsőrendű differenciálegyenlet általános és partikuláris megoldása Az vagy (1) elsőrendű differenciálegyenlet

Részletesebben

Óravázlatok: Matematika 2.

Óravázlatok: Matematika 2. Óravázlatok: Matematika 2. Bartha Ferenc készültség: March 4, 2003 1. VEKTOR-SKALÁR FÜGGVÉNYEK DIFFERENCIÁLÁSA Legyen a továbbiakban M R n nyílt halmaz és f : M R valós függvény, x (x 1,.., x n ) M Ha

Részletesebben

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati ϕ t + j ϕ = 0 mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati sűrűsége j ϕ - a ϕ-hez tartozó áramsűrűség j ϕ = vϕ + j rev + j irr vϕ - advekció j rev - egyéb reverzibilis áram

Részletesebben

λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)

λx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j) Matematika A3 gyakorlat Energetika és Mechatronika BSc szakok, 016/17 ősz 10 feladatsor: Magasabbrendű lineáris differenciálegyenletek (megoldás) 1 Határozzuk meg az e λx, xe λx, x e λx,, x k 1 e λx függvények

Részletesebben

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek

Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek Matematika Mérnököknek 2. Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Gyakorlat Differenciálegyenletek Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Matematika Mérnököknek 2. 1.-2. Gyakorlat 1 / 42 Numerikus differenciálás

Részletesebben

MateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában)

MateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában) MateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában) Tasnádi Tamás 1 2015. április 17. 1 BME, Mat. Int., Analízis Tsz. Tartalom Vektorok és axiálvektorok Forgómozgás, pörgettyűk

Részletesebben

Kettős integrál Hármas integrál. Többes integrálok. Sáfár Orsolya május 13.

Kettős integrál Hármas integrál. Többes integrálok. Sáfár Orsolya május 13. 2015 május 13. Kétváltozós függvény kettősintegráljának definíciója Legyen f (x, y), R 2 R korlátos függvény egy T korlátos és mérhető területű tartományon. Vegyük a T tartomány egy felosztását T 1, T

Részletesebben

Numerikus matematika

Numerikus matematika Numerikus matematika Baran Ágnes Gyakorlat Numerikus integrálás Matlab-bal Baran Ágnes Numerikus matematika 8. Gyakorlat 1 / 20 Anoním függvények, function handle Függvényeket definiálhatunk parancssorban

Részletesebben

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1. Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai.). Feladat. Határozzuk meg az alábbi integrálokat: a) x x + dx d) xe x dx b) c)

Részletesebben

Differenciálegyenlet rendszerek

Differenciálegyenlet rendszerek Differenciálegyenlet rendszerek (A kezdeti érték probléma. Lineáris differenciálegyenlet rendszerek, magasabb rendű lineáris egyenletek.) Szili László: Modellek és algoritmusok ea+gyak jegyzet alapján

Részletesebben

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 6. Differenciálegyenletekről röviden Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Elsőrendű differenciálegyenletek Definíciók Kezdetiérték-probléma

Részletesebben

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések . REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós

Részletesebben

Merev testek mechanikája. Szécsi László

Merev testek mechanikája. Szécsi László Merev testek mechanikája Szécsi László Animáció időfüggés a virtuális világmodellünkben bármely érték lehet időben változó legjellemzőbb: a modell transzformáció időfüggése mozgó tárgyak módszerek az időfüggés

Részletesebben

1.7. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek

1.7. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek 7 Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek Legyen n N, I R intervallum és A: I M n n (R), B: I R n folytonos függvények, és tekintsük az { y (x) = A(x)y(x) + B(x) y(ξ) = η kezdeti érték problémát,

Részletesebben

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 29.

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 29. Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I. 2007. máj. 29. Megoldókulcs 1. Adott az S : 3x 6y + 2z = 6 sík a három dimenziós térben. (a) Írja fel egy tetszőleges, az S-re merőleges S síknak az egyenletét!

Részletesebben

GÉPEK DINAMIKÁJA 9.gyak.hét 1. és 2. Feladat

GÉPEK DINAMIKÁJA 9.gyak.hét 1. és 2. Feladat Széchenyi István Egyetem Alkalmazott Mechanika Műszaki Tudományi Kar Tanszék GÉPEK DINAMIKÁJA 9.gyak.hét 1. és 2. Feladat (kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus) y k c S x x m x Adatok m kg c

Részletesebben

Infobionika ROBOTIKA. XI. Előadás. Robot manipulátorok III. Differenciális kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

Infobionika ROBOTIKA. XI. Előadás. Robot manipulátorok III. Differenciális kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében Infobionika ROBOTIKA XI. Előadás Robot manipulátorok III. Differenciális kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében Tartalom A forgatási mátrix időbeli deriváltja A geometriai

Részletesebben

r a sugara, h a magassága a hengernek a maximalizálandó függvényünk a V (r, h) = πr 2 h. Az érintkezési pontokban x 2 + y 2 = r 2 és z = h/2.

r a sugara, h a magassága a hengernek a maximalizálandó függvényünk a V (r, h) = πr 2 h. Az érintkezési pontokban x 2 + y 2 = r 2 és z = h/2. Feltételes szélsőérték Keressük úgy egy kétváltozós f (x, y) függvény szélsőértékét, hogy közben eleget tegyünk egy másik, g(x, y) = 0 típusú megszorításnak. Példa Határozzuk meg egy forgásellipszoidba

Részletesebben

Dierenciálhányados, derivált

Dierenciálhányados, derivált 9. fejezet Dierenciálhányados, derivált A dierenciálhányados deníciója D 9.1 Az egyváltozós valós f függvény x0 pontbeli dierenciálhányadosának nevezzük a lim f(x0 + h) f(x0) h 0 h határértéket, ha ez

Részletesebben

I. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)

I. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25) I. feladatsor () Határozza meg az alábbi függvények határozatlan integrálját: (a) f(x) = (b) f(x) = x + 4 9x + (c) f(x) = (d) f(x) = 6x + 5 5x + f(x) = (f) f(x) = x + x + 5 x 6x + (g) f(x) = (h) f(x) =

Részletesebben

(x + 1) sh x) (x 2 4) = cos(x 2 ) 2x, e cos x = e

(x + 1) sh x) (x 2 4) = cos(x 2 ) 2x, e cos x = e Az. gyakorlat HF-inak megoldása. Deriváljuk az alábbi függvényeket. sin x cos x = cos x sin x, x ln x = x / ln x + x x x, x x = x / = x/ = = e x cos x+e x sin x e x cos x cos x, x sin x ln x = + x x, x

Részletesebben

Differenciálegyenletek december 13.

Differenciálegyenletek december 13. Differenciálegyenletek 2018. december 13. Elsőrendű DE Definíció. Az elsőrendű differenciálegyenlet általános alakja y = f (x, y), ahol f (x, y) adott kétváltozós függvény. Minden y = y(x) függvény, amire

Részletesebben