Y speciális feltételeket kielégítő függvények. Keressük azon y x peremeket kielégítő függvényt, melyre Φ y(x) = extrémális (minimális)
|
|
- Mária Veresné
- 4 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 .3. Variációszámítás.3.. A funcionál fogalma X tetszőleges halmaz f: X R leépezés funcionál.3.. Variációszámítás fogalma Y speciális feltételeet ielégítő függvénye f: Y R leépezéseivel foglalozi. egyen Φ y(x) = x x f x, y x, dy(x) dx y y dx x x y x = y, y x = y dy(x) pl. = dx f x (x, y x ) x Keressü azon y x peremeet ielégítő függvényt, melyre Φ y(x) = extrémális (minimális) dy(x) dx f (x, y x ) dx
2 .3.3. Az Euler-agrange féle differenciálegyenlet Segédtétel F x C 0 x,x és tetszőleges η x C x,x és η x = η x = 0 x Ha aármilyen η x esetén x F(x) η x dx = 0 aor F x 0 Keressü az y(x) peremeet ielégítő függvényt! x Φ y(x) = x f x, y x, y x dx és y x = y, y x = y ami extrémálissá teszi az integrált egyen Y(x) a peremeet ielégítő Y x = y x + ε η x, Y x = y, Y x = y, η x = η x = 0 alaú, így Y x = y x + ε η x így Φ ε x = x f x, Y x, Y x extrémum, ha derivált minimális az ε = 0 helyen dφ(ε) = 0 dε ε=0 y y x dx = x f x, y x + ε η x, y x + ε η x x x η(x) y(x) x x dx
3 dφ(ε) dε dφ(ε) dε ε=0 ε=0 = = x x x x f Y Y ε + f Y Y ε Y x = y x + ε η x Y x = y x + ε η x Φ Y(x) = dx ε=0 = 0 Y = η x, Y = ε ε η x, f f η x + y y η x dx = 0 x f x, Y x, Y x dx x f x, y x + ε η x, y x + ε η x f = f, Y ε=0 y dφ(ε) dε f = f Y ε=0 y ε=0 = 0 x f y η x = f η x y x x x x f x x x d f η x dx dx y u v uv =0 u v mert η x = η x = 0 f y d f dx y y d dx f y = 0 η x dx A segédtétel miatt Euler agrange diff. egyenlet 3
4 .3.4. Két pont özött a legrövidebb görbe f y d f dx y = 0 d f dx y = f x y + f y y y + f y y f f f y x y y y y f y = 0 y lin., változó együtthatós y (x,y ) (x,y ) Φ = x x + y dx f x, y, y = + y y f y = 0, f y = y +y, f x y = 0, f y y = 0, x f y = + y 3 = 0, y = 0, y x = mx + b, mx + b = y, mx + b = y +y y +y = +y +y 3 4
5 .3.4 Másodfajú agrange egyenlete d q j, q j q j, q j = Q dt q j q j j Mozgási energia A potenciálos erő ülön Rayleigh féle disszipációs fv. D d dt q j, q j = T q j, q j q j, q j q j W q j q j, q j q j T = W q j = q j m j= W q j = m i m q i j= m j=,i= m = j= = Q j D q j m j g q j h rugó,i,j q i,j m = C j, f y d f dx y = 0 q j q 5
6 .3.4. Példa Két tömeg T = m q + m q μ m m W = q q h = T W q h q D = μ ( q q ) d dt q i + D = 0 q i q j m q μ ( q q ) q q h = 0 m q + μ ( q q ) + q q h = 0 q = p q = r p = q q h m r = q q h m + μ ( q m q ) μ m ( q q ) 6
7 funcprot(0); clear; function dpq=f(t, x); m=; =0.5; h=; g=9.8; mu=0.3; q = p q = r p = q q h m r = q q h m + μ ( q m q ) μ m ( q q ) dpq() = x(3) // x()= q x()= q dpq() = x(4); // x(3)= p x(4)= r dpq(3) =*(x()-x()-h)/m+mu/m*(x(4)-x(3)); dpq(4) =-*(x()-x()-h)/m-mu/m*(x(4)-x(3)); endfunction t = 0:0.0:0 ; y=ode ( [ 0 ;.5; 0; 0], 0, t, f ); clf; plot(t', y(,:),'b'); plot(t', y(,:),'r'); show_window(); ode0.sci 7
8 .3.4. Pl. Kettős inga guruló ocsin nincs surlódás T = M x + M l Mm m l + m x + l q cos q + l q sin q + q q x + m x l q cos q + l q sin q T = M x + m x + l q cosq + + m l q sinq + + m x l q cosq + + m l q sinq W = m g l cosq m g l cosq 8
9 T = M x + m W = m g l cosq m g l cosq x + l q cosq + m l q sinq + m x l q cosq + m l q sinq = T W = M x + + m x + l q cosq + l q sinq + + m x l q cosq + l q sinq m g l cosq + m g l cosq = M + m + m x + + m l m l x q cosq + + m l + m l q + sin q + cos q = +(m l m l ) g cosq 9
10 = M + m + m x + m l m l x q cosq + m l + m l q + (m l m l ) g cosq d dt d dt x x = d dt x = 0 M + m + m x + m l q cosq m l q cosq = = M + m + m x + m l ( q cosq q sinq) m l ( q cosq q sinq) x = 0 d dt x x = 0 M + m + m x + m l ( q cosq q sinq) m l ( q cosq q sinq) = 0 0
11 = M + m + m x + m l m l x q cosq + m l + m l q + (m l m l ) g cosq d dt d dt q q = 0 q = d dt m l m l x cosq + d dt m l + m l q = = m l m l x cosq m l m l x q sinq + + m l + m l q q = m l m l x q sinq (m l m l ) g sinq m l m l x cosq + + m l + m l q + +(m l m l ) g sinq = 0
12 M + m + m x + m l ( q cosq q sinq) m l ( q cosq q sinq) = 0 m l m l x cosq + m l + m l q + (m l m l ) g sinq = 0 q + m l m l cosq m l x + m l m l g sinq + m l m l = 0 + m l x + m l cosq m l cosq M + m + m q = p x = r p = m l m l cosq m l r m l m l g sinq + m l m l + m l r = (m l m l ) cosq M + m + m q + + m l sinq m l sinq M + m + m p + (m l m l ) sinq M + m + m q = 0 p
13 q = p x = r p = m l m l cosq m l r m l m l g sinq + m l m l + m l r = (m l m l ) cosq M + m + m p + (m l m l ) sinq M + m + m MM = m + m + m M = m l m l M = m l + m l AA = BB = M cosq M M g sinq M p = AA r BB () / AA () r = CC p + DD () / CC () p CC = DD = M cosq MM M sinq MM p BB AA DD p = ( AA CC) CC BB + DD r = ( CC AA) 3
14 funcprot(0) clear; function dpq=f(t, x) m=; m=; m=; l=; l=; g=9.8; MM=m+m+m; M=m*l-m*l; M=m*l*l-m*l*l; AA=M*cos(x())/M; BB=M*g*sin(x()); CC=M*cos(x())/MM; DD=-M*sin(x())/MM*x(3)*x(3); dpq() = x(3); // x()=q x()=x dpq() = x(4); // x(3)= p x(4)= r dpq(3) =(-BB-AA*DD)/(-AA*CC); dpq(4) =(CC*BB-DD)/(-AA*CC); endfunction t = 0:0.0:0 ; y=ode ( [ 0. ; -0.5; 0; 0], 0, t, f ); clf; plot(t', y(,:),'b'); plot(t', y(,:),'r'); show_window(); ode4.sci 4
15 .4. Eletro-mechanius agrange egyenlet Kirchoff (indutivítás, apacítás, ellenállás) T di dt + Q + R I = U(t) C / Idt energia egyenletet eredményez T I di dt dt + Q C Idt + R I dt = U t I dt A mágneses tér energiája + ondenzátor energiája+ hő = Feszültségnövelés energiája T.4. A teercs energiája I 0T W = IdI 0 W = T I = T Q Mozgási energia jellegű (I = dq dt ) 5
16 .4. A ondenzátorban tárolt energia W C = 0 t Q Q Q I di dt dt + Q C Idt + R I dt = U t I dt C I dt = 0 C dq míg a ondenzátort 0 ról Q ra töltjü W c = Q C Potenciális energia jellegű.4.3 Joule törvény W hő = 0 t R I dt I di dt dt + Q C Idt + R I dt = U t I dt 6
17 .4.4 A feszültség mint általános erő W = I = Q W C = Q C d dt W Q = T d Q dt = T di dt = U W C Q = Q C = U T di dt + Q C = R I + U(t) I di dt dt + Q C Idt + R I dt = U t I dt /Idt U és R I Általános erő jellegű mennyisége F = R I + U = R Q + U 7
18 .4.5 Kondenzátor apacitása ε 0 = As 4 π Vm C = ε 0 A c t c.4.6 Teercs indutivitása T = μ 0 μ r A T n l T μ 0 =,5 0 6 Vs Am influencia onstans tc lt Coulomb törvény n F = váuum permeabilítás Q Q 4 π ε 0 r 8
19 .4.7 Az egyenlet d helyett b d dt T + W W c W q j d dt q j, q j q j q j, q j q j q = x, q = Q + D = F q j j = T + W W C W T + W W c W q j F = R Q + U(t) + D = F q j j T = m W = (x) I x = (x) Q = μ 0 μ r A T n l T W = μ 0 μ r A T l T x n l T x Q W c = Q C(x) C = ε 0 A c t c x W c = Q (t c x) ε 0 A C W = x D = d x F = R I + U = R Q + U 9
20 d dt q j, q j q j q j, q j q j + D = F q j j = T + W W C W T = m x W = μ 0 μ r A T l T x n Q W c = Q (t c x) x W = ε 0 A C F = R I + U = R Q + U d dt x = m x D x = d x d dt Q = μ 0 μ r A T l T x n x = μ 0 μ r A T n Q Q + Q = Q l c x ε 0 A C Q ε 0 A C x F Q = R Q + U(t) m x + μ 0 μ r A T n Q μ 0 μ r A T l T x n Q ε 0 A C + x = d Q + Q l c x ε 0 A C = R x Q + U(t) 0
21 m x + μ 0 μ r A T n μ 0 μ r A T l T x n x = p Q = r Q p = μ 0 μ r A T n m r = μ 0 μ r A T l T x Q + x = d x ε 0 A C Q + Q l c x = R Q + U(t) ε 0 A C Q Q + x d ε 0 A C m x n Q l c x R r + U(t) ε 0 A C
22 funcprot(0) clear; function dpq=f(t, x) m=00; d=; mu=e6; ac=0.0; at=0.000; n=00; =000; lc=0.; lt=0.; e0=e-; MD=m; NA=mu*at*n*n; EE=//e0/ac; R=00; NSZ=/mu/at/n/n/(lt-x()); dpq() = x(3) ; // x()= x x()=q dpq() = x(4); // x(3)= p x(4)= r dpq(3) =-NA//MD*x(4)*x(4)+EE/MD*x()*x()-/MD*x()-d/MD*x(3); dpq(4) =NSZ*(-x()*(lc-x())/e0/ac-R*x(4)-*sin(*t)); endfunction t = 0:0.000:0 ; y=ode ( [ 0.0 ; 0.0; 0.0; 0.0], 0, t, f ) ; clf; plot(t', y(,:),'b'); plot(t', y(3,:),'r'); show_window(); ode6.sci
23 3. Peremérté problémá 3. Célbalövés x 0 = 0 x = u cos(α) y 0 = 0 y = g α=? g = y = d dt d y = y dx dx dt = d y dx u cos α = = u cos α d dx y = u cos α d dx = u cos α d dy u cos α dx dx dy dx dx dt = = u cos (α) d y dx d y dx = g u cos (α) y 0 = 0 y = 0 3
24 d y dx = g u cos (α) A megoldás y 0 = 0 y = 0 g x y x = u cos (α) ( x) tan α = sin(α) cos(α) = dy(0) dx = g u cos (α) g sin α = α = arcsin u g u u sin α t g t = 0 u cos α t = u sin α g t t = 0 t = u cos(α) u sin α u sin α = g g sin α = u α = arcsin g u g 4
25 3.. Koncentrált erőel terhelt többtámaszú tartó, a természetes spline Koncentrált erőel terhelt többtámaszú tartó, a nyomatéi ábra szaaszonént lineáris d w( x) dx dw dx 3 M ( x) I E dw( x) 0 dx d w( x) dx M ( x) I E Kis elforduláso 5
26 a nyomatéi ábra szaaszonént lineáris d y( t) dt M ( t) I E P P P 0 φ(t) C P m- P m- P m (t 0,x 0 ), (t,x ),..., (t m,x m ) ponto x=x(t) függvény 6
27 7 0,..., ) ( ) (,..., ), ( ) (,..., ), ( ) ( feltétele illeszedési érvényese az alábbi ahol db m ) ( ), ( )... ( ), ( azinterpolációs feltétele,...,, ), ( ) ( azismeretlen függvénye m m m m m m m g g m g t dt d t dt d m t dt d t dt d m t t t y t y t y t y m t t t t t y
28 m t t t t g t t t t g t dt d,... * * ) ( y t y t ) ( ) ( A harmadfoú görbé másodi deriváltja lineáris étszer integrálva és az integrálási állandó: m- egyenletet írhatun fel az m- ismeretlen (h =t -t - ), a Clapeyron egyenletrendszer y (t) görbé harmadfoú polinomo. 4*m ismeretlen együttható -- m+ peremfeltétel, m- apcsolati feltétel, m- érintő apcsolati feltétel, m+ másodrendű feltétel. 8
29 9 természetesspline függényre. a minimális (extremális) funcionál ) ( aor a 0,..., ) ( és ) : ( 0 0 ], [ t t t t dt t F dt d m x t f C f t f F m 3.. Holliday tétele... ) 6( ) ( m h y y h y y g h g h h g h Mit tegyün, ha nincs általános megoldásun?
30 3.3. Peremérté problémá numerius megoldása 3.3. Másodrendű peremérté feladat visszavezetése ezdetiérté problémára A lineáris eset d y dy + p x + q x y = r x dx dx y a = A y(b) = B K K Helyette ét ezdetiérté feladat d u du + p x + q x u = 0 dx dx u a = 0 d v dv + p x + q x v = r(x) dx dx v a = A du a dx = dv a dx = 0 30
31 d y dx + p x K d u dx + p x dy + q x y = r x y a = A y(b) = B dx du dx + q x u = 0 u a = 0 du a dx = d v dv dx + p x dx + q x v = r(x) v a = A dv a K dx = 0 y x = v x + dy dx = dv dx B v(b) u(b) + B v(b) u(b) d y dx = d v B v(b) + dx u(b) u x Visszahelyettesítve megoldás du dx d u dx a peremérté fa. megoldása d v B v(b) + d u + p x dx u(b) dx dv B v b + dx u b B v b +q x v x + u x = r(x) u b du dx + 3
32 d y dx K + p x d v B v(b) + dx u(b) dy + q x y = r x y a = A y(b) = B dx du dx + q x u = 0 u a = 0 du a d u dx + p x y x = v x + B v(b) u(b) u x d u + p x dx dv B v b + dx u b dx = d v dv dx + p x dx + q x v = r(x) v a = A dv a K dx = 0 du dx + q x v x + B v b u b u x = r(x) K d = r x v dv + p x + q x v x + dx dx B v b + d u du + p x + q x u x = r x u b dx dx K = 0 Megoldás Visszahelyettesítve ielégíti a peremeet y a B v(b) = v a + u a u(b) = 0 = v a = A y b B v(b) = v b + u b u(b) = B 3
33 3.3.. A nemlineáris eset d y dx = f K d y dy x, y, dx Helyette ét ezdetiérté feladat y a = A y(b) = B = f dy dy(a) x, y, y a = A = c dx dx dx 0 y x, a, A, c 0 a ezdetiérté feladat megoldása K d y dx = f y x, a, A, c dy x, y, dx y a = A dy(a) dx = c a ezdetiérté feladat megoldása Olyan c ezdetiérté feladatot ellene megoldani, hogy az ielégítse a b peremet 33
34 A ét megoldás b helyen felvett értéét mint a c paraméter u c függvényét teintve eressü c t, hogy u c (lineáris interpoláció) = B legyen u c = y b, a, A, c A dy(a) dx = c u c c c 0 c c 0 = B u c 0 u c u c 0 B dy(a) dx = c 0 a dy(a) dx = c =? B u c 0 b c = c 0 + c c 0 B u c 0 u c u c 0 c n = c n + c n c n B u c n u c n u c n y x, a, A, c n a özelítő megoldás 34
35 3.3.3 Próbafüggvénye módszere F x, y, dy dx, d y dx = 0 y a = A y b = B egyene u 0 x, u x,, u n x lineárisan függetlene u 0 a = A u 0 b = B u a = 0 u b = 0 =,, n Keresssü a megoldást az alábbi alaban u x = u 0 x + n = c u Kolloáció u x a megadott x, x, x n helyeen elégítse i a x F x, u x, du x dx, d u x dx = 0 =,, n özönséges egyenletrendszert c n db ismeretlenere 35
36 F x, y, dy dx, d y dx = 0 y a = A y b = B u x = u 0 x egisebb négyzete módszere n = c u x F c, c, c n = a b F x, u(c), du(c) dx, d u(c) dx dx = min 36
37 4 Parciális differenciálegyenlete 4. Néhány egyenlet 4... Hővezetés u t = u, x, y, z u= u, x, y, z u + u + u x y z u hőmérsélet eloszlás függvény hővezetési tényző 4... Hullámegyenlet u t = c(u) u = c u u + u + u x y z u elmozdulás c terjedési sebesség 37
38 4..3. aplace egyenlet Φ = 0 Φ x + Φ y + Φ z = 0 Φ hőmérsélet (iegyenlítődés) Poisson egyenlet Φ = ρ Φ + Φ + Φ = ρ ε 0 x y z ε 0 Φ eletrosztatius potenciál, ρ töltéssűrüség ε 0 váum permittivítás Φ = 4 π G ρ Φ + Φ + Φ x y z Φ gravitációs potenciál, ρ tömegsűrüség G gravitációs onstans = 4 π G ρ 38
39 4.. Általános D-s másodrendű lineáris PDE a x, y u x + b x, y u x y + c x, y u y + +d x, y u u + e x, y + g x, y u = f(x, y) x y (x, y)εω Elliptius, ha b a c < 0, (x, y)εω aplace u x + u y = 0 Poisson u x + u = f(x, y) y Parabolius, ha b a c = 0, (x, y)εω Hiperbolius, ha b a c > 0, (x, y)εω Kevert, ha b a c? 0, (x, y)εω u x, y = f x, y x, y Ω Dirichlet peremfeltétel u x, y = f x, y x, y Ω Neumann peremfeltétel 39 n
40 4.3. PDE analitius megoldása Változó szétválasztása ODE sajátérté, sajátvetor probléma Az egydimenziós parabolius egyenlet (hővezetés) u t = u, t u(x, t) x u hőmérsélet eloszlás függvény hővezetési tényző u x, 0 = f x ezdeti érté u 0, t = u 0 (= 0) u, t = u = 0 pereme Próbálju szétválasztani! u x, t = X x T t T 0 = X x = f x ezdeti érté u x, 0 X 0 = u 0 (=0) X = u (= 0) pereme (T(t) 0) = f x u 0, t = u 0 (= 0) u, t = u = 0 40
41 u = u, x t u(x, t) x u x, t = X x T t egyen = állandó! X x x T t T t X x = X x t x T(t) t T(t) = X x Csa aor lehet, ha mindét oldal onstans (-α) T t t T(t) = α T t X x x X x = α X x = e αt = A sin T t t X x x = α T t = α X x α x + B cos α x 4
42 X x = A sin A peremeből X 0 = u 0 = 0 B = 0 X = u = 0 A sin A 0 α x + B cos α x α = n π α = n π α = 0 n =,,0,, Csa a pozitív indexeet használva X n x = a n sin n π x n =,, X n x = a n sin n π x n =, 4
43 T t = e αt α = n π T n t = e n π t X n x = a n sin n = 0,, n π x n = 0,, u n x, t = a n sin n π u x, t = u n x, t n=0 Kezdeti érté x e n π u x, 0 = u n x, 0 = a n sin n=0 n=0 a n = n π x f x sin dx 0 t n π n =,, x = f(x) 43
44 4.3.. Példa u = u(x,t) u 0, t = 0, u, t = 0 f x = 4 x x t x funcprot(0); clear; // a ezdeti fv. deff('[w]=f(x)','w=4*x/*(-x/)'); // integrandus a Fourier egyutthatohoz deff('[w]=g(x)','w=f(x)*sin(n*%pi*x/)'); // Fourier egyutthato deff('[bb]=b(n)','bb=/*intg(0,,g,0.00)'); =; =; bb=[]; for n=:40 bb=[bb b(n)]; end a n = 0 f x sin n π x pde.sci deff('[uu]=u(x,t)',['uu=0';'for j=:40';... 'uu=uu+bb(j)*sin(j*%pi*x/)*exp(-j^*%pi^**t/^)';'end']); xx=[0:0.05:]; tt=[0:0.05:0.5]; uu=feval(xx,tt,u); plot3d(xx,tt,uu,45,45,'x@t@u(x,t)'); show_window(); dx u n x, t = a n sin n π x e n π t 44
45 4.3.. Hullámegyenlet egy dimenzióban u x, t t = c u x, t x c T rugalmas szál esetén, μ T állandó nyomás a szálban μ a vonalmenti sűrűség g E longitudinális rezgésnél ρ g nehézségi gyorsulás E rugalmassági modulus ρ sűrűség u x, 0 = f x ezdeti érté u(x, 0) = g x ezdeti sebesség t u 0, t = u 0 (= 0) u, t = u = 0 pereme 45
46 Próbálju szétválasztani! u x, t = X x T t X x T t t = c X x x u t, x t T t = c u u, x x u x, t vel osztva T t t c X x = x T t X x Csa aor lehet, ha mindét oldal onstans ( α ) T t t + α T t = 0 X x x + α X x = 0 c 46
47 T t t + α T t = 0 T t X x x + α X x = 0 c = C T sin α t + C T cos(α t) X x = C X sin α c x + C X cos( α c x) u 0, t = u 0 (= 0) u, t = u = 0 pereme X 0 = X = 0 C X = 0 C X sin α c = 0 α c n π c α = n π x X n x = sin = n π n = 0,, n = 0,,, 47
48 T n t n π c T t = C T sin α t + C T cos α t α = = C T n n π x u x, 0 = f x ezdeti érté; n π c t sin X(x) = sin n π x u n x, t = sin n π c t C T n sin f x = g x = i=0 i=0 sin C T n sin n π x n π c C T n cos g x = i=0 u(x, 0) t C T n sin + C T n + C T n = g x ezdeti sebesség n π x n π c t n π x C T n π c t cos(n ) π c t cos(n ) n π c n = 0,, n = 0,, n π c t sin( ) n π c 48
49 u x, t = sin f x = C T sin g x = n=0 n=0 n π x u x, t = sin n=0 n π c t a n cos f x = n π x C T sin n π x a n sin b n n π c t n π c n π x sin g x = C T sin n π x n π x a n = n π x f x sin 0 b n = n π c n π x g x sin + C T cos n π c t n = 0,, + b n sin n π c n π c t n = 0,, n = 0,, 49
50 4.3.. Példa u x, t t = c u x, t x u x, 0 = X x u x, 0 t = X x funcprot(0); clear; deff('[w]=f(x)','w=x/*(-x/)'); // a ezdeti fv. deff('[w]=ff(x)','w=f(x)*sin(n*%pi*x/)'); // integrandus a Fourier egyutthatohoz deff('[aa]=a(n)','aa=(/)*intg(0,,ff,0.00)'); // a Fourier egyutthato deff('[w]=g(x)','w=(x/)^*(-x/)'); // a ezdeti seb fv. deff('[w]=gg(x)','w=g(x)*sin(n*%pi*x/)'); // integrandus a Fourier egyutthatohoz deff('[bb]=b(n)','bb=(/(n*%pi*c))*intg(0,,gg,0.00)'); // a Fourier egyutthato c = = 50
51 =; c=; aa=[]; for n=:0 aa = [aa, a(n)]; end; bb=[]; for n=:0 bb = [bb, b(n)]; end; deff('[uu]=u(x,t)',['uu=0';'for n=:0'; 'uu=uu+sin(n*%pi*x/)*(aa(n)*cos(n*%pi*c*t/)+bb(n)*sin(n*%pi*c*t/))'; 'end'] ); x=[0:0.05:]; t=[0:0.:4]; uu=feval(x,t,u); plot3d(x,t,uu,45,45,'x@t@u(x,t)'); show_window(); pde.sci 5
52 aplace egyenlet (állandósult hőmérséleteloszlás) u x, y x + u x, y y = 0 u x, 0 = 0 u 0, y = 0 u x, H = g x u, y = 0 pereme u x, y = X x Y y X(x) x Y y = Y y y X(x) x X(x) = Y y y Y y X(x) Csa aor lehet, ha mindét oldal onstans ( λ ) X(x) x + λ Y y X x = 0 y λ Y y = 0 5
53 X(x) x + λ X x = 0 Y y y λ Y y = 0 X x = C sin λ x + C cos λ x X 0 = 0 X = 0 C = 0 C sin(λ ) = 0 λ = C tetszőleges pl. n π x X x = sin n π y Y y = C 3 cosh Y 0 = 0 C 3 = 0 Y y = C 4 sinh Y y = a n sinh n π y n π y u 0, y = 0 u, y = 0 n = 0,,, + C 4 sinh n π n π y 53
54 v n x, y u x, y = u x, y = = a n sin n= n= u x, H = g x = a n = sinh v n x, y a n sin n= n π H n π x n π x a n sin 0 sinh sinh n π x g x sin n π y n π y sinh n π x n π H dx 54
55 Példa u x, y x + u x, y y = 0 =, H = u x, 0 = 0 u 0, y = 0 u x, H = g x = 00 x x 3 u, y = 0 pde.sci funcprot(0); clear; deff('[w]=g(x)','w=00*x*(-x)^3'); // a ezdeti fv. deff('[w]=gg(x)','w=g(x)*sin(n*%pi*x/)'); // integrandus a Fourier egyutthatohoz deff('[aa]=a(n)','aa=*intg(0,,gg,0.000)/(*sinh(n*%pi*h/))'); // a Fourier egyutthato =; H=; aa=[] ; for n=:0 aa = [aa, a(n)] ; end; deff('[uu]=u(x,y)',['uu=0';'for n=:0'; 'uu=uu+aa(n)*sin(n*%pi*x/)*sinh(n*%pi*y/)';'end'] ); x=[0:/0:]; y=[0:h/0:h]; uu=feval(x,y,u); plot3d(x,y,uu,45,45,'x@y@u(x,y)'); 55 show_window();
56 4.4 Véges differencia módszer 4.4. Magasabbrendű deriválta özelítése Előremenő. diff. h f x = f x + h f(x) Hátramenő. diff. h f x = f x f(x h) Centrális. diff. δ h f x = f x + h f(x h ) Előremenő. diff. h f x = hf x + h h f x = = f x + h f x + h + f(x) Hátremenő. diff. f x = f x f x h + h +f(x h) Centrális. diff. δ f x = f x + h f x + h +f(x h) 56
57 lőremenő n. diff. n h f x = i=0 átremenő n. diff. n h f x = i=0 n i n i f x + n i h n i n i f x i h n Centrális n. diff. δ n h f x = i n i f x + n i h i=0 d n dx n f x δn h f x h n = = i=0 n i n i f x + n i h h n 57
58 4.4. Vegyes másodrendű deriválta özelítése f(x + h, y) f(x h, y) f(x, y) y y x y h f(x + h, y) f x + h, y + h f(x + h, y h) y h f(x h, y) f x h, y + h f(x h, y h) y h f(x, y) x y f x + h, y + h f x + h, y h 4 h f x h, y + h f x h, y h 4 h 58
59 4.4.3 A véges differencia módszer lin. egyenletrendszere a x, y u x + b x, y u x y + c x, y u y + +d x, y u u + e x, y + g x, y u = f(x, y) x y (x i, y j ) a i,j u i+,j u i,j +u i,j h c i,j u i,j+ u i,j +u i,j h u i,j = u(x i, y j ) a i,j = a(x i, y j ) c i,j = c(x i, y j ) b i,j = b(x i, y j ) x = y = h d i,j = d(x i, y j ) e i,j = e(x i, y j ) f i,j = f(x i, y j ) g i,j = g(x i, y j ) + b i,j u i+,j+ u i+,j u i,j+ +u i,j 4 h + + d i,j u i+,j u i,j + h + c i,j u i,j = f i,j i =.. n, j =.. m +e i,j u i,j+ u i,j h u x, y = f x, y x, y Ω Dirichlet peremfeltétel u n x, y = f x, y x, y Ω Neumann peremfeltétel 59
60 A hővezetés egyenlet numerius megoldása u(x, t) = u, x u(x, t) t x u x, 0 = f x ezdeti érté u 0, t = u 0 (t) u, t = u t pereme A pereme nem t től független onstanso! A másodi derivált centrális, az elsőt előremenő özelítéssel u i,j+ u i,j t u i,j+ = u i,j + A stabilitáshoz α<0.5 ell = K u i,j u i,j + u i+,j x u i,j u i,j + u i+,j α = t t j x i 60 x
61 funcprot(0) function [u]=heatpde(xrange, trange, uinit, u0bound, ubound, K) n=length(xrange); m=length(trange); u=zeros(n,m); Dx=(xrange(n)-xrange())/(n-); Dt=(trange(m)-trange())/(m-); u(:,)=uinit'; u(,:)=u0bound; u(n,:)=ubound; alpha=k*dt/(dx)^; for j=:m- for i=:n- u(i,j+)=u(i,j)+alpha*(u(i-,j)-*u(i,j)+u(i+,j)); end end endfunction K=.0; x=[0:0.:]; t=[0:0.005:.5]; u=zeros(x); u0=sin(3*t); u=0.*sin(3*t); [u]=heatpde(x,t,u,u0,u,k); show_window(); HeatPDE.sci 6
62 A Hullámegyenlet numerius megoldása u(x, t) t = c u(x, t) x u x, 0 = f x ezdeti értée u(x, 0) = g(x) t u 0, t = u 0 (t) u, t = u t pereme (nem 0!) A másodi derivált centrális, az elsőt előremenő özelítéssel u i,j u i,j + u i,j+ t = = c u i,j u i,j + u i+,j x α = c t egyen x 6
63 u i,j u i,j + u i,j+ t = c u i,j u i,j + u i+,j x α = c t x u i,j+ = α u i,j + u i+,j + α u i,j u i,j t j u i, = α u i,0 + u i+,0 + α u i,0 u i, Nem ismert u i, u i, u(x, 0) = g(x) = g(x) t t u i, = t g x + u i, i x u i, = α u i,0 + u i+,0 + α u i,0 + t g x u i, u i, = α u i,0 + u i+,0 + α u i,0 + t g x 63
64 funcprot(0) function [u]=wavepde(xrange, trange, uinit, duinit, u0bound, ubound, c) n=length(xrange); m=length(trange); u=zeros(n,m); Dx=(xrange(n)-xrange())/(n-); Dt=(trange(m)-trange())/(m-); u(:,)=uinit'; u(,:)=u0bound; u(n,:)=ubound; alpha=c^*dt^/(dx)^; //elso lepes for i=:n- u(i,)=alpha*(u(i-,)-u(i+,))/+(-alpha)*u(i,)+dt*duinit(i); end //a tobbi lepes for j=:m- for i=:n- u(i,j+)=alpha*(u(i-,j)+u(i+,j))+*(-alpha)*u(i,j)-u(i,j-); end end endfunction x=[0:0.:]; t=[0:0.0:.5]; uinit=x.*(-x) duinit=0.*ones(x) u0=zeros(t); u=zeros(t); c=; [u]=wavepde(x,t,uinit,duinit,u0,u,c); WavePDE.sci 64 show_window();
65 aplace egyenlet numerius megoldása u x, y x + u x, y y = 0 u x, 0 = g 0 (x) u 0, y = h 0 (y) u x, H = g H x u, y = h (y) pereme A másodi derivált centrális özelítéssel u i+,j u i,j + u i,j x + + c u i,j+ u i,j + u i,j y = 0 y j i x u i,j = x u i,j + u i,j+ + y u i,j + u i+,j x + y 65
66 funcprot(0); clear; function [u, ]=aplacepde(xrange, yrange, ux, uxn, uy, uym, epsilon, nmax) n=length(xrange); m=length(yrange); Dx=(xrange(n)-xrange())/(n-); Dy=(yrange(m)-yrange())/(m-); u=ones(n,m); u=ones(n,m); u(:,)=uy'; u(:,m)=uym'; u(,:)=ux; u(n,:)=uxn; for =:nmax //Iteracio e=0; =; for i=:n- for j=,m- u(i,j)=(dx^*(u(i,j-)+u(i,j+))+dy^*(u(i-,j)+u(i+,j)))/(*(dx^+dy^)); if (abs(u(i,j)-u(i,j))>epsilon) then e=e+; end u(i,j)=u(i,j); end; end; if (e==0) then brea; end end; endfunction; x=[0:0.05:]; y=[0:0.05:]; ux=-y^; uxn=-y^; uy=-x^; uym=zeros(x); epsilon= ; nmax=00000; [u,]=aplacepde(x,y,ux,uxn,uy,uym,epsilon,nmax); 66 show_window(); aplacepde.sci
67 5. A végeselem módszer 5. Energia salárszorzat, energia norma Definíció. egyen H Hilbert téren értelmezett A operátor folytonos, orlátos, lineáris és szigorúan pozitív operátor (A:H H). Eor az x, y A = Ax, y salárszorzatot az A operátorhoz tartozó energia-salárszorzatna, az induált normát pedig energianormána nevezzü. x A = 5. Gyenge megoldás Ax, x Definíció. egyen H Hilbert-tér, f H adott vetor és A szimmetrius operátor! Az x H vetort az Ax = f feladat gyenge megoldásána nevezzü ha Ax, y = f, y Ha x az A operátor értelmezési tartományában található, aor a gyenge megoldás egyúttal megoldás is. 67
68 5. A végeselem módszer 5. ineáris, szimmetrius operátoregyenlete energia funcionálja Teintsü az Ax = f differenciálegyenletet! A differenciálegyenletenél A differenciáloperátor Φ(x)= Ax,x - f,x szimmetrius, szigorúan pozitív, lineáris operátor. A függvénye terében a saláris szorzat f, g = f x g x dx Az egyenlethez tartozó vadratius energiafuncionál az alábbi Φ (x) R funcionál: Φ x = Ax, x f, x Tétel: Φ-ne pontosan egy minimumhelye van, és ez éppen az Ax=f megoldása Az Kifejezés az A operátor energia normája. x A = Ax, x 68
69 5. Rugalmas szál f x d y dx = f x x (0,) y x Ay = f y Ψ y = y A < f, y > n < i c i φ i,φ i c i φ i > < i c i φ i,f > = min potenciális energia y x = c i φ i x i= Ψ y =< Ay, y > < f, y > n n Ψ y = A c i φ i x, c j φ j x i= j= n f, c i φ i x i= Ψ y = n n i= j= n Ψ c c = i= c i c j Aφ i x, φ j x f, n i= c i φ i x c i Aφ i x, φ x f, φ x = 0 69
70 Ψ c c = n i= c i Aφ i x, φ x f, φ x = 0 Parciális 0 d φ i x dx φ x dx = 0 dφ i x dx dφ x dx dx = dφ i x dx 0 φ x f x φ i 0 x dx 0 dφ i x y dx dφ x dx dx n c i u= 0 dφ i dx dφ dx dx = f x φ x dx, 0 =,, n A lehajlásfüggvény özelítése 70
71 y x = c i φ i x az alapfüggvénye lin. ombináció φ x = i= x x, x x x x, x x + x, x x x + x, x + 0, egyébént dy dz dx dx dx = f x z x dx 0 0 egyen x x = h, =,, n Ha i=, aor a dφ i dφ i dx dx dx = 0 d dx x x i h + d dx x i+ x h h = h, i =,, n Ha i- =, aor a 0 dφ i dx dφ i+ dx dx = d dx x i+ x h d dx x x i+ h h = h, i =,, n Egyébént ha i > 0 dφ i dx dφ dx dx = 0 i, =,, n 7
72 A merevségi mátrix tehát 0 dφ i dx dφ dx dx = /h /h /h /h 0 /h /h /h /h 0 /h /h /h /h egyen például az f(x) függvény! A jobboldal b = f x φ x dx = x h x x x + x + x h h 0 b = x h x x h b = x h x h + x h x x h x + x x h + x + h + x + h x + h + x h x + x h x x +, h x x + x h + x h =,, n b = x x + x + x h h helyettesítsü x + -x = x -x - = h-val! 0 f x φ x dx = h 7
73 A megoldandó egyenletrendszer h h 0 h h h 0 h 0 0 h h h h h h c c c n = h h h clear; clf db=00; h=/db; for i = ::db for j = ::db if i == j then a(i,j) = /h; elseif abs(i - j)== then a(i,j) = -/h; else a(i,j) = 0; end end end disp(a) for i=::db b(i)=h end disp(b); er=linsolve(a,-b); disp(er); function y=fi(, x) if (x>(-)*h)&(x<=*h) then y=(x-(-)*h)/h; elseif ((x>*h)&(x<(+)*h)) then y=((+)*h-x)/h; else y=0; end endfunction function fv=leh(x) fv=0; for i=::db fv=fv+er(i)*fi(i,t) end endfunction for i=::0 t=(i-)/00 xx(i)=t yy(i)=leh(t) disp (yy(i)) end 73 plot(xx,yy)
MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ
Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált)
RészletesebbenTizenegyedik gyakorlat: Parciális dierenciálegyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc
Tizenegyedi gyaorlat: Parciális dierenciálegyenlete Dierenciálegyenlete, Földtudomány és Környezettan BSc A parciális dierenciálegyenlete elmélete még a özönséges egyenleteénél is jóval tágabb, így a félévben
RészletesebbenMeghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.
Közönséges differenciálegyenletek Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait. Célunk a függvény meghatározása Egyetlen független
Részletesebbeny = y 0 exp (ax) Y (x) = exp (Ax)Y 0 A n x n 1 (n 1)! = A I + d exp (Ax) = A exp (Ax) exp (Ax)
III Az exp (Ax mátrixfüggvény módszere Ha y = ay, y( = y, a = állandó y = y exp (ax d dx [exp (Ax] = Y = AY, Y ( = Y, Y (x = exp (AxY exp (Ax = I + n= A n x n (n! = A A n x n, n! ] A n x n I + = A exp
RészletesebbenLagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását
Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális
Részletesebben1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor
. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor Vizsgálja meg a következő végtelen sorokat konvergencia szempontjából. Tétel. (Cauchy-féle belső konvergenciakritérium) A a n végtelen sor akkor és csakis
RészletesebbenI. Fejezetek a klasszikus analízisből 3
Tartalomjegyzék Előszó 1 I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3 1. Topológia R n -ben 5 2. Lebesgue-integrál, L p - terek, paraméteres integrál 9 2.1. Lebesgue-integrál, L p terek................... 9
RészletesebbenKalkulus 2., Matematika BSc 1. Házi feladat
. Házi feladat Beadási határidő: 07.0.. Jelölések x = (x,..., x n, y = (y,..., y n, z = (z,..., z n R n esetén. x, y = n i= x iy i, skalárszorzat R n -ben. d(x, y = x y = n i= (x i y i, metrika R n -ben
RészletesebbenBoros Zoltán február
Többváltozós függvények differenciál- és integrálszámítása (2 3. előadás) Boros Zoltán 209. február 9 26.. Vektorváltozós függvények differenciálhatósága és iránymenti deriváltjai A továbbiakban D R n
RészletesebbenVégeselem modellezés alapjai 1. óra
Végeselem modellezés alapjai. óra Gyenge alak, Tesztfüggvény, Lagrange-féle alakfüggvény, Stiness mátrix Kivonat Az óra célja, hogy megismertesse a végeselem módszer (FEM) alkalmazását egy egyszer probléma,
Részletesebbendifferenciálegyenletek
Állandó együtthatójú lineáris homogén differenciálegyenletek L[y] = y (n) + a 1y (n 1) + + a ny = 0 a i R (1) a valós, állandó együtthatójú lineáris homogén n-ed rendű differenciálegyenlet Megoldását y
RészletesebbenA CSOPORT 4 PONTOS: 1. A
A CSOPORT 4 PONTOS:. A szám: pí= 3,459265, becslése: 3,4626 abszolút hiba: A szám és a becslés özti ülönbség abszolút értée Pl.: 0.000033 Relatív hiba: Az abszolút hiba osztva a szám abszolút értéével
RészletesebbenFeladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Feladatok a Gazdasági matematika II tárgy gyakorlataihoz a megoldásra ajánlott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottnak tekintjük a nehezebb
RészletesebbenUtolsó el adás. Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás / 20
Utolsó el adás Wettl Ferenc BME Algebra Tanszék, http://www.math.bme.hu/~wettl 2013-12-09 Wettl Ferenc (BME) Utolsó el adás 2013-12-09 1 / 20 1 Dierenciálegyenletek megoldhatóságának elmélete 2 Parciális
Részletesebben2 (j) f(x) dx = 1 arcsin(3x 2) + C. (d) A x + Bx + C 5x (2x 2 + 7) + Hx + I. 2 2x F x + G. x
I feladatsor Határozza meg az alábbi függvények határozatlan integrálját: a fx dx = x arctg + C b fx dx = arctgx + C c fx dx = 5/x 4 arctg 5 x + C d fx dx = arctg + C 5/ e fx dx = x + arctg + C f fx dx
RészletesebbenHatározatlan integrál, primitív függvény
Határozatlan integrál, primitív függvény Alapintegrálok Alapintegráloknak nevezzük az elemi valós függvények differenciálási szabályainak megfordításából adódó primitív függvényeket. ( ) n = n+ n+ + c,
Részletesebbenr a sugara, h a magassága a hengernek a maximalizálandó függvényünk a V (r, h) = πr 2 h. Az érintkezési pontokban x 2 + y 2 = r 2 és z = h/2.
Feltételes szélsőérték Keressük úgy egy kétváltozós f (x, y) függvény szélsőértékét, hogy közben eleget tegyünk egy másik, g(x, y) = 0 típusú megszorításnak. Példa Határozzuk meg egy forgásellipszoidba
RészletesebbenSimított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH)
Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH) Áramlások numerikus modellezése II. Tóth Balázs BME-ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus módszerek Osztályozás A numerikus sémák két csoportosítási
Részletesebbenvalós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.
2. Közönséges differenciálegyenlet megoldása, megoldhatósága Definíció: Az y függvényt a valós számok H halmazán a közönséges differenciálegyenlet megoldásának nevezzük, ha az y = y(x) helyettesítést elvégezve
RészletesebbenEnergiatételek - Példák
9. Előadás Húzott rúd potenciális energiája: Hooke-modell: σ = Eε Geom. hetséges Geometriai egyenlet: + geom. peremfeltételek: u εx = ε = x u(0) = 0 ul () = 0 du dx Energiatételek Példák = k l 0 pudx l
RészletesebbenDifferenciálegyenletek
DE 1 Ebben a részben I legyen mindig pozitív hosszúságú intervallum DE Definíció: differenciálegyenlet Ha D n+1 nyílt halmaz, f:d folytonos függvény, akkor az y (n) (x) f ( x, y(x), y'(x),..., y (n-1)
RészletesebbenMatematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
RészletesebbenMODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ
Mechatronika = Mechanikai elemek+ elektromechanikai átalakítók+ villamos rendszerek+ számítógép elemek integrációja Eszközök, rendszerek, gépek és szerkezetek felügyeletére, vezérlésére (manapság miniatürizált)
RészletesebbenDIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
BSC MATEMATIKA II. MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC MÁSODRENDŰ DIFFERENCIÁLEGYENLETEK Egy explicit közönséges másodrendű differenciálegyenlet általános
Részletesebben3. Lineáris differenciálegyenletek
3. Lineáris differenciálegyenletek A közönséges differenciálegyenletek két nagy csoportba oszthatók lineáris és nemlineáris egyenletek csoportjába. Ez a felbontás kicsit önkényesnek tűnhet, a megoldásra
RészletesebbenMegoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1
Megoldott feladatok 00. november 0.. Feladat: Vizsgáljuk az a n = n+ n+ sorozat monotonitását, korlátosságát és konvergenciáját. Konvergencia esetén számítsuk ki a határértéket! : a n = n+ n+ = n+ n+ =
RészletesebbenDifferenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.
Differenciálegyenletek numerikus integrálása 2018. április 9. Differenciálegyenletek Olyan egyenletek, ahol a megoldást függvény alakjában keressük az egyenletben a függvény és deriváltjai szerepelnek
Részletesebben1. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.
. Példa. A gamma függvény és a Fubini-tétel.. Az x exp x + t )) függvény az x, t tartományon folytonos, és nem negatív, ezért alkalmazható rá a Fubini-tétel. I x exp x + t )) dxdt + t dt π 4. [ exp x +
RészletesebbenAnalízis III. gyakorlat október
Vektoranalízis Analízis III. gyakorlat 216. október Gyakorló feladatok és korábbi zh feladatok V1. Igazolja az alábbi "szorzat deriválási" szabályt: div(ff) = F, f + f div(f). V2. Legyen f : IR 3 IR kétszer
Részletesebben(x + 1) sh x) (x 2 4) = cos(x 2 ) 2x, e cos x = e
Az. gyakorlat HF-inak megoldása. Deriváljuk az alábbi függvényeket. sin x cos x = cos x sin x, x ln x = x / ln x + x x x, x x = x / = x/ = = e x cos x+e x sin x e x cos x cos x, x sin x ln x = + x x, x
RészletesebbenDifferenciálegyenletek
a Matematika mérnököknek II. című tárgyhoz Differenciálegyenletek Példák differenciálegyenletekre Newton második törvénye Egy tömegpont gyorsulása egyenesen arányos a rá ható erővel és fordítottan arányos
Részletesebben5. fejezet. Differenciálegyenletek
5. fejezet Differenciálegyenletek 5.. Differenciálegyenletek 5... Szeparábilis differenciálegyenletek 5.. Oldjuk meg az alábbi differenciálegyenleteket, és ábrázoljunk néhány megoldást. a) y = x. b) y
RészletesebbenDifferenciálegyenlet rendszerek
Differenciálegyenlet rendszerek (A kezdeti érték probléma. Lineáris differenciálegyenlet rendszerek, magasabb rendű lineáris egyenletek.) Szili László: Modellek és algoritmusok ea+gyak jegyzet alapján
RészletesebbenMatematika III. harmadik előadás
Matematika III. harmadik előadás Kézi Csaba Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Debrecen, 2013/14 tanév, I. félév Kézi Csaba (DE) Matematika III. harmadik előadás 2013/14 tanév, I. félév 1 / 13 tétel Az y (x)
RészletesebbenMatematika A1a Analízis
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Matematika A1a Analízis BMETE90AX00 Differenciálhatóság H607, EIC 2019-03-14 Wettl
RészletesebbenMatematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.
215.12.8. Matematika I. NÉV:... 1. Lineáris transzformációk segítségével ábrázoljuk az f(x) = ln(2 3x) függvényt. 7pt 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.
Részletesebben3. előadás Stabilitás
Stabilitás 3. előadás 2011. 09. 19. Alapfogalmak Tekintsük dx dt = f (t, x), x(t 0) = x 0 t (, ), (1) Jelölje t x(t; t 0, x 0 ) vagy x(.; t 0, x 0 ) a KÉF megoldását. Kívánalom: kezdeti állapot kis megváltozása
RészletesebbenDifferenciálegyenletek
Differenciálegyenletek Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Debrecen, 2011/12 tanév, I. félév Losonczi László (DE) Differenciálegyenletek 2011/12 tanév, I. félév 1 /
Részletesebbeny + a y + b y = r(x),
Definíció 1 A másodrendű, állandó együtthatós, lineáris differenciálegyenletek általános alakja y + a y + b y = r(x), ( ) ahol a és b valós számok, r(x) pedig adott függvény. Ha az r(x) függvény az azonosan
RészletesebbenGazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, június 10
Gazdasági matematika II. vizsgadolgozat megoldása, 204. június 0 A dolgozatírásnál íróeszközön kívül más segédeszköz nem használható. A dolgozat időtartama: 90 perc. Ha a dolgozat első részéből szerzett
RészletesebbenMatematika III előadás
Matematika III. - 2. előadás Vinczéné Varga Adrienn Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Előadáskövető fóliák Vinczéné Varga Adrienn (DE-MK) Matematika III. 2016/2017/I 1 / 23 paramétervonalak,
RészletesebbenHajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel
Hajlított tartó elmozdulásmez jének meghatározása Ritz-módszerrel Segédlet az A végeselem módszer alapjai tárgy 4. laborgyakorlatához http://www.mm.bme.hu/~kossa/vemalap4.pdf Kossa Attila (kossa@mm.bme.hu)
RészletesebbenAnalízis III Parciális differenciálegyenletek
Analízis III Parciális differenciálegyenletek Lineáris, másodrendű PDE-k 2012. január 20. 1. Bevezető A parciális differemciálegyenlet egy olyan összefüggés, ahol az ismeretlen egy többváltozós valós függvény.
Részletesebbensin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Analízis II Határozatlan integrálszámítás g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén
RészletesebbenTERMÉKSZIMULÁCIÓ. Dr. Kovács Zsolt. Végeselem módszer. Elıadó: egyetemi tanár. Termékszimuláció tantárgy 6. elıadás március 22.
TERMÉKZIMULÁCIÓ Végeselem módszer Termékszimuláció tantárgy 6. elıadás 211. március 22. Elıadó: Dr. Kovács Zsolt egyetemi tanár A végeselem módszer lényege A vizsgált, tetszıleges geometriai kialakítású
Részletesebbenλx f 1 (x) e λx f 2 (x) λe λx f 2 (x) + e λx f 2(x) e λx f 2 (x) Hasonlóan általában is elérhető sorműveletekkel, hogy csak f (j)
Matematika A3 gyakorlat Energetika és Mechatronika BSc szakok, 016/17 ősz 10 feladatsor: Magasabbrendű lineáris differenciálegyenletek (megoldás) 1 Határozzuk meg az e λx, xe λx, x e λx,, x k 1 e λx függvények
RészletesebbenI. feladatsor i i i i 5i i i 0 6 6i. 3 5i i
I. feladatsor () Töltse ki az alábbi táblázatot: Komplex szám Valós rész Képzetes rész Konjugált Abszolútérték + i i 0 + i i 5 5i 5 5i 6 6i 0 6 6i 6 5i 5 + 5i + i i 7i 0 7 7i 7 () Adottak az alábbi komplex
RészletesebbenMatematika I. NÉV:... FELADATOK:
24.2.9. Matematika I. NÉV:... FELADATOK:. A tanult módon vizsgáljuk az a = 3, a n = 3a n 2 (n > ) rekurzív sorozatot. pt 2n 2 + e 2. Definíció szerint és formálisan is igazoljuk, hogy lim =. pt n 3 + n
RészletesebbenDifferenciálegyenletek december 13.
Differenciálegyenletek 2018. december 13. Elsőrendű DE Definíció. Az elsőrendű differenciálegyenlet általános alakja y = f (x, y), ahol f (x, y) adott kétváltozós függvény. Minden y = y(x) függvény, amire
Részletesebben1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy
/. Házi feladat. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy mindig igaz. (p (( p) q)) (( p) ( q)). Igazoljuk, hogy minden A, B és C halmazra A \ (B C) = (A \ B) (A \ C) teljesül.
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 6. Differenciálegyenletekről röviden Debreceni Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csanád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Elsőrendű differenciálegyenletek Definíciók Kezdetiérték-probléma
Részletesebben1.7. Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek
7 Elsőrendű lineáris differenciálegyenlet-rendszerek Legyen n N, I R intervallum és A: I M n n (R), B: I R n folytonos függvények, és tekintsük az { y (x) = A(x)y(x) + B(x) y(ξ) = η kezdeti érték problémát,
Részletesebben6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás)
Matematika Ac gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 017/18 ősz 6. feladatsor: Inhomogén lineáris differenciálegyenletek (megoldás) 1. Írjunk fel egy olyan legalacsonyabbrendű valós,
RészletesebbenKétváltozós függvények differenciálszámítása
Kétváltozós függvények differenciálszámítása 13. előadás Farkas István DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék Kétváltozós függvények p. 1/1 Definíció, szemléltetés Definíció. Az f : R R R függvényt
Részletesebben1. Bevezetés Differenciálegyenletek és azok megoldásai
. Bevezetés.. Differenciálegyenletek és azok megoldásai Differenciálegyenlet alatt olyan függvény egyenleteket értünk, melyekben független változók, függvények és azok deriváltjai szerepelnek. Legegyszerűbb
RészletesebbenDIFFERENCIÁLEGYENLETEK. BSc. Matematika II. BGRMA2HNND, BGRMA2HNNC
016.03.1. BSC MATEMATIKA II. ELSŐ ÉS MÁSODRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLETEK BSc. Matematika II. BGRMAHNND, BGRMAHNNC AZ ELSŐRENDŰ LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLET FOGALMA Az elsőrendű közönséges differenciálegyenletet
RészletesebbenLagrange és Hamilton mechanika
Lagrange és 2010. október 17. Lagrange és Tartalom 1 Variáció Lagrange egyenlet Legendre transzformáció Hamilton egyenletek 2 3 Szimplektikus sokaság Hamilton mez Hamilton és Lagrange egyenletek ekvivalenciája
Részletesebben(1 + (y ) 2 = f(x). Határozzuk meg a rúd alakját, ha a nyomaték eloszlás. (y ) 2 + 2yy = 0,
Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és kidolgozott megoldásokkal. Oldjuk meg az alábbi másodrend lineáris homogén d.e. - et, tudva, hogy egy megoldása az y = x! x y xy + y = 0.. Oldjuk meg a következ
RészletesebbenHatározatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Határozatlan integrál () First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Az összetett függvények integrálására szolgáló egyik módszer a helyettesítéssel való integrálás. Az idevonatkozó tétel pontos
RészletesebbenParciális dierenciálegyenletek
Parciális dierenciálegyenletek 2009. május 25. A félév lezárásaként néhány alap-deníciót és alap-példát szeretnék adni a Parciális Dierenciálegynletek (PDE) témaköréb l. Épp csak egy kis izelít t. Az alapfeladatok
RészletesebbenDifferenciálegyenletek. Vajda István március 4.
Analízis előadások Vajda István 2009. március 4. Függvényegyenletek Definíció: Az olyan egyenleteket, amelyekben a meghatározandó ismeretlen függvény, függvényegyenletnek nevezzük. Függvényegyenletek Definíció:
RészletesebbenLineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31
Lineáris leképezések Wettl Ferenc 2015. március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 1 / 31 Tartalom 1 Mátrixleképezés, lineáris leképezés 2 Alkalmazás: dierenciálhatóság 3 2- és 3-dimenziós
RészletesebbenKalkulus I. NÉV: Határozzuk meg a következő határértékeket: 8pt
27.2.2. Kalkulus I. NÉV:... A csoport KÓD:.... Adjuk meg a b n = 3n 7 9 2n sorozat infimumát, szuprémumát. 8pt 2. Határozzuk meg a következő határértékeket: 8pt (a) ( lim n 2 3n n 2 n 3) n ( ) 3n 5 3 2n,
RészletesebbenMatematika szigorlat június 17. Neptun kód:
Név Matematika szigorlat 014. június 17. Neptun kód: 1.. 3. 4. 5. Elm. Fel. Össz. Oszt. Az eredményes szigorlat feltétele elméletből legalább 0 pont, feladatokból pedig legalább 30 pont elérése. A szigorlat
RészletesebbenHÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok
Figyelem! A feladatok megoldása legyen áttekinthet és részletes, de férjen el az arra szánt helyen! Ha valamelyik HÁZI FELADATOK. félév. konferencia Komple számok Értékelés:. egység: önálló feladatmegoldás
Részletesebben1. Házi feladat. Határidő: I. Legyen f : R R, f(x) = x 2, valamint. d : R + 0 R+ 0
I. Legyen f : R R, f(x) = 1 1 + x 2, valamint 1. Házi feladat d : R + 0 R+ 0 R (x, y) f(x) f(y). 1. Igazoljuk, hogy (R + 0, d) metrikus tér. 2. Adjuk meg az x {0, 3} pontok és r {1, 2} esetén a B r (x)
RészletesebbenFirst Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit
Többváltozós függvények (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Egyváltozós függvények esetén a differenciálhatóságból következett a folytonosság. Fontos tudni, hogy abból, hogy egy
RészletesebbenÁllapottér modellek tulajdonságai PTE PMMK MI BSc 1
Állapottér modelle tulajdonságai 28..22. PTE PMMK MI BSc Kalman-féle rendszer definíció Σ (T, X, U, Y, Ω, Γ, ϕ, η) T az időhalmaz X a lehetséges belső állapoto halmaza U a lehetséges bemeneti értée halmaza
RészletesebbenIpari matematika 2. gyakorlófeladatok
Ipari matematika. gyakorlófeladatok. december 5. A feladatok megoldása általában többféle úton is kiszámítató. Interpoláció a. Polinom-interpoláció segítségével adjunk közelítést sin π értékére a sin =,
RészletesebbenAlapfogalmak, valós számok Sorozatok, határérték Függvények határértéke, folytonosság A differenciálszámítás Függvénydiszkusszió Otthoni munka
Pintér Miklós miklos.pinter@uni-corvinus.hu Ősz Alapfogalmak Halmazok Definíció Legyen A egy tetszőleges halmaz, ekkor x A (x / A) jelentése: x (nem) eleme A-nak. A B (A B) jelentése: A (valódi) részhalmaza
RészletesebbenT obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.
Többváltozós függvények integrálja. 3. rész. 2018. április 19. Kettős integrál Kettős integrál téglalap alakú tartományon. Ismétlés Ha = [a, b] [c, d] téglalap-tartomány, f : I integrálható függvény, akkor
RészletesebbenPolinomok maradékos osztása
14. előadás: Racionális törtfüggvények integrálása Szabó Szilárd Polinomok maradékos osztása Legyenek P, Q valós együtthatós polinomok valamely x határozatlanban. Feltesszük, hogy deg(q) > 0. Tétel Létezik
RészletesebbenLNM folytonos Az interpoláció Lagrange interpoláció. Lineáris algebra numerikus módszerei
Legkisebb négyzetek módszere, folytonos eset Folytonos eset Legyen f C[a, b]és h(x) = a 1 φ 1 (x) + a 2 φ 2 (x) +... + a n φ n (x). Ekkor tehát az n 2 F (a 1,..., a n ) = f a i φ i = = b a i=1 f (x) 2
Részletesebben4. Laplace transzformáció és alkalmazása
4. Laplace transzformáció és alkalmazása 4.1. Laplace transzformált és tulajdonságai Differenciálegyenletek egy csoportja algebrai egyenletté alakítható. Ennek egyik eszköze a Laplace transzformáció. Definíció:
RészletesebbenEuleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai
Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai Mona Tamás Időjárás előrejelzés speci 3. előadás 2014 Differenciál, differencia Mi a különbség f x és df dx között??? Differenciál, differencia
RészletesebbenVIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag
VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag 2018/19 1. félév Függvények határértéke 1. Bizonyítsuk be definíció alapján a következőket! (a) lim x 2 3x+1 5x+4 = 1 2 (b) lim x 4 x 16 x 2 4x = 2
Részletesebben1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)
Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő
RészletesebbenMatematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat!
RészletesebbenBaran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba. Gyakorlat Differenciálegyenletek
Matematika Mérnököknek 2. Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Gyakorlat Differenciálegyenletek Baran Ágnes, Burai Pál, Noszály Csaba Matematika Mérnököknek 2. 1.-2. Gyakorlat 1 / 42 Numerikus differenciálás
Részletesebben6. Differenciálegyenletek
312 6. Differenciálegyenletek 6.1. A differenciálegyenlet fogalma Meghatározni az f függvény F primitív függvényét annyit jelent, mint találni egy olyan F függvényt, amely differenciálható az adott intervallumon
RészletesebbenBevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek
Bevezetés az algebrába 2 Differencia- és differenciálegyenlet-rendszerek Algebra Tanszék B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E
Részletesebben1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!
. Egyváltozós függgvények deriválása.. Feladatok.. Feladat A definíció alapján határozzuk meg a következő függvények deriváltját az x pontban! a) f(x) = x +, x = 5 b) f(x) = x + 5, x = c) f(x) = x+, x
Részletesebben1. Egyensúlyi pont, stabilitás
lméleti fizia. elméleti összefoglaló. gyensúlyi pont, stabilitás gyensúlyi pontna az olyan pontoat nevezzü, ahol a tömegpont gyorsulása 0. Ha a tömegpont egy ilyen pontban tartózodi, és nincs sebessége,
RészletesebbenI. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)
I. feladatsor () Határozza meg az alábbi függvények határozatlan integrálját: (a) f(x) = (b) f(x) = x + 4 9x + (c) f(x) = (d) f(x) = 6x + 5 5x + f(x) = (f) f(x) = x + x + 5 x 6x + (g) f(x) = (h) f(x) =
Részletesebbenn 2 2n), (ii) lim Értelmezési tartomány, tengelymetszetek, paritás. (ii) Határérték. (iii) Első derivált, monotonitás, (ii) 3 t 2 2t dt,
205.05.9. Kalkulus I. NÉV:... A csoport EHA:... FELADATOK:. Definíció szerint és formálisan is határozzuk meg a h() = 3 2 függvény deriváltját az = 2 helyen. 8pt 2. Határozzuk meg a következő határértékeket:
RészletesebbenGauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei
A Gauss-Jordan elimináció, mátrixinvertálás Gauss-Jordan módszer Ugyanazzal a technikával, mint ahogy a k-adik oszlopban az a kk alatti elemeket kinulláztuk, a fölötte lévő elemeket is zérussá lehet tenni.
RészletesebbenDifferenciálegyenletek a mindennapokban
Differenciálegyenletek a mindennapokban Csizmadia László Bolyai Intézet, Szegedi Tudományegyetem Kutatók éjszakája Szeged, SZTE L. Csizmadia (Szeged) Kutatók éjszakája 2011. 2011.09.23. 1 / 15 Pénz, pénz,
RészletesebbenSegédanyag az A3 tárgy gyakorlatához
Segédanyag az A3 tárgy gyakorlatához Sáfár Orsolya Szeparábilis dierenciálegyenletek A megoldásról általában: A szeparábilis dierenciálegyenlet álatlános alakja: y (x) = f(x)g(y). Ebben az esetben g(y)-al
RészletesebbenDifferenciálegyenletek Oktatási segédanyag
VIK, Műszaki Informatika ANALÍZIS (2) Differenciálegyenletek Oktatási segédanyag A Villamosmérnöki és Informatikai Kar műszaki informatikus hallgatóinak tartott előadásai alapján összeállította: Fritz
Részletesebben(!), {z C z z 0 < R} K (K: konv. tart.) lim cn+1
Komlex analízis Komlex hatványsorok c n (z z 0 ) n ; R = lim n c n, R = (!), {z C z z 0 < R} K (K: konv. tart.) lim cn+ c n n=0. Van-e olyan komlex hatványsor, melynek a) üres a konvergenciatartománya,
RészletesebbenKoszinusz hiperbolikusz és társai
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Koszinusz hiperbolikusz és társai Bsc Szakgoldozat Horváth Zoltán Ferenc Matematika Bsc Elemz szakirány Témavezet : Mezei István adjunktus Budapest
Részletesebben1. Oldja meg a z 3 (5 + 3j) (8 + 2j) 2. Adottak az A(1,4,3), B(3,1, 1), C( 5,2,4) pontok a térben.
Szak: Műszaki menedzser I. Dátum: 006. június. MEGOLDÓKULCS Tárgy: Matematika szigorlat Idő: 0 perc Neptun kód: Előadó: Berta Gábor szig 06 06 0 Pontszám: /00p. Oldja meg a z (5 + j (8 + j + = (+5j (7
RészletesebbenAz elméleti mechanika alapjai
Az elméleti mechanika alapjai Tömegpont, a továbbiakban részecske. A jelenségeket a háromdimenziós térben és időben játszódnak le: r helyzetvektor v dr dt ṙ, a dr dt r a részecske sebessége illetve gyorsulása.
RészletesebbenA hullámegyenlet megoldása magasabb dimenziókban
A hullámegyenlet megoldása magasabb dimenziókban Orbán Ágnes Fábián Gábor Kolozsi Zoltán 2009. október 29. A hullámegyenlet Hullámegyenletnek nevezzük a következ lineáris parciális dierenciálegyenletet:
RészletesebbenPéldatár Lineáris algebra és többváltozós függvények
Példatár Lineáris algebra és többváltozós függvények Simonné Szabó Klára. február 4. Tartalomjegyzék. Integrálszámítás.. Racionális törtek integrálása...................... Alapfeladatok..........................
Részletesebbenegyenletesen, és c olyan színű golyót teszünk az urnába, amilyen színűt húztunk. Bizonyítsuk
Valószínűségszámítás 8. feladatsor 2015. november 26. 1. Bizonyítsuk be, hogy az alábbi folyamatok mindegyike martingál. a S n, Sn 2 n, Y n = t n 1+ 1 t 2 Sn, t Fn = σ S 1,..., S n, 0 < t < 1 rögzített,
RészletesebbenMegoldások MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!
MATEMATIKA II. VIZSGA (VK) NBT. NG. NMH. SZAKOS HALLGATÓK RÉSZÉRE (Kérjük, hogy a megfelelő szakot jelölje be!) 2016. JANUÁR 21. Elérhető pontszám: 50 pont Megoldások 1. 6. 2. 7. 3. 8. 4. 9. 5. Össz.:
RészletesebbenFeladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra
Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,,3.(a),(b),(), 6.(a) feladatokra 1. Oldjuk meg a következő kezdeti érték feladatot: y 1 =, y(0) = 3, 1 x y (0) = 1. Ha egy
RészletesebbenAz egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:
Bevezető matematika kémikusoknak., 04. ősz. feladatlap. Ábrázoljuk számegyenesen a következő egyenlőtlenségek megoldáshalmazát! (a) x 5 < 3 5 x < 3 x 5 < (d) 5 x
RészletesebbenBevezetés az algebrába 2
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Bevezetés az algebrába 2 BMETE91AM37 Differencia- és differenciálegy.-rsz. H607 2017-04-05
Részletesebben