fogalmazva a nagy számok törvénye azt mondja ki, hogy ha vesszük n független és
|
|
- Donát Faragó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Valószíűségszámítás II. előadássorozat egyedik témája. A NAGY SZÁMOK TÖRVÉNYE Eze előadás témája a agy számok erős és gyege törvéye. Kissé leegyszerűsítve fogalmazva a agy számok törvéye azt modja ki, hogy ha vesszük függetle és egyforma eloszlású valószíűségi változó átlagát, akkor ez az átlag agyo általáos feltételek mellett egy kostashoz tart eseté. A részletesebb tárgyalásba meg kell értei, hogy milye értelembe tartaak ezek az átlagok kostashoz, illetve hogy milye feltételeket kell teljesíteie a valószíűségi változók eloszlásáak ahhoz, hogy egy ilye kovergecia érvéyes legye. Ezekívül szereték meghatározi a limeszbe megjeleő kostas értékét is. Mit láti fogjuk ez a szám agyo általáos esetbe azo valószíűségi változók várható értékével egyelő, amelyekek az átlagát tekitettük. Függetle valószíűségi változók kovergeciájáak a fogalmát több külöböző módo defiiálhatjuk, és e defiiciók midegyike értelmes. Ebbe az előadásba a agy számok erős és gyege törvéyét ismertetem, amelyek a majdem mideütt és a sztochasztikus kovergeciával kapcsolatosak. A agy számok erős törvéye aak adja meg a szükséges és elégséges feltételét, hogy függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók átlagai egy valószíűséggel tartsaak egy számhoz, a agy számok gyege törvéye pedig aak, hogy ez a kovergecia sztochasztikus értelembe teljesüljö. Mit láti fogjuk mid a agy számok erős mid a agy számok gyege törvéye bizoyos mometum jellegű feltételek teljesülése eseté érvéyes. Ezek a feltételek azt követelik meg, hogy a tekitett átlagba résztvevő valószíűségi változók csak viszoylag kis valószíűséggel vegyeek fel agy értékeket. Ez összhagba va a cetrális határeloszlástételről taultakkal. A cetrális határeloszlástétel akkor érvéyes, ha teljesül a Lideberg feltétel. Ez szité olya megkötést jelet, hogy a tekitett valószíűségi változók csak kis valószíűséggel veszek fel agyo agy értékeket. Az eredméyek jobb megértése érdekébe először áttekitem az eredméyekbe megjeleő kovergecia fogalmak közötti kapcsolatot. Felidézek több korábba tault eredméyt. Ugyacsak ismertetem a agy számok erős és gyege törvéyéek olya korábba tault, egyszerűsített változatát, amelyekbe ezeket az eredméyeket a szükségesél erősebb feltételek teljesülése eseté bizoyítottam be. E bizoyítások összehasolítása az eredeti eredméyek bizoyításával érthetőbbé teszi bizoyos érvelések szerepét és bizoyos részeredméyek jeletőségét. A bizoyítások sorá éháy ömagába is érdekes eredméy is megjeleik. Ilye eredméy a Kolmogorov egyelőtleség, amely függetle valószíűségi változók részletösszegeiek maximumáról ad olya becslést, mit amilyet a Csebisev egyelőtleség ad akkor, ha csak e szuprémum utolsó tagját becsüljük. Ezekívül bebizoyítok éháy olya eredméyt, amelyek bizoyítása az itt tárgyalt módszerek segítségével törtéik. Ilye a Kolmogorov-féle három sor tétel, amely megadja aak szükséges és elégséges feltételét, hogy végtele sok függetle valószíűségi változó összege egy valószíűséggel kovergáljo. Egy másik fotos tárgyaladó eredméy az úgyevezett Kolmogorovféle ulla egy törvéy, amely arra ad magyarázatot, hogy miért találkozuk függetle valószíűségi változók tulajdoságaiak a vizsgálatáál gyakra olya eseméyekkel,
2 amelyekek a valószíűsége bizoyos esetekbe ulla más esetekbe egy, de sohasem valamely e két szám közötti érték. Ahhoz, hogy a agy számok erős és gyege törvéyét megfogalmazhassuk, először meg kell aduk az eze eredméyekbe haszált kovergeciák defiicióját és tisztázuk kell ezek kapcsolatát egymással. Ezekívül felidézem az eloszlásba való kovergecia fogalmát is aak érdekébe, hogy ezt is összehasolíthassuk a feti két kovergeciafogalommal. Az egy valószíűségű kovergecia defiiciója: Valószíűségi változók ξ, =, 2,..., sorozata akkor kovergál egy valószíűséggel egy ξ valószíűségi változóhoz, ha egyrészt ezek a valószíűségi változók ugyaazo az Ω, A, P valószíűségi mező vaak defiiálva, másrészt P ω: lim ξ ω = ξω =. Megjegyzés: Az egy valószíűségi kovergecia fogalmát a mértékelméletbe is haszálják, de ott azt majdem mideütt való kovergeciáak is hívják. Az agol yelvű irodalomba az almost sure covegece, almost everywhere covergece vagy covergece with probability oe kifejezések haszálatosak. A sztochasztikus kovergecia defiiciója: Valószíűségi változók ξ, =,2,..., sorozata akkor kovergál sztochasztikusa egy ξ valószíűségi változóhoz, ha egyrészt ezek a valószíűségi változók ugyaazo az Ω, A, P valószíűségi mező vaak defiiálva, másrészt mide ε > 0 számra lim P ξ ω ξω > ε = 0. Megjegyzés: A mértékelméletbe előforduló kifejezések közül a mértékbe való kovergecia felel meg eek a fogalomak. Az egyetle apró külöbség a mértékelmélet és valószíűségszámítás szóhaszálata között abba va, hogy a mértékelméletbe véges, de em feltétleül valószíűségi azaz egyre ormált mértékeket tekiteek. Az eloszlásba való kovergecia defiiciója: Valószíűségi változók ξ, =, 2,..., sorozata akkor kovergál eloszlásba egy Fu eloszlásfüggvéyhez vagy az eze eloszlásfüggvéy által meghatározott eloszláshoz, ha lim Pξ < u = Fu mide olya u számra, ahol az F eloszlásfüggvéy függvéy folytoos. Azt modjuk, hogy a ξ, =,2,..., valószíűségi változók sorozata eloszlásba kovergál egy ξ valószíűségi változóhoz, ha ez a sorozat eloszlásba kovergál az Fu = Pξ < u eloszlásfüggvéyhez. A következő kapcsolat érvéyes a feti kovergeciafogalmak között. Egy valószíűségi kovergecia Sztochasztikus kovergecia Eloszlásba való kovergecia. 2
3 Először megtárgyalom az egy valószíűségi és sztochasztikus kovergecia kapcsolatát. Ha ξ ω ξω egy valószíűséggel, akkor defiiálva az { } A = A ε = ω: sup ξ k ω ξω < ε k halmazokat kapjuk, hogy az egymásba skatulyázott A halmazokra, azaz A ω A 2, P A =. Ezért lim PA =. Mivel {ω: ξ ω ξω < = ε} A, P ξ ω ξω < ε, azaz P ξ ω ξω ε 0, ha. Ez azt jeleti, hogy az egy valószíűségű kovergeciából következik a sztochasztikus kovergecia. Megfogalmazom az alábbi állítást, amelyet em ehéz bebizoyítai. De mivel em lesz rá később szükségük, azért elhagyom a bizoyítást. Állítás: Valószíűségi változók ξ, =,2,..., sorozata, akkor és csak akkor kovergál egy valószíűséggel egy ξ valószíűségi változóhoz, ha az η = sup ξ k ξ valószíűségi k változók sorozata sztochasztikusa kovergál ullához, azaz mide ε > 0 számra lim P sup ξ k ξ > ε = 0. k Lássuk példát arra, hogy lehetséges olya ξ, =,2,..., és ξ valószíűségi változókat kostruáli, amelyekre a ξ, =,2,..., sorozat sztochasztikusa tart ξ- hez, de a ξ sorozat em kovergál egy valószíűséggel a ξ valószíűségi változóhoz. Tekitsük a következő Ω, A,P valószíűségi mezőt: Ω a [0,] itervallum, A a Borel mérhető halmazok σ-algebrája a [0,] itervallumo, a P valószíűségi mérték a Lebesgue mérték. Legye ξ x = { ha x [ 2 k 2 k, + 2 k 2 k] 0 ha x / [ 2 k 2 k, + 2 k 2 k] akkor ha 2 k < 2 k+, k =,2,..., és ξx = 0 mide 0 x számra. Ekkor P ξ ξ > ε = 2 k mide > ε > 0 számra, ha 2 k < 2 k+. Tehát a ξ, =,2,..., sorozat sztochasztikusa kovergál a ξ valószíűségi változóhoz. Viszot mivel lim sup ξ x = mide 0 x számra, ezért a ξ sorozat em kovergál egy valószíűséggel a ξ valószíűségi változóhoz. Másrészt tekitsük egy ξ valószíűségi változót és ξ, =,2,..., valószíűségi változók olya sorozatát, amelyre P ξ ξ > ε < mide ε > 0 számra. Ekkor = 3
4 a Borel Catelli lemmából következik, hogy a ξ sorozat egy valószíűséggel kovergál a ξ valószíűségi változóhoz. Ez azt jeleti, hogy egyrészt mit az előző példa mutatja a lim P ξ ξ > ε reláció teljesülése mide ε > 0 számra elegedő a sztochasztikus, de em elegedő az egy valószíűséggel való kovergeciához. Másrészt az erősebb P ξ ξ > ε < reláció teljesülése mide ε > 0 számra elegedő az egy = valószíűségi kovergeciához is. A sztochasztikus kovergecia és eloszlásba való kovergecia közötti kapcsolatra érvéyesek a következő állítások.. álllítás sztochasztikus és eloszlásba való kovergecia kapcsolatáról. Ha valamely ξ, =,2,..., valószíűségi változók sztochasztikusa kovergálak egy ξ valószíűségi változóhoz, akkor ezek a ξ valószíűségi változók eloszlásba is kovergálak ehhez a ξ valószíűségi változóhoz. Idoklás: Legye x folytoossági potja a ξ valószíűségi változó F eloszlásfüggvéyéek, és rögzítve egy ε > 0 számot válasszuk olya δ = δε > 0 számot, melyre Fx ε 2 Fx δ Fx + δ < Fx + ε 2. Ezutá válasszuk olya 0 = 0 ε,δ számot, amelyre P ξ ξ δ < ε 2. Ekkor Pξ < x < Pξ < x + δ + P ξ ξ δ Fx + δ + ε 2 Fx + ε. Másrészt Pξ > x < Pξ > x δ + P ξ ξ δ Fx δ + ε 2 Fx + ε, ha 0. Ie Fx ε Pξ < x Fx + ε 0 eseté. Mivel mide ε > 0 eseté érvéyes egy ilye becslés, ie következik a megfogalmazott állítás. Természetese lehetséges, hogy ξ valószíűségi változók egy sorozata eloszlásba kovergál egy ξ valószíűségi változóhoz, de sztochasztikusa em kovergál. Erre példa az az eset, amikor a ξ valószíűségi változók függetleek, és azoos eloszlásúak. Ekkor az eloszlásba való kovergecia yílvá teljesül, de ha a ξ valószíűségi változók eloszlása em elfajult, azaz a ξ valószíűségi változók em egyelőek egy kostassal egy valószíűséggel, akkor e valószíűségi változók em kovergálak sztochasztikusa. Viszot abba az esetbe, ha a limesz kostas akkor igaz a következő állítás: 2. állítás sztochasztikus és eloszlásba való kovergecia kapcsolatáról. Ha valamely ξ, =,2,..., valószíűségi változók egy a kostashoz kovergálak eloszlásba, azaz egy olya valószíűségi változóhoz, amelyek értéke egy valószíűséggel ez az a kostas, akkor a ξ, =,2,..., valószíűségi változók sorozata sztochasztikusa is kovergál ehhez az a kostashoz. Idoklás: A limeszkét megjeleő valószíűségi változó eloszlásfüggvéye az az Fx eloszlás, amelyre Fx = 0, ha x a, és Fx = ha x > a. Az Fx függvéyek az x = a potot kivéve mide pot folytoossági potja. Ezért mide ε > 0 számra lim Pξ < a + ε =, lim Pξ < a ε = 0. Ie következik, hogy lim P ξ ξ < ε = lim P ξ a < ε = lim Pξ < a + ε Pξ a ε =. Ie következik a 2. állítás eredméye. 4
5 Ezutá megfogalmazom potosa, hogy mikor modjuk, hogy teljesül a agy számok gyege és erős törvéye, és megfogalmazok két tételt, amelyek megadják e két törvéy teljesüléséek a szükséges és elégséges feltételét. Ezt a két eredméyt összehasolítom. Nagy számok gyege törvéyéek a defiiciója. Legye ξ, =,2,..., függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók sorozata egy valószíűségi mező, S = ξ k, k =,2,... Azt modjuk, hogy ezek a ξ, =,2,..., valószíűségi változók teljesítik a agy számok gyege törvéyét, ha létezik olya E szám, amelyre teljesül, hogy az S, =,2,..., valószíűségi változók sztochasztikusa kovergálak az E számhoz, azaz ahhoz a valószíűségi változóhoz, amely egy valószíűséggel az E kostassal egyelő. Nagy számok erős törvéyéek a defiiciója. Legye ξ, =,2,..., függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók sorozata egy valószíűségi mező, S = ξ k, k =,2,... Azt modjuk, hogy ezek a ξ, =,2,..., valószíűségi változók teljesítik a agy számok erős törvéyét, ha létezik olya E szám, melyre teljesül, hogy az S, =, 2,..., valószíűségi változók egy valószíűséggel kovergálak az E számhoz, azaz ahhoz a valószíűségi változóhoz, amely egy valószíűséggel az E kostassal egyelő. Tétel a agy számok erős törvéyéről. Legye ξ, ξ 2,..., függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók sorozata, és defiiáljuk e sorozat S = ξ k, =,2,..., részletösszegeit. Ha E ξ =, akkor az S ω, =,2,..., sorozat egy valószíűséggel diverges. Ha E ξ <, akkor a ξ,ξ 2,... sorozat teljesíti a agy számok erős törvéyét E = Eξ kostassal, azaz ebbe az esetbe S ω lim = Eξ majdem mide ω Ω-ra. Tétel a agy számok gyege törvéyéről. Legye ξ k, k =,2,..., függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók sorozata valamely F eloszlásfüggvéyel. Eze valószíűségi változók ξ k, =,2,..., átlagai akkor és csak akkor teljesítik a agy számok gyege törvéyét, azaz akkor és csak akkor kovergálak sztochasztikusa esetébe valamely a, < a <, számhoz, ha teljesülek a u relációk. A lim u u számmal ahová az u lim x[f x + Fx] = 0, és lim xf dx = a x u u xf dx = a feltételbe szereplő a szám, megegyezik azzal az a ξ k, =,2,..., átlagok kovergálak. 5
6 A feti két tétel összehasolításából következik, hogy ha teljesülek a agy számok erős törvéyéről szóló tétel feltételei, akkor a agy számok gyege törvéyéről szóló tétel feltételeiek is teljesüliük kell. Lássuk be közvetleül ezt az állítást. A Lebesgue tételből és az E ξ < relációból következik, hogy lim xf dx = u xf dx = Eξ. Másrészt x Fx uf du, és lim uf du = 0 x x x szité a Lebesgue tétel szerit. Tehát lim x Fx = 0, ha E ξ <. Hasolóa x lim xf x = 0 ebbe az esetbe. x Aak érdekébe, hogy a agy számok gyege és erős törvéyéek a kapcsolatát jobba megértsük tekitsük éháy példát.. példa. Tekitsük függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók olya ξ,ξ 2,..., sorozatát, amelyekek va sűrűségfüggvéyük, és az fx = C x α, ha x, fx = 0, ha x < alakú, ahol α >, és a C = Cα kostas úgy va választva, hogy fx dx =, azaz fx sűrűségfüggvéy. Ha α > 2, akkor E ξ = x fx dx <, és érvéyes a agy számok erős törvéye. Ha α = 2, akkor E ξ = x fx dx =, és a agy számok erős törvéye em teljesül. Sőt, ebbe az esetbe Fx = C x x dx = Cx, ha x >, ezért lim xfx = C > 0, és a agy számok gyege 2 x törvéye sem teljesül. Ha < α < 2, akkor szité sem a agy számok erős sem a agy számok gyege törvéye em teljesül. 2. példa. Tekitsük függetle, egyforma, Cauchy eloszlású ξ,ξ 2,..., valószíűségi változókat, azaz olya valószíűségi változókat, amelyekek fx = π +x, < x < 2, alakú sűrűségfüggvéyük va. Az első példa érvelése az α = 2 esetbe mutatja, hogy ezek a valószíűségi változók sem teljesítik a agy számok gyege törvéyét. Sőt, mit később láti fogjuk, eek a sorozatak a következő evezetes tulajdosága is megva. E valószíűségi változók ξ átlagaiak az eloszlása mide számra ugyaaz a Cauchy eloszlás, mit a ξ valószíűségi változó eloszlása. 3. példa: Legye ξ k, k =,2,..., függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók sorozata, az fu =, ha u > 3, fu = 0, ha u 3, képlettel megadott C u 2 log u C du u 2 log u sűrűségfüggvéyel. A C kostast az = reláció határozza meg. u >3 Defiiáljuk az S = m ξ k, =,2,..., részletösszegeket. Ekkor E ξ =, ezért ezek a valószíűségi változók em teljesítik a agy számok erős törvéyét. Másrészt az S átlagok sztochasztikusa tartaak ullához, azaz mide ε > 0 számra P S > ε 0, ha. Ez azt jeleti, hogy ez a sorozat teljesíti a agy számok gyege törvéyét. A 3. példa idoklása: E valószíűségi változókra E ξ = ufu du = 2C 3 u log u du =, mert x 3 u log u du = [log log u]x 3, és lim log log x =. Ez például oa látható, x hogy az x log x primitív függvéye a log log x függvéy. Ez azt jeleti, hogy ez a sorozat em teljesíti a agy számok erős törvéyét. Mivel a ξ valószíűségi változók 6 u u
7 sűrűségfüggvéye páros függvéy, aak megmutatása érdekébe, hogy az S = ξ k valószíűségi változók sztochasztikusa tartaak ullához a agy számok gyege törvéyéről szóló tétel alapjá elég megmutati azt, hogy lim x[ Fx + F x] = lim x x x x 2C u 2 du = 0. log log u a 2C u 2 log log u Mivel mide ε > 0 számhoz létezik olya x = xε küszöbidex, amelyre ε u, ha u x, ezért x 2C 2 x u 2 log log u du εx x u 2 du = ε, ha x xε. Mivel ez az egyelőtleség mide ε > 0 számra érvéyes, ie következik az a formulába megfogalmazott reláció. Később, a gyakorlato megtárgyalom, hogya lehet a 3. példa állítását közvetleül, a agy számok gyege törvéyéről szóló tétel felhaszálása élkül bebizoyítai. A feti példák hasolítottak egymáshoz abba, hogy midegyikbe a sűrűségfüggvéy a plusz-miusz végtele köryezetébe aszimptotikusa úgy viselkedett, mit u 2 szorozva egy logaritmus hatváy redű korrekciós taggal. E korrekciós tag agysága befolyásolta, hogy bízoyos itegrálok kovergesek-e vagy divergesek, és ettől függött, hogy teljesül-e a agy számok erős vagy gyege törvéye. Láttuk, hogy a agy számok külöböző törvéyeit kimodó tételekbe és példákba az játszott fotos szerepet, hogy az összeadadók eloszlásfüggvéyei hogya viselkedek a ± köryezetébe, milye gyorsa tartaak ott az eloszlásfüggvéyek egyhez illetve ullához. Ettől függ ugyais, hogy az ott szereplő itegrálok kovergesek vagy divergesek. Rátérek a agy számok erős törvéyéek a bizoyítására. A bizoyításba haszos az alábbi lemma, amely azt a tulajdoságot, hogy egy valószíűségi változó abszolut értékéek a várható értéke véges ekvivales módo fejezi ki a valószíűségi változó eloszlásfüggvéyéek a segítségével. Lemma aak jellemzéséről, hogy egy valószíűségi változó abszolut értékéek a várható értéke mikor véges. Egy ξ valószíűségi változó abszolut értékéek E ξ várható értéke akkor és csak akkor véges, ha P ξ > <. A lemma bizoyítása. Vezessük be a következő ξ valószíűségi változót: ξ = j, ha j < ξ j, j =,2,... Ekkor P0 ξ ξ =, ezért a ξ és ξ valószíűségi változók várható értéke egyszerre véges vagy végtele. Másrészt E ξ = jp ξ = j = jpj < ξ j, ezért eek az összegek a kovergeciáját vagy divergeciáját j= kell vizsgáluk. Felírhatjuk, hogy jpj < ξ j = jp ξ > j P ξ > j. j= 7 = j= j=
8 Redezzük át a feti összeget a következő módo. Tetszőleges N számra N jpj < ξ j = j= = N j= N jp ξ > j P ξ > j j= P ξ > jj + j NP ξ > N = N j= P ξ > j NP ξ > N. Megmutatom, hogy N határátmeettel a feti relációból következik a Lemma állítása. Valóba, ha E ξ <, akkor választható egy K < szám úgy, hogy tetszőleges N egész számra NP ξ > N j=n+ jpj < ξ j jpj < ξ j K. Ebbe a becslésbe a K kostas em függ az N j= számtól. Így az előző becslés alapjá az E ξ < esetbe létezek olya uiverzális L és K számok, amelyekre L N j= P ξ > j K mide N =,2,... számra, és ie P ξ > j <. és lim j= Ha E ξ =, akkor N j= N j= N= P ξ > j =, mert ekkor P ξ > j N jpj < ξ j =. N jpj < ξ j, j= Megjegyzés: Az összegek a feti számolásba törtét átredezését Abel-féle átredezések evezik, és ez sokszor haszos. Az Abel-féle átredezés egyébkét az itegrálszámításba alkalmazott parciális itegrálás diszkrét megfelelője. Megjegyzem, hogy eek a feti lemmáak igaz a következő általáosítása, amelyet hasolóa lehet bizoyítai. De mivel erre em lesz szükségük, eek bizoyítását elhagyom. A várható érték létezéséről szóló lemma általáosítása. Egy ξ valószíűségi változó akkor és csak akkor teljesíti az E ξ r < mometum feltételt valamely r számra, ha r P ξ > <. = 8
9 A agy számok erős törvéyéek először a egatív felét bizoyítom be. A agy számok erős törvéyéről szóló tételek ezt a részét az alábbi lemma tartalmazza. Lemma függetle, egyforma eloszlású em itegrálható valószíűségi változók átlagáak a viselkedéséről. Ha ξ,ξ 2,... függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók, és E ξ =, akkor az S ω = ξ k ω, =,2,..., átlagok sorozata majdem mide ω Ω elemi eseméyre diverges. A lemma bizoyítása. Felhaszájuk azt a lemmát, amely azt jellemzi, hogy egy valószíűségi változó abszolut értékéek a várható értéke mikor véges. Eze eredméy, az E ξ = reláció és a ξ j valószíűségi változók azoos eloszlása miatt érvéyes a P ξ > = P ξ > = reláció. A ξ valószíűségi változók = = függetlesége miatt az {ω: ξ ω > } eseméyek is függetleek. Ezért a Borel Catelli lemmából következik, hogy majdem mide ω Ω-ra ξ ω > végtele sok az ω elemi eseméytől függő idexre. Tekitsük egy olya ω Ω elemi S ω eseméyt, amelyre lim az ω elemi eseméytől. Ilye ω potokba a lim lim S ω S ω = lim = a valamilye véges a számra. Ez az a szám függhet ξ ω ulla valószíűségi halmazo teljesülhet. S ω = a reláció is teljesül. Ezért = 0. Ez a reláció viszot, mit láttuk, csak egy A agy számok erős törvéyéről szóló tétel kovergecia részéek bizoyítása megfelelő becslések alkalmazását igéyli. Aak érdekébe, hogy a bizoyításba felmerülő problémákat és godolatokat jobba megértsük, felidézem e tétel azo gyegébb változatáak a bizoyítását, amelyet a bevezető valószíűségszámítás előadáso ismertettem. j= A agy számok erős törvéyéről szóló tétel egy gyegébb változata. Legye ξ,ξ 2,..., függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók sorozata egy Ω, A,P valószíűségi mező, amelyekre teljesül az Eξ 4 < feltétel, és vezessük be az S = ξ j valószíűségi változókat. Ekkor az S ω valószíűségi változók majdem mide ω Ω-ra kovergálak az Eξ, számhoz, azaz eze valószíűségi változók sorozata teljesíti a agy számok erős törvéyét az E = Eξ kostassal. A tétel bizoyítása. Bevezetve a ξ j = ξ j Eξ j, j =,2,..., valószíűségi változókat olya függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változókat kapuk, amelyekek a várható értéke ulla, és E ξ 4 < 0. Ezekívül ξ j = ξ j + Eξ. Ezért elég beláti a tétel állítását ulla várható értékű valószíűségi változók átlagára. j= Tekitsük ezt az esetet, és számoljuk ki az E S j= 4 = 4 Eξ + + ξ 4 9
10 várható értékeket. ES 4 = Eξ + + ξ 4 = Eξk j<k k<l j j k, j l Eξ 2 jeξ 2 k + 4 EξjEξ 2 k Eξ l } {{ } =0 j,k j k + 24 Eξ j Eξ k Eξ l Eξ m } {{ } j<k<l<m =0 = Eξ Eξ 2 2, EξjEξ 3 k } {{ } =0 ezért P S > ε = P = S 4 > ε 4 Eξ4 + 3 Eξ 2 2 ε 4 4 ε 4 E S = ES4 4 ε 4 cost. 2 ε 4. Ebből a becslésből következik, hogy = P S > ε < mide ε > 0 számra, és a Borel Catelli lemma köyebbik feléből következik, hogy mide ε > 0 számra és majdem mide ω Ω potba teljesül, hogy ε, ha 0 ω. Alkalmazva ezt a relációt mide ε = k törvéyét. S ω számra k =,2,..., megkapjuk a agy számok erős A bizoyításba függetle, ulla várható értékű egyforma eloszlású valószíűségi változók átlagáak a egyedik mometumára adtuk jó becslést, és ebből a becslésből következett a agy számok törvéye. Ahhoz azoba, hogy ezt a becslést végre tudjuk hajtai, szükség volt arra a feltételre, hogy a tekitett valószíűségi változókak létezik egyedik mometuma. Felmerül a kérdés, hogya lehet a feti érvelést úgy módosítai, hogy az megadja a agy számok törvéyét jóval gyegébb mometum feltételek eseté is. Ha a tekitett valószíűségi változókak létezik második mometuma, de eél erősebb mometumfeltételt em teszük fel, akkor az előző módszer megfelelője a Csebisev egyelőtleség alkalmazása lee függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók átlagára. Felidézem a Csebisev egyelőtleséget. Csebisev egyelőtleség: Ha egy ξ valószíűségi változó második mometuma Eξ 2 = m 2, akkor tetszőleges x > 0 számra P ξ > x m 2 x 2. 0
11 Ie következik, ha ezt az egyelőtleséget a ξ = ξ Eξ valószíűségi változóra alkalmazzuk, hogy P ξ Eξ > x Var ξ x 2, Függetle, ulla várható értékű és véges második mometummal redelkező ξ, ξ 2,..., valószíűségi változók S = ξ j összegéek eloszlására a Csebisev egyelőtleség a következő becslést adja. j= P S > x = P j= ξ j > x Var S x 2 = Var ξ j j= x 2 Ha függetle, egyforma eloszlású ulla várható értékű valószíűségi változók átlagát tekitjük, akkor a feti egyelőtleség a P S > ε Eξj 2 j= ε 2 2 = Eξ2 ε 2 becslést adja. Ebből a becslésből következik a agy számok gyege törvéye, de em következik a agy számok erős törvéye. Viszot az alább ismertetedő Kolmogorov egyelőtleség segítségével, amely tekithető a függetle valószíűségi változók összegéek eloszlásáról szóló Csebisev egyelőtleség élesítéséek is, be lehet bizoyítai a agy számok törvéyét az általáos esetbe. Ismertetem ezt az eredméyt. Kolmogorov egyelőtleség. Legyeek ξ,...,ξ függetle, em feltétleül egyforma eloszlású valószíűségi változók, Eξ k = 0, Eξk 2 = Varξ k = σk 2, S k = k ξ p, k =,...,. Ekkor mide x > 0-ra. P sup k S k x ES2 x 2 = σk 2 x 2 Tekitsük függetle, ulla várható értékű, véges második mometummal redelkező valószíűségi változók sorozatát, és legye S az első tag részletösszege. Nyilvávaló, hogy sup S k ω S ω. Viszot vaak a valószíűségszámításak olya eredmé- k yei, amelyek azt fejezik ki, hogy a tekitett sup k p= S k ω kifejezés em sokkal agyobb, mit az ebbe a szuprémumba szereplő utolsó S ω tag. Ezekbe az eredméyekbe aak a valószíűségét hasolítják össze, hogy e két kifejezés értéke agyobb, mit valamilye x > 0 szám, és ezek bizoyos értelembe azoos agyságredűek.
12 A Kolmogorov egyelőtleség is tekithető ilye jellegű eredméyek. Ez az egyelőtleség ugyaazt a felső becslést adja a P sup S k ω > x valószíűségre, mit k amit a Csebisev egyelőtleség ad a P S ω > x valószíűségre. A Kolmogorov egyelőtleség bizoyítása előtt megmutatom, hogya lehet eze egyelőtleség és az alább megfogalmazott em valószíűségszámítás jellegű eredméyt tartalmazó Kroecker lemma segítségével bebizoyítai a agy számok erős törvéyét az általáos esetbe. A Kroecker lemma bizoyítását is későbbre halasztom. Kroecker lemma: Ha az a és q, =,2,..., valós számokak olya sorozatai, amelyekre a összeg koverges, a q sorozat mooto ő és lim q =, akkor = a k q k = 0. lim q Érdemes a Kroecker lemma következméyekét megfogalmazi aak alábbi speciális esetét, amelyet a = x és q = választással kapuk. Kroecker lemma következméye. Legye x, =,2,..., valós számok olya sorozata, amelyre a x összeg koverges. Ekkor lim x k = 0. = A agy számok erős törvéyét a feti eredméyek segítségével fogom bebizoyítai az általáos esetbe. A bizoyításba alkalmas csokítást foguk alkalmazi, amely lehetővé teszi, hogy véges második mometummal redelkező valószíűségi változókkal dolgozzuk. A agy számok törvéyéről szóló tétel koverges részéek a bizoyítása a feti eredméyek segítségével. Azt kell megmutati, hogy ameyibe ξ,ξ 2,..., függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók, és E ξ <, akkor Eξ k ω Eξ valószíűséggel. Bevezetve a ξ = ξ Eξ, =,2,..., valószíűségi változókat em ehéz beláti, hogy az állítást elegedő beláti ulla várható értékű valószíűségi változók átlagára. Ezért a továbbiakba felteszem, hogy Eξ = 0. Vezessük be a ξ valószíűségi változó ξ = ξ + ξ, ξ = ξ I ξ, ξ = ξ I ξ > alakú felbotását, ahol IA az A halmaz idikátorfüggvéyét jelöli. Felhaszálva a lemmát aak jellemzéséről, hogy egy valószíűségi változó abszolut értékéek a várható értéke mikor véges kapjuk, hogy Pξ k 0 = P ξ k > k <. Ezért a Borel Catelli lemma alapjá egy valószíűséggel csak véges sok k idexre teljesül a ξ k ω 0 reláció, és ξ k ω 0 egy valószíűséggel. A tétel bizoyításához 2
13 azt kell beláti, hogy a Ezelőtt azt mutatom meg, hogy Eξ k = ξ k ω 0 egy valószíűséggel reláció szité teljesül. Eξ k Eξ k ω 0. Valóba, E ξ I ξ k 0, ha, mert az E ξ < relációból következik, hogy E ξ I ξ k 0, ha k. Eze össszefüggés alapjá a tétel bizoyításához azt kell igazoli, hogy ξ kω Eξ kω 0 egy valószíűséggel. Eek érdekébe először azt mutatom meg, hogy k 2 Var ξ k Eze állítás igazolásáak céljából írjuk fel az k 2 Eξ 2 k <. k 2 Eξ 2 k k 2 j 2 Pj ξ k < j = k 2 j= k j 2 Pj ξ < j j= egyelőtleséget, és összegezzük ezt mide k =, 2,... idexre. Azt kapjuk, hogy k 2 Eξ 2 k k 2 amit állítottam. cost. k j 2 Pj ξ < j = j= j 2 Pj ξ < j j= jpj ξ < j cost.e ξ + <, j= k 2 k=j Az előző egyelőtleség és a Kolmogorov egyelőtleség segítségével belátom, hogy a ξ k ω Eξ k ω k végtele összeg valószíűséggel koverges. b 3
14 Ehhez elég azt megmutati, hogy a T ω = ξ k ω Eξ k ω k, =,2,..., sorozat egy valószíűséggel Cauchy sorozat. Viszot a Kolmogorov egyelőtleség alapjá P sup T k T > ε = lim P sup T k T > ε k< N k<n = lim N P ε 2 j= mide -re és ε > 0-ra. Ezért P sup k<n k j ξ j Eξ j j= > ε j 2 Eξ 2 j j 2 Eξ j Eξ j 2 ε 2 sup k,l< T k ω T l ω > 2ε P + P sup T l ω T ω > ε l< Vezessük be az A = A ε = {ω: sup k,l< j= sup T k ω T ω > ε k< 2 ε 2 j= j 2 Eξ 2 j. T k ω T l ω > 2ε}, =,2,... halma- zokat. Mivel lim j Eξ 2 2 j = 0, az utolsó becslésből következik, hogy lim PA = j= 0. Mivel az A halmazok egymásba skatulyázottak, A A 2 A 3 ezért ez a reláció azt jeleti, hogy majdem mide ω-hoz létezik olya = ω, ε idex, amelyre ω / A, azaz T k ω T l ω 2ε. Mivel ez mide ε > 0 számra igaz, sup k,l< ie következik, hogy a T ω sorozat Cauchy sorozat majdem mide ω Ω elemi eseméyre, és a b reláció érvéyes. A Kroecker lemma következméye és a b reláció alapjá ξ k Eξ k 0 egy valószíűséggel. A tétel bizoyítását befejeztük. Be kell még bizoyítai a Kolmogorov egyelőtleséget és a Kroecker lemmát. A Kolmogorov egyelőtleség bizoyítása: Defiiáljuk a τω = mi{k: k ; S k ω x} valószíűségi változót. τω = ha S k ω < x mide k -re. Azt állítom, hogy ES 2 τω ES2. c Az utolsó egyelőtleség és a Csebisev egyelőtleség alapjá P max S k > x = P S τω > x ES2 τω k x 2 ES2 x 2, 4
15 és ez a Kolmogorov egyelőtleség. A kívát egyelőtleség bebizoyításáak érdekébe vegyük észre, hogy ES 2 ESτω 2 = ES S k S S k + 2S k I{τω = k} = ES S k 2 I{τω = k} + 2 ES S k S k I{τω = k}. Mivel az S S k és S k I{τω = k} valószíűségi változók függetleek, az S S k a ξ l, l = k +,...,, az S k I{τω = k} az ξ l, l =,...,k valószíűségi változóktól függ, és ES S k = 0, ezért ES S k S k I{τω = k} = ES S k ES k I{τω = k} = 0. Ie következik, hogy a d azoosság jobboldaláak a második tagja ulla. Mivel az első tag egy em egatív valószíűségi változók várható értékéek az összege, ezért a d azoosságból következik az c reláció. A Kolmogorov egyelőtleséget bebizoyítottuk. A Kroecker lemma bizoyítása. A bizoyítás az u. Abel féle átredezés módszeré alapul. Vezessük be az s = a k meyiségeket. Legye q 0 = 0. Ekkor q a k q k = q k= s k s k+ q k = s + q + q s k q k q k. Rögzítve egy tetszőlegese kis ε > 0 számot válasszuk egy olya N = Nε küszöbidexet, amelyre igaz, hogy s k < ε ha k > N. Ez lehetséges, mert lim s = 0. Mivel q k q k 0 mide k idexre a q k sorozat mootoitása miatt, ezért q k=n Másrészt, mivel lim q = és lim s = 0 lim s k q k q k εq q N ε. q q s + q + N s k q k q k = 0. d A feti becslésekből következik, hogy lim sup q a k q k ε. 5
16 Mivel ez az állítás tetszőleges ε > 0-ra igaz, ie következik a Kroecker lemma. A agy számok erős törvéyéek bizoyításáak fotos része volt azo b formulába megfogalmazott állítás igazolása a Kolmogorov egyelőtleség segítségével, amely szerit a ξ k Eξ k k összeg koverges. Természetes módo felmerül az az általáosabb kérdés, hogy végtele sok függetle valószíűségi változó összege mikor koverges. A Kolmogorov egyelőtleség segítségével erre a kérdésre is kielégítő választ lehet adi. Ismertetek két ilye jellegű eredméyt. Az első eredméy, amelyet Kolmogorov-féle egy-sor tételek is evezek az irodalomba egy gyakra jól haszálható, egyszerűe elleőrizhető feltételt ad a kovergecia teljesülésére. A második, az irodalomba Kolmogorov-féle három sor tételek hívott eredméy, amely eek élesítése, megadja aak szükséges és elégséges feltételét, hogy végtele sok függetle valószíűségi változó összege egy valószíűséggel kovergáljo. Ismertetem ezt a két eredméyt. Kolmogorov-féle egy sor tétel. Legyeek ξ,ξ 2,..., függetle valószíűségi változók, amelyekek létezek véges Eξk 2 < második mometumai mide k =,2,... számra, és Eξ k = 0 mide k =,2,... idexre. Ha Var ξ k <, akkor a ξ k sorozat egy valószíűséggel kovergál. Kolmogorov-féle három sor tétel. Legyeek ξ,ξ 2,..., függetle valószíűségi változók. Rögzítsük valamely C > 0 számot, és defiiáljuk a ξ k = ξ ki{ ξ k < C} valószíűségi változókat, k =,2,..., ahol IA az A halmaz idikátorfüggvéye. A ξ k véletle összeg akkor és csak akkor koverges egy valószíűséggel, ha a ξ k, k =,2,..., valószíűségi változók sorozata teljesíti a következő feltételeket: i Pξ k ξ k = P ξ k C <, ii A iii Eξ k Var ξ k <. összeg koverges.. megjegyzés: A Kolmogorov-féle három sor tétel eredméye speciálisa azt is jeleti, hogy ha a bee szereplő i, ii és iii feltétel teljesül valamilye C > 0 számra, akkor az mide C > 0 számra teljesül. Ezt em ehéz közvetleül beláti, de eek bizoyításától eltekitek. Viszot megmutatom, hogy ameyibe függetle valószíűségi változók sorozata teljesíti a Kolmogorov-féle egy sor tétel feltételeit, akkor teljesíti a Kolmogorov-féle három sor tétel feltételeit is. Ez speciálisa azt is jeleti, hogy a Kolmogorov-féle egy sor tétel bizoyítását elhagyhatjuk, elég a Kolmogorov-féle három sor tételt bebizoyítai. Ha függetle ξ,ξ 2,..., valószíűségi változók sorozata teljesíti a Kolmogorov-féle egy sor tételét, azaz Eξk 2 <, Eξ k = 0 mide k =,2,... idexre, és Eξk 2 <, 6
17 akkor ezek a valószíűségi változók teljesítik a Kolmogorov-féle három sor tétel feltételeit is. Az i feltétel teljesül, mert a Csebisev egyelőtleség alapjá Pξ k ξ k = P ξ k C C Eξ 2 2 k, ezért Pξ k ξ k = C Eξ 2 k 2 <. Érvéyes a ii feltétel alábbi élesebb változata is: Eξ k <. Valóba, mivel Eξ k = 0, ezért Eξ k = Eξ ki ξ k > C C Eξ2 k I ξ k > C C Eξ2 k, és ie Eξ k C Eξk 2 <. Végül a iii reláció is teljesül, mert Var ξ k Eξk 2 <. 2. megjegyzés: A Kolomogorov-féle három sor tétel aak adja meg a szükséges és elégséges feltételét, hogy függetle valószíűségi változók összege egy valószíűséggel kovergáljo. Érdemes megjegyezi, hogy ameyibe e feltételek valamelyike em teljesül, és a tekitett összeg em kovergál egy valószíűséggel, akkor az csak ulla valószíűséggel kovergálhat. Közbülső eset icse. Tehát em lehetséges megadi például olya függetle valószíűségi változókat, amelyek összege modjuk /2 valószíűséggel kovergál és /2 valószíűséggel divergál. Ez következik a valószíűségszámítás egyik alapvető eredméyéből, az úgyevezett 0 törvéyből, amelyet a három sor tétel bizoyítása utá fogok tárgyali. A Kolmogorov-féle három sor tételek itt csak az elégséges részét bizoyítom be, a feltételek szükségességéek bizoyítását a kiegészítésbe teszem meg. Eek az az oka, hogy egyrészt alkalmazásokba az elégségesség a Tétel fotos része, másrészt a szükségesség bizoyítása az ittei tárgyalástól eltérő módszert igéyel. Láttuk ugyais, hogya lehet függetle valószíűségi változók szőráségyzeteiek az ismeretébe e változók összegeit megbecsüli. De, ha a függetle valószíűségi változók összegéek a kovergeciájából a valószíűségi változók szóráségyzeteiek összegére akaruk következteti, akkor ez új godolatokat igéyel. A Kolmogorov-féle három sor tétel elégségesség részéek bizoyítása. Azt akarjuk megmutati, hogy ameyibe a függetle ξ valószíűségi változók teljesítik az i, ii és iii feltételeket, akkor a T = ξ k ω, =,2,..., valószíűségi változók egy valószíűséggel kovergesek. Hasolóa érvelve, mit amikor a agy számok erős törvéyéek a kovergecia részét bizoyítottuk, megmutathatjuk, hogy elég beláti azt, hogy tetszőleges ε > 0 számra lim P Vegyük észre, hogy m P sup ξ k > ε m k= k= m sup ξ k > ε m k= 0. Pξ k ξ k m + P sup 7 m k= ξ k > ε
18 továbbá k= Pξ k ξ k m + P sup ξ k Eξ k > ε sup m k= m k= m k= m Eξ k Pξ k ξ k 0 eseté az i feltétel miatt, és sup m ha > ε a ii feltétel miatt. Végül a Kolmogorov egyelőtleség alapjá m P sup ξ k Eξ k > ε Var ξ k k= 4 2 ε 2 0, ha m k=, Eξ k k= < ε 2, a iii tulajdoság miatt. Ezekből az egyelőtleségekből következik a Kolmogorov-féle három sor tételbe megfogalmazott kovergecia, ha teljesülek az i iii feltételek. Következő lépésbe az úgyevezett Kolmogorov-féle ulla egy törvéyt tárgyalom, amely iformálisa és kissé pogyolá megfogalmazva azt modja ki, hogy egy olya eseméyek, amely függetle valószíűségi változók sorozatáak csak a végtele távoli tagjaitól függ vagy ulla vagy egy a valószíűsége. Kissé potosabba, olya eseméyeket tekitük, amelyekre igaz az, hogy bármely idexre azok bekövetkezése vagy be em következése em függ a ξ ω,...,ξ ω valószíűségi változók értékeitől. Aak érdekébe, hogy a tételt potosa meg tudjam fogalmazi először bevezetem a farok σ-algebra fogalmát. Valószíűségi változók sorozata által meghatározott farok σ-algebra defiiciója. Legye ξ,ξ 2,..., valószíűségi változók sorozata valamely Ω, A,P valószíűségi mező. E valószíűségi változók sorozata által meghatározott F farok σ-algebrát az F = F képlet határozza meg, ahol F = Bξ,ξ +,... a legszűkebb olya = σ-algebra, amelyre ézve a ξ,ξ +,... valószíűségi változók midegyike mérhető. Ezutá megfogalmazom a Kolmogorov-féle ulla egy törvéyt. Kolmogorov-féle ulla egy törvéy. Legye ξ,ξ 2,..., függetle valószíűségi változók sorozata egy Ω, A, P valószíűségi mező, és tekitsük e sorozat által meghatározott F farok σ-algebrát. Ha egy A eseméyre A F, akkor vagy PA = 0 vagy PA =. A tétel bizoyítása. Tekitsük egy A F eseméyt, és jelölje B az A eseméytől függetle eseméyekből álló redszert, azaz B B akkor és csak akkor, ha PA B = PAPB. Azt állítom, hogy F B, ahol F = Bξ,ξ 2,... a legszűkebb olya σ- algebra, amelyre ézve a ξ,ξ 2,... valószíűségi változók midegyike mérhető. Valóba, tetszőleges =,2,... számra mide B Bξ,...,ξ, eseméy függetle az A eseméytől, mert A F F +, és a F + = Bξ +,ξ +2,... és Bξ,...,ξ σ-algebra elemei egymástól függetle eseméyek. Vezessük be a µ B = PA B és µ 2 B = PAPB halmazfüggvéyeket mide B A halmazra. Láttuk, hogy µ B = µ 2 B mide B F = Bξ,...,ξ 8 =
19 halmazra. Ezekívül, mid µ mid µ 2 mérték az A σ-algebrá. Továbbá az előbb defiiált F halmazredszer algebra, és az F algebrát tartalmazó legszűkebb σ-algebra a F σ-algebra. Mivel egy mérték kiterjesztése egy algebráról az őt tartalmazó legszűkebb σ-algebrára egyértelmű, ie következik, hogy µ B = µ 2 B, azaz PA B = PAPB mide B F halmazra, mit állítottam. A bebizoyított állításból speciálisa az is következik, hogy mide A F eseméy függetle ömagától, azaz PA = PA 2. Ez az összefüggés úgy is felírható, hogy PA PA = 0, azaz vagy PA = 0 vagy PA =, és ezt kellett beláti. Nem ehéz beláti, hogy aak az eseméyek a bekövetkezése, hogy függetle ξ,ξ 2,... valószíűségi változók ξ k ω összege kovergál em függ az első éháy ξ k valószíűségi változó értékétől, ezért ez az eseméy eleme az F σ-algebráak. Így eek az eseméyek a valószíűsége vagy ulla vagy a Kolmogorov-féle ulla egy törvéy alapjá. Hasolóa, aak a valószíűsége, hogy függetle valószíűségi változók T ω = ξ k ω átlagai Cauchy sorozatot alkotak, azaz kovergesek, vagy ulla vagy egy a Kolmogorov-féle ulla egy törvéy alapjá. Aak a valószíűsége, hogy a < limif T limsup T ω < b szité vagy ulla vagy egy tetszőleges a és b számokra. Eze észrevétel segítségével be lehet láti, hogy a T valószíűségi változók sorozata vagy valószíűséggel diverges, vagy létezik egy olya < a < szám, hogy a T sorozat egy valószíűséggel ehhez az a számhoz kovergál. A Kolmogorov féle ulla-egy törvéy segítségével az is látható, hogy tetszőleges q, ha sorozatra P lim sup q ξ k = A = valamely A számra. Az, hogy A = vagy A = szité lehetséges ebbe a relációba. Hasoló állítás érvéyes akkor is, ha limsup helyett limif-et tekitük. Rátérek a agy számok gyege törvéyéek a tárgyalására. Nem ehéz beláti ezt az állítást a Csebisev egyelőtleség segítségével függetle, egyforma eloszlású véges második mometummal redelkező valószíűségi változók átlagaira. De, mit láttuk, ha függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók abszolut értékéek véges a várható értéke akkor ezek átlagai teljesítik a agy számok erős és ezért a agy számok gyege törvéyét is. Ez azt jeleti, hogy a véges második mometumok követelése túl erős feltétele a agy számok gyege törvéyéek. Megfogalmaztam egy eredméyt, amely megadja aak szükséges és elégséges feltételét, hogy teljesüljö a agy számok gyege törvéye. Ez a feltétel kissé gyegébb követelméyt ír elő aál, hogy az átlagba résztvevő valószíűségi változók abszolut értékéek legye véges a várható értéke. Alább megfogalmazok majd bebizoyítok egy tételt, amely a agy számok gyege törvéyéek feltételeit megadó eredméy élesítéséek tekithető. Tétel függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók átlagaiak sztochasztikus kovergeciájáról. Legye ξ,ξ 2,..., függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók sorozata, és jelölje Fx e valószíűségi változók eloszlásfüggvéyét. Akkor és csak akkor létezik valós számok olya A, =,2,..., sorozata, amelyre a 9
20 T = ξ k A, =,2,..., sorozat sztochasztikusa ullához tart, ha teljesül a lim x Fx+F x = 0 feltétel. Ha létezik valós számok ilye A sorozata, akkor x az választható, mit A = xf dx, =,2,... Az előző tétel alapjá a agy számok gyege törvéye akkor és csak akkor teljesül valamely a kostassal, ha lim x Fx + F x = 0, és lim xf dx = a. x Ahhoz, hogy belássuk eze eredméy segítségével a a agy számok gyege törvéyéről u szóló tételt, elegedő megmutati, hogy az adott feltételek mellett a lim xf dx = u u a reláció érvéyes valós u és emcsak egész számokra. Ez következik a lim u [u] x u xfdx lim [u] + F[u] + F [u] = 0 u becslésből, ahol [u] az u szám egész részét jelöli. Ez a becslés a lim x Fx + x F x = 0 reláció következméye. Az előadás fő részébe a függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók átlagaiak sztochasztikus kovergeciájáról szóló tételek csak az elégségesség részét bizoyítom. A szükségességről szóló rész bizoyítását a kiegészítésbe ismertetem. A függetle, egyforma eloszlású valószíűségi változók átlagaiak sztochasztikus kovergeciájáról szóló tétel elégségesség részéek a bizoyítása. Tegyük fel, hogy a ξ k valószíűségi változók Fx eloszlásai teljesítik a lim x Fx+F x = 0 feltételt. x Adott egész számra defiiáljuk a ξ k = ξ k = ξ k I ξ k és ξk = ξ k = ξ k ξ k, k, valószíűségi változókat. Ekkor ξ k = ξ k + ξ k, ezért elegedő azt megmutati, hogy ξ k A 0 és ξ k 0, ahol sztochasztikus kovergeciát jelöl. A második reláció következik a tétel feltételeiből, mert P ξ k 0 P ξ k = [F + F] 0, ha. Az első reláció a Csebisev egyelőtleség segítségével bizoyítható, mert mide ε > 0 számra P ξ k A > ε = P ξ k E ξ k > ε Ezért a bizoyítás befejezéséhez elég azt megmutati, hogy lim Var ξ E ξ 2 = u 2 F du = L 20 L u 2 F du + Var ξ 2 ε L u Var ξ u 2 F du = Var ξ ε. = 0. Mivel
3. SOROZATOK. ( n N) a n+1 < a n. Egy sorozatot (szigorúan) monotonnak mondunk, ha (szigorúan) monoton növekvő vagy csökkenő.
3. SOROZATOK 3. Sorozatok korlátossága, mootoitása, kovergeciája Defiíció. Egy f : N R függvéyt valós szám)sorozatak evezük. Ha A egy adott halmaz és f : N A, akkor f-et A-beli értékű) sorozatak evezzük.
Részletesebben(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):
A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak
Részletesebben18. Valószín ségszámítás. (Valószín ségeloszlások, függetlenség. Valószín ségi változók várható
8. Valószí ségszámítás. (Valószí ségeloszlások, függetleség. Valószí ségi változók várható értéke, magasabb mometumok. Kovergeciafajták, kapcsolataik. Borel-Catelli lemmák. Nagy számok gyege törvéyei.
RészletesebbenInnen. 2. Az. s n = 1 + q + q 2 + + q n 1 = 1 qn. és q n 0 akkor és csak akkor, ha q < 1. a a n végtelen sor konvergenciáján nem változtat az, ha
. Végtele sorok. Bevezetés és defiíciók Bevezetéskét próbáljuk meg az 4... végtele összegek értelmet adi. Mivel végtele sokszor em tuduk összeadi, emiatt csak az első tagot adjuk össze: legye s = 4 8 =,
RészletesebbenSorozatok, határérték fogalma. Függvények határértéke, folytonossága
Sorozatok, határérték fogalma. Függvéyek határértéke, folytoossága 1) Végtele valós számsorozatok Fogalma, megadása Defiíció: A természetes számok halmazá értelmezett a: N R egyváltozós valós függvéyt
Részletesebbenf (M (ξ)) M (f (ξ)) Bizonyítás: Megjegyezzük, hogy konvex függvényekre mindig létezik a ± ben
Propositio 1 (Jese-egyelőtleség Ha f : kovex, akkor tetszőleges ξ változóra f (M (ξ M (f (ξ feltéve, hogy az egyelőtleségbe szereplő véges vagy végtele várható értékek létezek Bizoyítás: Megjegyezzük,
Részletesebben2. Hatványsorok. A végtelen soroknál tanultuk, hogy az. végtelen sort adja: 1 + x + x x n +...
. Függvéysorok. Bevezetés és defiíciók A végtele sorokál taultuk, hogy az + x + x + + x +... végtele összeg x < eseté koverges. A feti végtele összegre úgy is godolhatuk, hogy végtele sok függvéyt aduk
RészletesebbenWiener-folyamatok definiciója. A funkcionális centrális határeloszlástétel. Norbert Wienerre, a második pedig egy Brown nevű XIX. században élt angol
Wieer-folyamatok defiiciója. A fukcioális cetrális határeloszlástétel. A valószíűségszámítás egyik agyo fotos fogalma a Wieer-folyamat, amelyet Browmozgásak is hívak. Az első elevezés e fogalom első matematikailag
RészletesebbenStatisztika 1. zárthelyi dolgozat március 21.
Statisztika 1 zárthelyi dolgozat 011 március 1 1 Legye X = X 1,, X 00 függetle mita b paraméterű Poisso-eloszlásból b > 0 Legye T 1 X = X 1+X ++X 100, T 100 X = X 1+X ++X 00 00 a Milye a számra igaz, hogy
RészletesebbenNevezetes sorozat-határértékek
Nevezetes sorozat-határértékek. Mide pozitív racioális r szám eseté! / r 0 és! r +. Bizoyítás. Jelöljük p-vel, illetve q-val egy-egy olya pozitív egészt, melyekre p/q r, továbbá legye ε tetszőleges pozitív
RészletesebbenMatematika I. 9. előadás
Matematika I. 9. előadás Valós számsorozat kovergeciája +-hez ill. --hez divergáló sorozatok A határérték és a műveletek kapcsolata Valós számsorozatok mootoitása, korlátossága Komplex számsorozatok kovergeciája
RészletesebbenVII. A határozatlan esetek kiküszöbölése
A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely
Részletesebben2. fejezet. Számsorozatok, számsorok
. fejezet Számsorozatok, számsorok .. Számsorozatok és számsorok... Számsorozat megadása, határértéke Írjuk fel képlettel az alábbi sorozatok -dik elemét! mooto, korlátos, illetve koverges-e! Vizsgáljuk
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli beugró kérdések. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis 1. Írásbeli beugró kérdések Készítette: Szátó Ádám 2011. Tavaszi félév 1. Írja le a Dedekid-axiómát! Legyeek A R, B R. Ekkor ha a A és b B : a b, akkor
Részletesebbenhogy alkalmas konstrukcióval megadható-e olyan sztochasztikus folyamat, melynek ezek
Wieer folyamatok A következő két feladat azt mutatja, hogy az az eseméy, hogy egy sztochasztikus folyamat folytoos trajektóriájú-e vagy sem em határozható meg a folyamat véges dimeziós eloszlásai segítségével,
RészletesebbenA függvénysorozatok olyanok, mint a valós számsorozatok, csak éppen a tagjai nem valós számok,
l.ch FÜGGVÉNYSOROZATOK, FÜGGVÉNYSOROK, HATVÁNYSOROK Itt egy függvéysorozat: f( A függvéysorozatok olyaok, mit a valós számsorozatok, csak éppe a tagjai em valós számok, 5 haem függvéyek, f ( ; f ( ; f
RészletesebbenNumerikus sorok. Kónya Ilona. VIK, Műszaki Informatika ANALÍZIS (1) Oktatási segédanyag
VIK, Műszaki Iformatika ANALÍZIS Numerikus sorok Oktatási segédayag A Villamosméröki és Iformatikai Kar műszaki iformatikus hallgatóiak tartott előadásai alapjá összeállította: Fritz Józsefé dr. Kóya Iloa
RészletesebbenI. Függelék. A valószínűségszámítás alapjai. I.1. Alapfogalamak: A valószínűség fogalma: I.2. Valószínűségi változó.
I. Függelék A valószíűségszámítás alapjai I.1. Alapfogalamak: Véletle jeleség: létrejöttét befolyásoló összes téyezőt em ismerjük. Tömegjeleség: a jeleség adott feltételek mellett akárháyszor megismételhető.
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar. Analízis 1. Írásbeli tételek. Készítette: Szántó Ádám Tavaszi félév
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Iformatikai Kar Aalízis. Írásbeli tételek Készítette: Szátó Ádám 20. Tavaszi félév . Archimedes tétele. Tétel: a > 0 és b R : N : b < a. Bizoyítás: Idirekt úto tegyük fel, hogy
Részletesebben2. gyakorlat - Hatványsorok és Taylor-sorok
. gyakorlat - Hatváysorok és Taylor-sorok 9. március 3.. Adjuk meg az itt szereplő sorok kovergeciasugarát és kovergeciaitervallumát! + a = + Azaz a hatváysor kovergeciasugara. Az biztos, hogy a (-,) yílt
RészletesebbenKalkulus I. Első zárthelyi dolgozat 2014. szeptember 16. MINTA. és q = k 2. k 2. = k 1l 2 k 2 l 1. l 1 l 2. 5 2n 6n + 8
Név, Neptu-kód:.................................................................... 1. Legyeek p, q Q tetszőlegesek. Mutassuk meg, hogy ekkor p q Q. Tegyük fel, hogy p, q Q. Ekkor létezek olya k 1, k 2,
RészletesebbenKalkulus II., második házi feladat
Uger Tamás Istvá FTDYJ Név: Uger Tamás Istvá Neptu: FTDYJ Web: http://maxwellszehu/~ugert Kalkulus II, második házi feladat pot) Koverges? Abszolút koverges? ) l A feladat teljese yilvávalóa arra kívácsi,
RészletesebbenKomputer statisztika
Eszterházy Károly Főiskola Matematikai és Iformatikai Itézet Tómács Tibor Komputer statisztika Eger, 010. október 6. Tartalomjegyzék Előszó 4 Jelölések 5 1. Valószíűségszámítás 7 1.1. Valószíűségi mező............................
RészletesebbenGyakorló feladatok II.
Gyakorló feladatok II. Valós sorozatok és sorok Közgazdász szakos hallgatókak a Matematika B című tárgyhoz 2005. október Valós sorozatok elemi tulajdoságai F. Pozitív állítás formájába fogalmazza meg azt,
RészletesebbenMegjegyzések. További tételek. Valódi határeloszlások. Tulajdonságok. Gyenge (eloszlásbeli) konvergencia
Valószíűségszámítás és statisztika előadás ifo. BSC/B-C szakosokak 6. előadás október 5. Megjegyzések. A tétel feltételei gyegíthetőek: elég, ha a függetle, azoos eloszlású változók várható értéke véges.
RészletesebbenA tárgy címe: ANALÍZIS 1 A-B-C (2+2). 1. gyakorlat
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Legye N, x k R k =,, és tegyük fel, hogy vagy x k 0 k =,, vagy pedig x k 0 k =,, Ekkor + x k + x k Speciális Beroulli-egyelőtleség Ha N és
RészletesebbenLajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák könyvtár
Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák köyvtár Lajkó Károly Kalkulus I. példatár mobidiák köyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas Istvá Lajkó Károly Kalkulus I. példatár programozó és programtervező matematikus
RészletesebbenSzámsorozatok. 1. Alapfeladatok december 22. sorozat határértékét, ha. 1. Feladat: Határozzuk meg az a n = 3n2 + 7n 5n létezik.
Számsorozatok 2015. december 22. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg az a 2 + 7 5 2 + 4 létezik. sorozat határértékét, ha Megoldás: Mivel egy tört határértéke a kérdés, ezért vizsgáljuk meg el
RészletesebbenPályázat címe: Pályázati azonosító: Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.
Pályázat címe: Új geerációs sorttudomáyi kézés és tartalomfejlesztés, hazai és emzetközi hálózatfejlesztés és társadalmasítás a Szegedi Tudomáyegyeteme Pályázati azoosító: TÁMOP-4...E-5//KONV-05-000 Sortstatisztika
Részletesebbenismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az eredmény. A kérdés a következő: Mikor mondhatjuk azt, hogy bizonyos események közül
A Borel Cantelli lemma és annak általánosítása. A valószínűségszámítás egyik fontos eredménye a Borel Cantelli lemma. Először informálisan ismertetem, hogy milyen probléma vizsgálatában jelent meg ez az
RészletesebbenBIOMATEMATIKA ELŐADÁS
BIOMATEMATIKA ELŐADÁS 10. A statisztika alapjai Debrecei Egyetem, 2015 Dr. Bérczes Attila, Bertók Csaád A diasor tartalma 1 Bevezetés 2 Statisztikai függvéyek Defiíció, empirikus várható érték Empirikus
RészletesebbenKalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok
Kalkulus gyakorlat - Megoldásvázlatok Fizika BSc I/. gyakorlat. Tétel Newto Leibiz. Ha f folytoos az a, b] itervallumo és F primitív függvéye f-ek, akkor b a f F b F a.. Számítsuk ki az alábbi racioális
RészletesebbenMatematika B4 I. gyakorlat
Matematika B4 I. gyakorlat 2006. február 16. 1. Egy-dimeziós adatredszerek Va valamilye adatredszer (számsorozat), amelyről szereték kiszámoli bizoyos dolgokat. Az egyes értékeket jelöljük z i -vel, a
RészletesebbenNUMERIKUS SOROK II. Ebben a részben kizárólag a konvergencia vizsgálatával foglalkozunk.
NUMERIKUS SOROK II. Ebbe a részbe kizárólag a kovergecia vizsgálatával foglalkozuk. SZÜKSÉGES FELTÉTEL Ha pozitív (vagy em egatív) tagú umerikus sor, akkor a kovergecia szükséges feltétele, hogy lim a
RészletesebbenAnalízis I. gyakorlat
Aalízis I. gyakorlat Kocsis Albert Tihamér, Németh Adriá 06. március 4. Tartalomjegyzék Előszó.................................................... Sorozatok és sorok.............................................
Részletesebben1 n. 8abc (a + b) (b + c) (a + c) 8 27 (a + b + c)3. (1 a) 5 (1 + a)(1 + 2a) n + 1
A tárgy címe: ANALÍZIS A-B-C + gyakorlat Beroulli-egyelőtleség Ha N és h R, akkor + h + h Mikor va itt egyelőség? Léyeges-e a h feltétel? Számtai-mértai közép Bármely N és,, R, k 0 k =,, választással k
RészletesebbenKalkulus szigorlati tételsor Számítástechnika-technika szak, II. évfolyam, 2. félév
Kalkulus szigorlati tételsor Számítástechika-techika szak, II. évfolyam,. félév Sorozatok: 1. A valós számoko értelmezett műveletek és reláció tulajdoságai. Számok abszolút értéke, itervallumok. Számhalmazok
RészletesebbenANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA
ANALÍZIS I. TÉTELBIZONYÍTÁSOK ÍRÁSBELI VIZSGÁRA Szerkesztette: Balogh Tamás 202. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add
RészletesebbenI. rész. Valós számok
I. rész Valós számok Feladatok 3 4 Teljes idukció Igazolja a teljes idukcióval a következ állítások helyességét!.. k 2 = k= ( + )(2 + ). 6.2. 4 + 2 7 + + (3 + ) = ( + ) 2..3. a) b) ( + ) = +. k ( ) =
RészletesebbenHatárértékszámítás. (szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo április A határátmenet és a műveletek 12
Határértékszámítás szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo 207. április 23. Tartalomjegyzék. Bevezetés 2 2. Segédállítások 3 3. Nevezetes sorozatok 7 4. A határátmeet és a műveletek 2 5. Az e szám fogalma
RészletesebbenFüggvényhatárérték-számítás
Függvéyhatárérték-számítás I Függvéyek véges helye vett véges határértéke I itervallumo, ha va olya k valós szám, melyre az I itervallumo, ha va olya K valós szám, melyre I itervallumo, ha alulról és felülről
RészletesebbenKevei Péter. 2013. november 22.
Valószíűségelmélet feladatok Kevei Péter 2013. ovember 22. 1 Tartalomjegyzék 1. Mérhetőség 4 2. 0 1 törvéyek 12 3. Vektorváltozók 18 4. Véletle változók traszformáltjai 28 5. Várható érték 33 6. Karakterisztikus
Részletesebbenmin{k R K fels korlátja H-nak} a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát is:
. A szupréum elv. = H R felülr l körlátos H fels korlátai között va legkisebb, azaz A és B a A és K B : a K Ekkor ξ-re: mi{k R K fels korlátja H-ak} } a A : a ξ : ξ fels korlát A legkisebb fels korlát
RészletesebbenA statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.
Statisztikai módszerek. BMEGEVGAT01 Készítette: Halász Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomáyi Egyetem Gépészméröki Kar Hidrodiamikai Redszerek Taszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel:
Részletesebben1 k < n(1 + log n) C 1n log n, d n. (1 1 r k + 1 ) = 1. = 0 és lim. lim n. f(n) < C 3
Dr. Tóth László, Fejezetek az elemi számelméletből és az algebrából (PTE TTK, 200) Számelméleti függvéyek Számelméleti függvéyek értékeire voatkozó becslések A τ() = d, σ() = d d és φ() (Euler-függvéy)
Részletesebben1. A radioaktivitás statisztikus jellege
A radioaktivitás időfüggése 1. A radioaktivitás statisztikus jellege Va N darab azoos radioaktív atomuk, melyekek az atommagja spotá átalakulásra képes. tegyük fel, hogy ezek em bomlaak tovább. Ekkor a
RészletesebbenANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK
ANALÍZIS I. DEFINÍCIÓK, TÉTELEK Szerkesztette: Balogh Tamás 2012. július 2. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a ifo@baloghtamas.hu e-mail címe! Ez a Mű a Creative Commos Nevezd meg! - Ne add el! - Így add
RészletesebbenMetrikus terek. továbbra is.
Metrius tere továbbra is. Defiíció: Legye X egy halmaz, d : X X R egy függvéy. Azt modju, hogy d metria (távolság), ha.. 3. 4. d d d d x, x 0, x, y 0 x y, x, y dy, x, x, z dx, y dy, z. Az X halmazt a d
Részletesebben24. tétel A valószínűségszámítás elemei. A valószínűség kiszámításának kombinatorikus modellje.
24. tétel valószíűségszámítás elemei. valószíűség kiszámításáak kombiatorikus modellje. GYORISÁG ÉS VLÓSZÍŰSÉG meyibe az egyes adatok a sokaságo belüli részaráyát adjuk meg (törtbe vagy százalékba), akkor
Részletesebben3.1. A Poisson-eloszlás
Harmadik fejezet Nevezetes valószíűségi változók Valamely valószíűségi változóhoz kapcsolódó kérdésekre akkor tuduk potos választ adi, ha a változó eloszlása ismert, vagy megközelítőleg ismert. Ebbe a
Részletesebben2.1. A sorozat fogalma, megadása és ábrázolása
59. Számsorozatok.. A sorozat fogalma, megadása és ábrázolása.. Defiíció. Azokat az f : N R valós függvéyeket, melyek mide természetes számhoz egy a valós számot redelek hozzá, végtele számsorozatokak,
Részletesebben4. Test feletti egyhatározatlanú polinomok. Klasszikus algebra előadás NE KEVERJÜK A POLINOMOT A POLINOMFÜGGVÉNNYEL!!!
4. Test feletti egyhatározatlaú poliomok Klasszikus algebra előadás Waldhauser Tamás 2013 április 11. Eddig a poliomokkal mit formális kifejezésekkel számoltuk, em éltük azzal a lehetőséggel, hogy x helyébe
Részletesebbenvéletlen : statisztikai törvényeknek engedelmeskedik (Mi az ami közös a népszavazásban, a betegségek gyógyulásában és a fiz. kém. laborban?
BEVEZETÉS A statisztika teljese laikusokak: agy mukával gyűjtött adatok vizsgálata, abból következtetések levoása ( statistical iferece ) (Egy kicsit sok hűhó semmiért azaz Much ado about othig.) Mi is
RészletesebbenRudas Tamás: A hibahatár a becsült mennyiség függvényében a mért pártpreferenciák téves értelmezésének egyik forrása
Rudas Tamás: A hibahatár a becsült meyiség függvéyébe a mért ártrefereciák téves értelmezéséek egyik forrása Megjelet: Agelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertai
RészletesebbenSorozatok október 15. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!
Sorozatok 20. október 5. Határozza meg a következ sorozatok határértékeit!. Zh feladat:vizsgálja meg mootoitás és korlátosság szerit az alábbi sorozatot! a + ha ; 2; 5 Mootoitás eldötéséhez vizsgáljuk
Részletesebben6. Számsorozat fogalma és tulajdonságai
6. Számsorozat fogalma és tulajdoságai Taulási cél: A számsorozat fogalmáak és elemi tulajdoságaiak megismerése. A mootoitás, korlátosság vizsgálatáak elsajátítása. Nevezetes sorozatok határértékéek megismerése.
RészletesebbenFELADATOK A KALKULUS C. TÁRGYHOZ
FELADATOK A KALKULUS C. TÁRGYHOZ. HALMAZOK RELÁCIÓK FÜGGVÉNYEK. Bizoyítsuk be a halmaz-műveletek alapazoosságait! 2. Legye adott az X halmaz legye A B C X. Ha A B := (A B) (B A) akkor bizoyítsuk be hogy
RészletesebbenA figurális számokról (IV.)
A figurális számokról (IV.) Tuzso Zoltá, Székelyudvarhely A továbbiakba külöféle számkombiációk és összefüggések reprezetálásáról, és bizoyos összegek kiszámolásáról íruk. Sajátos összefüggések Az elekbe
RészletesebbenIngatlanfinanszírozás és befektetés
Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoiformatikai Kar Igatlameedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakiráyú Továbbképzési Szak Igatlafiaszírozás és befektetés 2. Gazdasági matematikai alapok Szerzı:
RészletesebbenAndai Attila: november 13.
Adai Attila: Aalízis éháy fejezete bizoyításokkal Óravázlat 006. ovember 13. Ebbe az óravázlatba az órá elhagzott defiíciókat és a bizoyított tételeket gyűjtöttem össze. i Elemi sorok és függvéyek 1 1.
RészletesebbenV. Deriválható függvények
Deriválható függvéyek V Deriválható függvéyek 5 A derivált fogalmához vezető feladatok A sebesség értelmezése Legye az M egy egyees voalú egyeletes mozgást végző pot Ez azt jeleti, hogy a mozgás pályája
Részletesebbenezek alapján kívánunk dönteni. Ez formálisan azt jelenti, hogy ellenőrizni akarjuk,
A deceber -i gyakorlat téája A hipotézisvizsgálat fotos probléája a következő két kérdés vizsgálata. a) Egy véletle eyiség várható értékéek agyságáról va bízoyos feltevésük. Elleőrizi akarjuk e feltevés
RészletesebbenStatisztika 1. zárthelyi dolgozat március 18.
Statisztika. zárthelyi dolgozat 009. március 8.. Ismeretle m várható értékű, szórású ormális eloszlásból a következő hatelemű mitát kaptuk:, 48 3, 3, 83 0,, 3, 97 a) Számítsuk ki a mitaközepet és a tapasztalati
RészletesebbenDiszkrét matematika II., 3. előadás. Komplex számok
1 Diszkrét matematika II., 3. előadás Komplex számok Dr. Takách Géza NyME FMK Iformatikai Itézet takach@if.yme.hu http://if.yme.hu/ takach/ 2007. február 22. Komplex számok Szereték kibővítei a valós számtestet,
RészletesebbenAnalízis feladatgy jtemény II.
Oktatási segédayag a Programtervez matematikus szak Aalízis I. tatárgyához (003004. taév szi félév) Aalízis feladatgy jteméy II. Összeállította Szili László 003 Tartalomjegyzék I. Feladatok 3. Valós sorozatok.......................................
Részletesebben10.M ALGEBRA < <
0.M ALGEBRA GYÖKÖS KIFEJEZÉSEK. Mutassuk meg, hogy < + +... + < + + 008 009 + 009 008 5. Mutassuk meg, hogy va olya pozitív egész szám, amelyre 99 < + + +... + < 995. Igazoljuk, hogy bármely pozitív egész
RészletesebbenÁringadozások elıadás Kvantitatív pénzügyek szakirány 2012/13 2. félév
Árigadozások elıadás Kvatitatív pézügyek szakiráy 01/13. félév Heti óra elıadás + óra gyakorlat Elıadás: fıleg modellek, elemzési módszerek Gyakorlat: R programmal, alkalmazások Számokérés 50%: beadadó
Részletesebben1. feladatlap megoldása. Analízis II. 1. Vizsgálja meg az alábbi sorokat konvergencia szempontjából! a) n 2 n = 1 1X 1
. feladatlap megoldása Aalízis II.. Vizsgálja meg az alábbi sorokat kovergecia szempotjából! a) X Alkalmazva a gyökkritériumot ("egyszer½usített változatát"): Azaz a sor koverges. b) p a!! p < : X 000
RészletesebbenA következő feladat célja az, hogy egyszerű módon konstruáljunk Poisson folyamatokat.
Poisson folyamatok, exponenciális eloszlások Azt mondjuk, hogy a ξ valószínűségi változó Poisson eloszlású λ, 0 < λ
Részletesebben1 h. 3. Hogyan szól a számtani és a mértani közép közötti összefüggést kifejező tétel?
1. Fogalmazza meg az R -beli háromszög-egyelőtleségeket!,y R (i) +y + y (ii) -y - y 2. Mit mod ki a Beroulli-egyelőtleség? (i) (1+h) 1+ h ( h>-1) ( N*) (ii) (1+h) 1+2 h 1 ( N*) h 2 3. Hogya szól a számtai
RészletesebbenFourier sorok FO 1. Trigonometrikus. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!
Fourier sorok FO Trigoometrikus Fourier sorok FO Trigoometrikus redszer Defiíció: trigoometrikus redszer Az {, cos x, si x, cos x, si x, cos 3x, si 3x, } függvéyekből álló (végtele sok függvéyt tartalmazó)
RészletesebbenANALÍZIS 1. I. VIZSGA január 11. Mérnök informatikus szak α-variáns Munkaidő: 90 perc., vagyis z 2 1p = i 1p = ( cos 3π 2 2
ANALÍZIS. I. VIZSGA. jauár. Mérök iformatikus szak α-variás Mukaidő: perc. feladat pot) Adja meg az z 4 i)z i egyelet összes megoldását. i + i) + 4i + 4 i +, vagyis z p i p cos 3 + i si ) 3 vagy z p i
Részletesebbenmegoldásvázlatok Kalkulus gyakorlat Fizika BSc I/1, 1. feladatsor 1. Rajzoljuk le a számegyenesen az alábbi halmazokat!
megoldásvázlatok Fizika BSc I/,. feladatsor. Rajzoljuk le a számegyeese az alábbi halmazokat! a { R < 5}, b { R 4}, c { Z 4}, d { Q < 4 6}, e { N 3 }.. Igazak-e az alábbi állítások? Adjuk meg az állítások
RészletesebbenSorok és hatványsorok vizsgálata Abel nyomán
Sorok és hatváysorok vizsgálata Abel yomá Szakdolgozat Készítette: Vákovics Mária Matematika BSc, Matematikai elemz szakiráy Témavezet : Pfeil Tamás adjuktus Alkalmazott Aalízis és Számításmatematikai
RészletesebbenALGEBRA. egyenlet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 198.
ALGEBRA MÁSODFOKÚ POLINOMOK. Határozzuk meg az + p + q = 0 egyelet megoldásait, ha tudjuk, hogy egész számok, továbbá p + q = 98.. Határozzuk meg az összes olya pozitív egész p és q számot, amelyre az
RészletesebbenSOROK Feladatok és megoldások 1. Numerikus sorok
SOROK Feladatok és megoldások. Numerikus sorok I. Határozza meg az alábbi, mértai sorra visszavezethető sorok esetébe az S -edik részletösszeget és a sor S összegét! )...... k 5 5 5 5 )...... 5 5 5 5 )......
RészletesebbenDifferenciaegyenletek aszimptotikus viselkedésének
Differeciaegyeletek aszimptotikus viselkedéséek vizsgálata Mathematica segítségével Botos Zsófia Újvidéki Egyetem TTK Újvidék Szerbia E-mail: botoszsofi@yahoo.com 1. Bevezető Tekitsük az késleltetett diszkrét
RészletesebbenTaylor-sorok alkalmazása numerikus sorok vizsgálatára
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Alkalmazott Aalízis és Számításmatematikai Taszék Taylor-sorok alkalmazása umerikus sorok vizsgálatára Szakdolgozat Készítette: Témavezet : Walter Petra
Részletesebben(d) x 6 3x 2 2 = 0, (e) x + x 2 = 1 x, (f) 2x x 1 = 8, 2(x 1) a 1
. Bevezető. Oldja meg az alábbi egyeleteket: (a cos x + si x + cos x si x = (b π si x = x π 4 x 3π 4 cos x (c cos x + si x = si x (d x 6 3x = 0 (e x + x = x (f x + 5 + x = 8 (g x + + x + + x + x + =..
RészletesebbenVégtelen sorok. (szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo március Mértani és teleszkopikus sorok 8
Végtele sorok (szerkesztés alatt) Dr. Toledo Rodolfo 207. március 25. Tartalomjegyzék. Bevezetés 2 2. A sor fogalma 3 3. Mértai és teleszkopikus sorok 8 4. Abszolút és feltételese koverges sorok 4 5. Sorok
RészletesebbenEgy lehetséges tételsor megoldásokkal
Egy lehetséges tételsor megoldásokkal A vizsgatétel I része a IX és X osztályos ayagot öleli fel, 6 külöböző fejezetből vett feladatból áll, összese potot ér A közzétett tétel-variások és az előző évekbe
RészletesebbenÁltalános taggal megadott sorozatok összegzési képletei
Általáos taggal megadott sorozatok összegzési képletei Kéri Gerzso Ferec. Bevezetés A sorozatok éháy érdekes esetét tárgyaló el adást az alábbi botásba építem fel:. képletek,. alkalmazások, 3. bizoyítás
RészletesebbenELTE TTK Budapest, január
Valószíűségszámítás Arató Miklós előadásai alapjá Készítették: Martiek László Tassy Gergely ELTE TTK Budapest, 008. jauár Typeset by L A TEX . el adás 007. IX.. szerda Klasszikus (kombiatorikus valószí
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
Eötvös Lorád Tudomáyegyetem Természettudomáyi Kar Végtele sorokkal kapcsolatos tételek és ellepéldák Szakdolgozat Készítette: Csala Mátyás Matematika Bsc Matematikai elemző szakiráy Témavezető: Gémes Margit
RészletesebbenA primitív függvény létezése. Kitűzött feladatok. határérték, és F az f egy olyan primitívje, amelyre F(0) = 0. Bizonyítsd be,
6 A primitív üggvéy létezése A primitív üggvéy létezése Kitűzött eladatok. Határozd meg az a és b valós paraméterek értékét úgy hogy az : R ae + b üggvéyek létezze primitív üggvéye! >. Az : [ + [ + olytoos
RészletesebbenBSc Analízis I. előadásjegyzet
BSc Aalízis I. előadásjegyzet 2009/200. őszi félév Sikolya Eszter ELTE TTK Alkalmazott Aalízis és Számításmatematikai Taszék 200. április 30. ii Tartalomjegyzék Előszó v. Bevezetés.. Logikai állítások,
Részletesebben1. gyakorlat - Végtelen sorok
. gyakorlat - Végtele sorok 06. március.. Határozza meg az alábbi végtele sorok összegét! a) e e e 3 = e e = e e e e = e e = e e b) c) 4 = 4 + 5 6 + = 6 ) 4 + 6 6 + ) = lim N ) 5 = 6 6 + 5 6 = 7 6 N )
RészletesebbenDebreceni Egyetem. Kalkulus példatár. Gselmann Eszter
Debrecei Egyetem Természettudomáyi és Techológiai Kar Kalkulus példatár Gselma Eszter Debrece, 08 Tartalomjegyzék. Valós számsorozatok Elméleti áttekités........................................................
RészletesebbenValószínűségszámítás alapjai szemléletesen
### walszam07-jav-80.doc, ### 08.0.3., :00' http://math.ui-pao.hu/~szalkai/walszam07.pdf Valószíűségszámítás alapjai szemléletese /Kézirat, 08-0-3. / dr.szalkai Istvá Pao Egyetem, Veszprém Matematika Taszék
Részletesebben18. Differenciálszámítás
8. Differeciálszámítás I. Elméleti összefoglaló Függvéy határértéke Defiíció: Az köryezetei az ] ε, ε[ + yílt itervallumok, ahol ε > tetszőleges. Defiíció: Az f függvéyek az véges helye vett határértéke
RészletesebbenA1 Analízis minimumkérdések szóbelire 2014
A1 Aalízis miimumkérdések szóbelire 2014 Halmazelmélet és komplex számok 1. Halmaz, metszet, uió, külöbség halmaz: em defiiált alapfogalom o jelölés: A, B halmazok; a A; a em B (em defiiáljuk) o üreshalmaz:
RészletesebbenMATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)
O k t a t á s i H i v a t a l A 5/6 taévi Országos Középiskolai Taulmáyi Versey első forduló MATEMATIKA I KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA) Javítási-értékelési útmutató A 5 olya égyjegyű szám, amelyek számjegyei
RészletesebbenA Secretary problem. Optimális választás megtalálása.
A Secretary problem. Optmáls választás megtalálása. A Szdbád problémáa va egy szté lasszusa tethető talá természetesebb vszot ehezebb változata. Ez a övetező Secretary problem -a evezett érdés: Egy állásra
Részletesebben1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a racionális és a valós számok ismeretét feltételezzük:
1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a raioális és a valós számok ismeretét feltételezzük: N = f1 ::: :::g Z = f::: 3 0 1 3 :::g p Q = j p q Z és q 6= 0 : q A valós szám értelmezése végtele tizedestörtkét
RészletesebbenBarczy Mátyás és Pap Gyula
Barczy Mátyás és Pap Gyula mobidiák köyvtár Barczy Mátyás és Pap Gyula mobidiák köyvtár SOROZATSZERKESZTŐ Fazekas Istvá Barczy Mátyás és Pap Gyula Debrecei Egyetem mobidiák köyvtár Debrecei Egyetem Szerzők
RészletesebbenAz átlagra vonatkozó megbízhatósági intervallum (konfidencia intervallum)
Az átlagra voatkozó megbízhatósági itervallum (kofidecia itervallum) Határozzuk meg körül azt az itervallumot amibe előre meghatározott valószíűséggel esik a várható érték (µ). A várható értéket potosa
RészletesebbenDebreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar. Feladatok a Gazdasági matematika I. tárgy gyakorlataihoz. Halmazelmélet
Debrecei Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudomáyi Kar Feladatok a Gazdasági matematika I. tárgy gyakorlataihoz a megoldásra feltétleül ajálott feladatokat jelöli e feladatokat a félév végére megoldottak
RészletesebbenKomplex számok (el adásvázlat, 2008. február 12.) Maróti Miklós
Komplex számok el adásvázlat, 008. február 1. Maróti Miklós Eek az el adásak a megértéséhez a következ fogalmakat kell tudi: test, test additív és multiplikatív csoportja, valós számok és tulajdoságaik.
Részletesebben2. egy iskola tanulói, a változók: magasságuk cm-ben, súlyuk (tömegük) kilóban; 3. egy iskola tanulói, a változó: tanulmányi átlaguk;
Statisztika Tegyük fel, hogy va egy halmazuk, és tekitsük egy vagy több valószíűségi változót, amelyek a halmaz mide elemé felveszek valamilye értéket. A halmazt populációak vagy sokaságak evezzük. Példák:
Részletesebbenhidrodinamikai határátmenet
Véletle közegű kizárási folyamat, hidrodiamikai határátmeet Diplomamuka Írta Horváth Aja Alkalmazott matematikus szak Témavezető: Nagy Katali Egyetemi doces Differeciálegyeletek Taszék Budapesti Műszaki
Részletesebben