FÜGGELÉK. A közös jogkezelők által alkalmazott szerzői jogdíjak szerepe az audiovizuális szektorban című tanulmányhoz ÁLLAMI SZERVEK

Átírás

1 FÜGGELÉK A közös jogkezelők áltl lklmzott szerzői jogdíjk szerepe z udiovizuális szektorbn című tnulmányhoz ÁLLAMI SZERVEK Kérdések OKM IRM NHH GVH Az okttási és kulturális miniszter feldt- és htásköréből kikerültek z 1.) Mi véleménye hzi rádió- és televíziószervezeteket érintő jogdíjközleményekben udiovizuális megállpított jogdíjknk z udiovizuális szektorr gykorolt htásáról? Ön szerint figyelemmel médipic egyre inkább nemzetközi jellegűvé válásár hogyn ítélhető meg mgyr közös jogkezelők áltl lklmzott jogdíjmértékek htás hzi udiovizuális szektor versenyképességére? kérdések, ezért erre kérdésre érdemben nem kívántk regálni. A közös jogkezelésre vontkozó szbályok zonosk, és csk nnyibn térnek el egymástól, hogy különböző műtípusokkl kpcsoltbn mely jogok gykorlás trtozik vgy trtozht ide. Vgyis csk ott tér el szbályozás z egyes műtípusok tekintetében, hogy mit kell/lehet közös jogkezelésben gykorolni, de bbn nem, hogy közös jogkezelés mg hogyn működik. A külföldi példák is z érintett jogok szintjén eltérő, közös jogkezelés konkrét szbályink szintjén zonbn homogén szbályozási megközelítést A jogdíjk tekintetében érvényesülnie kell technológisemlegességnek, zz továbbikbn is el kell kerülni zt, hogy hírközlési szolgálttók áltl viselendő terhek z áltluk lklmzott technológiától függjenek. A hírközlési és médipic fejlődése szempontjából bevételrányos jogdíj z előnyösebb és pici viszonyokhoz inkább igzodó jogdíj-megállpítási mód. A tételes jogdíjk lklmzás problemtikusbb. Ebben z esetben ugynis díjk picr gykorolt htás csk sokkl kiterjedtebb és A jogdíjk, illetve megállpításuk módj csk z egyike zon eltérőségeknek, melyek ngybn meghtározzák nemzeti, illetve nemzetek közötti szinten médipici versenyviszonyokt. Minthogy versenyjogi értelemben z egyes országok médipici elkülönülnek egymástól földrjzi értelemben, ezért leginkább z érdekes, hogy mgyrországi médipici versenyre ne legyen káros htássl szerzői jogok közös kezelésének eljárás, jogdíji. A jogdíjknk, illetve megállpításuk feltétlenül módjánk A GKM zt közölte, hogy nem illetékes kérdések megválszolásábn.

2 Kérdések OKM IRM NHH GVH támsztják lá. részletesebb htásvizsgált lpján prognosztizálhtó. Szükséges, hogy digitális átállás szempontji közös jogkezelők triftábláztink értékelésében és miniszteri jóváhgyásuk folymtábn is megjelenjenek. Az on-line trtlomszolgálttásokhoz kpcsolódó jogdíjmértékek pici viszonyokr tekintettel kerüljenek kilkításr, mivel z on demnd trtlomkínált várhtón digitális átállást elősegítő egyik értéknövelő lesz. leglényegesebb szolgálttás technológisemlegesnek kell mrdni; bevételrányos díjmegállpítás legversenycentrikusbb megoldás. Annk, hogy közös jogkezelés területén nemzeti monopóliumok létrejöttek és fennmrdtk máig, megvnnk sját történelmi és egyéb ténybeli oki, és ebben rendszerben változás egyelőre csk z on-line felhsználások esetében várhtó. A közös jogkezelők közötti kiterjedt kölcsönös szerződéses viszonyok mitt is közös jogkezeléssel kpcsoltos htályos szbályozás megváltoztásár, reformjár cskis közösségi kezdeményezés lpján kerülhet sor. 2. Megítélése szerint hzi udiovizuális picon kimutthtók-e díjmegállpítás folymtár, illetve gykorltár (pl. z egyeztetés gykoriság) visszvezethető zvrok? Az okttási és kulturális miniszter feldt- és htásköréből kikerültek z udiovizuális kérdések, ezért erre kérdésre érdemben nem kívántk A DÁS áltl is felvetett problémák nem specilitás szintjén jelennek meg, hnem z áltlános szbályokt érintik. E problémákr nem speciális szinten (zz nem csk A technológisemlegesség elvének sérelmét jelenti z internetes simulcsting-r lklmzott (egyébként csekély mértékű) külön mgs jogdíj, mely mind z ARTISJUS, mind pedig z A FilmJus-ügyben Versenytnács rámuttott rr, hogy túlzottn megállpításához lklmzott árk zon 2

3 Kérdések OKM IRM NHH GVH regálni. televíziós műsorsugárzás szintjén), hnem áltlánosn, közös jogkezelés áltlános szbályi tekintetében kell megoldást keresni. A htályos közös jogkezelési szbályozás megváltozttásár, reformjár kkor kerülhet sor, h közösségi szinten erre vontkozón kötelező htályú ktus születik. Ezt megelőzően szbályozásb vló bevtkozás pic működésére kedvezőtlenül htn és vlószínűsíthetően csk ideiglenes htást tudn kifejteni. MSZSZ-EJI-MAHASZ közös triftábláztábn külön tételként szerepel. (A digitális átállás trtlomigénye zt indokolj, hogy z engedélyezés és jogdíjfizetési kötelezettség tárgyát képező udiovizuális lkotások gzdságilg ésszerű mértékű jogdíjterhek mellett legyenek felhsználhtók.) Ide trtozik z MSZSZ-EJI és televíziós műsorszolgálttók meghtározó része közt zjló vit, melynek tárgy z ismétlési jogdíj mértéke. gykorlt, mely szerint tisztességtelenül (túlzón) mgs z ár kkor, h z meghldj gzdságilg indokolt költségek és befektetés dott szkmát jellemző kockáztávl ránybn álló hozm lpján dódó nyereség összegét, szerzői jogdíjk esetében nem értelmezhető, és más módszer sem lklms zok megítéléséhez. Ezért Versenytnács rr z álláspontr helyezkedett, hogy szerzői jogdíjk esetében nem díj mértéke, hnem megállpításuk módj esetén vizsgálhtó tisztességtelenség. A díjk káros htás versenyjogi eszközökkel jelenleg nem megítélhető. 3 4.) Hogyn ítéli meg közös jogdíjközlemények elfogdásánk (jóváhgyásánk) Az Szjt.-ből z következik, hogy miniszternek kellene megállpítni, hogy mely szervezetek minősülnek A jelentős felhsználók és ezek érdek-képviseleti szervezetei mellett z MSZH elnökének áltlános A jogdíjközlemények jóváhgyásábn érintett szervezetek nem végeznek picelemzést, illetve A FilmJus-ügyben GVH Versenytnács bbn kérdésben, hogy jogdíjk megállpításánk módj 3

4 Kérdések OKM IRM NHH GVH folymtát? Megítélése szerint jelenlegi eljárási rend és gykorlt megfelelően biztosítj-e z udiovizuális szektor érintett szereplőinek oldlán megjelenő érdekek közötti egyensúlyt? Megítélése szerint hol szorul változttásr, korrekciór jelenlegi törvényi szbályozás (elsősorbn z Szjt. XII. fejezete)? Vnnk-e erre vontkozón konkrét módosítási jvslti? jelentős felhsználónk, és hogy zoknk milyen érdekképviseleti szervezetük vn. A gykorltbn ezt csk úgy lehet megvlósítni, hogy közös jogkezelő szervezetek nyiltkoznk rról, hogy mely szervezetek trtoznk ebbe körbe, hiszen z teljesen egyértelmű, hogy felhsználók fizetésre kötelezettek, de hogy ezek közül melyik és miért jelentős, nnk csk jogdíjfizetés ngyság lehet jelenleg mércéje. Az Szjt ánk (2) bekezdésében meghtározott eljárás felesleges dminisztrációt ró tárcár, nélkül, hogy ennek gykorltbn bármilyen értelme lenne. A jóváhgyás során miniszter véleményeket csk nnyibn veheti figyelembe, mennyiben zok érintik z Szjt.-ben megfoglmzott elvárásokt. Az Szjt. zonbn jóváhgyássl kpcsoltbn véleményezési jog, illetve htásvizsgáltokt. E körben hírközlésért felelős miniszter egy olyn eljárási rend egyes felhsználásokr kilkítás szükséges, mely vontkozó véleményezési biztosítj jog vn. A két miniszter és döntéshozó számár szellemi tuljdon pici viszonyok pontos védelméért felelős megismerését, kormányhivtl megfelelően z állmi szempontok tudnk reprezentálni ebben megfelelő kilkításánk folymtbn vlmennyi lehetőségét, érdeket, mennyiben nem z udiovizuális formális véleményt dnk szkmpolitik és díjszbás-tervezetekre. gzdságpolitik H bármely intézmény vgy szempontjink szkmi szervezet nem megjelenését trifák tudná ellátni feldtát, kilkításábn. véleményezésben és tervezet értékelésében Az NHH ex nte segítséget nyújtht z picszbályozó SZJSZT és z egyeztető tevékenysége jelentős testület is. részben hsonló célok elérése érdekében került kilkításr. Erre tekintettel hírközlési szbályozás módszerei közös A díjszbások díjk mértékére vontkozó rendelkezéseinek bírósági megtámdhtóság kétséges, illetőleg kizárt, mivel konkrét díjértékek egyfelől olyn feltételnek minősülnek, mely szolgálttásr és ellenszolgálttásr vontkozik és szövegezése jogkezelők működésének állmi kontrollj körében is több tekintetben megoldási mintákt szolgáltthtnk. minősülhet-e visszélésnek Tpvt lpján, úgy fogllt állást, hogy mivel felhsználók érdekeinek figyelembevétele díjk megállpításánál nem közös jogkezelő feldt z Szjt. szerint, hnem miniszteré, ezért z, hogy ez nem történik meg, nem róhtó FilmJus (vgy bármelyik közös jogkezelő) terhére, és emitt nem állpíthtó meg z erőfölénnyel vló visszélés. A GVH egyetért mind z IRM, mind pedig z OKM konkrét jvsltivl, melyek egyrészt rr irányulnk, hogy közös jogkezelőnek kelljen felhsználókkl egyeztetniük jogdíjk megállpítás során, másrészt zzl is, hogy egyértelműen tisztázv legyenek zok szempontok, melyek lpján miniszter eljár jóváhgyáskor. 4

5 Kérdések OKM IRM NHH GVH reprográfii jogdíjk kivételével kizárólg csk zt foglmzz meg, hogy díjszbásoknk z egyenlő elbánás elve szerint kell elkészülniük. A közös jogkezelő szervezetek nyilvántrtásb vétele kpcsán olyn kérdéseket kell vizsgálni tárcánk, melyekre semmilyen rálátás sincs, kizárólg jogkezelő szervezet bedványábn foglltkr hgytkozht. Ez semmilyen mérlegelést nem tesz lehetővé. Az ellenőrzés (93. ) gykorlti megvlósításához nincsenek meg szükséges jogi szbályok, és z elmúlt évek során nem jött létre egy olyn belső eljárási rend sem, melynek tpsztltit hsznosítni lehetne egy új jogi struktúr kilkításkor. H felhsználók nem értenek egyet már jóváhgyott díjszbássl, kkor két válsztási egyértelmű, továbbá mindkét fél számár érthető, másfelől trifákt jogszbály felhtlmzás lpján és miniszteri jóváhgyás mellett htározzák meg. A GVH versenyfelügyeleti eljárásánk díjk teljes ngyság tekintetében nincs helye, kizárólg díjnk közös jogkezelő szervezet áltl felszámolt költségrészében képzelhető el z eljárás, mivel ez z része díjnk, melyet ráfordítás lpján is lehet vizsgálni. Konkrét jvslt: A joglkotásról szóló évi XI. törvény 55. -ánk (1) (2) bekezdései lpján lehetőség nyílht egy irányelv kidolgozásár, mely részletesen bemuttná zt, hogy miniszter jóváhgyás során milyen szempontokt érvényesít. Ez z eszköz orvosolhtj zt problémát is, hogy törvényi 5

6 Kérdések OKM IRM NHH GVH lehetőségük vn: vgy bírósághoz fordulnk, vgy h közös jogkezelő is egyetért ezzel megoldássl z egyeztető testülethez. Az Szjt (2) bekezdésének z megfoglmzás, miszerint kkor fordulhtnk felek testülethez, h nem jön létre megállpodás, vlmilyen előzetes megállpodást feltételez, ez zonbn z Szjt. rendelkezéseiből nem vezethető le. H vlhol, kkor díjszbás jóváhgyás során történő egyeztetéskor kellene ilyen megállpodásnk születnie. (A konszenzus teljes hiány mitt még nem történt meg jóváhgyás megtgdás, és gykorlt zt muttj, hogy felek nem is kívánnk élni ezzel lehetőséggel.) szinten semmiképp sem lehetne olyn részletes szempontrendszert kidolgozni, mely vlmennyi lkotástípus vlmennyi felhsználási módj esetében teljes egészében lklmzhtó lenne. Az irányelv bból szempontból is célszerű megoldás, hogy megfelelően lkíthtó technik fejlődésével, illetve részletesebb szempontrendszert tud biztosítni, mint mi törvényben rögzíthető. Konkrét jvsltok: Szerencsés lenne közös jogkezelés díjmegállpításink szbályit egy helyen részletezni (jelenleg z Szjt is trtlmz erre 6

7 Kérdések OKM IRM NHH GVH szbályokt). A közös jogkezelő szervezeteknek kellene jelentős felhsználókkl egyeztetniük, és jogdíjközlemény tervezetét erre figyelemmel kilkítniuk, és ez után fordulhtnánk minisztériumhoz jóváhgyásr. A jóváhgyáskor díjközlemények mellett z egyeztetések eredményét is cstolni kellene, hogy minisztérium tisztábn legyen felhsználók véleményével. A társtárcávl, illetve z MSZH-vl már minisztérium egyeztetne, ugynkkor ebből z egyeztetésből nyilvánvlón nem lehet kihgyni közös jogkezelő szervezetet sem, h bármilyen változttási igény merül fel. Ez egyszerűsítené z eljárást, és kiküszöbölné zt problémát is, hogy csk z érintettek véleményét kell kikérnie, és nem z 7

8 Kérdések OKM IRM NHH GVH egyetértésüket kell bírni miniszternek jóváhgyáshoz. Egyértelművé kell tenni, hogy pontosn milyen esetben tgdhtj meg jóváhgyást miniszter, illetve zt, hogy szerzői díjk összegszerűsége mitt nincs helye miniszteri jóváhgyás megtgdásánk. Összefogllv: z udiovizuális szektortól függetlenül szükséges közös jogkezelő szervezetekkel kpcsoltos felügyeleti eljárást egyértelműbbé tenni, díjszbások jóváhgyását pedig egy kevésbé bürokrtikus, ugynkkor kulturális politik szempontjit jobbn érvényesítő eljárási rendben szbályozni. 8

9 KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI 1.).) Az Ön szervezete mely műsorszolgálttókkl áll kpcsoltbn, műholds b.) és ezek milyen jogdíjkt fizetnek (milyen jogcímen)? c.) Milyen összegben fizetnek televíziós műsorszolgálttásukkl összefüggésben? közszolgálti rádió: 1 kereskedelmi rádió: 161 közszolgált televízió: 2 közszolgálti televízió (Dun TV, TV2) kereskedelmi televízió: 261 külföldről kifejezetten Mgyrországr sugárzó kódolt műholds TV-k: 3 (Cool, SportKlub, Film+).) Sugárzás és egyéb nyilvánossághoz közvetítés [Szjt. 26. (1) (4) bek.], ismételt sugárzási célú rögzítéséért és sugárzásáért [Szjt. 26. (6) bek.]; b.) vezeték útján teszi nyilvánosság számár hozzáférhetővé (cblecsting) [Szjt. 26. (7) (8) bek.]. c.) bármely más hsonló filmelőállítók Dun TV [z évi I. törvény 75. -ánk (7) bekezdése szerinti felhsználás tekintetében] ) jogdíj lpj filmlkotás értékesítéséből szármzó bevétel 15%-, illetve jogdíjminimum, mi függ műsorszolgálttó jellegétől és bekötött lkások számától [Szjt. 26. (1) (7) bek.]; b) simulcsting-típusú nyilvánossághoz közvetítésnél z ) pont szerinti jogdíjon felül nnk 5%- [Szjt. 26. (8) bek.]; A HUNGART zt válszolt, hogy nem rendelkeznek információkkl kérdések megválszolásához. A MAHASZ 100 műsorszolgálttóvl áll kpcsoltbn (részletes list válszlevelükben) A) hngfelvételek sugárzás, nyilvánossághoz közvetítése (beleértve videoklipben elhngzó hngfelvétel után jogdíjt) Az Szjt ánk (1) bekezdése lpján áll fenn díjfizetési kötelezettség. A) Kereskedelmi célból kidott hngfelvételnek vgy rról készült másoltnk sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő díj (sugárzási díjigény) z Szjt lpján. Az MSZSZ-EJI 100 műsorszolgálttóvl áll kpcsoltbn (részletes list válszlevelükben). A MAHASZ és z EJI jelenleg is megbeszéléseket folytt Helyi Televíziók Országos Egyesületével (HTOE), melynek jelenleg kb. nyolcvn tgj vn bn televíziós ű l ált tók 9

10 Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI eszközzel vgy módon ideértve számítógépes, illetve elektronikus hírközlési hálózt igénybevételét teszi nyilvánosság számár hozzáférhetővé (pl. önálló webcsting) [Szjt. 26. (8) bek.]. Simulcsting esetében fenti szerzői jogdíjon felül nnk 5%-át c) Dun TV esetében 1300 Ft/perc (első sugárzás), illetve 650 Ft/perc (ismételt sugárzás után) [1996. évi I. törvény 75. (7) bekezdés]. Jogdíj: költségvetési Kifejezetten támogtásuk 1%-ánk, műsorszolgálttók továbbá előfizetői igényeire tekintettel díjbevételeik 2%-ánk, évtől kezdve vlmint reklám- és jogdíjk mértékét szponzorációs bevételeik filmlkotás 4%-ánk megfelelő felhsználásához együttes összegű, de kpcsolódón elért leglább Ft/hó [ bevétellel rányosn c.) pont esetében 7000 állpítják meg. Ft/hó] szerzői jogdíjt kötelesek fizetni. A közszolgálti és kereskedelmi műsorszolgálttás esetére megállpított díjmértékek d.) között nincs lényeges különbség. 10 B) Zenei videoklipek sugárzás, nyilvánossághoz közvetítése A videoklip képi részét MAHASZ önállón kezeli hngfelvétel-előállítók (egyben videoklipek előállítói) megbízás lpján. A televíziók áltl fizetett jogdíj összege forint, ez jogosulti csoportonkénti bontásbn következőképpen lkul: z elődóművészek részesedése jogdíjból: forint; hngfelvétel-előállítók részesedése jogdíjból: forint. A televíziók áltl fizetett kli j díj 2006 b 125 műsorszolgálttók e jogcímen z elődóművészeknek és hngfelvétel-előállítóknk együttesen Ft jogdíjt fizettek meg, ebből z elődóművészekre eső hányd Ft. B) z elődás sugárzás vgy nyilvánossághoz történő átvitel céljár készült rögzítésének [Szjt. 26. (6) bek.] díjzás (ismételt sugárzási díjigény) [Szjt. 74. (2) bek.] TV2 M-RTL Dun TV Megbeszélések folynk z Ötös cstorn néven működő felhsználóvl (üzemeltetője z 5 Cstorn Kép- és Hngsugárzó Zrt.).

11 Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI sugárzó és vezetékes rádiódók Ft sugárzó és vezetékes televíziódók Ft rádió internet simulcsting Ft televízió internet simulcsting.. Ft rádió internet webcsting Ft televízió internet webcsting Ft klipjogdíj 2006-bn 12,5 millió forint volt. A megfizetett jogdíj összege évben. Ft, mely összeg kizárólg Dun TV fizetéséből szármzik. C) rögzített elődás nyilvánosság számár lehívásr történő hozzáférhetővé tételéért fizetendő díj [Szjt. 73. (1) bek. e) pont] T-Online és DigitIPTV Kft. ( timeshifting és personl video recorder szolgálttásokr) A fizetendő díj átlányjelleggel került meghtározásr, elszámolási nehézségek mitt zonbn díjfizetésre 2006-bn nem került sor. Az engedély lejártát követően feleknek megújítás feltételeiről nem 11

12 Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI sikerült megállpodniuk, ezért 2006 szeptemberében z EJI polgári peres eljárást kezdeményezett. A peres eljárás megkezdését követően T-Online kezdeményezésére felek peren kívüli egyezséget kötöttek, így z MSZSZ- EJI 2007 áprilisábn keresettől elállt. 2.) () Mi véleménye A jogdíjk feltételei és A hzi rádió- és hzi rádió- és televíziószervezeteket érintő befolyássl hzi és érintő jogdíj- mértéke nincsenek televízió-szervezeteket jogdíjközleményekben külföldi műsorszolgálttók közleményekben A megállpított jogdíjknk z udiovizuális szektorr egymás közötti versenyére megállpított jogdíjknk gykorolt htásáról? (b) Ön tekintettel z egyenlő nincs számottevő htás z szerint figyelemmel elbánás elvének udiovizuális szektorr, médipic egyre inkább érvényesülésére. illetve szektor nemzetközi jellegűvé versenyképességére. válásár hogyn ítélhető meg e jogdíjmértékek htás A közszolgálti hzi udiovizuális szektor versenyképességére? műsorszolgálttás támogtásánk céljávl összhngbn áll z, h egy filmlkotás közszolgálti A jelenlegi jogdíjk méltányosk. nemzetközi gykorltbn percdíjs, illetve bevételrányos megoldás terjedt el. A hzi udiovizuális szektor elsősorbn nyelvi korlátok mitt csekély mértékben érintett nemzetközi versenyben. Tekintettel rr, hogy nemzetközi A hzi udiovizuális szektor szereplői elsősorbn hzi picon állhtnk versenyben egymássl. A jogdíjközleményekben megállpított díjk és más feltételek versenysemlegesnek tekinthetők, megállpításuk felhsználókr indokoltln megkülönböztetés történik, mivel nélkül illetve 12

13 Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI műsorszolgálttó áltl jut el nyilvánossághoz, kkor FilmJus jogdíj minimumát kereskedelmi műsorszolgálttáshoz képest kisebb összegben állpítj meg. összehsonlításbn mgyrországi jogdíjk átlgosnk tekinthetők, jogdíjk mitt nemzeti lkotások kevésbé kerülnének versenyhátrányb nemzetközi lkotásokkl szemben. lklmzásuk során is érvényesül z egyenlő bánásmód követelménye. A díjk megállpítás lényegében megfelel figyelembe vehető nemzetközi gykorltnk. Nincs olyn jelzés, mely szerint műsorszolgálttók nemzetközi versenyképességét jogdíjk mértéke hátrányosn befolyásolná. H z elődókkl vló elszámolást nemzetközi gykorltnk megfelelően filmelőállító mgár válllj, úgy z MSZSZ- EJI nem érvényesít jogdíjt, nnk tehát nem lehet htás hzi udiovizuális picr. 3.) Ön szerint lklmzhtók-e, és h igen, kkor milyen nemzetközi példák, minták hzi Európi szinten még kevésbé lkult ki közös európi jog szerzői joggykorlás területén A Csk olyn nemzetközi példák lklmzhtók, melyek hzivl összehsonlíthtó művekre A nemzetközi gykorltot tekintve jogdíjk megállpítás történhet bevételek rány (D GR) Ld. MAHASZ válszát is. 13

14 Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI jogdíjmértékek megállpításábn? joggykorlás területén. A összehsonlíthtó művekre nemzetközi gykorltot és felhsználásokr tekintve jogdíjk vontkoznk. megállpítás történhet A mgyr filmek bevételek rány, illetve mgyrországi sugárzás átlányösszeg megállpítás lpján. esetén fizetendő jogdíját zzl z összeggel kell összehsonlítni, mennyit A jogdíjmértékek egy külföldi filmért sját összehsonlítás nem hzájábn, zz számár lehetséges, emitt legngyobb picon kell külföldi példák fizetni. lklmzás nehézségekbe ütközik. Az európi uniós közös gykorlt hiány elsősorbn rr vezethető vissz, hogy jogdíj mértékének megállpítását befolyásoló körülmények igen eltérőek (pl. szbd felhsználás, értékesítési gykorlt). bevételek rány (D, GR), illetve átlányösszeg (S, DK, FL) megállpítás lpján. A nemzetközi gykorlt figyelembevételekor jelentőséggel bír jogdíj lpjául szolgáló jog terjedelme, továbbá szbályozási hgyományok. A sugárzási jogdíj mértékének megállpítás során MAHASZ és z MSZSZ-EJI nemzetközi és európi gykorltot (felhsználók és műsorsugárzó szervezetek esetében) is áttekintették:.) nemzetközi (európi) díjzás bevételek szerinti jogdíj mértéke 4 (négy) százlék; b) további bevételek esetén z előfizetői díjk 2 A mgyr megoldássl összevethető dán és z ngol rendszer, mely szintén kollektív felhsználási keretszerződés megkötésén lpul, továbbá díjmértékeket vételkörzethez, vgyis z elérhető közönség ngyságához igzítottn állpítják meg. A 2002 és 2004 közötti időszkbn végzett vizsgáltok szerint műsorszolgálttónk egyegy elődóművészi teljesítmény ismételt felhsználásánk ellenértékére, egy-egy műsorr vetítve átlgosn 12 és 22 ezer forint közötti összeget kellett voln fordítni, mely nemzetközi összehsonlításbn sem tekinthető eltúlzottnk. 14

15 Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI (két) százlék, bármely fenntrtói támogtás esetén pedig 1 (egy) százlék. Az interktív felhsználás engedélyezési jog még friss jogintézmény, így egyelőre nincs z összehsonlítás lpjául vehető még kevésbé iránydó nemzetközi tpsztlt közös jogkezelésben lklmzhtó díjtételekről. 4.) Megítélése szerint hzi udiovizuális picon kimutthtók-e díjmegállpítás folymtár, illetve gykorltár (pl. z egyeztetés gykoriság) visszvezethető zvrok? A válsz értelmében zenei és irodlmi közös jogkezelési jogosítás mitt nem tpsztltk ilyen zvrokt. Az M-RTL és TV2 önállón nem kívánt egyeztetni, míg TMSZ z OKM (NKÖM) FilmJus tevékenységére vontkozó, májusi htározt bíróság előtti megtámdás mitt nem kívánt egyeztetni közös jogkezelővel. A műsorszolgálttói észrevételekkel kpcsoltos álláspontjukt ettől függetlenül megküldték z OKM-nek. A kezelt jogok körében ilyen zvrokt jellemzően nem tpsztltk, ez lól kivétel TMSZ, mely huzmosbb ideje elzárkózik mindenfjt egyeztetéstől. 5.) Hogyn ítéli meg A jogdíjközlemények Hsznos lenne, h Az egyeztetések jelenleg Ld. ARTISJUS és 15

16 Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI jogdíjközlemények elfogdásánk (jóváhgyásánk) folymtát? Megítélése szerint jelenlegi eljárási rend és gykorlt megfelelően biztosítj-e z udiovizuális szektor érintett szereplőinek oldlán megjelenő érdekek közötti egyensúlyt? megállpítás előtt megállpodás megkötése céljából felhsználók érdek-képviseleti szervezeteivel és jelentős felhsználókkl egyeztetésre kerül sor. Véleményeltérés esetén ennek tényét, trtlmát, z elhngzott érveket és ellenérveket közlik jóváhgyó htósággl. A htóság közvetlenül is véleményt kér felhsználók érdekképviseleti szervezeteitől, és h zok észrevételeit lposnk trtj, jóváhgyás helyett díjszbás kisebb vgy ngyobb módosítását kéri. Akkor is bekéri felhsználók észrevételeit, h zok nem válszoltk z ARTISJUS megkereséseire (mint ez vendéglátó-ipri jogdíjk jogdíjközleményt kifogásoló szervezeteknek vlós pici dtokkl kellene igzolniuk zokt z érveiket, melyek szerint FilmJus áltl megállpított jogdíjk hátrányosn befolyásolják z udiovizuális picot. Tpsztltik szerint egy olyn pontos számdtokkl lá nem támsztott mondt, miszerint FilmJus áltl szedett jogdíjk mitt összeomlik z udiovizuális pic, vlmint egyes műsorszolgálttók mgtrtás lklms rr, hogy hónpokkl elhlssz jogdíjközlemények jóváhgyását. több szinten is megvlósulnk. A közös jogkezelő szervezetek is egyeztetnek felhsználókkl, illetve zok érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve felügyelő minisztérium is bekéri jelentős felhsználók jogdíjközleményre vontkozó álláspontját. Mindmellett felhsználók túlnyomó többségével kötött szerződés lpján vn lehetőség felhsználó működési sjátosságink figyelembevételére. Az így megállpított jogdíjk nem trtlmznk indokoltln eltérést kihirdetett jogdíjközleménytől. A jelenlegi rendszer megfelelően biztosítj különböző érdekek közötti MAHASZ válszát, továbbá z lábbikt: A jelenlegi eljárási rend megfelelő érdekegyensúlyt biztosít z udiovizuális szektor érintett szereplői számár is. 16

17 Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI ügyében már előfordult). Az elmúlt 7 évben zvrtlnul működött műsorsugárzás körében jogdíjközlemények feltételeinek egyeztetése z ARTISJUS és műsorsugárzók között. egyensúlyt, mely z elmúlt években zvrtlnul működött. 6.) Megítélése szerint jogdíjk befolyásolják-e, és h igen, kkor hogyn mgyr gyártású művek, műsorok versenyképességét? A mgyr gyártású A jogdíjknk nincs A hzánkbn lklmzott művek, műsorok számottevő htás, jogdíjk átlgosk, tehát versenyképességét közös befolyás mgyr mgyr műsorkészítő e jogkezelés jogdíji nem gyártású művek, műsorok tekintetben nincs befolyásolhtják, mert versenyképességére. versenyhátránybn többi mgyr és külföldi országbn működő művekre ugynolyn műsorgyártókkl jogdíjkt kell fizetni. összehsonlítv. H mgyr művet, műsort külföldön hsználják fel, zért z dott országbn iránydó közös jogkezelési jogdíjt kell fizetni (h egyáltlán vn közös jogkezelés z dott felhsználásr). A hzi picon nem, tekintettel rr, hogy díjközleményekben megállpított díjk és más felhsználási feltételek felhsználók indokoltln megkülönböztetése nélkül érvényesülnek. A jogdíjk mértéke, összevetve felhsználók áltl is igénybe vett más termékek és szolgálttások áránk Kedvezményre vn lehetőség, miszerint sugárzási szerződések 10%-os kedvezményt emelkedésével, biztosítnk fizetendő udiovizuális jogdíjból, mennyiben műsorszolgálttó áltl felhsznált hngfelvételek több mint 30%- hzi előállítású. z pic szereplőinek versenyképességére ebben z összefüggésben inkább kedvezően ht. A mgyr gyártású 17

18 Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI művek, műsorok előnyére szolgálnk zok kedvezmények, melyek mgyr repertoár minél bővebb felhsználásár ösztönöznek, vgy pl. z MTV részére nyújtott kedvezmények művészeti és kultúrtörténeti rchívumok tekintetében. A versenyképesség értelmezése szempontjából indokoltnk tűnik leglább közszolgálti, illetve kereskedelmi jellegű műsorszolgálttás elkülönítése, mely utóbbi esetében tevékenységük eredményességét tuljdonos nem (nemzetközi) pic versenyképességi muttói, hnem más szempontok lpján kívánj mérni. 7.) Ön szerint hogyn modellezhető jogdíjközleményekben megállpított jogdíjk A szerzői és szomszédos jogok szempontjából önmgábn mű/teljesítmény A nyilvánossághoz közvetítés módj díjfizetés mértékét, módját nem befolyásolj A jogdíjk közvetlenül nem hthtnk digitális átállásr. A digitális átállássl műsorok több 18

19 Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI htás műsorszolgálttó és műsorterjesztő szegmensre digitális átállás során? A digitális átállás htás közös jogkezelők és műsorszolgálttók viszonyár, különös tekintettel z nlóg és digitális műsorterjesztést egyszerre fenntrtó simulcst-időszkr. mű/teljesítményfelhsználás nlóg vgy digitális módjánk nincsen jelentősége, ezekre zonos díjszbás vontkozik, más viszont joglp [ld. interktívk szolgálttók, Szjt. 26. (8) bek. és 27. (3) bek.]. A digitális átállás elősegítheti z új összetett, egyidejűleg sugárzási és interktív szolgálttások kilkulását. (pl. most induló IPTV ). Ez változás díjszbások átlkításához vezethet, illetve felhsználás jogát egyenként kell megszerezni jogosultktól, jogosultk egyedi feltételei szerint. (Ez utóbbikb már nem lesz beleszólás nem befolyásolj, átállássl műsorok több eltekintve ttól, hogy nézőhöz jutnk. A nyilvánossághoz jogdíjk tekintetében közvetítés egyes eseteiben jelentősége nnk vn, (számítógépes hálózton hogy milyen mértékben keresztül történő vgy terjednek el z interktív műholds továbbítás) felhsználások. felhsználónk módj vn felhsználás és ezzel jogdíjfizetés helyének Az elődóművészi megválsztásár z EU-n díjközlemények belül. műsorterjesztőkre nem lklmzndók, így Simulcsting esetén digitális átállás során műsorszolgálttók kijelölésre kerülő hngfelvételek sugárzásár multiplex szolgálttók sem tekintettel fizetett jogdíj szembesülnek (zenei cstornák esetén jogdíjfizetési teherrel. reklámbevételek 4%-) 5%-át, zz Az nlóg és digitális reklámbevételek két műsorsugárzást ezrelékét fizetik meg. párhuzmosn megvlósító simulcstperiódus A nem zenei cstornák ( nem okoz televíziók 90%- nem problémát, mivel minősül zenei önmgábn z átviteli cstornánk), melyek cstorn megduplázás műsoridejük kevesebb h felhsználás egyéb mint felét töltik ki zenei jellegzetességei nem 19

20 Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI jogdíjközlemények jóváhgyási folymtábn htáskörrel rendelkező htóságoknk.) hngfelvételek sugárzásávl, rányosn lcsonybb jogdíjt fizetnek simulcsting-r tekintettel, mely legtöbb esetben felhsználó reklámbevételeinek tízezrelékében htározhtó meg. változnk nem eredményezi fizetendő díjk duplázását. 8.) Hogyn látj z A mgyr lkotók Az udiovizuális udiovizuális rchívumok, vontkozásábn rchívumok, illetve illetve Nemzeti jogosultk (gyártók, NAVA helyzete Audiovizuális Archívum szerzők, elődóművészek) rendezetlen. (NAVA) helyzetét, szerepét és jövőjét jogi (elsősorbn elhtározásából önkéntes szerzői jogi) szempontból? közös jogkezelés jöhet A közös jogkezelők Milyen htás lehet létre lehívásr elősegíthetik NAVA-nk, illetve hozzáférhetővé tétel jog műsorszolgálttók dedikált hálózti tekintetében. Ilyen udiovizuális összekpcsolódásnk külföldi péld zonbn rchívumink on-line (NAVA-pontok) z nem ismeretes. hozzáférhetővé tételét. udiovizuális picr? Milyen szerepe lehet közös jogkezelésnek műsorszolgálttók udiovizuális rchívumink on-line hozzáférhetővé tételében? A NAVA gyűjtőköre rányibn kevés rögzített elődóművészi teljesítményt trtlmz m, és ez z rány változás nem is várhtó. A dedikált hálóztok összekpcsolását szbd felhsználásnk minősítő jogi szbályozás kockáztink csökkentése érdekében szükségesnek látszik egy olyn állmi kezességválllás, mely dedikált hálóztokból világhálór esetlegesen kikerülő elődások Ld. MAHASZ válszát is. A nemzetközi tpsztltok egyértelműen muttják, hogy on-line közegben z elődóművészek számár jól hsználhtó megoldás, h z interktív felhsználás engedélyezési jogát közös jogkezelő szervezet gykorolj. 20

21 Kérdések ARTISJUS FilmJus MAHASZ MSZSZ-EJI jogosultjit érő károkért helytáll. 9.) Megítélése szerint indokolt-e, hogy DRMmegoldások lklmzás jogdíj mértékét csökkentő tényezőként kerüljön figyelembevételre? H igen, mennyiben? A DRM-megoldások z üzletszerű műhsznosító válllkozások és fogysztó közötti viszonybn, műhsznosítók/felhsznál ók közötti engedélyezési picon nem jellemzőek. Jogosulti engedély hiányábn szerzői jogi szempontból DRM lklmzás felhsználói oldlon jogszerűtlen. Az ún. üres képhordozók áráb fogllt jogdíjt illetően egyelőre nem indokolt DRM csökkentő tényezőként vló figyelembevétele. A DRM-megoldások lklmzás jogdíj mértékét csökkentő tényezőként kerüljön figyelembevételre, ugynis korlátozz z illegális másolások lehetőségét. A DRM lklmzását jogdíj-megállpítás során figyelembe lehetne venni, mérték megállpítás zonbn htékony műszki intézkedés picon vló megjelenése után állpíthtó csk meg. Olyn megoldások jöhetnek szób, hogy DRM milyen mértékben csökkenti z interktív felhsználássl érintett jogosultk kockáztit, milyen ránybn képes z illegális felhsználások kiszorításár, és ez milyen htást gykorol z elődóművészeket megillető jogdíjk mértékére. Ld. MAHASZ válszát. 21

22 22

23 MŰSORSZOLGÁLTATÓK Kérdések TMSZ M-RTL MTV TV2 1) Az Ön szervezete mely közös jogkezelőkkel áll kpcsoltbn, és ezeknek milyen jogdíjkt fizet (milyen jogcímen, milyen összegben) televíziós műsorszolgálttásávl összefüggésben? ARTISJUS (átlánydíj) MAHASZ (átlánydíj) MSZSZ-EJI (átlánydíj) Phonojus (drbszám után) ARTISJUS MAHASZ MSZSZ-EJI 2.) Befolyásolj-e szerkesztői döntéseit közös jogkezelőknek fizetendő jogdíj mértéke? H igen, hogyn? A túlzottn mgs jogdíjkr tekintettel befolyásolj szerkesztő döntését fizetendő jogdíj mértéke (pl. videoklipeket nem tűz műsorr, kevesebb mgyr trtlmú műsort sugároz). Az újfjt jogdíjk melyeknek joglpj nem mindig tisztázott bevezetése (pl. ismételt sugárzását lehetővé tevő rögzítés, szinkron jogdíj ), meglévő jogdíjk emelkedése, jogdíjmérték reklámbevételekhez felhsználás mértéke helyett vló igzítás befolyásolják szerkesztő döntéseit (pl. kevesebb videoklip sugárzás, műsor trtlmánk oly módon történő meghtározás, hogy z MSZSZ-EJI htáskörébe 23

24 Kérdések TMSZ M-RTL MTV TV2 ne trtozzon z dott felhsználás). 3) Mi véleménye A műsorszolgálttókt hzi rádió- és televíziószervezeteket érintő érintő, egyes közös jogkezelő szervezetek jogdíjközleményekben megállpított jogdíjknk jogdíj-közleményeiben z udiovizuális szektorr megállpított, mgyr gykorolt htásáról? Ön gyártású lkotásokt sújtó szerint figyelemmel jogdíjk negtív htást médipic egyre inkább gykorolnk mgyr nemzetközi jellegűvé udiovizuális picon, válásár hogyn ítélhető mely htás mind meg mgyr közös jogkezelők áltl lklmzott nézőket, mind jogdíjmértékek htás műsorszolgálttó hzi udiovizuális szektor szervezeteket, mind versenyképességére? szerzői és szomszédos jogosultkt egyránt érinti. E htás bbn nyilvánul meg, hogy műsorszolgálttók kénytelenek külföldi gyártású lkotásokt előnyben részesíteni és progrmjukb illeszteni mgyr gyártású udiovizuális lkotások helyett. Erre tendenciár tekintettel mgyr A jogdíjk nemcsk mgsk, de egyes esetekben felhsználási cselekményekért történő fizetés nem meglpozott, más esetekben közös jogkezelő szerv nem lenne jogosult jogdíjfizetés érvényesítésére. A szbályozás nem egyértelmű. A közös jogkezelő szervezetek visszélnek monopolhelyzetükkel, mi Tpvt ánk ) pontjáb ütközik. A jogdíjközleményben megállpított jogdíjk negtív htássl vnnk z udiovizuális szektor versenyképességére. Emitt nemzetközi műsorok kerülnek előtérbe mgyr lkotásokkl szemben, 24

25 Kérdések TMSZ M-RTL MTV TV2 4.) Ön szerint lklmzhtók-e, és h igen, kkor milyen nemzetközi példák, minták hzi jogdíjmértékek megállpításábn? udiovizuális pic mgyr gyártású trtlom nélkül nem tud többet nyújtni, többet kínálni médipic tőkeerős külföldi szereplőinél, így versenyhátrányb kerül. A szerzői és szomszédos jogosultk egyre kevesebb jogdíjbevételhez, nézők pedig egyre kevesebb mgyr trtlomhoz jutnk. Több nemzetközi péld is mintául szolgálht egy olyn mgyr szbályozás kilkításához, mely htékonyn és egyform súllyl tudj érvényesíteni közös jogkezelők és felhsználók érdekeit. Jvslt: A fenti célok elérése érdekében z Szjt ánk (1) bekezdését indokolt lenne oly módon módosítni, hogy h szerzői művek, illetve szomszédos jogi melyeknél jogdíjk lcsonybbk és jogi környezet is tisztázott. A nemzetközi gykorltbn ismert elvek nem érvényesülnek hzi gykorltbn. Ennek ok, hogy közös jogkezelő szervezetek eljárás (különösen MSZSZ-EJI) ellehetetleníti felhsználókt, így jogosultk sem jutnk kellő jogdíjhoz. 25

26 Kérdések TMSZ M-RTL MTV TV2 teljesítmények jogszbálybn meghtározott és jogosultk elhtározásán lpuló közös jogkezelésbe trtozó, z Szjt. szerint sugárzásnk minősülő nyilvánossághoz közvetítésével kpcsoltbn felhsználó, illetve felhsználók érdekképviseleti szervezete és jogosultk, illetve zok közös jogkezelő szervezete között nem jön létre megállpodás díjzásról és felhsználás egyéb feltételeiről, kár felhsználók érdekképviseleti szervezete, kár z érintett közös jogkezelő szervezet egyoldlún megindíthtj z Szjt lpján létrehozott egyeztető testületnél z Szjt szerinti eljárást. 26

27 Kérdések TMSZ M-RTL MTV TV2 5.) Megítélése szerint hzi udiovizuális picon kimutthtók-e díjmegállpítás folymtár, illetve gykorltár (pl. z egyeztetés gykoriság) visszvezethető zvrok? Súlyos zvr vn: műsorszolgálttók évek ót folymtosn tiltkoznk közös jogkezelői rendszer egyes elemei ellen; közös jogkezelők soroztbn indítnk műsorszolgálttók ellen szerzői és szomszédos jogi pereket; műsorszolgálttók és egyes közös jogkezelők egyeztetésre irányuló párbeszédei eredménytelenek és sikertelenek. A jelenlegi állpot kiváltó ok, hogy műsorszolgálttók képtelenek érvényesíteni érdekeiket díjmegállpítás során, mert gykorlt nem biztosítj megfelelően z udiovizuális szektor érintett szereplőinek A díjmegállpítás folymt kotikus, mi nem egyértelmű jogi környezetre (Szjt.) vezethető vissz. További ok, hogy díjmegállpítás folymt meglehetősen egyoldlú, és pici körülmények figyelembevétele nélkül történik. Az gykorltábn megnyilvánuló egyeztetésre MSZSZ-EJI vontkozó hjlndóság hiány mitt (pl. ismételt sugárzását lehetővé tevő rögzítés ) tpsztlhtók nehézségek díjmegállpítás folymtábn. 27

28 Kérdések TMSZ M-RTL MTV TV2 oldlán érdekek egyensúlyt. megjelenő közötti 6.) Hogyn ítéli meg jogdíj-közlemények elfogdásánk (jóváhgyásánk) folymtát? Megítélése szerint jelenlegi eljárási rend és gykorlt megfelelően biztosítj-e z udiovizuális szektor érintett szereplőinek oldlán megjelenő érdekek közötti egyensúlyt? Ld. z 5. pontbn dott válszt. A közös jogkezelő szervezetek, illetve felhsználók között z érdekegyensúly nem biztosított. Az illetékes minisztérium szerepe nem tisztázott, álláspontj szerint nem feldt jogdíj mértékének érdemben vló felülvizsgált. Nem tisztázott, hogy mely szervnek vn kkor jogosultság z ez irányú felülvizsgáltr. 7.) Megítélése szerint jogdíjk befolyásolják-e, és h igen, kkor hogyn mgyr gyártású művek, műsorok versenyképességét? Az eltúlzott mértékű jogdíjk súlyosn hátrányos helyzetbe hozzák zokt műsorszolgálttókt, melyek mgyr trtlmt A mgs jogdíjk negtívn befolyásolják mgyr gyártású művek versenyképességét, így jogosultk is kevesebb bevételhez jutnk, 28

29 Kérdések TMSZ M-RTL MTV TV2 kívánnk műsorr tűzni. A mgyr gyártású művek felhsználásár megállpítndó túlzott mértékű jogdíjk rontják mgyr gyártású művek versenyképességét nem mgyr gyártású művekkel szemben. 8.) Ön szerint hogyn Gzdságilg trthttln modellezhető lesz digitális jogdíjközleményekben környezetben megállpított jogdíjk jogdíjmértékek és egyéb htás műsorszolgálttó és műsorterjesztő szegmensre felhsználási feltételek digitális átállás során? jelenlegi rendszere. A A digitális átállás htás digitális átállás során közös jogkezelők és ugrásszerűen emelkedni műsorszolgálttók fog felhsználások viszonyár, különös szám, ugynkkor tekintettel z nlóg és műsorszolgálttók digitális bevételei nemhogy műsorterjesztést növekedni, de egyszerre fenntrtó vlószínűleg csökkeni simulcst-időszkr. fognk. A műsorszolgálttók z ugrásszerűen megnövekvő közös jogkezelői jogdíjk ellen csk úgy tudnk továbbá növelik z illegális felhsználók számát. A kérdés nem megválszolhtó. Fontos z egyértelmű jogszbályok megfoglmzás digitális átállást követően felmerülő szerzői jogi kérdésekben. 29

30 Kérdések TMSZ M-RTL MTV TV2 védekezni, hogy lehető legteljesebb mértékben visszszorítják kínáltukból közös jogkezelés körébe trtozó mgyr gyártású udiovizuális lkotásokt. 9.) Hogyn látj z H z rchívumbn lévő udiovizuális rchívumok, udiovizuális műveket illetve Nemzeti műsorszolgálttó nem Audiovizuális Archívum szerkesztett műsorfolym (NAVA) helyzetét, szerepét és jövőjét jogi (elsősorbn részeként, és nem z Szjt. szerzői jogi) szempontból? 38. -ánk (5) Milyen htás lehet bekezdésében fogllt NAVA-nk, illetve szbd felhsználás dedikált hálózti részeként, hnem összekpcsolódásnk egyedileg, felhsználók (NAVA-pontok) z áltl meghtározott udiovizuális picr? Milyen szerepe lehet közös időpontbn és helyen jogkezelésnek kívánj hozzáférhetővé műsorszolgálttók tenni, felhsználás z udiovizuális Szjt ánk (8) rchívumink on-line bekezdésében fogllt on hozzáférhetővé tételében? demnd felhsználásnk minősül. H z rchívumbn tlálhtó nygok nem kerülnek egyedi elbírálás lá, és Fontos társdlmi érdeket jelent, de kevéssé vn htássl z udiovizuális picr. Az rchívum felhsználás, tekintettel felhsználási engedélyre, korlátozott. Az rchívumok ngyobb közönség számár történő hozzáférhetővé tétele csk egyértelműen megfoglmzott jogszbályok keretében képzelhető el. 30

31 Kérdések TMSZ M-RTL MTV TV2 közös jogkezelők áltl jogdíjközleményükben meghtározott jogdíjt kell minden egyes letöltés/lehívás után megfizetni, ez jelentős mértékben hátrálttj hozzáférhetővé tételt. Álláspontjuk szerint z rchívumbn tlálhtó filmlkotások esetén z MSZSZ-EJI-nek nincs joglpj jogdíjt szedni. 10.) Tervezi-e, hogy él olyn újonnn megjelenő műszki megoldásokkl (pl. z MPEG-4 kódolás áltl biztosított lehetőségek DRM lklmzásár), melyek szerzői jog védelmét is biztosítják? Megítélése szerint indokolt-e, hogy DRM-megoldások lklmzás jogdíj mértékét csökkentő tényezőként kerüljön figyelembe vételre? H igen, mennyiben? Amennyiben világszinten is megjelenik DRMintézkedés techniki szbvány, z M-RTL sem zárkózik el ilyen megoldás lklmzásától. Csökkentő tényezőként jvsolt DRMlklmzás figyelembevétele, tekintettel rr, hogy felhsználás követhetővé tételével közös jogkezelő szervek 31

32 Kérdések TMSZ M-RTL MTV TV2 bevétele is nőni fog. 32

33 Kérdések MR HEROE T-Online 1.) Az Ön szervezete mely közös jogkezelőkkel áll kpcsoltbn, és ezeknek milyen jogdíjkt fizet (milyen jogcímen, milyen összegben) műsorszolgálttásávl összefüggésben? televíziós ) ARTISJUS Kisjogos irodlmi és zeneművek sugárzásáért, vezetékes átviteléért, vgy bármely más hsonló eszközzel vgy módon történő közvetítéséért tárgyévben befolyt reklám- és szponzorációs bevételek 4%-át, vlmint z kár közvetve, kár közvetlenül befolyt költségvetési támogtások összegének 1%-át kitevő összeget fizet. Sját sugárzású műsor egyidejű, számítógépes hálózt útján történő nyilvánossághoz közvetítéséért további 5%-ot köteles megfizetni. Zeneművek nyilvánosság számár lehívásr hozzáférhetővé tételéért egyösszegű, előre történő jogdíjrendezés formájábn fizeti jogdíjt, mi 1000 művet meghldó, de A jogdíjkt rádiók műsorábn lejátszott zeneművek vontkozásábn fizetik műsorszolgálttók. Az ARTISJUS-nk és MAHASZ MSZSZ-EJInek legmgsbb jogdíjt fizetik műsorszolgálttók, vgyis 4+4%-ot, melynek elszámolási lpját rádiók reklám- és szponzorációs bevételei képezik. Az ARTISJUS-szl megkötött megállpodás értelmében HEROE pénzügyi grnciát válll tgji jogdíjfizetési kötelezettségére, ennek ellentételezéseként tgrádiók 4%-os jogdíj fizetéséből 0,8% kedvezményre jogosultk, vgyis szerzői jogdíj mértéke 3,2%. ) ARTISJUS, MSZSZ- EJI b) Négyféle szolgálttás után fizet jogdíjt: - zeneletöltő szolgálttás - videoklipek - filmletöltő szolgálttás - IPTV Fizetendő jogdíjk: ) Zeneművek ARTISJUS esetében z árbevétel 10%-, jogdíjminimum 28 Ft/letöltés (zenemű minden megkezdett 7 perce után) Albumletöltés esetén jogdíjminimum zeneművenként 24 Ft. Az MSZSZ-EJI esetében nettó árbevétel 12%-. Jogdíjminimum: 30 Ft/letöltés. b) Videoklipek 33

34 Kérdések MR HEROE T-Online 3000-et túl nem lépő műfelhsználást feltételez. Ennek összege: évi. Ft + áf Összegszerűen kedvezményekkel együtt kb. évi. Ft-ot fizetnek z ARTISJUSnk. b) MAHASZ MSZSZ- EJI Kereskedelmi célból kidott hngfelvételek és z zokról készült másoltok sugárzásáért és bármely más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő jogdíj mértéke nettó reklám és szponzorációs bevétel 4%-, előfizetői díjkból szármzó bevétel 2%-, támogtásból szármzó bevételek 1%-. Simulcsting esetén fizetendő jogdíj további 5%-át kell megfizetni. (A százlékos mértékek A MAHASZ MSZSZ- EJI-vel nem sikerült hsonló megállpodást kötniük. MSZSZ-EJI-nek:. Ft/hó (átlányjogdíj ) ARTISJUS-nk: Ft/hó (átlányjogdíj ) c) Filmletöltő szolgálttás ARTISJUS-nk film hosszúságától függően 1 Ft/lehívás. A T-Online nem ismeri el z EJI filmekkel kpcsoltos jogdíjigényét. d.) IPTV-szolgálttás ARTISJUS-nk háztrtásonként minimum fizetendő díj. A T-Online nem ismeri el z EJI filmek letöltésével kpcsoltos jogdíjigényét. Ezzel kpcsoltbn per vn folymtbn; elmrsztló ítélet esetén T-Online megszünteti ezt szolgálttást. 34

35 Kérdések MR HEROE T-Online lpjként megjelölt bevételek 40%-át kell figyelembe venni, tekintettel rr, hogy hngfelvételek z MR műsorábn ebben z ránybn szerepelnek.) Összegszerűen kedvezményekkel együtt évi kb. 44 millió Ft-ot fizetnek MAHASZ MSZSZ-EJI-nek. 2.) Befolyásolj-e szerkesztői döntéseit közös jogkezelőknek fizetendő jogdíj mértéke? H igen, hogyn? ) Kisjogos művek Az átlányos fizetési módr tekintettel nincs kihtás szerkesztői döntésre vontkozón. A közös jogkezelés lóli kilépés esetén zonbn szerzőkkel kötött külön megállpodás többletköltséget jelent. Ennek lehetnek kihtási későbbiekben. b) Ngyjogos művek A fizetendő jogdíjknk szerkesztésre gykorolt Mivel műsorszolgálttók átlányt fizetnek, így szerkesztői döntéseket jogdíjk csk nnyibn befolyásolják, mennyiben díjk mértéke gzdságossági megfontolások mitt trtlom esetleges korlátozásár kényszeríti z állomásokt. Az átlányfizetést mint formát elfogdhtónk trtják. Megfontolndó lehet hzi A T-Online perben állt z MSZSZ-EJI-vel filmletöltő szolgálttássl kpcsoltbn, tekintettel rr, hogy z MSZSZ-EJI áltl megkövetelt díj nettó bevétel 360 szoros lenne. A T-Online éppen ezért fontolór vette szolgálttás beszüntetését. (2007 áprilisábn felek peren kívüli egyezségben állpodtk meg.) 35

36 Kérdések MR HEROE T-Online befolyás jelentős. műsorszolgálttókt c) Felhsználási jogdíj intézményén szerződésekben nem keresztül is ösztönözni rögzített egyéb rr, hogy minél ngyobb felhsználás számbn sugározznk Befolyássl lehet. Ez mgyr műveket. Ez úgy felhsználás kisjogos nemzeti, mint z európi műveket trtlmzó CD-, médiszbályozásbn CD-ROM-, könyvkidást fellelhető joglkotói érinti. A közös szándék. jogkezelőknek z átlánydíjon felül külön jogdíjt kell fizetni. d) On demnd A Kincsestár dtbázis ltt kisjogos művek on demnd felhsználás egyösszegű díj fejében történik, mennyiségi korlát mximum 3000 mű. 3.) Mi véleménye hzi rádió- és televíziószervezeteket érintő jogdíjközleményekben megállpított jogdíjknk z udiovizuális szektorr gykorolt htásáról? Ön szerint figyelemmel A közös jogkezelőknek fizetendő jogdíj sugárzott műsor trtlmi részét nem befolyásolj. Az on demnd hozzáféréssel kpcsoltos A jogdíjk mértékét hzi helyi rádiós műsorszolgálttók rendkívül mgsnk trtják. Ezt véleményüket nemzetközi A jogdíjk mértéke igen mgs (pl. z ARTISJUS jogdíj z európi átlgértéknél 20%-kl mgsbb) A jogdíjk csökkenésével megnövekedhetne 36

37 Kérdések MR HEROE T-Online médipic egyre inkább jogdíjk felemelése összehsonlítások is legális non-lineáris nemzetközi jellegűvé negtív irányú befolyássl megerősítik. Alig kd szolgálttók szám, válásár hogyn ítélhető lehet hzi udiovizuális olyn ország, hol visszszorítv z illegális meg mgyr közös szektor műsorszolgálttó csupán felhsználást (pl. peer-topeer). jogkezelők áltl lklmzott jogdíjmértékek htás versenyképességére, jogdíjkr hzi udiovizuális szektor tekintettel rr, hogy reklámbevételeinek 8%-át versenyképességére? versenyben mrdás egyik köteles befizetni. Ez feltétele z ilyen típusú nemzetközi picon, szolgálttás nyújtás. multincionális médiválllkozásokkl folyttott versenyben mgyr rádiós pic versenyképességének rovásár megy. 4.) Ön szerint lklmzhtók-e, és h igen, kkor milyen nemzetközi példák, minták hzi jogdíjmértékek megállpításábn? 5.) Megítélése szerint hzi udiovizuális picon kimutthtók-e díjmegállpítás A közös jogkezelők áltl sugárzásért nemzetközi szinten lklmzott jogdíjtrifák z egyes EBUtgállmokbn ngyságrendileg megegyeznek. Az egyeztetési folymt részben tekinthető csk sikeresnek. Előfordult, hogy nem került A jogdíjk mértékét helyi rádiós műsorszolgálttók rendkívül mgsnk trtják, mit nemzetközi összehsonlítások is látámsztnk. A jogdíj mértékének megállpítás, illetve ennek gykorlt jogkezelő szervezetek részéről történő egyoldlú Jvsolt jogdíjk bevétellel rányos megállpítás, illetve dupl-jogdíj megfizetésének megkdályozás. (Beszámítás lehetősége Mgyrországon külföldön kifizetett jogdíjk esetében.) A T-Online szerint igen. Nem minden közös jogkezelő küldi meg jogdíjközlemények 37

38 Kérdések MR HEROE T-Online folymtár, illetve gykorltár (pl. z egyeztetés gykoriság) visszvezethető zvrok? hogy nem került megküldésre díjtáblázt (ARTISJUS) vgy díjtáblázt megküldésétől mindössze három np mrdt válszdásr. (MAHASZ MSZSZ-EJI). A kedvezmények és z egyes esetekben kilkudott jogdíjk titkosságár tekintettel fennáll z ránytln helyzetek kilkulásánk esélye. Annk kérdése, hogy mennyiben biztosított z érdekek közötti egyensúly, nehezen válszolhtó meg. részéről történő egyoldlú bejelentést tkr, egyeztetésről egyáltlán nem lehet beszélni. A jogdíjk mértékének megállpításkor, illetve felülvizsgáltkor figyelembe kellene venni gzdság teljesítőképességének objektív muttóit, reklámpic mindenkori dtit, vlmint nemzeti médigzdság jellemzőit. jogdíjközlemények tervezeteit véleményeztetés céljából szolgálttók részére (pl. MSZSZ-EJI). Az illetékes minisztérium pedig szolgálttók véleményének érdemi vizsgált nélkül hgyj jóvá közös jogkezelő szervezetek jogdíjközleményeit. 6.) Hogyn ítéli meg jogdíjközlemények elfogdásánk (jóváhgyásánk) folymtát? Megítélése szerint jelenlegi eljárási rend és gykorlt megfelelően biztosítj-e z udiovizuális szektor érintett szereplőinek oldlán megjelenő érdekek közötti Ld. z 5. pontbn dott válszt. Ld. z 5. pontbn dott válszt. A T-Online szerint igen (ld. z 5. pontbn dott válszt). 38

39 egyensúlyt? Kérdések MR HEROE T-Online 7.) Megítélése szerint jogdíjk befolyásolják-e, és h igen, kkor hogyn mgyr gyártású művek, műsorok versenyképességét? A mgyr gyártású művek versenyképességének lkulásábn nem jogdíjk meghtározók, tekintettel z átlányfizetési módr, illetve z EBUtgállmokbn lklmzott hsonló szintű jogdíjkr. A mgyr gyártású művek versenyképességére vontkozón differenciált díjfizetést trtják célrvezetőnek. E művek versenyképessége nemzetközi produkciókkl szemben csk minél erősebb médijelenléttel biztosíthtó, mi z uniós versenyjoggl összeegyeztethető, differenciált díjfizetéssel ösztönözhető. A T-Online szerint nem. 8.) Ön szerint hogyn Amennyiben z modellezhető átlánydíjk nem jogdíjközleményekben változnk, úgy fizetett megállpított jogdíjk htás műsorszolgálttó és jogdíj tekintetében nincs műsorterjesztő szegmensre befolyás. Az on demnd digitális átállás során? (A szolgálttások digitális átállás htás visszszorulását okozhtj közös jogkezelők és mgs jogdíj műsorszolgálttók lklmzás. A simulcst viszonyár, különös esetében fontos, hogy z tekintettel z nlóg és ló é di itáli A digitális átállássl kpcsoltosn még sok bizonytlnsági tényező. A rádiózásbn létjogosultságot nyerő DAB rendszer továbbikbn is szbd, ingyenes hozzáférést biztosít közönség számár, így rádiós pic é k ü l ti Tekintettel rr, hogy jogdíjközlemények pici viszonyok figyelmen kívül hgyásávl és szolgálttások bevezetését követően kerülnek megállpításr, nem modellezhető jogdíjközlemények htás. 39