Tartalom Bevezető I. A hatósági ellenőrzéstől való elkülönülés indokoltsága I.1 hajléktalanügy I.2 fogyatékosságügy...

Átírás

1 1

2 Trtlom Bevezető... 3 I. A htósági ellenőrzéstől vló elkülönülés indokoltság... 4 I.1 hjléktlnügy... 4 I.2 fogytékosságügy... 6 I.3 Addiktológi... 8 I.4 Pszichiátrii ellátás... 9 I.5 Idősügy I.6 Alpellátás (gyermekjólét) I.7 Gyermekvédelmi szkellátás II. A szbályzó dokumentumok szkmi ellenőrzésben betöltött lehetséges szerepei 15 II. Szbályozó dokumentumok felhsználásánk feltételrendszere II.2. Szkmi ellenőrzések feltételrendszere, jellemzői III. A szbályzó dokumentumok ellenőrzési folymtb történő beépítését lehetővé tevő lterntív formák...30 III. Hjléktlnügy III.2. Fogytékosságügy III.3. Addiktológi III.4. Pszichiátri III.5. Idősügy III.6. Alpszolgálttások (egyéb lpszolgálttások) III. Gyermekvédelem IV. Következtetések...34 V. Melléklet...38 V. Hjléktlnügy V.4. Pszichiátri V. Gyermekvédelem

3 Bevezető Az összefoglló célj TÁMOP kiemelt projekt keretében elkészített szbályozó dokumentumok szkmi ellenőrzésben vló felhsználhtóságávl kpcsoltos észrevételek és jvsltok megfoglmzás. A szociális szolgálttást nyújtó szolgálttókt, szervezeteket különböző jogszbályi felhtlmzás lpján több htóság, szervezet ellenőrzi, z ellenőrzési célok is különbözőek, zonbn mivel jogi normábn nincs kibontv konkrétumokig z egyes ellenőrzéstípusok trtlm, számos esetben átfedések és párhuzmosságok tpsztlhtók. Számos korábbi tnulmány 1 rávilágított rr, hogy szkmi ellenőrzés intézményéről Mgyrországon jelenleg nem, vgy csk közvetett, illetve célhoz kötött módon beszélhetünk. A célhoz kötöttség ltt működést engedélyező szervek áltl végzett htósági ellenőrzések melletti járulékos és kiegészítő jelleget értjük, ezzel párhuzmosn különböző htósági ellenőrzések trtlmábn is fellelhetők olyn elemek, melyek feldtellátás szkmi trtlmánk vizsgáltát célozzák. A szociális szkm köznyelvében szkmi ellenőrzést módszertni intézmények áltl végzett ellenőrzési gel zonosítják. Ez szkmi ellenőrzés szűkebb értelmezése, mely elsődlegesen institucionális megközelítést jelent. A szkmi ellenőrzés tágbb, funkcionális értelmezése szerint szkmi ellenőrzés feldt társdlmi-gzdsági folymtok, ellátási igények, szükségletek figyelemmel kísérése és nnk vizsgált, hogy z ellátórendszer erre hogyn tud regálni. A 1 Erdős Zsuzsnn: Eljárásrend jánlt z ellenőrzési módszerekről módszertni intézmények számár SzocioNet Dél-Dunántúli Regionális Módszertni Humán Szolgálttó Központ: Az ellenőrzési rendszer jelenlegi helyzetének leirás Regionális Módszertnok: A szkmi-módszertni ellenőrzés bemuttás, vlmint problémák exponálás Schweitzer Albert Református Szeretetotthon: A szkmi ellenőrzés trtlm 3

4 funkcionális megközelítésben szkmi ellenőrzés telepítése, zz nnk kijelölése, hogy milyen szervezet végezze el, másodlgos jelentőségű. Jelen tnulmány szkmi ellenőrzések trtlmávl kpcsoltos elvárás szempontjit muttj be TÁMOP projekt keretében kidolgozott szbályozó nygokr építve, figyelembe véve szkmi ellenőrzések jelenlegi gykorltánk tpsztltit. I. A htósági ellenőrzéstől vló elkülönülés indokoltság I.1 hjléktlnügy A szociális szolgálttásokt végző szervezetek munkájánk ellenőrzése két oldlról is lehetséges. Egyrészt jogszbályi és finnszírozási keretek betrtását z állm htóságin keresztül ellenőrizheti, ugynkkor folymtos z igény rr típusú ellenőrzésre is, mely szolgálttások, folymtok htékonyságát, szervezet célkitűzéseit, szociális szkm áltl elismert értékek megvlósulását, érvényre jutttását vizsgálj. Ez utóbbit segítő szándék vezérli, z ellenőrzést jvsltok, megállpítások követik, sznkció nem kötődik hozzá. Az ellenőrzésekre vontkozó jogszbályi keretek és zok gykorlti megvlósulás elsősorbn sznkcionáló, htósági ellenőrzéseket erősítik, szkmi, segítő szándékú vizsgáltok bár jelen vnnk és elvileg működnek gykorltbn igen kevéssé jutnk érvényre. A htósági ellenőrzések egyre erőteljesebbé válás és szkmi, módszertni ellenőrzések háttérbe szorulás egyránt mgyrázhtó költségvetési korlátokkl és átcsoportosítási megfontolásokkl, vlmint z állm zon törekvésével, mely szolgálttásokr vontkozó jogszbályi előírások és z állm áltl biztosított költségvetési források felhsználását illetően korábbinál htározottbb ellenőrzést kívánt megvlósítni. Az erre vontkozó intézkedések révén megerősödött htósági kontroll, korábbi módszertni segítő ellenőrzések pedig háttérbe szorultk. A szkmi folymtok fejlesztése zonbn elengedhetetlen, hiszen minőségi, szükségletekre regáló ellátás kilkítás, és működtetése nem nélkülözheti 4

5 ek folymtos, és lehetőleg objektív mérőeszközöket is lklmzó kontrollját. A TÁMOP 5.4. e keretében ehhez kívánt eszközöket dni. Fontos megjegyezni, hogy segítő szándékú ellenőrzést szervezetileg is el kell különíteni htóságitól, ellenkező esetben szkmi ellenőrzés nem érheti el kívánt célját. A sznkciókt is lklmzó htósági ellenőrzés lebonyolítás, kivitelezése más szervezeti működést, mást szervezeti kultúrát feltételez, mint segítő jellegű, ezért meglátásom szerint e két et szervezetileg is szét kell válsztni. Ennek megfelelően szükség vn rr, hogy segítő, módszertni ellenőrzést végző szervezet ne vegyen részt htósági folymtokbn még szkértői szinten sem, ezzel biztosítv zt, hogy z ellenőrzés csupán z ellenőrzött szolgálttás, szolgálttó, szervezet ének jvításához járuljon hozzá, sznkciók lklmzás nélkül. A független módszertni támogtó bizlom megszerzése mitt is fontos. Az ellenőrzés folymtábn ugynis olyn információk is z ellenőrzést végző tudomásár juthtnk, melyek egy htósági ellenőrzés során sznkciókt vonnk mguk után. A segítő ellenőrzés egyik fontos célj zonbn pont e hibák kiküszöbölése, elkerülése. A függetlenség elvárását jelenlegi módszertni feldtokt ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigzgtóság nem tudj biztosítni, hiszen bár jogszbályi keretek lpján, elméletben végez segítő, támogtó módszertni eket, és feldtokt működési engedélyeztetési, illetve Szociális és Gyámhivtlok áltl végzett ellenőrzések során felkért szkértőként részesei htósági ellenőrzéseknek is, melyekhez sznkciók is kpcsolódhtnk. A segítő, módszertni ellenőrzés megteremtése így véleményem szerint csk kkor lehetséges, h zt egy, htósági ellenőrzésekben részt nem vevő szervezet, vgy szervezetek végzik. Érvek és ellenérvek is szólnk célcsoportonkénti elkülönítéssel kpcsoltosn, véleményem szerint mindkét rendszer működőképes lehet. Trtlmát tekintve htósági ellenőrzések áltlábn egy dott időpillntot vizsgálnk, fókuszbn dokumentumok, nyilvántrtások, megállpodások, kimuttások megléte és formájánk, minimálisn trtlmánk jogszbályi megfelelősége szerepel. A segítő ellenőrzéseknek viszont trtlmi, szkmi folymtokr kell koncentrálni z 5

6 dminisztrtív tényezők helyett. Ehhez TÁMOP 5.4. progrm áltl kidolgozott indikátorok segítséget nyújtnk, hiszen mérhetővé teszik részeket, mindezt úgy, hogy egy-egy mérőszám egyben z dott rész során megvlósítndó teljes folymtot is feltételezi. Például hjléktln ellátásnál szereplő szociális segítő munk egyik indikátor vizsgált időszkbn lezárt, z ellátást leglább ht hónpig igénybe vevő ellátottk gondozási tervében szereplő, elért célok számát veti össze gondozási tervben (és nnk felülvizsgált során) megfoglmzott célokkl. Az indikátor így felöleli z egyéni esetkezelés fázisit és z elért célokt, és ezt veti össze z esetmunk során elért eredményekkel. Az indikátor így megmuttj, milyen mértékben sikerült kitűzött célokt elérnie szolgálttónk. Ebből pedig szkmi vezetés vonht le következtetéseket, melyek segítséget nyújtnk z indikátor áltl kirjzolt problémák megoldásához. I.2 fogytékosságügy Cél szkmi módszertni ellenőrzés elválsztás, z ellenőrzésnek zokr területekre kell fókuszálni, melynek ellenőrzése nem trtozik más htóság kompetenciájáb. Cél fejlesztő célú ellenőrzési rendszer kidolgozás, mely z dott szociális ellátás szkmi trtlm megfelelőségének vizsgáltár fókuszál. Cél hogy egy dott mérési időszkbn vizsgálhtó legyen, hogy szolgálttó felmért szükségleteknek megfelelően biztosítj szkmi és jogi szbályzókbn szereplő kritériumok szerint, z egyénre szbott szociális szolgálttásokt. A jelenlegi ellenőrzés problémáj: sttikus, nem vizsgál előzményeket, nem lklms z olyn problémák feltárásár, mely z ellenőrzés tpsztlti lpján szkmi fejlesztéssel kiküszöbölhetőek, orvosolhtók. Abbn különbözik z SZGYH és MÁK ellenőrzési gykorltától, hogy nem kötelező dokumentációk meglétét vizsgálj, hnem szkmi megvlósulás során kötelezően készítendő dokumentációk belső trtlmát, nnk minőségét vizsgálj. 6

7 Cél szkmi módszertni ellenőrzés elválsztás, z ellenőrzésnek zokr területekre kell fókuszálni, melynek ellenőrzése nem trtozik más htóság kompetenciájáb. Cél fejlesztő célú ellenőrzési rendszer kidolgozás, mely lpvetően szükségletfelmérésre épülő tervezésre és nnk kivitelezésére irányul. A támogtás felhsználásánk ellenőrzése teljesen eltérő célú és más struktúráj: Az állmi, önkormányzti és nem állmi fenntrtású intézmények esetében támogtás felhsználásánk ellenőrzése más-más jogszbályi háttér lpján történik, így zokhoz nehéz lenne szkmi típusú ellenőrzési szempontokt hozzáilleszteni. Pl.: - A MÁK Központi költségvetési támogtások felülvizsgáltát végzi. Az önkormányzti feldtellátás vontkozásábn felülvizsgált lpvetően rendelkezésére álló irtok és z igzgtóság sját nyilvántrtási dtink felhsználásávl és helyszíni ellenőrzés útján történik. Az egyes állmi támogtási jogcímek elszámolásánk felülvizsgálti szempontji Segédletben kerülnek közzétételre. 2 A segédlet önkormányzti fenntrtókr vontkozik, nem állmi fenntrtók csk iránymuttásként lklmzzák, külön rájuk nézve nevesítetten nem készül ilyen segédlet. A fogytékos személyek nppli ellátás vontkozásábn segédletben (A települési önkormányztok szociális és gyermekjóléti feldtink támogtás pont) tételes rögzítésre kerülnek z igzgtóságnál elvégzendő felülvizsgált szempontji, helyszíni vizsgált dokumentumi és helyszíni vizsgált szempontji, melyek támogtások felhsználásánk jogszerűségének vizsgáltához szükséges információkr és dokumentumokr fókuszálnk. 3 - Az egyházi és nem állmi fenntrtású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálttók, intézmények és hálóztok állmi támogtásáról szóló 489/2013. (XII. 18.) Korm. rendelet ( továbbikbn: Átr.) 19. (1) bekezdése szerint normtív igénylésének jogszerűségét és elszámolásánk 2 helyszini_ellenorzes/2# 3 helyszini_ellenorzes/2# 7

8 szbályszerűségét Megyei Igzgtóságok ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed támogtásr vló jogosultsághoz előírt jogszbályi feltételek teljesítésének, z igénylés lpját jelentő feldtmuttók teljesítésének és meglpozottságánk, vlmint felhsználás jogszerűségének vizsgáltár. Minden fenntrtót kétévente leglább egyszer ellenőrizni kell (Átr. 19. (3) bekezdése lpján). A helyszíni ellenőrzést szolgálttó székhelye, telephelye szerint illetékes Megyei Igzgtóság, vlmint szükség szerint fenntrtó székhelye szerint illetékes Megyei Igzgtóság folyttj le (Átr. 19. (5) bekezdés). I.3 Addiktológi A szenvedélybeteg ellátásbn (hsonlón szociális szfér más területeihez) folymtosn jelen vn - belső és külső igényként - szolgálttások minőségének jvítás. Ahhoz, hogy z ddiktív problémávl küzdő kliensek ellátását végző rehbilitációs intézményekben szolgálttások minősége grntált legyen minden igénybevevő számár, egy jól átgondolt, komplex ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. Ennek során rehbilitációs ellátást igénybe vevő szenvedélybeteg kliensek szempontjink, szükségleteinek figyelembe vételével történik z intézmények működésének kontrollj. A rehbilitációs intézmények jelenlegi ellenőrzési gykorltábn számos szereplő közreműködését tpsztlhtjuk, mind htósági, mind szkmi ellenőrzések vontkozásábn (MÁK, NRSZH, SZGYH, módszertn, fenntrtó stb.). Mivel sokszor nincsen megfelelően szbályozv z ellenőrzés trtlm, z egyes ellenőrzési szereplők együttműködése, kompetenci htárok vontkozásábn vizsgáltok trtlmábn jelentős átfedések tpsztlhtók (pl. ugynzt dokumentációt több ellenőrzést folyttó szkértő is átvizsgálj, más-más szempontok lpján). Nem csk z ellenőrzött területek között, hnem munk módszerében is jelentős átfedések tpsztlhtók, vlmint gykrn előfordul z is, hogy kompetens hivtlok egymás ellenőrzési jegyzőkönyveit nem ismerik, vgy nem veszik figyelembe. Mindezek 8

9 következtében gykori, hogy számos ponton ellentmondásos megállpítások keletkeznek z ellenőrzést végzők részéről (pl. ugynz dokumentáció z egyik szkértő számár elfogdhtó, másik szkértő hiánypótlást, átdolgozást ír elő). Intézményellenőrzések tekintetében ( módszertnok ellenőrzési munkáján kívül) kiemelkedő jelentősége vn belső ellenőrzésnek. Jelenleg belső ellenőrzés során elsősorbn pénzügyi és fenntrtói szempontok érvényesülnek, z ellenőrzést végzők inkább gzdsági szempontból vizsgálják rehbilitációs intézmények működését (pl. gzdálkodás szbályozottság, szervezettsége, munkerő- és bérgzdálkodás, vgyongzdálkodás, számviteli rend, bizonylti fegyelem stb.), mintsem szkmi szegmensek lpján. Mindez nem segíti rehbilitációs intézmény munkáját és nem járul hozzá htékonyn z ellátás minőségének jvításához sem. A fentiekből kitűnik, hogy z ellenőrzések htékonyságához szükségszerű olyn eljárási szbályok meghtározás, melyek trtlmi színvonlát szenvedélybeteg rehbilitációs ellátás szkmi elvei és értékei htározzák meg. Szükség vn z egyes ek, folymtok számszerű minőségjellemzőinek definiálásár, viszont z ezek lpját képező egységes szkmi szbályozó nygokr is (jól hsználhtó egységes dokumentációs és eljárási rend; gondozási tervek, igénybevételi rend, stb.). I.4 Pszichiátrii ellátás Szociális és Gyámhivtl elsősorbn működés engedélyezésével kpcsoltos ellenőrzést (fenntrtó, térítési díj, tárgyi, személyi feltételek, szkképesítés, dokumentáció, stb) végzi, míg Mgyr Állmkincstár elsősorbn működéshez biztosított állmi támogtások felhsználását ellenőrzi. Egyes szkmi nygokt helyszínen ellenőrizik fenti szervek, de bizonyos dokumentumok esetében jellemző z elektronikus formábn vgy ppír lpon történő bekérés, z előzetes átnézés helyszíni vizsgáltok idejének lerövidítése érdekében. 9

10 Amennyiben z dott szolgálttót, egymást követően több szerv is ellenőrizi, kinyomttott nygok megküldése különösen kis intézmények esetében nehézséget jelenthet. Ugynzt szkmi nygot bár más-más szempontok szerint több ellenőrző szerv is átvizsgálj (egymás után, vgy párhuzmosn). Korábbi gykorlt szerint módszertni intézmények vgy teljesen önállón vgy kormányhivtlll közösen ugyn zon időpontbn végezték z ellenőrzést. Közös ellenőrzés és feldtmegosztás esetén kivédhetővé váltk párhuzmosságok. Egyéb esetben megnőtt z átfedések gykoriság. Amennyiben helyszínen történt módszertnok részéről dokumentumok átnézése, közvetlen lehetőség nyílott hiányosságok feltárásár, és megszüntetésüket célzó szkmi segítségnyújtásr. A módszertni szkértőnek elsősorbn zt kell vizsgálni, hogy z dott szolgálttás megfelel-e szkmi szbályoknk, illetve vontkozó jogszbályoknk, és szkmi progrmbn megfoglmzott célok miként vlósulnk meg npi gykorltbn. A konzultáció során z ellátás, szkmi munk minőségének jvítás érdekében - z elvárások értelmezésére, szkmi indoklásár, és jvslttételre is sor kerülhet. I.5 Idősügy A jelenlegi htósági ellenőrzésektől vló elkülönülés lehetősége zon pontok mentén lehetséges, melyek túlmuttnk htályos jogszbályokbn fogllt előírásokon. Az SZGYH és MÁK ellenőrzések kizárólg jogszbályokbn összefogllt mennyiségi és trtlmi elemek megvlósulását vizsgálj, mely nem terjed ki z ellátást igénylők áltl kpott szolgálttások szkmi minőségi muttóir. Az ellenőrzési munkcsoport indikátorink végeredménye vissztükrözi z zt meglpozó szbályzó dokumentumok gykorlti megvlósulását. A megfelelőség mérésére képzett indikátorok túlmuttnk htósági ellenőrzések során vizsgáltkon, többek között feltételezik folymtok egymásr épülését, meghtározzák részfeldtok elvégzésének minimum szkmi trtlmát, feldtvégzéshez szükséges eszközöket és z elérendő célokt. Kiemelendő 10

11 tény, hogy z idősellátást szbályozó nygok jelentős része nem is képezi htósági ellenőrzések célját, mert nem kötődnek hozzá kötelezően előírt dokumentumok, ugynkkor z ellátások kötelező feldtként nevesíti jogszbály, mely elsősorbn z idősek fiziki és lelki szükségleteihez kötődnek. Gykorlti péld: szbdidős szervezése A htósági ellenőrzés célzottn szbdidős szervezésének megvlósulásár nem végez vizsgáltot. Vizsgálják zt, hogy készít-e szolgálttást végző gondozási tervet, vezet-e gondozási nplót/ nppli ellátásbn látogtási és eseménynplót/eseménynplót, de rr nem terjed ki vizsgáltuk, hogy ezek szbdidő szervezésre kiterjednek-e. Ezzel egyidejűleg nem vizsgál folymtokt sem, zz szbdidő szervezés tervezet ráépül-e korábbn végzett állpot- és életvitel felmérésre. Az ellátottk esetmenedzsmentjéhez trtozó gondozás nem htósági ellenőrzését egyrészt meghtározz z, hogy z elkészült szbályozó nygok egymásr épülése megvlósult-e, másrészt pedig z egy-egy szbályozó nygon belüli folymtok is egymást követik-e, illetve biztosított-e mellérendelő folymtok igénybevételének lehetősége. A szbdidős szervezésénél z indikátor ellenőrzése során vizsgáltr kerül z, hogy z ellátást 30 npnál régebben igénybevevők hány százlék rendelkezik szbdidős progrmokr vontkozó tervvel. Ez muttószám célzottn z intézmény zon működését tükrözi vissz, hogy rendelkezésre állnk-e szbdidős progrmok, továbbá ezek milyen módon és mértékben épülnek be z idősek mindennpi gondozásáb. A htósági ellenőrzés erre nem terjed ki, mert gondozási tervek és nplók vizsgált során csk zok meglétét és kitöltöttségét vizsgálják, belső trtlmkt jellemzően nem. A htósági ellenőrzések szempontsor nem is trtlmz erre vontkozó előírásokt sem, cskúgy hogy htósági ellenőrzések jegyzőkönyvei sem. A jegyzőkönyvekben z kerül megfoglmzásr, hogy z dott jogszbálynk megfelelően kerül-e vezetésre z dott dokumentum. A szbdidős szervezésnél képzett indikátor feltételezi szbályozó nygbn fogllt feldtmegvlósítás egyes lépcsőfokink megtrtását, zz nyilvántrtást, informálást, 11

12 progrmtervezet készítést, szükséglet megállpítást, egyéni szükségletre épülő progrmterv készítését, ktív és psszív ek biztosítását, követést és értékelést. Mindezek beépítése z indikátor jellemzőibe ugyn nem lehetséges, de z indikátorbn megfoglmzott szbdidős tervezése mégis feltételezi munkfolymt ezen lépcsőinek teljes körű betrtását, megvlósítását, mit htósági ellenőrzés szintén nem vizsgál. Az SZGYH és MÁK ezen esetekben csk zt vizsgálj, hogy készült-e gondozási terv, benne vnnk-e jogszbály áltl meghtározott pontok (mi nem terjed ki konkrétn szbdidős ek szervezésére), továbbá látogtási és eseménynplóbn is csk zt nézik meg, hogy z ott felsorolt ek vlmelyike (ezek között tlálhtó szbdidős progrmokbn vló részvétel is) X- szel jelölve lett-e z dott ellátott szolgálttás-igénybevételekor. I.6 Gyermekjóléti lpellátás Jelenleg 15/1998 NM rendelet 4. és 331/2006 Korm rendelet 20. szbályozz gyermekjóléti lpellátás szkmi ellenőrzését. Eszerint módszertni feldtokt ellátó Szociális és Gyermekvédelmi Főigzgtóság segíti illetékességi területén gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálttók munkáját. A Főigzgtóság működést engedélyező szerv kirendelése lpján gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálttó engedélyezéséről, vlmint gyermekjóléti és gyermekvédelmi válllkozói engedélyről szóló kormányrendeletben foglltk szerint szkértőként véleményezi gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálttók szkmi progrmját és részt vesz zok htósági ellenőrzésében. A miniszter szociális és gyámhivtlok szkmi irányítás során négyévenként ellenőrzi szociális és gyámhivtlok gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálttásokkl kpcsoltos ét, z lpellátó és szolgálttó intézményrendszer, vlmint gyámhtóság szkmi munkáját. A törvényi szbályozásból következően gyermekjóléti lpellátás intézményrendszerének segítő-támogtó ellenőrzése jelenleg kis kpcitássl működik. 12

13 Az ellenőrzés egyik oldlon dokumentumelemzést végez (szkmi progrm), másfelől htósági hez kötődik. A működési engedély személyi, tárgyi és szervezési feltételeinek meglétét, feldtellátás sttisztiki dtit, zok forrását és szkmi munk dokumentáltságát vizsgálj előtt gyermekjóléti szolgálttás szkmterületen megyei módszertni szolgáltok dolgoztk, kik htósági ellenőrzés mellett, zzl egy időben, szkmi feldtellátást is ellenőrizték. Egyes megyékben gykorlt volt, hogy négy évente esedékes komplex ellenőrzés mellett évenkénti célvizsgáltok is zjlottk dott ellátási részterületre fókuszálv. A szkmi ellenőrzés így gyermekvédelmi esetmunkár is kiterjedt, de objektív mérési pontot nehezen lehetett tlálni. A szociális munk minden területen helyi lehetőségekhez igzodott, szkmi ellenőrzés gykrn fenntrtóvl szembeni érdekérvényesítést is igyekezett segíteni. A htósági és szkmi ellenőrzés egy helyszínen, egy időben zjlott-zjlik, ugynzt szolgálttót, képviseletében jelenlevő egy-két felelős személy, kérdésekre dott válszit és z áltl előtárt dokumentumokt vizsgálv. A htósági ellenőrzés célj működési engedélyi feltételek és jogszbályoknk vló megfelelés vizsgált, szkmi ellenőrzés pedig szociális munk módszereinek és eszközeinek megfelelő, szkmi szbályok szerinti hsználtát vizsgált. A kétféle ellenőrzés eltérő kompetenciákt feltételez, finnszírozási szempontok előtérbe kerülése torzítj szkmi munk megítélését. A gyermekjóléti szolgálttás szkmterületen MOGYESZ (Módszertni Gyermekjóléti Szolgáltok Országos Egyesülete) áltl 2004-ben készített és elfogdott, minden módszertni szolgált áltl lklmzott egységes ellenőrzési szempontsor segítette z ellenőrzés objektivitását, és konszenzussl elfogdott számos módszertni segédnyg igyekezett objektív és teljesíthető mérési lpot biztosítni, de mindkettő lklmzás helyi és egyéni döntésen lpult. 13

14 I.7 Gyermekvédelmi szkellátás A jelenlegi htósági ellenőrzéstől vló elkülönülés lehetősége (és egyben szükségszerűsége) célok és eszközök különbözőségében rejlik. Az ellenőrzés célj gyermekvédelmi szolgálttások megvlósításánk vizsgált, ezt követően jvsltok megfoglmzás rr vontkozón, hogyn működhet szolgálttásnyújtás még szkszerűbben továbbikbn. Azonbn ttól függően, ki z ellenőrző szerv, vizsgált óhttlnul leszűkül z ő vizsgálti célrendszerére, eszközrendszerére, kompetenciáir. Módszertni intézmények ellenőrzésbe történő bevonás npjinkbn gyermekvédelem területén, leszámítv z egyházi módszertni intézményeket és z eseti szkértői felkéréseket, nem jellemző gykorlt, hiszen z egyházi módszertni intézményeken kívül nincs gyermekvédelmi szkellátás területén kijelölve módszertni intézmény. Kijelölt módszertni intézmények hiányábn költségvetési korláti is vnnk módszertn, egyszersmind egyéb szkértők bevonásánk. Azonbn hol htósági és szkmi ellenőrzés együttesen megjelenik (s hogy ez zjlott országosn szép számml módszertni kijelölések idején) remek példák szolgálnk bizonyítékul htékonybb ellenőrzés megvlósításánk lehetőségére. A tpsztltok szerint többségében htóság és szkértők jól együtt tudnk működni, kár együtt, kár külön végezték ellenőrzői üket egy dott szolgálttónál. Legcélrvezetőbbnek sját gykorltombn is ez bizonyult, mikor előzetes egyeztetést követően z ellenőrzés célját illetően, de térben és időben elkülönülten zjlott htóság és módszertn ellenőrző e. Ez z elkülönülés dott -d- lehetőséget rr, hogy kijelölt módszertni intézmény szktnácsdójként egy hosszú közös munkát követően úgy tudjk megjelenni szkértőként, hogy pontosn átlátom folymtot, melyet ellenőrzök. Az ellátás teljes folymtát külső (jogszbályi, fenntrtói és ágzti irányítási) és belső (z dott intézményi) körülményekkel együtt képes mérlegelni szkértő, így feltárv nemcsk diszfunkciókt, de z erősségeket is, és képes dni előremuttó jvsltokt 14

15 egy-egy szolgálttó esetében. Még inkább így vn ez, h felkért szkértő áltl elkészített szkvélemény külön dokumentumként kerül továbbításr, nem htósági ellenőrzés mellékleteként. Nevelőszülői ellátásbn nem elégséges például működtető ellenőrzése, gondozási helyet is ellenőrizni kell. Egy htósági ellenőrzés egy cslád életében jókor felfordulást képes okozni, z kkor ott tpsztltkból reális következtetést nem lehet levonni. Egy nevelőszülői tnácsdó vgy gyermekvédelmi gyám, mennyiben jártsság vn rutinfeldtokbn, és módszertni intézmény szktnácsdójként kp ilyen ellenőrzési feldtot, z értékelés jóvl reálisbb lehet. Ez csk egy kirgdott péld, de meglehetősen érzékeny területet érint. II. A szbályzó dokumentumok szkmi ellenőrzésben betöltött lehetséges szerepei II. Szbályozó dokumentumok felhsználásánk feltételrendszere A TÁMOP projekt keretében készített szbályozó nygok szkmi ellenőrzésben betöltött lehetséges szerepe függ z lábbi tényezőktől.. A szbályozó nygok készítés időpontjábn htályos Szt., Gyvt., illetve végrehjtási rendeleteik szerinti jogszbályi előírásokt figyelembe vevő nygok, zonbn kiegészülnek olyn trtlomszbályozási elemekkel, melyek záltl, hogy z egyes szolgálttásokt kisebb egységekre: ekre és részekre bontják, továbbá ezen részek közt válsztást és sorrendiséget kifejező viszonyrendszert képeznek, továbbá medián szolgálttó áltl végzett feldtokkl kpcsoltos trtlmkt is rögzítik, puszt jogi normához képest hozzádott értéket képviselnek. Az ágzt irányításnk döntést kell hozni rról, hogy z elkészült szbályozó nygokt (vgy nnk egy részét) meghgyj munknyg formábn opcionális felhsználhtósági 15

16 jelzéssel, vgy pedig jogi normábn meghivtkozott szbályozó nygként kezeli, mely minden engedélyesre (vgy finnszírozásbn részesülő engedélyesre) nézve kötelező érvényű. A szolgálttást végző szervezetek gykorltábn jelenleg problémát okoz módszertni útmuttók lklmzás (kötelező? jánlott? nem kell? mit kell? hogyn kell? kérdések merülnek fel szolgálttók részéről). A módszertni útmuttók egy része jogszbálybn hivtkozott, hivtlos szkmi útmuttó, más részük szkmi szervezetek, szkértők áltl készített szkmi nyg. A jogszbálybn hivtkozott módszertni útmuttók lklmzás kötelező, z egyéb szkmi útmuttók lklmzás opcionális. A szociális szolgálttások vontkozásábn személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szkmi feldtiról és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.) SzCsM rendelet (továbbikbn: 1/2000. (I.) SzCsM rendelet) 11 - rendelkezik rról, hogy szociális ágzt irányítását végző minisztérium z lp- és szkellátás intézményei szkmi feldtink teljesítését módszertni útmuttó kidásávl segíti. A jogszbály zonbn szolgálttássorosn nem rendelkezik rról, hogy milyen útmuttót kell dott szolgálttás biztosítás során figyelembe venni, illetve nevezett útmuttók z ágzti minisztérium honlpján nem hozzáférhetők, vgy el sem készültek. Két esetben hivtkozik z 1/2000. (I.) SzCsM rendelet útmuttó lklmzásár: e rendelet 110/B. (3) bekezdés ) pontj szerint komplex szükségletfelmérés szkmi módszereit szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter z áltl irányított minisztérium honlpján közzéteszi, illetve e rendelet 8. számú melléklete kitöltési útmuttójábn hivtkozik rr, hogy flu- és tnygondnoki szolgálttás ének nyilvántrtását szolgáló nplób vló 16

17 bejegyzés során hsználhtó Nemzeti Erőforrás Minisztérium 4 honlpján közzétett kódrendszer is, ennek hsznált zonbn nem kötelező. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 40. (5) bekezdés szerint bölcsődei nevelésgondozás Nemzeti Cslád- és Szociálpolitiki Intézet ( továbbikbn: Intézet) áltl kidolgozott Bölcsődei nevelés-gondozás országos lpprogrmj és Bölcsődei nevelés-gondozás szkmi szbályi lpján folyik. E rendelet 40. (7) bekezdés szerint z (5) bekezdés szerinti dokumentumok lpján bölcsőde helyi szkmi progrmot készít. A sjátos nevelési igényű gyermekek nevelésétgondozását biztosító bölcsőde helyi szkmi progrmj kidolgozásánál figyelembe veszi sjátos nevelési igényű gyermekek nevelésére, gondozásár vontkozó szkmi iránymuttásokt. A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 48. (2) bekezdése lpján csládi npköziben gondozás-nevelés részletes szkmi szempontjit úgy kell meghtározni, illetve z esetleges blesetek megelőzése érdekében gyermekek trtózkodásár szolgáló helyiségeket úgy kell kilkítni, hogy z megfeleljen z Intézet módszertni levelében foglltknk. A gyermekjóléti lpellátások területén Módszertni Gyermekjóléti Szolgáltok Országos Egyesülete (MOGYESZ) éves konszenzus kidványi, bár jogszbályi hivtkozássl nem bírnk, mégis lklmzásr kerültek szolgálttói gykorltbn, sőt htóságok és társszervek áltl egyránt. A szociális területen csládsegítés szolgálttás vontkozásábn Mgyrországi Csládsegítős és Gyermekjóléti Szolgáltok Országos Egyesülete áltl eredetileg kidott, mjd Nemzeti Cslád- és Szociálpolitiki Intézet csládsegítés 4 megjegyzés: Emberi Erőforrások Minisztériumánk korábbi neve 17

18 szkterületi munkcsoportj áltl ktulizált módszertni jánlásokt szintén széles körben lklmzzák. A Nemzeti Rehbilitációs és Szociális Hivtl áltl kidott támogtó szolgálttásr, közösségi ellátások és lcsonyküszöbű ellátás működtetésére vontkozó szkmi jánlásokt ugyncsk lklmzzák gykorltbn finnszírozott ellátásokt működtetők. A Biztos Kezdet Gyerekházk esetében pedig eredetileg z Emberi Erőforrás Támogtáskezelő áltl kidott jánlás vn forglombn. Az ágzt irányításnk htározni kell rról is, hogy mennyiben z elkészült szbályozó nygokr kötelezően lklmzndó előírásként tekint, milyen személyi és időbeli htállyl, vlmint milyen átmeneti rendelkezések mellett vezeti be zok lklmzását. Ennek függvényében lehet további döntést hozni szbályozó nygokbn fogllt előírások és követelmények teljesítését vizsgáló monitoring rendszer bevezetéséről mérlegelve szkmi irányítás megrendeléseit, illetve rendszer működtetésének szkmi és gzdsági szempontú htékonyságát (beleérve ebbe zt is, hogy mérlegelni szükséges, hogy feldt ellátás milyen intézményes beágyzottsággl történjen meg). Lényeges keretfeltételként rögzíteni zt, hogy önmgábn szbályozó nygok cél nélküli publikálás, vlmint szbályozó nygokr készített ellenőrzési szempontrendszerek nem célhoz kötött felhsználás nem kívántos htásokt okozht (pl. kirgdott, önmgukbn nem hsználhtó résznygok felhsználás htósági ellenőrzések trtlmábn, stb.) A szbályozó nygok és szbályozó nygokbn foglltk teljesítését vizsgáló szempontrendszer együttmozgását grntálni szükséges, illetve mennyiben esetlegesen modellezés céljából történik ezen nygok felhsználás, kkor ezt jelezni szükséges. 18

19 II.2. Szkmi ellenőrzések feltételrendszere, jellemzői A szkmi ellenőrzés jelenleg szociális igzgtásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbikbn: Szt.), gyermekek védelméről és gyámügyi igzgtásról szóló 199 évi XXXI. törvény (továbbikbn: Gyvt.), Szociális és Gyermekvédelmi Főigzgtóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet, vlmint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, vlmint személyek szkmi feldtiról és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet szbályi lpján módszertni intézmények htáskörébe delegálódik 5. A bevezetőben hivtkozott, korábbi tnulmányokbn rögzített megállpítások rámutttk rr, hogy egyszerre jellemzi z ellenőrzési rendszert szbályoztlnság és túlszbályozottság. Az ellenőrzési htáskörök, eljárásrend, vlmint jogkövetkezmények részletesen szbályozottk közigzgtási htósági eljárás és szolgálttás áltlános szbályiról szóló évi CXL. törvényben, vlmint z ágzti jogszbályokbn. Az ellenőrzés trtlm, z egyes ellenőrzési szereplők együttműködése, kompetenci htárok vontkozásábn zonbn szbályozás hiányábn, gykorltbn szerepzvrok lkultk ki és z egyes ellenőrzési szereplők áltl végzett vizsgáltok trtlmábn átfedések jellemzőek. Ezen megállpítások jelenleg is fennállnk. A korábbi tnulmányok megállpították, hogy módszertni intézmények ellenőrzési gykorlt eltérő képet muttott ttól függően, hogy mi volt működést engedélyező szervek elvárás, milyen volt velük vló együttműködés, mennyiben éltek zzl lehetőséggel módszertni intézmények, hogy z ellenőrzést más célokr is hsználják, és mennyire vállltk fel érdekvédő funkciót htósági ellenőrzések jogkövetkezményeinek megelőzését szolgálndó. Ez megállpítás jnuár 5 Szt. 58. (6) bekezdés e) pont, Gyvt. 96. (10) bekezdés d) pont, 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdés e) pont, 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 4. (3) bekezdés 19

20 hónptól már csk részben trthtó fent, mivel területi módszertni struktúrát kormányzt centrlizált: egy állmi módszertni szervezet lett, s mellette év áprilisától újr működnek z egyházi módszertni intézmények. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigzgtóság (továbbikbn: SZGYF) látj el külön jogszbálybn meghtározott szkmi, módszertni feldtokt zon szolgálttók tekintetében, melyben z egyházi módszertni intézmények nem illetékesek. Az SZGYF, vlmint z egyházi módszertni intézmények áltl végzett ellenőrzések is htósági ellenőrzésekhez kötődnek, htósági kirendelésre történnek. A módszertni intézményeknek önálló ellenőrzési htásköre nincs. Egyéb feldtink megfelelő ellátás céljából látogtást tehet szolgálttást nyújtó szervezetnél, kpcsoltot vehet fel ilyen szervezetekkel és z így szerzett tpsztltokt gyűjtheti, rendszerezheti, elemezheti, de ez cselekmény nem tekinthető szkmi ellenőrzésnek. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgálttók, intézmények és hálóztok htósági nyilvántrtásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (továbbikbn: Sznyr.) szbályi szerint működést engedélyező szerv (szociális és gyámhivtlok, Nemzeti Rehbilitációs és Szociális Hivtl) ellenőrzés során szkmi progrmbn foglltk megvlósulás és szolgálttások szkmi megfelelőségének kérdésében z - z áltl fenntrtott engedélyesek kivételével SZGYF-et, illetve kijelölt egyházi módszertni intézményt szkértőnek rendeli ki. Sznyr. 3 (1) A szociális és gyámhivtl rendes ellenőrzés és szükség esetén más ellenőrzés során szkmi progrmbn foglltk megvlósulás és szolgálttások szkmi megfelelőségének kérdésében 20. (2) bekezdésében foglltk szerint Főigzgtóságot, illetve kijelölt egyházi módszertni intézményt szkértőnek rendeli ki. (2) A Főigzgtóság és kijelölt egyházi módszertni intézmény z (1) bekezdés szerinti szkértői közreműködés során helyszíni ellenőrzést is végez, melyet lehetőleg működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzésével zonos vgy hhoz közeli időpontbn kell lefolyttni. 20