FÖLDHIVATALI SZOLGÁLTATÁSOK FOGYASZTÓI SZEMMEL

Átírás

1 FÖLDHIVATALI SZOLGÁLTATÁSOK FOGYASZTÓI SZEMMEL Jávr Tamás BlmInf, Dr Niklasz László Gemetria, Pdlcsák Ádám BlmInf, 1. Bevezetés A következő előadás egy knkrét földhivatali termék beszerzése srán szerzett tapasztalatk alapján, a fgyasztó nézőpntjából tekinti át a földhivatali adatvásárlást, elemzi a fgyasztást és veszi szemügyre az eladót, a terméket, fgyasztói igényeket, végül földhivatali ügyfélkiszlgálásra vnatkzó ajánláskat fgalmaz meg. A évi GIS OPEN-en több előadásban is megjelenik a KSH ÜST prjektje. Röviden összefglalva, a KSH ÜST-öt megvalósító prjekt két alapvető eredményt állít elő: az egyik egy úgynevezett elektrnikus térképkönyv (ebk), amelyik ültetvények gekódlt adatait és áttekintő térképek képeit tartalmazza, a másik pedig egy mezőgazdasági statisztikai feladatk végzését segítő térinfrmatikai szftveralkalmazás. Az elektrnikus térképkönyv legfntsabb adatfrrása az 1: méretarányú külterületi áttekintő térkép. Ennek a teljes rszágra kiterjedő beszerzése az ÜST prjekt egyik fnts kiemelt alprjektje. Az előadás ötletét a skszr kedvezőtlen tapasztalatk adták; szándékunk pedig a vásárlók és a földhivatalk kapcslatának javítása, a tanulságk levnása. Az előadás nemzetközi kitekintésében a hazai jgszabályk sajáts terminlógiájától eltérő fgalmakat használunk, pl. a közigazgatás tágabb értelmezése, a kataszter fgalma a FIG szerint, az Unióban alkalmaztt államplgár/kliens megközelítés stb. Ezt az egyszerűbb tárgyalásmód tette szükségessé, és nem tekintendő a szerzők bármely kncepció melletti burklt állásfglalásának. 2. Váltzó földhivatal Tekintettel a földhivatalk jelen helyzetére és a hazai közigazgatási hagymánykra, jelen cikk piacrientált felfgása minden biznnyal magyarázatra szrul. Ebben a fejezetben áttekintjük a földhivatalkat érintő világméretű és hazai irányzatkat, majd megvizsgáljuk a piaci szempntk helyénvalóságát. 2.1 A kataszter fejlődési iránya a nagyvilágban Az elmúlt öt évben száms szakcikk és kiadvány fglalkztt a kataszteri és ingatlan-nyilvántartási szektr fejlődésével. Williamsn és Ting a nyugati társadalmak történelme alapján a következő ábrán látható módn fglalta össze a kataszter fejlődési irányát. Az ábra közvetítette felfgás szerint a kataszter funkciói úgy halmzódnak, hgy mindenkr kielégítsék az emberek ingatlankhz való visznyának fejlődése srán keletkező régi és új igényeket, és végül ez a fejlődés vezetett el a többcélú kataszterhez. A történelem viharai és a sajáts XX. századi kacskaringók más fejlődéshez vezettek hazánkban, de a társadalmi visznyk meghatárzó szerepe, a funkciók halmzódása és a többcélúságra való törekvés a mi rendszerünk történetét is jellemzi. 1. sz. ábra: A kataszter fejlődése az ember-ingatlan kapcslat vnatkzásában, Ting L.- Williamsn I.,

2 A FIG gndzásában megjelent Kataszter 2014 című tanulmány a kataszternek az eddigi fejlődés tanulságai és a jelen kihívásaiból kikövetkeztethető jövőképét tárja elénk. Ennek a képnek a lényegét az összefglaló fejezetben ismertetett négy vezérelv adja: 1. A Kataszter 2014 egy lyan intézmény, amely leltárba veszi és nyilvántartja a Föld felszínének egy meghatárztt részét. 2. A kataszter 2014 érdemben hasznsítja a számítástechnika eredményeit. 3. A Kataszter 2014 intézménye a közszféra és a magánszektr közötti együttműködésen fg alapulni. 4. A Kataszter 2014 intézményének gazdasági szerkezete lehetővé teszi a beruházásra és karbantartásra frdíttt pénzeszközök visszanyerését. 2. sz. ábra: A jövő kataszterét vezérelő elvek (Kataszter 2014 alapján) 2.2 A közigazgatás megújításának irányai Európában A kataszteri rendszerek általában a közigazgatási szektrban működnek. Az EUROSTAT 1993-as meghatárzása szerint a közigazgatás a következő egységekből áll: a közpnti, föderációs vagy helyi krmányzat valamennyi egysége, a krmányzat valamennyi szintjén valamennyi társadalmbiztsítási alap, minden nem piaci, nemprfitrientált intézmény, amelyet a krmányzati egységek irányítanak és döntőrészben finanszírznak". Ez a definíció kitágítja a krábbi 50-es 60-as években készült meghatárzáskat, elsősrban a nem-prfitrientált, de piaci körülmények között működő intézmények vnatkzásában. A közszektr mdernizálásának irányzatai erősen beflyáslják a kataszteri rendszereket. Az internetről is letölthető "A nemzeti közigazgatásk mdernizációja és a szciális párbeszéd Európában" című tanulmány széleskörű áttekintését adja az európai irányzatknak. Hegewisch A., Martin B., (1998) szerint Európát az alábbi irányzatk jellemzik: "Európai integráció; Az állami kiadásk csökkentése; Plitikai és idelógiai nymás; Demgráfiai váltzásk; Strukturális és gazdasági váltzásk; Az államplgárk / felhasználók megnövekedett igényei; A közszlgálati dlgzók megnövekedett igényei munkahelyükkel szemben; Technlógiai fejlődés; Esélyegyenlőség követelése; Országspecifikus prblémák" (Hegewisch A., Martin B. 1998). A refrmk új törvénykönyvekben vagy kötelező erejű vezetői iránymutatáskban jelennek meg. Irány A DK SF D NL N S GB Piaci mechanizmusk Privatizáció A stratégiai menedzsment új szerepe Decentralizáció / feladat-átruházás Méretkrlátzás Állami vállalatk átalakítása Igazgatási szervek kiépítése Eredményrientált igazgatásvezetés és pénzügyi tervezés Munkaszervezet Emberi erőfrrásk A munkaügyi kapcslatk "nrmalizálódása" = átfgó, 1 = krlátztt, -- = jelentéktelen kiterjedés kezdeményezések 1. Táblázat Irányk az európai közigazgatási refrmkban (Frrás: Naschld, 1996, Új irányzatk a közigazgatás irányításában, Hegewisch, Martin, 1998 közlésében) 2

3 Ugyancsak az előbbi tanulmány jellemzi az egyes európai rszágk refrmkezdeményezéseit: "Dániában és Hllandiában a krábbi krmányhivatal tevékenységek igen jelentős részét a magángazdaságra bízták, míg Nrvégia, Svédrszág és Finnrszág az eredményközpntú vezetésre és a versenyeszközökre kncentrált, és egyidejűleg decentralizációs és privatizációs prgramkat hajttt végre." Tvábbá "A francia, belga és dél-európai államk a közigazgatás integritását, a krrupció és az igazgatás plitizálódása elleni harct állíttták a középpntba." Jelzi még, hgy "Németrszág, Ausztria és Svájc (és Luxemburg) általában kevéssé számít sikeresnek, amikr a Public Management refrmjáról esik szó", valamint "A közszlgálati szektr refrmjára Nagy-Britanniában a piacgazdasági elvek idelógiai jelentősége nymja rá a bélyegét." (Ezeket a megállapításkat a FIG kataszter benchmarking jelentései is alátámasztják.) Az 1.sz táblázat néhány európai rszág refrmintézkedéseinek irányultságát fglalja össze. Témánk szempntjából kiemelendő a következő intézkedések elterjedtsége: a piaci mechanizmuskra való áttérés, egyes állami feladatk privatizációja, valamint az eredményrientált igazgatásvezetés és pénzügyi tervezés. Az ügyfél közjgi vagy piaci alapn él a közigazgatás szlgáltatásaival. Államplgárként jga vagy kötelezettsége a szlgáltatás igénybevétele. Kliensként piaci igényei kielégítése végett frdul a közigazgatáshz, és fizet. Jellemző, hgy ez utóbbi kliens rientációnak nevezett tendencia egyre erősödik az európai közigazgatásban. Ezt támasztja alá a FIG benchmarkingja is. Európát is jellemző megjegyzést fűztek a kérdőívhez a németek: "Nagyn fnts a fgyasztói irányultság és a piaci szempntk a fejlett rszágk katasztereiben" "Általáns egyetértés van abban is, hgy a kliensnek nagybb hatalmat kell adni. Ez visznt azt jelzi, hgy a kliensekkel széles körben kell knzultálni, és be kell őket vnni a döntéshzatali flyamatba. Mindaználtal különbséget kell tenni a fgyasztóra való nagybb dafigyelés és a fgyasztó felhatalmazása között." Előadásunk előkészítése srán száms európai kataszteri intézmény hnlapját kerestük fel, és több rszágban találkztunk az állami kataszteri termékek visznteladóival. Ezek a prfitrientált vállalkzásk kataszteri és kapcslódó térinfrmatikai adattermékeket kínáltak eladásra. Valószínű, hgy a fgyasztói szkáskat jbban ismerő piaci cégek gyrsabb és átfgóbb szlgáltatásra képesek, mint a közszféra szervezetei. Másrészt, ha több vállalkzást vnnak be, akkr megteremtik a piaci versenyt, ami hatéknyabb működést eredményezhet. 2.3 Glbalizáció A glbalizáció jellemezhető úgy, mint a világgazdasági kapcslatk fejlődésének új minősége, amelyet már nemcsak a világkereskedelem bővülése, hanem mindinkább a tőke, a beruházásk, a fejlett technlógia, a tudmánys kutatás, az ktatás és a tudás mind erőteljesebb nemzetközivé válása határz meg. Emellett a nemzetközi kapcslatkban egyre nagybb súllyal szerepelnek lyan glbális kérdések, mint a környezetrmblás, az öklógiai egyensúly megbmlása, a demgráfiai rbbanás vagy a közjavak (világűr, óceánk stb.) használatának összehanglása és szabályzása. (lásd: Kvács, 1998) A glbalizációs hatáskkal nap, mint nap kapcslatba kerül a földhivatali ágazat. Ennek a legfntsabb esetei: nemzetközileg elterjedt vagy elfgadtt műszaki megldásk és szabványk átvétele (GPS, ISO, CEN, OpenGIS), új termék és/vagy szlgáltatás bevezetése, hgy a glbális elvárásknak megfeleljenek (pl. közigazgatási határadatk, IIER kiszlgálása), a nemzetközi beruházó cégek szkásainak megismerése, az EU szerződési és üzleti előírásainak és szkásainak való megfelelés. Ez utóbbira kézzelfgható példa az előadás témájául szlgáló térképvásárlás. A közigazgatási szlgáltatásk beszerzése vnatkzásában az előcsatlakzási alapk szerződési eljárási- és mintakmányai érvényesek. Ezeket azzal az előfeltételezéssel alakíttták ki, hgy a csatlakzásra váró rszágk közigazgatási szervei képesek legyenek megfelelni azknak a leginkább üzletinek mndható elvárásknak, amelynek a tagállamk legtöbbjében már megfelelnek (pl. Euró számla kibcsátása, szabályztt, átlátható és egyértelmű árképzés, színvnalas tájékztatás az értékesített termékről, hatékny ügyfélszlgálat, stb.). A glbalizáció, mint minden új kihívás, veszélyeket is rejthet magába. A kanadai McLaughlin szerint a kataszteri rendszereknek több figyelmet kellene szentelni a jgcím biztsítási kncepció előnyei mellett flytattt amerikai "szakmai terrr kampányra". A jgcímbiztsítás rendszere szinte maradéktalanul kielégíti a kliensek kataszteri és ingatlan-nyilvántartási igényeit. Ez a biztsítási knstrukció térképi és íráss ingatlanadatkat gyűjt, és ezekre nyújt biztsítási garanciát, ugyanakkr más egyéb beruházási és létesítmény-biztsítási módzattal is kiegészülve teljes körű üzleti megldást biztsít. A rendszer kialakulását és üzleti gyakrlatát részletesen leírja Schmidt,

4 Meglátásunk szerint a jgcímbiztsítás össztársadalmi szempntból hátránys: a kispénzű ügyfelek a rendszeren kívül maradnak, és fnts közérdekek nem érvényesíthetők (pl. műszaki fejlesztés). A rendszer rátelepszik a közigazgatási nyilvántartáskra. Az alulfinanszírztt közigazgatás nem garantált, és skszr elavult adatai alapján saját megbízható infrmációs rendszert hz létre, erre alapzza biztsítási szerződéseit. A közigazgatási nyilvántartásk fizetőképes klienseit célzza meg, és így végső srn a fejlesztésekhez szükséges bevételeket vn el. Szemben a kataszterrel, a jgcímbiztsítás csak utólags és nem megelőző megldást kínál a jgi rendezetlenségre. Működése hzzájárult ahhz, hgy az USA-ban a kataszteri rendszer nem teljesedett ki. A jgcímbiztsítás a kataszter hiányban szökött szárba, de kiterebélyesedve eltakarta a napt annak fejlődése elől. A jgcímbiztsítás világméretű elterjedését elősegíti visznylags függetlensége az rszághatárktól, az amerikai üzleti szkásk világméretű térhódítása, és egyes helyi kataszteri rendszerek működésének hiánysságai. A kilencvenes években az amerikai jgcímbiztsítás Budapesten is megjelent. Krlátzó intézkedések rövidtávn hatássak lehetnek, de a jgszabályk hiánysságai kiismerhetők, és kijátszhatók (lásd a magyarrszági életbiztsítási piact). Végső srn a kliensek döntenek a kataszteri rendszer életképességéről, ezért a piacvédő intézkedéseken túl a kataszterek ügyfélközpntúságának fkzása adhat választ a kihívásra. 2.4 A magyar közigazgatás refrmja A közigazgatás krszerűsítésének krmánybiztsa által kibcsáttt A közigazgatás refrmjának prgramja című terv a következő refrmcélkat jelöli ki: "fejeződjön be az új típusú közigazgatási rendszer kereteinek és alapintézményeinek kiépítése; növekedjen az igazgatás hatéknysága és minősége, erősödjön az államplgárt szlgáló jellege; legyen jgszerűbb a közigazgatás, szigrdjanak a jgsértő hivatalk és államplgárk magatartásáhz fűződő jgkövetkezmények, szankciók; a helyenként felesleges, túl bnylult, bürkratikusan nehézkes közigazgatás helyett - ahl lehet - kisebb, egyszerűbb, gyrsabb és költségtakaréksabb, de személyi állmányát tekintve anyagilag és erkölcsileg a jelenleginél jbban megbecsült közigazgatás alakuljn ki." Az anyagban nem hangsúlys vagy pedig egyáltalán nem kerül említésre a kliens felfgás, menedzsment felfgás, a piaci szempntk és a költségvisszatérítés kérdése. Megállapítható, hgy a hazai közigazgatási refrm célja a legalapvetőbb szintű európai megfelelés mellett, a későbbi fejlesztések bizts alapjának lerakása és megszilárdítása. Várható, hgy az európai irányzatkat jellemző refrmkról csak néhány év elteltével beszélhetünk. 2.4 A földügyi igazgatás krszerűsítési prgramja Magyarrszágn A krszerűsítési prgram beindítását a több mint egy évtizede bekövetkezett gyökeres társadalmi és gazdasági váltzásk, azaz a magántulajdnra épülő piacgazdaságra való áttérés kényszerítette ki. A krszerűsítési tevékenység krdinált és eredményes végrehajtása megkívánta, hgy egy egységes stratégia keretében kerüljenek meghatárzásra az elérendő célk, és megvalósításuk összehangltan történjék. A stratégia első váltzatának megfgalmazói dr Niklasz L., dr. Remetey F.G., és dr. R. Baldwin (1995) vltak. A stratégia kibntásaként született meg a földhivatalk IT fejlesztési stratégiája, dr. Niklasz (1995), az ktatási és tvábbképzési stratégia (2000), illetve a földügyi igazgatás szlgáltatásainak széleskörű elterjesztését célzó marketing és PR stratégia (1997). Előadásunk témaköréhez ez utóbbi kapcslódik szrsabban. Ezért érdemes idézni az anyag küldetés-kinyilvánítási javaslatát: a kinyilváníttt küldetés: gazdaságs, az államplgárk és egyéb felhasználók igényeit teljes mértékben kielégítő, teljeskörű földügyi-térképészeti adatszlgáltatás biztsítása. Dr. Niklasz a küldetés egyik kulcsszavát ekként értelmezte egy későbbi tanulmányában: teljeskörű szlgáltatás ez alatt azt értjük, hgy a földügyi igazgatás nem csupán terméket állít elő, hanem szélesebb értelemben vett szlgáltató tevékenységet flytat. Úgy gndljuk, hgy az egykri javaslatk jelenleg is aktuálisak. 2.5 Földhivatalk piaci szerepben? A földhivatali váltzáskat kikövetelik a glbalizációs hatásk, ugyanakkr a hazai közigazgatás fő sdrvnala a helyzetéből adódóan inkább a fntlva haladást követi. Ellentmndás van a lassú közigazgatási refrmk és a 4

5 halaszthatatlan földhivatali válaszk között. A földhivatalk nem kapják meg sem az igazgatásszervezési szakmai sem pedig a plitikai támgatást a számukra halaszthatatlanul szükséges intézmény fejlesztéshez. A fgyasztók sajáts igényeikkel dörömbölnek az ajtón, míg a földhivatalk működésének szabályrendszere inkább ellentétes a nrmális eladó/fgyasztó kapcslat kialakításával, így a földhivatalkban tudathasadáss helyzet alakul ki. A földhivatali fgyasztók pedig kénytelenek a vásárlás természetétől idegen közigazgatási környezetben kielégíteni fgyasztói igényeiket. 3. Fgyasztói elvárásk a földhivatali szlgáltatáskban 3.1 Ügyfelek a hazai közigazgatási eljárási jgban A földhivatali eljáráskat alapvetően az évi IV. törvény 3., az államigazgatási eljárás általáns szabályairól szóló törvény határzza meg. Alkalmazása szempntjából államigazgatási ügy minden lyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jgt vagy kötelességet állapít meg, adatt igazl, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. Ebből a meghatárzásból egyértelmű, hgy ez a jgszabály a kliens/államplgár kncepció fgalmait használva, az államplgárra és nem a kliensre összpntsít. Egy saját elhatárzásából térképet vásárló kliens azt várná el, hgy egy ilyen, egyébként piaci jellegű ügylet a plgári jgvisznyhz hasnló garanciákkal valósuljn meg. A törvény jellegéből következően a kliens igényeinek kielégítése a közigazgatási szerv döntésén múlik. Például a törvénnyel összhangban a 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet a földmérési és térképészeti állami alapadatk kezeléséről, szlgáltatásáról és egyes igazgatási szlgáltatási díjakról értelmében a vásárlóként fellépő kliens adatigénylése elutasítható. Elméletileg előállhat tehát az a helyzet, hgy a szlgáltató lyan kategóriába srlja a ptenciális vásárló kérelmét, hgy az saját anyagi érdekei szerint elutasításra kerül, vagy a vevő drágább termék vásárlására kényszerül. A vevőnek, akinek egyrészt nem érdeke, hgy magára haragítsa az eladót, másrészt nincs ideje kivárni a hsszadalmas jgrvslati eljárást, belemegy a számára kedvezőtlen döntésbe, amit egyldalúan a termék eladója hztt meg. Természetesen a jelen állapt megítélése nézőpnt kérdése. Az előadás szerzői csupán azt szeretnék érzékeltetni, hgy érdemes lenne újra gndlni a jelenlegi helyzetet, és talán megfntlni azt, hgy a földhivatali adatvásárlást ne tekintsük államigazgatási eljárásnak. 3.2 Üzleti szabályzat Az üzleti megfntlásk alapján vásárló ügyfél szempntjai lényegesen eltérnek a közigazgatási eljárási megközelítéstől. A vásárlók szempntjából skkal kedvezőbb lenne, ha a földhivatalkkal a közszlgáltatókhz hasnló fgyasztói jgvisznyba kerülhetnének, azaz az eljárásk, üzleti feltételek és árak nyilváns üzleti szabályzatkban lennének rögzítve. Üzleti szabályzat hiányában, száms jgszabályban kell eligazdni a földhivatali ügyfeleknek. Ahhz, hgy megtudja, hgyan és milyen határidőkkel tud beszerezni egy 1: m.a.-ú külterületi átnézeti térképet a következő jgszabálykban kell eligazdnia: évi IV. törvény, évi LXXVI. törvény, a 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet, a 68/1990. (IV. 4.) MT rendelet a földügyi szakigazgatási tevékenységről és szervezetről, a 1/1984. (MÉM É. 1.) MÉM utasítás a földhivatalk feladatairól, hatásköréről, szervezeti és működési szabályzatáról és, hgy az ügyintézőket megtalálja, ismernie kell a helyi működési szabályzatt, valamint az illetékes hivatalvezető vnatkzó utasításait. Sajns ezen frráskból sem lehet minden, a vásárlói döntéshez szükséges ismeretet megszerezni, de erről majd később bővebben szólunk. 3.2 Fgyasztóvédelem A kérdés áttekintésével célunk az, hgy mintaértékű követendő nrmákat aznsítsunk. Elvi szinten lehet a fgyasztóvédelem földhivatali szlgáltatáskra való kiterjesztéséről szólni, de a félreértések elkerülése végett leszögezzük, tisztában vagyunk azzal, hgy a hazai igazgatási környezetben valószínűtlen, hgy ezen intézmények védelmet nyújtanának a földhivatali ügyfeleknek. Célunk az említett jgintézmények azn elveinek aznsítása, melyeknek ideális esetben a földhivatali ügyfelek rendelkezésére kellene állniuk. A hazai fgyasztóvédelmi szervezet nem fglalkzik az rszágs hatáskörű intézmények által felügyelt szervezetekkel, a beérkező kérelmeket autmatikusan tvábbítják a főhatóságnak, pl. egy MATÁV ellen érkező panaszt a Távközlési Főfelügyelethez tvábbítanak. Másrészt a hazai gyakrlatban szinte kizárólag magánszemélyeknek nyújt a fgyasztóvédelem jgvédelmet. Annak demnstrálására, hgy mennyire nem abszurd 5

6 a fgyasztóvédelem szóba hzása lássuk az Igazságügy Minisztérium egyik munkatársának szakcikkéből a fgyasztó meghatárzását: A fgyasztó fgalma a hagymánys megközelítésben kizárólag a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eljáró, illetve szerződést kötő természetes személyeket fglalja magában. Ugyanakkr a jgi személyek esetében is felmerül az egyensúlytalanságból eredően szükséges védelem kiterjesztésének indka, különösen a piaci mnplhelyzetek kapcsán, de az elsődlegesen nem üzletszerűen gazdasági, szakmai tevékenységet flytató jgi entitásk tekintetében is (egyesületek, alapítványk stb.). A fgyasztói fgalmkör funkcinális megragadása vezethet el a védendő személyi kör helyes beaznsításáhz, melynek révén mindazn személyek a jgi védelem ernyője alá kerülhetnek, akik (amelyek) az adtt helyzetben tipikusan gyengébb és hátránys helyzetű szereplőként, félként jelennek meg. Dr. Németh Anita, Az előadás előkészítésekr érdekelt bennünket, hgy megismerjük mi a helyzet a fgyasztóvédelemmel a leghaladóbb fgyasztóvédelemmel rendelkező skandináv rszágkban és a közigazgatási refrmjáról híres Nagy- Britanniában. Körkérdést intéztünk néhány kataszter internetes ügyfélszlgálatáhz. A Nagy-Britanniából érkezett válaszk lényege az vlt, hgy a fgyasztóvédelemnél skkal szigrúbb jgszabályk, és intézményenként a szlgáltatási eljárásk szabályzata biztsítja a fgyasztói érdekek védelmét. A MAA-AMET, észt földügyi testület és a Statens Kartverk, nrvég térképészeti hatóság válasza egyértelmű igen vlt. A Natinal Land Survey f Finland válasza: A nymtattt térképhez hasnló árucikkek eladása esetén a fgyasztóvédelmi törvény hatálya alá esünk. Másfelől, amikr ingatlan-nyilvántartáshz hasnló közszlgáltatást nyújtunk vagy más jgszabály elrendelte tevékenységet flytatunk, az nem esik a fgyasztóvédelmi jg hatálya alá Ezzel lényegében megegyező a Krt & Matrikelstyrelsen, dán nemzeti kataszteri és fölmérési intézmény válasza, azzal a kiegészítéssel, hgy csak magánszemélyekre terjed ki a fgyasztóvédelem. Talán ezekből a kérdésekből is látszik, hgy lehet a fgyasztóvédelemnek és kataszternek köze egymáshz. Az Európai Unióban a fgyasztói érdekek védelme az öt elismert alapjgra épül: jga van egészségének és biztnságának védelméhez; jga van vagyni érdekeinek védelméhez; jga van a jgrvsláshz; jga van az infrmációhz jutáshz és a fgyasztói ktatáshz; jga van érdekei képviseletére (meghallgatás jga). A tvábbiakban szeretnénk ezt az öt követelményt a mst felállítandó nrmarendszer részévé tenni. 3.3 Tisztességes piaci magatartás és verseny A földügyi infrmációk területén meglévő mnplhelyzettel összefüggő gndlkdásmód. A földügyi ágazat jelenleg nem fgyasztórientált, az ügyfelek törvényi előírás miatt vásárlnak, nem pedig saját elhatárzásukból. Ez könnyen da vezethet, hgy nem figyelünk eléggé a vásárlókra, nem bánunk velük megfelelően, hiszen ha az általuk kezelt és szlgáltattt adatkra van szükségük, akkr azkat úgyis csak nálunk tudják beszerezni. Ha piacrientált fejlesztéseket szeretnénk végrehajtani, akkr a mnplhelyzettel összefüggő gndlkdásmódn váltztatnunk kell. Fábián, 1999 A mnplhelyzetben lévő piaci szereplőkkel szembeni elvárásk egyik fnts frrása a évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykrlátzás tilalmáról. A gazdasági hatéknyságt és a társadalmi felemelkedést szlgáló piaci verseny fenntartásáhz fűződő közérdek, tvábbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkzásk és a fgyasztók érdeke megköveteli, hgy az állam jgi szabályzással biztsítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Az törvény 1. paragrafusa kimndja, hgy E törvény hatálya kiterjed a természetes és a jgi személynek, valamint a jgi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ideértve a külföldi székhelyű vállalkzás magyarrszági fióktelepét is a VI. fejeztében szabályztt magatartásk kivételével - (a tvábbiakban együtt: vállalkzás) a Magyar Köztársaság területén tanúsíttt piaci magatartására, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. (Mivel nem vagynk hivatttak arra, hgy jgi elemzést végezzünk, csupán annyi megállapítást teszünk, hgy ez alapján akár a földhivatalk eladásaira is vnatkzhatnának a törvény követelményei.) A törvény 22. paragrafusa a következőképpen határzza meg a gazdasági erőfölényt Gazdasági erőfölényben van az érintett piacn (14. ), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül flytathatja, anélkül, hgy piaci magatartásának meghatárzásakr érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcslats piaci magatartására. Majd a 21 paragrafus megtilt biznys magatartásfrmákat: Tils a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen: b) a termelést, a frgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fgyasztók kárára krlátzni; c) indklatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcslat létrehzásától, illetve fenntartásától; d) a másik fél gazdasági döntéseit indklatlan előny céljából beflyáslni; Ezek a nem kívánats magatartásk tekinthetők a krábban 6

7 idézett (Fábián) mnplhelyzettel összefüggő gndlkdásmód kézzelfghatóbb megfgalmazásának. 3.4 Földhivatali fgyasztók kiszlgálásának elvi nrmái A fentiek összefglalásaként a földhivatali fgyasztók kiszlgálásában a következő elvi szabálykat tartanánk követendőnek : A piaci fgyasztóként jelentkező kliensek és a földhivatalk visznyában az üzleti flyamatk, az árképzés, a panasztétel, stb. szabályzása tükrözze a jgügylet valós jgi tartalmát A fgyasztók a termékek vásárlásáhz vagy a szlgáltatás igénybevételéhez szükséges valamennyi valós tájékztatást (a térképek darabszáma, naprakészség dátuma, minőségi adatk, ár, használati-kezelési útmutató stb.) megkapják; Knstruktív párbeszéd a földhivatalk és a kliensek között; A hibás termék vagy szlgáltatás kzta kár a lehető leglcsóbb, leggyrsabb és leghatéknyabb eljárással megtéríthető legyen; A földhivatali mnpóliumként előállíttt termékek frgalmazását vagy a kapcslódó műszaki fejlődést a fgyasztók kárára krlátzni nem szabad; Nem szabad indklatlanul elzárkózni az adatfrgalmazás jellegének megfelelő üzleti kapcslat létrehzásától, illetve fenntartásától; Nem szabad a kliens gazdasági döntéseit indklatlan előny szerzése céljából beflyáslni. 4. Külterületi átnézeti térképek beszerzése 4.1 A termék jellemzése Az államplgár/kliens megközelítés nem idegen a hazai földhivatali szemlélettől. "A földügyi ágazat ptenciális vevőköre alapvetően két nagy csprtra sztható. Az egyik csprtba tartznak a jgszabályi előírás miatt keletkező felhasználók, a másikba pedig a kereskedelmi fgyasztók. " - Fábián, A külterületi átnézeti térképek beszerzését nem írják elő jgszabályk. Generalizálással készül nagybb méretarányú térképekből, akár külső vállalkzó terméke is lehetne. Műszaki kialakításánál (pntsság, teljesség, részletezettség) fgva is ideális tervezési, gazdálkdási célú infrmációs rendszerekben való felhasználásra. A földhivatalkkal flytattt beszélgetéseink srán megtudtuk, hgy visznylag nagy mennyiségben kerül megrendelésre. A termék piaci jellege vitathatatlan. Ha a felhasználó valamilyen, a térképpel beaznsítható bjektum krdinátáit kívánja meghatárzni, vagy ha több település szelvényeit kívánja összeilleszteni, akkr szüksége van az átnézeti térképen transzfrmációs közös pntkra. Az ÜST prjekt ültetvényeinek gekódlásáhz és az ültetvények helyszíneinek megtekintéséhez szükséges vlt legalább két EOV illesztőpntt megvásárlni szelvényenként. Az illesztőpntk térképi megjelölését, EOV-ba transzfrmálását és krdináta jegyzékbe töltését a földhivatalk napidíjat felszámítva, egyéb megrendeléses tevékenységként végezték. Adattermékek hasznsításakr alapvető igény, hgy legyen adatunk az adatról. A META adat az elmúlt pár év egyik legfelkapttabb szabványsítási témája vlt. Az ÜST jövőbeni karbantartásának megtervezéséhez, ütemezéséhez a KSH-nak szüksége lenne néhány alapvető, a térképszelvényt jellemző adatra, pl. utlsó aktualizálás időpntja, a térképlap sérülései, stb. Sajns ezek az adatk mint földhivatali szlgáltatásk nem szerepelnek jgszabályban sem, így ezt is napidíjas szlgáltatásként határztuk meg. Erre vnatkzó vásárlási szándékunkat a földhivatalk egy része elutasíttta. 4.2 A beszerzés sajátsságai 7

8 A beszerzés nagyn sajáts körülmények között történt. A finanszírzó az Európai Bizttság Phare adminisztrációja, a vásárlás kedvezményezettje a KSH, a lebnylító pedig a dán BlmInf knzrcium. Az EU közbeszerzési szabályai alapján az előcsatlakzási alapkra kidlgztt Prag című útmutató határzta meg a szerződéskötés (a megrendelés) módját. A versenyeztetés nélküli beszerzést azért engedélyezte az EB Budapesti Képviselete, mert szakértői vélemény támaszttta alá, hgy a kataszteri térkép frgalmazása hazánkban állami mnpólium. A számlázás és kifizetés az EU-val kötött nemzetközi megállapdásk végrehajtásra kiadtt hazai szabályk alapján történik. Az Euróban kiállíttt számla címzettje a KSH, a kifizetője a Magyar Államkincstár. Az EU- szkásk szerint a kifizetés a termék átvétele után, a számla kiállítását követő 60 napn belül történik. A pénzek rendelkezésre állának időbeni elhúzódása miatt a megrendelésekre két ütemben került sr. A földhivatalkban, a KSH nevében a gekódlást végző vállalkzó, a Gedézia Rt. képviselője vette és veszi át a térképmáslatkat. A beszerezés igazi glbalizációs kihívás. Többször felmerült bennünk a kétely, hgy két szervezeti kultúrájában teljesen eltérő, de saját szabályaihz mereven ragaszkdó intézmény (Phare és a földhivatalk) között feszülő ellentmndásk nem vezetnek-e a vásárlás megvalósulhatatlanságáhz. Vagyis a kérdés az, hgy lehet-e Magyarrszágn az EU adminisztráció szabályai mentén földhivatali térképeket vásárlni? Képes-e a földhivatal akkra elmzdulásra a piaci magatartás irányába, hgy a bevétel érdekében feladjn merevségéből? Szembesülnie kell-e az Európai Bizttságnak azzal, hgy Phare nrmák szerint nem lehet a földhivatalkban térképet vásárlni? 4.3 Legfntsabb események időrendben augusztus Megbeszélés az FVM FTF-ben földhivatali adatbeszerzés támgatásáról któber 20. Levelek a földhivatalknak, térképek megrendelése któber 29. Első földhivatal válasz beérkezése nvember 26. Az utlsó földhivatal válasz beérkezése nvember 28. Tárgyalás az FVM FTF-ben a térképrendelésekről nvember 30. A BlmInf levele az összes MFH számára, amelyben összefglalja és standardizálja az MFH ajánlatk tartalmát nvember 18. Tisztázó megbeszélés a földhivatlalk képviselőivel nvember 19. A BlmInf 16 földhivataltól megrendelte a térképeket február 26 A BlmInf 4 földhivataltól megrendelte térképeket március 1. Az első 16 földhivataltól elszállíttták a térképeket 8

9 4.4 Az ajánlatk feldlgzása Miután valamennyi ajánlat beérkezett, a BlmInf szakértői elemezték őket. A következő diagrammk szemléltetik az ajánlatk legfntsabb tulajdnságait. a) Földhivatali válaszlevelek beérkezése Az któber 20-i megkeresésre a következő ábra a földhivatali válaszlevelek beérkezésének elszlását mutatja. Az któber 29-én kelt megkeresésre a válaszk któber 29. és nvember 26. között érkeztek be kiküldve 1.hét 2.hét 3.hét 4.hét 5.hét b) Földhivatali árajánlatk világs és egyértelmű vlta Általáns üzleti elvárás, hgy egy pénzügyi ajánlat egyértelműen határzza meg az egységárakat, a mennyiségeket és a kiszámíttt részösszegeket, az ajánlat lyan módn legyen kidlgzva, hgy a fgyasztó reprdukálhassa a teljes számítást. A következő kördiagramm sztályzása: (1) Világs és áttekinthető, akkr, ha az ajánlat megfelel az előbbi elveknek. (2) Nem kellőképpen részletezett, akkr, ha az ajánlattevő összevnt egységárakat, vagy csak részösszegeket közölt és nem mindenütt adta meg az egységárakat és mennyiségeket. (3) Követhetetlen, ha az árképzés nem egységárak alapján történt, vagy ellentmndáss, vagy zavars: 2 világs és áttekinthető 5 nem kellőképpen részletezett 13 követhetetlen c) Az árképzés összhangja a 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelettel Az árképzést a 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet előírásainak értelmezésével és alkalmazásával kell elvégezni. A következő kördiagramm sztályzása: (1) Vitathatatlan, ha az ajánlattevő a megkeresésben leírt feltételeknek megfelelően hivatkzik a költségtételekre, és a szabálykat következetesen alkalmazza. (2) Vitatható, ha nem a megkeresésben leírt műszaki specifikációhz képez árat (pl. grafikus helyett digitális adatt számít fel), vagy nem következetes a jgszabály alkalmazásában (pl. a szelvények haszns területét nem veszik 9

10 figyelembe). (3) Egyértelműen ellentétes, ha lyan tételt számít fel, amit a jgszabály nem tesz lehetővé (pl. külön fénymáslási díj). 3 3 Vitathatatlan Vitatható 14 Egyértelműen ellentétes : d) Plusz szlgáltatásk árképzése a MÉDI ajánlásáhz visznyítva Megrendeltünk lyan szlgáltatáskat is, amelyekről jgszabály tételesen nem rendelkezik (l. 4.1). Az FVM FTF íráss állásfglalása szerint a MÉDI napidíját kell alkalmazni. Ennek az elvnek sajns ellentmnd, hgy az árképzés átalánydíjas és nem feladat- és óradíjalapú vlt. Mivel a feladatmennyiségeket ismertük és a megyék árképzése is összevethető vlt, a napidíjak ellenőrizhetőek vltak. A következő diagramm azt szemlélteti, hgy hány megyében alkalmaztak a MÉDI-nél lényegesen kisebb, lényegesen nagybb vagy megközelítően egyező díjakat díj<médi díj~médi díj>médi 4.4 Prblémakezelés A prjektinduláskr megkerestük az FVM FTF-et, és kértük a támgatásukat. Ismereteink szerint az FVM FTF körlevélben adtt tájékztatást a földhivatalknak, de erről máslatt nem kaptunk. Az ajánlatk feldlgzása után elkészült a prblémalista, amivel az FVM FTF-et kerestük meg, és valamennyi kérdést megtárgyaltunk és szinte kivétel nélkül sikerült knszenzusra jutni. A lista tételeit nem kívánjuk nyilvánsságra hzni, csupán a prblémacsprtkat mutatjuk be: Vita az EU közbeszerzések áttekinthetőségre vnatkzó elveinek teljesüléséről A megrendelő szerint a megyék ajánlatai megyénként eltérő szerkezetűek. Nem minden ajánlat egyértelmű és áttekinthető. A jgszabályi tételekre való hivatkzás nem következetes Vita a 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet szerinti árképzésről Az ajánlatk a megrendelőtől eltérően értelmezték a jgszabályt, és a megrendelő vitatta a jgszabályi összhangt. Vita a jgszabályban nem rendezett szlgáltatásk díjazásáról A megrendelő számításai szerint az ajánlatk szélsőségesen eltérő napidíjjal kerültek kiszámításra. A megrendelő álláspntja szerint itt is egységes árképzés szükséges, mivel egyrészt a megrendelt szlgáltatás szrsan kapcslódik a közszlgáltató alaptevékenységéhez, másrészt pedig a piaci erőfölényből következően nem lenne tisztességes az egyenlőtlen alkupzícióból kötött piaci áralku. Az FVM FTF javaslatára közös tisztázó értekezleten egyeztettünk a földhivatalkkal és 2002 februárjáig sikerült 10

11 valamennyi megyével közös álláspntra helyezkedni a díjszámítás vnatkzásában. A szállítási határidők és a legfntsabb műszaki kérdésekben jelentősebb vita nem támadt. Érzékeny pnt még a kifizetés kérdése. Az ÁFA mentesség, az Eur számla kiadása, az átutalás előtti leszállítás mind ütközik a földhivatalk jelenlegi gyakrlatával. Ezekben a kérdésekben még mst is vannak ellentétek, de reméljük, hgy elsősrban a földhivatalkkal flytattt knzultációkkal, másdsrban pedig az EB PHARE, a Magyar Államkincstár, a KSH és az FVM FTF bevnásával kezelni tudjuk azkat. 4.3 Tapasztalatk összefglalása Szemben az üzleti szkáskkal, a legtöbb ajánlat lassan készült el. Nrmál piaci eladó nem törekszik egy ilyen szimpla üzlet megvalósításának eldázására. A fgyasztó érdeke is az ajánlatk gyrs beérkezése, hiszen a beszerzés időbeni megvalósulásától függ saját prjektjének sikere is. Néhány válaszlevél határztt megfgalmazással próbálkztt alá nem támasztható költségeket érvényesíteni. Más földhivatalknál pedig az vlt benymásunk, mintha nem igazán lenne érdekelt az ügyletben. Mindkét hzzáállás lehet az erőpzíció megnyilvánulása. Az eltérően kialakíttt ajánlatk, az eltérő értelmezések és az egyedi hzzáállás a földhivatalk nagyfkú hetergenitását mutatja. A fgyasztó számára ez rendkívül előnytelen, hiszen ahány megye, annyi eltérő szkást és gyakrlatt kell megismernie. Egységesítést jó szívvel fgadnának a földhivatali kliensek. A prblémakezelés közpnti szereplője az FVM FTF vlt, aki nagyban hzzájárult a prblémák megldásáhz. Nélküle aligha sikerült vlna mind a 20 földhivatallal megállapdnunk. Az egész rszágra kiterjedően adatt vásárló, mint pl. a KSH érdeke az lenne, hgy rszágsan egyetlen szervvel kelljen egyeztetnie. Fnts lenne, hgy ne csak utólag, panasz jelleggel lehessen egy rszágs eladási pnthz frdulni, hanem a bajkat megelőzendő, a teljes ügyintézés (ugyanazn műszaki és pénzügyi feltételekkel) egy pntn történjen. Phare beszerzések skszr sikertelenek maradnak, mivel a hazai vállalkzói kultúra nem mindig képes alkalmazkdni az EU elvárásaihz. A kezdeti és néhány időközben felmerült nehézség ellenére úgy tűnik, hgy sikerült megállapdni a földhivatalkkal. Ha tvábbra is célnak tekintjük a földhivatalk piaci szereplővé válását, akkr ez mindenképp sikerként könyvelhető el. 5. Ajánlásk a földhivatalknak fgyasztóik elégedettségének növelésére Majdnem félév telt el azóta, hgy belefgtunk a földhivatali térképvásárlásba. Ez alatt az idő alatt kisebb nagybb nehézségekbe ütköztünk. A fgyasztók kiszlgálásának színvnalát emelendő, javasljuk az alábbiakat: 5.1 A fgyasztó pnts tájékztatása a frgalmaztt termékekről Javasljuk a térképellátttsági tájékztató kiegészítését a szelvények darabszámával és a haszns terület arányával. A prjekt tervezésekr nem találtunk nyilvánsan elérhető adatt arról, hgy hány darab 1: átnézeti szelvény van, és ezeken mekkra a haszns terület aránya. Meglepetésünkre még a földhivatali ajánlatk között is kaptunk lyat, amelyik csak megközelítő adatt tartalmaztt. A fgyasztói döntés infrmációval való segítése alapvető fgyasztói elv. Ennek megsértése indklatlanul megnöveli a vásárlás kckázatát. Nekünk a becslésre alapztt költségterveknek a későbbi módsítása kztt nagy nehézségeket. 5.2 A fgyasztó közérthető tájékztatása a szlgáltatás igénybevételéről Javasljuk térképvásárlást segítő tájékztató füzet kiadását A BlmInf prjekt száms hazai kataszteri szakértőt fglalkztat. A szakértőknek többször kellett órákat tölteni a jgszabályk tanulmányzásával. A KSH krábbi tapasztalatait megismerve megerősödött bennünk az a hit, hgy a földhivatal működése nem közérthető. A jgszabály nem a leghatéknyabb módja az ügyfelek eligazításának. 5.3 Műbiznylat az eladtt térképekről Javasljuk, hgy a legfntsabb meta adatkat tartalmazó műbiznylat az eladtt térkép tartzéka legyen A térkép használhatósága műszaki tulajdnságaitól függ, pl. készítési technlógia, utlsó frissítés, adathrdzó fizikai állapta, stb. A KSH hsszútávn kívánja hasznsítani a térképeket. Tudnia kell, hgy mikr avul el annyira egy-egy térkép, hgy annak lecseréléséről már gndskdnia kell. 5.4 Egységes árképzés Javasljuk, hgy készüljön földhivatali útmutató a kliensek kiszlgálására és az árképzésre Jgszabállyal nem lehet minden viselkedési szabályt előírni, ugyanakkr a piaci értékesítéssel fglalkzó cégek 11

12 gyakrlata azt mutatja, hgy belső szabályzással nagyban fkzható az eladó üzleti kultúrája. A földhivatalknál az ügyfelelet leginkább az indklatlan skszínűség zavarja. Ahány földhivatal annyi külön értelmezése a jgszabályknak. Az útmutatónak fglalkzni kellene azzal, hgy kmmunikációval egységes?? képet mutassanak a földhivatalk, használjanak közös iratfrmákat (egységes levelezési, árkalkulációs, számlázási frma), hasnló hangnemet üssenek meg az ügyfelekkel. A vásárlói kifgásk kezelését is szabályzni kellene, elejét véve a felesleges hitelrmbló vitáknak. Az útmutató elkészítését segítené a hlland, skandináv vagy nagy-britanniai példák alapulvétele. 5.5 Ügyintézők ktatása Javasljuk, hgy a térképek eladásával fglakzó ügyintézők részesüljenek rendszeres képzésben A földhivatal annak az ügyintézőnek a képében mutatkzik meg, aki a kliensekkel kapcslatt tart. Ha az ügyintéző udvariatlan, vagy hanyagul kezeli az ügyfelet, akkr a földhivatalt minősíti. Ha rsszul alkalmazza a szabálykat, akkr másknak generál munkát (pl. panaszügyek), és így rntja az intézmény hatéknyságát. Az ügyintézők rendszeres képzése az egységes intézményi fellépést is nagyban elősegíti. 5.6 Visznteladók bevnása Javasljuk, hgy az egyes termékek esetében vnjanak be visznteladókat A piaci működés a hivatali hagymányktól eltérő szemléletet igényel. Ennek kialakítása időigényes. Gyakrltt piaci szereplő bevnása segít áthidalni a piactól való hivatali idegenkedést. A másik k pedig az, hgy a visznteladó jbban ismeri a fgyasztókat, így bevnásukkal az eladásk fkzódása is várható. Van erre már példa is, pl. a Fővársi Földhivatal és a Gemetria Kft. között kötött ilyen jellegű megállapdás. 5.7 Szlgáltatási szerződés a legjelentősebb kliensekkel Javasljuk, hgy a legnagybb rszágs fgyasztókkal, mint pl. a KHS, kössenek szlgáltatási szerződést A nagy fgyasztók igényei jelentősen eltérnek a kis tételben vagy csak egyszeri alkalmmal vásárlókétól. Az dafigyelés hsszútávn bizts bevételt eredményezhet. A nagyfgyasztók lényeges szerepet játszanak a stratégiai termékfejlesztésben. Nagy-Britanniában a digitális térképeket eredményező prgram egyik alappillére vlt a nagyfgyasztókkal kötött szlgáltatási megállapdás (lásd: Mahney, 1994). 12

13 Felhasznált Irdalm Fábián J.: Szlgáltató földhivatal, Ged. és Kart. 1999/2. (letöltető: Hartley S. Surányi A. Szőr G.: Marketing Stratégia. FM FTF Phare-prjekt szakértői jelentés, április. Hegewisch A.- Martin B.: A nemzeti közigazgatásk mdernizációja és a szciális párbeszéd Európában, (letölthető: ) Kvács G.: Mzaikdemkrácia vagy elituralm? A plitikai szféra helye és szerepe a psztmdernről, az infrmációs társadalmról és a glbalizációról szóló elméletekben, Világsság, 1998/12 (letölthető Kaufmann J. - Steudler D..: Kataszter 2014, A kataszteri rendszer jövőképe, FIG kiadvány, (magyar frdítás letölthető: Kaufmann J.: Benchmarking Cadastral Systems Results f the Wrking Grup 7.1 f FIG-Cmmissin 7, 2001 (letölthető: ) Mahney R., Pdlcsák Á. Egy gyökeresen új knstrukció a digitális térképek megteremtésére: szlgáltatási megállapdás, Országs Térinfrmatikai Knferencia, Szlnk 1994 (letölthető: McLaughlin J.: Land Administratin and Glbalisatin, UN-FIG Cnference n Land Tenure and Cadastral Infrastructures fr Sustainable Develpment, Melburne, (letölthető: Németh A.: A jgharmnizáció hatása a plgári jgra, különös tekintettel a fgyasztóvédelem témakörére, A Plgári Jgi Tudmánys Diákkör Évkönyve, 2001 (letölthető: caesar.elte.hu/ajk/html/tud/kiadvanyk/hallgatk/pjevknyv /nemethanita.html) Niklasz L.: A földügyi igazgatás krszerűsítésének stratégiája, Ged. és Kart. 1998/3, pp (letölthető: Niklasz L.: A földügyi igazgatás szlgáltatásainak széles körű elterjedését célzó marketing és PR-stratégia, Ged. és Kart. 1998/9. Niklasz L., dr.pintér L., Pdlcsák Á. Agrárstatisztika térinfrmatikai hátterének kialakítása a KSH-ban, Országs Térinfrmatikai Knferencia, Szlnk 2001 (letölthető: Pdlcsák Á - Zalaba P.:A földhivatalk PHARE finanszírzású fejlesztéseinek áttekintése az ágazati stratégia megvalósításának tükrében, Ged. és Kart. 2000/9. (letölthető: Schmidt G.: Title insurance cmpanies and their place in land registratin in the United States f America, XIIIth Internatinal Cngress f Surveyrs, 1971 (letölthető: Ting L.- Williamsn I.: The Impact f the Changing Humankind-Land Relatinship and Majr Glbal Drivers, UN-FIG Cnference n Land Tenure and Cadastral Infrastructures fr Sustainable Develpment, Melburne, 1999 (letölthető: A közigazgatás refrmjának prgramja, kiadta a közigazgatás krszerűsítésének krmánybiztsa, (letölthető: 13

14 Mellékletek 1.számú melléklet Beszerzett térképek Megye Településszám [db] Szelvény [db] Hasznsrész [%] Fővárs ,0 Bács-Kiskun ,0 Baranya ,0 Békés ,6 Brsd-A-Z ~100,0 Csngrád ,5 Fejér ,0 Győr-S-M ,8 Hajdú-B ,0 Heves ,5 Jász-N-Sz ,2 Kmárm-E ,0 Nógrád ,6 Pest ,6 Smgy ,6 Szablcs-Sz-B ,6 Tlna ,9 Vas ,0 Veszprém ,8 Zala ~100,0 Összesen

15 2. számú melléklet Jgcímbiztsítási vázrajz Jgcímbiztsítás vázrajza magán földmérő hitelesítésével, Ting L: Földügyi igazgatás, Ingatlan-nyilvántartás, 3. lecke (letölthető: 15