TÉZISGYŰJTEMÉNY. Morvay Endre

Átírás

1 Közgazdaágani Dokori Ikola TÉZISGYŰJTEMÉNY Morvay Endre A MUNKAERŐPIAC SZTOCHASZTIKUS DINAMIKAI VIZSGÁLATA ELMÉLET ÉS GYAKORLAT című Ph.D. érekezééhez Témavezeő: Móczár Józe az MTA-dokora egyeemi anár Bdape 2014.

2 Maemaikai Közgazdaágan é Gazdaágelemzé Tanzék TÉZISGYŰJTEMÉNY Morvay Endre A MUNKAERŐPIAC SZTOCHASZTIKUS DINAMIKAI VIZSGÁLATA ELMÉLET ÉS GYAKORLAT című Ph.D. érekezééhez Témavezeő: Móczár Józe az MTA-dokora egyeemi anár Morvay Endre

3 Taralomjegyzék 1. Bevezeé Felhaznál módzerek Sandardizáláon alapló dekompozíció komparaív aika Szochazik Poion-olyama kever dierenciál-dierenciaegyenleek TRAMO-SEATS Hodrick Preco zűrő é előrendű dierencia zűrő Seady ae ráák varianciahányadok béamaók Az érekezé eredményei Az érekezé kövekezeéei Hivakozáok A émakörrel kapcolao ajá pblikációk... 29

4 1. Bevezeé Dizerációm megíráával keő célkiűzéem vol: egyréz alapkaákén elmélei zemponból vizgálni a modern mnkaerő-piaci modelleke máréz empirik elemzéeke végezni az egye viegrádi orzágok inakív mnkaerő-hányadára é különböző imérvek zerini özeéelére valamin a mnkanélküliége beolyáoló ényezők az állávezéi é állázerzéi ráák időbeli alakláára az 1990-e évek végéől 2012 végéig. Ez óbbi vizgála az inakívak é az akívak közöi mnkaerő-áramlái adaok hiányában a oglalkozaáka elvezők é a oglalkozaoá válók rááinak ceeri parib vizgálaá jelenik vagyi hogy az állávezők inakívak leznek-e é hogy az állázerzők az inakívak közül kerülek-e ki arra nincenek aizikai adaaink. Ezér az erre vonakozó zámíáaim előorban a modellek ezeléé célozák meg az eredményekből levon kövekezeéek a eni korláok melle kezelendők. Vizon a poziív ezek az maják hogy a modellek az inakiviái é az akiviái áramlái adaok imereében i leahaók é az eredmények már megzoríáok nélkül haználhaók leznek a mnkaerőpiaco érinő dönéekben. Dizerációm 2. é 3. ejezeében alapkaáaim zerepelnek: az előbbiben a kereéi míg óbbiban a kereéi-pároíái modelleke maam be a megéréükhöz zükége maemaikai háérrel. Ezzel az a hiány póolam ami a hazai mnkaerő-piaci zakirodalma jellemzi. E modellekkel eddig cak Galai [2007] é Horváh [2006] oglalkozo de cak vázlao elmélei maemaikai megközelíéel. I rámaok arra i hogy az 1970-e éveke köveően a kereéi majd a kereéi-pároíái modellek jelenő mérékben hozzájárlak a közgazdaági elméleek ejlődééhez. E modellek zerzői Diamond P. A. Morenen D. T. é Piaride Ch. A. a évi közgazdaági Nobel-díjaok olyan modellkörnyezee ejlezeek ki melyben ono zerepe kapnak a mnkaerő-piaci úrlódáok (a mnkaerő képzeégének igényeinek a vállalaok álal kínál mnkahelyek dierenciálágáól való eléréek) i. A dizerációban bemaam a kereéi-pároíái modelleke az alapl zolgáló elméle ejlődéé é a megjelen kriikai megjegyzéeke i. Maemaikai zemponból rézleeen elemezem az alapmodell nem-egyenúlyi dinamikájá 1. Az alapmodell bemaáa az a cél i zolgála hogy rámaak az állávezé illeve az állázerzé é a mnkanélküliég közöi kapcolara mind elmélei mind empirik zemponból. Az elméle mnkaerő-piaci alkalmazáa az egyre bővülő empirik 1 Lád Móczár [2008]. 1

5 megigyeléeken kerezül ere nyio e modellek újabb generációi megjelenéének i. A kereéi-pároíái modellek az empirik vizgálaokhoz zükége eléelek eljeíéével kiűnő laboraórimi környezee bizoíoak az állami inézkedéek vizgálaára i. Dizerációmban vázolam e modellek egíégével elemezheő inézkedéeke é az állam mnkaerő-piaci zerepvállaláának őbb jellemzői i. Shimer a [2005]-ö anlmányában öbbek közö rávilágío arra i hogy e modellek a mnkaermelékenyég ézlel válozáai melle nem képeek a mnkanélküliég é az állázerzé megigyel volailiáának kimaáára. Végül özeoglalam a Shimer anlmánya álal kirobbano a modellek magyarázóképeégéről olyao via közepee megjelenő legújabb elméleeke (merev bérek 2 ) é az ezeken alapló empirik eredményeke minegy ávezeékén dizerációm empirik rézéhez. Dizerációm 4. ejezeében a viegrádi orzágok mnkaerő-piaci olyamaai az álláalanok (inakívak é mnkanélküliek) maói az inakívak özeéelé é a mnkanélküliég időbeli alakláá vizgálom. Bemaam az egye orzágokban alkalmazo mnkaerő-elméré eljáráai módzerei. Empirik elemzéeim e rézében a oglalkozaoak é a mnkanélküliek közöi mnkaerő-áramláok az akívak é az inakívak zámának b. dinamikai vizgálaá zochazik empirik közelíében végezem el mégpedig az egye viegrádi orzágokra az elmúl közel máél évizedre elérheő adabázion. Előzör a andardizáláon alapló komparaív aikával megvizgálam az egye viegrádi orzágok é az EU15 orzág-copor közö megigyelheő inakiviái ráabeli különbégeke illeve a iaalok a 60 év eleiek é az alapokú végzeéggel rendelkezők úlyá a éve korozály inakiviáában. Ezán az állávezéi é állázerzéi valózínűégek é ráák kizámíáára a Shimer-éle módzer haználam. E maók egíégével elemzem a viegrádi orzágok mnkaerő-piaci adaai a 90-e évek végéől 2012-ig: kizámíom az egye ráák álago érékei é ezek alapján megvizgálom az egye viegrádi orzágok közöi különbégeke. Közponi kérdéeim közé arozik hogy mikén alaklnak az olyan őbb mnkaerő-piaci válozók min a mnkanélküliégi ráa a oglalkozaái ráa az inakiviái ráa az állávezéi é állázerzéi valózínűégek a gazdaági ciklok menén. A makrogazdaági é mnkaerő-piaci válozók ciklik komponenei a rendől való elérékén deiniálam 2 Lád Shimer [2004] Gerler Trigary [2009] Kennan [2010] Hall Milgrom [2008]. 2

6 (min példál Benczúr Ráai [2005]). A ciklik lajdonágok eláráá ciklik indikáorkén a reál GDP- válazva egyidejű é kerezkorreláció elemzéel végezem el. A ovábbiakban arra a kérdére kereem a válaz hogy milyen úlya van a mnkanélküliég dinamikájában az állávezé é az állázerzé időbeli alakláának. Termézeeen mindké áramlá zerepe jázik a mnkanélküliég alakláában de nem mindegy hogy ebben az állávezének vagy az állázerzének van-e dominán zerepe. Ha ez kiderül akkor jobban megérhejük a mnkanélküliég okai é dinamikájá ennek alapján adekváabb mnkaerő-piaci inézkedéeke javaolhank a kormányzaoknak. Ez azér i ono mer elérő gazdaágpoliikai ezközökkel lehe az állávezé illeve az állázerzé beolyáolni. Előzör korreláció együhaókkal é egyzerű regrezió zámíáokhoz köheő béamaók egíégével vizgálam e ké áramlá zerepé. Ez köveően pedig a legújabb variancia-dekompozíció módzerekkel becülem az állávezé é állázerzé úlyá a mnkanélküliégi ráa alakláában az egye viegrádi orzágokban. 3

7 2. Felhaznál módzerek 2.1. Sandardizáláon alapló dekompozíció komparaív aika Az inakív mnkaerő rkráli özeéelé andardizáláon alapló módzer 3 egíégével úgy vizgálam hogy megnézem milyen mérékben járlak hozzá az egye hárányo helyzeű coporok (a iaalok az időek é az alapokú végzeéggel (ISCED 0-2) rendelkezők) az egye viegrádi orzágok é az EU15 orzág-copor inakiviái rááiban megigyelheő különbégekhez. A kérdé nemzeközi özehaonlíá alapján elemezem amihez az Eroa adabáziában elérheő mnkaerő-elméré éve korozályra vonakozó negyedéve adaorai haználam el. A rézleeebb vizgála 2005 elő negyedévéől 2013 máodik negyedévéig erjed de a rkráli válozá kimaáára 2013 máodik negyedévének adaai özehaonlíoam 2000 máodik negyedévének adaaival. A dekompozíció módzer az egye viegrádi orzágok é az EU15 orzág-copor közöi inakiviái ráabeli különbégeke andardizáláal bonja elemeire ahol a andard popláció az EU15 orzág-copor népeégének zerkezee. Ily módon példál a magyar éve korozály n coporra ozva az EU15 orzágok-coporhoz vizonyío inakiviái ráa-eléré ké agra bonjk: ir 1564 HU n n wi HU wi EU 15iri HU wi EU 15iri HU iri EU 15 K pop K inak i1 ir 1564 EU 15 n i1 w i HU i1 ir i HU n i1 w i EU 15 ir i EU 15 ahol i a copor indexe w i a megozlái vizonyzámoka (a coporok éve korozályon belüli arányai) é ir i a coporok inakiviái ráái jelöli. A jobb oldalon az elő ag K pop az maja hogy a éve korozály inakiviái ráájában megigyelheő eléré mekkora rézére ad magyarázao az egye viegrádi orzágok (mo Magyarorzág) é az EU15 orzág-copor népeégzerkezeének elérée. A máodik ag K inak az EU15 é az egye orzágok elérő mnkaerő-inakiviáából akadó különbége maja. A dekompozíció mindegyik viegrádi orzágra elvégezem. Előzör a nem é az élekor alapján alakíoam ki coporoka. Az élekor alapján három coporo különbözeem meg: a iaaloka (15-24 éve korozály) a középkorúaka (25-59 éve korozály) é 60 év 3 V.ö. Káay [2009]. 4

8 eleieke (60-64 éve korozály). Így a nem é az élekor alapján 6 coporra bonoam a éve népeége. E dekompozícióval az inakív iaalok é az időek úlyá (hozzájárláá az éveek inakiviáához) elemezem Máodzor a népeég rézleeebb elbonáá haználam. Ebben a elbonában a nem é az élekor melle igyelembe veem még a népeég végzeég zerini özeéelé i. Végzeég zerin ovábbi három kaegóriá különbözeem meg: alapokú (ISCED 0-2) középokú (ISCED 3-4) é előokú (ISCED 5-6) végzeége. Így a népeége a kor nem é végzeég zerin 18 coporra bonoam. A célom a zakirodalomban gyakran hangúlyozo alapokú végzeéggel rendelkezők inakiviáának elemzée vol Szochazik Poion-olyama kever dierenciáldierenciaegyenleek A ovábbiakban a mnkaerő-áramlá ké ono olyamá az állázerzé é az állávezé vizgálam a megelelő zochazik olyamaok dizkreizációjaikén. Shimer [2007] olyono idejű modell haznál el vizgálaaihoz miközben a aizikai adaok cak dizkré időponokban mégpedig negyedévekre állnak rendelkezére. A modell a mnkanélküliek állázerzéé é a oglalkozaoak állávezéé Poion-olyamaal írja le. A olyono idejű modellben a mnkanélküliek állázerzéi valózínűége: log 1 F ahol F a -edik negyedévre a aizikai adaokból kizámío álago állázerzéi ráa. Haonlóképpen az állávezéi valózínűég ( ) é ráa (S ) özeüggée: log 1. S A mnkanélküliek zámának olyono válozáá a kövekező dierenciálegyenle haározza meg: (1) U E U ahol U du d dizkré időponoka jelöl 0 1 valamin +τ pillanaban E illeve U a oglalkozaoak illeve a mnkanélküliek záma. A különbég elő agja ehá az állávezők zámá a máodik ag pedig az állázerzők zámá maja. Az (1)-hez haonlóan a ri mnkanélküliek zámának olyono válozáá meghaározó kever dierenciál-dierenciaegyenle: 5

9 (2) U E U ahol U a ri mnkanélküliek záma akik valamikor a időinervallmban még oglalkozaoak volak. A eni ké egyenleből álló kever dierenciál-dierenciaegyenle rendzer -edik negyedév végponjaihoz arozó peremeléelei: a kezdei érék U 0 0 egy echnikai ada é U 1 U 1 ez ami a ri mnkanélküliek énylege lézáma a -edik időzak végén. A (1) é (2) dierenciálegyenleek rámanak hogy mind az öze mind a ri mnkanélküliek zámá az állávezé é állázerzé olyamaai alakíják. Az (1) é (2) egyenlerendzer megoldáa megadja az állázerzéi ráá illeve implici módon az állávezé valózínűégé: (3) F U U U U L 1 1 e U e (4) ahol e az Eler-éle zám L U E a gazdaágilag akív népeég a -edik negyedévben. Ez az egyzerűíő elevéünk zerin nem válozik hizen a modell nem vezi igyelembe az akívak é inakívak közöi áramlá. A (3) egyenle meghaározza az majd ebből a ké válozó közi özeüggé alapján adódik az 6 F állázerzéi ráá. Ez a (4) egyenleben kombináljk a mnkanélküliek valamin az akívak aizikai adaaival így eljnk az állávezéi valózínűéghez valamin az S állávezéi ráához (emlékezeőül log 1 ). S A modell gyakorlai alkalmazáára áérve dönő onoágú az eredmények nemzeközi özehaonlíhaóága. Ez nem lenne leheége a regizrál mnkanélküliek adaaira ámazkodva mer az egye orzágokban elérőek a mnkanélküliek regizrációjának eléelei (a elvéel kriérimai a egélyezé időarama b.). Ezér van kiemelkedő jelenőége az Eroa adabáziában 4 elérheő mnkaerő-elmérének mer ez azono módzerannal kézíik el az egye orzágokban a lakoág reprezenaív minájának kikérdezéével. A dolgozaban a é a éve korozály adaai elemzem. E negyedéve időorok hoza ki eléré ma: a ceh é a zlovák adaok 1998 elő 4 Elérheőég: hp://epp.eroa.ec.eropa.e/poral/page/poral/aiic/earch_daabae

10 negyedévéől a lengyelek 2000 elő negyedévéől a magyarok 1999 elő negyedévéől állnak rendelkezére egyégeen 2012 negyedik negyedévéig. Az állázerzéi é állávezéi ráák illeve valózínűégek zámíáához ahogy az láhak zükég van a ri mnkanélküliek zámára ( U ). Ez kinyerheő az Eroa álal pblikál adaokból mer ebben zerepel a mnkanélküliek megozláa a mnkanélküli állapo időarama zerin (keveebb min 1 hónap 1-2 hónap 3-5 hónap 6-11 hónap hónap hónap hónap 48 hónap ele). Fri mnkanélkülinek a negyedéve adaorok mia azoka ekinjük akik 3 hónapnál rövidebb ideje vannak állá nélkül (vagyi az elő ké coporo). A mnkanélküliégi oglalkozaái é ri mnkanélküliégi adaok alapján Malab egíégével kizámolam az állázerzéi é állávezéi ráák illeve valózínűégek éréké a ké korozályra TRAMO-SEATS Hodrick Preco zűrő é előrendű dierencia zűrő Vajon mennyire volailiek az elemze mnkaerő-piaci válozók nagyobb-e vagy kiebb az ingadozák min a reál GDP-é? Továbbá ha ciklik ingadozáoka manak egyirányban vagy ellenéeen mozognak-e a reál GDP-vel? A ciklik lajdonágoka korreláció é kerezkorreláció zámíáok alapján vizgálom. Mivel egyik rendzűréi eljárá em ekinheő ökéleenek ezér a ciklikági vizgálaoka a Hodrick Preco zűrő é előrendű dierencia zűrő alkalmazáával végezem el. A ciklikággal kapcolao kérdéek megválazoláára előzör i zezonálian kiigazíoam az erő zezonaliá maó mnkaerő-piaci adaoroka. A oglalkozaoak mnkanélküliek é ri mnkanélküliek adaoraiból a TRAMO-SEATS módzer 5 egíégével kizűrem a zezonaliá. Ezeke a zezonálian korrigál adaoroka elhaználva a (3) é (4) egyenleek alapján újrabecülem az S állávezéi é F állázerzéi rááka. Az elemzéekhez ezeke a zezonálian kiigazío rááka é a hozzájk arozó valózínűégeke haználam el. Az állávezéi é állázerzéi ráák zezonálian kiigazío adaai melle a TRAMO-SEATS módzerrel kizűrük a zezonaliá a öbbi válozó azaz a mnkanélküliégi () oglalkozaái (e) é inakiviái ráák (i); valamin a ciklik 5 A zezonaliá kizűréére alkalmazo zochazik alapú modellzemléleű eljárá. Bővebben lád Sgár [1999]. 7

11 indikáorkén haznál az Eroa álal közöl reál GDP maó 6 é a ermelékenyég (P) 7 időoraiból i. Az így kiigazío adaoka logarimizálam hogy cökkenem a zámadaok nagyágrendi különbégei. Ez köveően pedig a logarimizál időorokból kizűrem a rendeke. Erre ahogy már emlíeem ké módzer haználam. Előzör a ciklvizgálaoknál gyakran haznál Hodrick Preco zűrővel 8 λ = a paraméerrel elávolíoam a vizgál időorokból a rendeke. A rendek elávolíáa án az adaok ingadozáában már cak a ciklik komponenek maradak meg. A ciklik jellemzők vizgálaá így a mnkaerő-piaci válozók é a reál GDP (illeve ermelékenyég) ciklik komponenei közöi egyidejű korreláció együhaók elemzéével illeve a mnkaerő-piaci válozók é a reál GDP közöi kerezkorrelációk kizámíáával i elvégezem. A rendzűrére az előrendű dierencia zűrő i haználam. A logarimizál időorokban lévő rendek elávolíáára az időorok előrendű dierenciái zámíoam ki. A ciklik jellemzők alakláá a mnkaerő-piaci válozók é a reál GDP (illeve ermelékenyég) dierenciái közöi egyidejű korreláció együhaók elemzéével i megvizgálam Seady ae ráák varianciahányadok béamaók Az ún. egyenúlyi (eady ae) mnkanélküliégi ráa elmélee egí megéreni hogy hogyan beolyáolja az állávezé é az állázerzé a mnkanélküliégi ráa alakláá. A mnkaerő-piaci egyenúly akkor jön lére elméleileg ha nem válozik a mnkanélküliek záma vagyi az állávezők záma megegyezik az állázerzők zámával. A Shimer-modell (1) egyenleéből adódóan ( U 0 é E L U ) az egyenúlyi mnkanélküliégi ráa (5) 6 Eroa adabáziából zármazó reál GDP (millió eró volmen láncindex reerenciaév e árolyam melle). 7 A ermelékenyég maójakén az Eroa adabáziából zármazó egy oglalkozaora jó (reál) mnkaermelékenyég (Real labor prodciviy per peron employed) indexmaójá haználam. Lád hp://appo.eroa.ec.eropa.e/ni/how.do?daae=namq_ax_lp&lang=en. 8 Lád Móczár [2008] o. 8

12 vagyi a modell alapján zámío állávezéi () é az állázerzéi valózínűég () haározza meg a mnkanélküliégi ráa ( = U/L) egyenúlyi éréké. Shimer [2007] az próbála meg kideríeni hogy vajon az állázerzének vagy az állávezének van-e nagyobb úlya a mnkanélküliég ciklik alakláában. E kérdé megválazoláához bevezee az ál é ál jelölé a modellből zámío állázerzéi é állávezéi valózínűég vizgál időzakbeli álago érékére. Ezen álagok egíégével a kövekező elmélei mnkanélküliégi rááka deiniáljk: (6) (7) ál ál. ál Min láhaó a (6) képleben az időben ingadozó állávezéi valózínűég melle az álago állázerzéi valózínűég zerepel. Az időorának adaai ehá cak az állávezé haáára ingadoznak mer az állázerzé válozáainak haáá az álagoláal kizűrük. Ugyanígy a (7) ala zereplő időor az jelzi hogy a válozó állázerzéi valózínűég hogyan beolyáolja a mnkanélküliégi ráá. Az állávezé é állázerzé zerepé a legegyzerűbben úgy vizgálhajk meg ha megnézzük milyen korreláció kapcolaban vannak a (6) é (7) elmélei érékek időorai az 1 -gyel. Shimer [2007] a korreláció vizgálaokon kívül regrezió zámíáokhoz köheő módzer i haznál. Ő ún. béamaóka deiniál amelyek az 1 énylege mnkanélküliégi ráa ciklik komponenének az állávezé illeve az állázerzé álal megmagyarázo varianciahányadá maják. Képleben: (8) Cov Var c c 1 c 1 c c Cov 1 (9) c Var 1 9

13 ahol a elő indexben zereplő c az ado maó ciklik komponenére 9 al. A (8) álal meghaározo az maja hogy az varianciájának mekkora hányadá magyarázza az c 1 é c 1 c közöi kovariancián kerezül az állávezéi valózínűég. Haonlóan érelmezheő a (9) egyenleben mivel az az állázerzéi valózínűég válozáainak lajdoníhaó varianciahányad. A ké béamaó egyébkén az c c 1 é c c 1 regrezió üggvények meredekégi paraméereikén i meghaározhaó. Shimer becléei az Amerikai Egyeül Államok eeében olyan é maóka eredményezek melyek özege közelíőleg 1 így ez a elboná egyaja dekompozíciókén érelmeze (lád Shimer [2007]). Haonló empirik vizgálaoka végezem el a viegrádi orzágokra. Shimer zámíáai é eredményé mizerin az Amerikai Egyeül Államok mnkaerőpiacán megigyel mnkanélküliég alakláá az állázerzé dominála 75%-o úllyal ok kriika ére. A bírálók újabb eljáráoka dolgozak ki a ké áramlá hozzájárláának méréére. Ezek közül mo Perongolo é Piaride [2008] valamin Fjia é Ramey [2007] módzerei maom be illeve haználom el a viegrádi orzágok mnkaerő-piaci olyamaainak anlmányozáára. Perongolo é Piaride [2008] a mnkanélküliégi ráa rendjének kizűréé úgy oldoa meg hogy előállíoák a mnkanélküliégi ráa negyedéve válozáainak időorá é ennek alapján végezék a dekompozíció zámíáaika. A (5) zerini egyenúlyi mnkanélküliégi ráa válozáára (a Δ dierenciára) a kövekező egyenlee kapák: 1 Δ (10) Δ Δ 1 1 C C A (10) egyenle zerin az egyenúlyi mnkanélküliégi ráa dierenciája ké agra bonhaó: a Δ ) míg C az állávezéi valózínűég előző időzaki relaív válozááól ( 1 C az állázerzéi valózínűég előző időzaki relaív válozááól ( Δ 1 ) ügg. Kérdé hogy a mnkanélküliégi ráa ingadozáaiér milyen mérékben elelő az állávezé illeve az 9 Shimer köveve rendzűrére mo i a Hodrick Preco zűrő haználam de λ = e paraméerrel ami okkal kiebb rekvenciájú zűrő. Így a ciklik volailiá kiebb hányadá zűrjük ki az időorokból min a andard λ = 1600 melle. 10

14 állázerzé ingadozáa. A zerzőpáro ez úgy haároza meg hogy a mnkanélküliégi ráa válozáainak varianciájá (zóránégyzeé) ké rézre bonoa a (10) egyenleből kiindlva: Var Δ Var C CovC C Var C CovC C CovΔ C CovΔ C ahol Δ C Cov a Var Δ varianciának az a rézé jelöli ami C vagyi az állávezé varianciájából zármazik. Ennek ké orráa van egyréz a közvelen haá ami magából az állávezé varianciájából C állázerzéen kerezüli haá amire a C C egymáól. A Δ C Var adódik máréz a közvee az Cov al hizen a ké áramlá nem üggelen Cov özegzi ez a ké haá így megmaja az állávezé elje hozzájárláá a mnkanélküliégi ráa ingadozáához. Ugyanígy a Δ C Cov az állázerzé hozzájárláá méri. A ké áramlá zázaléko úlyá mérő béamaók ezán egyzerűen megkaphaók: (11) (12) Cov C var Cov C. var Végül az állávezé é állázerzé zerepének úlyozáá Fjia é Ramey [2007] cikkében bemao módzer zerin i elvégezem. Módzerük abban különbözik az előző eljáráól hogy máéle rendzűré alkalmaz nem a mnkanélküliégi ráa dierenciáival zámol hanem Hodrick Preco zűrő alkalmaz a zokáo λ=1600 paraméerrel. Mivel ez aránylag alacony λ i a rend jól közelíi a énylege adaoka ehá a rendől való eléréek a rövid ávú olyamaoka maják. A zerzők a (13) képle zerin bonják özeevőire a mnkanélküliégi ráának a rendől való eléréei. Megjegyzendő még hogy az egyenúlyi mnkanélküliégi ráa rendjé az r r özeüggé zerin zámolják ehá az r r állázerzéi é állávezéi ráák rendjeinek egíégével é ekörül loglinearizálnak: 11

15 12 (13) r r r r r C C ~ ~ ln 1 ln 1 ln. A (13) egyenle érelmében az egyenúlyi ráának a rendől való elérée kiejezheő ké ag özegekén egy hibaaggal korrigálva. Ezek közül az elő ag ( C ~ ) annak üggvénye hogy hogyan ér el az állávezéi valózínűég a ajá rendjéől a máodik ( C ~ ) ag gyanez maja az állázerzéi valózínűégre nézve. A (11)-hez é (12)-höz haonlóan a (13) egyenlehez i meghaározhajk azoka a varianciahányadoka amelyek az állávezének állázerzének é a hibaagnak lajdoníhaók: (14) r r C Cov ln var ~ ln ~ (15) r r C Cov ln var ~ ln ~ (16) r r Cov ln var ln ~. A variancia dekompozíció módzerek haználhaóágá korreláció zámíáokkal i ezelem.

16 3. Az érekezé eredményei A dizeráció 2. é 3. ejezeében bemaam a kereéi-pároíái modelleke az alapl zolgáló elméle ejlődéé é a megjelen kriikai megjegyzéeke i. Maemaikai zemponból rézleeen elemezem az alapmodell zochazik nem-egyenúlyi dinamikájá. Az alapmodell bemaáa az a cél i zolgála hogy rámaak az állávezé illeve az állázerzé é a mnkanélküliég közöi kapcolara mind elmélei mind empirik zemponból. Dizerációmban vázolam e modellek egíégével elemezheő inézkedéeke é az állam mnkaerő-piaci zerepvállaláának őbb jellemzői i. Végül özeoglalam Shimer [2005]-ö anlmánya álal kirobbano a modellek magyarázóképeégéről olyao via közepee megjelenő legújabb elméleeke é az ezeken alapló empirik eredményeke minegy ávezeékén dizerációm empirik rézéhez. A 4.1. alejezeben bemaam a mnkaerő-elméré módzeraná az egye viegrádi orzágokban alkalmazo roáció eljáráok jellemzői. A 4.2. alejezeben a mnkanélküliégi é inakiviái ráák alakláá vizgálam meg. Lák előzör az inakívak özeéelére vonakozó legonoabb megállapíáoka az egye viegrádi orzágokra. A nemek zerini korozályok elérő inakiviából eredő hozzájárláának válozáá az inakiviái ráákbeli különbégekhez 2000 máodik é 2013 máodik negyedéve közö az 1. ábrán láhajk. 1. ábra: A nemek zerini korozályok elérő inakiviáából eredő hozzájárláa az egye viegrádi orzágok é az EU15 orzág-copor inakiviái rááinak különbégeihez a) 2000 máodik negyedév Százalékpon Cehorzág Lengyelorzág Magyarorzág Szlovákia F F F N N N

17 b) 2013 máodik negyedév Százalékpon Cehorzág Lengyelorzág Magyarorzág Szlovákia F F F N N N Forrá: Sajá zámíá az Eroa adabázia alapján Az 1. ábrán jól láhaó hogy mind 2000-ben mind 2013-ban egyedül Magyarorzágon járl hozzá jelenőebben mindké nem mindegyik vizgál korozálya a magaabb inakiviái ráához. Időközben vizon a hozzájárláok özeéele megválozo: nincenek már olyan jelenő hozzájárlábeli eléréek a nemek korozályai közö min 2000-ben. Amíg 14 évvel ezelő a különbég jelenő hányada (528 zázalékpon) a éve korozálynak (különöen a ériaknak) vol lajdoníhaó addig 2013-ra a hozzájárláok jelenőebb hányadá a 60 évnél iaalabbak különöen a éve korozály adják. A 2000-e évek elején Lengyelorzág inakiviái ráája még okkal kevébé ér el az EU15 orzág-copor ráájáéól min az az köveő években. E különbég jelenő hányada a iaal korozálynak é a éve ériaknak vol lajdoníhaó (lád 1. ábra a) réze). A 25 évnél időebb nők inakiviáa kedvezőbb vol min az EU15 orzág-coporban (lád 1. ábra a) réze: a hozzájárlái maó negaív) ra a 25 évnél időebb nők hozzájárláa jelenően megnő. A öbbi viegrádi orzággal való özehaonlíában maganak zámí a éveek hozzájárláa máodik negyedévében a ceh é zlovák inakiviái ráa még alaconyabb vol az EU15 orzág-coporban megigyel éréknél (az 1. ábra a) rézében a hozzájárláok özege negaív). Ennek oka mindké orzágban a éve korozályban megigyelheő alacony inakiviái ráa vol ban már mindké orzágban jelenőebb hozzájárláal jellemezheők a iaalok illeve valamelye a 60 évnél időebbek i. A éve korozály ekinve már a ériak inakiviái ráája a kedvezőbb. Cehorzágban é Szlovákiában az EU15 orzág-coporénál magaabb inakiviá a iaal é 60 évnél időebb korozályoknak lajdoníhaó (lád 1. ábra b) réze). 14

18 2013 máodik negyedévének pillanaelvéele ráma arra hogy a maga magyar inakiviában a iaalok melle a éve nők coporja i ono zerepe jázik 10. A öbbi viegrádi orzággal való özeveében a öbbi korozály hozzájárláa em ekinheő alaconynak. Még mindig a nygdíjrendzerrel kapcolao kérdéeke ve el az a ény i hogy nemzeközi özehaonlíában a 60 évnél időebbek körében a ériak hozzájárláa kiemelkedően maga. Lengyelorzágban a különbég jelenő hányada a iaal nők é a éveek coporjainak lajdoníhaó. Mindez aláámazja az hogy míg Lengyelorzágban előorban a éve korozály addig Magyarorzágon a elje éve korozály jellemzi az inakiviái probléma. A 4.3 alejezeben a mnkaerő-áramlá ké ono olyamá az állázerzé é az állávezé vizgálam zochazik közelíében a megelelő zochazik olyamaok dizkreizációjaikén. 1. ábláza: Álago állávezéi é állázerzéi ráák az egye viegrádi orzágokban (%) Orzág Állávezéi ráa Állázerzéi ráa Cehorzág Lengyelorzág Magyarorzág Szlovákia Forrá: Sajá zámíá az Eroa adaai alapján Az álago állázerzéi ráa a ceh mnkaerőpiacon vol a legmagaabb: a éveek körében a mnkanélküliek állázerzéi ráájának álago éréke 18% míg a ráa éréke a éveek közö 156% vol. Ezek az érékek megleheően alaconyak de a viegrádi orzágok közö még mindig a ceh mnkaerőpiacon vol a legmagaabb az állázerzéi ráa a vizgál időzakban. A legalaconyabb álago állázerzéi ráa a zlovák mnkaerőpiaco jellemeze a maga 97%-o illeve 84%-o érékével megelelően az egye korozályokban. A legalaconyabb álago állávezéi rááka 16%-o érékkel a éve korozályban a ceh é a magyar a éveek körében 12%-o érékkel a ceh é a zlovák adaok eredményezék. A legmagaabb állávezéi ráák a lengyel mnkaerőpiaco jellemezék 27%-o illeve 19%-o érékekkel a megelelő korozályokban. Özeégében 10 Mindehhez egy a dizerációban nem vizgál probléma a zülőképe korú (15-39 vagy éve) nők magaabb inakiviái ráája i hozzájárl. 15

19 elmondhaó hogy a vizgál időzak maga álago mnkanélküliégi ráái mögö vagy állávezéi vagy állázerzéi nehézégek állak: a lengyel eeben a maga állávezéi a zlovák eeben pedig az alacony állázerzéi ráa. A mnkaerő-piaci maók ekineében legikereebbnek űnő Cehorzág rendelkezik mindké vizgál korozályban az egyik legalaconyabb állávezéi é a legmagaabb állázerzéi ráával 11. A 4.4. alejezeben a mnkaerő-piaci válozók ciklik vielkedéé vizgálam. Elemezem a mnkaerő-piaci válozók volailiáá a reál GDP-hez vizonyío relaív zóráok zámíáával. A reál GDP- ciklik indikáorkén haználva egyidejű é kerezkorreláció zámíáokkal vizgálam a válozók pro- konra- é aciklik jellegé. A mnkaerő-piaci válozók ciklik volailiáá a ciklik komponenek é a dierenciák zóráának reál GDP zóráához vizonyíáával elemezem. A ciklik komponenek é dierenciák eredményei caknem egybehangzó volailiái orrende állíoak el. Számíái eredményeim az maják hogy a oglalkozaái é az inakiviái ráák a legkevébé volailiek. Az emlíe ráák zóráa kiebb min a reál GDP zóráa. A öbbi vizgál válozó reál GDP-hez vizonyío relaív volailiáának érékei az maják hogy azok már lényegeen volailiebbek a reál GDP-nél. A mnkanélküliégi ráa volailiáa már öbbzöröe a reál GDP volailiáának. Az állávezéi é állázerzéi ráák pedig álalában még a mnkanélküliégi ráánál i volailiebbek: az állávezéi ráa relaív zóráa kiebb min az állázerzéi rááé vagyi a legvolailiebb válozó az állázerzéi ráa. A ciklik jellemzőke az ado időor ciklik komponene é a GDP ciklik komponene (mozgáa) közöi egyidejű korreláció elemzéel vizgálam (lád 1. ábláza oló ozlopa). 2. ábláza: A ciklik komponenek közöi korrelációk a éve korozályban Válozók e i F S P GDP Cehorzág e i F S P GDP Haonló zámíáoka végze Lengyelorzágra Srawinki [2008] az OECD orzágokra közük a viegrádi orzágokra i Hobijn Sahin [2007]. 16

20 Válozók e i F S P GDP Lengyelorzág e i F S P GDP 1000 Magyarorzág e i F S P GDP 1000 Szlovákia e i F S P GDP 1000 Megjegyzé: Az elemzé árgyá képező válozók: mnkanélküliégi ráa e oglalkozaái ráa i inakiviái ráa S állávezéi ráa F állázerzéi ráa P ermelékenyég é a reál GDP. A elő indexek (1; 25 é 5) azoka a zázaléko zigniikanciazineke jelölik melyek eeében egyoldalú ezek melle a megigyel korreláció zigniikán (Pearon-éle korreláció koeicienek kriik érékei alapján). Forrá: Sajá zámíá az Eroa adaai alapján Számíái eredményeim a mnkanélküliégi ráa konraciklik jellegé ámazják alá. A konraciklikág a magyar eeben a legzerényebb mérékű ( 0379). A oglalkozaái ráa mindenü erőeljeen prociklik különöképpen a lengyel é zlovák é legkevébé a ceh időoroka ekinve. Az inakiviái ráa aciklik Cehorzágban é Szlovákiában míg Magyarorzágon enyhén konra- Lengyelorzágban enyhén prociklik. A Shimer-éle ráák közül az állázerzéi ráa prociklik (0354 é 0578 közöi korrelációkkal): Cehorzágban é Szlovákiában enyhén (kiebb a korreláció min 04) míg Magyarorzágon é Lengyelorzágban közepeen. Az állávezéi ráa Cehorzágban Lengyelorzágban é Szlovákiában konraciklik: enyhén a lengyel (cak 25% zinen lez zigniikán a kapcola) közepeen a zlovák míg jelenő mérékben (07-e abzolú érékben meghaladó korreláció) a ceh eeben. A magyar eeben a korreláció együhaó 17

21 előjele zinén negaív de az ado minaelemzám melle nem zigniikán így Magyarorzágon az állávezéi ráa aciklik. További ono zámíái eredmény a rendzűré álal előállío időorok korrelációja a mnkanélküliégi é oglalkozaái ráák közö. A oglalkozaái é mnkanélküliégi ráák ciklik komponenei közöi nagyon jelenő negaív korreláció Cehorzágban Lengyelorzágban é Szlovákiában (lád 1. ábláza 2. ozlopa) ezzel jelezve az hogy ezekben az orzágokban a oglalkozaá é mnkanélküliég közöi áramláok a meghaározók. Az inakívaka érinő áramláok onoágának egy máik jelzője lehe az inakiviái ráa é a mnkanélküliégi valamin a oglalkozaái ráák ciklik komponenei közöi zoro negaív korreláció i (lád 1. ábláza 3. é 4. ozlopa). Cehorzágban é Lengyelorzágban az inakiviái é mnkanélküliégi ráák közöi negaív korreláció közepe míg Magyarorzágon az inakiviái é oglalkozaái ráák közöi negaív korreláció nagyon zoro. Az előzőekben leírak ovább erőíik az a megigyelé hogy az inakívak áramláainak zerepe Magyarorzágon meghaározó a mnkanélküliég alakláában. A öbbi viegrádi orzágban ezek a jelek okkal zerényebbek. Különöképpen Szlovákia eeében űnik helyállónak az a megállapíá hogy a mnkaerőpiac ké akív coporja (mnkanélküliek é oglalkozaoak) közöi áramláok a mnkaerő-piaci olyamaok ő meghaározói. 2. ábra: A mnkaerő-piaci válozók é a reál GDP ciklik komponenei közö megigyel kerezkorrelációk a éve korozályban Cehorzág F S e i 18

22 Lengyelorzág F S e i Magyarorzág F S e i Szlovákia F S e i Megjegyzé: Az elemzébe bevon válozók jelenéé lád a 2. ábláza megjegyzéében. A kerezkorreláció X é Y időor közö a kövekezőképpen deiniál: CorrX Y / i 19 ahol az elemzéünkben i=1 2 3 é 4 valamin

23 X adaor a reál GDP é Y pedig a megelelő mnkaerő-piaci válozó Hodrick Preco zűrő álal előállío ciklik komponene. A korrelációka ermézeeen dizkré érékekre zámíok de a ponoka a jobb áekinheőég érdekében olyono görbékkel kööük öze. Forrá: Sajá zámíá az Eroa adaai alapján A ciklik lajdonágoka kerezkorreláció elemzéel i megvizgálam. A 2. ábrán elünee eredmények aláámazják hogy a mnkanélküliégi ráa erőeljeen (Magyarorzágon enyhén) konraciklik a reál GDP-ben megigyelheő cikloka köveő indikáor 12 a oglalkozaái ráa pedig erőeljeen prociklik a gazdaági (reál GDP) cikl egy negyedévvel köveő indikáor 13. Az inakiviái ráa Lengyelorzágban enyhén prociklik Magyarorzágon pedig enyhén konraciklik vezeő indikáor Cehorzágban é Szlovákiában aciklik. A Shimer-éle ámeneráák közül az állázerzéi minden viegrádi orzágban prociklik vezeő (Lengyelorzágban a kerezkorreláció maximáli éréke 0705 a öbbi orzágban ez az érék 05 ala marad) az állávezéi Cehorzágban é Szlovákiában erőeljeen (a kerezkorrelációk maximáli éréke: 0764 é 0711) míg Lengyelorzágban enyhén konraciklik (ρ = 0433) vezeő indikáor. Dizerációm ovábbi alapveő empirik kaái célkiűzée az vol hogy az állávezé é állázerzé olyamaainak a mnkanélküliégre kieje haáá elemezze a viegrádi orzágok adabázián. A 4.5. alejezeben megvizgálam hogy az állávezé é az állázerzé közül melyik a meghaározóbb illeve hogy milyen hányadban jázanak zerepe az egye viegrádi orzágok mnkanélküliégi ráájának alakláában. Mennyire zámí az állávezéi é az állázerzéi ráa alakláa a mnkanélküliégi ráa dinamikája zemponjából? Az álagoláon alapló ráák korreláció elemzée zerin a mnkanélküliég alakláában: Cehorzágban az állávezé é az állázerzé közel azono onoágú; Lengyelorzágban az állázerzé; míg Magyarorzágon é Szlovákiában az állávezé dominál. Az áramláok zámzerű hozzájárláá úlyá a mnkanélküliég dinamikájában előzör a Shimer-éle béamaókkal vizgálam aminek orán nagyon alacony rekvenciájú 12 Az egye válozókban megigyel ciklok elérhenek a reál GDP-ben megigyel ciklól. Amennyiben a válozóban megigyel cikl egybeeik a reál GDP ciklával akkor az ado válozó a gazdaági ciklal zinkronban mozog vagyi egyidejű indikáor. Ha a válozó cikla megelőzi a reál GDP ciklá akkor vezeő ha kövei az akkor köveő indikáorról bezélheünk. 13 Benczúr é Ráai [2005] a oglalkozaoak zámá vizgálva a kele-erópai orzágokban közepeen procikliknak alálák a viegrádi orzágokban zámíái eredményeikben a kerezkorrelációk maximáli érékei 048 é 071 közö helyezkedek el a legalaconyabb a ceh a legmagaabb a magyar eeben vol. 20

24 zűré alkalmazam hogy a ciklik volailiá jelenő hányada benne maradjon a rendől megzűr időorokban. Az így zámío úlyok alapján az alábbi kövekezeéekre joam: A éve korozályban: o Lengyelorzágban jelenőebb a úlya az állázerzének (644%); o a öbbi viegrádi orzágban az állávezé dominál ami a megelelő úlyok érékei i aláámazanak: Cehorzágban 686%; Magyarorzágon 726%; Szlovákiában 493%. A éve korozályban: o Lengyelorzágban az állázerzé a meghaározó (711%) o a öbbi viegrádi orzágban az állávezé dominál: Cehorzágban 743%; Magyarorzágon 730%; Szlovákiában 598%. A variancia-dekompozíció módzerek azon a elevéen alaplnak hogy a mnkanélküliégi ráa varianciájá az állávezéi é -zerzéi valózínűégek varianciái haározzák meg. I mo Perongolo é Piaride [2008] valamin Fjia é Ramey [2007] módzerei haználam el zámíáaimhoz. A Perongolo é Piaride [2008] alapján elvégze variancia-dekompozíció vizgálaaim az maák hogy a ceh adaokkal nem ezelheő a módzer míg a öbbi viegrádi orzágban az állázerzé vol nagyobb úlyú a kövekező varianciahányadokkal: A éve korozályban: o Lengyelorzág: 5229%; o Magyarorzág: 86%; o Szlovákia: 8859%. A éve korozályban: o Lengyelorzág: 7233%; o Magyarorzág: 8773%; o Szlovákia: 9528%. A kapcolódó korreláció vizgálaok rámaak arra i hogy a módzer az állázerzé úlyá Lengyelorzágban all- míg Magyarorzágon é Szlovákiában elülbecüli. 21

25 A Fjia é Ramey [2007] regrezió egyenleén alapló korreláció vizgála rámaao arra hogy Szlovákia adaaira az eljárá nem alkalmazhaó. A öbbi orzágban a zámíáok eredményei az alábbiaka maják: A éve korozályban: o Cehorzágban 5257%-kal az állávezének van enyhén nagyobb úlya; o Lengyelorzágban é Magyarorzágon nagyobb úlyú az állázerzéi valózínűég a kövekező hányadokkal: a lengyel: 6012%; a magyar: 7614%. A éve korozályban: o mindhárom viegrádi orzágban nagyobb az állázerzé úlya: Cehorzág: 5635%; Lengyelorzág: 6544%; Magyarorzág: 8015%. A korreláció vizgálaok ebben az eeben az jelezék hogy allbecüljük a ceh állávezé é a lengyel állázerzé míg elülbecüljük a magyar állázerzé úlyá. 22

26 4. Az érekezé kövekezeéei Dizerációm rézben elmélei rézben empirik vizgálaokból áll. Az elmélei mnkaerőpiaci modellek alkalmanak bizonylak a közel azono gazdaági maókkal rendelkező viegrádi orzágok mnkaerő-piaci mozgáainak empirik özehaonlíáára őleg a mnkanélküliég magyarázaára. Ez a kövekezeéünk azér i érdeke mer e modellek megogalmazáa őleg az USA mnkaerő-piaci ajáoágaira épül de annyira adekvá kérdéeke vizgálnak hogy a különböző gazdaági ejleégű orzágokra i haználhaók. Ez óbbi kövekezeéünk ermézeeen eléelezi hogy a modell-zámíáok alapján cak olyan orzágok haonlíhaók öze amelyek közel azono módzereke kövenek a mnkaerő-piaci elméréekben é közel azono ejleégűek. Ugyanakkor ovábbi vizgálaokkal leheége e modellek peciikáláa i mondjk éppen a viegrádi orzágok elérő mnkaerő-piaci ajáoágainak igyelembevéelével. Az empirik réz három alapveő kérdé érine. Az elő kérdé az inakív álláalanok özeéelére a máodik a mnkaerő-piaci válozók ciklik alakláára a harmadik pedig a mnkanélküliég dinamikájá meghaározó ényezőkre ókzál. Számíái eredményeimből levonhaó kövekezeéek az alábbiakban oglalhaók öze. Az egye viegrádi orzágok é az EU15 orzág-copor inakiviái rááiban megigyelheő különbégeke a év közöi lakoágra nem é élekor valamin nem élekor é végzeég zerini bonában elemezem. Vizgálam hogy a ériak é a nők valamin a iaalok (15-24 éveek) a középkorúak (25-59 éveek) é a 60 év eleiek illeve az alapokú végzeéggel rendelkezők milyen mérékben járlak hozzá az inakiviában megigyelheő eléréekhez. Számíáaim arra világíoak rá hogy Magyarorzágon még 2013 máodik negyedévében i jelenő a 60 évnél iaalabbak hozzájárláa a maga inakiviái ráához. Az inakiviái ráa méréklődée leginkább a éve ériak EU15 orzág-coporól elérő inakiviáából akadó hozzájárláának cökkenée mia vol megigyelheő. Ugyanakkor nemzeközi özehaonlíában a 60 évnél időebbek hozzájárláa i maga különöen a ériak körében. Lengyelorzág maga inakiviái ráájá a éve korozály kimagaló hozzájárláa eredményeze. Cehorzágban é Szlovákiában az EU15 orzág-copornál magaabb inakiviái ráá a iaalok é időek vizonylag maga hozzájárláa eredményeze. Az alapokú végzeéggel rendelkezők hozzájárláa az inakiviái ráákban megigyelheő különbégekhez gyan minden viegrádi orzágban méréklődö de ovábbra i jelenő. 23

27 A reál GDP- ciklik indikáorkén haználva egyidejű é kerezkorreláció zámíáokkal vizgálam hogy a reál GDP-ciklik alakláá az egye mnkaerő-piaci válozók pro- konra- vagy aciklik mozgáai köveék-e. Ponoabban a andard Hodrick Preco zűrő alkalmazva (λ = 1600 melle) a ciklik komponenek egyidejű korreláció együhaói vizgálaának eredményei alapján mind a mind a éve korozályban: prociklik mozgá igyelem meg valamennyi viegrádi orzág oglalkozaái ráái é az állázerzéi ráái időbeli alakláában é a lengyel inakiviái ráa időorában; konraciklik mozgá jellemeze a mnkanélküliégi ráá mindegyik viegrádi orzágban a magyar inakiviái ráá é a ceh lengyel é zlovák állávezéi rááinak időorá; aciklik vielkedé mao a ceh é zlovák inakiviái ráa valamin a magyar állávezéi ráa időora. Alaconyabb rekvenciájú (λ = ) zűré melle a magyar mnkanélküliégi é állávezéi ráa közepeen erő konraciklikágo az állázerzéi ráa pedig aciklik alaklá mao a GDP-vel zemben. A reál GDP- ciklik indikáorkén haználva az előrendű dierencia zűrővel előállío dierenciák közöi egyidejű korrelációk elemzée a kövekező pro- é konraciklik válozóka ára el: prociklik a oglalkozaái ráa (kivéve Cehorzág éve korozályá); konraciklik a mnkanélküliégi ráa valamennyi viegrádi orzágban a éve korozályban a ceh é a magyar a éve korozályban a ceh é a lengyel állávezéi ráa. Özehaonlíá nélkül megjegyzem hogy az USA-ra elvégze zámíáok (Bran De Bock DiCecio [2006] Elby Michael Solon [2009] Fjia Ramey [2007] Hall [2005] Shimer [2005] Yahiv [2008]) az állázerzéi ráá procikliknak é nagyon volailinek míg a mnkanélküliégi ráá é az állávezéi (vagy zeparáció) ráá enyhén vagy erőebben konracikliknak maák. A reál GDP é a mnkaerő-piaci válozók ciklai közöi kapcolao a Hodrick Preco zűrővel kapo ciklik komponenekre elvégze kerezkorreláció elemzéel i megvizgálam. E zámíáok eredményei arra világíoak rá hogy a reál GDP-ben megigyelheő cikloka: 24

28 köveik a mnkanélküliégi é oglalkozaái ráák ciklai mindegyik viegrádi orzágban (azaz úgyneveze köveő válozók); megelőzi a lengyel é a magyar inakiviái ráák cikla (azaz úgyneveze vezeő válozók); megelőzik az állázerzéi ráák ciklai mindegyik viegrádi orzágban é az állávezéi ráák ciklai Cehorzágban Lengyelorzágban é Szlovákiában. Egyidejű korreláció vizgálaok egíégével az i vizgálam hogy mely mnkaerőpiaci áramláok jázhanak ono zerepe az egye viegrádi orzágokban. Ezeke a kapcolaoka a mnkanélküliégi oglalkozaái é inakiviái ráák ciklik komponenei közö megigyel korrelációk egíégével elemezem. A zlovák é a magyar ee a legvilágoabb: a zlovák mnkaerőpiacon a mnkanélküliek é oglalkozaoak közöi áramláok míg a magyar mnkaerőpiacon az akívak é inakívak közöiek i onoak. A ceh mnkaerőpiac inkább a zlovákhoz haonlí azzal az eléréel hogy i a ciklok é a dierenciák vizgálaa i zigniikán (gyenge) negaív kapcolao jelez az inakiviái é mnkanélküliégi illeve oglalkozaái ráák valamelyikével. A lengyel mnkaerőpiaco a oglalkozaái é mnkanélküliégi ráák közöi zoro negaív korreláció melle az inakiviái é a mnkanélküliégi illeve oglalkozaái ráák közöi zigniikán (gyenge) negaív kapcola jellemzi. Az inakívak igyelembe véele ehá a korreláció elemzé alapján a magyar eeben űnik a legonoabbnak. Óvaoan elehejük az a kérdé i hogy vajon mely orzágokhoz állnak közelebb az egye viegrádi orzágok? Az angolzáz orzágokhoz ahol kevébé meghaározó az állávezé (20% körüli) vagy a koninenáli erópai orzágokhoz ahol az arányk 50% közeli (Elby Hobijn Sahin [2008])? Vizgálaaim alapján az egye viegrádi orzágok eeében az alábbi kövekezeéekre joam: Cehorzág eeében a éve korozályban az állávezé alálam meghaározónak 53% é 68% közöi úllyal míg a ő mnkavállalái korozályban az állávezé úlya 44% é 68% közöi a zűré rekvenciájáól üggően. Lengyelorzágban az állázerzé a meghaározó aminek varianciahányada 60% é 64% közö helyezkedik el a éve korozályra nézve. A éveek korozályában az állázerzé úlya 65% é 72% közöi. Az eredmények Szlovákia eeében a legkevébé megbízhaóak. A jelenő állázerzéi dominanciá kimaó de annak úlyá jelenően úlbeclő Perongolo Piaride módzer melle a korreláció zámíáok eredményei özhangban a Shimer-éle béamaókkal 50% közeli hozzájárlái maókra alnak mind a mind a éve korozályban. Így Cehorzág egyérelműen a koninenáli erópai orzágokhoz áll 25

29 közelebb é Szlovákia eredményei i ez maják. Ezekhez az eredményekhez hozzájárlhao az i hogy az emlíe ké orzág a vizgálanka megelőző időzakban (1998 elő) nem valóío meg radikáli reormoka nem engedélyezék a külöldiek rézvéelé a privaizációban é a külöldi működőőke (FDI) e áramlo be ezekbe az orzágokba olyan méreékben min példál Magyarorzágra. A gazdaági zerkezeválá ilyen jellegű kéleleée lehe az egyik oka annak hogy a ceh é zlovák mnkaerőpiacon ilyen meghaározó vol az állávezé. Lengyelorzág eredményei 23% é 40% illeve 22% é 27% közöi állávezéi hozzájárláal a ké copor közé enek. A ceh é zlovák gazdaágra leírak a lengyel gazdaágra zerényebb mérékben vonakoznak. Ugyanakkor a gazdaági zerkezeválá mnkanélküliégben beölö zerepé aláámazja az i hogy Lengyelorzágban a vizgál periód elején nagyon maga állávezéi ráa vol megigyelheő öbb éven kerezül. Magyarorzág eee má. Az alacony rekvenciájú zűréen alapló Shimer-eljárá 73% körüli úllyal mindké korozályban az állávezé alála meghaározónak. A mnkanélküliég növekvő rendjében gyani ono zerepe jázo a 2004 óa olyamaoan emelkedő állávezé. A olyamaok orráa 2006 án előzör a ajá majd a globáli válággal i erhel gazdaági körülmények illeve a 2010 óa lényegeen nem javló gazdaági kilááok volak. A negyedéve adaokra ajánlo rekvenciájú zűré alkalmazó Fjia Ramey dekompozíció azonban az állázerzé maa meghaározónak 76%-o illeve 80% úllyal a megelelő korozályokban. Magyarorzágon ehá a mnkanélküliég ráa (emelkedő) rendjé alapveően az állávezé okozódáa rala míg a rövidebb ávú ciklik mnkanélküliég zemponjából az állázerzé vol a meghaározó. Ebből az kövekezik hogy a jelenlegi helyzeben az állávezé cökkenéére kellene nagyobb igyelme ordíani a gazdaágpoliika kialakíáa orán. Elby Hobijn é Sahin [2007] anlmánya gyanakkor elhívja a igyelme arra i hogy az egyenúlyi mnkanélküliégi ráákon alapló eljáráoka a legöbb orzág eeében módoíani kell mer azoka a mnkanélküliégi ráa egyenúlyi rááól való elérée jellemzi. Ennek jelei ebben a anlmányban i eledezheők vagyi az eléré az i elemze orzágoka i jellemzi. A viegrádi orzágok mnkaerő-piaci elemzéének kövekező lépée így e módzer alkalmazáa lehe. A mnkaerő-elméré rézlee adaainak elemzée ovábbi ávlaoka nyiha meg példál az inakívak akívvá vagyi oglalkozaoá vagy éppen mnkanélkülivé illeve a mnkanélküliek é oglalkozaoak inakívvá váláának az egye mnkaerő-piaci válozókra gyakorol haáának vizgálaával vagy a korreláció-elemzé helye a mnkanélküliég koinegráción alapló dinamikával örénő jellemzéével. 26

30 5. Hivakozáok Benczúr P. Ráai A. [2005]: Economic Flcaion in Cenral and Eaern Erope he Fac. MNB Working Paper. 2005/2. Bran H. De Bock R. DiCecio R. [2006]: Aggregae Shock and Labor Marke Flcaion. Federal Reerve Bank o S. Loi Working Paper A. hp://reearch.loied.org/wp/2006/ pd Diamond P. A. [1982]: Aggregae Demand Managemen in Search Eqilibrim. Jornal o Poliical Economy. Vol 90 (5) o. Elby M. Hobijn B. Sahin A. [2008]: Unemploymen Dynamic in he OECD. NBER Working Paper. No hp:// Fjia S. Ramey G. [2007]: The Cyclicaliy o Separaion and Job Finding Rae. Reearch Deparmen Federal Reerve Bank o Philadelphia Working Paper. No /R. hp:// Galai P. [2007]: Mnkagazdaágan mikroökonómiai megközelíében. BCE Emberi erőorráok anzék Bdape. Gerler M. Trigary A. [2009]: Unemploymen Flcaion wih Saggered Nah Wage Bargaining. Jornal o Poliical Economy. Vol 117 (1) o. Hall R. E. [2005]: Job Lo Job Finding and Unemploymen in he U.S. ECONOMY over he Pa Fiy Year. NBER Working Paper. No hp:// Hall R. E. Milgrom P. [2008]: The Limied Inlence o Unemploymen on he Wage Bargain. American Economic Review. Vol 98 (4) o. Hobijn B. Sahin A. [2007]: Job-Findig and Separaion Rae in he OECD. Federal Reerve Bank o New York Sa Repor. No hp:// Horváh G. [2006]: A mnkapiaci inézmények haáa a mnkanélküliégi ráára. Közgazdaági Szemle. 53. év (9) o. Káay G. (zerk.) [2009]: Az alacony akiviá é oglalkozaá okai é kövekezményei Magyarorzágon. MNB-anlmányok. 79. Kennan J. [2010]: Privae Inormaion Wage Bargaining and Employmen Flcaion. 27

31 Review o Economic Sdie. Vol 77 (2) o. Móczár J. [2008]: Fejezeek a modern közgazdaág-dományból. Szochazik é dinamik nemegyenúlyi elméleek ermézedományo közelíéek. Akadémiai Kiadó. Bdape. Morenen D. T. [1970a]: A heory o wage and employmen dynamic. Megjelen: Phelp E. S. (zerk.): Microeconomic Fondaion o Employmen and Inlaion Theory. W.W. Noron. New York o. Morenen D. T. Piaride Ch. A. [1994]: Job Creaion and Job Dercion in he Theory o Unemploymen. Review o Economic Sdie. Vol 61 (3) o. Morenen D.T. Piaride Ch. A. [1999b]: Unemploymen Repone o Skill-Biaed Technology Shock: The Role o Labor Marke Policy. Economic Jornal. Vol 109 (April) o. Perongolo B. Piaride Ch. A. [2008]: The In and O o Eropean Unemploymen. American Economic Review. Vol 98 (2) o. Piaride Ch. A. [1985a]: Shor-Rn Eqilibrim Dynamic o Unemploymen Vacancie and Real Wage. American Economic Review. Vol 75 (4) o. Piaride Ch. A. [2000]: Eqilibrim Unemploymen Theory. Second ediion. MIT Pre. Cambridge. Piaride Ch. A. [2009]: The Unemploymen Volailiy Pzzle: I Wage Sickine he Anwer?. Economerica. Vol 77 (5) o. Shimer R. [2004]: The Coneqence o Rigid Wage in Search Model. NBER Working Paper. No hp:// Shimer R. [2005]: The Cyclical Behavior o Eqilibrim Unemploymen and Vacancie. American Economic Review. Vol 95 (1) o. Shimer R. [2007]: Reaeing he In and O o Unemploymen. NBER Working Paper. No hp:// Srawinki P. [2008]: Wha drive he Unemploymen Rae in Poland. MPRA Paper. No hp://mpra.b.ni-menchen.de/11372/1/mpra_paper_11372.pd Sgár A. [1999]: Szezonáli kiigazíái eljáráok (II.). Saizikai Szemle. 77. év (10-11) o. Yahiv E. [2008]: U.S. Labor Marke Dynamic and he Bine Cycle. Prepared or ESSIM Konerenciakiadvány. hp://cieeerx.i.p.ed/viewdoc/download?doi= &rep=rep1&ype=pd 28

32 6. A émakörrel kapcolao ajá pblikációk Könyvejeze: Berde É. Morvay E. [2006]: A bolognai olyama é mnkaerő-piaci kihaáa három orzágban. Megjelen: Berde É. Czenky K. Györgyi Z. Híve T. Morvay E. Szerepi A.: Diplomával a mnkaerőpiacon. Felőokaá é Mnkaerőpiac. Felőokaái Kaóinéze. Bdape o. Reerál zakmai olyóiraokban megjelen cikkek: Berde É. Morvay E. [2007]: Külöldi apazalaok a bolognai olyama mnkaerő-piaci haáairól. Saizikai Szemle. 85. év (5) o. Morvay E. [2012a]: Mnkapiac kereéi úrlódáokkal. Közgazdaági Szemle. 59. év (2) o. Morvay E. [2012b]: Szochazik ciklik mnkaerő-áramlá a viegrádi orzágokban. Saizikai Szemle. 90. év (9) o. Egyéb: Morvay E. [2010]: Mnkaerő-piaci rendek ámenei gazdaágokban: Magyarorzág é Szlovákia. Megjelen: Spring Wind Tavazi Szél Konerenciaköe. Dokorandzok Orzágo Szöveége. Péc o. Morvay E. [2010]: Magyarorzág é Szlovákia: Mnkaerő-piaci rendek é problémák. A VIRTUÁLIS INTÉZET KÖZÉP-EURÓPA KUTATÁSÁRA KÖZLEMÉNYEI. Szeged. 2. év (1) o. 29