Frekvenciatartomány Irányítástechnika PE MI BSc 1
|
|
- Gizella Veres
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Frekvenciatartomány ny Irányítátechnika PE MI BSc
2 Frekvenciatartomány bevezetéének indoka: általában időtartománybeli válaz kell alkalmazott teztelek i ezt indokolák információ rendzerek eetében a elek zinuzo komponeneket tartalmaznak máodrendű rendzerek alapán látzik, hogy a paraméterek meghatározáa lényege é nem egyzerű feladat frekvenciatartományban okféle módzer egíti az analízit é a tervezét Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/
3 Frekvenciatartomány lineári rendzereknél zoro özefüggé van az időtartomány é a frekvenciatartomány között a frekvenciatartománybeli adatokból következtetni lehet az időtartománybeli vielkedére alkalmazáának indoka özefoglalva: meglévő ezközök alkalmazhatóága ól kiegézíti az időtartománybeli vizgálatokat érdeme elvégezni olyan rendzereknél i, amelyek oha nem kapnak zinuzo gereztét Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/3
4 Frekvenciatartomány bevezetée legyen a bemenet R amplitúdóú 0 frekvenciáú zinuzo el: u(t) R in 0 t az állandóult állapotbeli kimenet y(t) C in( 0 t ϕ) ahol C a kimenet amplitúdóa, a ϕ fáziieté vagy fázikéé Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/4
5 Frekvenciatartomány bevezetée Legyen () a tag átviteli függvénye, ekkor: Y() ()U() Frekvenciatartományhoz vezeük be kifeezét: Y() ()U() A frekvencia változók zokáo felíráa: Y() Y() Y() ahol Y() a el amplitúdóa Y() a el fázia Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/5
6 Frekvenciatartomány bevezetée Ennek alapán az amplitúdók közötti özefüggé: Y() () U() a fáziok közötti özefüggé Y() () U() Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/6
7 Frekvenciatartomány bevezetée Legyen az átviteli függvény ( ) Y U ( ) ( ) ( z )( z ) K ( zm ) ( p )( p ) K ( p ) K n legyen a bemenet u(t) int az amplitúdó, frekvencia rad/ a bemenet Laplace tranzformálta: U ( ) Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/7
8 Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/8 Frekvenciatartomány bevezetée a kimenet: átírva parciáli törtekre inverz Laplace-tranzformálva ( ) ( ) ( ) ( )( ) ( ) ( )( )( ) ( ) n m p p p z z z K U Y K K ( ) ( ) n n p B p B A A Y K ( ) t p n t p t t n e B B e e A A e t y K állandóult állapotbeli vielkedé tranzien vielkedé (tabil eetben)
9 Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/9 Frekvenciatartomány bevezetée Ha p,, p n negatív való rézű póluok, akkor Az együtthatók meghatározáához egyenletet zorozzuk meg (-)-val é helyetteítünk be -t ( ) t t t e A A e t lim y ( ) A A ( ) ( ) ( ) A A
10 Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/0 Frekvenciatartomány bevezetée A meghatározáához zorozzuk meg ()-val é helyetteítünk be - -t : azaz ( ) ( ) ( ) ( ) e A ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) e A ( ) [ ] ( ) ( ) ( ) ( ) t t t e e t y ( ) ( ) ( ) t in
11 Frekvenciatartomány bevezetée A rendzer átviteli függvénye imeretében, zinuzo bemenet eetén a kimenet a () amplitúdókarakteriztika é a () fázikarakteriztika alapán meghatározható. Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/
12 Zárt kör frekvenciatartománybeli válaza Legyen az eredő átviteli függvény: zinuzo bemenet eetén, állandóult állapotban behelyetteítéel: bontuk fel e -t: ( ) ( ) Y e ( ) U ( ) ( ) Y e ( ) U ( ) ( ) H ( ) ( ) ( ) H ( ) e () e () e () Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/
13 Zárt kör frekvenciatartománybeli válaza ekkor a zárt kör eredő átviteli függvényének amplitúdóa: fázia: ( ) ( ) ( ) H ( ) e ( ) ( ) H ( ) ( ) ϕ( ) ( ) ( ( ) H ( ) ) e Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/3
14 Frekvenciafüggvények ábrázolái módai Amplitúdó-fázi görbe, Nyquit-diagram frekvenciát 0 < tartományban változtatva minden értékhez meghatározzuk é a komplex íkon ábrázoluk a () () () A()e ϕ() Re( ()) Im( ()) képletben zereplő A() abzolút értéket é ϕ() fázieltolái zöget. Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/4
15 Frekvenciafüggvények ábrázolái módai Az így kapott pontokat özekötük é elölük a növekvő frekvencia irányát A elleg görbe egye ponta állandóult (kvázitacionáriu) állapotot adnak meg. yakorlati alkalmazáa nehézke: egy pont meghatározáa i ok munka tag paramétere vagy rendzer elemeinek megváltozáakor úra kell zerkezteni Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/5
16 Frekvenciafüggvények ábrázolái módai Bode-diagram cél a Nyquit-diagram hátrányainak kiküzöbölée () A() e ϕ() () e ϕ() ln () ln () ϕ() az amplitúdó logaritmuát é a fázizöget a frekvencia függvényében ábrázolva kapuk a Bode-diagramot gyakorlatban az amplitúdóvizonyt decibelben aduk meg: Irányítátechnika PE MI BSc A()[dB] 0lg () Frekvenciatartomány/6
17 Frekvenciafüggvények ábrázolái módai előnyei: könnyen zerkezthető görbék zorzat függvények (oro kapcolá) özeadára vezethetők viza: 0lg(A e ϕ A e ϕ ) 0lgA 0lgA (ϕ ϕ ) 0lge Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/7
18 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Nulladrendű tag I/O modell: yku átviteli függvény: ()K frekvenciafüggvény: ()K Nyquit diagram: K Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/8
19 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Bode diagram: 0lg K azaz a nulladrendű tag orba kapcolá eetén az eredő amplitúdó görbéét az erőíté logaritmuának megfelelően függőlege irányba eltola, a fázi görbét változatlanul hagya Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/9
20 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Integráló tag I/O modell: ( T y ) I u átviteli függvény: frekvenciafüggvény: Nyquit diagram: ( ) T ( ) I T I Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/0
21 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Bode diagram T I azaz a integráló tag orba kapcolá eetén az eredő amplitúdó görbéét -0 db meredekégű egyeneel eltola, a fázi görbét -90 o -kal ietteti Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/
22 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Előrendű tag I/O modell: τ átviteli függvény: az u(t) Mint bemenetre adott válaz: y Irányítátechnika PE MI BSc Y ( y ) y Ku ( ) K K τ M ( ) ( ) U ( ) ( t) MK τ ( t ϕ) t τ τ in e τ τ tranzien tag t tag 0 állandóult állapotot leíró tag Frekvenciatartomány/
23 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei frekvenciafüggvény: ( ) K τ τ K τ Kτ való réz képzete réz Nyquit diagram: Im K Re Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/3
24 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Bode diagram: 0lg τ 0lg τ [ db] alacony frekvenciánál << /τ 0lg τ 0lg 0 [ db] maga frekvenciánál >> /τ 0lg τ 0lg τ [ db] Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/4
25 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Bode diagram: -0dB/dekád τ ϕ arctgτ Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/5
26 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Máodrendű tag I/O modell: ( T y ) T y ( ) y Ku átviteli függvény: frekvenciafüggvény: ( ) T ( ) K ξt T K ( ) ξt az eetek zétválogatáa ξ értéke alapán, legyen K Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/6
27 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei legyen ξ >, ekkor a máodrendű tag két előrendű orbakapcolt tagnak felel meg: ( ) ( ) ( ) T Nyquit diagram: a T b a b A() K Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/7
28 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Bode diagram: [ db] 0lg a ( ) b ( ) 0lg a ( ) 0lg b ( ) [ db] [ db] a a ϕ e ϕ a ϕ b arctgτ arctgτ -0dB/dekád -40dB/dekád Irányítátechnika PE MI BSc T a T b T a Frekvenciatartomány/8 T b
29 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei legyen 0 <ξ <, ekkor [ db] 0lg 0lg ξ T Tξ ( ) ( ) T ( T ) ϕ ξt ( ) arctg T Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/9
30 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Nyquit diagram A( ) A( ) Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/30
31 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Bode diagram: alacony frekvenciánál << /T az T elhanyagolható az mellett, így [db] 0 maga frekvenciánál >> /T az 4 T 4 tag mellett a többi tag elhanyagolható, így 4 4 [ db] 0lg T 40lg T legyen /T itt a ponto érték: [ db] 0lg 4ξ 0lg ξ [ db] 0lg ( T ) ( Tξ ) Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/3
32 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Bode diagram T T Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/3
33 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Magaabb rendű tag I/O modell: 3 ( 3) ( T y T y ) T y ( ) y 3 Ku átviteli függvény: frekvenciafüggvény: ( ) T K T T ( ) T K 3 ( ) T ( ) T 3 3 Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/33
34 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei átmeneti függvény: Nyquit diagram Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/34
35 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Bode diagram 60dB / dekád o 70 Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/35
36 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Egytároló integráló tag ( ) T ( ) T TI T Nyquit diagram Bode diagram /T /T I Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/36
37 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Deriváló tag I/O modell: y T D u ( ) átviteli függvény: ( ) T D frekvenciafüggvény: ( ) T D Nyquit diagram: Bode diagram: Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/37
38 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Egytároló deriváló tag I/O modell: átviteli függvény: frekvenciafüggvény: T ( ) ( y y T ) Du ( ) T D T ( ) T D T Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/38
39 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Nyquit diagram: T D T Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/39
40 Dinamiku tagok frekvenciafüggvényei Bode diagram 0dB / dekád 0lg T D T /T D /T /T Irányítátechnika PE MI BSc Frekvenciatartomány/40
A kör harmadik pontjának meghatározásához egy könnyen kiszámítható pontot keressünk
7. Átviteli ellemzők fogalma é ábrázoláa! A kondenzátor kapacitív reaktanciáa: Z Tehát az áramkör ellemzői a rákapcolt zinuzo el frekvenciáától függenek, ha az áramkör energiatároló elemet, i tartalmaz.
RészletesebbenIrányítástechnika 3. előadás
Irányítátechnika 3. előadá Dr. Kovác Levente 203. 04. 6. 203.04.6. Tartalom Laplace tranzformáció, fontoabb jelek Laplace tranzformáltja Stabilitá alaptétele Bode diagram, Bode-féle tabilitá kritérium
RészletesebbenA Bode-diagram felvétele
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR TÁVKÖZLÉSI TANSZÉK Méréi jegyzőkönyv egédlet Dr. Kuczmann Mikló Válogatott méréek Villamoágtan témakörből II. A Bode-diagram felvétele Győr, 2007 A méréi
Részletesebben( ) abszolút érték függvényét!
Modulzáró példák. Folytono lineári rendzerek leíráa az idő-, az operátor- é a frekvenciatartományban. Egy lineári rendzer frekvenciafüggvényének fázimenete: (")= # 90 # 5". Írja fel a rendzer átviteli
RészletesebbenAz átviteli (transzfer) függvény, átviteli karakterisztika, Bode diagrammok
Elektronka. Bode dagramok, éldák /9 Az átvtel (tranzfer) függvény, átvtel karakterztka, Bode dagrammok.) Tku feladat: Számítuk k adott lezáráok mellett egy lneár hálózat (oerátor tartomány) u j T tranzfer
RészletesebbenÉrzékelők és beavatkozók
Érzékelők é beavatkozók DC motorok 2. réz egyetemi docen - 1 - A DC motor dinamiku leíráa Villamo egyenlet: R r L r i r v r v e v r a forgóréz kapocfezültége i r a forgóréz árama R r a forgóréz villamo
RészletesebbenTartalom. Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák
Tartalom Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák 215 1 Tervezési célok Szabályozó tervezés célja Stabilitás biztosítása
RészletesebbenIrányítástechnika 4. előadás
Iránítátechnika 4. előadá Dr. Kovác Levente 3. 4. 3. 3.5.. artalom ipiku tagok amplitúdó- é fázimenete Bode diagram példák Frekvencia átviteli függvén Hurwitz kritérium A zabálozái kör ugráválaza, minőégi
RészletesebbenLaplace transzformáció
Laplace tranzformáció 27. márciu 19. 1. Bevezeté Definíció: Legyen f :, R. Az F ) = f t) e t dt függvényt az f függvény Laplace-tranzformáltjának nevezzük, ha a fenti impropriu integrál valamilyen R zámokra
RészletesebbenSzabályozás Irányítástechnika PE MIK MI BSc 1
Szabályozás 2008.03.29. Irányítástechnika PE MIK MI BSc 1 Nyílt hatásláncú rendszerek Az irányító rendszer nem ellenőrzi a beavatkozás eredményét vezérlő rendszerek ahol w(s) bemenő változó / előírt érték
RészletesebbenA maximálisan lapos esetben a hurokerősítés Bode diagramjának elhelyezkedése Q * p így is írható:
A maximálian lapo eetben a hurokerőíté Bode diagramjának elhelyezkedée Q * p így i írható: Q * p H0 H0 Ha» é H 0», akkor Q * p H 0 Vagyi a maximálian lapo eetben (ahol Q * p = ): H 0 = Az ennek megfelelő
RészletesebbenIpari folyamatirányítás
Mechatronika továbbképzé Ipari folyamatirányítá 3. Előadá A zabályozáok minőégi jellemzői. Alapjelköveté é zavarelhárítá. Stabilitá. Általáno követelmények Értéktartó zabályozá biztoíta a zabályozott jellemző
RészletesebbenSzámítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox
Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox Bevezetés A gyakorlatok célja az irányítási rendszerek korszerű számítógépes vizsgálati és tervezési módszereinek bemutatása, az alkalmazáshoz szükséges
RészletesebbenIrányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján
Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Rendszer és irányításelmélet Rendszerek idő és frekvencia tartományi vizsgálata Irányítástechnika Budapest, 29 2 Az előadás felépítése
RészletesebbenStabilitás. Input / output rendszerek
Stabilitá Iput / output redzerek 006.09.4. Stabilitá - bevezeté egyzerűített zemlélet példa zavará utá a magára hagyott redzer vizatér a yugalmi állapotába kvázitacioáriu állapotba kerül végtelebe tart
RészletesebbenMárkus Zsolt Értelmezések, munkapont beállítások BMF -
Márku Zolt marku.zolt@qo.hu Értelmezéek, munkapont beállítáok Negatív vizacatoláú rendzerek alapvető követelménye hogy: az x zabályozott jellemző a lehető legnagyobb mértékben közelíte meg az x a alapjellel
RészletesebbenFeladatgy jtemény az Irányítástechnika II. c. tárgyhoz
BME Közlekedéautomatikai Tanzék Feladatgy jtemény az Irányítátechnika II. c. tárgyhoz Özeállította: Dr. Bokor Józef egyetemi tanár Dr. Gápár Péter egyetemi tanár Bauer Péter tudományo munkatár Lupay Tamá
RészletesebbenAlaptagok Nyquist és Bode diagramjai
Alaptagok Nyquist és Bode diagramjai Luspay Tamás, Bauer Péter BME Közlekedésautomatikai Tanszék 212. január 1. 1. Bevezetés - Átviteli függvény, frekvenciafüggvény Dinamikus rendszerek leírásának egyik
RészletesebbenDIFFERENCIÁL EGYENLETRENDSZEREK DR. BENYÓ ZOLTÁN
DIFFERENCIÁL EGYENLETRENDSZEREK DR. ENYÓ ZOLTÁN be Redzer folyaat t differeciáló ódzer: Feltételezük egy értéket é ebből képezzük az elő, áodik, az -edik deriváltat. Itegráló ódzer z -edik deriváltból
RészletesebbenGépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)
Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) 5. Óra Kőrös Péter Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Tanszéki mérnök (IS201 vagy a tanszéken) E-mail: korosp@ga.sze.hu Web: http://www.sze.hu/~korosp http://www.sze.hu/~korosp/gepeszeti_rendszertechnika/
RészletesebbenAlaptagok Nyquist- és Bode-diagramjai
C Alaptagok Nyquist- és Bode-diagramjai C.1. Bevezetés - Átviteli függvény, frekvenciafüggvény Dinamikus rendszerek leírásának egyik módja az átviteli függvények segítségével történik. Az átviteli függvényeket
RészletesebbenBevezetés az állapottér-elméletbe Dinamikus rendszerek állapottér reprezentációi
Tartalom Bevezetés az állapottér-elméletbe Irányítható alak Megfigyelhetőségi alak Diagonális alak Állapottér transzformáció 2018 1 A szabályozáselmélet klasszikus, BODE, NICHOLS, NYQUIST nevéhez kötődő,
RészletesebbenFELADATMEGOLDÁSI GYAKORLATOK SZABÁLYOZÁSTECHNIKA
FELADAMEGOLDÁSI GYAKORLAOK SZABÁLYOZÁSECHNIKA 007 Szabályozátechnika Feladatok - Megoldáok I. Automatizálái é Alkalmazott Informatikai anzék Hetthéy Jenô - Bar Ruth 3. Feladat: Egy folytono rendzer állapottere
RészletesebbenSegédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból
Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból 1 Átviteli tényező számítása: Lineáris rendszer: Pl1.: Egy villanymotor 100V-os bemenő jelre 1000 fordulat/perc kimenő jelet ad.
RészletesebbenSzámítógépes gyakorlat Irányítási rendszerek szintézise
Számítógépes gyakorlat Irányítási rendszerek szintézise Bevezetés A gyakorlatok célja az irányítási rendszerek korszerű számítógépes vizsgálati és tervezési módszereinek bemutatása, az alkalmazáshoz szükséges
RészletesebbenMŰSZAKI FIZIKA I. Dr. Iványi Miklósné professor emeritus. 5. Előadás
MŰSZAK FZKA Dr. vány Mklóné profeor emert 5. Előadá PTE PMMK Műzak nformatka Tanzék Műzak Fzka-/EA-V/ Hálózatzámítá Fzka valóág modell Az objektm modellje a rendzer A rendzer megvalóítáa realzácója a hálózat
RészletesebbenIrányítástechnika (BMEGERIA35I) SOROS KOMPENZÁCIÓ. 2010/11/1. félév. Dr. Aradi Petra
Irányítástechnika (BMEGERIA35I) SOROS KOMPENZÁCIÓ 010/11/1. félév Dr. Aradi Petra Soros kompenzáció Hogyan válasszunk szabályozót? xz xa xr YR Y R YZ YSZSZ xs T H s Y R =? 010.11.1. ASZ 1 1 s 1 s e Y SZ
RészletesebbenIrányítástechnika II. előadásvázlat
Irányítástechnika II. előadásvázlat Dr. Bokor József egyetemi tanár, az MTA rendes tagja BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék 2018 1 Tartalom Irányítástechnika II. féléves tárgytematika Az irányításelmélet
RészletesebbenHARDVEREK VILLAMOSSÁGTANI ALAPJAI
HADVEEK VAMOSSÁGTAN AAPJA Dr. vány Mklóné Profeor Emert 5. Előadá PTE PMMK Műzak nformatka Tanzék Hardverek Vllamoágtan Alapja/EA-V/ Hálózatzámítá Fzka valóág modell Az objektm modellje a rendzer A rendzer
RészletesebbenTARTÓSZERKEZETEK II.-III.
TRTÓSZERKEZETEK II.-III. VSBETOSZERKEZETEK 29.3.7. VSBETO KERESZTMETSZET YOMÁSI TEHERBÍRÁSÁK SZÁMÍTÁS kereztmetzet teherbíráa megelelı ha nyomott km. eetén: Rd hol a normálerı tervezéi értéke (mértékadó
RészletesebbenTörténeti Áttekintés
Történeti Áttekintés Történeti Áttekintés Értesülés, Információ Érzékelő Ítéletalkotó Értesülés, Információ Anyag, Energia BE Jelformáló Módosító Termelőeszköz Folyamat Rendelkezés Beavatkozás Anyag,
RészletesebbenA 2006/2007. tanévi Országos középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatai és azok megoldásai f i z i k á b ó l. I.
006/007. tanévi Orzágo középikolai Tanulmányi Vereny máodik fordulójának feladatai é azok megoldáai f i z i k á b ó l I. kategória. feladat. Egy m maga 30 hajlázögű lejtő lapjának elő é máodik fele különböző
RészletesebbenÁllapottér modellek tulajdonságai PTE PMMK MI BSc 1
Állapottér modelle tulajdonságai 28..22. PTE PMMK MI BSc Kalman-féle rendszer definíció Σ (T, X, U, Y, Ω, Γ, ϕ, η) T az időhalmaz X a lehetséges belső állapoto halmaza U a lehetséges bemeneti értée halmaza
RészletesebbenEgyedi cölöp süllyedésszámítása
14. zámú mérnöki kézikönyv Friítve: 2016. áprili Egyedi cölöp üllyedézámítáa Program: Cölöp Fájl: Demo_manual_14.gpi Ennek a mérnöki kézikönyvnek tárgya egy egyedi cölöp GEO5 cölöp programmal való üllyedézámítáának
RészletesebbenL-transzformáltja: G(s) = L{g(t)}.
Tartalom 1. Stabilitáselmélet stabilitás feltételei inverz inga egyszerűsített modellje 2. Zárt, visszacsatolt rendszerek stabilitása Nyquist stabilitási kritérium Bode stabilitási kritérium 2018 1 Stabilitáselmélet
RészletesebbenSoros felépítésű folytonos PID szabályozó
Soros felépítésű folytonos PID szabályozó Főbb funkciók: A program egy PID szabályozót és egy ez által szabályozott folyamatot szimulál, a kimeneti és a beavatkozó jel grafikonon való ábrázolásával. A
RészletesebbenIrányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján
Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika jellemzőinek Rendszerek stabilitása és minőségi jellemzői. Soros kompenzátor. Irányítástechnika Budapest, 29 2 Az
RészletesebbenDr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN
Dr. Gyurcsek István Példafeladatok Helygörbék Bode-diagramok 1 2016.11.11.. Helygörbe szerkesztése VIZSGÁLAT: Mi a következménye annak, ha az áramkör valamelyik jellemző paramétere változik? Helygörbe
RészletesebbenElektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata
Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata 2017.09.18. A legalapvetőbb áramkörök ellenállásokat, kondenzátorokat és indukciós tekercseket tartalmazó áramkörök. A fenti elemekből
RészletesebbenVillamosságtan szigorlati tételek
Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok
RészletesebbenDigitális jelfeldolgozás
Digitális jelfeldolgozás Átviteli függvények Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2011. október 13. Digitális
RészletesebbenSzámítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.
Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs
RészletesebbenHurokegyenlet alakja, ha az áram irányával megegyező feszültségeséseket tekintjük pozitívnak:
Első gyakorlat A gyakorlat célja, hogy megismerkedjünk Matlab-SIMULINK szoftverrel és annak segítségével sajátítsuk el az Automatika c. tantárgy gyakorlati tananyagát. Ezen a gyakorlaton ismertetésre kerül
RészletesebbenIRÁNYÍTÁSTECHNIKA II. Lineáris szabályozások
IRÁNYÍTÁSTECHNIKA II. Lineári zabályozáo 8 Tartalomjegyzé. Alapfogalma... 4.. Az irányítá... 4.. Vezérlé, zabályozá... 6.3. Önműödő zabályozáo elvi felépítée... 7.4. Zavarompenzáció... 8.5. Szabályozái
RészletesebbenMárkus Zsolt Tulajdonságok, jelleggörbék, stb BMF -
Márkus Zsolt markus.zsolt@qos.hu Tulajdonságok, jelleggörbék, stb. 1 A hatáslánc részegységekből épül fel, melyek megvalósítják a jelátvitelt. A jelátviteli sajátosságok jellemzésére (leírására) létrehozott
RészletesebbenSzinuszjel-illesztő módszer jeltorzulás mérésekhez 1. Bevezetés 2. A mérés elve
Szinuzjel-illeztő módzer jeltorzulá méréekhez 1. Bevezeté A hangtechnika világában fonto a hangfeldolgozó hardverek, mint például erőítők, zabályozók, analóg-digitáli é digitáli-analóg átalakítók, illetve
RészletesebbenElektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata
Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata A legalapvetőbb áramkörök ellenállásokat, kondenzátorokat és indukciós tekercseket tartalmazó áramkörök. A fenti elemekből álló hálózatok
RészletesebbenGÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS IDŐBEN VÁLTOZÓ IGÉNYBEVÉTEL, KIFÁRADÁS
GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS IDŐBEN VÁLTOZÓ IGÉNYBEVÉTEL, KIFÁRADÁS Változó igénybevétel Állandó amplitudó, periódiku változá Gépzerkezettan, tervezé Kifáradá 2 Alapfogalmak Középfezültég: m, fezültégamplitudó:
RészletesebbenFourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata
Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Reichardt, András 27. szeptember 2. 2 / 5 NDSM Komplex alak U C k = T (T ) ahol ω = 2π T, k módusindex. Időfüggvény előállítása
Részletesebben1.1. A Laplace-transzformált és fontosabb tulajdonságai
. A Laplace-tranzformált. A Laplace-tranzformált.. A Laplace-tranzformált é fontoabb tulajdonágai Jelölje R a való zámok é C a komplex zámok halmazát. Legyen g : [a,b] C adott komplex értékű függvény.
RészletesebbenGépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)
Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) 6. Óra Kőrös Péter Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Tanszéki mérnök (IS201 vagy a tanszéken) E-mail: korosp@ga.sze.hu Web: http://www.sze.hu/~korosp http://www.sze.hu/~korosp/gepeszeti_rendszertechnika/
RészletesebbenAnyagátviteli műveletek példatár
Anyagátviteli műveletek példatár Erdélyi Péter, Mihalkó Józef, Rajkó Róbert (zerk.) 017/8/14 1. Állandóult állapotban oxigén (A) diffundál nyugvó zén-dioxidon (B) kereztül. Az öznyomá p ö 760 torr (1 atm).
RészletesebbenIrányítás előrecsatolással (Feed-forward control)
Iányítá előeatoláal Feed-owad ontol Az iányítái endzeek élja azt biztoítani, hogy a zabályozott olyamat az elvát módon vielkedjen a kimenete eléje az előít étéket előít tanzienekkel valamint az, hogy a
RészletesebbenEötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar. A Laplace-transzformáció és alkalmazásai. Szakdolgozat. Laczkó Éva
Eötvö Lóránd Tudományegyetem Termézettudományi Kar A Laplace-tranzformáció é alkalmazáai Szakdolgozat Laczkó Éva Matematika BSc - Matematikai elemz zakirány Témavezet : Bátkai Andrá, Egyetemi docen Alkalmazott
RészletesebbenÁ Ó Á Ü ő ű Ú ö í ő Ó ú ö Á ú Ű Ó ű Ó í ű ö í ö ő ö ö í ö ö ő É ö Á ű Ó ö Á Ó ö í Á í í ö ű ö ú ö ö ú ö Ú ö ű Ó Ú ö Á í Ó í í Í í í Í ö Ú ö Á ú í Ó ő í ú ö Á ú Á í ú ö Á ú í ö Á ú í Ó ö ű Ó Ú Ú ű ő ö ü
Részletesebbení ö ő í ú ö ö í íí ü Ú Í Á ú ü í ö í ő í ö ő ű Í í ö ü ü ő ő ú í ő í ő ü ü ő Í ő Í í ü ö ö ö ö í ű ő ö ö ö í ü í Ó ö í ő ő í í ő Ó Ú Ő Íő Ő Ó ő ö ő ü ű í í ü ú Ő Í ő ő ő í ü ő É í Ő í ü ü ö ő í ü ö ö ü
Részletesebbenö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö Ö ö Ő Ü ö ö Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ű ö Ö Ü Ü ö ö ú Ű ÍŐ Ö Ő ÍŐ ö ö ö ö ű ö Ö Ö Ó ö ö Ö ö ö Ö ö ö Ö ö ű ö ö É ö ö Í Á Á Ő ű ö ű ú Ö Ü Á
Részletesebbení ö Ö Á í ö í í ö í ö ö í í ö ö ö ö í í ö í ö í ö í ü í í ö í í í í í ö ö í í í ú ö í í ö Á Á Á ü ú í ö Á í í í ö í í ü ö ö ö ö í ö í í í ú í í ű ú í í í í ö í ű í ö ö ü ö ű ö ö í í í í í ö ü í ö í ö ű
RészletesebbenŐ Ö ö Ö É Á Ü É ó É ó ü É É Ö Ö Á É Ő ú É Á ú Ő Ö Ü Ö Ö ü ó ó ü Ü ű ö ú ó Á í ó ö ö ö ö ó ü í í Á í Ó í ó ü Ö ö ú ó ó ö ü ó ó ö í í ű ö ó í ü í ö í í ű ö ü Ő ü ú Ö ö ó ö ó ö ö ö ü ó ö í ó Ö ö Ő ü Ö Ö ü
Részletesebbenö é Ö é ü ö é ü ö é Ö é ü í ü ü ü é é ü é é Ö ö é é é é ö ü ö ü ö é é ö é é ö é é ö ö é í é ü é é é í é ö é é ö é ö é ü é ü ú é é é é é í é é é é ö ö é é ö ö é é í í é í é ü ö ü Á é ö Á í ö í é ö ü ö é
Részletesebbenö ú í í í ő ű Ü Ű Í í Ő Á Á Ö Ő Ű Í ö ú í í í ú ő ö ű í í í ö Ó ő í í í ö ú í ö ö ö ö Ü ő ö ö ö ú ű ő ú ű ö ö ú ö ö ő Ü ö ö í í ő ö í í í í í í ö ö í ö ö í í ő í ő ö ő í ú í ö í ö í í ö ű ö ö Ó Ü ö ő ő
Részletesebbenú ű ö ö ü ü Í ö ö ö ö É Í É ú ú É ú ú ö É ö Í Ü ú Í ö ö Í ú ö ö ö ö ü ö ö ú ü Ü ö ü Í ö ö ű ö ö Í ű ú ö ö ö ö Í ö ö ű ö ö Í ü Í ü ú Í É ö ö ü ö ö Ü ö ö Í ü Í ö ü Í Í ö Í ö Í ü ö ú Í ú Í ö É ú Í ö ö Í É
RészletesebbenÉ ö ö Í Í Í Ó Í Í Á Ó Á Ü Ú Í Á Á ű Á Ó Í Í É Á Ó Á Á ö ö Á Í Á Á ö ö ű ö ö Í Í ű Ö ű ö ö ű Í Í Ü ö ö Ó ű Í ö ö Í ö ö Ó ö Ö Í ö ö Ö ö ű ö ö Ó Í ű Ó ö ö ű ö ű Ö Ü Ö ű ű ö ö ö ö ö ö Íö ö Í Ö Ó ű ö ű ö ö
Részletesebbenő ö é ü ö é Ö é ő ü é í ü é é ő ö é ő ö Á ó ü ö é í é ö é Ö é ő ü ü é í é é ó é é í í é é ő ü í ő Ö í é ő é é ő é ő éü ú ü ö ő í Ú Ú ö É í í ü ó ó ó ü ő ö é í ó ö é í ö é é í ö é ó ű ő ö é ő ű ő í é í
Részletesebbenü ó Ö ü í ü ü ü ö É ó ó í ó ó ö ó ö ö ö í í ű ü ü ü Í í ü ü ü ö í ó í ó ó í ó í É ü ö í Í É í ö ú í ó í ö ö ó í ö ó ó ó ö ó ö í í ó ó í ó ó Ö í ö ö ó ö ó ú ó ö ó í ó ó í í ü ó í ö ó ó ü ü ó ö ó ú í ó í
RészletesebbenÍ ú ó ú ó ú ó ó Á ó ó ö ű ú Á ú ó ó ó Í ó ö ö ö Í ö ó ó ö ó ó ó ö ó ö ö ö ö ó ö ó ö ó ü ó ó ü ó ü ö ö ö ö Ő ó ó Íó ó ó ü ó ű ó ó ű ű ó ö ü ö ú ö ü ű ö ö ö ö ó ú ö ö ö ü Í Í Í Á ó ó ú ü ú Á ü ö Á ó ü ó
Részletesebbenü Ü ö ö ú Í ó í í ó ó ó ü ó ű ó í ó ó í ö ó ö ú ü ö Í í í ó ó ó ó Í ó ü ű ó í ó ó í ó Í í ó ü ö ú ó ó ó í í ó í í ű í ü ö í ó í ö í ú ó í ú ü ú Í í ü Í í í ó ü ö í ó í ó ü ö ó Í í í ó Í É ó ó ó Í í ö ö
Részletesebbenö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é
RészletesebbenÁ Á É Á Ü ö ű ű ő í ő ö ő í ő ö í É ő í ű ö ő ő í ö ü ő ő ü ő ü í ö ö ü ö ü ő ő ü ü ő ü ö ő ő ő ő íő ö ö ö ü ő ő ő ő í ú ő ő í ü ö ő í ű ü ö ő ő ő ő í ú ö ö ő ö ö ö ö ü ő ő ö ő ő í í ő ö ü ö í ö ö ö ö
Részletesebbenó Í ó ó Ü ó ő Ú ő É ó É Í ő Ö ő ő ó Íó ó Ú ó É Ö ó ő ő Ú Íő ő ő ő ő ő Ú ő ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő Í ő ő ó ő ő ó ő Í ő ó ő ő ő ő ő ó ó ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ó ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő Í ó ő ő ő ő ó ó
RészletesebbenÁ Á Í ó ó ó ö ó Ü ö ú Í ó ö ö ó ú ö ó ö ö Ü ö ú ó ó ó ó ö ü ó ö ö ü Ü ö ö ú ó ó ö ú ö ó ó ó ó ö ó ö ó ö ó ö ű ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ó ö ö ó ó ü ö ö ű ö ö ö ó ö ű ö Ü ö ö ú ó ö ó ü ü ö ü ü ö Í ö ü ö
Részletesebbenó ő ó ó ö ö ú Á Í ö ó ő ö ú Í ó ü ó ő ö ú ö ó ő ó ő ü ő ű ö ö ü ő ü ó Ó ö ó ó ő ő ő ö Í ó ö ö ö ó ő ö ő Í ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ú ú ű ö ű ó ó ö ö ő ű ö ú ö ö ö ö ö ó Á ö ö ö ő ő ó ő ő Ö ő ú ó ö ú ú ű
RészletesebbenÉ ő ő íí í ú í ő Ő ő ü ü ü ü ü Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő í íí í ő ű í Ó Ó Ó í Ö Ö í Á Ö Ü Ö É í Ö í ő Ö Ö Ö Á í Á ő ő ő ő É Í Í ő ú Ú ú Ö í ő Á Ö ő Í Í ő ű í ő ú ü íí í Ö ő ő ő ő Í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É É í
RészletesebbenÍ ö Í ű ú ö ö ú ö É í í ö Ó ű í ö ö í ö ö ö í í ö í í ö ö í ö ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö ú ö í ö ö í ö ö ö ö ö ú ű ű ú ö ö í ö É í ö ö í ö ö ö ú ű ö ö í ö ú ű ö ö í í ú ö ö í ö í í ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö ú ö ú
Részletesebbenű í ö ö Á ü ü ö ö ö í í É ú ú ö ö ű í ö ü ö ú ü ű ú ö í í ú ö ú í ö ü í í ö í Á Ó É í ű ö ü ö ü ú ü ö ü ú ű ö ü ű ü í ü ű ü ü ö ű í ü í ö ü í í í í ö í ö ö ö Á ű ú ű ö ö ű í ö ö í ú í í ű í ö ú ö ö í Á
RészletesebbenŐ Ö Ü Ö Ö ő ü ó í ü ü ő ü ó Ö ó ő ó ó ő ó ő í ő í ü ő ö ö ö ü í ü ö ö ö ö Ö ő ő Ö ő í ó ő ó ő Ö í ő ő ő ő ü ő ő ö ó ű ö ó ö ú ő ő ó ü ö í ü ö ö ó í ú ő ó ő í ö ö ö í ő ö ő ő ó ü ö ú ü ő ó ó ő ó ő ó í í
RészletesebbenÉ É É Ó Ö É í Ö ő ü ó ő ó ű Á ű ó ő ó ü ó ő ű ő Ö ü É É É ó É ó ü ű í Ö ü ó ű í ó ő ó ő ü ó ü ő ó É Í ő ő ő Ú ó ő ő ő ó ű ó ő ó ü ő ő ő í ü ő ü ő ó Ü ő ó ő ő ó ő Ú ő ő ó ő í ó ő ü ó Í ő ő ü ő É í ő ü ó
Részletesebbenú Ö ü ő ő ú ú ű ő í ó ó í ó ú ő ü ú ű ő í ó ó í ó ű í ó ő Í ő ü ú ő ő í ó ú Ö ő Ü ó ő ő É ó ó ó ó ő ő ú ű ő í ó ú ű ő ú ú ő ű ő í ő ó í ű ő ü ú ó ő ő ó ű ő ő í í í í ó ű ú ő Á ó ő Á ú ó ó ő ó í ó ű í í
Részletesebbenú ő ó ú ö ő ü ú ö ő ó ó ó ü ő í ö í ó ú ő ó ó ó ú ó ú ó ő ő ö ö ő ó ú ó ő ó ő í Á Á ö ö ó ő ú ö ő ú ó í ő ü ü ü í ú ü ü ü ó ú í ü í ó ő ó ő í ú ü ú ó ü ü ö ó ü ó í ü ó ő ö ö í ü ú ó ő ó í ó ő ó í ó ó í
RészletesebbenÁ ó ü ő Ö Á ü ó ü ő Í ü Í Ó ü ő ő ó ó ó Í ó ü ó ő ő ó ó ü ú Í ő ő ó Ó ő ó ü ó Á ü ó ő ó Í Á Í ő ó ó ó ő ő Á ó ó ú ő Í ő ű ó Ó ü ó ó ú ó ő ú ü ő ó ó ó ő ó ó Ö ó ó ő ó ő ó ő ü ű ő ó ó ő ú ő ú ü Í ü ő ó ó
Részletesebbenü ö Ö ü ó ü ó ó ó Á Ő É ö Ö ü ó ü ú ó ó ó ö ó í í ö ú Ó É ö Ö ü ó ü ü ó ó ó ö ó í ü ö Ö ó ü ü ü ó ó ó ö ó ü í í í ó í ú ű ű ü ű ú í ü ö ö í ö ú ü ó ú ú ű í ü ö ö ó ú ó í ü ú ó ü ó ó ű ó í ü ű ü í ű í
RészletesebbenI. feladatsor i i i i 5i i i 0 6 6i. 3 5i i
I. feladatsor () Töltse ki az alábbi táblázatot: Komplex szám Valós rész Képzetes rész Konjugált Abszolútérték + i i 0 + i i 5 5i 5 5i 6 6i 0 6 6i 6 5i 5 + 5i + i i 7i 0 7 7i 7 () Adottak az alábbi komplex
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai köté magaabb zinten 5-1 Mit kell tudnia a kötéelméletnek? 5- Vegyérték köté elmélet 5-3 Atompályák hibridizációja 5-4 Többzörö kovalen kötéek 5-5 Molekulapálya elmélet 5-6 Delokalizált elektronok:
RészletesebbenAz egységugrás függvény a 0 időpillanatot követően 10 nagyságú jelet ad, valamint K=2. Vizsgáljuk meg a kimenetet:
II Gyakorlat A gyakorlat célja, hogy megismerkedjük az egyszerű szabályozási kör stabilitásának vizsgálati módszerét, valamint a PID szabályzó beállításának egy lehetséges módját. Tekintsük az alábbi háromtárolós
RészletesebbenBevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk
Tartalom Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk vizsgálata 1. Példa az állapottér reprezentációk megválasztására 2. Átviteli függvény és állapottér reprezentációk közötti kapcsolatok
RészletesebbenElektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata
Elektronika II laboratórium 1. mérés: R L C négypólusok vizsgálata 2017.03.02. A legalapvetőbb áramkörök ellenállásokat, kondenzátorokat és indukciós tekercseket tartalmazó áramkörök. A fenti elemekből
RészletesebbenGyengesavak disszociációs állandójának meghatározása potenciometriás titrálással
Gyengeavak izociáció állanójának meghatározáa potenciometriá titráláal 1. Bevezeté a) A titrálái görbe egyenlete Egy egybáziú A gyengeavat titrálva NaO mérőolattal a titrálá bármely pontjában teljeül az
RészletesebbenMintapélda. Szivattyúperem furatának mérése tapintós furatmérővel. Megnevezés: Szivattyúperem Anyag: alumíniumötvözet
Szivattyúperem fratának mérée tapintó fratmérővel A mnkadarab: A mérőezköz: Megnevezé: Szivattyúperem Fratmérő Anyag: almínimötvözet EV 0,5 1,5 m Spec.: 85 kj Lin 3 m (T = 35 m) Tapintó (DIN 897-1) Mérétartomány:
RészletesebbenRC tag mérési jegyz könyv
RC tag mérési jegyz könyv Mérést végezte: Csutak Balázs, Farkas Viktória Mérés helye és ideje: ITK 320. terem, 2016.03.09 A mérés célja: Az ELVIS próbapanel és az ELVIS m szerek használatának elsajátítása,
RészletesebbenLineáris rendszerek stabilitása
Lineáris rendszerek stabilitása A gyakrlat célja A dlgzatban a lineáris rendszerek stabilitásának fgalmát vezetjük be majd megvizsgáljuk a stabilitás vizsgálati módszereket. Elméleti bevezető Egy LTI rendszer
RészletesebbenRENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT
RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT ÜTEMTERV VÁLTOZÁS Gyakorlat Hét Dátum Témakör Házi feladat Egyéb 1 1. hét 02.09 Ismétlés, bevezetés Differenciálegyenletek mérnöki 2 2. hét 02.16 szemmel 1. Hf kiadás 3 3.
RészletesebbenKoppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE
6. előadá Háztartáok tényezőpiaci döntéei A munkavállalói é az intertemporáli optimalizáció mikroökonómiai alapmodellje Alapvető özefüggéek Fogyaztái kiadá HÁZTARTÁS Jövedelem Munkaidő Megtakarítá (elhalaztott
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Repülőgépek és hajók Tanszék
Budapet Műzak é Gazdaágtudomány Egyetem Közlekedémérnök Kar Repülőgépek é hajók Tanzék Hő- é áramlátan II. 2008/2009 I. félév 1 Méré Hőugárzá é a vízznte cő hőátadáának vzgálata Jegyzőkönyvet kézítette:
RészletesebbenDINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN. 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1
DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1 Differenciálegyenlet megoldása u(t) diff. egyenlet v(t) a n d n v m dt a dv n
RészletesebbenBevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv
Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv Lódi Péter(D1WBA1) 2015 Március 18. Bevezetés: Mérés helye: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor Mérés ideje: 2015.03.25. 13:15-16:00 Mérés
RészletesebbenJelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék
Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006
Részletesebben8. Gyors folyamatok szabályozása
8. Gyor folyamatok zabályozáa Gyor zabályozá rendzerekről akkor bezélünk, ha az rányított folyamat dőállandó máoder, agy az alatt nagyágrendűek. gyor folyamatok eetében a holtdő általában az rányítá algortmu
RészletesebbenProgramozható vezérlő rendszerek. Szabályozástechnika
- a legtöbb ipari rendszer tartalmaz valamiféle szabályozási feladatot (pozicionálás) - cél: a folyamat egyes paramétereinek megadott határokon belül tartása - a PLC ezeket képes lekezelni (analóg I/O)
RészletesebbenEnzimkinetika. Enzimkinetika
Enziminetia Az enzime reació ebeégéne leíráa, jellemző paramétere azonoítáa. Ha: E + E + P A ztöchiometriához mindegyiet mól-ban vagy grammban ellene ifejezni. De: az enzimpreparátum ohaem tizta. Ezért
Részletesebben