Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján"

Átírás

1 Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

2 Irányítástechnika jellemzőinek Rendszerek stabilitása és minőségi jellemzői. Soros kompenzátor. Irányítástechnika Budapest, 29 2

3 Az előadás felépítése jellemzőinek jellemzőinek 3. Érzékenységi függvény. Aszimptotikus jelkövetés. Zavarkompenzálás. 4. Soros kompenzátor 5. Irányítástechnika Budapest, 29 3

4 Rendszer stabilitása Konvolúciós integrál Stabilitás feltétele Illusztrációs példa Inverz inga jellemzőinek Irányítástechnika Budapest, 29 4

5 Rendszer stabilitása Rendszer stabilitása Konvolúciós integrál Stabilitás feltétele Illusztrációs példa Inverz inga jellemzőinek Tekintsünk először egy lineáris időinvariáns dinamikus rendszert, amelynek bemenőjele u(t), t <, kimenőjele pedig y(t), t <. u(t) w(t) y(t) Adott a rendszer w(t) súlyfüggvénye, illetve ennek L-transzformáltja: G(s) = L{w(t)}. Irányítástechnika Budapest, 29 5

6 Konvolúciós integrál Rendszer stabilitása Konvolúciós integrál Stabilitás feltétele Illusztrációs példa Inverz inga jellemzőinek A bemenet/kimenet kapcsolatot zérus kezdeti feltétele mellett az alábbi konvolúciós integrál adja meg: y(t) = t w(t τ)u(τ)dτ Feltettük, hogy a rendszer a kezdeti időpontban nyugalmi állapotban van. Ezután feltehetjük a kérdést, hogy mi a feltétele annak, hogy ha u(t) > gerjesztés éri a rendszert, és az u(t) valamilyen tulajdonsággal rendelkezik, milyen feltételek esetén rendelkezik a kimenőjel is ugyanilyen tulajdonsággal. Irányítástechnika Budapest, 29 6

7 Stabilitás feltétele Rendszer stabilitása Konvolúciós integrál Stabilitás feltétele Illusztrációs példa Inverz inga jellemzőinek Egy lineáris időinvariáns dinamikus rendszer stabilis akkor és csak akkor, ha 1. A rendszer súlyfüggvénye abszolút integrálható, w(t) dt < 2. A rendszer G(s) = L{w(t)} átviteli függvényének pólusai a baloldali komplex félsíkon helyezkednek el, azaz Re p i <, i, ahol p i a G(s) pólusa. 3. A súlyfüggvény határértéke zérus, azaz lim t w(t) =. Irányítástechnika Budapest, 29 7

8 Illusztrációs példa Rendszer stabilitása Konvolúciós integrál Stabilitás feltétele Illusztrációs példa Inverz inga Az inverz inga egy M tömegű kocsira rögzített csapágyon szabadon elforgó rúd, amelynek m tömege a rúd felső végére van redukálva. m z m jellemzőinek M θ l mg z u Irányítástechnika Budapest, 29 8

9 Inverz inga Rendszer stabilitása Konvolúciós integrál Stabilitás feltétele Illusztrációs példa Inverz inga jellemzőinek A rúd Θ(s) szögelfordulása a következőképpen függ az U(s) gerjesztő erőtől: Θ(s) Az átviteli függvény pólusai: 1 s 2 g/l U(s). p 1 = g/l, p 2 = g/l. A p 1 pólus a jobboldali komplex félsíkra esik, tehát az inverz inga labilis. Irányítástechnika Budapest, 29 9

10 Zárt rendszer átviteli függvénye Hurokátviteli függvény pólusai Nyquist stabilitási kritérium Nyquist stabilitási kritérium Bode stabilitási kritérium Fázistartalék Erősítési tartalék jellemzőinek Irányítástechnika Budapest, 29 1

11 Zárt rendszer átviteli függvénye Hurokátviteli függvény pólusai Nyquist stabilitási kritérium Nyquist stabilitási kritérium Bode stabilitási kritérium Fázistartalék Erősítési tartalék jellemzőinek A szabályozó tervezésénél mindig biztosítani kell, hogy akár stabilis, akár labilis a szabályozott folyamat, a zárt rendszer stabilis legyen. A zárt rendszer átviteli függvénye: G(s) = G E(s) 1 + G H (s), ahol G E (s) az előrevezető ág átviteli függvénye és G H (s) a hurokátviteli függvény. Irányítástechnika Budapest, 29 11

12 Zárt rendszer átviteli függvénye Zárt rendszer átviteli függvénye Hurokátviteli függvény pólusai Nyquist stabilitási kritérium Nyquist stabilitási kritérium Bode stabilitási kritérium Fázistartalék Erősítési tartalék jellemzőinek A zárt rendszer stabilis akkor és csak akkor, ha pólusai a baloldali komplex számsíkon helyezkednek el, tehát az 1 + G H (s) = egyenlet p 1,..., p n gyökereire teljesül a Re p i <, i = 1,..., n feltétel, ahol n a G H (s) pólusainak száma. Irányítástechnika Budapest, 29 12

13 Hurokátviteli függvény pólusai Zárt rendszer átviteli függvénye Hurokátviteli függvény pólusai Nyquist stabilitási kritérium Nyquist stabilitási kritérium Bode stabilitási kritérium Fázistartalék Erősítési tartalék jellemzőinek A G H (s) a hurokátviteli függvény pólusai alapján vizsgálhatjuk a zárt rendszer stabilitását. Pólusok és a stabilitás kapcsolata: Ha p i <, akkor a zárt rendszer stabilis Ha p i =, határeset Ha p i >, akkor a zárt rendszer labilis ahol p i a zárt rendszer pólusa. Irányítástechnika Budapest, 29 13

14 Nyquist stabilitási kritérium Zárt rendszer átviteli függvénye Hurokátviteli függvény pólusai Nyquist stabilitási kritérium Nyquist stabilitási kritérium Bode stabilitási kritérium Fázistartalék Erősítési tartalék jellemzőinek A Nyquist szabályozási kritérium a G H (iω) hurokátviteli frekvencia függvény alapján képes a zárt rendszer stabilitásáról képet adni. Rajzoljuk meg a frekvencia függvényt a < ω < tartományra. (A negatív frekvenciákra a függvény a pozitív frekvenciákra ismert függvénynek a valós tengelyre vett tükörképe lesz.) Ha a felnyitott hurok G H (iω), < ω < frekvencia függvénye a növekvő frekvenciák irányába haladva Ha nem veszi körül a 1 pontot, akkor a rendszer stabilis Ha átmegy a 1 ponton, akkor a rendszer a stabilitás határán van. Ha körülveszi a 1 pontot, akkor a rendszer labilis. Irányítástechnika Budapest, 29 14

15 Nyquist stabilitási kritérium Zárt rendszer átviteli függvénye Hurokátviteli függvény pólusai Nyquist stabilitási kritérium Nyquist stabilitási kritérium Bode stabilitási kritérium Fázistartalék Erősítési tartalék jellemzőinek Stabil rendszer Ha a G H (iω) frekvencia függvény a növekvő frekvenciák irányába haladva nem veszi körül a 1 pontot, akkor a zárt rendszer rendszer stabilis. Stabilitás határán álló rendszer Ha a G H (iω) frekvencia függvény épp átmegy a komplex számsík 1 pontján, akkor a G H frekvencia függvénynek ω körfrekvencián a zárt rendszerben csillapítatlan lengések keletkeznek. Ekkor a zárt rendszer a stabilitás határán van. Irányítástechnika Budapest, 29 15

16 Bode stabilitási kritérium Zárt rendszer átviteli függvénye Hurokátviteli függvény pólusai Nyquist stabilitási kritérium Nyquist stabilitási kritérium Bode stabilitási kritérium Fázistartalék Erősítési tartalék jellemzőinek A stabilitás analízist a Bode diagram alapján is elvégezhetjük, ezek az ún. Bode-stabilitási kritériumok. Ha -2 db/dek-dal metszi a log ω tengelyt, akkor a zárt rendszer stabilis. Ha -4 db/dek-dal metszi a log ω tengelyt és ϕ(ω c ) > 18, akkor a zárt rendszer stabilis. Ha -4 db/dek-dal metszi a log ω tengelyt és ϕ(ω c ) < 18, akkor a zárt rendszer labilis. Ha -6 db/dek-dal metszi a log ω tengelyt, akkor a zárt rendszer labilis. Irányítástechnika Budapest, 29 16

17 Fázistartalék Zárt rendszer átviteli függvénye Hurokátviteli függvény pólusai Nyquist stabilitási kritérium Nyquist stabilitási kritérium Bode stabilitási kritérium Fázistartalék Erősítési tartalék jellemzőinek A zárt szabályozási körök stabilitásával kapcsolatban bevezetjük a ϕ t fázistartalék fogalmát: ϕ t = π ϕ(ω c ), Ha ϕ t >, akkor a zárt rendszer stabilis Ha ϕ t =, határeset Ha ϕ t <, akkor a zárt rendszer labilis 5 Bode diagram (fok) (db) ω c φ t ω k κ t (rad/sec) Irányítástechnika Budapest, 29 17

18 Erősítési tartalék Zárt rendszer átviteli függvénye Hurokátviteli függvény pólusai Nyquist stabilitási kritérium Nyquist stabilitási kritérium Bode stabilitási kritérium Fázistartalék Erősítési tartalék jellemzőinek A zárt szabályozási körök stabilitásával kapcsolatban bevezetjük a κ t erősítési tartalék fogalmát. Ha κ t < 1, akkor a zárt rendszer stabilis Ha κ t = 1, határeset Ha κ t > 1, akkor a zárt rendszer labilis 5 Bode diagram (fok) (db) ω c φ t ω k κ t (rad/sec) Irányítástechnika Budapest, 29 18

19 jellemzőinek Minőségi jellemzők Időtartományi jellemzők Szabályozási eltérés Túllendülés Frekvencia tartományi jellemzők Sávszélesség jellemzőinek Irányítástechnika Budapest, 29 19

20 Minőségi jellemzők A minôségi kritériumok mindig a szabályozott rendszer (zárt kör) vizsgálatával történik: jellemzőinek Minőségi jellemzők Időtartományi jellemzők Szabályozási eltérés Túllendülés Frekvencia tartományi jellemzők Sávszélesség A zárt rendszer átviteli függvénye: r C u G y + G C = G E 1 + G H ahol G H a hurokátviteli függvény és G E az előrevezető ág eredő átviteli függvénye. Irányítástechnika Budapest, 29 2

21 Időtartományi jellemzők jellemzőinek Minőségi jellemzők Időtartományi jellemzők Szabályozási eltérés Túllendülés Frekvencia tartományi jellemzők Sávszélesség A rendszer állandósult állapotban felvett értékét beállási értéknek nevezzük, amit y ss -sel jelölünk. A szabályozási idő (t s ) annak időtartama, amely eltelte után a rendszer kimenete a beállási értéktől 5%-nál nagyobb mértékben nem tér el Átmeneti függvény t 1 2 t m s (sec) Irányítástechnika Budapest, 29 21

22 Szabályozási eltérés A szabályozási eltérés a megkívánt érték és az állandósult állapotbeli érték különbsége: y ss y d, jellemzőinek Minőségi jellemzők Időtartományi jellemzők Szabályozási eltérés Túllendülés Frekvencia tartományi jellemzők Sávszélesség Átmeneti függvény.2 t 1 2 t m s (sec) Irányítástechnika Budapest, 29 22

23 Túllendülés jellemzőinek Minőségi jellemzők Időtartományi jellemzők Szabályozási eltérés Túllendülés Frekvencia tartományi jellemzők Sávszélesség túllendülési idő (t m ): a kimeneti jel maximális értékének időpontja, túllendülés mértéke (p): százalékban kifejezett viszonyszám, ami a maximális és beállási érték közötti különbség beállási értékhez való viszonyát fejezi ki: p = y max y ss y ss 1% Átmeneti függvény t 1 2 t m s 3 (sec) 4 5 Irányítástechnika Budapest, 29 23

24 Frekvencia tartományi jellemzők jellemzőinek Minőségi jellemzők Időtartományi jellemzők Szabályozási eltérés Túllendülés Frekvencia tartományi jellemzők Sávszélesség rezonancia csúcs M p : az amplitúdó görbe maximális értéke, rezonancia frekvencia ω p : a rezonancia csúcshoz tartozó frekvencia érték, 2 1 Amplitúdó függvény M p (db) B ω ω (rad/sec) p Irányítástechnika Budapest, 29 24

25 Sávszélesség jellemzőinek Minőségi jellemzők Időtartományi jellemzők Szabályozási eltérés Túllendülés Frekvencia tartományi jellemzők Sávszélesség A sávszélesség fogalmát a kiegészítő érzékenységi függvény segítségével a következőképp adhatjuk meg. A rendszer sávszélessége az a ω ω B frekvencia tartomány, amelyben a T (iω) kiegészítő érzékenységi függvény Bode diagramja 3 db-re csökken. 2 1 Amplitúdó függvény M p (db) -1-2 B ω ω (rad/sec) p Irányítástechnika Budapest, 29 25

26 jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény aszimptotikus jelkövetés és Irányítástechnika Budapest, 29 26

27 Zárt rendszer kimenete jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény Vizsgáljuk a zárt rendszer kimenetét különböző bemenetek esetén: Y (s) = D Y (s) = R ahol G H (s) = G(s)C(s). r(t) G H(s) R(s) = T (s)r(s) 1 + G H (s) 1 D(s) = S(s)D(s) 1 + G H (s) e(t) C(s) u(t) G N (s) d(t) y(t) Irányítástechnika Budapest, 29 27

28 S és T függvények Bevezetjük a szabályozási körben értelmezett S érzékenységi függvényt és a T kiegészítő érzékenységi függvényt: jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény T (s) = S(s) = r(t) G H(s) 1 + G H (s) G H (s) e(t) C(s) u(t) G N (s) d(t) y(t) Irányítástechnika Budapest, 29 28

29 Érzékenységi függvény jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény Az érzékenységi függvény azt mutatja meg, hogy a zavaró jellemző hogyan befolyásolja a zárt rendszer kimenetét. S(s) = G H (s) Az S(iω) érzékenységi függvény közelítő ábrázolását BODE-diagramon a felnyitott hurok G H (iω) frekvenciafüggvénye alapján a következőképp végezhetjük el. Az érzékenységi függvény definíció szerint: S(iω) = G H (iω) ω. Irányítástechnika Budapest, 29 29

30 Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény Kis és nagy körfrekvenciákra a következő közelítést használhatjuk: S(iω) 1 G H (iω) ha G H (iω) 1 azaz ha ω ω c 1 ha G H (iω) 1 azaz ha ω ω c db Hurokátviteli & érzékenységi függvény Érzékenységi függvény Hurokátviteli függvény Frekvencia rad /sec Irányítástechnika Budapest, 29 3

31 Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény A kiegészítő érzékenységi függvény a referencia (alap) és kimenő jel közötti átviteli függvény. T (s) = G H(s) 1 + G H (s) A T (iω) kiegészítő érzékenységi függvény közelítő ábrázolását BODE-diagramon a felnyitott hurok G H (iω) frekvenciafüggvénye alapján a következőképp végezhetjük el. A kiegészítő érzékenység függvény definíció szerint: T (iω) = G H (iω) 1 + G H (iω) ω, Irányítástechnika Budapest, 29 31

32 Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény Kis és nagy körfrekvenciákra a következő közelítést használhatjuk: T (iω) db { ha G H (iω) 1 G H (iω) ha G H (iω) 1 Hurokátviteli & kiegészít érzékenységi függvény Hurokátviteli függvény Kiegészít érzékenységi függvény Frekvencia rad /sec Irányítástechnika Budapest, 29 32

33 Összefüggés S és T között Az érzékenységi és kiegészítő érzékenységi függvények közötti összefüggés az alábbi: jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény db -2-4 S(s) + T (s) = 1. Hurokátviteli & kiegészít érzékenységi függvény Hurokátviteli & érzékenységi függvény 6 4 Hurokátviteli függvény 2 Érzékenységi függvény db Kiegészít érzékenységi függvény -2 Hurokátviteli függvény Frekvencia rad /sec Frekvencia rad /sec Irányítástechnika Budapest, 29 33

34 Szabályozási eltérés jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény Követő szabályozásoknál a kimenőjelnek a referencia jeltől való eltérését követési hibának nevezzük: e(t) = y(t) r(t). Vizsgáljuk meg, hogy adott r(t) referencia jelre aszimptotikusan mekkora lesz az eltérés, azaz a követési hiba. A követési hiba jel és a referencia jel Laplace-transzformáltjai közötti kapcsolatot az S(s) érzékenységi függvény írja le. Alkalmazva a határérték tételeket: lim e(t) = lim se(s) = lim ss(s)r(s). t s s Irányítástechnika Budapest, 29 34

35 Arányos rendszer jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény Vizsgálhatjuk a tipikus referencia jelek, mint egységugrás vagy egység sebesség ugrás jelek aszimptikus követését. Legyen r(t) = 1(t), R(s) = 1/s. Ekkor lim e(t) = lim s 1 t s 1 + G H (s) 1 s = lim s G H (s). Ha G H (s) arányos jellegű, azaz ha G H (s) = G H (s), akkor lim s ahol K a hurokerősítési tényező G H (s) = K, Irányítástechnika Budapest, 29 35

36 Integráló rendszer jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény Ha G H (s) integráló jellegű, azaz ha G H (s) = G H (s)/s, G H (s) s= < alakú, akkor lim s G H (s)/s = lim s s s + G H (s) =, tehát a követési hiba aszimptotikusan zérus. Irányítástechnika Budapest, 29 36

37 Aszimptotikus jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény Az aszimptotikus t az aszimptotikus alap- vagy referencia jelkövetéshez hasonlóan vizsgálhatjuk. Tipikus zavaró jelek, mint egységugrás, egység sebességugrás jelek, a zavaró jel hatását a kimenő jelben zérus referencia jel feltételezése mellett vizsgáljuk. Ehhez felírjuk a kimenő jel és a zavaró jel Laplace - transzformáltjai közötti összefüggéseket és alkalmazzuk a határérték tételeket. Irányítástechnika Budapest, 29 37

38 Érzékenység függvény jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény A kimenő és a zavaró jel közötti átviteli függvény az S(s) érzkenységi függvény. Ennek alapján a kimenőjel Laplace - transzformáltja Y (s) = S(s)D(s) = R Alkalmazva a határérték tételt: lim y(t) r = lim t s s G H (s) D(s) G H (s) D(s). Irányítástechnika Budapest, 29 38

39 Arányos átviteli függvény jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény Legyen például d(t) = 1(t), D(s) = 1/s és tegyük fel, hogy a hurokátviteli függvény olyan alakú, hogy G H (s) = G H (s). Ekkor lim s 1 s 1 + G H (s) 1 s = K ahol K a hurokerősítés tényező. Tehát a zavaró jel hatása megjelenik a kimeneten. Irányítástechnika Budapest, 29 39

40 Integráló átviteli függvény jellemzőinek Zárt rendszer kimenete S és T függvények Érzékenységi függvény Érzékenységi függvény közelítő ábrázolása Kiegészítő érzékenységi függvény Kiegészítő érzékenységi függvény jellemzése Összefüggés S és T között Szabályozási eltérés Arányos rendszer Integráló rendszer Aszimptotikus Érzékenység függvény Arányos átviteli függvény Integráló átviteli függvény Legyen például d(t) = 1(t), D(s) = 1/s és tegyük fel, hogy a hurokátviteli függvény olyan alakú, hogy G H (s) = G H (s)/s. Ekkor lim s s s s + G H (s) 1 s = tehát a zavaró jel hatását a rendszer aszimptotikusan teljesen elnyomja, kompenzálja. Irányítástechnika Budapest, 29 4

41 jellemzőinek Tervezési elv Arányos tag Bode diagramja Soros kompenzátor megválasztása Tervezési lépések Dinamikus kompenzátor esete Tervezés dinamikus kompenzátor esetén Irányítástechnika Budapest, 29 41

42 Tervezési elv jellemzőinek Tervezési elv Arányos tag Bode diagramja Soros kompenzátor megválasztása Tervezési lépések Dinamikus kompenzátor esete Tervezés dinamikus kompenzátor esetén Soros kompenzátor előírt fázistartalék elérése érdekében történik. A tervezési elv ismertetése érdekében első lépésben arányos soros kompenzátor tervezését mutatjuk be. A zárt rendszer átviteli függvénye: r C u G y + G C = G E 1 + G H ahol G H a hurokátviteli függvény és G E ay előrevezető ág eredő átviteli függvénye. Irányítástechnika Budapest, 29 42

43 Arányos tag Bode diagramja jellemzőinek Tervezési elv Arányos tag Bode diagramja Soros kompenzátor megválasztása Tervezési lépések Dinamikus kompenzátor esete Tervezés dinamikus kompenzátor esetén Kihasználjuk azt, hogy egy C=A arányos tag amplitúdója 2log 1 A, míg fázisa a teljes frekvencia tartományban. Következtetés: Egy arányos tag az amplitúdó függvényt önmagával párhuzamosan eltolja, mégpedig A > 1 esetén felfelé, míg A < 1 esetén lefelé, ugyanakkor a fázisfüggvényt nem módosítja. Irányítástechnika Budapest, 29 43

44 Soros kompenzátor megválasztása jellemzőinek Tervezési elv Arányos tag Bode diagramja Soros kompenzátor megválasztása Tervezési lépések Dinamikus kompenzátor esete Tervezés dinamikus kompenzátor esetén A soros kompenzátort úgy kell megválasztani, hogy ω c vágási körfrekvenciához tartozó fázisszög éppen az előírt legyen. Olvassuk le a fázisszöghöz tartozó amplitúdó értékét és jelöljük ezt előjelhelyesen x-szel Az arányos soros kompenzátort úgy kell megválasztani, hogy az amplitúdó függvényt önmagával párhuzamosan x-szel eltolja (miközben a fázisfüggvényt vátozatlanul hagyja). Tehát C = A-t a következőképpen kell megválasztani: 2log 1 A = x ahol x az ábráról leolvasott érték, s ebből A kiszámítható: A = 1 x 2 Irányítástechnika Budapest, 29 44

45 Tervezési lépések jellemzőinek Tervezési elv Arányos tag Bode diagramja Soros kompenzátor megválasztása Tervezési lépések Dinamikus kompenzátor esete Tervezés dinamikus kompenzátor esetén Összefoglalva a soros kompenzátor tervezés lépései a következők: 1. C = 1 választással felrajzoljuk a felnyitott hurok Bode diagramját. 2. Leolvassuk a ϕ t -hez tartozó x előjeles értékét és kiszámítjuk C = A soros kompenzátor értéket. Megjegyzés: Ha az amplitudó függvényt lefelé kell eltolni, akkor A < 1, míg ha felfelé, akkor A > 1 erősítést várunk. 3. Megvizsgáljuk a zárt (szabályozott) rendszer minőségi tulajdonságait. Irányítástechnika Budapest, 29 45

46 Dinamikus kompenzátor esete jellemzőinek Tervezési elv Arányos tag Bode diagramja Soros kompenzátor megválasztása Tervezési lépések Dinamikus kompenzátor esete Tervezés dinamikus kompenzátor esetén Ha a cél egy dinamikus kompenzátor, akkor a tervezést megpróbáljuk visszavezetni arányos soros kompenzátor tervezésére: C(s) = AC (s) ahol C (s) a kompenzátor átviteli függvényének ismert komponense. Például: C(s) = 1 T i s = 1 1 T i s azaz A = 1 T i és C (s) = 1 s. Irányítástechnika Budapest, 29 46

47 Tervezés dinamikus kompenzátor esetén jellemzőinek Tervezési elv Arányos tag Bode diagramja Soros kompenzátor megválasztása Tervezési lépések Dinamikus kompenzátor esete Tervezés dinamikus kompenzátor esetén A felnyitott hurok átviteli függvénye a következő: G H (s) = AGC (s) = AG m (s) ahol G m (s) = G(s)C (s). Ha a rendszer átviteli függvényét a C komponenssel módosítjuk, akkor G m (s) átviteli függvényhez jutunk. A tervezés során a G m (s) átviteli függvénnyel adott rendszert tekintjük szabályozandó rendszernek, amihez egy A arányos kompenzátort kell terveznünk. Természetesen a tervezett soros kompenzátort C(s) = AC (s) alakú. Irányítástechnika Budapest, 29 47

48 jellemzőinek Arányos soros kompenzátor Felnyitott hurok Soros kompenzátor megválasztása Jelkövető soros kompenzátor Felnyitott hurok átviteli függvénye Irányítástechnika Budapest, 29 48

49 Arányos soros kompenzátor jellemzőinek Arányos soros kompenzátor Felnyitott hurok Soros kompenzátor megválasztása Jelkövető soros kompenzátor Felnyitott hurok átviteli függvénye Legyen az irányítandó rendszer átviteli függvénye: G = 5 s 3 + 3s 2 + 2s Tervezzünk 3 -os fázistartalékot biztosító arányos soros kompenzátort. A megoldás elve és menete: Válasszunk kiindulásként C = 1 arányos soros kompenzátort: G H = GC = 5 s 3 + 3s 2 + 2s Szerkesszük meg a felnyitott hurok Bode diagramját: Irányítástechnika Budapest, 29 49

50 Felnyitott hurok A felnyitott hurok Bode diagramja: jellemzőinek db 5-5 Amplitúdó függvény Arányos soros kompenzátor Felnyitott hurok Soros kompenzátor megválasztása Jelkövető soros kompenzátor Felnyitott hurok átviteli függvénye fok rad/sec Fázis függvény rad/sec Irányítástechnika Budapest, 29 5

51 Soros kompenzátor megválasztása jellemzőinek Arányos soros kompenzátor Felnyitott hurok Soros kompenzátor megválasztása Jelkövető soros kompenzátor Felnyitott hurok átviteli függvénye Változtassuk meg C-t úgy, hogy a fázistartalék 3 -os legyen, azaz ϕ t = 3 és a fázisszög ω c -nél: ϕ = 15. Kihasználjuk azt, hogy egy C=A arányos tag amplitúdója 2log 1 A, míg fázisa a teljes frekvencia tartományban. Jelen esetben A =.43 arányos soros kompenzátor oldja meg a feladatot (3 -os fázistartalékot biztosít). db Amplitúdó függvény rad/sec Fázis függvény fok rad/sec Irányítástechnika Budapest, 29 51

52 Jelkövető soros kompenzátor jellemzőinek Arányos soros kompenzátor Felnyitott hurok Soros kompenzátor megválasztása Jelkövető soros kompenzátor Felnyitott hurok átviteli függvénye Legyen az irányítandó rendszer átviteli függvénye: G = 5 s 2 + 3s + 2 Tervezzünk jelkövetést biztosító soros kompenzátort, amelyik 3 -os fázistartalékot is garantál. A jelkövetés akkor biztosítható, ha a soros kompenzátor integráló tulajdonságú. Emiatt a soros kompenzátort a következő alakban választjuk meg: C = A i s Irányítástechnika Budapest, 29 52

53 Felnyitott hurok átviteli függvénye jellemzőinek Arányos soros kompenzátor Felnyitott hurok Soros kompenzátor megválasztása Jelkövető soros kompenzátor Felnyitott hurok átviteli függvénye A felnyitott hurok átviteli függvénye a következő: G H = CG = A i s G = A G i s Ha a rendszer átviteli függvényét G -nek tekintjük, akkor a s továbbiakban egy arányos soros kompenzátort kell terveznünk az 1. példában leírtakhoz hasonló módon. Irányítástechnika Budapest, 29 53

54 jellemzőinek Tervezési feladat Az irányítás hatásvázlata Arányos soros kompenzátor választása Integráló típusú kompenzátor Arányos-integráló típusú kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) Irányítástechnika Budapest, 29 54

55 Tervezési feladat jellemzőinek Tervezési feladat Az irányítás hatásvázlata Arányos soros kompenzátor választása Integráló típusú kompenzátor Arányos-integráló típusú kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) Egy villamos targonca megfelelő pályán való automatikus vezetését 8 fotó tranzisztorral biztosítják. A motor és kocsi dinamikát a következő átviteli függvény írja le. G (s) = 3 ( 1 + s 2) (s2 + s + 4) Tervezzünk 3 -os fázistartalékot biztosító soros kompenzátort, amelyik jelkövetést, minimális beállási időt biztosít túllendülés nélkül. Irányítástechnika Budapest, 29 55

56 Az irányítás hatásvázlata jellemzőinek r + e Szablyoz C Targonca dinamika u 3 (.5s+1)(s 2 +s+4) y Tervezési feladat Az irányítás hatásvázlata Arányos soros kompenzátor választása Integráló típusú kompenzátor Arányos-integráló típusú kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) Tervezzünk 3 -os fázistartalékot biztosító soros kompenzátort, amelyik jelkövetést, minimális beállási időt biztosít túllendülés nélkül. Irányítástechnika Budapest, 29 56

57 Arányos soros kompenzátor választása Arányos (P ) típusú kompenzátor (C = 1) 5 Amplitúdó jellemzőinek Tervezési feladat Az irányítás hatásvázlata Arányos soros kompenzátor választása Integráló típusú kompenzátor Arányos-integráló típusú kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) db fok rad/sec rad/sec 1 2 Az ábrán felrajzolt Bode diagram alapján a soros kompenzátor átviteli függvényének állandóját.15-re kell választani ahhoz, hogy a zárt rendszer fázistartaléka 3 -os legyen. A jelkövetés követelménye viszont nem teljesül. Fázis Irányítástechnika Budapest, 29 57

58 Integráló típusú kompenzátor jellemzőinek Az integráló típusú (I) kompenzátorok jelkövetést biztosítanak. Válasszuk előbb a C (s) =.1 integráló kompenzátort (fázistartalék s 71 ). Tervezési feladat Az irányítás hatásvázlata Arányos soros kompenzátor választása Integráló típusú kompenzátor Arányos-integráló típusú kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) Súlyfüggvény sec 4 Átmeneti függvény sec 4 db fok φ t Amplitúdó Fázis rad/sec rad/sec Az átmeneti függvény állandósult állapotbeli értéke 1., a beállási ideje 2.4 sec, a túllendülés mértéke pedig 33%-os. Jelentős túllendülés és lassú beállás jellemzi. Irányítástechnika Budapest, 29 58

59 Arányos-integráló típusú kompenzátor Válasszuk az Arányos-integráló (PI) típusú kompenzátort C (s) = s alakban. A felnyitott hurok fázistartaléka 34. jellemzőinek 2 1 Súlyfüggvény db 5 Amplitúdó Tervezési feladat Az irányítás hatásvázlata Arányos soros kompenzátor választása Integráló típusú kompenzátor Arányos-integráló típusú kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) sec 25 Átmeneti függvény sec rad/sec 1 2 Fázis -9 φ t fok rad/sec 1 2 Az átmeneti függvény tranziens jellemzői kielégítik a villamos targonca követelményeit. Nincs túllendülés és 1.5 sec idő múlva eléri állandósult állapotbeli értéket. A tranziens időtartama alatt jelentős lengések vannak. Irányítástechnika Budapest, 29 59

60 PI kompenzátor (1.változat) Válasszunk másik PI kompenzátort: C (s) = s fázistartalék 19.. A jellemzőinek 1.5 Súlyfüggvény db 5 Amplitúdó Tervezési feladat Az irányítás hatásvázlata Arányos soros kompenzátor választása Integráló típusú kompenzátor Arányos-integráló típusú kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) Átmeneti függvény sec sec rad/sec 1 2 Fázis fok φ t rad/sec A beállási idő az előző esethez képest közel kétszeresére nőtt 18.7 sec-ra, viszont a lengések száma és nagysága sokkal kisebb. Irányítástechnika Budapest, 29 6

61 PI kompenzátor (2.változat) jellemzőinek soros kompenzátort. Az s átmeneti függvényben nincs túllendülés, viszont két gond van. Egyrészt a beállási idő rendkívüli mértékben megnőtt (15 sec), másrészt az átmeneti függvény elején több jelentős kedvezőtlen lengés látható. Végül vizsgáljuk a C (s) = Tervezési feladat Az irányítás hatásvázlata Arányos soros kompenzátor választása Integráló típusú kompenzátor Arányos-integráló típusú kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) Súlyfüggvény sec Átmeneti függvény sec Irányítástechnika Budapest, 29 61

62 jellemzőinek Legyezési szög Legyezési szög C=1 kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) jelkövetés PID szabályozással Irányítástechnika Budapest, 29 62

63 Legyezési szög jellemzőinek Az oldalkormány kitérítési szöge és a legyezési szög kapcsolata: Δ ψ +.76Δ ψ Δψ = 4.6δr Legyezési szög Legyezési szög C=1 kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) Irányítástechnika Budapest, 29 63

64 Legyezési szög jellemzőinek Az oldalkormány kitérítési szöge és a legyezési szög közötti kapcsolat Laplace operátoros tartományban: Δψ = 4.6 s s δr Legyezési szög Legyezési szög C=1 kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) ψ r δr ψ + e ψ Tervezzünk gyors lefutású, 3 -os fázistartalékot biztosító jelkövető soros kompenzátort. Irányítástechnika Budapest, 29 64

65 C=1 kompenzátor Válasszuk az C = 1 soros kompenzátort és rajzoljuk fel a felnyitott hurok Bode diagramját, valamint a zárt kör átmeneti függvényét. jellemzőinek 5 Amplitúdó függvény.9.8 Átmeneti függvény Legyezési szög Legyezési szög C=1 kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) db deg rad/sec Fázis függvény rad/sec sec Irányítástechnika Budapest, 29 65

66 PI kompenzátor (1.változat) A C = s soros kompenzátor. jellemzőinek 1 Amplitúdó függvény 1.4 Átmeneti függvény db Legyezési szög Legyezési szög C=1 kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) deg rad/sec Fázis függvény rad/sec sec Fázistartalék: 9, beállási idő: 4sec, túllendülés 2%, jelentős lengések. Irányítástechnika Budapest, 29 66

67 PI kompenzátor (2.változat) A C = s soros kompenzátor. jellemzőinek Legyezési szög Legyezési szög C=1 kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) db deg Amplitúdó függvény rad/sec Fázis függvény rad/sec Átmeneti függvény sec Fázistartalék: 27, beállási idő: 1sec, a tranziens elején jelentős lengések, de túllendülés nincs, lassúbb lefutás. Irányítástechnika Budapest, 29 67

68 PID kompenzátor (1.változat) A C = s + s soros kompenzátor. jellemzőinek db Amplitúdó függvény Átmeneti függvény Legyezési szög Legyezési szög C=1 kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) deg rad/sec Fázis függvény rad/sec sec Fázistartalék: 9, beállási idő: 2sec. Kis túllendülés. A D tag gyorsító hatását fogjuk kihasználni. Irányítástechnika Budapest, 29 68

69 PID kompenzátor (2.változat) A C = s + 1s soros kompenzátor. jellemzőinek Legyezési szög Legyezési szög C=1 kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) db deg 1 5 Amplitúdó függvény rad/sec Fázis függvény rad/sec Átmeneti függvény sec Fázistartalék: 9, beállási idő: 2sec. Gyakorlatilag nincs túllendülés és rendkívül gyors beállás jellemzi. Irányítástechnika Budapest, 29 69

70 jellemzőinek Bólintási szög Repülés dinamika Arányos kompenzátor Fázistartalékot teljesítő arányos kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PI kompenzátor (3.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) P,PI,PID szabályozók Irányítástechnika Budapest, 29 7

71 Bólintási szög jellemzőinek Bólintási szög Repülés dinamika Arányos kompenzátor Fázistartalékot teljesítő arányos kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PI kompenzátor (3.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) A magassági kormány kitérítési szöge és a bólintási szög közötti kapcsolat: Δθ = 2(s +.3) s(s s ) δe c A magassági kormányszöget egy bevatkozó állítja elő, melynek dinamikája a következő: δe c = 1 τs + 1 δe Irányítástechnika Budapest, 29 71

72 Repülés dinamika jellemzőinek A repülés dinamikája a beavatkozó figyelembe vételével: Δθ = 2(s +.3) s(τs + 1)(s s ) δe Bólintási szög Repülés dinamika Arányos kompenzátor Fázistartalékot teljesítő arányos kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PI kompenzátor (3.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) θ r δe θ + e θ Tervezzünk gyors lefutású, 3 -os fázistartalékot biztosító soros kompenzátort. Irányítástechnika Budapest, 29 72

73 Arányos kompenzátor Válasszuk az C = 1 soros kompenzátort és rajzoljuk fel a felnyitott hurok Bode diagramját, valamint a zárt kör átmeneti függvényét. jellemzőinek db Amplitúdó függvény rad/sec Fázis függvény Átmeneti függvény Bólintási szög Repülés dinamika Arányos kompenzátor Fázistartalékot teljesítő arányos kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PI kompenzátor (3.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) deg rad/sec sec Irányítástechnika Budapest, 29 73

74 Fázistartalékot teljesítő arányos kompenzátor A C = 7.5 soros kompenzátor. jellemzőinek db Amplitúdó függvény Átmeneti függvény Bólintási szög Repülés dinamika Arányos kompenzátor Fázistartalékot teljesítő arányos kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PI kompenzátor (3.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) deg rad/sec Fázis függvény rad/sec sec Fázistartalék: 3, beállási idő: 5sec, lengések a tranziens ideje alatt. Kérdés: Más típusú kompenzátor alkalmazásával javítható-e a szabályozás? Irányítástechnika Budapest, 29 74

75 PI kompenzátor (1.változat) A C = s soros kompenzátor. jellemzőinek 1 Amplitúdó függvény 1.4 Átmeneti függvény 1.2 Bólintási szög Repülés dinamika Arányos kompenzátor Fázistartalékot teljesítő arányos kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PI kompenzátor (3.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) db deg rad/sec Fázis függvény rad/sec sec Fázistartalék: 25, beállási idő: 5sec, túllendülés: 2%, jelentős lengések. Irányítástechnika Budapest, 29 75

76 PI kompenzátor (2.változat) A C = s soros kompenzátor. jellemzőinek 1 Amplitúdó függvény 1.2 Átmeneti függvény 1 db -1.8 Bólintási szög Repülés dinamika Arányos kompenzátor Fázistartalékot teljesítő arányos kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PI kompenzátor (3.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) deg rad/sec Fázis függvény rad/sec sec Fázistartalék: 3, beállási idő: 1sec, túllendülés: 5%, kisebb lengések. Irányítástechnika Budapest, 29 76

77 PI kompenzátor (3.változat) A C = s soros kompenzátor. jellemzőinek 1 Amplitúdó függvény 1.5 Átmeneti függvény db -1 1 Bólintási szög Repülés dinamika Arányos kompenzátor Fázistartalékot teljesítő arányos kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PI kompenzátor (3.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) deg rad/sec Fázis függvény rad/sec sec Fázistartalék: 3, beállási idő: 1sec, túllendülés: 5%, jelentős túllendülés. Irányítástechnika Budapest, 29 77

78 PID kompenzátor (1.változat) A C = s + s soros kompenzátor. jellemzőinek 1 Amplitúdó függvény 1.2 Átmeneti függvény Bólintási szög Repülés dinamika Arányos kompenzátor Fázistartalékot teljesítő arányos kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PI kompenzátor (3.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) db deg rad/sec Fázis függvény rad/sec sec Fázistartalék: 41, beállási idő: 1sec. Kis túllendülés. Irányítástechnika Budapest, 29 78

79 PID kompenzátor (2.változat) A C = s + 1s soros kompenzátor. jellemzőinek 1 Amplitúdó függvény 1.2 Átmeneti függvény db Bólintási szög Repülés dinamika Arányos kompenzátor Fázistartalékot teljesítő arányos kompenzátor PI kompenzátor (1.változat) PI kompenzátor (2.változat) PI kompenzátor (3.változat) PID kompenzátor (1.változat) PID kompenzátor (2.változat) deg rad/sec Fázis függvény rad/sec sec Fázistartalék: 3, beállási idő: 1sec. Gyakorlatilag nincsenek lengések. Irányítástechnika Budapest, 29 79

Tartalom. Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák

Tartalom. Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák Tartalom Soros kompenzátor tervezése 1. Tervezési célok 2. Tervezés felnyitott hurokban 3. Elemzés zárt hurokban 4. Demonstrációs példák 215 1 Tervezési célok Szabályozó tervezés célja Stabilitás biztosítása

Részletesebben

L-transzformáltja: G(s) = L{g(t)}.

L-transzformáltja: G(s) = L{g(t)}. Tartalom 1. Stabilitáselmélet stabilitás feltételei inverz inga egyszerűsített modellje 2. Zárt, visszacsatolt rendszerek stabilitása Nyquist stabilitási kritérium Bode stabilitási kritérium 2018 1 Stabilitáselmélet

Részletesebben

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) 5. Óra Kőrös Péter Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Tanszéki mérnök (IS201 vagy a tanszéken) E-mail: korosp@ga.sze.hu Web: http://www.sze.hu/~korosp http://www.sze.hu/~korosp/gepeszeti_rendszertechnika/

Részletesebben

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Rendszer és irányításelmélet Rendszerek idő és frekvencia tartományi vizsgálata Irányítástechnika Budapest, 29 2 Az előadás felépítése

Részletesebben

Tartalom. Robusztus stabilitás Additív hibastruktúra Multiplikatív hibastruktúra

Tartalom. Robusztus stabilitás Additív hibastruktúra Multiplikatív hibastruktúra Tartalom Robusztus stabilitás Additív hibastruktúra Multiplikatív hibastruktúra 2015 1 Robusztus stabilitás Szabályozási rendszer tervezésének gyakorlati problémája az, hogy az aktuális rendszer G(s) átviteli

Részletesebben

Tartalom. 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció)

Tartalom. 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció) Tartalom 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció) 2015 1 Állapotgyenletek megoldása Tekintsük az ẋ(t) = ax(t), x(0) = 1 differenciálegyenletet. Ismert, hogy a megoldás

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI KÖRÖK 2.

SZABÁLYOZÁSI KÖRÖK 2. Irányítástechnika (BMEGERIA35I) SZABÁLYOZÁSI KÖRÖK 2. 2010/11/1. félév Dr. Aradi Petra Zárt szabályozási körrel szemben támasztott követelmények tulajdonság időtartományban frekvenciatartományban pontosság

Részletesebben

Számítógépes gyakorlat Irányítási rendszerek szintézise

Számítógépes gyakorlat Irányítási rendszerek szintézise Számítógépes gyakorlat Irányítási rendszerek szintézise Bevezetés A gyakorlatok célja az irányítási rendszerek korszerű számítógépes vizsgálati és tervezési módszereinek bemutatása, az alkalmazáshoz szükséges

Részletesebben

Irányítástechnika (BMEGERIA35I) SOROS KOMPENZÁCIÓ. 2010/11/1. félév. Dr. Aradi Petra

Irányítástechnika (BMEGERIA35I) SOROS KOMPENZÁCIÓ. 2010/11/1. félév. Dr. Aradi Petra Irányítástechnika (BMEGERIA35I) SOROS KOMPENZÁCIÓ 010/11/1. félév Dr. Aradi Petra Soros kompenzáció Hogyan válasszunk szabályozót? xz xa xr YR Y R YZ YSZSZ xs T H s Y R =? 010.11.1. ASZ 1 1 s 1 s e Y SZ

Részletesebben

pont) Írja fel M struktúrában a parametrikus bizonytalansággal jellemzett

pont) Írja fel M struktúrában a parametrikus bizonytalansággal jellemzett Irányításelmélet MSc (Tipikus példák) Gáspár Péter 1. Egyértelmű-e az irányíthatósági állapottér reprezentáció? Egyértelműe a diagonális állapottér reprezentáció? 2. Adja meg az állapotmegfigyelhetőség

Részletesebben

Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból

Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból Segédlet a gyakorlati tananyaghoz GEVAU141B, GEVAU188B c. tantárgyakból 1 Átviteli tényező számítása: Lineáris rendszer: Pl1.: Egy villanymotor 100V-os bemenő jelre 1000 fordulat/perc kimenő jelet ad.

Részletesebben

Szabályozás Irányítástechnika PE MIK MI BSc 1

Szabályozás Irányítástechnika PE MIK MI BSc 1 Szabályozás 2008.03.29. Irányítástechnika PE MIK MI BSc 1 Nyílt hatásláncú rendszerek Az irányító rendszer nem ellenőrzi a beavatkozás eredményét vezérlő rendszerek ahol w(s) bemenő változó / előírt érték

Részletesebben

Irányítástechnika II. előadásvázlat

Irányítástechnika II. előadásvázlat Irányítástechnika II. előadásvázlat Dr. Bokor József egyetemi tanár, az MTA rendes tagja BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék 2018 1 Tartalom Irányítástechnika II. féléves tárgytematika Az irányításelmélet

Részletesebben

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS

ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK II. 5. DC MOTOROK SZABÁLYOZÁS FORDULATSZÁM- SZABÁLYOZÁS Dr. Soumelidis Alexandros 2019.03.13. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT

Részletesebben

Irányítástechnika. II. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu

Irányítástechnika. II. rész. Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu Irányítástechnika II. rész Dr. Turóczi Antal turoczi.antal@nik.uni-obuda.hu Lineáris tagok jelátvivő tulajdonságai Lineáris dinamikus rendszerek, folyamatok Lineáris tagok modellje Differenciálegyenlettel

Részletesebben

Irányítástechnika II. Nem hivatalos vizsga beugró kérdéssor kidolgozás

Irányítástechnika II. Nem hivatalos vizsga beugró kérdéssor kidolgozás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Irányítástechnika II. Nem hivatalos vizsga beugró kérdéssor kidolgozás Jelen gyűjtő munkát készítette Fölföldi Konrád,

Részletesebben

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7.

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 7. előadás Szederkényi Gábor Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs

Részletesebben

Az egységugrás függvény a 0 időpillanatot követően 10 nagyságú jelet ad, valamint K=2. Vizsgáljuk meg a kimenetet:

Az egységugrás függvény a 0 időpillanatot követően 10 nagyságú jelet ad, valamint K=2. Vizsgáljuk meg a kimenetet: II Gyakorlat A gyakorlat célja, hogy megismerkedjük az egyszerű szabályozási kör stabilitásának vizsgálati módszerét, valamint a PID szabályzó beállításának egy lehetséges módját. Tekintsük az alábbi háromtárolós

Részletesebben

Alaptagok Nyquist- és Bode-diagramjai

Alaptagok Nyquist- és Bode-diagramjai C Alaptagok Nyquist- és Bode-diagramjai C.1. Bevezetés - Átviteli függvény, frekvenciafüggvény Dinamikus rendszerek leírásának egyik módja az átviteli függvények segítségével történik. Az átviteli függvényeket

Részletesebben

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox Bevezetés A gyakorlatok célja az irányítási rendszerek korszerű számítógépes vizsgálati és tervezési módszereinek bemutatása, az alkalmazáshoz szükséges

Részletesebben

Alaptagok Nyquist és Bode diagramjai

Alaptagok Nyquist és Bode diagramjai Alaptagok Nyquist és Bode diagramjai Luspay Tamás, Bauer Péter BME Közlekedésautomatikai Tanszék 212. január 1. 1. Bevezetés - Átviteli függvény, frekvenciafüggvény Dinamikus rendszerek leírásának egyik

Részletesebben

Történeti Áttekintés

Történeti Áttekintés Történeti Áttekintés Történeti Áttekintés Értesülés, Információ Érzékelő Ítéletalkotó Értesülés, Információ Anyag, Energia BE Jelformáló Módosító Termelőeszköz Folyamat Rendelkezés Beavatkozás Anyag,

Részletesebben

Lineáris rendszerek stabilitása

Lineáris rendszerek stabilitása Lineáris rendszerek stabilitása A gyakrlat célja A dlgzatban a lineáris rendszerek stabilitásának fgalmát vezetjük be majd megvizsgáljuk a stabilitás vizsgálati módszereket. Elméleti bevezető Egy LTI rendszer

Részletesebben

Irányítástechnika labor Elméleti összefoglaló

Irányítástechnika labor Elméleti összefoglaló Irányítástechnika labor Elméleti összefoglaló Irányítástechnikai lapfogalmak Az irányítás egy folyamatba történő beavatkozás adott cél megvalósítása érdekében. A folyamat változása külső, belső hatások

Részletesebben

Irányítástechnika 2. előadás

Irányítástechnika 2. előadás Irányítástechnika 2. előadás Dr. Kovács Levente 2013. 03. 19. 2013.03.19. Tartalom Tipikus vizsgálójelek és azok információtartalma Laplace transzformáció, állapotegyenlet, átviteli függvény Alaptagok

Részletesebben

Márkus Zsolt Tulajdonságok, jelleggörbék, stb BMF -

Márkus Zsolt Tulajdonságok, jelleggörbék, stb BMF - Márkus Zsolt markus.zsolt@qos.hu Tulajdonságok, jelleggörbék, stb. 1 A hatáslánc részegységekből épül fel, melyek megvalósítják a jelátvitelt. A jelátviteli sajátosságok jellemzésére (leírására) létrehozott

Részletesebben

DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN. 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1

DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN. 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1 DINAMIKAI VIZSGÁLAT OPERÁTOROS TARTOMÁNYBAN 2003.10.30. Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1 Differenciálegyenlet megoldása u(t) diff. egyenlet v(t) a n d n v m dt a dv n

Részletesebben

Bevezetés az állapottér-elméletbe Dinamikus rendszerek állapottér reprezentációi

Bevezetés az állapottér-elméletbe Dinamikus rendszerek állapottér reprezentációi Tartalom Bevezetés az állapottér-elméletbe Irányítható alak Megfigyelhetőségi alak Diagonális alak Állapottér transzformáció 2018 1 A szabályozáselmélet klasszikus, BODE, NICHOLS, NYQUIST nevéhez kötődő,

Részletesebben

1. Fejezet. Visszacsatolt erősítők. Elektronika 2 (BMEVIMIA027)

1. Fejezet. Visszacsatolt erősítők. Elektronika 2 (BMEVIMIA027) Elektronika (MEVIMI07) Fejezet Visszacsatolt erősítők visszacsatolás célja: az erősítő paramétereinek igények szerinti megváltoztatása visszacsatolás elve (a J jel : vagy feszültség, vagy áram): J ki =

Részletesebben

RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT

RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT RENDSZERTECHNIKA 8. GYAKORLAT ÜTEMTERV VÁLTOZÁS Gyakorlat Hét Dátum Témakör Házi feladat Egyéb 1 1. hét 02.09 Ismétlés, bevezetés Differenciálegyenletek mérnöki 2 2. hét 02.16 szemmel 1. Hf kiadás 3 3.

Részletesebben

Irányítástechnika Elıadás. Zárt szabályozási körök stabilitása

Irányítástechnika Elıadás. Zárt szabályozási körök stabilitása Irányítástechnika 2 7. Elıadás Zárt szabályozási körök stabilitása Irodalom - Csáki Frigyes, Bars Ruth: Automatika.1974 - Mórocz István: Irányítástechnika I. Analóg szabályozástechnika. 1996 - Benjamin

Részletesebben

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika a Alapfogalmak, modellezési elvek. Irányítástechnika Budapest, 2009 2 Az előadás szerkezete a 1. 2. módszerei 3.

Részletesebben

milyen mennyiségeket jelölnek a Bode diagram tengelyei? csoportosítsa a determinisztikus jeleket!

milyen mennyiségeket jelölnek a Bode diagram tengelyei? csoportosítsa a determinisztikus jeleket! A 2011-es ZH kérdései emlékezetből, majd közösen kidolgozva. Lehet benne rossz, de elég sokan szerkesztettük egyszerre, szóval feltehetően a nagyja helyes. milyen mennyiségeket jelölnek a Bode diagram

Részletesebben

Tartalom. Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás

Tartalom. Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás Tartalom Állapottér reprezentációk tulajdonságai stabilitás irányíthatóság megfigyelhetőség minimalitás 2018 1 Állapottér reprezentációk tulajdonságai Általánosan egy lineáris, SISO dinamikus rendszer

Részletesebben

2. Folytonos lineáris rendszerek leírása az id!-, az operátor- és a frekvenciatartományban

2. Folytonos lineáris rendszerek leírása az id!-, az operátor- és a frekvenciatartományban Önellen!rz! kérdések 1. Bevezetés 1. Ismertessen néhány tipikus irányítási feladatot! 2. Definiálja az irányítás m!veletét, ismertesse a kézi és automatikus irányítás közötti különbséget! 3. Ismertesse

Részletesebben

Mechanika I-II. Példatár

Mechanika I-II. Példatár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanika Tanszék Mechanika I-II. Példatár 2012. május 24. Előszó A példatár célja, hogy támogassa a mechanika I. és mechanika II. tárgy oktatását

Részletesebben

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN Dr. Gyurcsek István Példafeladatok Helygörbék Bode-diagramok 1 2016.11.11.. Helygörbe szerkesztése VIZSGÁLAT: Mi a következménye annak, ha az áramkör valamelyik jellemző paramétere változik? Helygörbe

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen, MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.

Részletesebben

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Elektromechanikai rendszerek szimulációja Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG

Részletesebben

PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP NEMIRÁNYÍTOTT OLDALIRÁNYÚ MOZGÁSÁNAK VIZSGÁLATA A ROBOTPILÓTÁK IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI

PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP NEMIRÁNYÍTOTT OLDALIRÁNYÚ MOZGÁSÁNAK VIZSGÁLATA A ROBOTPILÓTÁK IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEI Dr. Szegedi Péter PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐGÉP NEMIRÁNYÍTOTT OLDALIRÁNYÚ MOZGÁSÁNAK VIZSGÁLATA A cikkben a Szojka-III pilóta nélküli repülőgép repülésmechanikai matematikai modelljei vizsgálatainak eredményeit

Részletesebben

Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium

Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium Két- és háromállású szabályozók. A szabályozási rendszer válasza és tulajdonságai. Popov stabilitási kritérium 4.. Két- és háromállású szabályozók. A két- és háromállású szabályozók nem-olytonos kimenettel

Részletesebben

MECHATRONIKA Mechatronika alapképzési szak (BSc) záróvizsga kérdései. (Javítás dátuma: )

MECHATRONIKA Mechatronika alapképzési szak (BSc) záróvizsga kérdései. (Javítás dátuma: ) MECHATRONIKA 2010 Mechatronika alapképzési szak (BSc) záróvizsga kérdései (Javítás dátuma: 2016.12.20.) A FELKÉSZÜLÉS TÉMAKÖREI A számozott vizsgakérdések a rendezett felkészülés érdekében vastag betűkkel

Részletesebben

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések

2. REZGÉSEK Harmonikus rezgések: 2.2. Csillapított rezgések . REZGÉSEK.1. Harmonikus rezgések: Harmonikus erő: F = D x D m ẍ= D x (ezt a mechanikai rendszert lineáris harmonikus oszcillátornak nevezik) (Oszcillátor körfrekvenciája) ẍ x= Másodrendű konstansegyütthatós

Részletesebben

Ipari kemencék PID irányítása

Ipari kemencék PID irányítása Ipari kemencék PID irányítása 1. A gyakorlat célja: Az ellenállással melegített ipari kemencék modelljének meghatározása. A Opelt PID tervezési módszer alkalmazása ipari kemencék irányítására. Az ipari

Részletesebben

17/1. Négypólusok átviteli függvényének ábrázolása. Nyquist diagram.

17/1. Négypólusok átviteli függvényének ábrázolása. Nyquist diagram. 7/. Négypólusok átviteli függvényének ábrázolása. Nyquist diagram. A szinuszos áramú hálózatok vizsgálatánál gyakran alkalmazunk különbözı komplex átviteli függvényeket. Végezzük ezt a hálózat valamilyen

Részletesebben

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján

Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER. Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika GÁSPÁR PÉTER Prof. BOKOR JÓZSEF útmutatásai alapján Irányítástechnika rendszerek Irányítástechnika Budapest, 2008 2 Az előadás felépítése 1. 2. 3. 4. Irányítástechnika Budapest, 2008

Részletesebben

1.A matematikai mintavételezés T mintavételi idővel felfogható modulációs eljárásnak, ahol a hordozó jel

1.A matematikai mintavételezés T mintavételi idővel felfogható modulációs eljárásnak, ahol a hordozó jel 1.A matematikai mintavételezés T mintavételi idővel felfogható modulációs eljárásnak, ahol a hordozó jel eltolt Dirac impulzusokból áll. Adja meg a hordozó jel I (s) T Laplace-transzformáltját és annak

Részletesebben

Digitális jelfeldolgozás

Digitális jelfeldolgozás Digitális jelfeldolgozás Átviteli függvények Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2011. október 13. Digitális

Részletesebben

Jelek és rendszerek - 4.előadás

Jelek és rendszerek - 4.előadás Jelek és rendszerek - 4.előadás Rendszervizsgálat a komplex frekvenciatartományban Mérnök informatika BSc (lev.) Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar Műszaki Informatika és Villamos Intézet

Részletesebben

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox

Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox Számítógépes gyakorlat MATLAB, Control System Toolbox Bevezetés A gyakorlatok célja az irányítási rendszerek korszerű számítógépes vizsgálati és tervezési módszereinek bemutatása, az alkalmazáshoz szükséges

Részletesebben

Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk

Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk Tartalom Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk vizsgálata 1. Példa az állapottér reprezentációk megválasztására 2. Átviteli függvény és állapottér reprezentációk közötti kapcsolatok

Részletesebben

Stabilitás Irányítástechnika PE MI_BSc 1

Stabilitás Irányítástechnika PE MI_BSc 1 Stabilitás 2008.03.4. Stabilitás egyszerűsített szemlélet példa zavarás utá a magára hagyott redszer visszatér a yugalmi állapotába kvázistacioárius állapotba kerül végtelebe tart alapjelváltás Stabilitás/2

Részletesebben

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?

1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? .. Ellenőrző kérdések megoldásai Elméleti kérdések. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? Az ábrázolás történhet vonaldiagramban. Előnye, hogy szemléletes.

Részletesebben

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2

Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.

Részletesebben

Mechatronika alapjai órai jegyzet

Mechatronika alapjai órai jegyzet - 1969-ben alakult ki a szó - Rendszerek és folyamatok, rendszertechnika - Automatika, szabályozás - számítástechnika Cd olvasó: Dia Mechatronika alapjai órai jegyzet Minden mechatronikai rendszer alapstruktúrája

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

Villamosságtan szigorlati tételek

Villamosságtan szigorlati tételek Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok

Részletesebben

Rendszervizsgálat frekvencia tartományban

Rendszervizsgálat frekvencia tartományban DR. GYURCSEK ISTVÁN Rendszervizsgálat frekvencia tartományban Bode-diagramok Forrás és irodalom: http://lpsa.swarthmore.edu/bode/bode.html 1 2016.11.11.. Miről lesz szó? Bode-diagram alapfüggvények Elsőfokú

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Szóbeli vizsgarész értékelési táblázata A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és alapján történik:

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Passzív alkatrészek és passzív áramkörök. Elmélet A passzív elektronikai alkatrészek elméleti ismertetése az. prezentációban található. A 2. prezentáció

Részletesebben

Versenyző kódja: 28 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.

Versenyző kódja: 28 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. 54 523 02-2016 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási/áramköri/tervezési

Részletesebben

2) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont)

2) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont) (11/1) Függvények 1 1) Ábrázolja az f()= -4 függvényt a [ ;10 ] intervallumon! (pont) ) Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! (3pont) 3) Ábrázolja + 1 - függvényt a [ ;] -on! (3pont)

Részletesebben

Digitális jelfeldolgozás

Digitális jelfeldolgozás Digitális jelfeldolgozás Mintavételezés és jel-rekonstrukció Magyar Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék magyar.attila@virt.uni-pannon.hu 2010.

Részletesebben

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? 6. Függvények I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? f x g x cos x h x x ( ) sin x (A) Az f és a h. (B) Mindhárom. (C) Csak az f.

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

Soros felépítésű folytonos PID szabályozó

Soros felépítésű folytonos PID szabályozó Soros felépítésű folytonos PID szabályozó Főbb funkciók: A program egy PID szabályozót és egy ez által szabályozott folyamatot szimulál, a kimeneti és a beavatkozó jel grafikonon való ábrázolásával. A

Részletesebben

Ideiglenes példatár az Intelligens rendszerek I. kurzus 1. zárthelyi dolgozatához

Ideiglenes példatár az Intelligens rendszerek I. kurzus 1. zárthelyi dolgozatához Ideiglenes példatár az Intelligens rendszerek I. kurzus 1. zárthelyi dolgozatához Gerzson Miklós 2015. december 8. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Kötelező kérdések 7 1.1. Kötelező kérdések a Kalman-féle

Részletesebben

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006

Részletesebben

Elektronika Oszcillátorok

Elektronika Oszcillátorok 8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja

Részletesebben

Négypólusok tárgyalása Laplace transzformációval

Négypólusok tárgyalása Laplace transzformációval Négypólusok tárgyalása Laplace transzformációval Segédlet az Elektrotechnika II. c. tantárgyhoz Összeállította: Dr. Kurutz Károly egyetemi tanár Szászi István egyetemi tanársegéd . Laplace transzformáció

Részletesebben

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések

A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések Kivezérelhetőség és teljesítményfokozatok: A 2009-es vizsgákon szereplő elméleti kérdések 1. Ismertesse a B osztályú teljesítményfokozat tulajdonságait (P fmax, P Tmax, P Dmax(1 tr), η Tmax )! (szinuszos

Részletesebben

Hurokegyenlet alakja, ha az áram irányával megegyező feszültségeséseket tekintjük pozitívnak:

Hurokegyenlet alakja, ha az áram irányával megegyező feszültségeséseket tekintjük pozitívnak: Első gyakorlat A gyakorlat célja, hogy megismerkedjünk Matlab-SIMULINK szoftverrel és annak segítségével sajátítsuk el az Automatika c. tantárgy gyakorlati tananyagát. Ezen a gyakorlaton ismertetésre kerül

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK. Erdei István Grundfos South East Europe Kft.

IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK. Erdei István Grundfos South East Europe Kft. IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI ALAPOK Erdei István Grundfos South East Europe Kft. Irányítástechnika felosztása Vezérléstechnika Szabályozástechnika Miért szabályozunk? Távhő rendszerek üzemeltetése Ø A fogyasztói

Részletesebben

1. Az automatizálás célja, és irányított berendezés, technológia blokkvázlata.

1. Az automatizálás célja, és irányított berendezés, technológia blokkvázlata. 1. Az automatizálás célja, és irányított berendezés, technológia blokkvázlata. Az automatizálás célja gép, együttműködő gépcsoport, berendezés, eszköz, műszer, részegység minél kevesebb emberi beavatkozással

Részletesebben

Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata

Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Fourier-sorfejtés vizsgálata Négyszögjel sorfejtése, átviteli vizsgálata Reichardt, András 27. szeptember 2. 2 / 5 NDSM Komplex alak U C k = T (T ) ahol ω = 2π T, k módusindex. Időfüggvény előállítása

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA MEGOLDÁSI ÚTMUTATÓ

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA MEGOLDÁSI ÚTMUTATÓ Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FIZIKA II. KATEGÓRIA MEGOLDÁSI ÚTMUTATÓ 1./ Bevezetés Ha egy rezgésre képes rugalmas testet például ütéssel rezgésbe

Részletesebben

RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele

RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele RC tag Amplitúdó és Fáziskarakterisztikájának felvétele Mérésadatgyűjtés és Jelfeldolgozás 12. ELŐADÁS Schiffer Ádám Egyetemi adjunktus Közérdekű 2008.05.09. PTE PMMK MIT 2 Közérdekű PÓTMÉRÉS: Akinek elmaradása

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

"Flat" rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások

Flat rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások "Flat" rendszerek definíciók, példák, alkalmazások Hangos Katalin, Szederkényi Gábor szeder@scl.sztaki.hu, hangos@scl.sztaki.hu 2006. október 18. flatness - p. 1/26 FLAT RENDSZEREK: Elméleti alapok 2006.

Részletesebben

Diagnosztika Rezgéstani alapok. A szinusz függvény. 3π 2

Diagnosztika Rezgéstani alapok. A szinusz függvény. 3π 2 Rezgéstani alapok Diagnosztika 03 --- 1 A szinusz függvény π 3,14 3π 4,71 π 1,57 π 6,8 periódus : π 6,8 A szinusz függvény periódusának változása Diagnosztika 03 --- π sin t sin t π π sin 3t sin t π 3

Részletesebben

Egyszabadságfokú grejesztett csillapított lengõrendszer vizsgálata

Egyszabadságfokú grejesztett csillapított lengõrendszer vizsgálata Egyszabadságfokú grejesztett csillapított lengõrendszer vizsgálata Referencia egyenlet x D Α x Α x x 0 Α sin Ω t req t,t x t D Α t x t Α x t x 0 Α Sin Ω t Α x t D Α x t x t Α Sin t Ω x 0 Homogén rész megoldása

Részletesebben

Analízis III. gyakorlat október

Analízis III. gyakorlat október Vektoranalízis Analízis III. gyakorlat 216. október Gyakorló feladatok és korábbi zh feladatok V1. Igazolja az alábbi "szorzat deriválási" szabályt: div(ff) = F, f + f div(f). V2. Legyen f : IR 3 IR kétszer

Részletesebben

Függvények Megoldások

Függvények Megoldások Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény

Részletesebben

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből 1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből Forgatónyomaték, impulzusmomentum, impulzusmomentum tétel 1.1. Feladat: (HN 13B-7) Homogén tömör henger csúszás nélkül gördül le az α szög alatt hajló

Részletesebben

Folyamatirányítás. Számítási gyakorlatok. Gyakorlaton megoldandó feladatok. Készítette: Dr. Farkas Tivadar

Folyamatirányítás. Számítási gyakorlatok. Gyakorlaton megoldandó feladatok. Készítette: Dr. Farkas Tivadar Folyamatirányítás Számítási gyakorlatok Gyakorlaton megoldandó feladatok Készítette: Dr. Farkas Tivadar 2010 I.-II. RENDŰ TAGOK 1. feladat Egy tökéletesen kevert, nyitott tartályban folyamatosan meleg

Részletesebben

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel

Részletesebben

MÉRÉSTECHNIKA. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) márc. 1

MÉRÉSTECHNIKA. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) márc. 1 MÉRÉSTECHNIKA BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Fazekas Miklós (1) 463 26 14 16 márc. 1 Méréstechnikai alapfogalmak CÉL Mennyiségek mérése Fizikai mennyiség Hosszúság L = 2 m Mennyiségi minőségi

Részletesebben

Mátrix-exponens, Laplace transzformáció

Mátrix-exponens, Laplace transzformáció 2016. április 4. 2016. április 11. LINEÁRIS DIFFERENCIÁLEGYENLET RENDSZEREK ÉS A MÁTRIX-EXPONENS KAPCSOLATA Feladat - ismétlés Tegyük fel, hogy A(t) = (a ik (t)), i, k = 1,..., n és b(t) folytonos mátrix-függvények

Részletesebben

3.3. A feszültség-munkadiagram

3.3. A feszültség-munkadiagram 3.3. A feszültség-munkadiagram Eddig csak olyan eseteket vizsgáltunk, amelyeknél az áramkörre ideális feszültségforrást kapcsoltunk (kapocsfeszültsége a terhelés hatására nem változik), és a kör eredő

Részletesebben

1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások

1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

b) Ábrázolja ugyanabban a koordinátarendszerben a g függvényt! (2 pont) c) Oldja meg az ( x ) 2

b) Ábrázolja ugyanabban a koordinátarendszerben a g függvényt! (2 pont) c) Oldja meg az ( x ) 2 1) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) b) c) ( ) ) Határozza meg az 1. feladatban megadott, ; intervallumon

Részletesebben

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) 6. Óra Kőrös Péter Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Tanszéki mérnök (IS201 vagy a tanszéken) E-mail: korosp@ga.sze.hu Web: http://www.sze.hu/~korosp http://www.sze.hu/~korosp/gepeszeti_rendszertechnika/

Részletesebben

Rezgőmozgás, lengőmozgás

Rezgőmozgás, lengőmozgás Rezgőmozgás, lengőmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus mozgást

Részletesebben

1. Ábrázolja az f(x)= x-4 függvényt a [ 2;10 ] intervallumon! (2 pont) 2. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét!

1. Ábrázolja az f(x)= x-4 függvényt a [ 2;10 ] intervallumon! (2 pont) 2. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! Függvények 1 1. Ábrázolja az f()= -4 függvényt a [ ;10 ] intervallumon!. Írja fel az alábbi lineáris függvény grafikonjának egyenletét! 3. Ábrázolja + 1 - függvényt a [ ;] -on! 4. Az f függvényt a valós

Részletesebben

1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját!

1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját! 1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját! A villamos áram a villamos töltések rendezett mozgása. A villamos áramerősség egységét az áramot vivő vezetők közti

Részletesebben

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)

Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) 3. Óra Kőrös Péter Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Tanszéki mérnök (IS201 vagy a tanszéken) E-mail: korosp@ga.sze.hu Web: http://www.sze.hu/~korosp http://www.sze.hu/~korosp/gepeszeti_rendszertechnika/

Részletesebben

FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK

FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Írta: MIZSEY PÉTER Lektorálta: BÉKÁSSYNÉ MOLNÁR ERIKA FOLYAMATIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK

Részletesebben