3.3. A feszültség-munkadiagram

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "3.3. A feszültség-munkadiagram"

Átírás

1 3.3. A feszültség-munkadiagram Eddig csak olyan eseteket vizsgáltunk, amelyeknél az áramkörre ideális feszültségforrást kapcsoltunk (kapocsfeszültsége a terhelés hatására nem változik), és a kör eredő áramának változását vizsgáltuk. Ha az áramkörre egy áramforrást kapcsolunk (áramgenerátoros táplálás 7. ábra), akkor az áramkör eredő árama nem változhat. Az áramkör ellenállását változtatva az áramkör eredő impedanciája változik, ami az áramkör kapcsai között fellépő feszültség (tkp. az I g k p áramforrás kapocsfeszültsége) változását eredményezi. Ez a mennyiség ugyanúgy ábrázolható, vizsgálható, mint az előző esetben az áramkör eredő árama. 7. ábra Tehát a feszültség-munkadiagram a kapocsfeszültség-fázor végpontjainak mértani helye. A diagram itt is a helygörbét és a hozzárendelt paraméter-skálát jelenti. A kapcsokon fellépő feszültség a kör eredő impedanciájával arányos. Vegyük észre, hogy a feszültség-munkadiagram csak az I g konstans szorzóban tér el az impedancia diagramtól! gyanis az I g áramot (éppen úgy, mint korábban a feszültséggenerátor feszültségét) nulla fázisúnak tételezzük fel (időfüggvényének fázisszöge nulla), tehát fázora a valós tengelyen helyezkedik el. Ha a feszültségléptéket az a V I Ω [ A] a Z összefüggés alapján határozzuk meg, akkor az impedancia- és a feszültség-diagram ugyanaz a helygörbe lesz a komplex számsíkon, csak a léptékben különböznek! A 8a ábrán megrajzoltuk a 7. ábrán látható kapcsolás fázorábráját - egy adott ellenállás érték esetén -, míg a 8b ábrán a feszültség-diagramot ábrázoltuk. Természetesen ez a helygörbe is alkalmas teljesítmények leolvasására is. Az feszültségfázornak a valós tengelyre vett (tehát az I g áramfázor irányába eső) k vetülete k cosϕ (3b ábra) a hatásos teljesítménnyel arányos ( P k I g cosϕ ). Az k feszültségfázornak a képzetes tengelyre vett vetülete ( sinϕ ) a meddő teljesítménnyel g ( Q k I sinϕ ) arányos. A látszólagos teljesítmény a feszültségfázor hosszával (a helygörbe adott pontjának a koordináta-rendszer középpontjától mért távolságával) arányos ( S k I g ). A különböző teljesítmények közvetlenül leolvashatók az áram-diagramból is, ha a teljesítmény-léptéket megfelelően definiáljuk: VA V ap I[ A] a. k

2 Im p-skála I g k IX () k () k I g () k I I a) b) 8. ábra ϕ e Így a valós tengelyen a hatásos teljesítmény, a képzetes tengelyen a meddő teljesítmény leolvasására alkalmas teljesítmény léptéket kapunk Ez a feszültség-munkadiagram. Paraméter-skálaként felhasználható maga a feszültség-munkadiagram, de a vele párhuzamos bármely egyenes is. Általában célszerűbb az utóbbi megoldást választani. Példa: ajzoljuk fel a 9. ábrán megadott áramkör léptékhelyes feszültség-munkadiagramját! I g ma ω rad/s,5 kω 5 kω C µf p a./ Határozzuk meg a kapacitás és a kapocsfeszültség értékét akkor, amikor az eredő fázisszög maximális! b./ Határozzuk meg a teljesítmények maximális és minimális értékeit! Megoldás: Az energiatároló elem reaktanciája a megadott körfrekvencián: X C Ω 6 ω C, I g 5 kω A kondenzátor reaktanciája a paraméter függvényében változik: X C ω p C p p,5 C ( p) kω X k 9. ábra p C Az egyes paraméter értékeknél az eredő impedancia illetve a kapocsfeszültség: p esetén a kondenzátor szakadással helyettesíthető: ( ) kω Z e Z e k p esetén a kondenzátor rövidzárral helyettesíthető: ( ) Ω Tehát a kapocsfeszültségek: k ( ) I g Z e ( ) 6 6 V 3 3 ( ) I Z ( ) V k g e Harmadik paraméterként célszerű p,5 értéket választani, mert ekkor a párhuzamosan kapcsolt elemek eredő impedanciája egyszerűen számolható: j X 5 j5, 5 j 5 k 3 ( ) ( ) Ω C, Így az eredő impedancia értéke: (,5 ) +, 5 j, 5 ( 3, 5 j, 5) kω Z e 3

3 A kapocsfeszültség: (,5) I Z (,5) ( 3,5 j,5) ( 35 j5) V k g e A léptékhelyes feszültség-munkadiagram a 3. ábrán látható. V A feszültségléptéket válasszuk a -re. Ha V mva a P ma teljesítmény léptéket választunk, akkor a helygörbe teljesítmények leolvasására is közvetlenül használható. A maximális fázisszöget az V Im k origóból a helygörbéhez húzott érintő határozza meg. Ezt úgy szerkeszthetjük 3 S meg, ha az OK szakaszra (az origó és a kör középpontja közötti távolság) mint átmérőre kört rajzolunk. Ez metszi ki a körön az érintési pontot (E pont). p e Az érintő iránya alapján az eredő K k fázisszög maximális értéke 45 o.,5 p A paraméter értékek meghatározásához paraméter-skálát kell szer- - p-skála - E, keszteni. Mivel az E pont közel van a p ponthoz, ezért célszerű a sorozópontos szerkesztést választani. Ez alap- p,5 ján az E ponthoz tartozó paraméter 3. ábra értéke,. Tehát a kapacitás értéke: C p C, µ F,4 µ F 3 A teljesítmények meghatározásához szükséges léptéket már megadtuk. Az ábra alapján a teljesítmények: mw mw P max 6 6 mw (p ) P min mw (p ) mvar mvar Q max,5 5 mvar (p,5) Q min mvar (p, ) A meddő teljesítmény természetesen kapacitív jellegű, mert a kapocsfeszültség késik az eredő áramhoz képest (kapacitás van a körben!). A látszólagos teljesítmény maximális, ha a kapocsfeszültség értéke maximális, illetve minimális, ha a kapocsfeszültség értéke minimális: mva S max 6 6 mva (p esetén) mva S min mva (p esetén). 3 3

4 3.4. A helygörbék alkalmazása A megismert ábrázolási módszer nemcsak a kör eredő áramának (feszültség-generátoros táplálás esetén), illetve a kapocsfeszültségének (áramgenerátoros táplálás esetén) megjelenítésére alkalmas, hanem az áramkör p bármely elemének árama vagy feszültsége is ábrázolható g hasonló módon. Az alábbiakban erre mutatunk be néhány alkalmazási példát. Vizsgáljuk meg a 3. ábrán látható egyszerű kapcsolásban az elemek feszültségeinek alakulását. 3. ábra Korábban felrajzoltuk a kapcsolás fázorábráját, és azt tapasztaltuk, hogy az egyes elemek feszültségeinek fázora egymásra merőleges, közös pontjuk egy félkörön mozog (l. a. ábrát!). Tehát a két mennyiség változását külön-külön helygörbében ábrázolva, mindkét esetben félkört kapunk (3. ábra). A 3a ábrán az ellenállás feszültségét ábrázoltuk, amely az árammal fázisban van, tehát késik g feszültséghez képest. A 3b ábrán az induktivitás feszültségének helygörbéje látható. Az induktivitás feszültsége 9 o -kal siet az áramhoz képest (l. a. ábrát), ezért siet az g feszültséghez képest is. Im g e Im (p) (p) g a) b) 3. ábra e Példa: Az 3. ábrán látható kapcsolás esetén a generátor feszültsége és az induktivitás feszültsége között 3 o fáziseltérés van. Határozzuk meg az induktivitás feszültségének időfüggvényét, valamint az ellenállás értékét is! g V ω 5 rad/s o Ω mh p Megoldás: A feladatot az induktivitás feszültségének ábrázolásával oldjuk meg. A léptékhelyes helygörbe meghatározásához számoljuk ki az induktivitás feszültségét a szokásos 3 pontban: Az induktivitás reaktanciája a megadott körfrekvencián: X ω Ω. p esetén az ellenállás rövidzárral helyettesíthető, tehát ( ) V g. p esetén az ellenállás szakadással helyettesíthető, tehát ( ) V. A harmadik pont legyen a p,5 paraméterű pont, mert ekkor egyszerűen számolhatunk: ( j) j 5 j j (, 5) ( 5 + j5)v, 5 + j 5 + j 4

5 Az (p) léptékhelyes helygörbéje a 33. ábrán látható. A 3 -os szög körző segítségével egyszerűen megszerkeszthető. A paraméter-skála a képzetes tengellyel párhuzamos egyenes, amelyről az adott ponthoz tartozó paraméter leolvasható (p,3). Ez alapján az ellenállás értéke: p,3 3 Ω. V A feszültségfázor hossza 8,7, így a feszültség nagysága: (, 3) 8, 7 87 V, tehát a keresett időfüggvény: π u ( t ) 87 sin 5t + V. 6 Im, V,5 5 p,5 p-skála p,3 (p) (,3) 3 o g e, V ábra Ha a generátor feszültségét ( g ) változtatjuk, akkor ezzel arányosan fog változni az induktivitás feszültsége is (lineáris hálózat). Ilyenkor egyszerű aránypár felírásával meghatározhatjuk az új generátor-feszültséghez tartozó értéket. Ha nem közvetlenül az induktivitás feszültségét ábrázoljuk, hanem két feszültség arányát az arányt -, akkor a helygörbéből leolvasott értéket a generátor feszültségével g megszorozva kapjuk meg az induktivitás feszültségét. Az így származtatott helygörbe csak a hálózat jellemzőitől függ, a hálózat viselkedése ezzel egyértelműen jellemző. A következő példában ennek az alkalmazását mutatjuk be. Példa: A 34. ábrán látható áramkör jellemzői: Ω C µf, H ω rad/s p Hogyan alakul a bejelölt feszültség értéke, ha az induktivitás változik? Milyen paraméter esetén lesz maximális az feszültség? 5

6 Megoldás: p + Írjuk fel a feszültségosztó képletet: ( p) + p + C Ha képezzük a két feszültség arányát, akkor a feszültségosztó képlet tört kifejezés részét kapjuk. Ebben csak az áramkör jellemzői szerepelnek, tehát alkalmas az áramkör viselkedésének a leírására. A két feszültség arányát feszültségátviteli tényezőnek nevezzük: G Ha az áramkör valamely elemének értéke változik, akkor a kifejezés megadja, hogy a paraméter változásának hatására hogyan változik a két feszültség aránya, azaz a kimeneti jelnek tekinthető feszültség jellemzői. Ezért ezt a függvényt feszültségátviteli függvénynek nevezzük. A fentebb felírt feszültségosztó képletből egyszerűen kifejezhető: ( p) p + G ( p). + p + C C p 34. ábra Határozzuk meg a reaktanciák értékét, és írjuk fel a kifejezést numerikus alakban. Az energiatároló elemek reaktanciája a megadott körfrekvencián: X ω, Ω X C ω C Az adatokat behelyettesítve a felírt összefüggésbe: p + j p + + j p G ( p) j + j p + j + j p + p + C A függvény értéke a három szokásos paraméter (p,, ) esetén: G ( ) + j G ( ) + j G ( ) j Ez alapján megrajzolható a helygörbe, melynek érintője a valós tengely (35. ábra). 6 Ω Az ábrából megállapíthatjuk, hogy a függvény értéke -nél nagyobb is lehet, azaz a kimeneten fellépő feszültség nagyobb az áramkör bemenetére kapcsolt feszültségnél. Ennek legnagyobb értékét a körnek a koordináta-rendszer középpontjától legtávolabbi pontja határozza meg. Ez az origóból a kör középpontján keresztül haladó fázor hosszával egyezik meg. Az ábra alapján,. max 6 A paraméter értékének maghatározásához paraméter-skálát kell rajzolni. A vizsgált pont helyzetéből megállapíthatjuk, hogy most nincs szükség sorozópontos szerkesztésre. A p paraméterű pontba húzható érintő a valós tengellyel párhuzamos, tehát ilyen helyzetű egyenest kell kijelölni paraméter-egyenesnek. Válasszuk a kör középpontján (K) áthaladó egyenest, mert ekkor a lépték egyszerűen elkészíthető, illetve használható. A skála és pontja közötti távolság a kör sugarával egyezik meg, amiből a p paraméterű skálapont helye is azonnal adódik. A p paraméterű pontból G max végpontjához húzott segédegyenes a paraméter-skálát a p,6 pontban metszi, tehát ez a keresett paraméter-érték. 6

7 Feladat: Szerkesztéssel határozzuk meg a fázisszög maximális értékét! Mekkora az induktivitás értéke illetve a két feszültség aránya ebben az esetben? (Az OK szakasz fölé rajzolt félkörnek a helygörbével képzett metszéspontja jelöli ki a keresett pont helyét. ) (ϕ max 53, o, 5 mh, G ) A helygörbe jellege Im G a fázorábra alapján egyszerűen értelmezhető (36. p ábra). Nagyobb paraméter p,6 értékeknél (amikor > G max C ) az elemek feszültségének eredője ( ) p-skála K nagyobb mint a három elem,5 p,6 eredő feszültsége ( ), mert és C ellenfázisúak (36a ábra). Ebből következik, hogy a két feszültség aránya ϕ e G (G) nagyobb -nél (l. a,5 helygörbét). A fázisszög p,5 pozitív, mert siet -hez képest. 35. ábra Ha p, akkor, az feszültség megegyezik az ellenálláson fellépő feszültséggel (36b ábra). Az feszültség a két elem eredő feszültsége, tehát nagyobb -nél, így G értéke kisebb -nél (l. a helygörbe p pontját). A fázisszög most is pozitív, és értéke 45 o, mivel a két elem értéke azonos (X C ), tehát feszültségeik nagysága is azonos ( C ). I C ϕ ϕ C C C a) b) 36. ábra Ellenőrző kérdések:./ Mi a feszültség-munkadiagram?./ Milyen léptékválasztás esetén alkalmas a feszültség-munkadiagram teljesítmények meghatározására is? 3./ Hogyan szerkeszthető paraméter-skála a helygörbéhez? 4./ Milyen jellemzők ábrázolhatók a komplex síkon helygörbékkel? 5./ Mi a feszültségátviteli függvény? 6./ Miért alkalmas a feszültségátviteli függvény a hálózat viselkedésének leírására? 7./ Milyen kapcsolat van a helygörbe és a fázorábrák között? 7

8 3.5. Az egyenes és a kör egyenlete Eddigi vizsgálataink alapján megállapíthatjuk, hogy a helygörbe egyszerűen meghatározható és kiértékelhető, ha egyenes vagy kör. A felírt függvényből egyértelműen következtethetünk a helygörbe jellegére. Az alábbiakban röviden foglaljuk össze az ehhez kapcsolódó matematikai ismereteket. A komplex számsíkon az egyenes egyenletét p Im az b (p ) a) p a + b p kifejezés adja meg (37a ábra), ahol az a vektor jelöli a a + b ki az egyenes p paraméterhez tartozó pontját, míg a e b vektor az egyenes irányát adja meg. A fenti kifejezés reciproka, a + b p Im p (p ) ami az origón átmenő kör (37b ábra) egyenlete, mert a p esetén a kifejezés értéke. Az általános b) a helyzetű kör (37c ábra) egyenlete az p e a + b p / a c + d p p elsőfokú racionális törtfüggvénnyel adható meg. Ez egyszerűen belátható, ha a tört által kijelölt osztási műveletet elvégezzük: p a + b p b + M. Im c + d p d c + d p p v() c) v() p Az M az osztás maradéka, értéke a komplex együtthatókból meghatározható: v( ) e b M a c. d Ez egy komplex szám, amely a kört nagyítja vagy 37. ábra kicsinyíti, illetve elforgatja. b A komplex szám eltolja az origón átmenő kört, így adódik az általános helyzetű kör. d Tehát origón átmenő kör adódik, ha a vagy b : ha a, a kör átmegy az origón, és p paraméterű pontja van az origóban; na b, a kör átmegy az origón, és p paraméterű pontja van az origóban; míg egyenest kapunk c vagy d esetén. ha c, az egyenesnek /p szerint lineáris a paraméter-skálája, és a p paraméterhez tartozó pontja tart a végtelenbe. ha d, az egyenesnek p szerint lineáris a paraméter-skálája, és a p paraméterhez tartozó pontja tart a végtelenbe. Közismert, hogy a kör 3 pontja ismeretében mindig megrajzolható. Ez a három pont lehet (l. a 38c ábrát): p esetén: a v ( ) ; p esetén: c 8 b v ( ) ; p esetén: d a + b v( ). c + d

9 3.6. Frekvencia-diagramok A váltakozó áramú körökben található energiatároló elemek (tekercs, kondenzátor) ellenállása változik, ha a generátor feszültségének nagysága állandó, de a frekvenciáját változtatjuk. Amint ezt már a korábbiakban megismertük: X ω π f illetve X C. ω C π f C Ebből következik, hogy az induktivitás és a kapacitás reaktanciájának változása miatt az egyes elemek árama, feszültsége is változik, ha a gerjesztő jel frekvenciája változik. Az áramkör jellemzői a rákapcsolt jel frekvenciájától függenek, ha az áramkör energiatároló elemet (tekercs vagy kondenzátor) is tartalmaz. A frekvencia-diagramok olyan helygörbék, amelyeknél a komplex függvény valós független változója a frekvencia (körfrekvencia). A továbbiakban az ω körfrekvenciát tekintjük változónak A frekvencia-munkadiagram Vizsgáljuk meg a 38. ábrán látható kapcsolást, ahol a változó ellenállású elem - a körfrekvencia változása miatt az induktivitás lesz. Írjuk fel a kör áramának függvényét: I( ω ) + (ω) Ennek a fázornak a végpontja is egy I félkörön mozog. Ábrázolása az ω és ω pontok alapján elvégezhető: 38. ábra I ( ) illetve I ( ). A harmadik pont az ω-skála megrajzolásához szükséges. Ehhez tulajdonképpen egy tetszőlegesen felvett körfrekvenciához tartozó pont is megfelelő lenne. Mégis célszerű olyan körfrekvencia értéket választani, hogy az áram értékének meghatározása egyszerűen elvégezhető legyen. Ehhez alakítsuk át a kifejezést: I( ω ) j ahol ω az áramkör elemeinek Im I e I ismeretében meghatározható. ω ω Ha az ωω körfrekvenciát választjuk, akkor a tört I(ω) nevezője (+j), tehát a gyöktelenítés egyszerűen elvégezhető. A függvény értéke ebben a pontban: I( ω ) j ωω ω + j + j ω 39. ábra A három ismert pont alapján a diagram megrajzolható (39. ábra). Ezeket a diagramokat frekvencia-munkadiagramoknak nevezzük, mivel itt a paraméter a frekvencia (körfrekvencia). A diagram alkalmazása ugyanúgy történik, mint azt korábban már bemutattuk. 9 ω ω

10 Példa: Ábrázoljuk a 4. ábrán látható áramkör léptékhelyes frekvencia-munkadiagramját! V 5 mh 5 Ω Ω Határozzuk meg a generátor frekvenciáját, az eredő teljesítménytényező (cosϕ) és az eredő hatásos teljesítmény értékét, ha az eredő áram értéke 6 A. Megoldás: (ω) I e I 4. ábra A keresett eredő áram a két párhuzamosan kapcsolt ág áramának összege: I e ( ω ) I + I ( ω ) V Az ellenállás árama nem változik: I A 5 Ω A másik ág áramát három körfrekvencia esetén kell meghatározni. Ebből ω és ω esetén mindig számolunk: I ( ) ω + alapján az áramok: ( ) V I 5 A illetve I ( ) A. Ω A harmadik pont körfrekvenciáját a fent leírtak szerint választjuk meg: rad I( ω ) j (, 5 j, 5) A ahol ω 4 + j, 5 s Az eredő áram értéke az egyes körfrekvenciákon: I e I + I ( ) 7 ( ) I + I ( ) A ( ) A I e ( ) I + I ( 4 ) + (, 5 j, 5) ( j,5) A, I e 4 Az áramléptéket úgy kell megválasztani, hogy jól kiértékelhető (elegendően nagy méretű) ábrát kapjunk. A A VA Tehát legyen a I, amihez a teljesítmény lépték a P V. Ekkor az áramok és teljesítmények leolvasásához ugyanazt a helygörbét használhatjuk. A három pont alapján a léptékhelyes ábra a komplex síkon megrajzolható (4. ábra). A helygörbe egy valós tengelyen nyugvó félkör. A 6 A eredő áramnak megfelelő pontot az origóból rajzolt 6 sugarú körívvel jelölhetjük ki. Az ω-skálát a képzetes tengellyel párhuzamos egyenesen az ω és az ω4 rad/s pontok alapján jelölhetjük ki. Az ω paraméterű helygörbe pontot a bejelölt áramfázor végpontjával összekötő egyenes metszi ki az ω-skálán a keresett körfrekvenciának megfelelő pontot:, 9 rad rad ω 5 ω 4 5, tehát a frekvencia: f 4 Hz. 4, 6 s s π π A teljesítménytényező meghatározásához cosϕ-skálát rajzoltunk, ami egy 5 sugarú, origó középpontú körív. Ennek a bejelölt áramfázorral képzett metszéspontját kell a valós tengelyre vetíteni (4,6 ). Mivel az egységnek 5 felel meg, a keresett teljesítménytényező: 4,6 cos ϕ, 9. 5 Az eredő hatásos teljesítmény értékét a bejelölt áramfázornak a valós tengelyre vett vetülete W határozza meg: P e 5, 5 55 W I

11 Im I, A ω-skála ω ω I e I, A -3 ω4 5 cosϕ 6 A 4 4. ábra Vizsgáljuk meg, hogy milyen helygörbét kapunk, ha két energiatároló elem van az áramkörben. Példa: Határozzuk meg a 4. ábrán látható áramkör eredő áramának értékét, ha a generátor frekvenciája változik. V Ω C 5 µf 4 mh g I e I C C I Megoldás: 4. ábra Ezt a kapcsolást korábban már vizsgáltuk (l. a. ábrát), de akkor a körfrekvencia értéke állandó volt, és az induktivitás értéke változott. Most 5 Im I, A I C ω I e ωω f I ω ábra e I, A mindkét ág árama változik, mert mindkét ágban található energiatároló elem, amelyek reaktanciája a gerjesztés frekvenciájától függ. Tehát az egyes ágak árama: ( ) g I C ω C illetve g I ( ω ) +. Eddigi vizsgálataink alapján nyilvánvaló, hogy az első összefüggés egy egyenes, a második pedig egy kör egyenlete (l. a 3.5. pontban), amelyek a már megismert módon külön-külön ábrázolhatók. Az áramkör eredő árama a két ág áramának összege: I e ( ω ) I ( ω ) + I ( ω ) C C g g + +

12 Közös nevezőre hozva és rendezve: I e ( ω ) g + C ω C + a + b ω Ez az általános függvényalaktól eltérő, hiszen a tört számlálójában másodfokú c + d ω kifejezés lépett fel, tehát nem lehet kör a helygörbéje. Ennek szemléltetésére az egyes áramok illetve az eredő áram léptékhelyes hely-görbéjét a 43. ábrán felrajzoltuk (ω f a fázis-rezonancia körfrekvencia). Ellenőrző kérdések:./ Hogyan változik az energiatároló elemek reaktanciája a frekvencia függvényében?./ Mi a frekvencia-munkadiagram? 3./ Milyen mennyiséget használunk paraméterként? 4./ Hogyan célszerű kiválasztani az ábrázoláshoz szükséges harmadik pontot? 5./ Milyen helygörbe adódik két különböző típusú energiatároló elemek tartalmazó körnél? Az amplitúdó-fázis diagram (Nyquist-diagram) Eddig többnyire különböző fizikai mennyiségek (impedancia, admittancia, áram, feszültség) ábrázolásnak lehetőségeit, jellemzőit vizsgáltuk. gyanakkor láttuk, hogy minden olyan mennyiség ábrázolható ezen a módon, amely komplex számmal jellemezhető (nagysága és fázisszöge jellemzi). Tehát két azonos jellegű mennyiség (pl. feszültség) aránya is vizsgálható a fenti módszerrel (l. a 3.4. pontban). Ezekre jellemző, hogy lineáris áramkörök esetén (jelenleg csak ilyeneket vizsgálunk) a gerjesztés értékétől független, csak az áramkör jellemzőit tartalmazó kifejezéseket jelentenek, így alkalmasak az adott áramkör jellemzésére. Az előzőekben (3.4. pont) valamely elem értékének változásakor létrejövő jelenségekkel foglalkoztunk. Most azt vizsgáljuk meg, hogy a gerjesztés frekvenciájának változásakor hogyan alakulnak ezek a jellemzők, tehát az áramkör frekvenciafüggő viselkedésének jellemzőit határozzuk meg. Határozzuk meg a 44. ábrán látható soros C-kör esetén a kapacitás kapcsain fellépő feszültség értékét, ha a rákapcsolt feszültség nagysága (amplitúdója) állandó, de a C frekvenciáját változtatjuk. A vizsgált áramkörnek négy kitüntetett pontja (pólusa) van. Két pontjára kapcsoljuk a vizsgáló feszültséget 44. ábra (bemeneti kapocspár), míg másik két pontja (a kondenzátor kapcsai, tehát a kimeneti kapocspár) között mérhető feszültséget vizsgáljuk. Az ilyen elrendezést kétpóluspárnak nevezzük. A kimeneten és a bemeneten fellépő feszültségek nagyságban és fázisban is különbözhetnek, ezért a két feszültség aránya G u komplex mennyiség, amit feszültségátviteli tényezőnek nevezünk. Ha V és ϕ, akkor Gu, tehát a feszültségátviteli tényező a kétpóluspár bemenetére kapcsolt egységnyi nagyságú, adott frekvenciájú, nulla fázishelyzetű feszültség hatására fellépő kimeneti feszültség jellemzőit adja meg. Természetesen a fogalom általánosítható: egy tetszőleges

13 áramkör bármely két tetszőlegesen kijelölt - pontja között fellépő feszültséget tekinthetjük kimeneti feszültségnek. Írjuk fel a feszültségosztó képletet a 44. ábrán látható elrendezésre: C + C + C Ezt behelyettesítve az előző kifejezésbe: ( ω ) G + C olyan függvényt kapunk, amelynek változója az ω valós paraméter. A felírt kifejezés megadja, hogy a kondenzátoron fellépő feszültség és az áramkör bemenetére kapcsolt feszültség a körfrekvencia függvényében - hogyan aránylik egymáshoz. A jobb oldalon látható kifejezés csak az áramkör elemeinek értékétől (, C) és a rákapcsolt feszültség frekvenciájától függ. Így alkalmas az áramkör frekvenciafüggő viselkedésének jellemzésére, amit feszültségátviteli függvénynek nevezzük. (Mivel a kétpóluspár kimenetén nincs terhelés, ezért üresjárási feszültségátviteli függvény.) Az átviteli függvény frekvenciafüggését a komplex számsíkon ábrázoló helygörbét Nyquistdiagramnak nevezzük (e. nájkviszt). A helygörbe ábrázolásakor a munkadiagramoknál már megismert módon járunk el. Az ω és ω paraméterek esetén a kifejezés értéke egyszerűen meghatározható: G ( ) illetve G ( ). A harmadik pont meghatározásához most is olyan körfrekvenciát kell Im G választanunk, hogy az ábrázolás és,5 e G az ω-skála elkészítése egyszerűen ω elvégezhető legyen. ϕ ω Vegyük észre, hogy a C kifejezés dimenziója is, tehát az C szorzat G a körfrekvencia reciprokát jelenti. G ( ω ) G (ω) + C ω + j ω -,5 ωω A fentiek alapján a harmadik ponthoz tartozó körfrekvencia legyen: 45. ábra ω. Ekkor a függvény pontos értéke: G ( ω ),5 j, 5 C + j A három pont alapján a helygörbét (félkör) már megrajzolhatjuk (45. ábra). Példa: ajzoljuk meg a 46.ábrán megadott kétpóluspár léptékhelyes Nyquist-diagramját! 4 Ω Ω mh Mekkora frekvencián lesz a kimeneten fellépő feszültség a rákapcsolt feszültség fele, és mennyi ekkor a fázistolás értéke? Megoldás: 3

14 Írjuk fel a függvényt paraméteres alakban: + G ( ) + + Ez a komplex síkon egy kör egyenlete (l. a 3.5. pontban). Mivel fizikai jelentése csak az ω paramétereknek van, ezért egy félkört kapunk. Ennek ábrázolásához három pontját kell ismernünk. Ehhez két pont nyilvánvalóan adódik: + j, G ( ), illetve j, 5 G ( ). A harmadik pontot (körfrekvenciát) úgy célszerű 46. ábra megválasztani, hogy a kifejezés értéke egyszerűen számolható legyen, ami ω, 5 alapján ω 5 r/s. + j5, + j5, + j, + j j, + G ( 5),6 + j,4 5 + j5, 5 + j5 + j A másik lehetőség során a kifejezés paraméteres alakját rendezzük úgy, hogy a célszerűen választható körfrekvencia értéke könnyen meghatározható legyen: + + G ( ) Im G ω-skála 5,5 ω5 3 6 G ω ω ϕ,5 e G 47. ábra ω 3 + j + A behelyettesítések után: G ω ( j ),,, 4 + ω + j 5 ami alapján nyivánvaló, hogy ω5 rad/s a célszerű behelyettesítési érték. 4

15 A léptékhelyes diagramot az 47.ábrán rajzoltuk meg a munkadiagramoknál már megismert szabályok alapján. Adott feszültség esetén az feszültség értékét az G összefüggéssel határozhatjuk meg, ahol G az adott pont távolsága az origótól. Jelen esetben a két feszültség arányát ismerjük, tehát G,5 sugárral kell kört rajzolnunk origó középponttal: a helygörbe és a körív metszéspontja adja meg a keresett pontot. Az ehhez tartozó körfrekvencia az ω-skála alapján: ω,3,57 5 rad 6 s, illetve a ω 6 frekvencia f 44 Hz. π π A fáziseltérést az adott pont vetületeiből kapjuk meg pl. a tangens szögfüggvény alkalmazásával: ϕ arc tg 43, fok, 7 rad., 33, 375 Példa: Határozzuk meg a 48.ábrán látható hídkapcsolás léptékhelyes Nyqiust-diagramját! kω C µf Megoldás: Az feszültség meghatározásához írjuk fel az ellenállás és a kondenzátor feszültségét: ( ) illetve + C C ( ) + C + C 48. ábra + C amiből C + C Közös nevezőre hozva, és az átviteli függvényt kifejezve: + C G ( ) + C Az utóbbi kifejezés kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a függvény argumentumában az ω helyett szerepel. Természetesen a függvény független változója továbbra is valós mennyiség (az ω körfrekvencia), de a kifejezés felírásakor és rendezésekor az energiatároló elemek leírására használt illetve C mennyiségekben szereplő szorzótényezőket nem választjuk szét (pl. C j kifejezést nem írunk fel!). Ennek hangsú- ω C lyozására vezetjük be ezt a jelölést. (Mélyebb értelmezésére később, a Bode-diagramok kapcsán aplace-operátoros alak - térünk majd vissza) A helygörbe meghatározásához két pont nyilvánvalóan adódik: + j C G ( ) illetve G ( ). + j C A harmadik ponthoz tartozó körfrekvencia C -3 alapján: ω rad/s. 5 C

16 3 + j + j G ( ) 3 + j + j j Im G,5 ω G ω ϕ ω -,5,5 e G 49. ábra Az így adódó görbe egy origó középpontú,,5 egység sugarú kör, tehát a kimeneten a frekvenciától függetlenül - mindig ugyanakkora feszültség jelenik meg (49. ábra). A frekvencia változásának hatására csak a két feszültség közötti fáziseltérés változik, ezért ezt a kapcsolást fázistoló kapcsolásnak is nevezzük. Vizsgáljuk meg itt is, hogy két energiatároló elemet tartalmazó áramköröknél hogyan használható az ábrázolási módszer (5. ábra). Írjuk fel a feszültségosztó képlet alkalmazásával: G ( ) C + + C A C-vel történő bővítés után a C Im G ω ω e G 5. ábra. ábra 5. ábra G ( ) + C + ( ) C kifejezést kapjuk, amelynek nevezőjében másodfokú kifejezés található. Tehát ebben az esetben sem ábrázolható a függvény a 3 pontos módszerrel, hiszen a helygörbe nem lehet kör. Adott C értékek esetén létrejövő helygörbe látható az 5. ábrán. A komplex síkon történő ábrázolásnál 6

17 a két jellemző (az áram nagysága és a fáziseltérés mértéke) egyetlen diagramban ábrázolható, illetve abból leolvasható. Ez az ábrázolási módszer - a G ( ) ábrázolása a komplex síkon - nagyobb körfrekvenciák esetén már pontatlan, mert./ a körfrekvencia növekedésével a pontok egyre sűrűbben helyezkednek el a félkörön, tehát az adott körfrekvenciához tartozó pont megkeresése egyre nehezebb./ G értéke egyre kisebb lesz (tart a nullához), tehát a leolvasás egyre pontatlanabb. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a bemutatott ábrázolási módszer csak akkor a + b ω használható célszerűen, ha az átviteli függvény alakú, tehát ω-ra nézve elsőfokú c + d ω kifejezés szerepel a tört számlálójában és nevezőjében is. Ilyenkor a helygörbe egyenes vagy kör, 3 pontja alapján ábrázolható. Több energiatároló elemet tartalmazó, bonyolultabb hálózatok esetén (pl. összetett szabályozási körök) általában magasabb fokszámú kifejezések is fellépnek, vagy elsőfokú kifejezések többszörös szorzata léphet fel. Ezekben az esetekben más ábrázolási, vizsgálati módszert kell keresnünk. Ellenőrző kérdések:./ Mi értünk feszültségátviteli tényező alatt?./ Mi a feszültségátviteli függvény? 3./ Mit értünk Nyquist-diagram alatt? 4./ Miért alkalmas az áramkör frekvenciafüggő viselkedésének jellemzésére? 5./ Hogyan célszerű kiválasztani az ábrázolásához szükséges harmadik pontot? 6./ Hogyan írható fel a feszültségátviteli függvény hídkapcsolás esetén? 7./ Mit értünk fázistoló kapcsolás alatt, és hogyan jellemezhető az átviteli függvénye? 8./ Milyen esetekben nem célszerű a Nyquist-diagram használata? 3.7. Tájékoztató jellegű vizsgakérdések (alapfogalmi kérdések) ajzolja meg az ábrán látható kapcsolás eredő impedancia és admittancia diagramját ( p )! Jelölje be az ábrába a p ; és paraméterű pontokat! C p p p Ω X C Ω X Ω Ω X Ω Ω Írja fel az alábbi ábrán látható kétpóluspárok komplex (feszültség) átviteli karakterisztikáját! 7

18 C C kω C µf C µf kω Ω mh mh Ω C 5 Ω 5 mh kω C µf ajzolja meg a fenti ábrán látható kétpóluspárokra az átviteli karakterisztika frekvenciahelygörbéjét a komplex számsíkon! Jelölje be az ábrába az ω; rad/s; és a paraméterű pontokat! 8

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN Dr. Gyurcsek István Példafeladatok Helygörbék Bode-diagramok 1 2016.11.11.. Helygörbe szerkesztése VIZSGÁLAT: Mi a következménye annak, ha az áramkör valamelyik jellemző paramétere változik? Helygörbe

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra A soros RC-kör Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros RC-körben egyértelművé vált, hogy a kondenzátoron a késik az áramhoz képest. Váltakozóáramú körökben ez a késés, pontosan 90 fok. Ezt figyelhetjük

Részletesebben

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1.feladat: 20 1 kω Határozzuk meg az R jelű ellenállás értékét! 10 5 kω R z ellenállás értéke meghatározható az Ohm-törvény alapján. Ehhez ismernünk kell

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

2.11. Feladatok megoldásai

2.11. Feladatok megoldásai Elektrotechnikai alaismeretek.. Feladatok megoldásai. feladat: Egy szinuszosan változó áram a olaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T 4 t 4 4µ s f,5 Hz 5 khz

Részletesebben

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Egyenáramú hálózatok vizsgálata ellenállások, generátorok, belső ellenállások

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei 10. tétel Milyen mérési feladatokat kell elvégeznie a kördiagram megszerkesztéséhez? Rajzolja meg a kördiagram felhasználásával a teljes nyomatéki függvényt! Az aszinkron gép egyszerűsített kördiagramja

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

1. Feladat. Megoldás. Számítsd ki az ellenállás-hálózat eredő ellenállását az A B az A C és a B C pontok között! Mindegyik ellenállás értéke 100 Ω.

1. Feladat. Megoldás. Számítsd ki az ellenállás-hálózat eredő ellenállását az A B az A C és a B C pontok között! Mindegyik ellenállás értéke 100 Ω. 1. Feladat Számítsd ki az ellenállás-hálózat eredő ellenállását az A B az A C és a B C pontok között! Mindegyik ellenállás értéke 100 Ω. A 1 2 B 3 4 5 6 7 A B pontok között C 13 = 1 + 3 = 2 = 200 Ω 76

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

VILLAMOS ENERGETIKA VIZSGA DOLGOZAT - A csoport

VILLAMOS ENERGETIKA VIZSGA DOLGOZAT - A csoport VILLAMOS ENERGETIKA VIZSGA DOLGOZAT - A csoport MEGOLDÁS 2013. június 3. 1.1. Mekkora áramot (I w, I m ) vesz fel az a fogyasztó, amelynek adatai: U n = 0,4 kv (vonali), S n = 0,6 MVA (3 fázisú), cosφ

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek emelt szint 08 ÉETTSÉGI VIZSG 00. október 8. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ NEMZETI EŐFOÁS MINISZTÉIUM Egyszerű, rövid feladatok

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 23. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 15. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont)

1. tétel. 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója 7 cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont) 1. tétel 1. Egy derékszögű háromszög egyik szöge 50, a szög melletti befogója cm. Mekkora a háromszög átfogója? (4 pont). Adott az ábrán két vektor. Rajzolja meg a b, a b és az a b vektorokat! (6 pont)

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens Az R 3 tér geometriája Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens 2008.09.08. 1 Vektorok Vektor: irányított szakasz Jel.: a, a, a, AB, Jellemzői: irány, hosszúság, (abszolút érték) jel.: a Speciális

Részletesebben

A váltakozó áramú hálózatok

A váltakozó áramú hálózatok A váltakozó áramú hálózatok Az egyenáramú hálózatokkal foglalkozó fejezeteinkben a vizsgált áramkörökben minden ág árama és feszültsége az idő függvényében állandó volt, vagyis sem az irányuk, sem a nagyságuk

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2

Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2 Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA A kapacitív ellenállás. Váltakozó áramú helyettesítő kép. Alsó határfrekvencia meghatározása. Felső határfrekvencia

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja.

tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja. Tápvezeték A fogyasztókat a tápponttal közvetlen összekötő vezetékeket tápvezetéknek nevezzük. A tápvezetékre jellemző, hogy csak a vezeték végén van terhelés, ahogy az 1. ábra mutatja. U T l 1. ábra.

Részletesebben

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1. Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás). Feladat. Írjuk fel az f() = függvény 0 = pontbeli érintőjének egyenletét! Az érintő egyenlete y

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2009. 2006. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1.

Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1. 1 Forogj! Az [ 1 ] munkában találtunk egy feladatot, ami beindította a HD - készítési folyamatokat. Eredményei alább olvashatók. 1. Feladat Egy G gépkocsi állandó v 0 nagyságú sebességgel egyenes úton

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK zonosító ÉRETTSÉGI VIZSG 2016. május 18. ELEKTRONIKI LPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG 2016. május 18. 8:00 z írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Elektronika I. Gyakorló feladatok

Elektronika I. Gyakorló feladatok Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú 1. laboratóriumi gyakorlat Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú kismintán 1 Elvi alapok Távvezetékek villamos számításához, üzemi viszonyainak vizsgálatához a következő

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Komplex számok (2)

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. Komplex számok (2) 2. előadás Komplex számok (2) 1. A a + bi (a, b) kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés lehetővé teszi, hogy a komplex számokat a sík pontjaival, illetve helyvektoraival ábrázoljuk. A derékszögű koordináta

Részletesebben

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII.

Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Egyenletek, egyenlőtlenségek VII. Magasabbfokú egyenletek: A 3, vagy annál nagyobb fokú egyenleteket magasabb fokú egyenleteknek nevezzük. Megjegyzés: Egy n - ed fokú egyenletnek legfeljebb n darab valós

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek emelt szint 06 ÉETTSÉGI VIZSG 007. május 5. EEKTONIKI PISMEETEK EMET SZINTŰ ÍÁSBEI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKEÉSI ÚTMTTÓ OKTTÁSI ÉS KTÁIS MINISZTÉIM Teszt jellegű kérdéssor

Részletesebben

Rendszervizsgálat frekvencia tartományban

Rendszervizsgálat frekvencia tartományban DR. GYURCSEK ISTVÁN Rendszervizsgálat frekvencia tartományban Bode-diagramok Forrás és irodalom: http://lpsa.swarthmore.edu/bode/bode.html 1 2016.11.11.. Miről lesz szó? Bode-diagram alapfüggvények Elsőfokú

Részletesebben

Elektrotechnika- Villamosságtan

Elektrotechnika- Villamosságtan Elektrotechnika- Villamosságtan 1.Előadás Egyenáramú hálózatok 1 Magyar Attila Tömördi Katalin Villamos hálózat: villamos áramköri elemek tetszőleges kapcsolása. Reguláris hálózat: ha helyesen felírt hálózati

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Alaptagok Nyquist- és Bode-diagramjai

Alaptagok Nyquist- és Bode-diagramjai C Alaptagok Nyquist- és Bode-diagramjai C.1. Bevezetés - Átviteli függvény, frekvenciafüggvény Dinamikus rendszerek leírásának egyik módja az átviteli függvények segítségével történik. Az átviteli függvényeket

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Elektronikai

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit Vektorgeometria (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit 1. Tekintsünk a térben egy P (p 1, p 2, p 3 ) pontot és egy v = (v 1, v 2, v 3 ) = 0 vektort. Ekkor pontosan egy egyenes létezik,

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

8. előadás. Kúpszeletek

8. előadás. Kúpszeletek 8. előadás Kúpszeletek Kör A k kört egyértelműen meghatározza C(a,b) középpontja és r sugara. A P pont pontosan akkor van k-n, ha CP=r. Vektoregyenlet: p-c = r. Koordinátás egyenlet: (X-a)2 + (Y-b)2 =

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc

Részletesebben

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a

Részletesebben

4. Konzultáció: Periodikus jelek soros RC és RL tagokon, komplex ellenállás Részlet (nagyon béta)

4. Konzultáció: Periodikus jelek soros RC és RL tagokon, komplex ellenállás Részlet (nagyon béta) 4. Konzultáció: Periodikus jelek soros és tagokon, komplex ellenállás észlet (nagyon béta) "Elektrós"-Zoli 203. november 3. A jegyzetről Jelen jegyzet a negyedik konzultációm anyagának egy részletét tartalmazza.

Részletesebben

Elektronika zöldfülűeknek

Elektronika zöldfülűeknek Ha hibát találsz, jelezd itt: Elektronika zöldfülűeknek R I = 0 Szakadás, olyan mintha kiradíroznánk az ellenállást vezetékekkel együtt. A feszültség nem feltétlen ugyanakkora a két oldalon. Üresjárat,

Részletesebben

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk

Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés 2015.05.13. RC tag Bartha András, Dobránszky Márk 1. Tanulmányozza át az ELVIS rendszer rövid leírását! Áttanulmányoztuk. 2. Húzzon a tartóból két

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI VIZSGA 2016. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBEI EŐFOÁSOK

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT. Koordináta-geometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT 1) Adott két pont: A 4; 1 felezőpontjának koordinátáit! AB felezőpontja legyen F. Koordináta-geometria és B 3 1; Írja fel az AB szakasz 1 3 4

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Oktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont

Oktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont Oktatási Hivatal Öt pozitív egész szám egy számtani sorozat első öt eleme A sorozatnak a különbsége prímszám Tudjuk hogy az első négy szám köbének összege megegyezik az ezen öt tag közül vett páros sorszámú

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába

Részletesebben

25 i, = i, z 1. (x y) + 2i xy 6.1

25 i, = i, z 1. (x y) + 2i xy 6.1 6 Komplex számok megoldások Lásd ábra z = + i, z = + i, z = i, z = i z = 7i, z = + 5i, z = 5i, z = i, z 5 = 9, z 6 = 0 Teljes indukcióval 5 Teljes indukcióval 6 Az el z feladatból következik z = z = =

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉP SZINT Koordináta-geometria A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 8 VIII VEkTOROk 1 VEkTOR Vektoron irányított szakaszt értünk Jelölése: stb Vektorok hossza A vektor abszolút értéke az irányított szakasz hossza Ha a vektor hossza egységnyi akkor

Részletesebben

Egyenletek, egyenlőtlenségek V.

Egyenletek, egyenlőtlenségek V. Egyenletek, egyenlőtlenségek V. DEFINÍCIÓ: (Másodfokú egyenlet) Az ax + bx + c = 0 alakban felírható egyenletet (a, b, c R; a 0), ahol x a változó, másodfokú egyenletnek nevezzük. TÉTEL: Az ax + bx + c

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ERŐRENDSZEREK EREDŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA

ERŐRENDSZEREK EREDŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA ALAPOGALMAK ERŐRENDSZEREK EREDŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Egy testre általában nem egy erő hat, hanem több. Legalább két erőnek kell hatni a testre, ha az erő- ellenerő alaptétel alapján járunk el. A testek vizsgálatához

Részletesebben

Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5

Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5 Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve 2005-2013 1/ 5 Vektorok 2005. május 28./12. Adottak az a (4; 3) és b ( 2; 1) vektorok. a) Adja meg az a hosszát! b) Számítsa ki az a + b koordinátáit!

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését

Részletesebben

Elektrotechnika. 1. előad. Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autechnikai Intézet

Elektrotechnika. 1. előad. Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autechnikai Intézet Budapest Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Mechatronikai és Autechnikai ntézet Elektrotechnika. előad adás Összeállította: Langer ngrid főisk. adjunktus A tárgy t tematikája

Részletesebben

Matematika 11 Koordináta geometria. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27.

Matematika 11 Koordináta geometria. matematika és fizika szakos középiskolai tanár. > o < szeptember 27. Matematika 11 Koordináta geometria Juhász László matematika és fizika szakos középiskolai tanár > o < 2015. szeptember 27. copyright: c Juhász László Ennek a könyvnek a használatát szerzői jog védi. A

Részletesebben

VILLAMOS ENERGETIKA VIZSGA DOLGOZAT - A csoport

VILLAMOS ENERGETIKA VIZSGA DOLGOZAT - A csoport VILLAMOS ENERGETIKA VIZSGA DOLGOZAT - A csoport MEGOLDÁS 2013. június 21. 390.5D, 7B, 8B, 302.2B, 102.2B, 211.2E, 160.4A, 240.2B, 260.4A, 999A, 484.3A, 80.1A, 281.2A, 580.1A 1.1. Határozza meg az ábrán

Részletesebben

V. Békés Megyei Középiskolai Matematikaverseny 2012/2013 Megoldások 11. évfolyam

V. Békés Megyei Középiskolai Matematikaverseny 2012/2013 Megoldások 11. évfolyam 01/01 1. Ha egy kétjegyű szám számjegyeit felcseréljük, akkor a kapott kétjegyű szám értéke az eredeti szám értékénél 108 %-kal nagyobb. Melyik ez a kétjegyű szám? Jelölje a kétjegyű számot xy. 08 A feltételnek

Részletesebben

Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2

Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2 Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2 1.a. I1 I2 jelforrás U1 erősítő U2 terhelés 1. ábra Az 1-es ábrán látható erősítő bemeneti jele egy U1= 1V amplitúdójú f=1khz frekvenciájú szinuszos jel. Ennek megfelelően

Részletesebben

Marcsa Dániel Transzformátor - példák 1. feladat : Egyfázisú transzformátor névleges teljesítménye 125kVA, a feszültsége U 1 /U 2 = 5000/400V. A névleges terheléshez tartozó tekercsveszteség 0,06S n, a

Részletesebben

, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD

, D(-1; 1). A B csúcs koordinátáit az y = + -. A trapéz BD Kör és egyenes kölcsönös helyzete Kör érintôje 7 9 A húr hossza: egység 9 A ( ) ponton átmenô legrövidebb húr merôleges a K szakaszra, ahol K az adott kör középpontja, feltéve, hogy a kör belsejében van

Részletesebben

Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása

Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása 1 Egy sík és a koordinátasíkok metszésvonalainak meghatározása Ehhez tekintsük az 1. ábrát! 1. ábra Itt az ( u, v, w ) tengelymetszeteivel adott S síkot látjuk, az Oxyz térbeli derékszögű koordináta -

Részletesebben

Egyfázisú hálózatok. Egyfázisú hálózatok. Egyfázisú hálózatok. komponensei:

Egyfázisú hálózatok. Egyfázisú hálózatok. Egyfázisú hálózatok. komponensei: Egyfázisú hálózatok Elektrotechnika Dr Vajda István Egyfázisú hálózatok komponensei: Egyfázisú hálózatok Feszültség- és áramforrások Impedanciák (ellenállás, induktivitás, and kapacitás) A komponensek

Részletesebben

Zárt mágneskörű induktív átalakítók

Zárt mágneskörű induktív átalakítók árt mágneskörű induktív átalakítók zárt mágneskörű átalakítók felépítésükből következően kis elmozdulások mérésére használhatók megfelelő érzékenységgel. zárt mágneskörű induktív átalakítók mágnesköre

Részletesebben

Komplex számok trigonometrikus alakja

Komplex számok trigonometrikus alakja Komplex számok trigonometrikus alakja 015. február 15. 1. Alapfeladatok 1. Feladat: Határozzuk meg az alábbi algebrai alakban adott komplex számok trigonometrikus alakját! z 1 = 4 + 4i, z = 4 + i, z =

Részletesebben

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények

MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK MEGOLDÁSAI KÖZÉPSZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?

6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? 6. Függvények I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? f x g x cos x h x x ( ) sin x (A) Az f és a h. (B) Mindhárom. (C) Csak az f.

Részletesebben

Koordináta-geometria feladatok (középszint)

Koordináta-geometria feladatok (középszint) Koordináta-geometria feladatok (középszint) 1. (KSZÉV Minta (1) 2004.05/I/4) Adott az A(2; 5) és B(1; 3) pont. Adja meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit! 2. (KSZÉV Minta (2) 2004.05/I/7) Egy

Részletesebben

Számítógépes gyakorlat Irányítási rendszerek szintézise

Számítógépes gyakorlat Irányítási rendszerek szintézise Számítógépes gyakorlat Irányítási rendszerek szintézise Bevezetés A gyakorlatok célja az irányítási rendszerek korszerű számítógépes vizsgálati és tervezési módszereinek bemutatása, az alkalmazáshoz szükséges

Részletesebben

Váltakozó áram. A váltakozó áram előállítása

Váltakozó áram. A váltakozó áram előállítása Váltakozó áram A váltakozó áram előállítása Mágneses térben vezető keretet fogatunk. A mágneses erővonalakat metsző vezetőpárban elektromos feszültség (illetve áram) indukálódik. Az indukált feszültség

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Elektromechanikai rendszerek szimulációja Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG

Részletesebben

Versenyző kódja: 7 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.

Versenyző kódja: 7 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny. 54 523 02-2017 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási,

Részletesebben

7. Mágneses szuszceptibilitás mérése

7. Mágneses szuszceptibilitás mérése 7. Mágneses szuszceptibilitás mérése Klasszikus fizika laboratórium Mérési jegyzőkönyv Mérést végezte: Vitkóczi Fanni Mérés időpontja: 2012. 10. 25. I. A mérés célja: Egy mágneses térerősségmérő műszer

Részletesebben

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen:

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen: Tekercsek Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: u i =-N dφ/dt=-n dφ/di di/dt=-l di/dt Innen: L=N dφ/di Ezt integrálva: L=N Φ/I A tekercs induktivitása

Részletesebben