SZENT ISTVÁN EGYETEM

Átírás

1 SZEN ISVÁN EGYEEM NAPENERGIÁS MELEGVÍZKÉSZÍŐ ÉS ÁROLÓ RENDSZEREK BLOKKORIENÁL MODELLEZÉSE Dokori érekezé Buzá Jáno Gödöllő 2009

2 SZEN ISVÁN EGYEEM NAPENERGIÁS MELEGVÍZKÉSZÍŐ ÉS ÁROLÓ RENDSZEREK BLOKKORIENÁL MODELLEZÉSE Dokori érekezé Buzá Jáno Gödöllő 2009

3 A dokori ikola megnevezée: Műzaki udományi Dokori Ikola udományága: Agrárműzaki udományok vezeője: Dr. Farka Iván egyeemi anár, a műzaki udományok dokora SZIE, Gépézmérnöki Kar émavezeő: Dr. Farka Iván egyeemi anár, a műzaki udományok dokora SZIE, Gépézmérnöki Kar Környezeipari Rendzerek Inéze.. Az ikolavezeő jóváhagyáa.. A émavezeő jóváhagyáa

4 ARALOMJEGYZÉK JELÖLÉSEK, RÖVIDÍÉSEK JEGYZÉKE BEVEZEÉS, CÉLKIŰZÉSEK A válazo émakör jelenőége Célkiűzéek IRODALMI ÁEKINÉS A napugárzá energia vizonyai, magyarorzági poeniál é haznoíá A ermiku napenergia haznoíá energiapoliikája é ámogaái rendzere Napenergiá haználai melegvízkézíő berendezéek elemei Napkollekor Napenergiá haználai melegvízárolók Hőerélők Napenergiá haználai melegvízkézíő berendezéek irányíáa A kollekor kör é főbb jellemzői Hőzállíó folyadék Napkollekoro rendzerek ellenőrzéi eljáráai, vizgálai zabványai Napkollekoro rendzerek zimuláió zofverei Polyun programomag RNSYS programomag SOL programomag Naplopó programomag MALAB ANYAG ÉS MÓDSZER A ík-kollekor modellje A ík-kollekor fizikai alapú modellje A kollekor modell analízie állandóul állapoban A kollekor modell analiiku megoldáa A kollekor modell megoldáa Laplae ranzformáióval Napenergiá haználai melegvízároló modellje Ozo melegvízároló modellje Belő hőerélővel elláo melegvízároló modellje Napenergiá melegvízkézíő é ároló rendzerek kialakíáa é vizgálaa Napkollekoro haználai melegvízkézíő é ároló rendzer A rendzer felépíée é műzaki jellemzői A berendezé moniorozó é zabályozó rendzerének felépíée

5 Haználai melegvízkézíő é úzómedene vízfűő napkollekoro rendzer A rendzer felépíée é műzaki jellemzői A rendzer zabályozó berendezéének kialakíáa, működée A berendezé moniorozó rendzerének felépíée Növényházi fűéráegíő napkollekoro rendzer A rendzer felépíée é műzaki jellemzői A rendzer zabályozó berendezéének kialakíáa, működée EREDMÉNYEK A kollekor ávieli függvényének meghaározáa A kollekor modell megoldáa blokkorienál zimuláióval A kollekor modell elje hővezeég ényezőjének idenifikáiója árolóba beépíe hőerélő napkollekoro rendzer zimuláiója Külő hőerélővel kialakío napkollekoro rendzer zimuláiója Napkollekoro rendzerek zabályozó modelljei Az uzodai napkollekoro rendzer moniorozáa é zimuláiója Új udományo eredmények KÖVEKEZEÉSEK ÉS JAVASLAOK ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY MELLÉKLEEK M1 mellékle: Irodalomjegyzék M2 mellékle: elepíe kollekor felüle az Európai Unió 27 orzágában 129 M3 mellékle: A 2002-ben gyárában lévő abzorberek főbb jellemzői M4 mellékle: Haználai melegvízkézíő é úzómedene vízfűő napkollekoro rendzer mér jellemzői M5 mellékle: Növényházi fűéráegíő napkollekoro berendezé elvi kapolái vázlaa KÖSZÖNENYILVÁNÍÁS

6 JELÖLÉSEK, RÖVIDÍÉSEK JEGYZÉKE A - kollekor abzorber felüle m 2 - kollekoron ááramló folyadék fajhője J kg -1 K -1 C - kollekorban lévő folyadék hőkapaiáa J K -1 F' - kollekor abzorber hőzállíái haáfok ényező, dimenzió nélküli I - kollekor felülere érkező napugárzá W m -2 &m - kollekoron ááramló folyadék ömegáram kg -1 Q ab - kollekor abzorber napugárzából zármazó hőárama W Q l - kollekor hővezeégből zármazó hőárama W Q f - kollekorból folyadék árammal kilépő hőáram W ab - kollekor abzorber hőmérékle C av - kollekoron ááramló hőzállíó közeg álago hőmérékle C a - kollekor környezei levegő hőmérékle C i - kollekorba belépő folyadék hőmérékle C o - kollekorból kilépő folyadék hőmérékle C d - árolóba belépő ápvíz hőméréklee C U - kollekor hővezeégi ényező W m -2 K -1 U L - kollekor elje hővezeégi ényező W m -2 C -1 v& - kollekoron ááramló folyadék érfogaáram m 3-1 v& l - árolóból felhaznál haználai melegvíz érfogaáram m 3-1 V - kollekor folyadék ávezeő járaok érfogaa m 3 Görög zimbólumok α - abzorber felüle napugárzá elnyelő képeége dimenzió nélküli η - kollekor haáfok dimenzió nélküli η 0 - kollekor opikai haáfok dimenzió nélküli ρ - a kollekoron ááramló folyadék űrűége kg m -3 τ - a kollekor lefedé fényáboáó képeége dimenzió nélküli - kollekor felöléi érfogara é érfogaáramra jellemző arái idő τ r 5

7 6

8 1.1. A válazo émakör jelenőége 1. BEVEZEÉS, CÉLKIŰZÉSEK Az energia áralakulá endeniájá vizgálva megállapíhaó, hogy az eddig bekövekeze é a jövőben várhaó árnövekedé mindinkább előérbe helyezi a akaréko energiafelhaználá, valamin ezzel párhuzamoan a fejle orzágokhoz haonlóan hazánkban i növekedni fog a deenralizál, a fogyazók zámára rézlege auonómiá bizoíó energiaermelő egyégek alkalmazáa. E melle egyre inkább fono zempon a hagyományo fozili energiahordozók elégeéekor kelekező a környezere káro zennyezőanyag kiboáá ökkenő, illeve környezebará energiaermelé bizoíó ehnológiai megoldáok elerjezée i. Az emlíe zemponoknak megfelelő, egyik leheége megoldá a megújuló energiaforráok növekvő mérékű haznoíáa. Ennek egyik formája a napenergia akív ermiku haznoíáa. A mai ermiku napenergia haznoíái ehnológiák jó haáfokkal é megbízhaóan bizoíják a napugárzából ermel hő az alkalmazáok zéle körében, így a haználai melegvíz kézíéhez, az épülefűéhez, úzó medenék fűééhez, napenergiá hűére, ávfűére, ipari hőermeléhez é óalaníához. Az M2 mellékle áblázaa a ermiku napenergia haznoíá helyzeé zemlélei az EU 27 orzágában é Svájban European Solar hermal Indury Federaion Az akív ermiku napenergia haznoíó berendezéeke a kiépíe hőermelő kapaiá helye a aizikákban hozú ideig inkább a elepíe kollekor felüleel m 2 jellemezék. Ennek eredményekén a ermiku napenergia haznoíá nem vol könnyen özehaonlíhaó má megújuló energiaforráokkal é gyakran inkább kihagyák a aizikákból. Ez a problémá igyekzik megzüneni a Nemzeközi Energia Ügynökég, Szolár Fűé é Hűé Programja angolul: Inernaional Energy Ageny Solar Heaing and Cooling Programme IEA SHC é a főbb ermiku napenergia haznoíáal foglalkozó zervezeek rézvéelével 2004 zepemberében az auzriai Gleidorfban kidolgozo ajánlá IEA SHC Az ebben foglalak zerin a fedénélküli, az üvegfedéű é a vákuumöve kollekorok eeén a ermiku eljeímény kw h angolul: kilowa hermal zámíáához a m 2 -ben megado kollekor felülee 0,7 kw h /m 2 konverzió ényezővel kell megzorozni. A bevezee konverzió ényező alkalmazva a napkollekorokra vonakozó adaok alapján az IEA SHC 48 orzágra vonakozó aizikája alapján a elepíe ermiku napenergia kapaiá 2006-ban 128 GW h -ra beülék, ami 182,5 millió m 2 napkollekor felülenek felel meg WEISS e al A ermiku napenergia haznoíá má megújulókkal özehaonlíva a 7

9 radiionáli megújulók melle, min a biomaza é a vízenergia ak a zélenergia haznoíá előzi meg, míg a foovillamonál az energiaermelében lényegeen nagyobb rézeedéel rendelkezik. Az 1. ábra a világ 48 orzágában elepíe ermiku napenergia, zélenergia, foovillamo, geoermiku é hullámenergia kapaiá, valamin azok éve energiaermeléé zemlélei Szolár ermiku hő Hő ban üzemben lévő öze eljeímény, GW 2006-ban ermel energia, Wh ,7 0,8 2 0,3 0,4 Szél Geoermiku Foovillamo Szolár ermiku Hullám villamo Villamo 1. ábra 2006-ban üzemelő megújuló energiaforráokra elepíe hő GW h é villamo GW el kapaiáok, valamin az éve hő Wh h é villamo energia Wh el ermelé Hazánk ermiku napenergia haznoíái adoágai kedvezőbbek, min ok európai orzágé. Jelenleg Magyarorzágon a napenergia ermiku haznoíáára beépíe működő, é az évenkén elepíe kollekor felülere vonakozóan az egye forráok elérő adaoka aralmaznak. Egy publikáió 2005-ben a hazai öze elepíe kollekor felülee 40 ezer m 2 -re beüle KABOLDY 2005, míg az Európai Szolár ermiku Ipari Szöveég álal közée aizika a 2006 évben üzemben lévő kollekor felülee m 2 re beüle European Solar hermal Indury Federaion 2007, míg az egy évvel kéőbbi kimuaában már m 2 zerepel lád: M2 mellékle áblázaa. Özehaonlíákén Auzriában, a 2007-ben üzemben lévő kollekor felüle minegy m 2 vol. A folyadék munkaközegű napkollekoro rendzerek jövőbeni nagyobb arányú hazai elerjedée főkén a haználai-, é ehnológiai melegvíz kézíében, uzodák, randok vizének fűéében, valamin kiebb mérékben épülefűéi élú alkalmazáoknál várhaó. Egy álago alád évi öze melegvíz igényének kb %-a i előállíhaó 3-4 m 2 hőelnyelő felüleel rendelkező napkollekorral é a hozzáarozó kb. 150 liere árolóval. Ezzel fozili, vagy nukleári energiahordozóból ermel energia válhaó ki, ovábbá az energiaermelé kíérő zennyezőanyag kiboáá i ökkenheő. 8

10 1.2. Célkiűzéek A kuaái felada élkiűzéei a napenergiá haználai melegvízkézíő é ároló rendzerek hőávieli problémáinak modellezéére, zimuláiójára é a rendelkezére álló napenergia-haznoíó rendzereken - a modell eredmények ellenőrzée éljából - méréi é moniorozái feladaok végzéére irányulak. A folyadék munkaközegű napkollekoro berendezéek hőermelő egyége a napkollekor. A zakirodalma felhaználva él olyan fizikai alapú modell kidolgozáa, ami alkalma a folyadék munkaközegű ík-kollekor hőegyenúlyának leíráára, a napugárzá, a környezei hőmérékle, a kollekorba belépő folyadék hőmérékle é ömegáram figyelembevéelével. A napkollekorban előállío hő a kéőbbi felhaználá éljából a árolóba kell juani. Kékörö rendzer eeén ez a feladao a kollekor kör é a ároló közöi hőzállíái feladao elláó hőerélő végzi. A napenergiá haználai melegvízkézíő é ároló rendzerekben, a hőerélő vagy a ároló belejében, vagy a árolón kívül van elepíve. Ezér elengedheelen olyan fizikai alapú modell kidolgozáa, ami leírja a kollekor felől a hőerélőbe belépő folyadékárammal zállío hőnek a ároló vízébe, vagy a árolóból a hőerélő zekunder oldalán ááramló folyadékáramba juáá. Napenergiá melegvízkézíő rendzerek eeén az energia rendelkezére álláa é a felhaználói energia igény nagyréz időben elkülönül. Ezér a rendzerekbe beépíe ároló feladaa az özegyűjö hő ároláa, illeve a felhaználái igényeknek megfelelő rendelkezére boááa. Ennek megfelelően fono olyan fizikai alapú modell kidolgozáa, ami leírja a árolóba belépő, é az abból ávozó hő é folyadékáramoka. A hőávieli folyamaok fizikai modelljei özee pariáli differeniálegyenleekkel, vagy egyenlerendzerekkel i leírhaók. A kuaá orán megvalóíandó fizikai alapú modellek konenrál paraméerűek, amelyek közönége differeniálegyenleek, illeve egyenlerendzerek formájában fogalmazhaók meg. Ezen differeniálegyenleek egíégével a napenergiá melegvízkézíő rendzerek főbb eleminek dinamiku ulajdonágai leírhaók. Az egye válozók definiál bemenei függvényei melle a hagyományo, analiiku megoldá i előállíhaó, illeve az egye bemeneekre ado válazfüggvények i meghaározhaók. A napenergiá melegvízkézíő rendzerekben a hőhaznoíá zabályozó berendezé irányíja. A modellezéhez kapolódóan élzerű olyan, - az ellenőrző méréek elvégzééhez rendelkezére álló rendzerekben alkalmazo zabályozókkal azono működéű - zabályozó modell kidolgozáa, ami a kollekor kilépő hőmérékle é a ároló hőmérékle alapján a rendzer zimuláió orán zabályozza a folyadékáramo. 9

11 A napkollekoro rendzer egye elemeinek, úgymin kollekor, hőerélő, ároló é a zabályozó berendezé működéé leíró modellek felhaználáával kialakíhaó a elje rendzer inegrál modellje. A végő felada egy olyan zimuláió modell kidolgozáa, ami a bemenő paraméerek, a napugárzá, a környezei hőmérékle, a hálózai hidegvíz hőmérékle é a haználai melegvíz felhaználá alapján képe a árolóban lévő haználai melegvíz hőmérékleének zámíáára, illeve a rendzer energia ermeléének zámíáára. Az elmélei modellalkoá é zimuláió melle a kuaái program élja a rendelkezére álló napenergia-haznoíó berendezéeken, gyakorlai ellenőrző méréi é moniorozái feladaok végzée. Méréel meghaározhaók a környezei paraméerek, úgymin a kollekor felülere érkező napugárzá inenziá, a környezei hőmérékle, valamin a napenergia-haznoíó berendezé főbb elemeinek üzemére jellemző paraméerek, min például az áramló hőzállíóközeg hőméréklee é érfogaárama. A mér adaok felhaználhaók a modellezéi eredmények gyakorlai, kíérlei ellenőrzéére. Így öbbek közö a napenergiá melegvíz kézíő rendzerek egye elemeire kollekor, hőerélő, ároló felállío modellek méréi ellenőrzée, illeve az egye elemek közöi kölönhaáok é a elje rendzer vizgálaára. A napenergiá melegvízkézíő é ároló rendzerre kidolgozo fizikai modellek akkor hozhanak gyakorlai hazno nevezeeen a vizgál rendzer kéőbbi vielkedéére vonakozó előrejelzé, ha a felállío differeniálegyenleek valamilyen numeriku módzerrel megoldhaók. Mivel jelen eeben ranzien, időben válozó folyamaokról van zó, ezér például a végeelem módzer alkalmazáa a pariáli differeniálegyenleek megoldáa a nagy zámíái igény mia ak nagy zámíógép kapaiá bizoíáával leheége. Ezér a folyamaok leíráához olyan konenrál paraméerű, a hőávieli folyamaoka időben kellő ponoággal leíró közönége differeniálegyenleeke, élzerű haználni, amelyek blokkorienál zimuláió zofver, Malab+Simulink alkalmazáával megoldhaók. Az emlíe zofver a konkré fizikai folyamaok modellezéén kívül alkalma a rendzer irányíái, zabályozái funkióinak modellezéére, illeve vizgálaára i. 10

12 2. IRODALMI ÁEKINÉS Ez a fejeze a napenergiá haználai melegvízkézíő rendzerekkel kapolao irodalom feldolgozá aralmazza. Áekiné ad a napugárzá energia vizonyairól, a magyarorzági poeniálról, valamin a elepíé befolyáoló ámogaái rendzerről. Imerei ovábbá a napenergiá melegvízkézíő rendzerek főbb egyégeinek kialakíáá, ulajdonágai. Bemuaja a napkollekoro rendzerek ellenőrzéi eljáráai é a bevezee hazai é nemzeközi vizgálai zabványoka. Áekini ovábbá a napkollekoro rendzerek méreezéére, modellezéére zámba veheő zimuláió zofvereke A napugárzá energia vizonyai, magyarorzági poeniál é haznoíá A Föld légkörének felő haárához érkező napugárzá energiája 1352 W/m 2, ez az éréke napállandónak nevezik, é közepe Nap-Föld ávolág melle érelmezik. A napenergia ehnikai felhaználhaóágá korláozza inenziáának válozáa. A ugárzá függ a földrajzi elhelyezkedéől, valamin az évzakok é a napzakok válozááól i. Budape környékén a legnagyobb ugárzái áraműrűég érék a napugárzá irányára merőlege felüleen júniuban mérheő, éréke 1000 W/m 2. A haznoíhaó ugárzá méréké jelenően befolyáolhaják a meeorológiai jellemzők i. A levegő nedveégaralma é a homályoági ényező upán kimérékű válozá okoz, míg a felhőödéel jelenően ökken, illeve megzűnik a közvelen ugárzá. A légkörbe érkező ugárzá egy réze gyengíelenül, közvelen árnyéko adó ugárzákén, máik réze pedig a légkörben lévő rézekéken, por, vízgőz, zennyeződéeken é a felhőzeen zóródva, haározo irány nélkül, zór ugárzákén ju a felzínre. A közvelen é a zór ugárzá özegé elje, vagy globálugárzának nevezik. A 2. ábra a földfelzínre érkező napugárzá mennyiégi vizonyai zemlélei IMRE L., VARGA P A Föld felzínére érkező ugárzá nagy rézé a zárazföld, a engerek é a növényze elnyeli, kiebb réze vizaverődik. Az elnyel ugárzá hővé alakul. Az elnyel hő felmelegíi a levegő. 11

13 A légkör haára Elnyelé ~300 W/m W/m 2 Vizaverődé ~100 W/m 2 Közvelen ugárzá + Szór ugárzá = elje vagy globálugárzá A földfelzínen max: 1000 W 2 /m 2. ábra A földfelzínre érkező napugárzá mennyiégi vizonyai Magyarorzágon a globálugárzá éréke a déli órákban álago napüé eeén, a éli félévben okóber - máriu W/m 2, a nyári félévben áprili - zepember W/m 2 közö válozik. A zór ugárzá rézaránya elérhei a %-o i, ezér a hazai vizonyokra a ík-kollekorok alkalmaabbak, mivel a zór é a direk ugárzá egyarán haznoíják. Magyarorzág napenergia poeniáljában, az orzág ugárzái egyenlegében a Kárpá-medene haáa kimuahaó. Az elnyel é a kimenő ugárzá álago zonáli éréke, vagyi a 47-ik zéleégi fokhoz arozó ugárzái egyenleg éréke negaív, álagoan -35 MJ/m 2 /nap. Magyarorzágra ugyan zinén negaív, azonban okkal kiebb mérékben, mindöze -2,76 MJ/m 2 /nap BELLA SZ., MAJOR GY., NAGY Z Magyarorzág ermiku napenergia haznoíái adoágai kedvezőbbek, min ok európai orzágé: az évi napüée órák záma , a beeő napugárzá éve özege álagoan 1300 kwh/m 2. A Budapeen leheége é énylege napüée órák zámá havonkéni bonában az 1. ábláza aralmazza KABOLDY A énylege é a leheége napüée órák zámának különbégé a felhőze okozza. 12

14 1. ábláza Budapeen havona leheége é énylege napüée órák záma é aránya Hónap Leheége, óra/hó énylege, óra/hó % január február máriu áprili máju júniu júliu auguzu zepember okóber november deember Év özeen: A Budapeen vízzine felüleen mér napugárzá inenziá érékek alapján zámío 1 m 2 felülere eő álago napi é öze havi beugárzá özegei aralmazza a 2. ábláza KABOLDY ábláza Budapeen vízzine felülere napona é havona érkező álago napugárzá Hónap Álago beugárzá, kwh/m 2 nap Öze beugárzá, kwh/m 2 hó január 0, február 1, máriu 2, áprili 4, máju 5, júniu 5, júliu 5, auguzu 4, zepember 3, okóber 2, november 0, deember 0, évi öze: 3,

15 A napugárzá alapveően kéféle módon haznoíhaó, közvee é közvelen módon. Közvee haznoíá például a foozinézi, hullám, zél é víz energiájának haznoíáa. A közvelen haznoíá módzerei a ugárzá elnyelő berendezéek alkalmazáán alapulnak. A ermiku haznoíára akív é pazív elemeke alkalmaznak, míg a foovillamo elven működő napelemekkel villamo áram állíhaó elő. A napenergia közvelen haznoíáára zolgáló pazív rendzereke főleg az épíézeben alkalmazzák. A hagyományo épüleekhez képe a megfelelő ájoláú, belő érelrendezéű, megfelelően megválazo zerkezei anyagokkal kialakío épüle, az un. napér, alkalmazáa a jelenő fűéi energia megakaríá melle, a ermézee megvilágíá é a komforoabb klimaiku feléelek mia i előnyö. A napenergia közvelen haznoíáára zolgáló akív rendzerek legfonoabb eleme a napenergia özegyűjéére zolgáló zerkeze, ami napkollekornak neveznek. A kollekorok hőhordozó közege levegő é folyadék lehe. Az Európai Unióban elepíe napkollekoro rendzerek dönő öbbégé a házarái haználai melegvíz kézíében alkalmazzák. A rendzereke úgy méreezik, hogy a nyári hónapokban a haználai melegvíz kézíé közel elje energia igényé a napenergia fedezze. Az ily módon méreeze rendzerek az éve haználai melegvíz kézíéi energiaigény megközelíőleg 30-50%-á bizoíják. A 3. ábra a napenergia rézeedéé muaja egy házará haználai melegvíz ellááában KING e al kwh/hónap jan. febr. már. ápr. máj. jún. júl. aug. zep. ok. nov. de. Hónapok Napenergia Ráegíő energia 3. ábra A napenergia rézeedée a haználai melegvíz előállíában 14

16 A megújuló energiaforráok növekvő mérékű felhaználáával kapolao hazai fejlezéi konepiók é raégiai megfonoláok megalapozáa zámára a Magyar udományo Akadémia Energeikai Bizoágának Megújuló Energeikai Albizoága elvégeze Magyarorzág megújuló energeikai poeniáljának reáli ehnikai felméréé IMRE A közvelen napenergia haznoíá vizgálaá felhaználái erüleenkén: épíézei, épülegépézei hőhaznoíá, foovillamo haznoíá, mezőgazdaági élú haznoíá, valamin a közvee napenergia-haznoíá biomaza, zélenergia, vízenergia hazai poeniáljának ehnikai zámbavéelé az Albizoág zakmai oporjai végezék. Mindezek melle a geoermiku energia hazai ehnikai poeniáljának felmérée i megörén. A dolgoza émájában, az akív ermiku napenergia haznoíá zemponjából a vizgál felhaználái erüleek közül az épülegépézei hőhaznoíá, é a mezőgazdaági élú haznoíá a legfonoabb. Az épülegépézei ermiku napenergia haznoíái poeniál megíélée jelenleg ak beléeken é apazalaokon alapul. A haznoíái poeniál dönő réze az épüleekhez, azok haznoíhaó eőfelüleéhez kapolhaó ben a jelenleg beül működő 40 ezer m 2 -el együ özeen kb m 2 napkollekor működée prognozizálhaó, ha a zükége ámogaáok, pályázai leheőégek é egyéb özönzők rendelkezére állnak. Az orzág akív ermiku napenergia haznoíái poeniálja ennél nagyágrendekkel nagyobb: ak a lakóépüle állomány haznoíhaó felüleé figyelembe véve özeen kb. 32 millió m 2 napkollekor helyezheő el, amely kb. 48 PJ/év nagyágrendű hőenergia kapaiá jelenhe KABOLDY A ermiku napenergia haznoíá mezőgazdaági alkalmazáa a leginkább energiaigénye erüleekhez, a ehnológiai melegvíz-kézíéhez, a záríához é a növényházak fűééhez kapolódik. Az elvégze zámíáok é beléek alapján a ehnológiai melegvíz-kézíénél 1,010 PJ/év, a záríánál 1,402 PJ/év a növényházi fűénél pedig 0,206 PJ/év a rendelkezére álló ermiku napenergia poeniál nagyága FARKAS A ermiku napenergia haznoíá energiapoliikája é ámogaái rendzere Egy orzág energiapoliikájának bármilyen áradalmi kereek közö i örénik az orzág irányíáa, mindig ak azonoak lehenek a fő élkiűzéei: az orzág energiaellááa minél bizonágoabban, minél kiebb kölégekkel, vagyi minél haékonyabban örénjen. Cél a környeze erheléének méréklée, a áradalom egézégének védelme BOHOCZKY

17 A kormányza előkén 1995-ben deklarála zándéká a megújuló energiaforráok hazai alkalmazáának ámogaáára. A kormány hozú egyezeé uán a 2399/1995. z. haározaával elfogada az Orzágo Energiaakarékoági, illeve Energiahaékonyág-növekedé Előegíő Celekvéi Programo. Az ebben felorol feladaok közö zerepel a megújuló energiaforráok haznoíáának bővíée émakör i BOHOCZKY A haároza végrehajáához azonban nem inézkedek a pénzügyi forráok rendelkezére boáááról. Ezen a helyzeen válozao a kormány 1107/1999. X.8. Korm. haározaa. A 1107/1999. X.8. Korm. haároza a 2010-ig erjedő energiaakarékoági é energiahaékonyág-növeléi raégiáról rendelkezik Magyar Közlöny 1999, amely 7 fejezeből áll, ill. a hozzáaol mellékle 14 ponban foglalja öze a elekvéi programo. A kormány az energiaelláá bizonágának a növelée, az imporfüggőég méréklée, a fennarhaó fejlődé bizoíáa, a környezevédelmi köveelmények eljeíée, a korláozoan rendelkezére álló hagyományo fozili energiaforráokkal való akarékoág érdekében 2010-ig a kövekező - energiaakarékoággal é haékonyág-növeléel kapolao - főbb éloka űzi ki: - a gazdaág fejlődéé reprezenáló hazai özermék GDP hozabb ávú, minegy 5% évi álago növekedéi üemének a bizoíáához a gazdaág öze energiaigényének az egyégnyi GDP előállíáához zükége energiamennyiégnek évi 3,5%-kal kell méréklődnie. Az energiaigény ilyen mérékű javuláa zükége ahhoz, hogy az energiafelhaználá éve álago növekedéi üeme ne haladja meg az 1,5%-o, - e köveelmény előegíéekén el kell érni, hogy a rézben államilag ámogao energiamegakaríái evékenyégek révén 2010-re minegy 75 PJ/év hőérékű 1,8 M kőolajjal egyenérékű energiahordozó megakaríára, illeve hazai megújuló energiahordozókkal kiválára kerüljön. E megakaríáok révén a kéndioxid-kiboáá 50 k/év, a zéndioxid-kiboáá 5 M/év mérékben méréklődjön, - a hagyományo energiahordozókkal való akarékokodá, valamin a környezei áralmak méréklée érdekében a megújuló energiahordozók jelenlegi 28 PJ/év felhaználáá 2010-ig 50 PJ/évre kell növelni; A mellékle 2. ponja kiér az energiaakaréko zemlélere, folyamao imereerjezére. A áradalom egézében zükége az energiaakarékoági zemlélere örénő nevelé é imereerjezé. E evékenyége már az okaá kereében kell megkezdeni. Az energiaakarékoággal é a környeze óváával kapolao imereek zéle körű elerjezée érdekében ámogani kell a zakanáadó hálózaok, fogyazói irodák zervezéé é működéé. Az energiaakarékoág fonoágá é módzerei zéle körben meg kell imereni reklám, média, fogyazói broúra b., nagy jelenőége van az 16

18 energiahaékonyági ímke minél zéleebb körű rendzereíéének. Az energiaakarékoági zemléle kialakíáával, a folyamao imereerjezéel 2010-ig 10 PJ/év energiahordozó megakaríá elérée a él. A 3. pon imerei az energiaakarékoággal é a megújuló energiahordozók bővíéével kapolao K+F evékenyége. Kiemel felada az energiaakarékoág é a megújuló energiaforráok bővíéének az érvényeíée a K+F programokban Nemzei Környezei Műzaki Fejlezéi Pályáza, Orzágo Környezeudományi é ermézevédelmi Kuaái Pályáza b.. Ezzel i elő kell egíeni, hogy a már imer é külföldön alkalmazo ehnológiák Magyarorzágon i minél nagyobb mérékben kerüljenek bevezeére, a magyar kuaók bekapolódjanak a külföldi kuaáokba, illeve a hazai ehnológiafejlezéeknél előnyben rézeüljenek az energiaakaréko é a környezevédelem zemponjából i kedvező eljáráok pl. refereniaüzemek léeíée. A K+F evékenyégen belül az energiaakarékoág előérbe helyezéé előorban jogi ezközökkel lehe bizoíani, de leheőége kell bizoíani kedvezménye hielek felvéelére i. A megújuló energiaforráok haznoíáának bővíééről a 14. pon zól. A környezevédelmi köveelmények eljeíée érdekében a megújuló energiaforráok haznoíáának növeléére programo kell kidolgozni. Fel kell mérni az e élra zámíába veheő külföldi pénzügyi forráoka, valamin ámogaái formáka. A megújuló energiaforráokkal előállío villamoenergia-ermelő kapaiáok léeíéé, a hőenergia ermelé é az energeikai növényermezé az Energiaakarékoági Program kereéből viza nem éríendő ámogaáokkal, illeve kedvezménye hielekkel kell ámogani. Az Energiaakarékoági Programon belül években évene 100 M F-o, a környezeerheléi díjból örénő inenzifikálá köveően évene e élra legalább M F ráfordíá ervezek. Célkiűzé vol, hogy a megújuló energiahordozó felhaználá 2010-ig 20 PJ/évvel növekedjen. A 14/a ala, a megújuló energiahordozók felhaználá növeléi programján belül a biomaza, a geoermiku hőenergia é zerve hulladékok haznoíá bővíéének kiemel ámogaáá; 14. b ala pedig "20000 napkollekoro eő 2010" programjá vállalja a kormány, amely a nap energiájának fokozoabb haznoíáa érdekében a megújuló energiahordozókon belül zükége a hő é melegvíz napkollekorokkal örénő előállíáának növeléé aralmazza ig legalább inézménynél é lakóépülenél élzerű e hő-előállíái módo megvalóíani. A lakáonkéni zükége beruházái özeg 20-30%-á viza nem éríendő ámogaá formájában kell bizoíani az Energiaakarékoági Program kereéből. Az Energiaakarékoági Program pályázai rendzer 2001-ben é 2002-ben a Széhenyi erv rézekén működö, 2003-ól pedig a Nemzei Energiaakarékoági Program NEP kereein belül. Ezen pályázai rendzerek 17

19 jelenő, de nem kizárólago ezközei a 1107/1999. X. 8. Korm. haározaal elfogado hozú ávú, 2010-ig zóló energiaakarékoági é energiahaékonyág-növeléi program é a hozzá kapolódó Celekvéi Program megvalóíáának. A ovábbi ezközök közé arozik például az Energiaakarékoági Hiel Alap korábbi "néme zénegély", a Phare Energiahaékonyági Vegye Finanzírozáú Forgó Alap, a Környezevédelmi Alap Célelőirányza KAC, illeve öbb helyi, vagy regionáli kezdeményezéű program i Energia Közpon Kh A Nemzei Energia akarékoági program kereében, a megújuló energiaforráok felhaználáának bővíéére, években folyamaoan működö a pályázai rendzer. Ezen pályázai programban, ől 2005-ig a megújulók ámogaáa folyamaoan ökken ben 380 millió F, 2003-ban 320 millió F, 2004-ben pedig már ak 200 millió F vol a kiírákor erveze ámogaái kere. A február 15-i állapo zeri a megújulókra vonakozó NEP é NEP pályázaípu 2004-e együe, minegy 200 millió F-o ámogaái kereéből forráhiány mia ak 64,85 millió F-o íélek meg, ami a erveze ámogaái kerenek minegy 32,4%-a vol Energia Közpon Kh A Nemzei Energia akarékoági program pályázaai 2005-ben forráhiányra hivakozva nem írák ki. Az imélődő forráhiány mia 2006-ban pályázao ak 11 napig, máriu 31. é áprili 10. közö fogadak be. A pályáza meghirdeéekor a ámogaái kereözeg 183 millió F vol. A ámogaá méréke: a beruházái kölég maximum 1/3-a, amely napkollekoro rendzer eeén nem haladhaa meg az 300 ezer F-o Gazdaági é Közlekedéi Minizérium A 2007-e kiírá lényegeen különbözö a korábbi években meghirdee pályázaokól. A viza nem éríendő ámogaá arányá ökkeneék é elindíoak egy hielprogramo. A kiírá zerin a viza nem éríendő ámogaá méréke a beruházái kölég legfeljebb 15%-a, de lakáonkén legfeljebb ,-F. A pályáza alapján a pályázó jogoulá vál a "Sikere Magyarorzágér" Lakoági Energia-akarékoági Hielprogram kereében a beruházá maximum 85%-ára kedvezménye, ~6,4%-o kamaú hieligényelére Gazdaági é Közlekedéi Minizérium 2007a. A kedvezőlenebb ámogaái inenziá kövekezében a 2007-ben megújuló energiaforrá haznoíára benyújo pályázaok ámogaái özeg igénye mindöze 126 millió F-vol. A 2008-a pályázanál a kiírákor a viza nem éríendő ámogaá méréke a beruházái kölég legfeljebb 25%-a, de lakáonkén legfeljebb 1 millió F. A felveheő kedvezménye hiel nagyága a ámogaá igénybevéele melle 0-75%, maximum 3 millió forin. ámogaá igénybevéele nélkül ak hiel: 0-100%, maximum 4 millió forin Gazdaági é Közlekedéi Minizérium A minizérium joguódja auguzu 15-ei fordulónappal vizamenőlege haállyal módoíoa a Nemzei Energiaakarékoági Program pályázai konrukió. Az eddig rendelkezére álló 1,6 milliárd 18

20 forino keree a Közlekedéi, Hírközléi é Energiaügyi Minizérium ovábbi 1 milliárd F kereözeggel növele meg. A ára emelle megemele a ámogaái inenziá, valamin a ámogaá maximáli méréké i. Megújuló energiaforrá haznoíá eeén a 25%-o ámogaái inenziá 30%-ra növele, a viza nem éríendő ámogaá eddigi maximáli 1 millió F-o özegé 1,2 millió F-ra emele Közlekedéi, Hírközléi é Energiaügyi Minizérium Magyarorzág EU alakozáá köveően megnyílak a Srukuráli Alapok, amelyekben a Környezevédelem é Infrarukúra Operaív Program KIOP kereében 2004-ben pályázao hirdeek az Energiagazdálkodá környezebará fejlezée ímmel. A pályáza élja: A hazai megújuló energiaforráok felhaználáának növelée, zéndioxid kiboáá ökkené, ezálal a vidéki régiók gazdaági fejlődéének előmozdíáa különö ekineel a villamo energia megújuló energiaforráokból való előállíáának növeléére. A udao é ézerű energiafelhaználá előegíée az energiahaékonyág növelée é a légzennyező kiboááok ökkenée. A pályáza meghirdeéekor a ámogaára rendelkezére álló kereözeg ben 400 millió F, 2005-ben 1,7 Mrd F, 2006-ban 2,3 Mrd F. A pályáza feléelrendzere 2005-ben módoul. Az energiahaékonyági, illeve megújuló energiaforrá haznoíái projekek ámogaáának maximáli méréke 300 millió F. A villamo energiaermelé bizoíó, megújuló energiaforrá haznoíá ámogaáának maximáli méréke nem vol korláozva. A pályázai feléelrendzer módoíáának élja az vol, hogy Magyarorzág az Operaív Programban meghaározo, az Európai Unió felé vállal köelezeégei haékonyan eljeíeni udja Energia Közpon Kh A hazai energiapoliika rézekén az alernaív é megújuló energiahordozók elerjezéével kapolao jogi zabályozá elkézíéére kére fel a kormány az orzággyűlé 63/2005. VI. 28. OGY haározaa az alernaív é megújuló energiahordozók elerjezéének haékonyabbá éeléről Magyar Közlöny A haároza zerin a villamo energia előállíáához haznál alernaív é megújuló energeikai beruházáokkal kapolaban a köelező áram-ávéel örvényben kell zabályozni. Megjelöli ovábbá: az egyzerűíe környezevédelmi engedélyezéi eljárá lérehozáá, a ermál kin jobb haznoíáá előegíő örvényi zabályozá, a mezőgazdaági alapanyagokból előállío folyékony energiahordozók köelező üzemanyagokba keveréé, a nagyobb arányú biogáz előállíá érdekében a gázörvény módoíáá, az energeikai növény é egyéb mezőgazdaági mellékermékek ámogaái rendzerének kialakíáá, ovábbá az energeikai ülevények erüleének növelée érdekében az erdőörvény módoíáá. A haároza a kormány 19